Szerző szerinti böngészés "Kutasy, Erika Tünde"
Megjelenítve 1 - 18 (Összesen 18)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kén- és szilíciumtrágyázás hatása az őszi zab szárazságtűréséreLibor, Alex Ferenc; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarNapjainkban a mezőgazdaságban egyre jelentősebb problémát jelent a klímaváltozás. Egyre gyakrabban fordulnak elő az időjárásunkban hosszabb száraz, aszályos időszakok, illetve hirtelen megjelenő nagy mennyiségű csapadék. A klímaváltozás hatásainak enyhítése a zabtermesztésben ezért egyre fontosabbá vált, hogy a hazai körülmények között továbbra is sikeresen termeszthető növény legyen. Ennek egyik megoldásaként terjedőben vannak az őszi vetésű zabfajták, amelyek hosszabb tenyészidejüknél fogva jobban hasznosítják a lehulló csapadékmennyiséget, de mivel a zab alapvetően a hűvösebb éghajlatú északi területekről származik, az aszályra a többi kalászosnál fokozottabban érzékeny. Ezért más megoldások is szükségesek a zab szárazságtűrésének javítására. Már más kultúrákban többször vizsgálták a különböző tápanyagok, többek között a szilícium és a kén hatását a növények szárazságtűrésére, illetve egyéb tulajdonságaira. Ezért is indult kísérlet ezen tápanyagok alkalmazásának vizsgálatára a Debreceni Egyetemen is, mind őszi-, mind tavaszi vetésű zab kultúrában. Ez a dolgozat ennek a kísérletnek az eredményeit dolgozza fel a 2021-2022, illetve a 2022-2023-as tenyészidőszakokban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar huszárság évezredes történeteFodor, Flóra; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomat a magyar huszárság évezredeket átívelő fejlődéséről készítettem. Feladatom a huszárság kialakulásának, fejlődésének, és az ezt körülölelő kudarcainak és sikereinek bemutatása volt. Kezdetben a lovak háziasítása és nyereg alá való idomítása jelentett nagy fejlődést az emberiség számára, mind a közlekedésben, mind pedig a hadviselésben. A közlekedés fejlődésével nagyobb iramot vett Európa benépesítése is, melyet tőbbségében véres harcok árán vittek véghez. A 10. században, a Honfoglalás és a kalandozások idején már a könnyűlovas seregek bírtak meghatározó feladattal a hun seregekben. Hivatalosan huszárságról csupán Hunyadi Mátyás uralkodásától beszélhetünk. Ekkor említette először a könnyűlovas csapatokat hussaronesként. Azonban a Honfoglalás és Mátyás király uralkodása közötti időket is számos átszervezés és újítás ölelte körül. Első királyunk István létrehozta a parciumokon alapuló zsold kifizetést, míg Károly Róbert már banderiális seregeket alapított. Nemzetközi viszonylatban az oszmán birodalom állandó fenyegetést jelentett Európára ezért Zsigmond király is átszervezte a hadsereget és létrehozta a telekkatonaságot. A hadseregszervezésre nagy szerepet fordító Hunyadi Mátyás megalapította Európa első zsoldos és állandó hadseregét és huszárokat is alkalmazott. A huszár szó jelentése kapcsán több, a származás idejét és helyszínét taglaló elmélet is megtalálható. A huszárság ráhatása a magyarországi hadviselésre valószínűleg Hunyadi János korában történt kalandozásokhoz köthető. A havasalföldi csatákat követve ugyanis csapatai délre kalandoztak és átvették a huszárság harcmodorát, melyhez kapcsolódott a magyar hadi virtus. A török hódítás hatására újabb hadseregtípus alakult, melyeket végvári vitézeknek nevezünk. Feladatuk a törökkel való harc felvétele volt. Könnyűlovas formában alakultak meg és ez alapján harcoltak. Hadi virtusukat tükrözi, hogy szolgálataikért igen kevés zsoldot kaptak fizetségül. Hírnevük és katonai jelenlétük hírére helyet kaptak a császári seregekben és nagy szerepet vállaltak Európa hadszínterein is. A spanyol örökösödési háborúban éppen úgy részt vettek, mint a lengyel örökösödési háborúban. Mindez idő alatt pedig hazai fronton a Rákóczi- szabadságharc csatáiban is küzdöttek. Jelen voltak az első világháború idején is, azonban jelentős csatát nem nyertek és a véres veszteségeket követően lovaiktól megválva gyalogosként harcoltak tovább. Utolsó csatájukat a második világégés idején vívták. Az idő múlásával a nehézlovasság és a könnyűlovasság időről- időre háttérbe szorult vagy megerősödött, de mindvégig jelen voltak egymás mellett is a háborúk során. Egy- egy csatavesztést követően ébredtek rá az ellenkező csapatnem fontosságára. A huszárság és a lovas hadi csapatok, nagy hatással voltak a lovak és a lovassportok fejlődésére is. A katonai célra felállított ménesek napjaink sportló tenyésztésének kialakulására is hatást gyakoroltak, és annak alapjául szolgáltak. Katonai célú méneseink mindmáig léteznek és jeleskednek a lótenyésztésben. A 20. század elején a huszártisztekből Örkénytáborban képzett lovaglótanárok munkája megszámlálhatatlan újítással szolgált a nemzetközi lovassportban és a modern lovaglás kialakulásában egyaránt. Pontosságuk és acélos fegyelmük előre lendítette a lovas kiképzést mind hazánkban, mind pedig az emigrációt követően Angliától egészen Amerikáig. Végérvényesen a magyar lovasság, és azon belül is mindinkább a huszárság kialakulása és átszervezései fontos szerepet töltöttek be a mai lovaglás, és lovassport életében. Hatása, a számos viszontagság ellenére napjainkban is érezhető, és bár a huszárság már nem szolgál a harctéren, nemzeti ünnepeinken való jelenlétük elengedhetetlen. A lovassportokban betöltött úttörő alakításaik nélkül pedig a lovassport és lovaglás jóval elmaradottabb volna. Éppen ezért fontos őriznünk nemzeti hagyományainkat és értékeinket. A fejlődések kapujában pedig vissza kell tekintenünk elődeink hibáira és azokból tanulni. A huszárság harcmezőről való lekerülésével, hagyományőrző keretek közé szorult, de szerepe nem csorbult. Ezeket az egyesületeket támogatnunk és a lehetőségekhez mérten fejlesztenünk kell.Tétel Szabadon hozzáférhető The effect of irrigation on the yield and quality of maize (Zea mays L.) hybrids(2020-05-20) Virág, István Csaba; Vad, Attila Miklós; Kutasy, Erika TündeIn this study, the effect of water supply on the quality and productivity of different maize hybrids was observed. Maize production is influenced by many agro-technical factors such as nutrient supply, plant density, environmental factors, water supply and temperature. Good soil quality and adequate technology significantly reduce the unfavourable effect of crop year. The impact of fertilization, crop rotation, irrigation and plant density on maize yield was greatly affected by crop year and crop rotation. The main constituent (69–75% dry matter concentration) of maize seed is starch, however, its increase can be achieved only to a limited extent, as increasing the starch content will reduce other parameters, especially protein content. Significant nutrient content improvements can be achieved by appropriate hybrid-site connection and the use of adequate technology. Protein content reduction with optimal water supply can be positively influenced by the appropriate nutrient supply for the hybrid. The experiments were carried out at the Látókép Experimental Site of Crop Production on calcareous chernozem soil. The weather of the examined year, which was partly favorable for maize and partly unfavourable in other respects, was also reflected in the development of maize and yields achieved. In 2019, we were examining the hybrids of Kamaria (FAO 370), P 9903 (FAO 390), DKC 4351 (FAO 370) and KWS Kamparis (FAO 350–400). Due to the dry soil condition, sowing was delayed, however, the hybrids emerged ideally because rain arrived soon after sowing, which facilitated initial development. Young plants evolved rapidly and dynamically in the case of all hybrids. In terms of heat-demanding bread, the month of May was unfavourable to temperatures below the annual average, but the higher amount rainfall helped the development. However, due to the drier period in early July, 25–25 mm of irrigation water was applied to half of the experimental areas on July 1 and 15. The aim of our research was to determine the best population density for hybrids under favourable soil conditions (calcareous chernozem soil). In both irrigated and dry conditions, a crop density of 75,000 crops were the most favourable for the Kamaria hybrid. The P9903 hybrid in the case of a crop density of 85 crops proved to be ideal and the DKC4351 had an optimal population density of 95,000. However, it should be taken into consideration that, in the case of soils with poor water management, the drought sensitivity of the crop stand may increase at a population density of 95,000. As a result of irrigation, yield increased and the difference between the examined plant numbers decreased. The yield growth was relatively moderate (341 kg ha -1 – 1053 kg ha -1 ), which makes the economicalness of irrigation doubtful in the given year.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Évjárat és agrotechnika hatása a napraforgó termesztésben Érmihályfalva területénNagy, Emilia Naomi; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban az évjárat és az alkalmazott agrotechnika hatását vizsgálom a napraforgó termesztés eredményére. 2016-2020 közötti évjárat és az alkalmazott agrotechnika hatásai a termésbiztonságot és a termésmennyiséget tekintve homok és csernozjom talajon az Érmihályfalva területén lévő a S.C. Agro Home S.R.L. családi gazdaságban. A 2020-as tenyészévben állomány növekedési vizsgálatok is lettek végezve. A 2016-2019-es években csak a P64He118-as hibrid terült termesztésre, míg a 2020-as tenyéssz évben a P64Le25 hibriddel együtt lett termesztve. Dolgozatomban nagy hangsúlyt kap a klímaváltozás hatásainak értékelése. Szakdolgozatomban azt vizsgálom, hogy az eltérő évjáratokban a vizsgált gazdaságban alkalmazott agrotechnika, a forgatás nélküli talajművelési mód, a tápanyagellátás, növényvédelem, vetésváltás milyen hatással lehetnek a napraforgó fejlődésére, a termésmennyiségre és a minőségre.Tétel Szabadon hozzáférhető Különböző kukorica hibridek egyes biológiai jellemzőinek, produktivitásának és termésminőségének vizsgálata eltérő állománysűrűség és vízellátottság mellettVirág, István Csaba; Kutasy, Erika Tünde; Vad, Attila Miklós; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAbsztrakt A fenntartható kukoricatermesztésben kiváló minőségű, az élelmiszer- és takarmánybiztonsági követelményeknek megfelelő termékeket állítunk elő, miközben a környezetet kíméljük, de emellett agronómiailag és ökonómiailag hatékony termesztéstechnológiát alkalmazunk, amelynek alapja a korszerű, nagy termőképességű, kiváló alkalmazkodóképességű, szárazságtűrő hibridek alkalmazása. A gyors genetikai előrehaladás, az állandóan változó hibridportfólió elengedhetetlenül szükségessé teszi a termesztéstechnológiai vizsgálatokat többek között az optimális állománysűrűség meghatározása érdekében. Vizsgáltuk a kukorica hibridek agronómiai tulajdonságait, stressz érzékenységüket, öntözési reakcióját, továbbá a termésképző elemek változását. Célkitűzésünk volt a vizsgált évek, évjáratok elemzése, a vízellátottság termésmennyiségre, minőségre gyakorolt hatásainak értékelése, az állománysűrűség termésmennyiségre gyakorolt hatásainak vizsgálata, valamint a tényezők közötti kölcsönhatások feltárása. A kísérletet a DE AKIT DTTI Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén állítottuk be mészlepedékes csernozjom talajon. A kísérletben vizsgált kukorica hibridek a Kamária, KWS Kamparis, P9903 és a DKC4351 voltak. Az eltérő állománysűrűségtől (65-75-85-95 ezer tő ha-1) eltekintve egységes agrotechnikát alkalmaztunk. A parcellák felénél (öntözött kezelés) címerhányás körüli időszakban két alkalommal 25-25 mm öntözővizet juttatunk ki. A gyakorlat számára hasznosítható eredményünk, hogy a vizsgált három év alapján a FAO 350-400 érésidejű hibridek számára csernozjom talajon a 75 ezres állománysűrűség ajánlott, mivel mindkét vízellátási változatban szignifikánsan nagyobb termést értünk el ennél a tőszámnál, mint a legkisebb, 65 ezres állománysűrűségnél. Az állománysűrűség további növelése egyetlen esetben sem jelentett szignifikáns termésnövekedést még öntözött állományban sem, viszont a szárazabb évjáratban termésdepressziót is okozott. Kamária és a Kamparis hibrid számára a 75 ezres tőszám feletti állománysűrűség még öntözött állományban sem javasolt, mivel nem jelent termésnövekedést, sőt az esetek többségében – különösen öntözés nélküli állományokban – termésdepressziót okoz. A P9903 és a DKC4351 hibrid több évjáratban a 85 ezres állományban hozta a legnagyobb termést, azonban ez a termésnövekedés általában nem volt statisztikailag igazolható, ezért öntözés nélküli termesztésnél nem javasoljuk a 75 ezresnél nagyobb állománysűrűséget. Öntözéses termesztésnél a tőszám 85 ezer tő ha-1-ig növelhető. A P9903 hibrid szignifikánsan nagyobb termést hozott, mint a többi hibrid, bár a három év átlagában a terméstöbblete a DKC 4351 hibridét statisztikailag igazolhatóan nem haladta meg. A P9903 hibrid jó termőképessége több év átlagában a szemtermés kedvező fehérjetartalmával párosul, így hektáronként nagyobb fehérjehozam elérésére van lehetőség. A kísérleti évek átlagában a Kamparis hibrid szemtermésének keményítőtartalma szignifikánsan alacsonyabb volt a többi hibridnél, ezért bioetanol előállításra kevésbé javasoljuk. A hároméves kutatási kísérletsorozat végén elért tudományos eredményeink hozzájárulhatnak a hibridspecifikus technológiák kialakításához. Abstract In sustainable maize production, we produce high quality products that meet food and feed safety requirements, while respecting the environment and using agronomically and economically efficient cultivation techniques based on modern, high-yielding, highly adaptable, drought-tolerant hybrids. Rapid genetic progress and an ever-changing portfolio of hybrids make it essential to carry out trials of cultivation techniques, inter alia, to determine the optimum plant density. We studied agronomic traits, stress sensitivity, irrigation response and variation in yield components of maize hybrids. Our objectives were to analyse the years and vintages studied, to evaluate the effects of water availability on yield and quality, to investigate the effects of stand density on yield and to explore the interactions between factors. The experiment was set up at the DE AKIT DTTI Látókép Plant Production Experimental Station on chernozem soil with calcareous limestone. The maize hybrids tested in the experiment were Kamaria, KWS Kamparis, P9903 and DKC4351. Apart from the different plant densities (65-75-85-85-95 thousand hectares ha-1), a uniform agro-technique was used. In half of the plots (irrigated treatment), 25-25 mm of irrigation water was applied twice around the cresting period. Our practical result is that, based on the three years studied, a stocking density of 75,000 is recommended for FAO hybrids with 350-400 maturity years on chernozem soils, as both water supply variants yielded significantly higher yields at this number of plants than at the lowest stocking density of 65,000. In none of the cases did further increases in stocking density result in significant yield increases even in irrigated stands, but they did cause yield depression in the drier years. For Kamaria and the hybrid Kamparis, a stocking density above 75,000 plants is not recommended, even in irrigated stands, as it does not increase yields and in most cases, especially in unirrigated stands, causes yield depression. The hybrids P9903 and DKC4351 have yielded the highest yields in several vintages at 85 thousand stands, but this yield increase has generally not been statistically verified, and therefore a stand density higher than 75 thousand stands is not recommended for non-irrigated production. With irrigation, the number of plants can be increased up to 85 thousand plants ha-1. Hybrid P9903 yielded significantly higher than the other hybrids, although its yield surplus over the three years averaged was not statistically superior to that of DKC 4351. The good yield potential of hybrid P9903 is combined with a favourable protein content in the grain over a number of years, allowing a higher protein yield per hectare. The average starch content of the grain yield of the Kamparis hybrid was significantly lower than the other hybrids in the experimental years and is therefore less recommended for bioethanol production. The scientific results obtained at the end of the three-year research experiment series could contribute to the development of hybrid-specific technologies.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lovasterápiás lovak kiválasztásának és kiképzésének szempontjaiHarangozó, Fanni; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA ló és az ember között páratlan ősi kapcsolat van, ami a közös fejlődéstörténetre vezethető vissza. Az ennek eredményeképpen létrejött ősi bizalom, pedig a terápiás alkalmazásának alapköve. Az eredményes közös munka érdekében ismernünk kell a ló viselkedését, meg kell értenünk mit miért tesz. Legfontosabb tulajdonsága, hogy menekülő állat, ami alapvetően sok probléma forrása lehet, azonban, ha ügyesek vagyunk ezt a magunk javára tudjuk fordítani, és kihasználni a feladatok végrehajtása során. Fontos tudnunk azt is, hogy érzékszervei hogyan működnek, ez által hogyan is észleli a körülötte lévő világot. Vannak köztük olyanok, amik a mieinkkel nagyban hasonlatosak, de vannak olyanok is, amelyek merőben eltérnek tőlük, és ezekkel a különbségekkel lényeges tisztában lennünk. Reakció ideje minden más fajénál rövidebb, így míg mi nem is érzékeltük az adott ingert, a ló már reagált is rá. Azonban, az ezt követő megnyugvási ideje is minimálisra csökkenthető, ha megfelelően képezzük és elegendő időt áldozunk rá. A ló rendkívül gyorsan tanul, de csak akkor, ha biztonságban érzi magát, így ezt az igényét kell mindenekelőtt kielégítenünk. Nagyon fontos az első benyomás, ugyanis a memóriája rendkívül jó, az általa szerzett rossz tapasztalatokat, csak nagyon nehezen lehet felülírni. Megijedés esetén is türelmesnek kell maradnunk, és a dolgozatban említett módszerek valamelyikét érdemes alkalmaznunk. A lovak hierarchikus rendszerben, azaz rangsorban élnek, ezért fontos kivívnunk tiszteletüket ahhoz, hogy megfélemlítés nélkül is jól kezelhetőek legyenek. Elengedhetetlen ismernünk a verbális és nonverbális jelzéseiket ahhoz, hogy tisztában legyünk egészségi állapotukkal, hangulatukkal, érzelmeikkel, szándékaikkal. Ezek ismeretében tudunk megfelelően és időben reagálni a kialakult vagy kialakuló félben lévő helyzetekre. Legfontosabb tulajdonsága terápiás szempontból a lovagolhatósága, továbbá az arra való képessége, hogy az emberi testben fiziológiai változásokat idéz elő már a puszta közelsége is. A lovasterápiának három ágazata van, a Gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna, a Hippoterápia és a Pszichológiai lovasterápia. Ezeknek mind egy céljuk van, a lóval való szenzoros integrációs munka, csak a módszerek eltérőek. Mindhárom ágazatban a terápiás munkát vezető szakembereknek szigorú követelményrendszernek kell megfelelniük, és hivatalos szakágspecifikus vizsgát kell tenniük, ezzel biztosítva a leendő pácienseik megfelelő fejlődését. A lovasterápiára alkalmas ló kiválasztása belső és külső tulajdonságok alapján történik, azonban az előbbire szükséges a nagyobb hangsúlyt fektetnünk a páciens biztonsága érdekében. A keresendő tulajdonságok közé tartozik a ragaszkodás, a figyelmesség, a kíváncsiság, a jó kommunikációs készség, az érzékenység és a tapintat, ami gyakorlatilag az előbbiek összességét jelenti. A lovak vérmérséklet alapján négy személyiségtípusba sorolhatók, bár ezek nem választhatók el olyan nagyon szorosan egymástól. Meglátásom szerint a szangvinikus személyiségjegyű lovak a legalkalmasabbak terápiás munkára. Nagyon lényeges, hogy, a ló következetes temperamentummal rendelkezzen, illetve ne reagáljon hevesen az új ingerekre. A külső tulajdonságok közül az alábbiakat kell sorra vennünk: méret, fajta, ivar, kor, teherbírás, küllem, mozgás. Talán, ha ezekből egyet ki kellene emelni, akkor a mozgás lenne az, mivel a páciens izomzatának egyenletes terheléséhez és fejlődéséhez nélkülözhetetlen a ló szimmetrikus mozgása. Carl Klüver négy alkalmazási és hatáspárt állított össze a gyógypedagógiai lovaglás tekintetében, melyek a külső és belső jellemvonások kombinációján alapulnak. Mindezeken felül nagyon szigorú képzettségi és egyéb követelményeknek kell megfeleljen az a ló, amelyet terápiára szánunk. Kiképzését két fő szakaszra bonthatjuk, melyeket még megelőz a csikónevelés időszaka, ugyanis ildomos már ekkor elkezdeni a terápiás alkalmazásra való felkészítést. Az első fő szakasz az alapkiképzés. Ennek során a ló biztos alapot kap a további, bármilyen jellegű specializálódáshoz. Az alapkiképzés legfontosabb elemei a kiképzés alapelveinek betartása, illetve a klasszikus kiképzési skála alkalmazása. Ezeket követheti a speciális képzés, mely már konkrétan a terápiákra készíti fel a lovat. A képzés végére meghatározott feladatokat (15 db) kell tudnia végrehajtani ahhoz, hogy sikeres engedelmességi vizsgát tehessen és terápiára hivatalosan is alkalmazható legyen, csak ezután kezdődhet meg vele a terápiás munka.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Öntözés és tápanyagellátás hatása a csemegekukorica hibridek fejlődéséreNagy, Bernadett Tünde; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarKét csemegekukorica hibriden vizsgáltam az öntözés és tápanyagellátás hatását. Négy fajta tápanyagellátási kezelést alkalmaztunk öntözött és öntözetlen parcellákon. Az öntözés hatását a talaj nedvességtartalmának mérésével vizsgáltuk egy méteres mélységben, 6 szinten. A hibrideket levélterület index értékek, növénymagasság, cukortartalom és terméshozam alapján értékeltem. IBM-SPSS 22.0 program által kerültek kiértékelésre az adatok.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Öntözés hatása a kukorica (Zea mays L.) hibridek minőségére és terméséreKádár, Norbert-Márk; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban olyan kísérletet vizsgáltam, amely megmutatja, hogy hogyan hat az évjárat, hogyan hat két különböző termesztéstechnológia és miként hat az öntözés a kukoricahibridekre mindezt 3 különböző hibrid segítségével szemléltetve. Ezek a hibridek pedig a DKC 4351, a P 0023 és végül az SY Batanga volt, amelyet a 2018-as és 2019-es évben vizsgáltak meg. Azokra a kérdésekre keresem a választ ezt a kísérletet elemezve, hogy miként hat a vízellátás a kukorica növénymagasságára, a levélterületére, a kukoricahibridek termésképző elemeire, a terméseredményére és betakarításkori szemnedvességtartalmára valamint a kukorica kémiai összetételére. A levélterület mérésére a LI-COR LAI-2000 Plant Canopy Analyzer műszert használtak. A levélterület (LAI) esetében minden parcellán 4-4 mérést végeztek. A betakarításkor vett szemmintákból meghatározták egyrészt a betakarításkori szemnedvességet, valamint a Pfeuffer Granolyser készülék segítségével megmérték a fontosabb kémiai összetevőket, ami ez esetben a fehérje illetve a keményítő. Ezeknek tudatában a következő javaslatokat tettem: Annak a gazdának, akinek a minél nagyobb termés elérése a cél, a P 0023-as kukoricahibridet javasolnám, mivel a vizsgált körülmények között ennek a hibridnek volt a legnagyobb termése mindegyik alkalommal, de valószínűleg ez a hosszabb tenyészideje miatt van, viszont ha a betakarítással nem tudunk várni, akkor magasabb, lesz a szemnedvességtartalma emiatt pedig magasabbak lesznek a szárítási költségek is. Annak a termelőnek, akinek a legkisebb betakarításkori szemnedvesség fontosabb annak a kísérleti hibridekből az SY Batanga-t ajánlom mivel, ennek volt a legkisebb szemnedvességtartalma ez azért fontos mivel alacsonyabb szemnedvességtartalom esetén csökkenni fognak a szárítási költségek is. Azt javasolnám a termelőknek, hogy döntsék el mi számukra a fontosabb, hogy a termésmennyiség a legfontosabb vagy a termés minősége, ugyanis a kísérletből kiderül, hogy nagyobb termés esetén kedvezőtlenebbek a szem betlartalmi értékei, míg a kisebb termés esetén a szem beltartalmi értékei kedvezőbbek. Annak a termelőnek, aki a fehérjetartalmat tartja szem előtt az SY Batanga-t javasolnám, mivel a vizsgált hibridek közül és a vizsgált körülmények között ennek a hibridnek volt a legmagasabb fehérjetartalma.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Orvosi vízitorma (Nasturtium officinale R.Br.) toxikus elem akkumulációjaOzsváth-Bíró , Virág Rebeka; Kutasy, Erika Tünde; Lelesz , Judit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozatban a növények, ezen belül az orvosi vízitorma toxikus elem akkumulációjának alakulása van kifejtve. A szóbanforgó növényt ólommal és higannyal szennyeztem 9 napon keresztül. A kísérletben a huminsav toxikus elem felvételt gátló hatását is elemeztem. Használtam kontrol növényeket is. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a vízitorma képes e akkumulálni a toxikus fémeket, ill., hogy a huminsav ténylegesen gátolja e a szennyező anyag felvételt. A növények mikro-, és makro elem tartalmát is vizsgáltam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az őszi búza (Triticum aestivum L.) termesztése szántásos és szántás nélküli művelésben.Egri, Szabolcs; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarEnnek a dolgozatnak a célja, hogy az őszi búza művelését elemezze, vizsgálja. Két művelési formát hasonlít össze, az egyik a hagyományos szántásos talajművelés, a másik pedig a no-till, vagy direktvetés, ezenkívül a plusz levéltrágyázás hatását is megfigyeltem. A kutatást úgy végeztem, hogy 1 földparcellát azonos kisebb parcellákra osztva különböző módon vetettem, majd vizsgáltam a fejlődését, terméshozamát. Eredményként elmondható, hogy ahogyan a szakirodalmakból is kiderül mindkét művelésnek megvan az előnye, és hátránya is, amit a kísérlet is megerősít.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Őszi zab genotípusok abiotikus stressztűrésének és produktivitásának vizsgálataKoncz, Zoltán Szabolcs; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kísérlet során öt hazai nemesítésű őszi zabfajtát kezeltünk szilíciumos és kén hatóanyagú növénykondícióval. Két év eredményit hasonlítottam össze azért, hogy nagyobb rálátást kapjunk arra, hogy az Alföld területén milyen terméspotenciállal rendelkeznek a fajták és hogy a kezelések hatására hogyan javult a termésmennyiség. . A levéltrágyák az első évben 3 és a második évben 4 alkalommal lettek kijuttatva. A tenyészidőszakban virágzás után kezdődött az NDVI és a LAI adatok felvételezése, és a betakarítás után mértük a termésátlagokat és a szem nedvességtartalmát. A termésátlagok tekintetében a nagy eltérések alakultak a két év összehasonlításakor. A két év során a legjobban az Mv Hópehely fajta vált be, mivel az első évben ugyan a harmadiklegtöbb termést adta, de idén a legkisebb terméscsökkenést mutatta a szélsőséges időjárás hatására és a legnagyobb termést érte el. A vizsgált két évjáratban a kedvezőtlen időjárási feltételek mellett is jól teljesített még az Mv Istráng, valamint a GK Arany fajta is, tehát az eddigi kísérleti eredmények alapján alföldi viszonyok között ajánlhatjuk ezen őszi zab genotípusokat a gyakorlat számára is. Azoknál az állományoknál ahol nem kombinált kezelést alkamaztak nem volt egyértelműen kimatatható változás a kontroll parcellákhoz képest. A kombinált kezelést kapott parcellák viszont mind a két évben több termést adtak, mint a kontroll parcellák, az idei évben a legmagasabb termésátlaggal a kombinált állományok rendelkeztek, ami arra utal, hogy a Si és S kezelés segíthet az aszály kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Őszi zab genotípusok abiotikus stressztűrésének és produktivitásának vizsgálataForgács, Fanni Zsuzsa; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA globális felmelegedés okozta klímaváltozás hatására fokozódnak egyes szélsőséges éghajlati elemek, melyek fokozott stresszhatást jelentenek a hazai viszonyokhoz akklimatizálódott növényfajokra, ami a biomassza csökkenésében, s végeredményben terméskiesésben nyilvánul meg, éppen ezért felértékelődtek a különböző stressz-toleranciával rendelkező fajták és hibridek a gazdálkodók között. A nemesítés során például (főleg tavaszi kultúrák esetén) a szárazság-tolerancia kulcsfontosságú. A vizsgált tápelemek, a kén (S) és a szilícium (Si) a hazai és nemzetközi kutatások során a biotikus és abiotikus stresszhatás mérséklése terén már bizonyított, ámbár akadnak még ellentmondások, főleg a szilícium kapcsán, hisz ennek a mikroelemnek a behatóbb vizsgálata az elmúlt évtizedekben kezdődött. Mindemellett vizsgáltuk a haza nemesítésű őszi zab fajták fiziológiai paramétereit és produktivitását a tenyészidőszak folyamán. Több tanulmányban olvashatjuk, hogy az őszi zab – amikor a téli időjárás során jelentős kifagyással nem kell számolnunk – termésátlaga kedvezőbb, mint a tavaszi zabé, Magyarországon viszont inkább ez utóbbit termesztjük szélesebb körben. Az egyre enyhébb teleknek köszönhetően egyes területeken már az őszi zab is biztonsággal termeszthető, ráadásul hamarabb is kerül betakarításra, így kevésbé van rá hatással a nyári aszályos időszak. Nagy lehetőségek rejlenének az őszi zab Alföldi klímához adaptálásában.Tétel Szabadon hozzáférhető Study of the effects of silicon and sulphur foliar fertilization on yield components and yield in different winter oat cultivars(2024-06-03) Forgács, Fanni Zsuzsa; Virág, István Csaba; Kutasy, Erika TündeThe aim of this work was to study the effect of sulphur and silicon foliar fertilisation treatment in different Hungarian-bred winter oat cultivars on the yield and the yield components, e.g. panicle ear -1 numbers per square meters, number of panicle nodes, number of spikelets per panicle, and thousand kernel weight (TKW) in the 2022–2023 growing season. The obtained results show that the applied fertilisers influenced the measured parameters, and we get the highest yield at the combined treatment – where silicon and sulphur was both applied –, and unexpectedly the lowest when only silicon was applied during the growing period. We measured the highest number of panicles m -2 at the sulphur treated experimental plots, and the lowest at the silicon treatment. We measured the average number of nodes of the panicle, and we can say that the sulphur fertilisation caused significantly higher values than any other treatment. Talking about the spikelet numbers, we get the highest value at the sulphur fertilisation, and the lowest at the control plots. However, our result wasn’t that prominent in the case of TKW, we get the highest weight at the silicon treatment, and the lowest at the sulphur fertilisation.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tápanyag ellátás és öntözés hatása a csemegekukorica termésérePál, Imre - István; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozat keretén belül két csemegekukorica hibrid kerül elemzésre, különböző tápanyagellátottsági és öntözési viszonyok között. A két hibrid a Tyson és a Dessert R78. A dolgozatban szereplő mérések kísérleti mérések alapján készültek. A csemegekukorica hibridek öntözött és öntözés nélküli körülmények között kaptak levéltrágya kezeléseket. Ezen kezelések eredményeiről szól a dolgozat. Az elemzések mindkét hibrid esetében tanulmányozzák a növény agronómiai, növényfiziológiai, mennyiségi és minőségi tulajdonságait. Ezek a tulajdonságok az öntözés és a tápabnyagellátás függvényében kerültek mérésre és elemzésre. Az elemzés során minden tényezőre való tekintettel láthatjuk ezen tulajdonságok alakulását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tápanyagellátás és a genotípus hatása a kukorica termésmennyiségére és minőségéreTóth, Dóra; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatom témája a kukorica termesztés és annak vizsgálata. A kukorica a világon a legelterjedtebb és legnagyobb mennyiségben termesztett növény. A világon összesen közel 197 millió ha területen termesztenek kukoricát, termésátlaga eléri a 4,3 tonna/ha mennyiséget. Legfőbb kukoricatermesztő országok közzé tartozik az Egyesült Államok, Kína, Brazília és Ukrajna. Európában 1,5 millió hektáron történik kukoricatermesztés, átlagtermése pedig 11 t/ha. Magyarországon 0,9-1,2 millió hektárra tehető a kukorica vetésterülete. Jelentőségét adja a sokrétű felhasználhatósága. A világon egyre nagyobb problémát jelent a globális klímaváltozás, az átlaghőmérséklet emelkedése, a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék gyakorisága és intenzitása. Mindezek jelentősen befolyásolják a mezőgazdaság szegmenseit, a terméshozamot. A kukorica termesztés esetében az egyes előrejelzések szerint a fokozódó felmelegedés hatására 2030-ra a terméshozam jelentősen csökkenhet. Az egyre erősödő aszály, a hőség, a vízhiány együttes hatása élelmezési válsághoz vezethet. Ennek elkerüléséhez olyan kutató munkát szükséges folytatni, melynek feladata a legalkalmazkodóbb hibridek megkeresése, amelyek az egyre kedvezőtlenebbé váló ökológiai feltételek mellett is kiválóan képes szerepelni, biztosítani tudja az elvárható termésmennyiséget.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tavaszi zab genotípusok termőképességének és minőségének vizsgálata csernozjom talajonBorsos, Zsolt; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarMagyarországon az elmúlt fél évszázadot tekintve egyre jobban tapasztalhatjuk meg a klímaváltozás hatását, ennek köszönhetően melegebbek a nyári illetve a téli időszakok. A klímaváltozás összetett környezeti jelenség, amely nagymértékben befolyásolni tudja a növények életjelenséget (AGRARIUM, 2016). A klímaváltozás hatására a hazai mikroklímához alkalmazkodott növények esetében stresszhatátás jelentkezik, ami a termésmennyiség csökkenésében mutatkozik meg leginkább, ennek elkerülése érdekében egyre nagyobb lett a stressz-toleranciával rendelkező hibrid fajták iránti kereslet. Ezáltal a fajtanemesítéssel foglalkozók fontos feladatává vált az olyan hibridek kidolgozása amelyek stressz-toleranciával rendelkeznek illetve kevesebb vizet vesznek fel vegetációs időszakuk alatt. A diplomadolgozatomban felhasznált tápelemek, a szilícium (Si) és a kén (S) nemzetközileg elismert kutatások alapján abiotikus illetve biotikus stresszhatásra minimalizálásában már elfogadott kutatásokkal rendelkezik, éppen ezért használtuk mi is a kísérletünk során. Az előbb említett tápelemek mellett a hazai nemesítésű tavaszi zabfajták fiziológia paramétereit is vizsgáltuk a kísérlet időtartalma alatt. Hazánkban leginkább a tavaszi zabfajtákat részesítik előnyben, hiszen nem kell számolni a téli időszakban bekövetkező kifagyással, azt viszont meg kell említeni, hogy a termésmennyiség tekintetében az őszi zab nagyobb értékkel rendelkezik. Kutatásunk céljai között szerepelt a tavaszi zabfajták népszerűsítése is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Vetésváltás hatása a csemegekukorica hibridek fejlődésére és terméséreKerekes, Ferenc; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA csemegekukorica édes ízvilága páratlan az egész világon és a nyár folyamán éli szezonját, főképp az augusztusi hónapban. A kukoricának számos pozitív hatása van, magas antioxidáns tartalmú és tápértékben gazdag. Száz grammra lebontva 3-4g fehérjét, 20 g szénhidrátot, 8-12 mg C-vitamint tartalmaz, valamint vasat, foszfort, karotint és meszet is. Feldolgozási formáit tekintve nincs sok, a nagy részét a konzervipar hasznosítja, aztán fagyasztott formában is értékesítik. A friss fogyasztásra való értékesítés aránya alacsony, mindössze 2-3 %-a a termesztett mennyiségnek a KSH adatai szerint. Kisebb-nagyobb ingadozásokkal is, de a csemegekukorica azon ritka kivétel a zöldségnövények tekintetében, amely Magyarország piacvezető zöldségnövénye maradt. EU-s szinten Magyarország a legnagyobb csemegekukorica termelő és feldolgozó, de világi méretek tekintetében is második. Ez köszönhető annak is, hogy 2004-től EU-s tagállam, így a szabad kereskedelmi övezet tagjaként könnyebben mozognak a termékek. Fontos tudni azt is, hogy a Magyarországon termesztett csemegekukorica 95%-a kerül exportálásra. A dolgozatom célkitűzése, hogy újra bizonyítsuk és rávilágítsunk arra a tényre, hogy a talaj minősége és főképp annak előveteménye milyen módon és mennyire befolyásolja az adott növény, esetünkben csemegekukorica fejlődését, növekedését és érésének idejét, valamint, hogy a hibridek közti különbség milyen mértékben valós és a termelő által ígért előnyök mennyire valósak a gyakorlatban. Célom ezen befolyásoló tényezők vizsgálata, hogy ez által is biztosítva legyen a folyamatos csemegekukorica termés július közepétől egészen októberig, bizonyos esetben akár október végéig. A kísérletünk utáni következtetésekből egyértelműen levonhatjuk azon következtetéseket miszerint a hibridek közt igenis van érési különbség és a megfelelő hibridek kiválasztásával tudjuk alakítani az érés időpontját, valamint azt szabályozni, hogy folyamatos legyen a csemegekukorica érése és betakarítása. Az is megerősítésre került, hogy a talaj minősége, ezáltal az előző évi kultúra és utána hagyott talaj, annak víz és tápanyag szintje úgyszintén befolyásolja a csemegekukorica érésének idejét és termésmennyiségét. Az azonos előveteményű talaj tekintetében az általunk vizsgált hibridek közti különbség 4-5 nap, míg az ellenkező előveteményű talaj, de azonos hibrid esetében az érési különbség mindössze 2-3 nap. A termésmennyiség tekintetében is 4-5 %-os eltérés figyelhető meg a későbbi fajta javára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Vízellátás hatása a kukorica hibridek fejlődésére, termésére és minőségéreSári, Levente; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatom témája a vízellátás hatása a kukorica hibridek fejlődésére, termésére és minőségére. Ennek érdekében négy kukorica hibridet vizsgáltam 2018. és 2019. évben a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén, csernozjom talajon beállított kisparcellás szántóföldi kísérletben, öntözött és öntözés nélküli körülmények között