Nyelvtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Bölcsészettudományi Kar
Nyelvtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Tóth Valéria)
Bölcsészettudományi doktori tanács
D49
Doktori programok:
- Általános és alkalmazott nyelvészet
(programvezető: Dr. Kertész András) - Magyar és finnugor nyelvészet
(programvezető: Dr. Hoffmann István)
Böngészés
Nyelvtudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Csatár, Péter"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Allegorie als Interpretationsschema – kognitiv poetische UntersuchungenTörök, Mária; Csatár, Péter; Molnár, Mária; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai IntézetÉrtekezésemben az allegóriát mint kognitív jelenséget vizsgálom, különös tekintettel a konstruálás, az analógia és a irodalmi sémák összefüggéseire az allegóriára jellemző konzisztens kétsíkúság kialakulásában. A különböző retorikai és funkcionális-kognitív allegóriadefiníciók áttekintése után centrális jellemzőként emelkedik ki az allegóriára jellemző konzisztens kétsíkúság. A konzisztens kétsíkúság kialakulását illetve az allegorikus értelmezés prominenciáját befolyásoló kognitív tényezők közül a konstruálás (Langacker 2008), az analógia (Thagard 1999; Gentner 1983; Holyoak & Thagard 1995) és az irodalmi sémák (Stockwell 2002) összefüggéseit a kognitív poétika (Bergs & Schneck 2013; Freeman 2007a; 2007b; Stockwell 2015) módszereit alkalmazva, két esettanulmányban és egy ezekhez kapcsolódó empirikus vizsgálatban veszem nagyító alá. Az esettanulmányok eredményei megerősítették a vizsgált kognitív tényezők konstitutív szerepét az allegorikus értelmezés prominenciájának és konzisztenciájának kialakulásában, ugyanakkor kiemelik a strukturális analógiák és az irodalmi sémák kiemelkedő konzisztenciateremtő szerepét az implikatív allegóriák esetében.Tétel Szabadon hozzáférhető Delimiting and Classifying Metonymy: Theoretical and Empirical Challenges in Cognitive Metonymy ResearchTóth, Máté; Csatár, Péter; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai Intézet; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai IntézetJelen dolgozat kiindulópontja, hogy a metonímia holisztikus kognitív nyelvészeti, tág értelmezése magában hordja azt a veszélyt, hogy a fogalom parttalanná válik. Ennek elkerülése érdekében egyrészről szűkebben definiálom a nyelvi metonímiát, miszerint a nyelvi metonímia egyszerre aktiválja a forrás- és a céltartalmat, valamint a kettő kapcsolatát, miközben nyelvileg csak a forrástartalom jelenik meg. Másrészről amellett érvelek, hogy a metonímiák jól osztályozhatóak a forrástartalom típusa szerint, így megkülönböztethetünk DOLOG-, TULAJDONSÁG-, ESEMÉNY-, PROPOZÍCIÓ- és illokúciós metonímiákat. Elméleti eredményeimet két kis léptékű, kvázi empirikus, előzetes esettanulmány egészíti ki. Az elsőben egy céltartomány-vezérelt nyelvközi összehasonlító elemzést végzek el, mely azt vizsgálja, hogy adott nyelvekben miként konceptualizálnak egy komplex ESEMÉNYT. A másodikban korpusznyelvészeti eljárások alkalmazásával amellett érvelek, hogy az illatingereket színekkel jellemző szinesztéziás kifejezések tekintélyes hányada valójában nem metafora, hanem TULAJDONSÁG-metonímia. Eredményeim nemcsak ahhoz járulhatnak hozzá, hogy a metonímia kategóriája ne váljon parttalanná, hanem egy lépéssel közelebb vihetnek a metonimikus jelenségek empirikus tanulmányozhatóságának javításához is. // The starting point of the present dissertation is that the broad holistic cognitive linguistic notion of metonymy runs the risk of becoming unlimited. To prevent this risk, I propose a narrower definition of linguistic metonymy, according to which linguistic metonymies co-activate the source and the target content, and the conceptual relation between them with the linguistic property that only the target content is expressed explicitly. Furthermore, I argue that metonymies can be classified according to their target content, thus we can distinguish between THING-, PROPERTY-, EVENT-, PROPOSITION- and illocutionary metonymies. My theoretical findings are supplemented by two small-scale, quasi-empirical pilot studies. In the first, I conduct a target-driven cross-linguistic analysis to examine how a range of languages conceptualizes a complex EVENT. In the second, I employ corpus linguistic procedures to argue that a substantial portion of color-smell synesthetic expressions are not metaphors but eventually PROPERTY-metonymies. My results may contribute not only to eliminating the risk that the category of metonymy will become unlimited but may also take us a step closer to enhancing the empirical study of metonymic phenomena.Tétel Szabadon hozzáférhető Die Zelle im Trichter. Eine korpusbasierte Methode der Metaphernsuche am Beispiel der Zellenmetaphern in der Biologie und in der GesellschaftslehreMajoros, Krisztián; Csatár, Péter; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai IntézetJelen értekezés a korpusznyelvészeti metaforakutatás módszertanához kíván hozzájárulni egy korpusz alapú metaforakereső módszer kidolgozásával. Az ún. [továbbfejlesztett] tölcsér-módszer, mely német nyelvű, sejtbiológiai témájú tudományos ismeretterjesztő folyóiratok digitális kiadványainak elemzésén keresztül kerül kidolgozásra, majd német szövetségi ill. tartományi parlamenti felszólalások elemzése segítségével továbbfejlesztésre, képes részletes áttekintést adni egy bizonyos tárgyterület metaforikájáról, mégpedig statisztikailag reprezentatív szövegkorpuszokban fellelhető figuratív nyelvi kifejezések empirikus (és egyfajta kvantifikáción alapuló) elemzése formájában. Ennek következtében a módszer alkalmas az egyes tudományokon belüli és a tudományközi metaforikus konceptualizáció összefüggésrendszerének empirikus kutatására. // The present dissertation investigates the role of digital corpora in current research on metaphor. I propose a semi-automatic method of metaphor analysis in corpora, the so-called [improved] “funnel” method, which I tested on a German corpus consisting of popular scientific articles in cell biology and of transcripts of German (state-)parliament sittings. Based on frequency data, it has been found that the [improved] “funnel” method is capable of investigating and capturing the interdependences of metaphorical conceptualizations in science and across disciplines in an empirical fashion.Tétel Szabadon hozzáférhető Kollokationen im FremdsprachenunterrichtPintye, Erzsébet; Csatár, Péter; Nyelvtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Germanisztikai IntézetÉrtekezésemben a kollokációkat mint állandósult szókapcsolatokat vizsgálom az idegennyelv-oktatásban. Az értekezés elméleti részében olyan kollokációs koncepciók bemutatására törekszem, amelyek a kollokációkat nyelvtanítási szempontból vizsgálták. Az egyes koncepciók bemutatása után a kollokáció fogalmának definiálását és egy német-magyar kontrasztív elemzést tűztem ki célul. Az elméleti részt követően a tanítási-tanulási folyamat három résztvevőjének vizsgálatára helyezem a hangsúlyt (tanuló, tanár, tananyag). Az értekezés harmadik fejezetében arra keresem a választ, hogyan történik a kollokációs kompetencia fejlesztése a kiválasztott három tankönyvcsaládban, amelyben a következő szempontokat vettem figyelembe: érzékenyítés/tudatosítás, olvasott szövegek és kollokációk kapcsolata, gyakorlófeladatok a tankönyvekben. A következő fejezetében egy tanári kérdőív segítségével igyekszem feltérképezni, milyen szerepet kapnak a kollokációk az idegennyelv-oktatásban. Az értekezés utolsó fejezetében egy akciókutatás segítségével azt vizsgálom, hogy a kollokációk tudatos közvetítése a nyelvórán milyen hatással van a kollokációk produktív használatára. Az empirikus kutatások eredményei igazolják, hogy a kollokációk a nyelvtanulás elhanyagolt területének tekinthetők, hiszen a tankönyvek szókincslistái leginkább az egyedi szóalakok felsorolására korlátozódik, a szókincsgyakorló feladatok száma alacsony, a kollokációs kompetencia fejlesztésére kevés lehetőség nyílik. Az akciókutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a tudatos nyelvi fejlesztés, a kollokációk tudatosítása pozitívan hat a produktív kollokációs kompetencia fejlesztésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Rund um das Argumentum Ad Hominem. Argumentationsfehler an der Schnittstelle zwischen Argumentationstheorie und PragmatikLakatos, Dániel; Csatár, Péter; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Német Nyelvészeti TanszékAz értekezés központi kérdésfelvetése arra irányul, hogy milyen alapelvek mentén lehet a modern érveléselmélet és a pragmatika Grice utáni áramlatait összeegyeztetni. Hogy az értekezés gondolatmenete világos, a kérdésfelvetés pedig megválaszolható maradhasson, mindkét oldalról egy-egy ismert és gyakran idézett elméletet választottunk ki az elemzéshez: Manfred Kienpointner érvelési sématipológiáját ill. Stephen Levinson az általánosított konverzációs implikatúrákról szóló elméletét.The purpose of this paper is to identify principles along which modern argumentation theory and the post-Gricean trends of pragmatics can be reconciled. To ensure the clear continuity of ideas in the paper, and to ensure that the research question can be answered, two well-known and commonly quoted theories have been chosen for the analysis from both sides: typology of argumentation schemes by Manfred Kienpointner on the one hand, and Stephen Levinson’s theory of generalised conversational implicatures.