Szerző szerinti böngészés "Kutasy, Erika Tünde"
Megjelenítve 1 - 13 (Összesen 13)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Évjárat és agrotechnika hatása a napraforgó termesztésben Érmihályfalva területénNagy, Emilia Naomi; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban az évjárat és az alkalmazott agrotechnika hatását vizsgálom a napraforgó termesztés eredményére. 2016-2020 közötti évjárat és az alkalmazott agrotechnika hatásai a termésbiztonságot és a termésmennyiséget tekintve homok és csernozjom talajon az Érmihályfalva területén lévő a S.C. Agro Home S.R.L. családi gazdaságban. A 2020-as tenyészévben állomány növekedési vizsgálatok is lettek végezve. A 2016-2019-es években csak a P64He118-as hibrid terült termesztésre, míg a 2020-as tenyéssz évben a P64Le25 hibriddel együtt lett termesztve. Dolgozatomban nagy hangsúlyt kap a klímaváltozás hatásainak értékelése. Szakdolgozatomban azt vizsgálom, hogy az eltérő évjáratokban a vizsgált gazdaságban alkalmazott agrotechnika, a forgatás nélküli talajművelési mód, a tápanyagellátás, növényvédelem, vetésváltás milyen hatással lehetnek a napraforgó fejlődésére, a termésmennyiségre és a minőségre.Tétel Szabadon hozzáférhető Különböző kukorica hibridek egyes biológiai jellemzőinek, produktivitásának és termésminőségének vizsgálata eltérő állománysűrűség és vízellátottság mellettVirág, István Csaba; Kutasy, Erika Tünde; Vad, Attila Miklós; Virág, István Csaba; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAbsztrakt A fenntartható kukoricatermesztésben kiváló minőségű, az élelmiszer- és takarmánybiztonsági követelményeknek megfelelő termékeket állítunk elő, miközben a környezetet kíméljük, de emellett agronómiailag és ökonómiailag hatékony termesztéstechnológiát alkalmazunk, amelynek alapja a korszerű, nagy termőképességű, kiváló alkalmazkodóképességű, szárazságtűrő hibridek alkalmazása. A gyors genetikai előrehaladás, az állandóan változó hibridportfólió elengedhetetlenül szükségessé teszi a termesztéstechnológiai vizsgálatokat többek között az optimális állománysűrűség meghatározása érdekében. Vizsgáltuk a kukorica hibridek agronómiai tulajdonságait, stressz érzékenységüket, öntözési reakcióját, továbbá a termésképző elemek változását. Célkitűzésünk volt a vizsgált évek, évjáratok elemzése, a vízellátottság termésmennyiségre, minőségre gyakorolt hatásainak értékelése, az állománysűrűség termésmennyiségre gyakorolt hatásainak vizsgálata, valamint a tényezők közötti kölcsönhatások feltárása. A kísérletet a DE AKIT DTTI Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén állítottuk be mészlepedékes csernozjom talajon. A kísérletben vizsgált kukorica hibridek a Kamária, KWS Kamparis, P9903 és a DKC4351 voltak. Az eltérő állománysűrűségtől (65-75-85-95 ezer tő ha-1) eltekintve egységes agrotechnikát alkalmaztunk. A parcellák felénél (öntözött kezelés) címerhányás körüli időszakban két alkalommal 25-25 mm öntözővizet juttatunk ki. A gyakorlat számára hasznosítható eredményünk, hogy a vizsgált három év alapján a FAO 350-400 érésidejű hibridek számára csernozjom talajon a 75 ezres állománysűrűség ajánlott, mivel mindkét vízellátási változatban szignifikánsan nagyobb termést értünk el ennél a tőszámnál, mint a legkisebb, 65 ezres állománysűrűségnél. Az állománysűrűség további növelése egyetlen esetben sem jelentett szignifikáns termésnövekedést még öntözött állományban sem, viszont a szárazabb évjáratban termésdepressziót is okozott. Kamária és a Kamparis hibrid számára a 75 ezres tőszám feletti állománysűrűség még öntözött állományban sem javasolt, mivel nem jelent termésnövekedést, sőt az esetek többségében – különösen öntözés nélküli állományokban – termésdepressziót okoz. A P9903 és a DKC4351 hibrid több évjáratban a 85 ezres állományban hozta a legnagyobb termést, azonban ez a termésnövekedés általában nem volt statisztikailag igazolható, ezért öntözés nélküli termesztésnél nem javasoljuk a 75 ezresnél nagyobb állománysűrűséget. Öntözéses termesztésnél a tőszám 85 ezer tő ha-1-ig növelhető. A P9903 hibrid szignifikánsan nagyobb termést hozott, mint a többi hibrid, bár a három év átlagában a terméstöbblete a DKC 4351 hibridét statisztikailag igazolhatóan nem haladta meg. A P9903 hibrid jó termőképessége több év átlagában a szemtermés kedvező fehérjetartalmával párosul, így hektáronként nagyobb fehérjehozam elérésére van lehetőség. A kísérleti évek átlagában a Kamparis hibrid szemtermésének keményítőtartalma szignifikánsan alacsonyabb volt a többi hibridnél, ezért bioetanol előállításra kevésbé javasoljuk. A hároméves kutatási kísérletsorozat végén elért tudományos eredményeink hozzájárulhatnak a hibridspecifikus technológiák kialakításához. Abstract In sustainable maize production, we produce high quality products that meet food and feed safety requirements, while respecting the environment and using agronomically and economically efficient cultivation techniques based on modern, high-yielding, highly adaptable, drought-tolerant hybrids. Rapid genetic progress and an ever-changing portfolio of hybrids make it essential to carry out trials of cultivation techniques, inter alia, to determine the optimum plant density. We studied agronomic traits, stress sensitivity, irrigation response and variation in yield components of maize hybrids. Our objectives were to analyse the years and vintages studied, to evaluate the effects of water availability on yield and quality, to investigate the effects of stand density on yield and to explore the interactions between factors. The experiment was set up at the DE AKIT DTTI Látókép Plant Production Experimental Station on chernozem soil with calcareous limestone. The maize hybrids tested in the experiment were Kamaria, KWS Kamparis, P9903 and DKC4351. Apart from the different plant densities (65-75-85-85-95 thousand hectares ha-1), a uniform agro-technique was used. In half of the plots (irrigated treatment), 25-25 mm of irrigation water was applied twice around the cresting period. Our practical result is that, based on the three years studied, a stocking density of 75,000 is recommended for FAO hybrids with 350-400 maturity years on chernozem soils, as both water supply variants yielded significantly higher yields at this number of plants than at the lowest stocking density of 65,000. In none of the cases did further increases in stocking density result in significant yield increases even in irrigated stands, but they did cause yield depression in the drier years. For Kamaria and the hybrid Kamparis, a stocking density above 75,000 plants is not recommended, even in irrigated stands, as it does not increase yields and in most cases, especially in unirrigated stands, causes yield depression. The hybrids P9903 and DKC4351 have yielded the highest yields in several vintages at 85 thousand stands, but this yield increase has generally not been statistically verified, and therefore a stand density higher than 75 thousand stands is not recommended for non-irrigated production. With irrigation, the number of plants can be increased up to 85 thousand plants ha-1. Hybrid P9903 yielded significantly higher than the other hybrids, although its yield surplus over the three years averaged was not statistically superior to that of DKC 4351. The good yield potential of hybrid P9903 is combined with a favourable protein content in the grain over a number of years, allowing a higher protein yield per hectare. The average starch content of the grain yield of the Kamparis hybrid was significantly lower than the other hybrids in the experimental years and is therefore less recommended for bioethanol production. The scientific results obtained at the end of the three-year research experiment series could contribute to the development of hybrid-specific technologies.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lovasterápiás lovak kiválasztásának és kiképzésének szempontjaiHarangozó, Fanni; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA ló és az ember között páratlan ősi kapcsolat van, ami a közös fejlődéstörténetre vezethető vissza. Az ennek eredményeképpen létrejött ősi bizalom, pedig a terápiás alkalmazásának alapköve. Az eredményes közös munka érdekében ismernünk kell a ló viselkedését, meg kell értenünk mit miért tesz. Legfontosabb tulajdonsága, hogy menekülő állat, ami alapvetően sok probléma forrása lehet, azonban, ha ügyesek vagyunk ezt a magunk javára tudjuk fordítani, és kihasználni a feladatok végrehajtása során. Fontos tudnunk azt is, hogy érzékszervei hogyan működnek, ez által hogyan is észleli a körülötte lévő világot. Vannak köztük olyanok, amik a mieinkkel nagyban hasonlatosak, de vannak olyanok is, amelyek merőben eltérnek tőlük, és ezekkel a különbségekkel lényeges tisztában lennünk. Reakció ideje minden más fajénál rövidebb, így míg mi nem is érzékeltük az adott ingert, a ló már reagált is rá. Azonban, az ezt követő megnyugvási ideje is minimálisra csökkenthető, ha megfelelően képezzük és elegendő időt áldozunk rá. A ló rendkívül gyorsan tanul, de csak akkor, ha biztonságban érzi magát, így ezt az igényét kell mindenekelőtt kielégítenünk. Nagyon fontos az első benyomás, ugyanis a memóriája rendkívül jó, az általa szerzett rossz tapasztalatokat, csak nagyon nehezen lehet felülírni. Megijedés esetén is türelmesnek kell maradnunk, és a dolgozatban említett módszerek valamelyikét érdemes alkalmaznunk. A lovak hierarchikus rendszerben, azaz rangsorban élnek, ezért fontos kivívnunk tiszteletüket ahhoz, hogy megfélemlítés nélkül is jól kezelhetőek legyenek. Elengedhetetlen ismernünk a verbális és nonverbális jelzéseiket ahhoz, hogy tisztában legyünk egészségi állapotukkal, hangulatukkal, érzelmeikkel, szándékaikkal. Ezek ismeretében tudunk megfelelően és időben reagálni a kialakult vagy kialakuló félben lévő helyzetekre. Legfontosabb tulajdonsága terápiás szempontból a lovagolhatósága, továbbá az arra való képessége, hogy az emberi testben fiziológiai változásokat idéz elő már a puszta közelsége is. A lovasterápiának három ágazata van, a Gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna, a Hippoterápia és a Pszichológiai lovasterápia. Ezeknek mind egy céljuk van, a lóval való szenzoros integrációs munka, csak a módszerek eltérőek. Mindhárom ágazatban a terápiás munkát vezető szakembereknek szigorú követelményrendszernek kell megfelelniük, és hivatalos szakágspecifikus vizsgát kell tenniük, ezzel biztosítva a leendő pácienseik megfelelő fejlődését. A lovasterápiára alkalmas ló kiválasztása belső és külső tulajdonságok alapján történik, azonban az előbbire szükséges a nagyobb hangsúlyt fektetnünk a páciens biztonsága érdekében. A keresendő tulajdonságok közé tartozik a ragaszkodás, a figyelmesség, a kíváncsiság, a jó kommunikációs készség, az érzékenység és a tapintat, ami gyakorlatilag az előbbiek összességét jelenti. A lovak vérmérséklet alapján négy személyiségtípusba sorolhatók, bár ezek nem választhatók el olyan nagyon szorosan egymástól. Meglátásom szerint a szangvinikus személyiségjegyű lovak a legalkalmasabbak terápiás munkára. Nagyon lényeges, hogy, a ló következetes temperamentummal rendelkezzen, illetve ne reagáljon hevesen az új ingerekre. A külső tulajdonságok közül az alábbiakat kell sorra vennünk: méret, fajta, ivar, kor, teherbírás, küllem, mozgás. Talán, ha ezekből egyet ki kellene emelni, akkor a mozgás lenne az, mivel a páciens izomzatának egyenletes terheléséhez és fejlődéséhez nélkülözhetetlen a ló szimmetrikus mozgása. Carl Klüver négy alkalmazási és hatáspárt állított össze a gyógypedagógiai lovaglás tekintetében, melyek a külső és belső jellemvonások kombinációján alapulnak. Mindezeken felül nagyon szigorú képzettségi és egyéb követelményeknek kell megfeleljen az a ló, amelyet terápiára szánunk. Kiképzését két fő szakaszra bonthatjuk, melyeket még megelőz a csikónevelés időszaka, ugyanis ildomos már ekkor elkezdeni a terápiás alkalmazásra való felkészítést. Az első fő szakasz az alapkiképzés. Ennek során a ló biztos alapot kap a további, bármilyen jellegű specializálódáshoz. Az alapkiképzés legfontosabb elemei a kiképzés alapelveinek betartása, illetve a klasszikus kiképzési skála alkalmazása. Ezeket követheti a speciális képzés, mely már konkrétan a terápiákra készíti fel a lovat. A képzés végére meghatározott feladatokat (15 db) kell tudnia végrehajtani ahhoz, hogy sikeres engedelmességi vizsgát tehessen és terápiára hivatalosan is alkalmazható legyen, csak ezután kezdődhet meg vele a terápiás munka.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Öntözés hatása a kukorica (Zea mays L.) hibridek minőségére és terméséreKádár, Norbert-Márk; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban olyan kísérletet vizsgáltam, amely megmutatja, hogy hogyan hat az évjárat, hogyan hat két különböző termesztéstechnológia és miként hat az öntözés a kukoricahibridekre mindezt 3 különböző hibrid segítségével szemléltetve. Ezek a hibridek pedig a DKC 4351, a P 0023 és végül az SY Batanga volt, amelyet a 2018-as és 2019-es évben vizsgáltak meg. Azokra a kérdésekre keresem a választ ezt a kísérletet elemezve, hogy miként hat a vízellátás a kukorica növénymagasságára, a levélterületére, a kukoricahibridek termésképző elemeire, a terméseredményére és betakarításkori szemnedvességtartalmára valamint a kukorica kémiai összetételére. A levélterület mérésére a LI-COR LAI-2000 Plant Canopy Analyzer műszert használtak. A levélterület (LAI) esetében minden parcellán 4-4 mérést végeztek. A betakarításkor vett szemmintákból meghatározták egyrészt a betakarításkori szemnedvességet, valamint a Pfeuffer Granolyser készülék segítségével megmérték a fontosabb kémiai összetevőket, ami ez esetben a fehérje illetve a keményítő. Ezeknek tudatában a következő javaslatokat tettem: Annak a gazdának, akinek a minél nagyobb termés elérése a cél, a P 0023-as kukoricahibridet javasolnám, mivel a vizsgált körülmények között ennek a hibridnek volt a legnagyobb termése mindegyik alkalommal, de valószínűleg ez a hosszabb tenyészideje miatt van, viszont ha a betakarítással nem tudunk várni, akkor magasabb, lesz a szemnedvességtartalma emiatt pedig magasabbak lesznek a szárítási költségek is. Annak a termelőnek, akinek a legkisebb betakarításkori szemnedvesség fontosabb annak a kísérleti hibridekből az SY Batanga-t ajánlom mivel, ennek volt a legkisebb szemnedvességtartalma ez azért fontos mivel alacsonyabb szemnedvességtartalom esetén csökkenni fognak a szárítási költségek is. Azt javasolnám a termelőknek, hogy döntsék el mi számukra a fontosabb, hogy a termésmennyiség a legfontosabb vagy a termés minősége, ugyanis a kísérletből kiderül, hogy nagyobb termés esetén kedvezőtlenebbek a szem betlartalmi értékei, míg a kisebb termés esetén a szem beltartalmi értékei kedvezőbbek. Annak a termelőnek, aki a fehérjetartalmat tartja szem előtt az SY Batanga-t javasolnám, mivel a vizsgált hibridek közül és a vizsgált körülmények között ennek a hibridnek volt a legmagasabb fehérjetartalma.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Orvosi vízitorma (Nasturtium officinale R.Br.) toxikus elem akkumulációjaOzsváth-Bíró , Virág Rebeka; Kutasy, Erika Tünde; Lelesz , Judit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozatban a növények, ezen belül az orvosi vízitorma toxikus elem akkumulációjának alakulása van kifejtve. A szóbanforgó növényt ólommal és higannyal szennyeztem 9 napon keresztül. A kísérletben a huminsav toxikus elem felvételt gátló hatását is elemeztem. Használtam kontrol növényeket is. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a vízitorma képes e akkumulálni a toxikus fémeket, ill., hogy a huminsav ténylegesen gátolja e a szennyező anyag felvételt. A növények mikro-, és makro elem tartalmát is vizsgáltam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az őszi búza (Triticum aestivum L.) termesztése szántásos és szántás nélküli művelésben.Egri, Szabolcs; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarEnnek a dolgozatnak a célja, hogy az őszi búza művelését elemezze, vizsgálja. Két művelési formát hasonlít össze, az egyik a hagyományos szántásos talajművelés, a másik pedig a no-till, vagy direktvetés, ezenkívül a plusz levéltrágyázás hatását is megfigyeltem. A kutatást úgy végeztem, hogy 1 földparcellát azonos kisebb parcellákra osztva különböző módon vetettem, majd vizsgáltam a fejlődését, terméshozamát. Eredményként elmondható, hogy ahogyan a szakirodalmakból is kiderül mindkét művelésnek megvan az előnye, és hátránya is, amit a kísérlet is megerősít.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Őszi zab genotípusok abiotikus stressztűrésének és produktivitásának vizsgálataKoncz, Zoltán Szabolcs; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kísérlet során öt hazai nemesítésű őszi zabfajtát kezeltünk szilíciumos és kén hatóanyagú növénykondícióval. Két év eredményit hasonlítottam össze azért, hogy nagyobb rálátást kapjunk arra, hogy az Alföld területén milyen terméspotenciállal rendelkeznek a fajták és hogy a kezelések hatására hogyan javult a termésmennyiség. . A levéltrágyák az első évben 3 és a második évben 4 alkalommal lettek kijuttatva. A tenyészidőszakban virágzás után kezdődött az NDVI és a LAI adatok felvételezése, és a betakarítás után mértük a termésátlagokat és a szem nedvességtartalmát. A termésátlagok tekintetében a nagy eltérések alakultak a két év összehasonlításakor. A két év során a legjobban az Mv Hópehely fajta vált be, mivel az első évben ugyan a harmadiklegtöbb termést adta, de idén a legkisebb terméscsökkenést mutatta a szélsőséges időjárás hatására és a legnagyobb termést érte el. A vizsgált két évjáratban a kedvezőtlen időjárási feltételek mellett is jól teljesített még az Mv Istráng, valamint a GK Arany fajta is, tehát az eddigi kísérleti eredmények alapján alföldi viszonyok között ajánlhatjuk ezen őszi zab genotípusokat a gyakorlat számára is. Azoknál az állományoknál ahol nem kombinált kezelést alkamaztak nem volt egyértelműen kimatatható változás a kontroll parcellákhoz képest. A kombinált kezelést kapott parcellák viszont mind a két évben több termést adtak, mint a kontroll parcellák, az idei évben a legmagasabb termésátlaggal a kombinált állományok rendelkeztek, ami arra utal, hogy a Si és S kezelés segíthet az aszály kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Őszi zab genotípusok abiotikus stressztűrésének és produktivitásának vizsgálataForgács, Fanni Zsuzsa; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA globális felmelegedés okozta klímaváltozás hatására fokozódnak egyes szélsőséges éghajlati elemek, melyek fokozott stresszhatást jelentenek a hazai viszonyokhoz akklimatizálódott növényfajokra, ami a biomassza csökkenésében, s végeredményben terméskiesésben nyilvánul meg, éppen ezért felértékelődtek a különböző stressz-toleranciával rendelkező fajták és hibridek a gazdálkodók között. A nemesítés során például (főleg tavaszi kultúrák esetén) a szárazság-tolerancia kulcsfontosságú. A vizsgált tápelemek, a kén (S) és a szilícium (Si) a hazai és nemzetközi kutatások során a biotikus és abiotikus stresszhatás mérséklése terén már bizonyított, ámbár akadnak még ellentmondások, főleg a szilícium kapcsán, hisz ennek a mikroelemnek a behatóbb vizsgálata az elmúlt évtizedekben kezdődött. Mindemellett vizsgáltuk a haza nemesítésű őszi zab fajták fiziológiai paramétereit és produktivitását a tenyészidőszak folyamán. Több tanulmányban olvashatjuk, hogy az őszi zab – amikor a téli időjárás során jelentős kifagyással nem kell számolnunk – termésátlaga kedvezőbb, mint a tavaszi zabé, Magyarországon viszont inkább ez utóbbit termesztjük szélesebb körben. Az egyre enyhébb teleknek köszönhetően egyes területeken már az őszi zab is biztonsággal termeszthető, ráadásul hamarabb is kerül betakarításra, így kevésbé van rá hatással a nyári aszályos időszak. Nagy lehetőségek rejlenének az őszi zab Alföldi klímához adaptálásában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tápanyag ellátás és öntözés hatása a csemegekukorica termésérePál, Imre - István; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozat keretén belül két csemegekukorica hibrid kerül elemzésre, különböző tápanyagellátottsági és öntözési viszonyok között. A két hibrid a Tyson és a Dessert R78. A dolgozatban szereplő mérések kísérleti mérések alapján készültek. A csemegekukorica hibridek öntözött és öntözés nélküli körülmények között kaptak levéltrágya kezeléseket. Ezen kezelések eredményeiről szól a dolgozat. Az elemzések mindkét hibrid esetében tanulmányozzák a növény agronómiai, növényfiziológiai, mennyiségi és minőségi tulajdonságait. Ezek a tulajdonságok az öntözés és a tápabnyagellátás függvényében kerültek mérésre és elemzésre. Az elemzés során minden tényezőre való tekintettel láthatjuk ezen tulajdonságok alakulását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tápanyagellátás és a genotípus hatása a kukorica termésmennyiségére és minőségéreTóth, Dóra; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatom témája a kukorica termesztés és annak vizsgálata. A kukorica a világon a legelterjedtebb és legnagyobb mennyiségben termesztett növény. A világon összesen közel 197 millió ha területen termesztenek kukoricát, termésátlaga eléri a 4,3 tonna/ha mennyiséget. Legfőbb kukoricatermesztő országok közzé tartozik az Egyesült Államok, Kína, Brazília és Ukrajna. Európában 1,5 millió hektáron történik kukoricatermesztés, átlagtermése pedig 11 t/ha. Magyarországon 0,9-1,2 millió hektárra tehető a kukorica vetésterülete. Jelentőségét adja a sokrétű felhasználhatósága. A világon egyre nagyobb problémát jelent a globális klímaváltozás, az átlaghőmérséklet emelkedése, a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék gyakorisága és intenzitása. Mindezek jelentősen befolyásolják a mezőgazdaság szegmenseit, a terméshozamot. A kukorica termesztés esetében az egyes előrejelzések szerint a fokozódó felmelegedés hatására 2030-ra a terméshozam jelentősen csökkenhet. Az egyre erősödő aszály, a hőség, a vízhiány együttes hatása élelmezési válsághoz vezethet. Ennek elkerüléséhez olyan kutató munkát szükséges folytatni, melynek feladata a legalkalmazkodóbb hibridek megkeresése, amelyek az egyre kedvezőtlenebbé váló ökológiai feltételek mellett is kiválóan képes szerepelni, biztosítani tudja az elvárható termésmennyiséget.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tavaszi zab genotípusok termőképességének és minőségének vizsgálata csernozjom talajonBorsos, Zsolt; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarMagyarországon az elmúlt fél évszázadot tekintve egyre jobban tapasztalhatjuk meg a klímaváltozás hatását, ennek köszönhetően melegebbek a nyári illetve a téli időszakok. A klímaváltozás összetett környezeti jelenség, amely nagymértékben befolyásolni tudja a növények életjelenséget (AGRARIUM, 2016). A klímaváltozás hatására a hazai mikroklímához alkalmazkodott növények esetében stresszhatátás jelentkezik, ami a termésmennyiség csökkenésében mutatkozik meg leginkább, ennek elkerülése érdekében egyre nagyobb lett a stressz-toleranciával rendelkező hibrid fajták iránti kereslet. Ezáltal a fajtanemesítéssel foglalkozók fontos feladatává vált az olyan hibridek kidolgozása amelyek stressz-toleranciával rendelkeznek illetve kevesebb vizet vesznek fel vegetációs időszakuk alatt. A diplomadolgozatomban felhasznált tápelemek, a szilícium (Si) és a kén (S) nemzetközileg elismert kutatások alapján abiotikus illetve biotikus stresszhatásra minimalizálásában már elfogadott kutatásokkal rendelkezik, éppen ezért használtuk mi is a kísérletünk során. Az előbb említett tápelemek mellett a hazai nemesítésű tavaszi zabfajták fiziológia paramétereit is vizsgáltuk a kísérlet időtartalma alatt. Hazánkban leginkább a tavaszi zabfajtákat részesítik előnyben, hiszen nem kell számolni a téli időszakban bekövetkező kifagyással, azt viszont meg kell említeni, hogy a termésmennyiség tekintetében az őszi zab nagyobb értékkel rendelkezik. Kutatásunk céljai között szerepelt a tavaszi zabfajták népszerűsítése is.Tétel Szabadon hozzáférhető The effect of irrigation on the yield and quality of maize (Zea mays L.) hybrids(Faculty of Agricultural and Food Sciences and Enviromental Management of the Debrecen University, Debrecen.) Virág, István Csaba; Vad, Attila Miklós; Kutasy, Erika TündeTétel Korlátozottan hozzáférhető Vetésváltás hatása a csemegekukorica hibridek fejlődésére és terméséreKerekes, Ferenc; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA csemegekukorica édes ízvilága páratlan az egész világon és a nyár folyamán éli szezonját, főképp az augusztusi hónapban. A kukoricának számos pozitív hatása van, magas antioxidáns tartalmú és tápértékben gazdag. Száz grammra lebontva 3-4g fehérjét, 20 g szénhidrátot, 8-12 mg C-vitamint tartalmaz, valamint vasat, foszfort, karotint és meszet is. Feldolgozási formáit tekintve nincs sok, a nagy részét a konzervipar hasznosítja, aztán fagyasztott formában is értékesítik. A friss fogyasztásra való értékesítés aránya alacsony, mindössze 2-3 %-a a termesztett mennyiségnek a KSH adatai szerint. Kisebb-nagyobb ingadozásokkal is, de a csemegekukorica azon ritka kivétel a zöldségnövények tekintetében, amely Magyarország piacvezető zöldségnövénye maradt. EU-s szinten Magyarország a legnagyobb csemegekukorica termelő és feldolgozó, de világi méretek tekintetében is második. Ez köszönhető annak is, hogy 2004-től EU-s tagállam, így a szabad kereskedelmi övezet tagjaként könnyebben mozognak a termékek. Fontos tudni azt is, hogy a Magyarországon termesztett csemegekukorica 95%-a kerül exportálásra. A dolgozatom célkitűzése, hogy újra bizonyítsuk és rávilágítsunk arra a tényre, hogy a talaj minősége és főképp annak előveteménye milyen módon és mennyire befolyásolja az adott növény, esetünkben csemegekukorica fejlődését, növekedését és érésének idejét, valamint, hogy a hibridek közti különbség milyen mértékben valós és a termelő által ígért előnyök mennyire valósak a gyakorlatban. Célom ezen befolyásoló tényezők vizsgálata, hogy ez által is biztosítva legyen a folyamatos csemegekukorica termés július közepétől egészen októberig, bizonyos esetben akár október végéig. A kísérletünk utáni következtetésekből egyértelműen levonhatjuk azon következtetéseket miszerint a hibridek közt igenis van érési különbség és a megfelelő hibridek kiválasztásával tudjuk alakítani az érés időpontját, valamint azt szabályozni, hogy folyamatos legyen a csemegekukorica érése és betakarítása. Az is megerősítésre került, hogy a talaj minősége, ezáltal az előző évi kultúra és utána hagyott talaj, annak víz és tápanyag szintje úgyszintén befolyásolja a csemegekukorica érésének idejét és termésmennyiségét. Az azonos előveteményű talaj tekintetében az általunk vizsgált hibridek közti különbség 4-5 nap, míg az ellenkező előveteményű talaj, de azonos hibrid esetében az érési különbség mindössze 2-3 nap. A termésmennyiség tekintetében is 4-5 %-os eltérés figyelhető meg a későbbi fajta javára.