A disszertáció korunk aktuális, a társadalom és gazdaság egészét felölelő kérdésekkel foglalkozik. A kutatás első részében mélyrehatóan foglalkozom az Európai Unió versenyképességi és kohéziós politikájával. Korunk egyre kiélezettebb globalizálódó világában egyre nehezebb helyzetbe kerül az Európai Unió a tekintetben, hogy egyszerre kell növelnie versenyképességét a világ többi gazdasági centrumával szemben, és hatékony lépéseket tennie az unión belüli regionális és szociális kohézió megvalósítására. A kettős feladat megoldása valóban embert próbáló, mivel a világ élbolyától való leszakadás értelemszerűen további, egyre mélyülő regionális és szociális diszparitásokat eredményez, viszont az eddig elért szociális vívmányok visszametszése nagyon jelentős szociális feszültségekhez vezet az unió tagországain belül.
A disszertáció elsődleges célja annak bemutatása, hogyan viszonyul egymáshoz a bürokratikus és a piaci koordináció az Európai Unió forrásainak elosztásában. Egyértelmű tény, hogy hatékony állami szerepvállalásra és koordinációra van szükség azokban a kulcsfontosságú és stratégiai iparágakban, amelyek a lakosság szociális alapellátását hivatottak biztosítani – gondoljunk csak a közművekre, az oktatásra és az egészségügyre. A disszertáció másodlagos célja az Európai Unió fejlesztéspolitikájának ismertetése, valamint a versenyképesség és a kohézió közti kapcsolat, kölcsönhatás vizsgálata. A dolgozat vezérfonala a versenyképesség és a szociális koordináció mentén halad. Az alábbiakban ismertetem a disszertációm hipotéziseit: Hipotézis 1: Az erősödő globális világgazdasági verseny körülményei között az Európai Unió nem tudja egyszerre növelni versenyképességét és erősíteni gazdasági, szociális és területi kohézióját. Hipotézis 2: Az Európai Unió Európa 2020 stratégiája mindenekelőtt a versenyképesség növelésére helyezi a hangsúlyt, amely miatt háttérbe szorul a kohézió. Hipotézis 3: A versenyképesség javítására irányuló nyomás és a világgazda¬sági válság kikényszeríti a nagyon alapos és prudens állami felügyelet mellett, de piaci koordináció alapján működő fejlesztéspolitikát. Hipotézis 4: Paradigmaváltás körvonalazódik az Európai Unió fejlesztéspolitikájában. A piaci mechanizmusok talapzatán működő fejlesztéspolitikát a versenyképességi faktorok fogják meghatározni. Elkerülhetetlen lesz a bürokratikus koordinációtól a piaci koordináció irányába történő elmozdulás az EU források elosztásában. Hipotézis 5: A piaci koordináció előtérbe kerülésével nő a nemzeti és multilaterális fejlesztési bankok szerepe az erőforrások elosztásában. Hipotézis 6: A versenyképesség hangsúlyozása hátrányos helyzetbe hozza az újonnan csatlakozott tagállamokat a gazdasági felzárkózást illetően. Összességében megállapítható, hogy az elméleti jellegű, elsődlegesen szekunder forrásokon nyugvó értekezésben feltett hipotézisek a kutatások során beigazolódtak. Az EU aktuális, valamint következő, 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíváit tanulmányozva megállapítható, hogy nagyon jelentős paradigmaváltás történt az unió fejlesztéspolitikájában. Az unió lassan de biztosan megindult a piaci koordináció irányába. A lassúbb EU-növekedés és gyorsabb konvergencia filozófiája meggyengült, és a kétsebességű Európa megközelítés erősödött meg. Az Európai Unió aktuális és következő költségvetési időszakában évről évre folyamatosan 6-7%-kal növekszik a versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért elnevezésű előirányzat, míg a kohéziós források növekedési üteme stagnál, a mezőgazdasági források pedig évről-évre 3%-kal csökkennek. Ezt a tendenciát figyelembe véve egyértelmű tény, hogy jelentős feszültségek alakulnak ki a versenyképesség fejlesztésében érdekelt magrégiók, fejlett nyugat-európai tagállamok, és a gazdasági felzárkózásban, szociális kohézióban érdekelt kelet-közép-európai tagállamok között. A nemzeti fejlesztési bankok, valamint az Európai Beruházási Bank, mint az EU fejlesztési bankja piacorientált működésükkel egyre jelentősebb szerepet játszanak az unió fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában. The thesis deals with today's current issues, which encompass the whole of the society and economy. In the first part of the study, I deal with the European Union's competitiveness and cohesion policy in greater depth. The thesis is rather current, because the weight of the bureaucratic coordination in the allocation of public resources has significantly increased in the near past, which is often done at the expense of efficiency. In today's globalizing world of increasing competitiveness, the European Union’s situation is becoming increasingly difficult; because it needs to increase its competitiveness against other economic centres of the world and it should take effective action to achieve regional and social cohesion within the EU. Solving the dual task is really challenging, since falling behind the world’s market leaders obviously leads to further deepening regional and social disparities, while cutting back the social gains achieved so far will lead to very high social tensions within the EU member countries. The primary purpose of this dissertation is to show the relationship between the bureaucratic and the market coordination regarding the distribution of the European Union’s funds. It is a clear fact that effective public engagement and coordination are needed in the key and strategic industries, which are intended to provide basic social services to the population – let us just think of the public utilities, the education and health-care. The secondary objective of the dissertation is to present the European Union’s development policy, and to analyse the relationship and interaction between competitiveness and cohesion. The thesis moves along the guiding principle of competitiveness and social coordination. The hypotheses of my dissertation are as follows: Hypothesis 1: The European Union cannot simultaneously increase its competitiveness and strengthen its economic, social and territorial cohesion under the circumstances of intensifying global economic competition. Hypothesis 2: The European Union's Europe 2020 Strategy puts all the emphasis on the increase of competitiveness, and therefore cohesion is relegated to the background. Hypothesis 3: The pressure to improve competitiveness and the global economic crisis enforce very careful and prudent development policy under state supervision, but operating under market coordination. Hypothesis 4: A paradigm shift is outlined in the European Union's development policy. The development policy operating on the foundation of market mechanisms will be determined by the factors of competitiveness. It will be essential to move from bureaucratic coordination towards market coordination in the allocation of EU funds. Hypothesis 5: While the market coordination comes to the fore, the role of national and multilateral development banks becomes more important in the allocation of the resources. Hypothesis 6: Highlighting the competitiveness is disadvantageous for the new Member States as regards the economic convergence. It can be established that the hypotheses in the essentially theoretical dissertation – which is primarily based on secondary sources – were proven during the investigations. Studying the actual and the next financial perspective (2014-2020) of the European Union it can be ascertained that very crucial paradigm shift occurred in the development policy of the EU. The European Union slowly but surely turned to the market oriented coordination. The philosophy of slower EU growth and faster convergence has weakened, while the approach of two-speed Europe has strengthened. In the current and next financial perspective of the European Union the provision for competitiveness for growth and employment increases continuously by 6-7% annually, as the increase of the funds for cohesion stagnates and the resources for agriculture continuously decrease by 3% annually. Considering this tendency it is unambiguous that fierce tensions are developing between the core regions, developed Western-European member countries interested in the growth of competitiveness and the Middle-Eastern-European member countries that are interested in economic close up and social cohesion. The national development banks and the European Investment Bank as development bank of the EU will play a crucial role in the execution of the developmental goals of the European Union due to their market oriented functional mechanism.