Egészségtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Általános Orvostudományi Kar
Egészségtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Harangi Mariann)
Orvostudományi doktori tanács
D46
Doktori programok:
- Megelőző orvostan és népegészségtan
(programvezető: Dr. Ádány Róza) - Anyagcsere és endokrin betegségek megelőzése és kontrollja
(programvezető: Dr. Paragh György)
Böngészés
Egészségtudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Általános Orvostudományi Kar"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Az afamin potenciális szerepe a kardiometabolikus kockázat felmérésében és a betegkövetésben felnőttkori növekedésihormonhiány és súlyos elhízás eseténRatku, Balázs; Somodi, Sándor; Ratku, Balázs; Egészségtudományok doktori iskola; Általános Orvostudományi KarAz elhízás a zsírszövet túlzott felszaporodásával jellemezhető multifaktoriális kórkép, amely világszerte súlyos népegészségügyi problémát okoz. A felnőttkori növekedésihormon-hiány az elhízással ellentétben egy ritka és meglehetősen heterogén endokrin megbetegedés. Bár a két kórkép népegészségügyi jelentőségüket tekintve jelentősen eltér egymástól, a cardiovascularis rizikótényezők halmozódása és a fokozott szív- és érrendszeri veszélyeztetettség mindkét esetben megfigyelhető. A szív- és érrendszeri morbiditás és mortalitás csökkentése érdekében mindkét kórkép kezelésében szükség lenne olyan prediktív biomarkerekre, amelyek lehetővé teszik a legnagyobb kockázatnak kitett betegek korai azonosítását és ezzel a mielőbbi adekvát kezelést is. Az afamin egy hepatokin, amely szoros összefüggést mutat az inzulinrezisztenciával, metabolikus szindrómával, a 2-es típusú cukorbetegséggel és a nem alkoholos zsírmájjal. Irodalmi adatok alapján az is valószínű, hogy az afamin a T2DM és a szövődményeinek az előrejelzésére is alkalmas laboratóriumi biomarker. Korábban AGHD betegek esetében az afamin szérumkoncentrációját egyáltalán nem vizsgálták, obesitas esetében pedig az afaminnal kapcsolatban csak kevés információ áll rendelkezésre. Első vizsgálatunkban célul tűztük ki az afamin meghatározását GH-szubsztitúcióban nem részesülő (GHN, n=9) és tartós GH-szubsztitúcióban részesülő (GHS, n=11) AGHD betegekben és a nem és életkor szerint illesztett kontrollcsoportban (n=37). A GHS csoportban az afamin szérumkoncentrációját egyéb antropometriai-, laboratóriumi és testösszetétel paraméterek mérése mellett kéthónapos GH-megvonást majd egyhónapos GH-visszaindítást követően is meghatároztuk. A második vizsgálatunkban az egészséges kontrollcsoport (n=49) mellett két különböző obesitas fenotípust reprezentáló betegcsoportban, egy nem cukorbeteg elhízott (NDO, n=106) és egy elhízott T2DM betegcsoportban (n=62) vizsgáltuk az afamin szérumkoncentrációját és összefüggéseket kerestünk az afamin, valamint az antropometriai-, szénhidrátanyagcsere paraméterek, standard lipidparaméterek, lipoprotein szubfrakciók és a PAI-1 és RBP4 szérumkoncentrációk között. GHN betegekben az afamin szérumkoncentrációja magasabb volt, mint az egészséges kontrollszemélyekben, azonban a GHS betegekétől nem tért el jelentősen. A teljes AGHD (GHN és GHS) betegcsoport esetében szignifikáns pozitív korrelációt észleltünk az afamin és a vázizomtömeg, teljes test-, extracelluláris és intracelluláris víztartalom, a csontok ásványianyag-tartalma, haskörfogat, HOMA-IR értéke, valamint az inzulin, C-peptid és GOT szintek között. Egészséges kontrollszemélyekben az afamin pozitívan korrelált a BMI-vel, derék-csípő aránnyal, haskörfogattal és a testzsírtömeggel, továbbá a GOT és a triglicerid szintekkel. Kéthónapos GH-megvonás hatására szignifikánsan csökkent a vázizomtömeg, teljes test víztartalom, intracelluláris víztartalom és a csontok ásványianyag-tartalma, ezek azonban az egyhónapos GH-visszaindítást követően rendeződtek. Az afamin koncentráció kéthónapos GH-megvonást követően csökkent, az egyhónapos GH-visszaindítás után pedig emelkedett. A delta afamin erős pozitív korrelációt mutatott a delta HOMA-IR értékével és a delta inzulinnal. A második vizsgálatunkban elhízott T2DM betegekben a szérum afamin koncentrációja az egészséges kontrollszemélyekhez és az NDO betegekhez képest is szignifikánsan magasabb volt. A teljes vizsgálati populációban az IDL aránya és az átlagos LDL méret negatívan, míg a nagy LDL szubfrakció és a kicsi, denz LDL aránya pozitívan korrelált az afamin koncentrációjával. A nagy és részben közepes HDL-nek megfelelő szubfrakciók HDL-1-től HDL-5-ig negatívan, míg a közepes és még inkább a kis HDL-nek megfelelő HDL-7-HDL-10 szubfrakciók pozitívan korreláltak az afamin koncentrációval. A teljes vizsgálati populációban az RBP4 koncentráció negatívan, a PAI-1 koncentráció pedig pozitívan korrelált az afamin szérumkoncentrációjával. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy AGHD esetében az afamin hatékony biomarker lehet a kardiometabolikus kockázat felmérésében és követésében. GH-szubsztitúció során az afamin vélhetően alkalmas a GH-szubsztitúció glükóz-homeosztázisra gyakorolt hatásának a monitorozására, illetve az afamin és a testösszetétel paraméterek közötti szoros összefüggések miatt, a kezelés hatékonyságának a megítélésére is. Az afamin koncentrációja elhízott betegekben jól reprezentálja a metabolikus diszfunkció súlyosságát. Tekintve az NDO és az elhízott T2DM betegek esetében észlelt összefüggéseket az afamin és az antropometriai, valamint lipidanyagcsere és szénhidrátanyagcsere paraméterek között, az afamin mindkét betegcsoportban elősegítheti a kardiometabolikus kockázat felmérését. Eredményeink megerősítéséhez AGHD betegek vonatkozásában nagyobb elemszámú vizsgálatok, obesitas esetében pedig prospektív vizsgálatok szükségesek.Tétel Szabadon hozzáférhető Az érfali működés egyes új markereinek összefüggése a lipidparaméterekkel familiáris hiperkoleszterinémiás betegekbenJuhász, Lilla; Harangi, Mariann; Egészségtudományok doktori iskola; Általános Orvostudományi KarA nagy sűrűségű lipoprotein (HDL)-hez kötött apolipoproteinM/szfingozin-1-foszfát (ApoM/S1P) komplex egy kapocsként szolgál a HDL és az endotel sejtek között a kardiovaszkuláris betegségekben, biztosítva az ép endoteliális barriert. A stromaeredetű faktor-1 (SDF-1) egy kemokin, mely sokoldalú hatást fejt ki az érelmeszesedés folyamatában, azonban összefüggése a hiperlipidémiával meglehetősen ellentmondásos. Korábban HeFH betegek körében nem vizsgálták a szérum S1P, ApoM és SDF-1 összefüggéseit a lipid paraméterekkel, lipid szubfrakciókkal, valamint a gyulladásos markerekkel. Nyolcvanegy kezeletlen HeFH beteget és 32 egészséges kontroll személyt vontunk be a vizsgálatunkba. A szérum SDF-1, S1P, ApoM, oxLDL, MPO, MMP9, sCD40L, sICAM-1, sVCAM-1 és TNFα koncentrációk meghatározása ELISA módszerrel történt. A lipoprotein szubfrakciók elválasztására akrilamid gélelektroforézist (Lipoprint) alkalmaztunk. A PON1 enzim aktivitását spektrofotometriás módszerrel mértük. Az FH diagnózisának felállításához a Dutch Lipid Clinic Network Kritériumrendszert használtuk. Szignifikánsan magasabb S1P és ApoM szinteket találtunk HeFH betegekben a kontrollokhoz képest. Negatív korrelációt figyeltünk meg az S1P és nagy HDL szubfrakció között, míg pozitív korrelációt találtunk az S1P és kis HDL szubfrakció között HeFH betegekben és a teljes vizsgálati populációban. Szignifikáns pozitív korrelációt találtunk az S1P és sCD40L szint, MMP-9 szint és a PON1 arileszteráz aktivitás között, míg szignifikáns negatív korrelációt figyeltünk meg az S1P és sVCAM-1 között HeFH betegekben. A szérum S1P független prediktorai a nagy HDL szubfrackió és a PON1 arileszteráz aktivitás. Szignifikánsan alacsonyabb SDF-1 koncentrációt találtunk HeFH betegekben a kontrollokhoz képest. Szignifikáns negatív korrelációt figyeltünk a szérum SDF-1 és az összkoleszterin, triglicerid, LDL-C és ApoB100 szintek között. Negatív összefüggés volt a szérum SDF-1 és VLDL, IDL, nagy LDL, nagy HDL és közepes HDL szubfrakció között, míg pozitív korrelációt találtunk az áltagos LDL méret, kis HDL és SDF-1 között. Negatív korrelációt találtunk az SDF-1 és oxLDL, illetve MPO között. A szérum SDF-1 független prediktorai az oxLDL szint és a VLDL szubfrakció. A magasabb S1P és ApoM szintek, valamint a megfigyelt összefüggéseik a HDL szubfrakciókkal, illetve gyulladásos markerekkel HeFH betegek esetén, feltételezik az S1P és ApoM lehetséges szabályozó szerepét az intakt endoteliális funkció fenntartásában. Az SDF-1 és lipid frakciók, valamint lipid szubfrakciók között megfigyelt szoros összefüggések felhívják a figyelmet az SDF-1 és a lipidanyagcsere közös útvonalaira, illetőleg valószínűsítik az SDF-1 szabályozó szerepét az érelmeszesedés folyamatában. High-density liprotein (HDL)-associated apolipoprotein M/sphingosine 1-phosphate (ApoM/S1P) complex act as a bridge between HDL and endothelial cells in cardiovascular disease, maintaining a healthy endothelial barrier. Stromal cell-derived factor-1 (SDF-1) is a chemokine that play diversified roles in the process of atherosclerosis. Although, its assoctiation with hyperlipidaemia is contradictory. To date, serum SDF-1, S1P, ApoM and its correlations with lipid and inflammatory parameters and lipid subfractions in HeFH subjects have not been investigated. Eighty-one untreated HeFH patients and thirty-two healthy control subjects were enrolled in this study. Serum SDF-1, S1P, ApoM, oxLDL, MPO, MMP-9, sCD40L, sICAM-1, sVCAM-1 and TNFα contentrations were determined by ELISA. Lipoprotein subfractions were detected by Lipoprint. PON1 activities were measured spectrophotometrically. For the diagnose of FH we used the Dutch Lipid Clinic Network criteria. Significantly higher S1P and ApoM levels were detected in HeFH patients compared to the controls. There was a negative correlation between S1P and large HDL, and a positive correlation was observed between S1P and small HDL subfractions in HeFH patients and in the whole study population. Significant positive correlations were found between S1P and sCD40L and MMP-9 levels and PON1 arylesterase activity, while significant negative correlation was detected between sVCAM-1 and S1P in HeFH patients. We found significantly lower SDF-1 concentrations in HeFH patients compared to the controls. We detected significant negative correlations between serum total cholesterol, triglycerides, LDL-C, ApoB100 and SDF-1. Negative correlations were observed between serum SDF-1 and VLDL and IDL, as well as large LDL and large and intermediate HDL subfractions, while positive correlation was found between mean LDL-size, small HDL and SDF-1. There was a negative correlation between SDF-1 and oxLDL and MPO. A backward stepwise multiple regression analysis showed that the best predictors of serum S1P were large HDL subfraction and arylesterase activity, while the best predictors of serum SDF-1 were VLDL and oxLDL. Higher S1P and ApoM levels and their correlations with HDL subfractions and inflammatory markers in HeFH patients support their potential regulatory role in the endothelial protection. The strong correlation between SDF-1 and lipid fractions and subfractions highlights the potential common pathways of SDF-1 and lipoprotein metabolism, that assume the role of SDF-1 in atherogenesis.Tétel Szabadon hozzáférhető Genetic and environmental risk factors associated with venous thrombosis in the Hungarian populationNatae, Shewaye Fituma; Fiatal, Szilvia; Shewaye Fituma; Egészségtudományok doktori iskola; Általános Orvostudományi KarBackground: Venous thrombosis (VT) is one of the three principal causes of cardiovascular disease (CVD) related mortality with a significant genetic predisposition. In Europe, although overall CVD-related morbidity is decreasing, mortality is still high. Hungary shares the largest proportion of this mortality, and CVD remains the prominent cause of death in Hungary. The coexistence of heritable and non-heritable risk factors increases the burden of VT in dual-exposed individuals. Formerly conducted studies revealed that the Roma population is at higher risk of CVD due to heritable and non-heritable VT risk factors. Thus, we aimed to explore and compare the gene-environmental interactions and VTE risk in general Hungarian and Roma subjects. We further aimed to investigate the combined VT risk predictability of the five strongly associated SNPs and well-known conventional VT risk factors in the Hungarian population. Methods: A comparative cross-sectional study design was employed among 406 general Hungarian and 395 Roma subjects. Moreover, a case-control study was conducted among 298 clinically confirmed VT cases and 400 health controls to investigate the heritable background of VT in the Hungarian population. Except for the 298 subjects data; which is collected by the DCLS, Department of Laboratory Medicine, Faculty of Medicine, University of Debrecen, all other included data were extracted from the comprehensive database. Plink 1.9 version and IMB SPSS version 26 were used for the analysis. Furthermore, the AUCs for genetic and non-heritable risk factors were estimated to explore their VT risk predictability in the case-control study. An odds ratio (OR) with their respective 95% CI at 0.05 alpha value was used to declare any association between VT risk and its factors. Results: In both studies, the risk allele frequencies of F5 (rs6025), F11 (rs2036914), and ABO (rs8176719) are higher in the Hungarian population. However, in the comparative study, the SERPINC1 (rs121909567) SNP risk allele is only present in the Roma population but not all in the general Hungarian population, which confirmed that the Roma population is the origin of this particular mutation. The coexistence of genetic and non-heritable risk factors increases the likelihood of VT in double-exposed individuals. Due to the multiplicative interaction between the genetic and non-heritable risk factors such as depression and rs2036914 risk variant (β=0.819, p=0.02), high levels of LDL-C and rs2066865 (FGG) (β= 0.389, p= 0.002), rs8176719 (ABO/non-O blood type and cancer (β=0.370, p<0.001), rs2066865 (FGG) and CAD (β=0.143, p= 0.046) the risk of VTE is higher for the Roma subjects than the general Hungarian subjects. However, as a result of the synergistic interaction between cigarette smoking and Leiden mutation (β= 0.172, p= 0.008), diabetes mellitus and rs8176719 (ABO) (β= 0.194, p <0.01), rs8176719 (ABO) and CAD, (β= 0.197, p= 0.009), migraine (β= 0.287, p= 0.001), and depression (β= 0.342, p <0.001) the risk of VTE significantly higher only for the general Hungarian population but not for the Roma populations. Likewise, in a case-control study, the risk allele frequencies of F5, F11, and ABO are higher among the VT cases than in the control group. Specifically, the Leiden mutation risk allele is highly prevalent among VT cases. Its risk allele frequency was 3.52-fold higher in the VT group than in the control group (AOR =3.52, 95% CI: 2.50; 4.95). The combined (genetic and non-heritable) (AUC=0.89, p<0.001) show good discrimination between VT cases and control. Conclusions: In general, our studies provide insight into VT background (heritable and non-heritable VT risk factors) in the Hungarian population. The Leiden mutation (rs6025), F11 (rs2036914), and ABO (rs8176719) determine the genetic VT risk factors in the Hungarian populations. The presence of other non-heritable VT risk factors such as aging, CAD, DM, cancer, smoking, and obesity, increases the likelihood of VT risk in dual-exposed individuals compared to their counterparts. The combined model predicts the risk of VT risk in the Hungarian population. Recommendations Stratification of highly vulnerable individuals based on their genetic profiling and comorbidities are of paramount importance for the efficient and effective utilization of scarcely available VT risk controlling and preventive measures in the Hungarian population. Furthermore, we suggest further study that considers the novel and strongly associated VT SNPs and the formerly identified SNPs and their comparison on the VT risk predictability in the Hungarian populationTétel Szabadon hozzáférhető Health risks associated with consumption of recorded and unrecorded spirits in Albania and HungaryMuhollari, Teuta; Pál , László; Egészségtudományok doktori iskola; Általános Orvostudományi KarAlcohol attributable disease burden is the highest in the European Region of the World Health Organization. However, significant differences exist within this region. Previous investigations have suggested that the intake of low-quality unrecorded alcohol can contribute to the elevated alcohol-attributable disease burden in Central and Easter Europe and Western Balkan countries including Hungary and Albania. Therefore, our aims were to determine the chemical composition of recorded and unrecorded spirits collected in Hungary and unrecorded Albanian rakia and to estimate the health risks associated with their intake. In addition, the daily methanol intake and related blood methanol levels (BMLs) attributable to drinking unrecorded fruit spirits in the European Union (EU) was estimated. Inductively coupled plasma optical emission spectrometric analysis was used to determine the concentration of 24 elements and in 97 recorded and 100 unrecorded Hungarian spirit samples, as well as in 30 unrecorded Albanian rakia. Ethanol concentration was determined using gas chromatography/mass spectrometry. Concentration data on the metals detected in spirit samples were used to carry out a statistical analysis and a probabilistic risk assessment, characterized by the combined target hazard quotient (THQc) method with different scenarios considering average, regular and chronic heavy drinkers. THQc values higher than 1 were considered as public health concerns. In addition, data on methanol concentrations in unrecorded fruit spirits across EU member states were collected from the literature and the health risk associated with their consumption was estimated. We demonstrated that levels of Cu, Zn, and Sn in unrecorded spirits collected in Hungary were significantly higher than those in their recorded counterparts. In addition, the concentrations of Fe, Mn, and Ni were significantly higher in recorded spirits. The distributions of THQc values associated with the consumption of recorded spirits, brandy, pálinka, whiskey, and vodka containing heavy metals were less than 1.0 for both sexes, and separately for men and women. Average and regular consumers, as well as chronic heavy drinkers consuming recorded pálinka (p<0.001), whiskey (p<0.001), and vodka (p<0.001) collected in Hungary had significantly lower THQc values than those who drink recorded brandy. THQc values were also less than 1.0 at each drinking level, when consuming unrecorded spirits. The distributions of THQc values for men consuming recorded spirits, brandy and pálinka reached above 1.0 and were significantly lower for chronic heavy drinker males consuming recorded vodka (p<0.001). Distributions of THQc values reached above 1.0 for women consuming recorded spirits, brandy and pálinka and were significantly lower for chronic heavy drinker females consuming recorded whiskey (p<0.001) and vodka (p<0.001) collected in Hungary. In addition, compared to chronic heavy drinker males and females consuming recorded spirits and recorded pálinka, THQc values were significantly lower for those who drink unrecorded spirits (p<0.001). Our findings showed that there was a significant difference between the measured and the reported ethanol levels in unrecorded Albanian rakia. Of the metals detected in unrecorded rakia, Cu and Pb were found to be the greatest concern. Although the estimated daily intake of these heavy metals was below their toxicological limit, the concentrations of Cu and Pb were above their limit in 90% and 33% of our rakia samples, respectively. We also found that the consumption of unrecorded fruit spirits containing methanol at levels above 8598.1 or 6382.1 mg/l of pure alcohol and 10 g ethanol, can result in a methanol intake exceeding the oral reference dose of methanol in men and women, respectively. Our results indicate that the intake of heavy metals in recorded spirits can poses a potential risk for Hungarian chronic heavy drinkers. Additionally, we found that the occurrence of adverse health effects associated with the consumption of unrecorded Albanian rakia cannot be entirely excluded. Furthermore, our study suggests that individuals regularly consuming unrecorded fruit spirits with methanol may face a realistic risk of exceeding the RfD over an extended period. However, it was also demonstrated that the levels of methanol published in the literature for unrecorded fruit spirits with methanol are unlikely to result in BMLs above the maximum tolerable blood methanol level in alcohol drinkers residing in CEE countries. In light of our findings, there is a compelling need for the establishment of a comprehensive public health surveillance system to monitor both the safety and quality of recorded and unrecorded spirits consumed in Albania and Hungary.Tétel Szabadon hozzáférhető “Investigating health inequalities and implementing effective interventions for COVID-19 and visual acuity loss in deprived Hungarian adults”Wasnik, Rahul Naresh; Janos, Sandor; Egészségtudományok Doktori Iskola; Általános Orvostudományi KarScreening for Patients with Visual Acuity Loss in Primary Health Care: A Cross Sectional Study in a Deprived Hungarian Population Background: Screening for visual acuity loss is not applied systematically because of uncertain recommendations based on observations from affordable countries. Our study aimed to evaluate the effectiveness of primary health care-based screening. Methods: A cross-sectional investigation was carried out among adults who did not wear glasses and did not visit an ophthalmologist in a year (N = 2070). The risk factor role of sociodemographic factors and the cardiometabolic status for hidden visual acuity loss was determined by multivariable linear regression models. Results: The prevalence of unknown visual acuity loss of at least 0.5 was 3.7% and 9.1% in adults and in the above-65 population. Female sex (b = 1.27, 95% CI: 0.35; 2.18), age (b = 0.15, 0.12; 0.19), and Roma ethnicity (b = 2.60, 95% CI: 1.22; 3.97) were significant risk factors. Higher than primary school (bsecondaryschoolwithoutgraduation= −2.06, 95% CI: −3.64; −0.47; and bsecondaryschoolwithgraduation= −2.08, 95% CI: −3.65; −0.51), employment (b = −1.33, 95% CI:−2.25; 0.40), and properly treated diabetes mellitus (b = −2.84, 95% CI: −5.08; −0.60) were protective factors. Above 65 years, female sex (b = 3.85, 95% CI: 0.50; 7.20), age (b = 0.39, 95% CI: 0.10; 0.67), Roma ethnicity (b = 24.79, 95% CI: 13.83; 35.76), and untreated diabetes (b = 7.30, 95% CI: 1.29; 13.31) were associated with visual acuity loss. Conclusion: Considering the huge differences between the health care and the population’s social status of the recommendation-establishing countries and Hungary which represent non-high-income countries, the uncertain recommendation of visual acuity loss screening should not discourage general practitioners from organizing population-based screening for visual acuity loss in non-affordable populations.