Szerző szerinti böngészés "Hajnal, Zsolt"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 157)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A békéltető testületek - mint az alternatív vitarendezés fórumai Magyarországon - múltja, jelene és jövőjeKatonáné Szilágyi, Zsófia; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz alternatív vitarendezésnek számos fajtája van jelen Magyarországon. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a fogyasztóvédelmi jogérvényesítés terén a békéltető testületek nagyon fontos szerepet töltenek be. Mindezt igazolja, hogy ezek a közel 25 éve működő alternatív vitarendezési fórumok a magyar fogyasztói jogok gyors és költségkímélő érvényesülését hivatottak elősegíteni, hiszen ezekben a szerződéses viszonyokban a fogyasztó mindig a gyengébbik fél. Ehhez természetesen kell egy tudatos fogyasztó, aki tisztában van jogaival és aki egy ilyen eljárás igénybevételével könnyen érvényesíteni is tudja azokat. A békéltető testületek működését szabályozó Fgytv. számos módosításon esett át ezalatt a 25 év alatt. Ezek a módosítások mind a testületek jogosítványainak erősítését szolgálták.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A digitális gazdaság szabályozási kihívásai – az Európai Unió szabályozási törekvései 2015-től napjainkigGergely, Ádám; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom a digitális gazdaság szabályozási kihívásaival, valamint az Európai Unió 2015-től napjainkig meghozott, a digitális gazdaság szabályozását célzó intézkedéseivel foglalkozik. Igyekszem azonosítani a digitális vállalkozások időtálló jellemzőit, kiemelni a digitális gazdaság mérhetőségével, értékteremtésével, valamint a digitális vállalkozások adathoz való viszonyával kapcsolatos legfontosabb jellemzőket. Elemzem az Európai Unió digitális gazdaságra irányuló szabályozói tevékenységével 2015-től napjainkig, bemutatom a legfontosabb Európai Bizottság által alkotott stratégiákat, valamint a tárgyban megalkotott jogszabályokat, kitérve a legfontosabb szabályozási pontjaikra. Ismeretetem a digitális gazdaságot érintő legújabb Európai Uniós rendeleteket: a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet, valamint a digitális piacokról szóló rendeletet. Végezetül kitekintek a jövőben várható további szabályozási intézkedésekre.Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető A fogyasztói kollektív érdekvédelem új irányai az Európai Unióban és Magyarországon(2019) Hajnal, Zsolt; Bihari, ErikaTétel Szabadon hozzáférhető A fogyasztói szerződések joga az Európai Unió jogában: közös alapok(2014) Hajnal, ZsoltTétel Korlátozottan hozzáférhető A fogyasztóvédelem egyes kérdései új és használt autó vásárláskorDolhainé Mészáros, Zsófia; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban az új és a használt autó vásárlása kapcsán felmerülő legfontosabb fogyasztóvédelmi kérdésekre kerestem a választ. A vonatkozó jogszabályok ismertetése során a hibás teljesítésre fókuszáltam, vizsgálva azt, mit is jelent a hiba, a hiba oka. Ezt követően bemutattam a jogszabályok nyújtotta kellékszavatossági, jótállási igényérvényesítési lehetőségeket, módokat. A dolgozatban foglalkoztam a békéltető testületek előtti eljárás szabályaival, ill. a békéltető testületi döntések bírósági felülvizsgálatával, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmával is. Ezt követően a téma gyakorlati oldala kapcsán ismertettem a leggyakrabban előforduló "hibákra", ebből eredő fogyasztó igényekre adott válaszokat a bírói gyakorlatot alapul véve. Ezen belül arra voltam kíváncsi és azt foglaltam össze, hogy milyen joggyakorlati megoldásokat dolgoztak ki a bíróságok a téma kapcsán.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fogyasztóvédelem intézményi felépítése MagyarországonTiba, Laura Rita; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarA fogyasztóvédelem hazai intézményrendszere egy többszereplős rendszer, és ezen szereplők körét, továbbá feladatait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) tartalmazza pontosan. Jelenleg Magyarországon a fogyasztóvédelmi intézményrendszer három fő pilléren nyugszik. A fő pillér a fogyasztóvédelmi hatóság(ok) állami oldalról, a másik a civil oldalról jelentkező fogyasztói érdekek képviseletére szolgáló egyesületek, míg a harmadik pillért pedig a békéltető testületek adják. A rendszerben minden pillér más-más feladatot lát el, de céljuk közös, azaz a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése, viszont más oldalról és más eszközök által megvalósítva.Tétel Szabadon hozzáférhető A fogyasztóvédelmi jogról másképpen: előképek, közjogi és munkajogi vetületetk(Főnix Média, 2019) Hajnal, ZsoltTétel Korlátozottan hozzáférhető A gyengébb fél védelme az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződésekbenMedve , Bernadett; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban két atipikus fogyasztói szerződés, az üzlethelyiségen kívül és a távollévők között kötött szerződés szabályanyagát veszem górcső alá, melyek jelentősége vitathatatlan az új információs technológiák terjedése, a tradicionális vásárlási formák egyre erőteljesebb háttérbe szorulása következtében. Fontosnak tartom először a fogyasztói szerződések sajátosságait, speciális szabályozási elveit felvázolni, hiszen ezek valamennyi fogyasztói szerződésre, így az üzlethelyiségen kívül és az távollévők között kötött szerződésekre is irányadóak. Ezt követően érintem e két szerződéstípus területén végbemenő európai jogfejlődést, kitérve az e tárgykörben született uniós joganyag hazai átültetésének alakulására is, majd rátérek a szakdolgozatom központi témáját képező hatályos magyar szabályozás taglalására. E körben vázolom az üzlethelyiségen kívül és a távollévők között kötött szerződések szabályozásának fogalmi meghatározásait, a szabályozás személyi és tárgyi hatályát, majd a fogyasztókat védő két legfontosabb garanciális eszközt, a vállalkozásokat terhelő tájékoztatási kötelezettséget és a fogyasztókat megillető elállási jog szabályanyagát mutatom be az Európai Unió Bíróságának e tárgykörben született legrelevánsabb ítéleteiben foglalt iránymutatásokkal kiegészítve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekek és a reklám - fókuszban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmának egyes kérdéseiTeisler, Erika; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom témájának kiválasztása során elsődleges szempont volt, hogy a fogyasztóvédelmi jog olyan területét kívántam vizsgálni, mely személyes meggyőződésem szerint annak egyik legjelentősebb vívmánya. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma egy elsődleges védvonal, melyet az idők során észlelt, a fogyasztók érdekeit leginkább sértő kereskedelmi magatartások elleni fellépés folyamata hozott létre. Jelentősége, és sokrétűsége okán fenti téma azonban szükségessé tette, hogy kijelölésre kerüljön egy olyan konkrét szegmens, mely a dolgozat keretei között részletesebben bemutatható, vizsgálható. A reklám szerepének kérdése felkeltette érdeklődésem, hiszen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat érintő hatályos jogi szabályozás alapján a reklám több esetben is a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat eszközeként jelenik meg. Figyelmem az egyik legérzékenyebb fogyasztói csoport, a gyermekek felé irányult, amely fokozottan érzékeny a reklám hatásaira, így esetében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma különösen meghatározó vívmány. A dolgozat célja bemutatni a reklám jelentőségét mindennapjainkban, annak hatását a gyermekekre, a gyermekek védelmét ezen szempontból szolgáló vonatkozó hazai jogi szabályozás leglényegesebb elemeit, különös tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának érvényesülésére, utóbbit a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatán keresztül vizsgálva, és a témát érintő aktualitás szemléltetése érdekében kitér az új Reklámetikai Kódexre is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A képviseleti kereset magyar szabályozásaBagoly, Beáta; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz Európai Parlament és Tanács – különösen Volkswagen konszern körül 2015-ben felszínre került ún. dízelbotránnyal kapcsolatosan - felismerte, hogy a globalizáció és digitalizáció hatására megnőtt annak a kockázata, hogy ugyanaz a jogellenes gyakorlat nagyszámú fogyasztónak okoz jogsérelmet. Ezért hatékony és az unió egész területére kiterjedő kollektív jogorvoslatai rendszer bevezetéséről döntött: az Európai Parlament és a Tanács megalkotta a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről című 2020/1828/EK irányelvet. A kollektív igényérvényesítés gyökerei Magyarországon már a Polgári Törvénykönyvről szóló 1954. évi IV. törvény 1977-es módosítása óta jelen vannak, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 1998. évi hatályba lépésével pedig alkalmazási körük kiszélesedett. A magyar jogalkotó az irányelvnek megfelelően módosította a fogyasztóvédelemről szóló törvényt. Az új szabályozás „A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetek” alcím alatt 2023. június 25. napján lép hatályba. A szakdolgozatban az új szabályozást, a képviseleti kereseteket vizsgálom, összevetem a korábbi és az újonnan alkotott jogérvényesítési mechanizmust, áttekintem, hogy mely módon került átültetésre a magyar jogba az irányelv.Tétel Szabadon hozzáférhető A közérdekű igényérvényesítés a fogyasztóvédelmi magánjogbanJagusztin, Tamás; Hajnal, Zsolt; Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori IskolaA doktori értekezés a kollektív fogyasztói érdekek magánjogi védelmének eszközein belül a közérdekű keresetek egyik válfaját mutatja be, a jogsértések megszüntetésére irányuló eljárást. Az értekezés első része arra keresi a választ, hogy van-e a közérdeknek a jogtudományban elfogadott fogalma, meghatározható-e, hogy a magánjogi igények érvényesítésére érdekében létrejött jogintézmények közül melyek tekinthetők a közérdek védelmére szolgálónak, valamint ezzel összefüggésben meghatározható-e, hogy mitől közérdekű egy igényérvényesítési mechanizmus. Az értekezés összefoglalja a közérdekű igényérvényesítés nemzetközi és hazai történeti fejlődését. Bemutatja, hogy milyen specifikumok hozták létre és igazolják a közérdek érvényesítése érdekében a magánjog hagyományos magánautonómiára alapuló struktúráján azokat a változásokat, amelyek alapján láthatóvá vált, hogy a hagyományos egyenlőség-felfogás alapvető lényege a modern társadalmi és gazdasági fejlődés mellett a kollektív fogyasztói érdekek védelme terén nem tartható fenn. Az értekezés nagyító alá veszi a nemzetközi közérdeket védő magánjogi jogintézmények fejlődését, a hazai közérdekű igényérvényesítés egyes típusait, továbbá nyolc európai uniós tagállam fogyasztóvédelmi közérdekű igényérvényesítési rendszerét, és a kollektív fogyasztói érdekek védelme érdekében történő perindítások gyakorlati tapasztalatait is. A külföldi államok jogrendszerei mellett bemutatásra kerülnek a határon átnyúló jogsértések elleni fellépések problémái, valamint részletes elemzésre kerül a hazai szabályozás is. The doctoral dissertation presents one of the types of public interest lawsuits within the means of private law protection of collective consumer interests, the procedure aimed at ending legal violations. The first part of the thesis looks for the answer to whether there is an accepted concept of public interest in jurisprudence, whether it can be determined which of the legal institutions created to enforce private law claims can be considered to protect the public interest, and in this context, whether it can be determined what makes it public interest a claims enforcement mechanism. The thesis summarizes the international and domestic historical development of public interest claim enforcement. It presents the specifics that created and justify the changes in the structure of private law based on traditional private autonomy in order to enforce the public interest, on the basis of which it became visible that the basic essence of the traditional concept of equality, in addition to modern social and economic development, in the field of protecting collective consumer interests is not can be maintained. The thesis examines the development of private legal institutions protecting the international public interest, some types of domestic public interest enforcement, the consumer protection public interest enforcement system of eight European Union member states, and the practical experiences of lawsuits for the protection of collective consumer interests. In addition to the legal systems of foreign states, the problems of actions against cross-border violations are presented, and domestic regulations are also analyzed in detail.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közösségi média áldozatai, avagy a fogyasztó védelme a reklámokkal szemben, különös tekintettel az influencerek tevekénységéreGazdag , Dóra; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarA mindennapi életünk részét képezi az internet, a digitális világ és az egyre gyorsabban fejlődő technológia, aminek köszönhetőn mára már bárhol, bármikor és bárhonnan elérhetjük a közösségi média felületeit. Sőt a közösségi tér elérésén túl onnan tölthetünk is le különféle tartalmakat, valamint a közösségi médiát szerkeszthetjük is. Nem csak otthoni környezetben, de a világ bármely pontján van lehetőségünk tartalmat gyártani és azt megosztani akár az egész világgal. Ezzel párhuzamosan mára már a legfiatalabbaktól a legöregebb korosztályig, mindenki használja az online teret, szabadon tölthet le, vagy fel tartalmakat, azonban ezzel számos veszélynek teszik ki magukat, ugyanis az internet nem felejt. Napjaink egyik legmodernebb és legnépszerűbb jelensége és bátran lehet állítani akár azt is, hogy a modernkor legkeresettebb foglalkozása is a jelen szakdolgozat témáját adó influencer tevékenység, amely szorosan kapcsolódik a már említett közösségi médiához. A dolgozatomban ezen témával kapcsolatban végeztem kutatást. Természetesen nem csupán a fogalommeghatározás volt a célom, hanem egy olyan dolgozat elkészítése, ami betekintést ad az új világ szülte foglalkozás szabályozásába, annak veszélyeibe, valamint az ellene küzdő fogyasztóvédelem gyakorlatára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közvetítő szolgáltatók fogyasztóvédelemmel összefüggő kötelezettségei a hazai hatályos jogszabályok tükrébenSonnevend-Valle, Anna; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarA digitális tér biztonságosabbá és a benne elérhető szolgáltatások szabályozottabbá tételére született meg az EU-ban a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA). A DSA, bár nem érinti a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós jogot, célkitűzései között szerepel a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása, és számos rendelkezése a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülését segíti elő. A DSA a digitális szolgáltatók jelentős részét érinti, a dolgozatban a kizárólag csak technikai szolgáltatást nyújtó szereplőkkel foglalkozunk. Bemutatjuk azokat a DSA alapján közvetítő szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket, új jogintézményeket, a közvetítő szolgáltatók DSA szerinti felelősség alóli mentesülését és a rájuk vonatozó hatósági irányítási struktúrát, amelyek a fogyasztók védelmének érvényesülését segítik elő. Ismertetjük továbbá a magyar kapcsolódó végrehajtási törvény (Iszt.) rendelkezéseit is. Az érintett vállalkozások új szabályoknak történő jogi megfeleléshez általános teendőlistát is adunk a dolgozatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A távollévők között kötött fogyasztói szerződések szabályozásának fejlődése, vizsgálata a fogyasztóról kialakított képek tükrébenNémeth, Márk; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban az európai fogyasztóképpel, azaz a fogyasztóról alkotott mintatípussal, valamint hozzá kapcsolódóan a távollévők között kötött szerződésekkel foglalkozom, természetesen érintve az elektronikus kereskedelem szabályait is. Utóbbit azért is tartom kiemelten fontosnak, mivel megfigyelhető tendencia, hogy az online vásárlások térhódítása folyamatos, egyre több piaci szereplő árusít nem csak fizikai üzletben, hanem interneten is - sőt, akár csak és kizárólag online formában. Ehhez a bizonytalan helyzethez elengedhetetlen, hogy a fogyasztók ismerjék az őket megillető jogokat, a dolgozat során pedig igyekeztem rámutatni a szabályozás fejlődésére, elsősorban a tájékoztatási kötelezettség és az elállási jog tekintetében, melyek az atipikus szerződések erős garanciális szabályai.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A víziközmű szektor egyes fogyasztóvédelmi kérdéseiKiss, Éva; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatban a víziközmű szektor egyes fogyasztóvédelmi kérdéseit vizsgálom. Ennek mentén bemutatom, hogy melyek azok a legfontosabb hazai, illetve uniós szintű jogszabályok, jogi aktusok, melyek a fogyasztóvédelem területét meghatározzák. Ezt követően a hazai víziközmű szektor egyes fogyasztóvédelmi kérdéseit vizsgálom meg a területen szerzett, évtizedes személyes tapasztalataim tükrében. Ennek során bemutatom a szektor irányadó jogszabályainak fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezéseit, majd néhány jogeset vizsgálata révén kísérlek meg véleményt alkotni a vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásáról. Célom, hogy a lehetőségekhez mérten, átfogó képet alkossak a víziközmű szektort érintő fogyasztóvédelmi szabályokról, azok gyakorlati érvényesüléséről, illetve az alkalmazás során felmerülő jó és rossz tapasztalatokról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Adóparadicsomok, offshore cégek(2013-08-28T13:15:08Z) Kőrössy, Bence; Hajnal, Zsolt; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarAz adóparadicsomok történeti fejlődése. A pénzmosással foglalkozó nemzetközi szervezetek. Az egyes adóparadicsomok kínálata.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Air passengers and consumer rights in the european unionZsigmond, Erika Zsuzsánna; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarThe thesis presents the EU legislation in consumer protection regarding air transportation, the rights and obligations of passengers and air carriers, in the light of the practice of the Court of Justice of the European Union.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állami szerepvállalás kérdései a fogyasztóvédelemben a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési tevékenységének bemutatásán keresztülHerczeg, Nikoletta; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom középpontjában az a kérdés áll, hogy a fogyasztók védelme érdekében milyen szinten kell beavatkoznia az államnak? A mindennapjainkban, a vásárlások során vagy szolgáltatás igénybevételekor döntéseket hozunk, és ezen döntéseinket befolyásolják a tapasztalásaink, az érzelmeink, a társadalmi hatások, a minket körülvevő aktuális kérdések, amelyekre a jogalkotónak és a jogalkalmazónak is reagálnia kell. Az állami beavatkozás szükségessége azt hiszem nem kérdés, csupán annak mértéke. Ha kiindulási pontként határozzuk meg a fogyasztók védelmét és biztonságát, amely a fogyasztóvédelem aszimmetrikus jellegéből következik, - hiszen a fogyasztó a vállalkozóval, forgalmazóval szemben kiszolgáltatott helyzetben van, amit hazánkban tetéz a történelmi háttér, ami valljuk be nem segítette a tudatos fogyasztói attitűd kialakulását – szükségesnek mutatkozik a fogyasztók védelme. Dolgozatomban kiemelt szerepet kap a fogyasztóvédelmi szakmapolitikai program bemutatása és azon belül az általános fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési feladatai. Szeretnék kitérni arra, milyen irányok lehetnek az általános hatáskörű fogyasztóvédelemi hatóság tevékenységében. Mik a fejlesztendő területek, létezik-e optimális állami beavatkozás, védje vagy cselekvésre ösztönözze az állam a fogyasztókat?Tétel Korlátozottan hozzáférhető Általános szerződési feltételek tisztességtelen megítélése a jogalkalmazás tükrébenSzabó, Tibor; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz általános szerződési feltételek történeti kialakulása. Jogi szabályozásának a fejlődése és kritériumai. A magyar jogharmonizáció a Tanács irányelve alapján. A tisztességtelen szerződési kikötések a fogyasztó szerződések tükrében. A tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazásának a megítélése a joggyakorlatban. Az új Polgári Törvénykönyv változtatásai az általános szerződési feltétel és a tisztességtelenség tükrében.