Szerző szerinti böngészés "Almássy, Zsuzsanna"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 49)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekvállalás bizonyosságától a gyermektelenség veszteségéig - Nem akaratlagosan gyermektelen nők veszteségeinek fókuszcsoportos vizsgálataTanács, Eszter Ágnes; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a nem akaratlagosan gyermektelen nők veszteségeit vizsgáltam. Kvalitatív kutatásomban fókuszcsoportos interjúkat végeztem 18 nem akaratlagosan gyermektelen nővel, és a tematikus analízis módszerével vizsgáltam, milyen mintázatok jelentkeznek a veszteségek és a veszteségfeldolgozás kapcsán. Vizsgálatom, korábbi kutatásokkal egybehangzóan igazolta, hogy a nem akaratlagosan gyermektelenség megfoghatatlan veszteségnek tekinthető, melyhez jogfosztott gyász kapcsolódik. Eredményeim rámutatnak a nem akaratlagos gyermektelen nők veszteségeivel és veszteségfeldolgozásával kapcsolatos olyan tényezőkre, amelyeket az érintett személyek pszichológiai támogatásában érdemes figyelembe venni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekvállalási attitűdök és a klímaszorongás összefüggésének vizsgálataGergely, Virág Panna; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarMűhelymunkám fókusza egyrészt a klímaszorongás elterjedtsége, jellemző mértéke és kapcsolata a vonásszorongással, másrészt az, hogy a reprodukciós döntésekben a klímaszorongás szerepet játszik-e háttértényezőként. A klímaszorongás viszonylag új pszichológiai fogalom, melynek vizsgálata a klímaválsággal járó kockázatokra való ráébredéssel párhuzamosan kezdődött. Ezért a szakirodalmi áttekintésben a korábbi munkák alapján körvonalazom, hogy mit is takar a fogalom, és bemutatom a szerzők által más-más szempontból megragadott hátterét, jelentőségét. Arra is kitérek, hogy a vonásszorongás, illetve a természettel való kapcsolat jelentősége az identitásban milyen összefüggéseket mutat a klímaszorongással. Emellett bemutatom a gyermekvállalás döntésében általában szerepet játszó faktorokat, legkimerítőbben azt, hogy az éghajlatváltozás által kiváltott aggodalmak hogyan befolyásolhatják a döntést. A minta gyermektelen 18 és 48 év közötti felnőttekből állt, akik leginkább a 20-24 éves tartományba estek. A részvétel egy önbevallásos kérdőívcsomag kitöltésével történt, amiben kezdetként demográfiai kérdések mellett a gyermekvállalási attitűdökről megfogalmazott kérdések szerepeltek, majd a Spielberger-féle Vonásszorongás Kérdőívet, a Klímaszorongás Skálát és az Átdolgozott Környezeti Identitás Skálát tölthették ki. Eredményeink szerint a vonásszorongás mértéke jóval magasabbnak mutatkozott, mint a klímaszorongásé. Utóbbinak emelkedettsége pedig legtöbbször magas vonásszorongással járt együtt. A gyermekvállalás tekintetében azt láthatjuk, hogy minél magasabb volt a klímaszorongás és a természettel való kapcsolat személyes jelentősége, annál jelentősebbek voltak a potenciális gyermek jövője miatti aggodalmak a klímaváltozás kapcsán. Bár a gyermeket akaró személyeknek kissé alacsonyabb volt a klímaszorongása a gyermeket nem akarókénál, az eltérés nem volt meghatározó. A tervezett családméret és a klímaszorongás között nem volt összefüggés. Nemi hovatartozásból és életkorból fakadó különbségeket nem mutattunk ki a klímaszorongás mértékében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nemi különbségek és a szexuális identitás szerepe a depresszió tünetegyüttesében, az öngyilkossági kockázat és segítségkérő viselkedés összefüggésébenDebreceni, Donát; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat célja a depressziós tünetek, az öngyilkossági kockázat és a segítségkérő viselkedés nemi és szexuális identitás szerinti különbségeinek vizsgálata. A kutatás kiemelten foglalkozik a férfiak „maszkolt” depressziójával, a maszkulin normákhoz való ragaszkodással és a nemek közötti eltérésekkel. A 184 fős mintán végzett kérdőíves vizsgálat során a nemek és szexuális orientáció közötti különbségeket vizsgáltuk. A tanulmány legfőbb célja, hogy fókuszba kerüljön a prevenció és korai felismerés fontossága.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pszichológiai segítségkérésre való nyitottság generációs és demográfiai különbségei a mentális egészségi állapottal összefüggésbenLőrinczi, Anna; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarKutatásomban azt vizsgálom, hogyan alakul a mintámban a felnőtt személyek szubjektív mentális jól-léte, vélt egészsége, pszichés zavarok tüneteinek száma, milyen attitűdjeik vannak az egyéneknek a pszichológiai segítségkéréssel kapcsolatban, elmondásuk alapján milyen valószínűséggel kérnének pszichológiai segítséget probléma esetén és mindezekben jelentkezik-e valamilyen mintázat, összefüggés egyéb demográfiai adatok kapcsán. Fókuszt helyezek a különböző generációjú, nemű, iskolázottságú, anyagi helyzetű és lakóhelyű csoportok összehasonlítására is a fenti szempontok tükrében.Tétel Szabadon hozzáférhető A segítségkérő viselkedés és a depresszió kapcsolata a fiatal felnőttek körében(2019) Almássy, Zsuzsanna; Somogyi, Dominika; Szatmári, ÁgnesTétel Korlátozottan hozzáférhető A szociális szorongás vizsgálata a perfekcionizmus és a rumináció tükrébenSomogyi, Dominika; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a szociális szorongással és annak társmechanizmusaival foglalkoztam, a perfekcionizmussal és a ruminációval összekötve. A szociális szorongással küzdők esetén ez a mechanizmus negatívan befolyásolja az emberek mindennapi tevékenységeit, jellemzően a társas interakciók előtt, közben, illetve után is. Erős félelem társul a negatív megítéléshez és túlzott rágódás jellemző rájuk a társas interakciók alkalmával. Ezek a gondolatok olyan önmagukról negatív képeket tartalmaznak, amelyek felerősíthetik a jövőbeli társas interakciókhoz kapcsolódó elvárásokat. A szociálisan szorongásban szenvedő emberekre jellemző a perfekcionizmus, tehát magas elvárásokat támasztanak önmagukkal szemben a társadalmi helyzetekben, és túlzottan önkritikussá válnak, ha nem érik el ezeket a követelményeket és elvárásokat. A perfekcionizmus és a rágódás különbözőképpen tartja fenn az egyén hiedelemrendszerét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Anyák pszichés tulajdonságainak összehasonlítása tipikus fejlődésmenetű és sérült gyermek eseténBalogh, Enikő; Almássy, Zsuzsanna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarEz a szakdolgozat a sérült és ép gyermeket nevelő édesanyák önértékelésének, pszichés jól-létének, élettel való elégedettségének, stressz-érzetének, szerepértelmezésének vizsgálatát és összehasonlítását tűzte ki célul. A szembeállítás alapja, hogy a sérült gyermeket nevelő szülők vélhetően több gondozási, nevelési, érzelmi problémával állnak szemben, mint az egészséges gyermeket nevelők. Emiatt sérülhet önértékelésük, kevésbé lehetnek elégedettek életükkel, jellemzően magasabb stresszről számolhatnak be, saját szülőszerepüket is negatívabban értékelhetik. Az empirikus kutatást 7-14 éves ép és/vagy sérült gyermeket nevelő édesanyák körében végeztük. Az adatfelvételre papíralapú, valamint online kérdőív felvételével került sor. A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy a sérült gyermeket nevelő édesanyák negatívabb pszichés mutatókkal jellemezhetők. Ezen ismeretek a gyógypedagógusoknál a családi rendszerszemlélet kialakítását és a krízissel küzdő anya segítésének alapját képezik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az apa szerepe a gyermeki szabadidő eltöltésébenSzabó, Anna; Almássy, Zsuzsanna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarSzakdolgozatomban, az édesapák szerepét tanulmányoztam, a gyermeki szabadidő eltöltésében. A kortörténeti korszakok áttanulmányozásával, az édesapák egyre bővülő szerepkörére is rávilágítok. Kutatásom során, olyan feltételezéseket vizsgáltam meg, hogy az édesapa, milyen és mekkora hatással van a gyermeki szabadidő kiválasztására, támogatására. Illetve, hogy befolyásoló tényezőként hat -e a gyermeki szabadidőre, hogy az édesapa milyen nemű gyermeket nevel. A szakdolgozatomból kiderül, hogy a személyes példamutatás mindennél ösztönzőbben hat a gyermekre és nevelő ereje van. Ahogyan az is, hogy az apai minta, legalább ugyanakkora szerepet játszik a gyermek életében, mint az édesanya személye.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az apa szerepe a sérült gyermeket nevelő családbanKulik, Krisztina; Almássy, Zsuzsanna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat betekintést nyújt az apa szerepébe a családban. Az apák többsége nem szeret nyilatkozni saját megítélésével kapcsolatban, ezért a témát az anyák szemszögéből közelítettük meg. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ők hogyan látják társuk tevékenységét, hozzáállását a mindennapi teendőkhöz és a gyerekekhez. A szakdolgozatban olyan családokat kérdeztünk meg a mindennapjaikról, ahol a szülők közösen nevelik gyermekeiket, egészséges (ép) és fogyatékkal élő (SNI) gyermekeiket egyaránt. A két csoportot összehasonlítva keressük a választ arra, hogy a mai rohanó társadalmunkban a családi szerepek mennyire borulnak fel. Az apa milyen mértékben része a családnak, milyen funkciót tölt be a könnyebb előrehaladás érdekében. A kutatás rávilágít arra, hogy a két csoport között nem nagy különbség mutatkozik az apai szerep szempontjából. Azonban az elégedettségük, már szembetűnőbb különbséget mutat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az apa szerepe az óvodáskorú gyermeket nevelő családbanRácz-Kiss, Bettina; Almássy, Zsuzsanna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA dolgozat elsődleges célja az volt, hogy pontosabb képet kapjak a családok összetételéről, valamint apa-gyermek – legyen fiú, vagy lány – kapcsolatáról. Egy feltáró jellegű, kutatást tartottam szükségesnek ahhoz, hogy jobban megismerhessük ezeket a kapcsolatokat. A kutatást megelőzően természetesen szekunder források alapján tájékozódtam a családok összetételéről, nevelés egyes típusairól, szokásokról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az apai bánásmód hatása a felnőttkori kötődésre, párkapcsolati elégedettségre és önértékelésreSkórán, Fruzsina; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA család életünk legfontosabb és legmeghatározóbb közege, hiszen alapvető értékeink, kötődésmintáink innen erednek. A gyermek és az őt gondozó, a legtöbb esetben szülő közötti kötődés hatalmas jelentőséggel bír. Elsődleges tapasztalatainkat a szüleinkkel kialakított kapcsolatunkból szerezzük. Az elmúlt évtizedekben egyre több kutató, illetve szakember kezdett el foglalkozni az édesapa gyermeke életében betöltött szerepével. Szakdolgozatomban az apai bánásmód hatását vizsgálom a lány gyermekek életére nézve, a felnőttkori kötődés, párkapcsolati elégedettség és önértékelés szempontjából.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Apák szerepe a nemi jellegzetességek figyelembe vételével az óvodás korú gyermekek nevelésébenNagy, Laura; Almássy, Zsuzsanna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarSzakdolgozatomban az apa-gyermek közötti kapcsolatot vizsgálom, ezen belül is, hogy az apai szerepek milyen nemi jellegzetességek betöltésével, hogyan vannak jelen a gyermekek nevelésében. A téma az óvodás korú gyermek neveléséről ad egy általános képet az apai oldalra fókuszálva. A férfi, mint családban betöltött nevelő szerepkörű egyén, a maszkulin vagy a feminin típust képviselve, hogyan viszonyul a gyermekneveléshez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az alváshalogatás vizsgálata a normál halogatással, önkontrollal és az inszomniával összefüggésbenAndráska, Petra; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarKutatásom célja az volt, hogy megvizsgáljam, hogy milyen összefüggés mutatkozik meg az alváshalogatással az általános halogatás, önkontroll és az inszomniás értékek tekintetében. Vizsgálataim során azt is figyelembe vettem, hogy milyen mindennapi tevékenységeket folytatnak a kitöltők, milyen a munkabeosztásuk, mit csinálnak elalvás helyett. Az eredmények alapján a mindennapi tevékenységek nem befolyásolják nagyban az alváshalogatás mértékét. Általában valamilyen okos eszköz akadályozza a kitöltők elalvását, ugyanis például sorozatokat vagy filmet néznek, esetleg közösségi oldalakat használnak, ismerőseikkel beszélgetnek. Emellett a halogatás pozitív irányú, míg az önkontroll negatív irányú összefügést mutatott az alváshalogatással. Megvizsgáltam a különbségeket passzív és aktív halogatók között is, a passzív halogatókra nagyobb alváshalogatás volt jellemző. Illetve beigazolódott, hogy az alváshalogatás összefüggésben állhat a nagyobb inszomniás értékkel. Nemek tekintetében nem mutatkozott különbség sem az alváshalogatás, sem az inszomniás értékek tekintetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az anya pszichológiai jellemzőinek kapcsolata óvodáskorú gyermekük testi adottságaival és társas fejlődésévelSzilágyi, Dorottya Ágnes; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarAz elmúlt 30 év során a gyermekkori túlsúlyosság és elhízottság az Egyesült Államokban 6 százalékról 35 százalékra növekedett (Pineros-Leano, 2020). Így napjainkban egyre több hazai és nemzetközi kutatás fókuszába kerül az emberi test és az ehhez kapcsolódó tünetegyüttesek vizsgálata (Perczel-Forintos, 2017; Berkessel és mtsai., 2024). Nem csak biológiai és testi egészséget érintő szempontból, hanem pszichológiai oldalról is jelentős, vizsgálandó kérdés, különösen a hangulatváltozások, azon belül az anyai depresszió tükrében. A dolgozat célkitűzése annak kiderítése, hogy az anya mentális egészsége (a mi esetünkben a depressziós jellegű tünetek) hogyan hat és miképpen befolyásolja a gyermek testi és szociális állapotát, viselkedését és jóllététét. Azt feltételezzük, hogy a gyermekek ugyanolyan erőteljesen élik meg az anyai mentális állapot változását, mint az adott anyák. A viselkedési tünetek mellett kiemelten kezeltük a testsúlyra gyakorolt hatást, amelyet számos kutatási eredmény is alátámaszt, azaz, hogy már óvodás korú gyermekeknél is kimutatható a testsúly hatása a társas kapcsolatok és a szubjektív jóllét megélésére (Gross és mtsai., 2013). Vizsgálatunk során óvodapedagógusok, illetve anyák töltöttek ki gyermekekre vonatkozó kérdéseket. Összesen 210 gyermeket és 210 anyát vizsgáltunk. Kutatásunk során elérhetőségi, irányított mintavételt alkalmaztunk. Kiemelt eredményeink közé tartozik az anyai depressziós jellegű tünetek és a gyermek szociális, illetve viselkedésbeli problémái közötti összefüggés feltárása. Ehhez kapcsolódik, hogy több területen is mediáló tényezőként hatott a gyermek BMI értéke. Ezen felül igazoltuk az anya depressziós jellegű tüneteinek a kapcsolatát a gyermek társas kapcsolataival a családszerkezet tükrében. Kutatásunk eredményei azért különösen figyelemreméltóak, mert a mi esetünkben nem kizárólag klinikailag igazolt depressziós anyákat vizsgáltunk, hanem a populációból véletlenszerűen kiválasztott mintával dolgoztunk. Azonban az anya mentális jólétének hatása már ebben az esetben is megjelent, és szignifikáns összefüggést mutatott a gyermek fejlődésével. Abban az esetben, ha az anyánál diagnosztizált a depresszió, akkor az eredményeink alapján arra tudunk következtetni, hogy még erősebb kapcsolat állhat fent az anya mentális állapota és a gyermek fejlődése között, a kutatásunk eredményével pedig szeretnénk tudományos és gyakorlati figyelmet irányítani ezen terület kiemelt fontosságára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A dadogás kapcsolata az érzelemszabályozással és interperszonális készségekkelBlaskó, Helga; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarKutatásom célja a társas kapcsolatokban is fontos szerepet játszó érzelmi és interperszonális tényezők vizsgálata volt egy olyan kommunikációs zavarral rendelkező csoporton belül, amely kialakulásának és az életre gyakorolt hatásának komplexitása nagy mértékű. A kutatásom középpontjában, mint kommunikációs zavar a dadogás állt, amelyről a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) szerint akkor beszélhetünk, hogyha a beszédelemeknek a megnyújtása és ismétlése, valamint a beszéd során megfigyelhető szünetek gyakran és visszatérő módon jelentkeznek, illetve a beszéd folytonosságának zavarához vezetnek. Bár a dadogó személy által a nyelvi szinten tapasztalt nehézségek egyértelműen megmutatkoznak, a nem-nyelvi szinten értelmezhető problémák már kevésbé vagy egyáltalán nem. Míg a dadogó és nem dadogó személyeket összehasonlító nemzetközi vizsgálatok többnyire a gyermekekre fókuszálnak, addig kutatásom középpontjában a felnőttek álltak. Vizsgálatom során arra kerestem a választ, hogy a dadogó személyek a kommunikáció zavara mögött rendelkeznek-e/tapasztalnak-e az érzelmi és a társas képességek szintjén is megfigyelhető nehézségekkel/ket. Kutatásom eredményei szerint bár a két vizsgált csoport között lényeges különbség nincsen az érzelemszabályozási nehézségek és az alexitímia tekintetében, az interperszonális készségek megítélésében, azon belül is a kommunikációs készségek értékelésében mégis van. Az érzelemszabályozás fontossága a dadogással összefüggésben jelentkező negatív érzelmekkel kapcsolatban mutatkozik meg. Az érzelmi terület feltárására az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőívet (DERS) és a Torontói Alexitímia Skálát (TAS-20) alkalmaztam, a társas szféra értékelésére pedig az Interperszonális Készségeim Kérdőívet használtam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Depressziós tünetképződés vizsgálata a maszkulin normákhoz való ragaszkodás, az érzelemszabályozás és a segítségkérő magatartás összefüggésébenDebreceni, Donát; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarEz a tanulmány a férfias normákhoz való ragaszkodás és az érzelemszabályozási nehézségek és a segítségkérő viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálja, valamint azt, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a férfiak depressziós tüneteihez. A vizsgálathoz kérdőíves módszert alkalmaztunk, ahol szerettük volna a magyar mintán még nem alkalmazott Maszkulin Normákhoz Való Ragaszkodás Skálát hazai populáción vizsgálni és magyar nyelvre adaptálni. A kérdőív csomagot férfiak tölthették ki, a teljesen minta nagyság n=157 lett. Az eredmények azt mutatták, hogy mind a férfinormákhoz való ragaszkodás, mind az érzelemszabályozás jelentős hatással van a férfiak depressziójára, és hogy kapcsolat van a segítségkérő attitűd, a férfinormák és a férfiak depressziós tünetei között. Az a megállapításunk, hogy a férfiak depressziójára és öngyilkosságára hatással vannak a hagyományos nemi szerepek és normák, amelyek befolyásolják a depressziós tünetek kialakulását. Az egészségügyi szakembereknek a diagnózis felállításakor nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a férfiak depressziós tüneteire és a férfias normákra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A diagnózis hatása a családok életéreKocsis, Marianna; Almássy, Zsuzsanna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarSajnos egyre több a fejlődésében megkésett, vagy valamilyen tanulási problémával küzdő gyerek, akik nem mindig kapják meg azt a szakszerű ellátást, segítséget, amire szükségük lenne. A tanulási akadályozottságnak többféle oka lehet, felismerése pedig többnyire az iskoláskor környékére tehető, pedig a probléma korai tudatosulása, a fejlesztések, a diagnózis és a szakemberi segítség elfogadása megkönnyíti a gyerek életét, és a szakembertől a szülők is támogatást kapnak. A kutatás enyhe értelmi fogyatékos gyereket nevelő családok körében folyt, és a vizsgálat előtt azt feltételeztük, hogy a diagnózis után megváltoznak a családi kapcsolatok, továbbá, hogy a felismerés, az elfogadás, valamint a szakemberekkel való együttműködés a család szocioökonómiai státuszának függvényében alakul. A vizsgálat félig strukturált interjús módszere során mindezekről kikérdeztük a szülőket, és arra jutottunk, hogy feltételezéseink helyesek, vagyis a családi kapcsolatok kis mértékben ugyan, de megváltoztak a diagnózis után. Az is beigazolódott, hogy az elfogadás és a szakemberekkel való együttműködés a magasabb szociokultúrális helyzetben lévő szülőknél kedvezőbb, ideálisabb képet mutat, illetve a felismerés is korábban következik be.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Előítéletek és sztereotípiák az óvodábanFaragó, Viktória Ibolya; Almássy, Zsuzsanna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarSzakdolgozatom célja, hogy felmérjem milyen mértékben van jelen az óvodában az előítélet és a sztereotípia. Mi alapján ítélkeznek az emberek, vagy akiket már ítéltek meg valaha őket milyen indokkal tették. Illetve, hogy az óvodás korú gyerekeket érik-e előítéletek és ebben az óvodapedagógus segít-e ezeknek a gyerekeknek vagy szülőknek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az enyhe értelmi fogyatékos gyermeket nevelő családok működésében végbemenő változások, az anyák pszichés terheiKovács, Tünde Erzsébet; Almássy, Zsuzsanna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat az enyhe értelmi fogyatékos gyermeket nevelő édesanyák pszichés terheinek és az elfogadás folyamatának bemutatásával, valamint azok oldásához nyújtott családi, társadalmi, és szociális segítségnyújtás lehetőségeivel és hasznosságával foglalkozik. A vizsgálat célja. hogy összehasonlítsa a családi kapcsolatok, valamint a Korai fejlesztő központok segítségének hatását az anyák szempontjából. Bemutatjuk, hogy a családok és anyák életében, milyen változásokat idéz elő a fogyatékos gyermek születése és melyek azok a megküzdési stratégiák, támogató kapcsolatok, ami gyermekük elfogadását segíthetik. Kutatási eredményekkel alátámasztva ismertetjük, hogy a fogyatékosság tényével való korai szembesülés hogyan hat az anya-gyermek kapcsolatra és a nevelésen keresztül a gyermek személyiségének fejlődésére. A vizsgálat eredményeinek ismeretében javaslatot fogalmazunk meg a sérült gyermeket nevelő édesanyák pszichés terheinek megkönnyítésére és további támogató segítségnyújtási lehetőségek alkalmazására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fiatal felnőttek párkapcsolatának vizsgálata a családi légkör és kapcsolati hiedelmek fényében.Szük, Emese Noémi; Almássy, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a fiatal felnőttek párkapcsolatait vizsgáltam. A származási család légkörének hatására voltam kiváncsi, hiszen a család amiben felnőttünk kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy hogyan fogunk egy közeli kapcsolatban működni felnőttként. Vizsgáltam ezáltal a származási család hatását a negatív párkapcsolati hiedelmekre valamint a páros megküzdésre egyaránt. Kitértem a negatív hiedelmek befolyására a párkapcsolati elégedettséget illetően. Emellet vizsgáltam, hogy akik több hiedelemmel rendelkeznek mennyire adaptívan közdenek meg párjukkal együtt egy probléma esetén.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »