Az értekezés célja, hogy átfogóan vizsgálja a pedagógusok eredményességét, szakmai céljait, pályaképét és továbbképzésekkel kapcsolatos terveit. A társadalmi nemi és a professzióelméleti keretek együttes alkalmazásával arra igyekszik választ kapni, hogy a pedagógusok, nők és férfiak, a közoktatás különböző szintjein, hogyan viszonyulnak a pedagógusokkal szemben támasztott elvárásokhoz és a szakmai fejlődés lehetőségeihez, a szerepük megvalósítása során melyekkel tudnak azonosulni, és, ami az oktatási rendszer szempontjából még fontosabb, ezek közül melyek támogatják őket abban, hogy eredményesek legyenek. A szakmai fejlődés jelenleg használt definíciója szerint ez a tanári kompetenciák fejlődését jelenti; beleértve az attitűdöket, értékeket és a kognitív ismereteket, utóbbihoz azonban a tudás alkalmazása és az önreflexió is társul. Szorosan ide kapcsolódik mára már az életpálya és a karrierút fogalma is: a legtöbben szinte szinonimaként használják ezeket, és csak néhány komplex modell veszi figyelembe az identitás egyéb összetevőit vagy a lehetséges kríziseket. Arra azonban nem térnek ki ezek az elméletek sem, hogy a szerepelvárásokat erőteljesen befolyásolja a pedagógus neme. A pedagógusok szakmai fejlődésére több tényező hat: egyrészt az oktatási szint, amelyen a pedagógus dolgozik, valamint az oktatási intézmény klímája és elvárásai. Hatással van rá másfelől a pedagóguskép, amivel azonosul, vagy azonosulnia kellene, továbbá a tanári pályának tulajdonított presztízs és a szakmai autonómia. Az életpálya egyes pontjain történő elakadás, a pedagóguskép vagy a presztízs problematikussá válása pedig a pálya elhagyásához vezethetnek. A szakmai fejlesztés során a továbbképzéseknek erősíteniük kellene a problémamegoldói-kutatói és/vagy döntéshozói kompetenciákat és szerepköröket. Utóbbiak inkább maszkulin jellemzők, míg a tanári pálya egésze feminin jegyeket mutat. Azonban csak néhány, főként angolszász kutatás foglalkozott korábban azzal, hogy a pedagógusok hogyan viszonyulnak ezekhez az elvárásokhoz és lehetőségekhez. Továbbá, ami az oktatási egésze szempontjából még fontosabb, melyek támogatják őket abban, hogy eredményesek legyenek, illetve vannak-e ezek közt olyanok, amelyek kifejezetten akadályai lehetnek a hatékony oktatásnak, és akár a pályaelhagyók arányát is növelhetik. E kérdésekre igyekszünk választ találni az empirikus vizsgálat során. A kutatás a TELEMACHUS 2014 (TEachers’ LEarning Motivation and AChievement in eastern part of HUngary Survey) adatbázisra épül. Az adatfelvételt a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ (CHERD-Hungary) kutatói végezték. Az adatfelvétel 2014. október 1. és november 15. között folyt, alapvetően papíralapú kérdőívek kitöltésével. Az adatbázis összesen 1056 válaszadó adatait tartalmazza. A vizsgált régióban dolgozó és/vagy a régió továbbképzésein részt vevő pedagógusok jellemzőit tükröző minta nem és kor szerinti összetétele megfelel a magyar pedagógustársadaloménak. Az eredmények azt mutatják, hogy a férfiak teljesen máshogyan ítélik meg a pedagóguspálya státuszát és karrierlehetőségeit, mint a nők. A tanári pályát tudományos karriernek tekintik: eleve nagyobb arányban lépnek egyetemi végzettséggel a pályára, kétszer olyan arányban szereznek újabb egyetemi diplomát, mint a nők, és – a nőkhöz viszonyítva – a doktori fokozat megszerzését is kétszer annyian tartják lehetségesnek. A pályaelhagyásra vonatkozó hipotézisünk – és az ezt alátámasztó korábbi kutatások eredményei – csak részben igazolódott. Az általános iskolai tanárok esetében ugyanis valóban igaz, hogy a férfiak kevésbé érzik magukénak a pedagóguspályát és –szerepet, a középiskolai tanárok körében viszont van egy réteg, aki nem elégedett a munkahelyén és a pályáján, és – társadalmi nemétől függetlenül – a változtatást fontolgatja. A fentiekkel összhangban a kompetenciaterületek és az oktatási célok elemzése is azt tükrözi, hogy a sokféle oktatási módszer használata, a szakmai megújulás és a pedagógiai reflexióra való képesség is inkább a nőknek fontos, azaz inkább a társadalmi nemi, mintsem a szakmai identitáshoz kötődik. Ez pedig már az oktatás hatékonysága szempontjából sem megkerülhető kérdés, hiszen ahhoz szükséges lenne például a tanulási folyamat tervezése és a különféle oktatási módszerek használata. Igazolódott az oktatási szint befolyásoló hatása is, azonban a továbbképzésekhez való viszony a pedagógus professziókról alkotott képhez képest épp fordítottan alakul: az óvodapedagógusoktól a középiskolai tanárok felé haladva egyre kevesebb továbbképzésen vesznek részt a kérdezettek, és az interaktívabb módszerek iránti igény is csökken. Összességében azt láthatjuk, hogy a hatékonyságot növelő módszertani sokszínűség, vagy a problémamegoldásra fókuszáló, interaktív továbbképzések keresése a pedagógusnőket jellemzi, közülük is inkább az alsóbb oktatási szinteken dolgozókat, miközben ezek minden pedagógus számára fontos kritériumok. A férfiak, valamint általában a középiskolai tanárok számára kevésbé lényeges a sokféle oktatási módszer alkalmazása, a pedagógiai újdonságok követése, a színvonalas továbbképzéseken való részvétel, noha a szakirodalom tanúsága szerint a tanári szerep hatékony megvalósításához hozzátartozna e célok fontossága.

The aim of this thesis is to inspect these above mentioned phenomena expansively in relation to the efficiency, professional goals, career and plans of further training of the teachers. With the collective application of the frameworks of gender studies and profession theories it tries to find the answers to the following questions: how the teachers, women and men in the different levels of public education relate to the expectations against them and the opportunities of development; which ones they can identify with during the realization of their role and – what is even more important from the viewpoint of the education system – which ones support them in being efficient. The current definitions of professional development say that development is the gain of the teacher’s competences; including attitudes, values and cognitive knowledge, the last of which is along with self-reflection as well. Professional development is a long term progress in every case that is not independent from the school environment and the students. The concepts of career cycle and career path are already closely related to this: most people use them as almost synonyms and only some complex models take the other elements of identity and possible crises into consideration that can both affect the conformation of the career cycle. The latter ones also explain that the teaching level, where one teaches/educates, the area of education or discipline where his/her work connects and the expectations against him/her also influence the identity and the career cycle of a teacher. However, neither do these theories touch on the fact that expectations are strongly influenced by the gender of the teacher. The dimension of the gender is generally researched by the Anglo-Saxon researchers but not in connection with the fullness of the career path or competences but rather in a smaller area of interest. The research is based on the database of the TELEMACHUS 2014 (TEachers’ LEarning Motivation and AChievement in eastern part of HUngary Survey). The data collection happened between 1 October and 15 November in 2014, basically by filling out paper-based questionnaires. The database included the data of 1056 respondents. The sample showing the characteristics of the teachers working and/or participating in further studies in the studied region is in accordance with the Hungarian population of teachers with regards to gender and age. The results of the research raise attention to the fact that gender strongly affect the role interpretation of teachers and in some cases it is an obstacle for the effective work. Those traditional teacher’s images that were formed at the time of women stepping on the teaching profession are still affecting the forming of the roles of the teachers. For the entire gradual feminization of the teaching profession, the feminine, caring teacher’s image is a characteristic of lower educational levels, while knowledge-oriented, more masculine teacher’s image is typical for secondary schools. This is modulated by the educational level, in case of the secondary school teachers it is overwritten by the more masculine teacher’s image which spreads to the women as well, moreover, at the expense of an innovative approach. This is strengthened by the fact that there are no differences in gender when considering leaving: there is a stratum who is not satisfied in his workplace and career and – independent from gender – considers leaving. In the present Hungarian system the typical career path is strongly attached to gender. Female teachers gain more degrees (often with the same level) and most of them find it important to be reflective but dislike the scientific career. Male teachers, sooner or later get university degrees during further trainings and not against getting the Ph.D. grade, do not think further trainings to be effective and take part in a smaller rate than women as well. In this framework it means a problem that searching for the methodological diversity causing productivity or the interactive trainings focusing on problem-solving is typical for women and from them, those who work on the lower levels, while these are important criteria for all teachers.