A disszertáció a munka világához kapcsolódó felnőttkori képzési-tanulási aktivitást vizsgálja regionális és gazdasági ágazati metszetekben. A disszertáció célja az, hogy bemutassa azokat a sajátosságok, jellemzőket, amelyek a felnőttoktatás munkahelyi képzéseire jellemzőek. A disszertáció kilenc fejezetből áll, melynek első részei az elméleti megközelítéséket ismertetik, míg az ezt követő fejezetek alkotják az empíriát. Az elméleti részben meghatározzuk munkánk értelmezési keretét, ugyanis a munkavilágában, a gazdaságban, a munkahelyen megjelenő emberi erőforrás fejlesztés több diszciplína kutatási és tudományos érdeklődésébe is tartozik (vállalati kutatások, szervezet-szociológiai kutatások, munkaügyi kutatások, felnőttképzési kutatások). A szakirodalom feldolgozásán túl olyan új megközelítéseket is beemelünk értelmezési - felnőttoktatás - keretébe, mint az innováció vagy a tanuló régió fogalma. Mindkét fogalom koncepcionális megközelítésében egyre jelentősebb szerepet játszik a felnőttkori tanulási tevékenység. Az empirikus rész legjelentősebb egysége az a kérdőíves kutatás, amely 2002. október – 2003. márciusa között zajlott le az Észak-alföldi Régióban. A kutatás során öt gazdasági ágazatban (élelmiszeripar, könnyűipar, gépipar- fémfeldolgozás, kereskedelem-javítás, logisztika) 246 vállalkozást kerestünk fel. A kiválasztott három termelő és két szolgáltató ágazat a régióban legtöbb munkavállalót alkalmazó gazdasági ágazatok, ami bizonyos mértékig lehetővé tette számunkra, hogy a régióra gazdaságára leginkább jellemző tanulási sajátosságokat leírjuk. Az ágazati besorolás mellett figyelembe vettük a vállalkozások méreteit is. Az általunk vizsgált tanulási tevékenységek időbeli megjelenését érintettük az alkalmazotti létszámokat és ezek tendenciáit vizsgáló résszel . A vállalati méret, a gazdasági ágazat, a tulajdonosi kör adta az eredmények elemzési megközelítést. Kutatásunkat összevetettük két másik hazai régió hasonló kutatásaival, így regionális hasonlóságokat és eltéréseket is be tudtunk mutatni.
Az empíria második része esettanulmány szintjén mutat be három Magyarországra települt külföldi vállalkozását, ennek képzési politikáját, és a kulturális különbségekből fakadó képzési és kompetencia-fejlesztési eltéréseket. A disszertáció befejező része a hipotézisekre adott válaszokat ismerteti, illetve felvázolja a közeljövőben szükséges további kutatások céljait és irányát.