Jelen értekezés fő célja a szakirodalmi háttér, valamint a kvantitatív és kvalitatív kutatási adatok elemzésével három közép-kelet-európai ország (Magyarország, Szlovákia, Románia) felsőoktatási intézményeiben folyó gazdasági szaknyelvi képzés közötti hasonlóságok és különbségek együttes és egyidejű feltárása, általánosabb mintázatainak láthatóvá tétele. A kiválasztott három ország jól reprezentálja a közép-kelet-európai térség felsőoktatásának jellemzőit, és az ott folyó szaknyelvoktatás különbségeit. Az értekezés újdonság értéke, hogy összehasonlító pedagógiai elemzést nyújt, mely ilyen értelemben egyedinek, újszerűnek minősül, mivel ilyen vetületében eddig még nem vizsgálták az adott országok felsőoktatási intézményeiben folyó gazdasági szaknyelvoktatást. A disszertáció további újszerűsége, hogy három, egymással szorosan összefüggő kérdéskört: a szaknyelvtanulási motivációt, a hallgatói elégedettséget és a szaknyelvoktatás tartalmát veszi górcső alá, s e három terület egyidejű kvantitatív és kvalitatív vizsgálatára kutatások még nem történtek Közép-Kelet-Európában. A kutatás relevanciája indokolt, mivel nyilvánvaló, hogy számunkra különösen érdekes és tanulságos lehet más tagállamok gyakorlatának megismerése és a hazai helyzettel való összehasonlítása. A kutatás első hipotézise, hogy egyértelműen lehatárolható főkomponensek jellemzik a vizsgált országokban gazdasági szaknyelvet tanuló hallgatóinak nyelvtanulási motivációját. A létrehozott szaknyelvtanulási főkomponensek mindhárom országban a „szakmai jövő”, a „külföld”, a „teljesítmény” és a „külső” szaknyelvtanulási motiváció főkomponensei voltak. A második hipotézis szerint a szaknyelvoktatási környezet értékelési modellben szereplő végrehajtási, technikai és tanulási környezeti tényezők mindhárom országban hasonló képet mutatnak. A három ország szaknyelvoktatási környezet elégedettségi mutatóival végzett statisztikai elemzésekből kiderült, hogy Magyarország és Románia hallgatóinak a gazdasági szaknyelvoktatással kapcsolatos elégedettsége nagymértékben hasonlít egymáshoz, a szlovákiai hallgatói elégedettség pedig számos esetben eltér a magyarországi és romániai elégedettségtől. A kutatás harmadik hipotézise, hogy a vizsgált hazai és külföldi felsőoktatási intézményekben a gazdasági szaknyelvi képzés egyértelműen lehatárolható tartalmi és módszertani feltételekkel valósul meg. Az országok páronkénti összehasonlítása tizenegy esetben tárt fel szignifikáns különbségeket az országok között. Kvantitatív és kvalitatív kutatás közös kutatási eredménye a szaknyelvoktatással való hallgatói és szaknyelvoktatói elégedettség, azonban a szaknyelvi kurzusok heti óraszámának a növelése, valamint a szaknyelvoktatás minden ciklusra történő kiterjesztése fontos lépés lenne a gazdasági szaknyelvoktatás minőségének javítása érdekében. További javaslat az egyetemek és a vállalatok közötti szorosabb együttműködés a hallgatók nyelvi, szaknyelvi kompetenciáinak fejlesztése érdekében.

The main aim of the dissertation is to explore the similarities and differences between teaching language for business purposes in higher education institutions of three Central and Eastern European countries (Hungary, Slovakia, Romania) and to make its more general patterns visible by analysing the literature and quantitative and qualitative research data. The three countries selected represent well the characteristics of higher education in the Central and Eastern European region and the differences in technical language teaching. The novelty of the dissertation is that it provides a comparative pedagogical analysis, which is unique in this sense, as the teaching of language for business purposes in the higher education institutions of the given countries has not been studied in this aspect so far. A further novelty of the dissertation is that it examines three closely related issues: technical language learning motivation, student satisfaction and technical language teaching content, and no research has been conducted in Central and Eastern Europe on the simultaneous quantitative and qualitative analyses of these three areas. The relevance of the research is justified, as it is obvious that it may be particularly interesting and instructive for everybody to learn about other member states' practices and compare them with the domestic situation. The first hypothesis of the research is that clearly identifiable principal components characterise the technical language learning motivation of students studying language for business purposes in the examined countries. The resulted principal components of technical language learning motivation in all three countries were "professional future", "abroad", "performance" and "external" language learning motivation. According to the second hypothesis, the implementation, technical and learning environment factors in the technical language learning environment assessment model are similar in all three countries. Statistical analyses of the satisfaction indicators of the technical language learning environment of the three countries revealed that the satisfaction of Hungarian and Romanian students with teaching language for business purposes is very similar, and in many cases, the satisfaction of students in Slovakia differs from that of Hungary and Romania. The third hypothesis of the research is that technical language training is implemented with clearly defined content and methodological conditions in the examined national and foreign higher education institutions. In a pairwise comparison of countries, we have found significant differences between countries in eleven cases. The joint research result of the quantitative and qualitative research is the satisfaction of students and technical language teachers with professional language teaching. However, to improve the quality of teaching language for business purposes it would be essential to increase the number of technical language classes per week and extend technical language teaching to all cycles. Another proposal is closer cooperation between universities and companies to develop students' language and professional language competencies.