Humán Tudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Bölcsészettudományi Kar
Humán Tudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Pusztai Gabriella)
Bölcsészettudományi doktori tanács
D48
tudományágak:
- filozófiai tudományok
- neveléstudományok
- pszichológiai tudományok
- szociológiai tudományok
Doktori programok:
- Filozófia
(programvezető: Dr. Angyalosi Gergely) - Neveléstudomány
(programvezető: Dr. Pusztai Gabriella) - Pszichológia
(programvezető: Molnárné Prof. Dr. Kovács Judit) - Szociológia és társadalompolitika
(programvezető: Dr. Kovách Imre)
Böngészés
Humán Tudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Bacskai, Katinka"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A tanulói eredményességet befolyásoló tényezők a romániai magyar kisebbségi oktatásbanBarabás, Andrea; Bacskai, Katinka; Humán tudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi IntézetA tanulói eredményesség vizsgálata során egyes kutatók a tanuló személyes jellemzőit, a tanuláshoz való viszonyát, a motiváció tanulmányi eredményekre gyakorolt hatását elemzik (Balogh, 1998; 2000; Csapó, 1998, 2004; Pintrich & De Groot, 1990; Cohen et al., 2009; Ceglédi & Máth, 2013; Fejes & Józsa, 2005), mások a tanulók családi hátterének, az iskolán belüli/iskolán kívüli befolyásoló tényezőit próbálják feltárni (Bourdieu,1979; Coleman et al, 1966, Bacskai, 2015; Bacskai & Ceglédi, 2022; Bray, 1999, 2010; Fehérvári, 2016; Garami, 2014; Jansen et al., 2021; Pusztai, 2004, 2009, 2015; Széll, 2015; Kiss & Toró, 2024). Kutatásunkban azokat a makro-, mezo- és mikroszintű tényezőket elemezzük, amelyek a romániai magyar diákok országos kompetenciaméréseken elért eredményeit befolyásolhatják. A kompetenciamérések eredményeit befolyásoló tényezők felderítése érdekében saját készítésű háttérkérdőívet alkalmazunk. A saját készítésű tanulói kérdőív a tanuló tanulmányi eredményeit, a család szocio-ökonómiai hátterét és az extrakurrikuláris tevékenység hatását veszi górcső alá. A következő kérdésekre keressük a választ: Azok a tanulók, akik előkészítő osztályban is jártak, nagyobb arányban érnek-e el átlag feletti eredményeket, mint akik nem jártak előkészítő osztályba? A tanulói eredményesség és a településtípus között kimutatható-e összefüggés? Az iskolai és iskolán kívül elérhető extrakurrikuláris tevékenységeknek kimutatható-e pozitív hatása a kompetenciamérések eredményeire nézve? Van-e jelentősége a család szocio-ökonómiai helyzetének a tanulói eredményesség alakulásában? Kutatásunk kvantitatív adatforrásokon: kérdőíves adatfelvételen és kompetenciamérések eredményein alapszik. A makroszintű, oktatáspolitikai döntések eredményeként bevezetésre kerülő előkészítő osztály és integrált tantárgyakon alapuló kompetencialapú oktatás eredményességgel kapcsolatos összefüggéseit tárjuk fel. A mezoszintű magyarázatok az iskola és környezetére, a település típusára vonatkozóan fókuszálunk. Mikroszinten az egyénre és a családra visszavezethető tényezőkre koncentrálunk. Vizsgálatunkban a Kovászna megye negyedikes, magyar nyelven tanulók kompetenciaméréseken elért eredményeit és a befolyásoló tényezőket vesszük górcső alá. A teljeskörű mintavételnek köszönhetően átfogó képet nyerhetünk a 2017-ben negyedik osztályt végzett tanulók kompetenciamérés eredményeiről és a befolyásoló tényezőkről A saját készítésű háttérkérdőív és a kompetenciamérések eredményei alapján létrehozott adatbázisra (KOV-ET-OM-2017) alapozzuk kutatásunkat. Eredményeink azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik előkészítő osztályba jártak, nagyobb arányban kerülnek az átlag feletti kategóriába, mint azok, akik nem jártak előkészító osztályban. Kutatásunkban szignifikáns összefüggés mutatható ki az árnyékoktatás területén fellelhető tevékenységek és a tanulók mérési eredményei között mindhárom kompetencia területen. A szülői és iskolai háttér mellett hogyan alakulnak a gyermekek eredményei, nagy szerepe van a település típusnak is, a környezet adottságainak (Garami, 2014). Eredményeink összhangban vannak azokkal a kutatásokkal, melyek arra világítanak rá, hogy erőteljesen megmutakozik a tanulók iskolai teljesítménye és a szocio-ökönómiai státusza közötti összefüggés (Bradley & Corwyn, 2002; Róbert, 2004; Pusztai, 2004, 2009; Széll, 2015, Li & Qiu, 2018; Kiss & Toró, 2024). Romániában az országos kompetenciaméréseket nem kíséri háttérkérdőív, amely lehetővé tenné a befolyásoló tényezők megismerését. A tanulói eredményesség között kimutatható összfüggések elemzése közelebb visz ahhoz, hogy jobban megértsük a kompetenciamérések eredményeinek alakulását. Összegezve elmondhatjuk, hogy a vizsgált makro-, mezo- és mikroszintű tényezők és az iskolai eredményesség között kimutatható összefüggések elemzése közelebb visz ahhoz, hogy jobban megértsük a kompetenciamérések eredményeinek alakulását. A kutatási eredményeink nyomán megfogalmazásra kerülő javaslatok nagymértékben hozzájárulhatnak az oktatási stratégia alakításához és a tanulói eredményesség javításához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mit ér (el) a tanár, ha közép-európai?Bacskai, Katinka; Pusztai, Gabriella; Humán tudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Humán Tudományok Doktori Iskola; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --Értekezésünkben Magyarország és Szlovákia azon iskoláiban tanító tanárokra kívánunk koncentrálni, ahol a tanároknak kiterjesztett szerepelvárással kell szembesülniük, s ahol a diákok otthoni környezete, értékrendje feltételezhetően távolabb áll az iskola által képviselttől. Kutatásunk homlokterében az alacsony státusú szülői kompozícióval jellemezhető iskolák tanárainak jellemzői és munkájuk, eredményeik állnak. Az empirikus vizsgálatot a 2008-as TALIS (Teaching and Learning International Survey) kutatás adatbázisainak másodelemzése jelentette. A TALIS a tanítás és a tanulás feltételeit vizsgáló kutatás, amelyet 2008 tavaszán folytatott az OECD. A hazai kutatás során a TALIS adatokat összekötöttük a 2008-as OKM mérés diák adataival, melyekből eredményességi változókat és háttér információt is gyűjthettünk. Disszertációnkban bizonyítottuk, hogy az alacsony státuszú szülői kompozícióval jellemezhető iskolák tanárai, akik a hazai tanártársadalom valamivel kevesebb, mint negyedét teszik ki mások és más problémákkal kell szembenézniük, mint a többi kompozíció szerinti iskolatípusban. Az eredménytelenség elleni küzdelemben más tényezők is a segítségükre vannak, amelyeknek hatása elhanyagolható azokban az intézményekben, ahol a diákok hozzáállása az iskolához, tanuláshoz kedvezőbb. Mindenek előtt nagy jelentőséggel bír az iskola társas hátterének minősége, a kiegyensúlyozott tanár-tanár és tanár-diák viszony, mint társadalmi tőkeforrás. Ugyanakkor a hasonló iskolarendszerű Szlovákiában, a hasonló hátterű iskolákban más a tanárok összetétele, de a problémák, amelyekkel találkoznak mégis ugyanolyanok. Ezek megoldására szintén hatékony eszköznek bizonyul a kulturális és humán tőke átadását lehetővé tévő jó társadalmi tőkeforrások, amelynek alapja az intergenerációs és kimutathatóan a kisebb figyelmet kapó intragenerációs tanári tőkeforrás. Az eredményes és kevésbé eredményes hátrányos kompozíciójú iskolákat azonos feltételek mellett ugyanis ezek a jellemzők választják el egymástól. In our thesis we want to focus on teachers in Hungary and Slovak Republic who teach in schools where they have to play extended roles, and where the students’ home environment, scale of values are supposed to be left behind the ones appearing in an average school. What stands in the forefront of our interest is the teachers’ characteristics, their work and results in schools characterized by low-status parental composition. The empirical study was actually a secondary analysis of the databases of the 2008 TALIS (Teaching and Learning International Survey), carried out according to a new, individual concept. TALIS is a research examining the conditions of teaching and learning, which was conducted in spring 2008 by OECD. . In the course of the domestic research, we linked TALIS data to the student data of the 2008 National Assessment of Basic Competencies (NABC) survey, from which we gained outcome variables and background information. We proved in our research that the teachers in schools characterized by low-status student composition- the number of whom is almost one-fourth of all the teachers in Hungary- are different and struggle with different problems from the teachers in schools with different compositions. In the fight against inefficiency, there are also other factors to help, the effect of which is negligible in institutions where students probably have a more favourable attitude towards school and learning, due to their background. First and foremost, it is extremely important to have a good quality social milieu in school, to have a balanced teacher-teacher and teacher-student relationship. However, in Slovakia with a similar educational system, in schools with similar background, the composition of teachers is different, but the problems they face are still the same. A good social milieu, which makes it possible to transfer cultural and human capital, proves to be efficient means to solve these problems. The basis of this milieu is the system of relationships which acts as an inter-generational social capital resource, and the intra-generational teachers’ resource of capital, which gets less attention, but it is clearly tangible. Given the same conditions, what separates effective and less effective schools of disadvantaged composition is just these characteristics.Tétel Szabadon hozzáférhető Tanárok és iskoláikZoller, Katalin; Bacskai, Katinka; Humán tudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Nevelés- és Művelődéstudományi IntézetAz értekezésben arra szeretnénk választ kapni, hogy milyenek a romániai gimnáziumi tanárok és iskoláik, illetve mi jellemzi és hogyan vélekednek a pedagógusi munkavégzés különböző aspektusairól? Ennek megfelelően vizsgáltuk a tanárok egyéni jellemzőit, képzettségét, a szervezet jellemzőit, illetve a pedagógusok munkavégzését, ahogy azt a saját intézményeikben érzékelik. Értekezésünk elméleti hátterét a pedagógusi munka minőségét és eredményességét vizsgáló szakirodalom alapján tematizáltuk. A kutatások a pedagógusi munkavégzés számos vonatkozásában megerősítik a tanárok meghatározó szerepét a diákok, iskolák és oktatási rendszerek eredményességében. Számunkra az eredményesség egy komplex fogalom, amelynek ugyanúgy része a tanulmányi eredmény, mint a pedagógiai kultúra tanárokhoz, intézményekhez, fenntartókhoz köthető számos jellemzője: tanárok által közvetített értékekkel való azonosulás, vagy a neveltségi szint, amely az iskolai légkörben nyilvánul meg. Saját kutatásunkat a tanári munkavégzés tényezőinek vizsgálata alapozta meg, mely vizsgálat leginkább az eredményesség-kutatások oktatási rendszer egészének komplexitását előtérbe helyező paradigmájának alapján értelmezhető. Az empirikus kutatás alapját a 2013-as TALIS (Teaching and Learning International Survey) adatbázisainak másodelemzése jelentette. Az adatbázis iskolai és egyéni (pedagógus és intézményvezető) szintű adatokat tartalmaz, melyekkel a disszertációban egyaránt foglalkozunk. A vizsgálat során kereszttáblákat, klaszteranalíziseket, lineáris és logisztikus regressziós elemzéseket végeztünk. Eredményeink alapján látható, hogy az egyéni változók és a pedagógiai kultúra elemei egyaránt szoros kapcsolatot mutatnak a tanári munkavégzés jellemzőivel, a tanári munkával való elégedettséggel. Az alsó középfokú oktatásban dolgozó romániai pedagógusok elégedettségét és énhatékonyságát leginkább a szakmai továbbfejlődés, a fegyelmezett légkör, a tanár-diák kapcsolatok és az érdekelt felekkel való kapcsolatok határozzák meg. Eredményeink ugyanakkor megerősítették feltételezésünket a tanári csoportok közötti különbségeket illetően. A több dimenzióba sorolt változók – egyéni jellemzők, a módszertani kultúra jellemzői, az iskolai klíma jellemzői – alapján látható különbségek feltérképezése a pedagógusi munka természetének a jobb megértését segítette. Mindezek mellett vizsgálataink során markánsan körvonalazódtak azok a tényezők, amelyek növelik az esélyét annak, hogy a pedagógusok jobb munkahelynek ítéljék meg iskolájukat. In our thesis we seek the answer for the questions who are the lower secondary teachers in Romania, how the schools’ environments are where they are working, and what are the opinions, perceptions, beliefs and accounts of their activities? According to TALIS 2013, what are the characteristics of Romanian lower secondary teachers? Based on the use of data from international comparative analysis, according to the surveyed indicators of teaching work, which countries are the most similar to the trends in Romania? What possible explanations can be found behind similar patterns? Based on the analysis of data selected for Romania, what are the individual and school characteristics of the differences in the work of teacher? Based on the analysis of the data selected for Romania, can we talk about school effect? If so, what are the individual and school characteristics of schools that differ from each other? What factors influence teachers’ job satisfaction, self-efficacy and positive perceptions of their school? What groups of teachers can be distinguished in term of job satisfaction and what are their characteristics? What personal and workplace factors determine satisfaction with teaching? What are the factors related to their above-average or below-average perceived school satisfaction in terms of job and workplace? The theoretical structure of our thesis is built around the background of teacher research, in which we summarize the results of decades history on the subject that have contributed to the emergence of a new discipline – school effectiveness research. We list and present the factors that determine the effectiveness of teaching work according to the literature. Also we consider all the approaches that are relevant to the factors that determine the quality of teaching. In the thesis we do not examine teachers’ performance, but all the factors that contribute to their effectiveness and determine the quality of their work. For the purpose of this investigation, results are derived from secondary analysis of Teaching and Learning International Survey (TALIS) 2013 database. The database contains the survey responses of teachers of lower secondary education (level 2 of the International Standard Classification of Education – ISCED2) and the principals of their schools. During the investigation cross-tables, cluster analysis, linear and logistical analyses were used. Based on our research the reader can get an idea of the results of the TALIS 2013 survey as well, as almost all the issues have surfaced that are causing problems in teachers’ society in the examined countries. Based on the analysis of data selected for Romania we concluded that the factors attributed to the individuals, the job satisfaction and self-efficacy of teachers are most influenced by their professional development and their total career time. Schools that support their teachers in their professional development and discuss their professional issues, are perhaps the most important source of satisfaction for them. Among the variables included in the school culture dimension, the effectiveness of teacher work, the disciplined atmosphere, the values of student/teacher relationships and the positive effects of teacher-teacher relationships indicated satisfaction and self-efficacy. In this sense, it can be said that to have efficient and satisfied teachers is not only the question of the individual competences of teachers, but also the use of relationship resources in the schools. The better understanding of the working conditions of Romanian teachers was a priority in our thesis. It is important to us to discover results that will help us better understand the nature of teaching. This knowledge can be used for teachers, policy makers and everybody with interest to build on further steps that may help in taking appropriate decisions.