Egészségtudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2313

Általános Orvostudományi Kar

Egészségtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Harangi Mariann)

Orvostudományi doktori tanács

D46

Doktori programok:

  • Megelőző orvostan és népegészségtan
    (programvezető: Dr. Ádány Róza)
  • Anyagcsere és endokrin betegségek megelőzése és kontrollja
    (programvezető: Dr. Paragh György)

Böngészés

Egészségtudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A mentális egészség determinánsainak és az egészségfejlesztés szervezeti szintű lehetőségeinek vizsgálata orvostanhallgatók körében
    (2024) Oláh, Barnabás; Kósa, Karolina; Egészségtudományok doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet
    Kutatásunk célja az volt, hogy azonosítsuk a Debreceni Egyetemen folyó orvosképzést övező főbb distresszforrásokat és, hogy ezek kezelése céljából feltérképezzük azokat a szervezeti intézkedéseket, beleértve az online pszichológiai beavatkozásokat, amelyek a hallgatói igényekre leginkább reflektálnak. Kitértünk továbbá a hallgatók motivációs profiljainak vizsgálatára is. A kutatás első fázisában fókuszcsoportos interjúkat készítettünk és kvalitatív tartalomelemzést végeztünk. A továbbiakban kérdőíves módszert alkalmaztunk a tanulmányi motiváció és a mentális egészség mérésére, és új statisztikai eljárásokkal tanulmányi motivációs profilokat hoztunk létre. Az egyetem távoktatási portálján online önsegítő anyagokat tettünk közzé és az igénybevételt elemeztük a portál naplózási rendszerében rögzített adatok alapján. Az orvostanhallgatók mentális egészségére kedvezőtlen hatást gyakorló szervezeti és egyéni tényezők között számos azonosításra került, ezek orvoslására rendszerszintű beavatkozások szükségesek. Eredményeink kiindulási pontként szolgálhatnak különféle egészségfejlesztési intervenciók számára, ideértve az egyetemi mentálhigiénés szolgáltatások át- vagy újratervezési módjait is. A Tanulmányi Motivációs Skála újragondolt értékelési módszertanának alkalmazásával a hallgatók az öndeterminációs kontinuum "alacsony", "közepes" vagy "magas" szintjére sorolhatók be és az eredmények rávilágítanak a motivációs profilok és a mentális egészség jelentős összefüggésére. Az internetre adaptált mentálhigiénés platformon nyomonkövetett hallgatói aktivitás mintázata alapján a hallgatók még a világjárvány közepén is döntően a tanulási készségeik javítását célzó segítséget részesítették előnyben. Ez fontos adalék, amit szükséges figyelembe venni a hallgatói igényekre közvetlenül reflektáló, az érdeklődésükre számot tartó intervenciók tervezése során.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Mentális tényezők hatása a betegségaktivitásra primer Sjögren-szindrómában
    (2025) Módis, László; Bugán, Antal; Szántó, Antónia; Egészségtudományok doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet
    A primer Sjögren-szindróma (pSS) egy összetett autoimmun megbetegedés, amelynek lefolyását nemcsak biológiai, hanem pszichológiai és spirituális tényezők is befolyásolják. Jelen disszertáció két empirikus vizsgálat eredményeit mutatja be, amelyek célja a pSS betegségaktivitásának holisztikus értelmezése a bio-pszicho-szociális–spirituális (BPSS) modell keretében. Az első vizsgálatban 117 pSS-beteg adatait elemeztük gépi tanulási algoritmusok alkalmazásával annak feltárására, hogy mely biológiai (pl. IgG, RF, SSA, SSB, vérkép), pszichológiai (személyiségjegyek, önértékelés, szorongás, depresszió) és szociális tényezők (szociális támogatás, szociodemográfiai státusz) járulnak hozzá leginkább a betegségaktivitáshoz. Kimeneti változóként az SSA/SSB autoantitestek szintjét (biológiai aktivitás) és az ESSPRI indexet (szubjektív tünetteher) vizsgáltuk. Az eredmények szerint az autoantitest-szintek alakulását elsősorban biológiai tényezők határozták meg, míg az ESSPRI értékeire jelentős hatást gyakoroltak a pszichológiai változók is. Meglepő módon az alacsonyabb vonásszorongás magasabb biológiai aktivitással társult, míg az állapotszorongás és a fáradékonyság temperamentumvonás a szubjektív betegségterhet növelte. A második vizsgálatban 108 beteg spirituális beállítódását és gyakorlatát elemeztük, valamint ezek kapcsolatát az immunológiai paraméterekkel és a betegségaktivitási mutatókkal. Az egyéni spirituális tevékenységet (ima, meditáció) végzők körében alacsonyabb SSA/SSB autoantitestszintek, valamint alacsonyabb ESSDAI- és ESSPRI-pontszámok voltak megfigyelhetők. Szignifikáns kapcsolat mutatkozott a spirituális elköteleződés és a bőr-, illetve légúti szárazság csökkenése között. Feltételezhető, hogy ezek a hatások pszichoneuroimmunológiai mechanizmusokon keresztül érvényesülnek, beleértve a stressz csökkentését, a pozitív érzelmek (pl. hála, remény) erősödését és az autonóm idegrendszeri szabályozást. Ezzel szemben a vallásos küzdelmek kedvezőtlenül befolyásolták a pszichés és immunológiai állapotot. Az eredmények alátámasztják, hogy a pSS betegségaktivitásának alakulásában a biológiai tényezők mellett a pszichológiai és spirituális dimenziók is meghatározó szerepet töltenek be. A holisztikus szemlélet klinikai gyakorlatba történő integrálása – a pszichés állapot és a spirituális aktivitás rendszeres monitorozásával – elősegítheti a személyre szabott és hatékony betegségmenedzsmentet, valamint új irányokat nyithat az autoimmun betegségek terápiájában és kutatásában