Szerző szerinti böngészés "Hajnal, Zsolt"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 175)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A békéltető testületek - mint az alternatív vitarendezés fórumai Magyarországon - múltja, jelene és jövőjeKatonáné Szilágyi, Zsófia; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz alternatív vitarendezésnek számos fajtája van jelen Magyarországon. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a fogyasztóvédelmi jogérvényesítés terén a békéltető testületek nagyon fontos szerepet töltenek be. Mindezt igazolja, hogy ezek a közel 25 éve működő alternatív vitarendezési fórumok a magyar fogyasztói jogok gyors és költségkímélő érvényesülését hivatottak elősegíteni, hiszen ezekben a szerződéses viszonyokban a fogyasztó mindig a gyengébbik fél. Ehhez természetesen kell egy tudatos fogyasztó, aki tisztában van jogaival és aki egy ilyen eljárás igénybevételével könnyen érvényesíteni is tudja azokat. A békéltető testületek működését szabályozó Fgytv. számos módosításon esett át ezalatt a 25 év alatt. Ezek a módosítások mind a testületek jogosítványainak erősítését szolgálták.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A digitális gazdaság szabályozási kihívásai – az Európai Unió szabályozási törekvései 2015-től napjainkigGergely, Ádám; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom a digitális gazdaság szabályozási kihívásaival, valamint az Európai Unió 2015-től napjainkig meghozott, a digitális gazdaság szabályozását célzó intézkedéseivel foglalkozik. Igyekszem azonosítani a digitális vállalkozások időtálló jellemzőit, kiemelni a digitális gazdaság mérhetőségével, értékteremtésével, valamint a digitális vállalkozások adathoz való viszonyával kapcsolatos legfontosabb jellemzőket. Elemzem az Európai Unió digitális gazdaságra irányuló szabályozói tevékenységével 2015-től napjainkig, bemutatom a legfontosabb Európai Bizottság által alkotott stratégiákat, valamint a tárgyban megalkotott jogszabályokat, kitérve a legfontosabb szabályozási pontjaikra. Ismeretetem a digitális gazdaságot érintő legújabb Európai Uniós rendeleteket: a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet, valamint a digitális piacokról szóló rendeletet. Végezetül kitekintek a jövőben várható további szabályozási intézkedésekre.Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető A fogyasztói kollektív érdekvédelem új irányai az Európai Unióban és Magyarországon(2019) Hajnal, Zsolt; Bihari, ErikaTétel Szabadon hozzáférhető A fogyasztói szerződések joga az Európai Unió jogában: közös alapok(2014) Hajnal, ZsoltTétel Korlátozottan hozzáférhető A fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma az uniós és hazai szabályozásbanNémeth-Kiss, Szófia; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi Kar"A fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma az uniós és hazai szabályozásban" című dolgozat áttekintést nyújt ebben a témában, különös tekintettel az online kereskedelmen belüli megtévesztés eseteire. Ismertetésre kerülnek a jelenleg hatályos jogi kereteket az online kereskedelem védelmében, különös tekintettel az uniós irányelvekre és szabályozásra összehasonlítva a Magyarországon hatályos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal, illetve az online kereskedelmi megtévesztésre irányuló jogszabályi rendelkezésekkel. A dolgozat második részében az online térben történő kereskedelmi megtévesztés témáját járom körbe, az online vásárlás sajátos, jogi jellemzőitől kezdve a megtévesztés tipikus megjelenési formáin át az ismertebb hazai és uniós döntésekig, ide értve a Gazdasági Versenyhivatal kiemelkedő döntéseit is. A harmadik fejezet szolgál az online térben elkövetett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok jogkövetkezményeinek bemutatására. A fejezetben kifejtem a bírósági eljárások menetét, a magatartás szankcionalizálásának gyakorlatát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fogyasztóvédelem egyes kérdései új és használt autó vásárláskorDolhainé Mészáros, Zsófia; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban az új és a használt autó vásárlása kapcsán felmerülő legfontosabb fogyasztóvédelmi kérdésekre kerestem a választ. A vonatkozó jogszabályok ismertetése során a hibás teljesítésre fókuszáltam, vizsgálva azt, mit is jelent a hiba, a hiba oka. Ezt követően bemutattam a jogszabályok nyújtotta kellékszavatossági, jótállási igényérvényesítési lehetőségeket, módokat. A dolgozatban foglalkoztam a békéltető testületek előtti eljárás szabályaival, ill. a békéltető testületi döntések bírósági felülvizsgálatával, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmával is. Ezt követően a téma gyakorlati oldala kapcsán ismertettem a leggyakrabban előforduló "hibákra", ebből eredő fogyasztó igényekre adott válaszokat a bírói gyakorlatot alapul véve. Ezen belül arra voltam kíváncsi és azt foglaltam össze, hogy milyen joggyakorlati megoldásokat dolgoztak ki a bíróságok a téma kapcsán.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fogyasztóvédelem intézményi felépítése MagyarországonTiba, Laura Rita; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarA fogyasztóvédelem hazai intézményrendszere egy többszereplős rendszer, és ezen szereplők körét, továbbá feladatait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) tartalmazza pontosan. Jelenleg Magyarországon a fogyasztóvédelmi intézményrendszer három fő pilléren nyugszik. A fő pillér a fogyasztóvédelmi hatóság(ok) állami oldalról, a másik a civil oldalról jelentkező fogyasztói érdekek képviseletére szolgáló egyesületek, míg a harmadik pillért pedig a békéltető testületek adják. A rendszerben minden pillér más-más feladatot lát el, de céljuk közös, azaz a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése, viszont más oldalról és más eszközök által megvalósítva.Tétel Szabadon hozzáférhető A fogyasztóvédelmi jogról másképpen: előképek, közjogi és munkajogi vetületetk(Főnix Média, 2019) Hajnal, ZsoltTétel Korlátozottan hozzáférhető A gyengébb fél védelme az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződésekbenMedve , Bernadett; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban két atipikus fogyasztói szerződés, az üzlethelyiségen kívül és a távollévők között kötött szerződés szabályanyagát veszem górcső alá, melyek jelentősége vitathatatlan az új információs technológiák terjedése, a tradicionális vásárlási formák egyre erőteljesebb háttérbe szorulása következtében. Fontosnak tartom először a fogyasztói szerződések sajátosságait, speciális szabályozási elveit felvázolni, hiszen ezek valamennyi fogyasztói szerződésre, így az üzlethelyiségen kívül és az távollévők között kötött szerződésekre is irányadóak. Ezt követően érintem e két szerződéstípus területén végbemenő európai jogfejlődést, kitérve az e tárgykörben született uniós joganyag hazai átültetésének alakulására is, majd rátérek a szakdolgozatom központi témáját képező hatályos magyar szabályozás taglalására. E körben vázolom az üzlethelyiségen kívül és a távollévők között kötött szerződések szabályozásának fogalmi meghatározásait, a szabályozás személyi és tárgyi hatályát, majd a fogyasztókat védő két legfontosabb garanciális eszközt, a vállalkozásokat terhelő tájékoztatási kötelezettséget és a fogyasztókat megillető elállási jog szabályanyagát mutatom be az Európai Unió Bíróságának e tárgykörben született legrelevánsabb ítéleteiben foglalt iránymutatásokkal kiegészítve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekek és a reklám - fókuszban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmának egyes kérdéseiTeisler, Erika; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom témájának kiválasztása során elsődleges szempont volt, hogy a fogyasztóvédelmi jog olyan területét kívántam vizsgálni, mely személyes meggyőződésem szerint annak egyik legjelentősebb vívmánya. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma egy elsődleges védvonal, melyet az idők során észlelt, a fogyasztók érdekeit leginkább sértő kereskedelmi magatartások elleni fellépés folyamata hozott létre. Jelentősége, és sokrétűsége okán fenti téma azonban szükségessé tette, hogy kijelölésre kerüljön egy olyan konkrét szegmens, mely a dolgozat keretei között részletesebben bemutatható, vizsgálható. A reklám szerepének kérdése felkeltette érdeklődésem, hiszen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat érintő hatályos jogi szabályozás alapján a reklám több esetben is a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat eszközeként jelenik meg. Figyelmem az egyik legérzékenyebb fogyasztói csoport, a gyermekek felé irányult, amely fokozottan érzékeny a reklám hatásaira, így esetében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma különösen meghatározó vívmány. A dolgozat célja bemutatni a reklám jelentőségét mindennapjainkban, annak hatását a gyermekekre, a gyermekek védelmét ezen szempontból szolgáló vonatkozó hazai jogi szabályozás leglényegesebb elemeit, különös tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának érvényesülésére, utóbbit a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatán keresztül vizsgálva, és a témát érintő aktualitás szemléltetése érdekében kitér az új Reklámetikai Kódexre is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A honlapblokkolás intézménye a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásábanOpra, Zsófia; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarJelen dolgozat arra keresi a választ, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény honlapblokkolásra vonatkozó újonnan bevezetett szabályai vajon megfelelő eszközt nyújtanak-e a tisztességtelen online áruházak „elhallgattatására”. A dolgozat feltárja az adatok hozzáférhetetlenné tétele, azaz a honlapblokkolás, mint fogyasztóvédelmi intézkedés megjelenésének előzményeit, jogszabályi hátterét, lehetséges módjait. Számba veszi az intézkedést alkalmazó más hatóságokat, jogesetekkel. Szemlélteti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak az elrendelés végrehajtásában betöltött kulcsfontosságú szerepét. A dolgozat számba veszi a szabályozás korábbi és jelenlegi szakaszait. Szemlélteti az alkalmazás hiányának az okait, az elrendelés eljárásjogi dilemmáit, a feltárt problémák lehetséges megoldásait. A dolgozat végére megjelenik, milyen eredmény várható a fogyasztóvédelem területén az újonnan bevezetett intézkedések alkalmazásától.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A képviseleti kereset magyar szabályozásaBagoly, Beáta; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz Európai Parlament és Tanács – különösen Volkswagen konszern körül 2015-ben felszínre került ún. dízelbotránnyal kapcsolatosan - felismerte, hogy a globalizáció és digitalizáció hatására megnőtt annak a kockázata, hogy ugyanaz a jogellenes gyakorlat nagyszámú fogyasztónak okoz jogsérelmet. Ezért hatékony és az unió egész területére kiterjedő kollektív jogorvoslatai rendszer bevezetéséről döntött: az Európai Parlament és a Tanács megalkotta a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről című 2020/1828/EK irányelvet. A kollektív igényérvényesítés gyökerei Magyarországon már a Polgári Törvénykönyvről szóló 1954. évi IV. törvény 1977-es módosítása óta jelen vannak, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 1998. évi hatályba lépésével pedig alkalmazási körük kiszélesedett. A magyar jogalkotó az irányelvnek megfelelően módosította a fogyasztóvédelemről szóló törvényt. Az új szabályozás „A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetek” alcím alatt 2023. június 25. napján lép hatályba. A szakdolgozatban az új szabályozást, a képviseleti kereseteket vizsgálom, összevetem a korábbi és az újonnan alkotott jogérvényesítési mechanizmust, áttekintem, hogy mely módon került átültetésre a magyar jogba az irányelv.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kollektív igényérvényesítés alakulása az Európai Unióban és MagyarországonBilanics, Eszter; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz elmúlt évtizedekben a fogyasztói társadalom kialakulása és a globalizáció fokozódása egyre több kihívást hozott felszínre, különösen a kollektív jogérvényesítés területén. A tömeges jogsértések, például tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, vagy a vállalkozások és pénzügyi intézetek visszaélései nem csupán egyéneket, hanem fogyasztók széles csoportjait érinthetik. Ebben a kontextusban a kollektív igényérvényesítés kiemelt jelentőséggel bír, mivel lehetőséget teremt arra, hogy a sértettek közösen lépjenek fel a jogsértő gyakorlatok ellen. A dolgozatban bemutatásra kerül a kollektív igényérvényesítés fejlődése és jelenlegi helyzete az Európai Unióban és Magyarországon, a fogyasztóvédelem területén. Középpontba helyezve az uniós szabályozás kulcsfontosságú elemeit, különös tekintettel a 2020/1828 irányelvre, és az eddigi uniós joggyakorlatra. Elemzésre kerül a magyar Polgári Perrendtartás és a Fogyasztóvédelmi törvény, illetve más kapcsolódó törvények által biztosított lehetőségek, a kollektív igényérvényesítésre, beleértve a különböző törvények által biztosított közérdekből indított pereket, a társult pereket.Tétel Szabadon hozzáférhető A közérdekű igényérvényesítés a fogyasztóvédelmi magánjogban(2022) Jagusztin, Tamás; Hajnal, Zsolt; Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori IskolaA doktori értekezés a kollektív fogyasztói érdekek magánjogi védelmének eszközein belül a közérdekű keresetek egyik válfaját mutatja be, a jogsértések megszüntetésére irányuló eljárást. Az értekezés első része arra keresi a választ, hogy van-e a közérdeknek a jogtudományban elfogadott fogalma, meghatározható-e, hogy a magánjogi igények érvényesítésére érdekében létrejött jogintézmények közül melyek tekinthetők a közérdek védelmére szolgálónak, valamint ezzel összefüggésben meghatározható-e, hogy mitől közérdekű egy igényérvényesítési mechanizmus. Az értekezés összefoglalja a közérdekű igényérvényesítés nemzetközi és hazai történeti fejlődését. Bemutatja, hogy milyen specifikumok hozták létre és igazolják a közérdek érvényesítése érdekében a magánjog hagyományos magánautonómiára alapuló struktúráján azokat a változásokat, amelyek alapján láthatóvá vált, hogy a hagyományos egyenlőség-felfogás alapvető lényege a modern társadalmi és gazdasági fejlődés mellett a kollektív fogyasztói érdekek védelme terén nem tartható fenn. Az értekezés nagyító alá veszi a nemzetközi közérdeket védő magánjogi jogintézmények fejlődését, a hazai közérdekű igényérvényesítés egyes típusait, továbbá nyolc európai uniós tagállam fogyasztóvédelmi közérdekű igényérvényesítési rendszerét, és a kollektív fogyasztói érdekek védelme érdekében történő perindítások gyakorlati tapasztalatait is. A külföldi államok jogrendszerei mellett bemutatásra kerülnek a határon átnyúló jogsértések elleni fellépések problémái, valamint részletes elemzésre kerül a hazai szabályozás is. The doctoral dissertation presents one of the types of public interest lawsuits within the means of private law protection of collective consumer interests, the procedure aimed at ending legal violations. The first part of the thesis looks for the answer to whether there is an accepted concept of public interest in jurisprudence, whether it can be determined which of the legal institutions created to enforce private law claims can be considered to protect the public interest, and in this context, whether it can be determined what makes it public interest a claims enforcement mechanism. The thesis summarizes the international and domestic historical development of public interest claim enforcement. It presents the specifics that created and justify the changes in the structure of private law based on traditional private autonomy in order to enforce the public interest, on the basis of which it became visible that the basic essence of the traditional concept of equality, in addition to modern social and economic development, in the field of protecting collective consumer interests is not can be maintained. The thesis examines the development of private legal institutions protecting the international public interest, some types of domestic public interest enforcement, the consumer protection public interest enforcement system of eight European Union member states, and the practical experiences of lawsuits for the protection of collective consumer interests. In addition to the legal systems of foreign states, the problems of actions against cross-border violations are presented, and domestic regulations are also analyzed in detail.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közösségi média áldozatai, avagy a fogyasztó védelme a reklámokkal szemben, különös tekintettel az influencerek tevekénységéreGazdag , Dóra; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarA mindennapi életünk részét képezi az internet, a digitális világ és az egyre gyorsabban fejlődő technológia, aminek köszönhetőn mára már bárhol, bármikor és bárhonnan elérhetjük a közösségi média felületeit. Sőt a közösségi tér elérésén túl onnan tölthetünk is le különféle tartalmakat, valamint a közösségi médiát szerkeszthetjük is. Nem csak otthoni környezetben, de a világ bármely pontján van lehetőségünk tartalmat gyártani és azt megosztani akár az egész világgal. Ezzel párhuzamosan mára már a legfiatalabbaktól a legöregebb korosztályig, mindenki használja az online teret, szabadon tölthet le, vagy fel tartalmakat, azonban ezzel számos veszélynek teszik ki magukat, ugyanis az internet nem felejt. Napjaink egyik legmodernebb és legnépszerűbb jelensége és bátran lehet állítani akár azt is, hogy a modernkor legkeresettebb foglalkozása is a jelen szakdolgozat témáját adó influencer tevékenység, amely szorosan kapcsolódik a már említett közösségi médiához. A dolgozatomban ezen témával kapcsolatban végeztem kutatást. Természetesen nem csupán a fogalommeghatározás volt a célom, hanem egy olyan dolgozat elkészítése, ami betekintést ad az új világ szülte foglalkozás szabályozásába, annak veszélyeibe, valamint az ellene küzdő fogyasztóvédelem gyakorlatára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közvetítő szolgáltatók fogyasztóvédelemmel összefüggő kötelezettségei a hazai hatályos jogszabályok tükrébenSonnevend-Valle, Anna; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarA digitális tér biztonságosabbá és a benne elérhető szolgáltatások szabályozottabbá tételére született meg az EU-ban a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA). A DSA, bár nem érinti a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós jogot, célkitűzései között szerepel a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása, és számos rendelkezése a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülését segíti elő. A DSA a digitális szolgáltatók jelentős részét érinti, a dolgozatban a kizárólag csak technikai szolgáltatást nyújtó szereplőkkel foglalkozunk. Bemutatjuk azokat a DSA alapján közvetítő szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket, új jogintézményeket, a közvetítő szolgáltatók DSA szerinti felelősség alóli mentesülését és a rájuk vonatozó hatósági irányítási struktúrát, amelyek a fogyasztók védelmének érvényesülését segítik elő. Ismertetjük továbbá a magyar kapcsolódó végrehajtási törvény (Iszt.) rendelkezéseit is. Az érintett vállalkozások új szabályoknak történő jogi megfeleléshez általános teendőlistát is adunk a dolgozatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A légiutasok jogai az Európai UnióbanKovács, Gábor; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom az évente egy milliárd embert érintő európai légi közlekedésben részt vevő utasok jogaival foglalkozik. Dolgozatomban megvizsgálom a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet. Az annak elfogadásához vezető út során röviden bemutatom a Varsói Egyezményt, a Montreali Egyezményt és a 295/91/EGK rendeletet. A légiutas rendelettel kapcsolatban megvizsgálom a fogyasztói jogokat kiváltó eseményeket és az ezek bekövetkezése esetén a légiutasok számára biztosított jogokat. Így kitérek a beszállás visszautasítása, a járat törlése és a késés esetén az utasoknak a rendelet szerint járó jogokra: kártalanításhoz való jog, visszatérítéshez való jog, átfoglaláshoz való jog, ellátáshoz való jog stb. Végül pedig az Európai Unió Bírósága joggyakorlatának vizsgálatával bemutatom azokat a rendkívüli körülményeket keletkeztető okokat, amelyek bekövetkezése esetén a légifuvarozók adott esetben mentesülhetnek a rendelet alapján meghatározott kötelezettségeik alól.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A távollévők között kötött fogyasztói szerződések szabályozásának fejlődése, vizsgálata a fogyasztóról kialakított képek tükrébenNémeth, Márk; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban az európai fogyasztóképpel, azaz a fogyasztóról alkotott mintatípussal, valamint hozzá kapcsolódóan a távollévők között kötött szerződésekkel foglalkozom, természetesen érintve az elektronikus kereskedelem szabályait is. Utóbbit azért is tartom kiemelten fontosnak, mivel megfigyelhető tendencia, hogy az online vásárlások térhódítása folyamatos, egyre több piaci szereplő árusít nem csak fizikai üzletben, hanem interneten is - sőt, akár csak és kizárólag online formában. Ehhez a bizonytalan helyzethez elengedhetetlen, hogy a fogyasztók ismerjék az őket megillető jogokat, a dolgozat során pedig igyekeztem rámutatni a szabályozás fejlődésére, elsősorban a tájékoztatási kötelezettség és az elállási jog tekintetében, melyek az atipikus szerződések erős garanciális szabályai.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása a digitalizáció tükrében, különös tekintettel a sötét mintázatokraBacskai, Ádám; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarNem újkeletű, hogy az utóbbi évtizedek technológiai fejlődésének vívmányai gyökeres perspektívaváltozást hoztak a jog világába. Minden jogágnak és jogterületnek meg kell vívnia saját csatáját azzal, hogy saját szabályait a felgyorsult világ mindennapi kihívásaihoz igazítsa és megpróbáljon a társadalom számára igazságot szolgáltani. A fogyasztóvédelmi jog kiemelt szereppel rendelkezik ilyen tekintetből, hiszen céljából kifolyólag fontos, hogy gyorsan felismerje a legújabb jogi problémákat és azokra gyors reflexiót tudjon adni. Ennek a folyamatnak legújabb fejezete az elmúlt évek informatikai „újkora” és az ennek hatására rendkívül mozgalmassá vált jogalkotási tevékenység. Ennek a jogi folyamatnak az egyik legrelevánsabb letéteményese a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása. Ezen szabályozás egyik ismérve a többszintű szabályozási rendszere, aminek révén nagy mozgásteret hagy a jogalkalmazó számára az egyes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépés érdekében. E tulajdonsága révén válhatott az egészen újkeletű internetes sötét mintázatok elleni fellépés fő eszközévé. A dolgozatomban egy általános körkép elemeiként szeretném elhelyezni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat és azon belül a sötét mintázatokat. A dolgozat első részében a fogyasztóvédelem történti fejlődését és általános megfontolásait kívánom bemutatni, majd ezt követően érintem a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó, konkrét szabályokat és az ezen rendszerbe beilleszkedő sötét mintázatokat.