Hallgatói dolgozatok (Neveléstudományok Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Neveléstudományok Intézete hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Neveléstudományok Intézet) Szerző szerinti böngészés "Angyal, László"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A testvértelepülések vizsgálata a Heves vármegyei településekenMárkus, Marianna; Angyal, László; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a testvértelepülési rendszer műkösését vizsgálja Heves Vármegyében. Elhelyezi a témát történeti korszakokban, nemzetközi kitekintést ad más országok rendszerének működésére. Ismertetői alkalmasak arra, ahogy a témát nem ismerők számára megismertesse a tevékenységet. Az együttműködési kapcsolatokkal rendelkezők számára lehetőségeket vázol a fejlődésre, jógyakorlatokat mutat be. A Heves vármegyére vonatkozó statisztikai adatok vizsgálata szubjektíven nyújt támogatást vagy éppen cáfolja meg a prekoncepciós elgondolásokat. A dolgozat bemutatja a vármegyében pozitív példaként említhető együttműködéseket, de a hiányosságokra is felhívja a figyelmet. Forrásteremtési tanácsokat ad, konkrétumok bemutatásával, ami azonnali segítséget nyújthat a települések számára. Az elsődlegesen megfogalmazott elgondolások nem egyértelműen nyertek igazolást, a dolgozat valós képet nyújt a vármegye testvértelepüléseinek együttműködéseiről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Falukönyv vagy „falubite”; avagy a falukönyvek, mint közösségfejlesztő modellek bemutatása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és helyük a XXI. századbanRónyai, László; Angyal, László; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat témája a falukönyvek, kalendáriumok szerepe, létrejöttük vizsgálata Jász-Nagykun Szolnok megyében. Egy rövid elméleti fogalom tisztázással és történeti áttekintés után bemutatásra kerülnek a fellelhető korai falukönyvek. Előzményük a helytörténeti könyvek, melyekből fokozatosan új műfajként a klasszikus falukönyvek is megjelentek. Nem ismeretlen fogalom a falukönyv, de szerepe sokat változott az évszázadok alatt, a legelső „falukönyv” Mád településről származik. Külföldi példák is bemutatásra kerülnek, melyek más szerepkörben jelennek meg, de fellelhetők más közép-európai országokban is hasonló tartalommal. A dolgozat második fele jelenkori példákat mutat be, mely több, Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen íródott. A cél mindenhol ugyanaz, de a megvalósítás különböző a helyi sajátosságok miatt. A dolgozat végén következtetések találhatók a falukönyvek XXI. századi szerepéről, a falukönyv írási modellekről, online jelenlétükről, valamint néhány település jelentősebb könyvének fedőlapjainak képei találhatók.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Látóút, a kulturális innováció forrásaMakleit, Zsolt; Angyal, László; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája a látóút történetét, fogalmát, módszerét és a látóutak hatásait, a programok során szerzett új ismeretek, jó gyakorlatok adaptálási lehetőségeit vizsgálja. Mindemellett már a dolgozat címében is utalok a megfogalmazott hipotézisemre: a látóút módszer alkalmazása hatékonyan elősegíti a résztvevők körében a kulturális alapú innovatív folyamatok elindítását. A látóutak résztvevői új kapcsolatokra tesznek szert, cselekvésen alapuló új tudás- és tapasztalatszerzés valósul meg, “jó gyakorlatokat” ismernek meg. A tapasztalati tanulás ezen módszerével cél lehet a látottak, tapasztaltak alapján a későbbi, saját tevékenységükbe illeszkedő adaptálás is. Munkám során főleg kvalitatív kutatást alkalmaztam, hogy a látóutak hatékony módszerébe mélyebb betekintést nyerhessünk. Közművelődési szakemberekkel, vezetőkkel készített interjúkkal és mélyinterjúval jártuk körbe az adott témakört. Kvantitatív kutatásom során a Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület Látópontjaira szervezett véletlenszerűen kiválasztott Látóútjai kerültek vizsgálat alá, résztvevői szempontból. Személyesen, telefonon és online formában történt a kutatás. Hipotézisem minden általam vizsgált szempontból beigazolódott. A közművelődés, a közösségi művelődés területén évtizedek óta alkalmazott látóút, mint a tapasztalati tanulásnak eme különösen hatékony módszere elősegíti a résztvevők körében a kulturális alapú innovatív folyamatok elindítását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Települések közti kulturális együttműködési gyakorlatok és lehetőségek Hajdú-Bihar vármegyébenRáczné Fekete, Ilona; Angyal, László; DE--Bölcsészettudományi KarImmár közel három évtizede gyakorló közművelődési szakemberként mindig érdeklődéssel figyeltem a településemen kívül eső kapcsolódási lehetőségeket, az együttműködések erősítését és fejlesztését célzó kezdeményezéseket, törekvéseket, mert meggyőződésem volt, hogy ha összefogunk, egymástól tanulunk eredményesebben tudunk minden munkaterületen dolgozni és érvényre juttatni az ágazatunk erősségeit, hatásait. A területen eltöltött 28 év során több alkalommal is generálója, részese voltam biztató kezdeményezéseknek, melyek azonban sosem tudtak állandósulni, permanens tevékenységet folytatni. A szakirodalom sem bőséges a települések közötti közművelődési, avagy kulturális – hiszen kisebb településnél kizárólag egy kultúraközvetítő szereplő működik – területen történő közös projektek elemzésében. 2017-től minden eddiginél szigorúbb törvényi háttér írja elő a települési önkormányzatok közművelődési feladatellátásbéli kötelezettségeit, és a koronavírusjárvány, valamint az energiaválság által bekövetkezett gazdasági nehézségek olyan kényszerhelyzetet teremtettek, amelyben a kooperáció megerősödött, hasznossága felértékelődött. A fentebb említettek lévén időszerűnek éreztem a témában egy vizsgálatot végezni, amely Hajdú-Bihar Vármegye közművelődési szereplőinek jelenlegi együttműködésének helyzetképét, valamint az erre kínálkozó, jövőbeni lehetőségeket hivatott bemutatni. A kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt tartalmazó kutatás eredményei bizonyítják, hogy az együttműködés megítélése pozitív, igény mutatkozik rá, azonban annak kereteinek meghatározása, kiépítése még csak most kezdődik el. Számos tényezője, összetevője van egy eredményes együttműködés, térségi szakmai hálózat kialakításának. A megkérdezettek többségének véleménye megegyezik abban, hogy indokolt lenne nagyobb hangsúlyt fektetni az ideális együttműködési lehetőségek megteremtésére, hiszen közösen, kulturális alapon pozitív folyamatokat idézhetnének elő a gazdaság-, társadalom- és vidékfejlesztés területén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Térségi mentorálás egy kulturális mintaprogrambanSzabó, Erika Krisztina; Angyal, László; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom fő témája a Nemzeti Művelődési Intézet által megvalósuló Petőfi Kulturális Programon belüli mentorálási folyamat bemutatása és megvalósulásának vizsgálata. Célja a mentorálás elméleti alapjainak megismerése és a Petőfi Kulturális Program bemutatását követően, a programon belül zajló mentorálási folyamattal kapcsolatos visszajelzések, eredmények, fejlesztési javaslatok felmérése a derecskei térségen belül. Az elméleti alapok lefektetéséhez szekunder kutatási módszert alkalmaztam, hivatalos dokumentumokat dolgoztam fel, majd a derecskei térségen belül primer kutatási módszerrel, interjúk és önértékelő kérdőívek segítségével folytattam az információgyűjtést. A felmérést a derecskei térség közművelődési szakemberei körében végeztem. A dolgozatom az önértékelő kérdőívek és interjúk eredményeit taglalja, ezzel felállítva a derecskei térség jelenlegi – a Petőfi Kulturális Programon belüli – mentor-mentorálti kapcsolatrendszerét és annak jellemzőit.