Szerző szerinti böngészés "Fekete, Eszter"
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Aszalt gyümölcsökkel dúsított parenyica sajtok termékfejlesztése, organoleptikus elemzése, összes polifenol és flavonoid tartalmaFekete, Eszter; Kiss, Dóra; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatom témája aszalt gyümölcsökkel dúsított füstölt parenyica termékfejlesztése. A dolgozatomba szerepel polifenol és flavonoid tartalom elemzés, illetve organoleptikus vizsgálat és ezek eredményeinek összehasonlítása. Szakirodalmi áttekintésem során ismerettem a sajthoz használt tej előkészítő műveleteit, és az általános sajtkészítés technológiáját illetve a különböző sajt típúsait és egészségre gyakorolt hatásait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A húros és billentyűs hangszeren játszó zeneművészek tartáshibáinak és leggyakoribb mozgásszervi elváltozásainak összehasonlítása és kezelésük fizioterápiás módszerekkelBalla, Anita; Jeneiné Barkóczi, Erzsébet; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Fekete, Eszter; Váradi, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarA hangszeren való játékot a köztudatban ártalmatlan, művészi elfoglaltságként tartják számon, azonban sok veszélyt is rejt magában a zeneművészek számára, mely a húros és billentyűs hangszeren játszó zeneművészek esetében sincs másként. Jelen diplomamunka a körükben előforduló tartáshibákat és leggyakoribb mozgásszervi elváltozásokat hivatott összefoglalni és összehasonlítani, valamint ezen problémák fizioterápiás kezelési lehetőségeit gyűjti össze. A diplomamunka keretein belül kivitelezett intervenciós program célja egy olyan célzott fizioterápiás kezelés megvalósítása volt, melynek segítségével csökkenthetőek a húros és billentyűs hangszeren játszó zenészeknél fennálló problémák, illetve megelőzhetőek a zenélés során esetlegesen kialakuló későbbi szövődmények. Az intervenciós program két részből állt: tartásjavító tornagyakorlatokból és manuális kezelésből. A programban 5 alany vett részt: 2 fő gitáron, 1 fő hegedűn, 1 fő mélyhegedűn és 1 fő zongorán és orgonán játszik. A program végére az alanyok fájdalma mérhetően csökkent, a mellkasi kitérések is javulást mutattak. Habár a testtartásért felelős izmokban sikerült némi izomerő javulást elérni, ez a változás nem volt akkora mértékű, hogy az alanyok tartásbeli problémáit normalizáljuk. Összességében elmondható, hogy célzott mozgásprogram és manuális kezelés alkalmazásával pozitív változások érhetőek el a zeneművészeknél kialakult tartáshibák és egyéb mozgásszervi elváltozások esetében, melyek a zenészek hangszerjátékára is pozitív hatással lehetnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kúszó és mászó tornaprogram hatása a csípő körüli izmokra scoliosisos fiatalok körébenDormány, Noémi Kincső; Kónyáné Balabás, Katalin; Fekete, Eszter; DE--Népegészségügyi KarA kutatásunk egyik részeként a csecsemőkori mászás megjelenése, illetve a gerincferdülés problémakörének kapcsolatát vizsgáltuk az adott kórképpel rendelkező fiatalok szülei számára összeállított kérdőívvel. Célunk volt bővebb információt kapni a fiatalok mozgási mérföldköveiről, illetve a gerincferdülés objektív és szubjektív tényezőiről. Ezen kívül a Gyermekrehabilitációs Központba járó, scoliosissal rendelkező fiatalok számára egy 12 hetes tornaprogramot tartottunk, melynek alapját képezte Klapp-féle kúszó helyzetek, illetve mászó feladatok. A változás értékeléséhez az intervenció előtt és után 5-5 funkcionális izomerőt és izomnyújthatóságot mérő tesztet végeztünk el a tornacsoportot és a kontroll csoportot alkotó gyógytestnevelésre járó, ugyancsak gerincferdüléssel rendelkező tinédzsereknél. A kapott eredmények a tornával kapcsolatos hipotézisünket megerősítette, hiszen az izomerő tekintetében minden teszt során javulást tapasztaltunk, az izomnyújthatóság terén pedig a tesztek egy részében. A kérdőív válaszai alapján bár a legtöbb megkérdezettnél időben jelent meg a mászás, viszont annak későbbi gyakorisága megosztó eredményeket mutatott. A fiatalok majdnem felénél genetikai háttér áll a kialakulás mögött, azonban többeknél megjelenik a hanyagtartás mint probléma, melynek megléte kapcsolatban állhat a diplomamunka fő felvetésével, miszerint a mászás elmaradása, késése összefüggésben van a gerincferdülés kialakulásával, folyamatával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mozgásszegény életmódhoz vezető tényezők és azok hatásai az iskola előtt álló óvodások esetébenKecskés, Bettina Barbara; Fekete, Eszter; DE--Népegészségügyi KarAz internettel együtt fejlődő információs és kommunikációs technológiák, olyannyira részesei lettek életünknek, hogy az egyik vezető okká váltak a mozgásszegény életmód kialakulásában. Előzetes kutatásaink alapján, ez a fajta életmód egyik elkerülhetetlen hozadéka a testtartás hibák kialakulásának, amelynek jelei már kisgyermekkorban is megfigyelhetőek. Ezért, a szakdolgozat során arra is kerestük a választ, hogy az óvodás korosztály számára a megváltozott testtartás megnehezíti-e az iskolaéretté válás folyamatát? A vizsgálatainkkal célunk volt felmérni az iskola előtt álló, 5-7 éves óvodások iskolaérettséghez szükséges részképességeiket és készségeiket. Fizikális vizsgálattal néztük a testi fejlettséget, és hogy egyes testrészek eltérnek-e a fiziológiástól. Vizsgáltuk a gerinc mobilitását, az izmok hajlékonyságát és izomerejét, amelyek szükségesek a helyes testtartáshoz. A mozgásfejlettség felméréséhez, vizsgáltuk a dominanciák és a testséma meglétét, az egyensúlyozó rendszer állapotát, a lateralitást, valamint a térben való tájékozódást. A kérdőíves kutatásban, kitértünk a gyermekek születési körülményeire, azon belül is a mozgásfejlődést befolyásoló eseményekre (elhúzódott vajúdás és /vagy szülés, magzat nyakára tekeredett köldökzsinór...). A gyermekek esetleges meglévő betegségeire, a családi és otthon körülményeire, szociális viselkedésére, kedvelt és rendszeres szabadidős tevékenységeire. A felmért csoportunk 20 gyermekből állt, melyből 11 fiú és 9 lány volt. A gyermekek a Svetits Katolikus Óvodába járó, 5-7 évesek voltak. A vizsgálatainkkal nyert eredmények beigazolták a feltevéseinket, miszerint a felmért óvodások 30%-a különböző digitális eszközöket használ napi szinten, 2-4 órára is, ezáltal a mozgásszegény életmód kialakulásának esélyét jelentősen növelve. Továbbá, a felmérésben résztvevő gyermekek 75%-ánál voltak láthatóak a testtartás hibákra utaló elváltozások. Vizsgáltuk az elhízást, mint lehetséges problémát már óvodás korban is, amely 5%-ban volt jelen, amely szintén befolyásolja az iskola éretté válás folyamatát. A helytelen testtartás okozta mozgásfejlettségbeli elmaradásokkal 55%-ban találkozhattunk a felmérés során. Mindezeket látva, fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet az iskola éretté válás folyamatára, hogy a gyermekek számára az iskola kezdés ne okozzon gondot, és a későbbiekben, felnőttként is egészséges életet tudjanak folytatni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tartáskorrekciós torna hatása általános iskolás gyerekek körébenAsztalos, Réka; Lámfalusi-Németh, Dóra; DE--Népegészségügyi Kar; Fekete, EszterDiplomamunkám során szerettem volna felmérni a 10-12 éves célcsoportom körében a gerinc görbületeit és mobilitását, a testtartásért felelős izmok állapotát, valamint a mellkas mobilitását. Egy 8 hetes tartáskorrekciós tornaprogrammal és a gerinckímélő életmód ismertetésével igyekeztem ismereteiket bővíteni, illetve a program előtt felmért objektív paramétereket pozitívan befolyásolni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Zenés mozgásterápia hatása a szorongásos kórképekkel rendelkező betegek esetébenFarkas, Anett; Magyar, Erzsébet; Fekete, Eszter; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi KarA szorongás a mindennapi életben előforduló jelenség, viszont gyakran találkozunk ennek kóros változatával is, pszichiátriai vonatkozásban, mely kihat az egyén szervezetére és testtartására. Számos kezelési lehetőség áll fenn a kórkép gyógyítására. Leginkább pszichiátriai szakemberek segítenek a fokozott szorongásos állapotú egyéneknek. Pszichoterápiával, szocioterápiával és/vagy gyógyszerkészítményekkel igyekeznek elősegíteni az érintettek állapotváltozását. Léteznek könnyen elérhető szorongáscsökkentő módszerek. A szorongás diagnózisával rendelkezőknél kialakulhat egy patológiás testhelyzet. Intervencióm célja volt zenés mozgásterápián keresztül hatni az egyén kóros testtartására és pszichéjére. Elméletem szerint ez a fajta terápia azért jobb, mint egy hagyományos gyógytorna, mivel a mozgás kedvező hatásaihoz még hozzátársul a zene nyugtató vagy hangulat fokozó élménye. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy ez az összhatás számos funkcióra befolyással van, mint a szívritmus, vérnyomás, izomzat, hangulat. Kutatásomat a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán végeztem. Tornaprogramomban 7 fő vett részt. Vizsgálatomat a fej, illetve a váll megtekintésével kezdtem. Majd a mellkaskitérést, valamint a gerinc mozgásait figyeltem meg. Továbbá célom volt a vállöv-vállízület tanulmányozása, hogy van-e mozgás beszűkülés, erőelmaradás, ezenfelül a trapéz felső és a lapockaemelő izom vizsgálata. A rossz testtartás hosszútávon fájdalmat okozhat, ezért lényegesnek találtam a Vizuál Analóg Skálát (VAS), mely segítségével a hát és vállfájdalmat tudtam vizsgálni. Ezenfelül 3 szorongás és stressz szintet mérő skála, kérdőív állt rendelkezésemre. Eredményeim azt mutatják a 10 hetes terápia után, hogy mindenhol megfigyelhető volt javulás. Szignifikáns különbség leginkább a mellkaskitérésnél, a nyakvizsgálat egyik mozgásánál, az Apley Scratch teszt néhány irányánál, valamint az alkalmazott skálák közül a Hamilton szorongásmérő skálában, továbbá a Vizuál Analóg Skálában mutatható ki. Hipotéziseimre vonatkozó tesztek legtöbbje pozitív változást mutatott, ezért ezeket megtartom. Az utolsó feltevésemet, miszerint csökkenthető a kényszermozgások megjelenése az általam alkalmazott terápiával sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudtam, mivel ennek vizsgálatára nem állt rendelkezésemre eszköz, továbbá a csoportomban összesen 1 betegen véltem felfedezni ilyen tüneteket.