Humán Tudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2307

Bölcsészettudományi Kar

Humán Tudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Pusztai Gabriella)

Bölcsészettudományi doktori tanács

D48

tudományágak:
- filozófiai tudományok
- neveléstudományok
- pszichológiai tudományok
- szociológiai tudományok

Doktori programok:

  • Filozófia
    (programvezető: Dr. Angyalosi Gergely)
  • Neveléstudomány
    (programvezető: Dr. Pusztai Gabriella)
  • Pszichológia
    (programvezető: Molnárné Prof. Dr. Kovács Judit)
  • Szociológia és társadalompolitika
    (programvezető: Dr. Kovách Imre)

Böngészés

Humán Tudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Balázs, Katalin"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Humoros reklámok kategóriái
    (2024) Babinszki, Emese; Balázs, Katalin; Humán tudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Pszichológiai Intézet
    Célkitűzések: A reklámozás korai éveitől kedvelt figyelemfelkeltő eszköz kultúrafüggetlenül, hatásmechanizmusa azonban még ma sem teljesen feltárt. A klasszikus hatásmodellek a humor által keltett pozitív érzésekre fókuszálnak, de az elmúlt években több kutatás rámutat, hogy a humor használatának negatív következményei is lehetnek, például a reklámozott márka iránti attitűdre. Kutatások alapján úgy tűnik, hogy a humor típusa kulcstényező lehet, hogy megértsük ezeket a látszólag ellentmondó hatásokat. A disszertációban bemutatott vizsgálatsorozat célkitűzése egy a hatásvizsgálatokban és a reklámtervezésben jól használható humoros reklámtipológia kialakítása, amely a szakirodalmi előzmények és laikusok reprezentációinak integrációján alapul. Módszer: A vizsgálatsorozatban törekedtünk a módszertani diverzitásra. Interjúk, személyesen asszisztált és önkitöltős kérdőívfelvételek, valamit fókuszcsoportok segítségével igyekeztünk megismerni a laikusok reprezentációit a humoros reklámokról. A kiinduló vizsgálatban 17 print (plakát) reklámot értékeltek a résztvevők online 13 szempont alapján. Majd egy fókuszcsoportos vizsgálatra került sor, mely során két humoros videóreklámra vonatkozóan kérdeztük a résztvevőket. A vizsgálatsorozatot két azonos módszert alkalmazó vizsgálat zárta, melyben 38 print reklámot értékeltek a résztvevők. A két utóbbi vizsgálat a célzott populáció tekintetében különbözött, az elsőben magyar, míg a másodikban kollektivista értékeket mutató, főleg dél-amerikai országokból származó felnőtt résztvevők értékeléseit vizsgáltuk. Eredmények: A vizsgálatok eredményei alátámasztanak egy kétpólusú struktúrát, melyben élesen elválnak egymástól a pozitív megítélésű és a negatív megítélésű reklámok. A leginkább differenciáló szempontok a morbiditás, irritáló jelleg, a polgárpukkasztó illetve az aranyos jellemzők voltak. Továbbá a negatív érzések keltése volt fontos elválasztó tényező az egyes kategóriaprofilok között. Következtetések: Eredményeink alapján a laikus befogadók szempontjából nem a humor technikája a lényeges, amely több szakértői tipológia alapját képezi, hanem az átélt érzelmek és asszociációk pozitív-negatív volta a meghatározó. Érdemes lehet a hatásvizsgálatokban mint független változót alkalmazni azt, hogy egy humoros reklám inkább pozitív érzéseket és attitűdöket hív elő, vagy inkább negatívkat. A két pólus reklámjainak független változóként történő szisztematikus használata a hatásvizsgálatokban közelebb viheti a kutatókat a humoros reklámokkal kapcsolatos ellentmondó eredmények megértéséhez, hosszútávon pedig a hatásmodelleket is gazdagíthatja.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Meggyőzés a jó szolgálatában
    (2024) Cs. Kiss, Luca Zsuzsa; Balázs, Katalin; Nagy, Luca Zsuzsa; Humán tudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Pszichológiai Intézet
    Célkitűzések. Szükség van olyan üzenetekre, társadalmi célú reklámokra (TCR), amelyek cselekvésre, változtatásra, felelősségteljes gondolkodásra késztetik a társadalmat, a közösség egésze érdekében. A figyelemfelkeltés egyik eszköze az érzelmek kiváltása, társadalmi célok esetén gyakran a félelemkeltés. Számos elmélet foglalkozik a félelemkeltő meggyőzés feldolgozásának kognitív folyamatával (pl. Védelemmotivációs Elmélet), azonban ennek működése, a társadalmi problémák megoldásának szándékaival való összefüggése, és a konstruktumok kapcsolatát befolyásoló személyiségjellemzők együttes vizsgálata empirikusan kevéssé kutatott terület. A disszertáció vizsgálatai ezekre az összefüggésekre fókuszáltak. Módszer. Az értekezés öt, felnőtteken végzett kutatás eredményeit összegzi. Két kvantitatív kérdőíves vizsgálat összesen 12 félelemkeltő print TCR-t felhasználva vizsgálta az érzelemkeltést, a TCR-ek és a társadalmi problémák értékelését az észlelt komolyság, az észlelt fogékonyság, az észlelt énhatékonyság és az észlelt válaszhatékonyság mentén. Az összefüggéseket a személyek vonásmegküzdése függvényében tanulmányoztuk. Ezt követően fókuszcsoportos interjúkat végeztünk, amik a résztvevők TCR-ekkel kapcsolatos laikus vélekedéseit, és a TCR-ek hatásmechanizmusára vonatkozó tudatosságukat vizsgálta. Majd kérdőíves módszerrel vizsgáltuk a társadalmi problémák megítélését a viselkedési szándékokkal összefüggésben úgy, hogy a személyek szociálisprobléma-megoldó képességeit is figyelembe vettük. Végül egy átfogó kérdőíves vizsgálatban a korábban alkalmazott 12 TCR felhasználásával tanulmányoztuk a reklámüzenetek megítélését az érzelemkeltés, a személyek szociálisprobléma-megoldó képessége és a reklámhatékonyság függvényében. Eredmények. A félelemkeltés nem minden esetben célravezető, hatását befolyásolhatja, hogy mi félelmet keltő a befogadó számára, és az üzenet ténylegesen milyen érzelmet vált ki belőle. A társadalmi problémák megoldásának viselkedési szándékai szempontjából a befogadók énhatékonysági észleletei nagy hatást gyakorolnak. A TCR-ek feldolgozását a szociálisprobléma-orientáció és problémamegoldási jellemzőik is befolyásolják, főként olyan problémák esetén, ahol a megoldásért közvetlenül ők maguk felelősek. A befogadók képesek beszámolni a TCR-ekhez fűződő érzéseikről és gondolataikról, és az értékelésben fontos a társadalmi probléma természetének megkülönböztetése. Következtetések. Az érzelem- és félelemkeltés vizsgálatában az érzelmi valencia és a diszkrét érzelmek megközelítése egyaránt fontos, és a kutatásokat érdemes objektív, fiziológiai mérőmódszerekkel kiegészíteni. A TCR-ek vizsgálatában a kérdőíves lekérdezés megbízható eredményekkel szolgálhat, azonban a kutatásoknak érdemes egyetlen társadalmi probléma vizsgálatára fókuszálnia, figyelembevéve a probléma természetét. A szociálisprobléma-megoldás konstruktuma kutatásra érdemes a társadalmi problémák megoldási szándékai vonatkozásában is. Az eredmények általánosíthatóságának fő limitációját a mintavétel specifikussága adja. Érdemes lehet az összefüggések vizsgálatát más korosztályokra, más végzettségűekre és más kultúrákra kiterjeszteni.