Szerző szerinti böngészés "Nemes, Magdolna"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 71)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A földrajzi köznevekről
    (1999) Nemes, Magdolna
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kora gyermekkori idegen nyelvi nevelés lehetőségei óvodáskorban
    Zsigmond, Zsuzsa; Nemes, Magdolna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
    A szakdolgozat témája a kora gyermekkori idegen nyelvi nevelés lehetőségei óvodás korban. A dolgozatban kitértem a kétnyelvűségre, a kódkeverésre és a kódváltásra. Írtam arról is, hogy hogyan valósul meg az angol nyelvű nevelés óvodai és otthoni környezetben. Bemutattam a nyelvelsajátítás elméleteit és, hogy kora gyermekkorban hogyan is történik egy új nyelv elsajátítása. A kutatás során olyan pedagógusokkal készítettem interjút, akik tartanak angol nyelvű foglalkozűsokat, óvodáskorú gyermekeknek. Az interjúkérdések segítségével különböző módszereket ismerhettem meg, amivel segítk a pedagógusok a gyermekek idegen nyelv elsjátításának folyamatát.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A korai angol nyelvelsajátítás első lépései az óvodában
    Halasi, Brigitta; Nemes, Magdolna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
    A dolgozat célja, hogy felmérjen egy állami fenntartású óvodát és egy nemzetközi óvodát az angol nyelvelsajátítással kapcsolatban. A dolgozatban megkérdeztünk kettő óvodapedagógust akik angol tevékenységeket tartanak az adott intézményekben, hogy ők milyen tapasztalattal rendelkeznek és hogyan készülnek, terveznek a tevékenységekre. Megkérdeztük a szülők véleményét is, hogy milyen tapasztalati vannak otthoni környezetben azokkal gyermekekkel akik angol nyelvelsajátításban vesznek részt. Megnéztük azt is, hogy van-e összefüggés a szülők nyelvismerete és korai angol nyelvelsajátítás támogatása között. Megvizsgáltuk, hogy szerepet játszott-e az óvoda választásakor, hogy van- angol nyelv tevékenység. Válaszokat kaptunk arra, hogy a gyermekek igénylik-e, hogy otthon is foglalkozzanak velük angol nyelven, és milyen formában teszik ezt a szülőkkel.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A korai francia nyelvtanulás lehetőségei napjainkban Magyarországon
    (2019) Nemes, Magdolna; Muhariné Preszter, Katalin
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A nonverbális jelek értelmezése a tanulásban akadályozott gyermekek körében
    Poncsák, Fanni; Nemes, Magdolna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
    A dolgozat témája a nonverbális jelek értelmezése a tanulásban akadályozott gyermekek körében. A szakdolgozatban azt vizsgáltam, hogy a gyermekek képesek-e a nonverbális jelek felismerésére és értelmezésére. A vizsgálatban képességmérést alkalmaztam. A kutatási rész teszt jellegű, mely nyitott és zárt kérdéseket tartalmaz. A kérdésekhez képek tartoznak, melyek alapját képezik a képességmérésnek. A diplomamunkámban igyekeztem átfogó képet adni magáról a kommunikációról is.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A pragmatikai tudatosság vizsgálata tanulásban akadályozott gyermekek körében
    Tahirák, Erzsébet Beatrix; Nemes, Magdolna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
    A szakdolgozat a tanulásban akadályozott gyermekek nyelvi fejlődésével és társas kommunikációjával foglalkozik. Az utóbbi évtizedekben a pragmatika, mint tudományág, a kommunikáció egyik elkülönített tudományágát képezi. A szakdolgozatban megtörténik a tudományághoz társuló fogalmak körüljárása. A dolgozat vizsgálja az alsó tagozatos enyhe értelmi fogyatékos gyermekek pragmatikai tudatosságát. Ebből következik a dolgozat célja is, ami nem más, mint a tanulásban akadályozott gyermekek nyelvi tudatosságának megismerése, a gyermekek életkorral járó nyelvi adottságainak megfigyelése. Ezen felül a szakdolgozat foglalkozik a nyelvi zavar megjelenésének okaival, valamint vizsgálja a nyelvelsajátítás fokait.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A tanulásban akadályozott tanulók idegennyelv tanulási motivációja
    Guti, Boglárka; Nemes, Magdolna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
    A dolgozat a tanulásban akadályozott tanulók idegennyelv tanulási motivációját vizsgálja. A kutatásunkhoz az ország számos EGYMI-ében oktató pedagógus segítségét kértük. Interjús válaszaikkal segítették hipotéziseink bizonyítását. A dolgozatban szó esik a tanulási korlátokról, a nyelvtanulás fontosságáról, és a tanulási motivációról. Végül pedig betekintést nyerhetünk, hogyan néznek ki a tanulásban akadályozottak körében folytatott idegennyelv órák, mik a legnagyobb nehézségek, kihívások.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az angolul nevelő pedagógusok kompetenciái Magyarországon és Spanyolországban
    Csörgő, Brigitta Fanni; Nemes, Magdolna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
    Az angol nyelvet napjainkban a legelterjedtebb, legtöbbet használt nyelvként tartják számon. A gyermekek idegen nyelvre nevelését célszerű minél hamarabb elkezdeni. A pedagógusok, így tehát az angol tevékenységeket tartó pedagógusok is nagy hatást gyakorolnak a gyermekekre, egyfajta mintát, követendő modellt jelentenek számukra. Szakdolgozatomban azt szeretném bemutatni, hogy az óvodapedagógusok hogyan vélekednek, mik azok a tulajdonságok, kompetenciák, amelyek elengedhetetlenek azon óvodapedagógusok számára, akik az óvodás korosztály számára tartanak angol nyelvű tevékenységeket. Diplomamunkámban szeretném összehasonlítani a magyar és a spanyol pedagógusok véleményét, hogy minél teljesebb választ kaphassak a kérdéseimre.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az angol nyelv tanításába beépíthető fejlesztési eljárások alternatív módszereinek alkalmazása
    Ráki, Krisztina; Nemes, Magdolna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
    A szakdolgozat fő célja különböző újszerű és többnyire a modern technológiára épülő módszerek megismertetése, valamint gyakorlati alkalmazásának és eredményeinek bemutatása. A dolgozatban bemutatásra került számos a nyelvoktatásban használt innovatív módszer, valamint a gamifikáció nyújtotta lehetőségek. A második részében néhány gyakorlati módszer bemutatására kerül sor, kiemelve azok előnyeit és hasznosságát a nyelvtanulás során. Különböző online nyelvi programok, könnyített olvasmányok és szókártyák fejlesztő hatása kerül elemezésre, valamint egy idegen nyelvi témahét és egy angol nyelvi tábor kerül bemutatásra. A szakdolgozat célja, hogy bemutasson különböző újszerű módszereket, amelyek másféle megvilágításba helyezik a nyelvoktatást.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A báb szerepe a játékos angol nyelvű foglalkozások során
    Kerekes, Réka; Nemes, Magdolna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
    Szakdolgozatomat a játékos angol nyelvű foglalkozások alkalmával történő bábhasználatról írom. Témámat több okból is választottam, hiszen a báb, és a játékos angol nyelvű foglalkozás jelentős szereplői az életemnek. Édesapám, mint bábszínész, közel 45 éve húzza nap, mint nap a bábokat a kezére a nyíregyházi Burattinó Bábszínház vezetőjeként. Ezáltal nekem is végigkísérte gyerekkoromat a bábjáték, mert rengeteg előadást, és bábszínházi próbát volt alkalmam végigkísérni. Óvodapedagógus hallgatóként meg is tanulhattam, hogy milyen fontos is volt ez a lehetőség az életemben, hiszen nemcsak az óvodában, de apukám által is megtapasztalhattam a báb jótékony hatását a gyermeki személyiségfejlődésben.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Can We Have A Global Approach to Child-Centred Early Childhood Practice?
    (2015) Georgeson, Jan; Campbell-Barr, Verity; Kovácsné Bakosi, Éva; Nemes, Magdolna; Pálfi, Sándor; Sorzio, Paolo
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    CASE STUDY OF TEACHING ENGLISH IN KINDERGARTENS SINCE 1989 – A NORTH-EAST HUNGARIAN CITY
    (2024-01-09) Nemes, Magdolna
    In our paper, we deal with the significance of learning languages at an early age. The research aimed to explore how the teaching methods employed in kindergartens have altered with the change of the political regime in 1989–90. A case-study was conducted using semi-structured interviews (n=7) with early childhood educators and language teachers in 2016/2017. Oral history method was used because no written material was produced. Based on information we received from the informants and local authorities, early English activities were available in 68% of kindergartens in the North-East Hungarian city when the research was undertaken. The number of kindergartens which organize playbased foreign language practices has been increasing since the 1990s. In the beginning, providing educational personnal was the most difficult task. Using audio-visual devices and props has been highly important, and Early Childhood Educators have been doing their best when working with children aged 4–7. However, there are differences too, due to the development of technology. 
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A drámapedagógia alkalmazási lehetőségei a kisgyermekkori idegennyelv-oktatásban
    Tóth, Réka; Nemes, Magdolna; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
    A dolgozat a drámapedagógia a kisgyermekkori idegennyelv-oktatásban való alkalmazási lehetőségeiről szól. A téma három olyan terület közös metszetét vizsgálja, amelyek külön-külön már egyre növekvő mennyiségű szakirodalommal rendelkeznek, de ezek "találkozási pontjáról" még csekély írás található. Ez a három terület a következő: kisgyermekkori idegennyelv-fejlesztés, drámapedagógia alkalmazása óvodás korú gyermekekkel, és a drámapedagógia alkalmazása idegennyelv-oktatás során. A dolgozat a feldolgozott szakirodalmon és kérdőíves kutatáson keresztül bizonyítani kívánja, hogy ennek az oktatási módszernek van létjogosultsága, mert egyrészt tanulásra motiváló erővel bír, másrészt sokoldalúan fejleszti a gyermekeket, nyelvfejlődés és olyan egyéb területeken mint az érzelmi intelligencia, kreativitás, problémamegoldás, szociális készségek, önbizalom. Sok idegennyelv pedagógus már most is használja (akár tudatosan, akár ösztönösen) a drámajátékokat, és további érdeklődéssel fordulnak az egyéb megvalósítások iránt. A dolgozat foglalkozik továbbá egy jelenleg 38 országban sikeresen működő franchise nyelviskolarendszer, a Helen Doron Early English (HDEE) nyelviskolák drámával kapcsolatos tevékenységeivel és az ebben a rendszerben dolgozó tanárok drámapedagógiai tevékenységeit hasonlítja össze az egyéb környezetben dolgozó nyelvtanárokkal.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Földrajzi köznevek állományi vizsgálata
    Nemes, Magdolna; Hoffmann, István; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--DE----Magyar Nyelvtudományi Tanszék
    A magyar nyelvtudományban nagy hagyományai vannak azoknak a kutatásoknak, melyek a szókincs egy jól körülhatárolható részét veszik nagyító alá. Ezek a kutatások többféle tanulsággal járhatnak, mivel egy jól meghatározott, szemantikai szempontból egynemű szócsoport kiváló terepet nyújt különböző nyelvi vizsgálatokhoz. Dolgozatom témájául a magyar földrajzi köznevek vizsgálatát választottam. Ennek a nyelvi rétegnek az elemzését azért tartom lényeges feladatnak, mert olyan területen végez nyelvészeti kutatást, melyen ilyen jellegű, rendszeres vizsgálatok alig folytak. Ez különösen annak ismeretében feltűnő, hogy e szavak a magyar nyelv helynévállományában is igen fontos szerepet játszanak, valamint nyelvünk első írásos forrásaiban is bőségesen találunk földrajzi közneveket (utu, kutu, azo stb.). A névtudomány kezdetén a tulajdonnevek, ezen belül a helynevek kutatása elsősorban etimológiai irányultságú volt, és a helynevekben szereplő földrajzi közneveknek kevesebb figyelem jutott. Ez összefüggésbe hozható a kutatások történeti érdeklődésével is. A helyzet megváltozását a rendszeres helynévgyűjtés megindulásával, így az élőnyelvi adatok felhalmozódásával hozhatjuk összefüggésbe. Végigtekintve a földrajzi köznevek nemzetközi kutatásának folyamatán megállapítható, hogy a legmeghatározóbb forrástípust a nagy adatbázisok jelentik. Nagy mennyiségű adat elemzésére vállalkoztak amerikai, belga és finn kutatók is. A földrajzi különbségek következetes figyelembevétele és a földrajzi köznév választását befolyásoló nyelvi tényezők sokaságának felismerése egyre árnyaltabbá tette a kérdéskör megközelítését. Egy terület névanyagának alapos ismerete több esetben is igen jó háttérnek bizonyult általános eredmények bemutatásához, így például a Rhode Island-i földrajzi köznevek elemzése alapként szolgált e szócsoport univerzális jegyeinek megfogalmazásához. A földrajzi köznevek kutatásának alakulása tehát az általános érvényűnek gondolt értelmezések felől egyre inkább az egyes részterületeket bemutató leírások felé halad. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a kutatók lemondanának a földrajziköznév-rendszer általános leírásának igényéről. In Hungarian linguistic studies research into well defined areas of the vocabulary has rich traditions. Since a semantically homogeneous group of words is particularly suitable for linguistic investigation, such research can yield several various results. In my dissertation I set the aim to investigate geographical appellatives in Hungarian. As this layer of the language has hardly been systematically studied, the importance of such work cannot be overemphasized. The scarcity of this kind of research is all the more surprising because geographical appellatives are amply represented in the earliest written records of our language (utu ’road’, kutu ’well’, azo ’dry’, etc.). At the initial stage of onomastic studies research was almost exclusively focused on proper names with place names (toponyms) having been paid primary attention, which was mainly due to a general historical approach. This situation changed after place names began to be collected on a regular basis, which also brought about the accumulation of data taken from live language use. Any survey of international research into geographical appellatives will reveal that large databases represent the main type of source. A huge amount of data have been analysed by American, Belgian and Finnish researchers. It can be observed that the methods of research have been refined upon by the growing attention to linguistic factors influencing the choice of a geographical appellative as well as by a consistent consideration of geographical differences. The thorough study of the names occurring in an area has proved to be remarkably instrumental to the presentation of certain general results. Thus, the analysis of the geographical appellatives of Rhode Island contributed to the formulation of their universal markers (MILLWARD 1972a). It can also be inferred that the trend of research into geographical appellatives is gradually turning from a general interpretation of phenomena to describing particular details. This, however, does not mean that attempts to give an overall view the system of geographical appellatives have been abandoned. In Hungarian onomastics, the collection of geographical names started in the 1960s gave an impetus to the study of geographical appellatives, which resulted in their being attributed a growing significance. Attempts at their classification have always been in the focus of interest. Another important field of research is their semantics and dialectal provenance. Although the differences between place names (toponyms) and geographical appellatives have been thoroughly studied both in Hungarian and international specialist literature, the term ’geographical appellative’ has not yet been unequivocally defined in onomastics. It is relatively easy to make a distinction between the two categories in an intuitive way, but it is much more difficult to formulate the features they differ in at the level of theory. No wonder that the theoretical aspects of the question have recently been examined by linguists as well as onomasticians. In Hungarian linguistic studies research into well defined areas of the vocabulary has rich traditions. Since a semantically homogeneous group of words is particularly suitable for linguistic investigation, such research can yield several various results. In my dissertation I set the aim to investigate geographical appellatives in Hungarian. As this layer of the language has hardly been systematically studied, the importance of such work cannot be overemphasized. The scarcity of this kind of research is all the more surprising because geographical appellatives are amply represented in the earliest written records of our language (utu ’road’, kutu ’well’, azo ’dry’, etc.). At the initial stage of onomastic studies research was almost exclusively focused on proper names with place names (toponyms) having been paid primary attention, which was mainly due to a general historical approach. This situation changed after place names began to be collected on a regular basis, which also brought about the accumulation of data taken from live language use. Any survey of international research into geographical appellatives will reveal that large databases represent the main type of source. A huge amount of data have been analysed by American, Belgian and Finnish researchers. It can be observed that the methods of research have been refined upon by the growing attention to linguistic factors influencing the choice of a geographical appellative as well as by a consistent consideration of geographical differences. The thorough study of the names occurring in an area has proved to be remarkably instrumental to the presentation of certain general results. Thus, the analysis of the geographical appellatives of Rhode Island contributed to the formulation of their universal markers (MILLWARD 1972a). It can also be inferred that the trend of research into geographical appellatives is gradually turning from a general interpretation of phenomena to describing particular details. This, however, does not mean that attempts to give an overall view the system of geographical appellatives have been abandoned. In Hungarian onomastics, the collection of geographical names started in the 1960s gave an impetus to the study of geographical appellatives, which resulted in their being attributed a growing significance. Attempts at their classification have always been in the focus of interest. Another important field of research is their semantics and dialectal provenance. Although the differences between place names (toponyms) and geographical appellatives have been thoroughly studied both in Hungarian and international specialist literature, the term ’geographical appellative’ has not yet been unequivocally defined in onomastics. It is relatively easy to make a distinction between the two categories in an intuitive way, but it is much more difficult to formulate the features they differ in at the level of theory. No wonder that the theoretical aspects of the question have recently been examined by linguists as well as onomasticians.