Szerző szerinti böngészés "Sipos, Ferenc"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 118)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 3/2013-as Büntető jogegységi határozat jogtörténeti háttere, alkalmazása a bírói gyakorlatbanSzőnyi, Márton; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarA kutatómunka során a 3/2013-as jogegységi határozat jogtörténeti hátterét, érvényesülését vizsgáltam az ítélkezési gyakorlatban, kiemelten koncentrálva az emberölés elhatárolására az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől, majd három külföldi szabályozást vizsgáltam, hasonlítottam össze a hazaival. Az elhatárolás problémája már a Csemegi-kódexben is megjelent, azonban itt még nem vált szükségessé egy ide vonatkozó iránymutatás készítése. Az 1961-es Btk.-hoz kapcsolódóan jelent meg a 4. számú Irányelv, azonban ezt az indokolás szerint a társadalom védelme indokolta elsődlegesen. Hasonlóan a hatályos jogegységi határozathoz, megkülönböztette az objektív és szubjektív tényezőket, több szempont is irányadó a mai joggyakorlatban is: az eszköz, elkövetési mód, vagy éppen a motívum vizsgálata. Az elhatárolás nehézsége az 1978-as Btk. hatálybalépésével tovább mélyült az életveszélyt okozó testi sértés tényállásának megjelenése okán. Válaszolva a jogtudósok vitájára, a Legfelsőbb Bíróság elkészítette a 15. számú Irányelvet, amely már a ma is nehézséget okozó életveszélyt okozó testi sértés – emberölés kísérlete, valamint a halált okozó testi sértés és a befejezett emberölés elhatárolását tartalmazta, tehát iránymutatást adott az új, vitatott tényálláshoz. Jóval bővebben rendelkezett a 15. sz. Irányelv az objektív és szubjektív tényezőkről, különösen utóbbiakról, valamint választ adott a jogos védelemmel kapcsolatosan felmerülő egyes kérdésekre. Természetesen bizonyos elemeket átemelt a korábbi iránymutatásból, például a főbb tárgyi tényezőket. A 15. sz. Irányelv rendelkezéseinek nagy részét a Kúria az új, 2012-es Btk.-hoz kapcsolódó 3/2013-as Büntető jogegységi határozatába átemelte, jelentősebb változtatás a lőfegyverekre vonatkozó rendelkezések, a gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétségének magyarázata. Meghatározta, szemben a korábbi Irányelvvel, hogy az életveszélyt okozó testi sértésnek nem állapítható meg a kísérlete, ha a testbántalmazásra irányuló szándékhoz gondatlan eredmény kapcsolódik. A minősített esetek körében fedezhetünk még fel eltérést, a jogegységi határozat értelmezi az új Btk.-val érkezett, súlyosabban minősülő eseteket, mint a védekezésre képtelen, vagy az elhárításra idős koránál, vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére történő elkövetést. A 3/2013-as BJE harmadik része az emberölés és az öngyilkosságban közreműködés elhatárolását tartalmazza, a korábbi irányelv a jogos védelemre, valamint a büntetéskiszabási szempontokra vonatkozóan rendelkezett, de mint fentebb ismertettem, a jogegységi határozat az irányelv első és második részének helyébe lépett. Az imént felsoroltakon kívül azonban a 3/2013-as BJE szóról szóra tartalmazza a 15. sz. Irányelv rendelkezéseit, tehát az ahhoz kapcsolódó gyakorlat fennmaradt. A megvizsgált határozatokból kiderült, hogy a bíróságok következetesen alkalmazzák a Kúria iránymutatását, azzal összhangban álló ítéleteket hoznak. Ettől függetlenül azonban több kérdés is felmerül a hatályos szabályozással, gyakorlattal kapcsolatban, különösen a skandináv példák vizsgálatát követően. Kérdéses, hogy a testi sértés jelenlegi, két alapesetes szabályozását mi indokolta az új Btk.-ban, mikor az 1978-as Btk. egy alapesetes megoldása már bizonyított a gyakorlatban, előbbivel kapcsolatban pedig súlyos kifogások merültek fel, amelyekre a büntető jogtudomány több neves képviselője is felhívta a figyelmet. Kétségtelen, hogy az életveszélyt okozó testi sértés tényállása az egyik, - talán legfőbb – oka az iránymutatás szükségességének. Álláspontom szerint azonban nem fogadható el, hogy előbbi bűntett szerint minősül, ha az elkövető szándéka kiterjed az életveszélyre, ugyanis amennyiben az létrejön, nagyon könnyen bekövetkezhet a halálos eredmény. Nem különíthető el az életveszélyt, vagyis a halál reális lehetőségét átfogó szándék, a halál bekövetkezésére kiterjedő szándéktól. Aggályosnak tartom továbbá azt is, hogy megállapítható az életveszélyt okozó testi sértés kísérlete is, ha az eredmény elmarad, vagyis közvetett életveszély sem jön létre, ennek bizonyítása nehéz feladatot állít fel a hazai bíróságok számára. Lehetséges, hogy a megoldást a tényállás eltörlése jelentené, ahogyan azt Kőhalmi László kifejtette monográfiájában. Függetlenül attól, hogy már kikristályosodott egy egységesnek mondható bírói gyakorlat a korábbi irányelv és a hatályos BJE segítségével, az ismertetett esetek is szemléltetik, hogy nagyon vékony a határvonal a tárgyalt deliktumok között. A testi sértési cselekmény egy részcselekménnyel könnyedén átfordul emberölésbe, az életveszélyt okozó testi sértés pedig halált okozó testi sértéssé válhat valamilyen közreható ok következtében, hiába indultak gyógyulásnak a sértett sérülései, bár utóbbi esetben a büntetési tételek egyeznek. Amennyiben a jogalkotó a közeljövőben módosítaná az élet és testi épség elleni bűncselekmények szabályozását, mintával szolgálhatnak a megvizsgált országok büntető törvénykönyvei. Svédországban évszázados hagyományra tekint vissza az ölési cselekmények két törvényi tényállással történő szabályozása, nem elvetendő ez a minta, azonban itt ezek elhatárolása jelent gyakorlati problémát. A testi sértés vonatkozásában nagyon fontos, hogy nem szerepel az életveszélyt okozó testi sértés a svéd Büntető törvénykönyben, így itt nem olyan kiterjedt az elhatárolási kérdéskör, mint hazánkban, megkönnyítve ezzel a jogalkalmazás feladatait. A finn Btk. ölési cselekményekre vonatkozó rendelkezései példaértékűek, szélesebb mérlegelési kört engednek a bírónak, azonban nem olyan mértékben, mint Svédországban. Ezt szemlélteti, hogy az emberölésnél a büntetési tétel felső határa nyitott, a gyilkosságnál pedig a felsorolt körülményeket határozottan kell figyelembe venni, nem taxatív felsorolást jelentenek, mint hazánkban a minősített esetek. A súlyos testi sértés tényállásánál szintén szabályozza a finn jogalkotó az életveszély okozását, azonban a súlyos testi sértéshez kapcsolódóan, amely valamivel egyszerűbb megoldás, mint az új Btk.-ban, nem szabályozza viszont a halált okozó testi sértés tényállását. Kutatásom során megvizsgáltam a norvég élet és testi épség elleni bűncselekményekre vonatkozó szabályozást is, a testi sértéssel kapcsolatban mintaként szolgálhat, hogy nem határozza meg az életveszély okozását, mint minősítő körülményt, viszont a halált igen. A hazai szabályozással kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy az nem enged teret a bírói mérlegelésnek, ugyanis a büntetési tételek meghatározásán felül köti a bírákat a középmértékes szabály is. Élet, vagy testi épség elleni bűncselekmények esetén pedig a dolgozatom tárgyát képező határozat is, amely ugyan szükséges a körülményes szabályozásból fakadóan, mégis további korlátozást jelent. Megoldást jelenthetne az ok-okozati összefüggésben álló problémákra a szabályozás megváltoztatása, ahol mintául szolgálhatnak a skandináv országok megoldásai, így könnyebbé válhat az ítélkezés, több teret engedve a bírák mérlegelésének és szaktudásának, amelyet hosszú évek, évtizedek munkája alatt fejlesztettek ki.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bűnszervezet fogalmának meghatározása és aktuális értelmezéseGulyás , Sándor Álmos; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarA köztudatban aktívan él az a tézis, mely szerint a szervezett bűnözés jelenti a jelenkori társadalmakra a legnagyobb veszélyt. A fenyegetettségi érzés okai abban rejlenek, hogy ezen bűnözési forma az utóbbi évtizedekben egyre inkább globalizálódott, kitermelődött egy bizonyos szervezett bűnözői szubkultúra. A hatóságok feladatát megnehezíti a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények felderítése, ennek okán ezeket a bűncselekményeket magas fokú látencia jellemzi. Munkám során igyekeztem feltárni a bűnözői körök struktúrájára, működésére, tevékenységére jellemző okokat, eljárási formákat, ezáltal átfogó képet adni erről az egyre inkább elterjedő bűnözési formáról. Dolgozatom középpontjában a jelenleg hatályos szabályozás és fogalmi elemeinek dogmatikai értelmezése áll. Célom az volt, hogy mindenre kiterjedően bemutassam a deliktum megvalósulásának feltételeit, a bírói gyakorlat érvényesülését, és a szabályozás fokozatos fejlődését, bővülését, kikristályosodását az évek során. Szó lesz a bűnszervezet és bűnszövetség fogalmi elhatárolásáról, továbbá bemutatásra kerülnek majd a szervezett bűnözéssel relációban lévő különös részi szabályozások is. Dolgozatomat a nemzetközi szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében alkalmazható megoldások bemutatásával zárom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A büntethetőségi korhatár dilemmája a gyermek- és fiatalkorú elkövetők esetébenDihen, Viktória; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarA büntethetőségi korhatár problematikája napjaink társadalmának fokozatosan az egyik legfontosabb kérdéskörévé válik. A világ változásával a gyermek-, és fiatalkorúak belátási képessége, szellemi érettsége egyre változatosabb képet mutat, jelentősek a fejlettségbeli eltérések. Ez arra enged következtetni, hogy a jövőben a jogalkotóknak új nehézségekkel kell szembenézniük főként a fiatalkorúak esetében, nehezebb lesz megfelelő döntést hozniuk arról, hogy az elkövetőre milyen büntetést szabjanak ki. A büntethetőségi korhatár merev alkalmazása egyre kevésbé lesz igazságos, így a szakértői vizsgálat szakaszának jelentős reformjára lehet szükség, ugyanakkor a fő cél továbbra is a nevelés és a társadalomba való visszavezetés kellene maradjon.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kábítószeres bűnözés kriminológiája, az új pszichoaktív szerekPolgári, Marianna; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarA kábítószerek megjelenése szinte egyidős az emberiséggel. A kutatások azt bizonyítják, hogy az ember ősidők óta ismerte és fogyasztotta a természetből nyert, főként növényekből előállított tudatmódosító szereket. Az illegális drogfogyasztás egyre súlyosabb problémákat jelent, egyre többen próbálják ki ezeket a szereket és válnak függővé, ebből kifolyólag pedig a kábítószerrel kapcsolatos, illetve a hatása alatt elkövetett bűncselekmények száma is növekvő tendenciát mutat. A probléma kezelése megköveteli a társadalmi és egyéni, illetve egészségügyi beavatkozást is egyaránt, a modern világ pedig minden bizonnyal kihívások elé állítja az országok kormányait. Az új pszichoaktív anyagok, vagy ahogyan a köznyelv ismeri, a dizájnerdrogok térhódítása az elmúlt évek égető problémájává vált európai és hazai szinten is. A népszerűségük kulcsa abban rejlik, hogy ezen szerek élettani hatása és kémiai szerkezete nagyon hasonlít a klasszikus kábítószerekére, tehát tulajdonképpen azok helyettesítői is lehetnek és rendkívül könnyű őket beszerezni, akár néhány kattintással az interneten is. A problémát azonban az jelenti, hogy a fogyasztásuk az egészségre nézve sokkal kockázatosabb, mint a klasszikus anyagoké, hiszen gyakran még maga a terjesztő sincs tisztában azzal, mit ad el, illetve a használó sem tudja, mit visz be a szervezetébe. Dolgozatomban egy rövid fogalmi alapvetést követően kitérek a kábítószeres bűnözés kriminológiájának általános kérdéseire, annak magyarországi történetére, illetve a kábítószerek és a bűnözés kapcsolatát kutató vizsgálatokra is. Ezt követően áttekintem a kábítószerekkel kapcsolatos magyar büntetőjogi szabályozást. Az új pszichoaktív szerek vonatkozásában bemutatom a jelenleg hatályos jogi szabályozást, hangsúlyozva a közelmúltban bekövetkezett változásokat, a jegyzékre vétel folyamatát és az Európai Unió korai jelzőrendszerének működését is. Külön fejezetben írok majd az internet terjesztésben való szerepéről, a közösségi média veszélyeiről, végezetül pedig áttekintem a kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatos lehetséges stratégiákat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A költségvetési csalás elméleti és gyakorlati kérdéseiSipos, Gréta; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban a költségvetési csalás témakörét vizsgálom, különös tekintettel a bűncselekmény 3 elkülönülő alapesetére. Az elméleti részben dogmatikai megközelítésből vizsgálom a költségvetési csalás fogalmát és jellemzőit, valamint annak jogi tárgyát, elkövetési magatartásait és a bűncselekmény alanyát. A gyakorlati részben valós jogeseteken keresztül mutatom be az elkövetési formákat. Ezek a példák szolgálnak alapul a költségvetési csalások gyakorlati megnyilvánulásainak bemutatására, és azon valóságos gazdasági és jogi hatásainak számbavételére. Az adócsalások és az uniós támogatásokkal kapcsolatos visszaélések részletes elemzése mellett statisztikai adatokkal is alátámasztom a jelenség mértékét és tendenciáit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A költségvetést károsító bűncselekmények, különös tekintettel a költségvetési csalásraKaralyos, Patrícia Xénia; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat a költségvetési csalás büntetőjogi szabályozását és jogalkalmazási kérdéseit vizsgálja, különös tekintettel a tényállás szerkezetére, az egyes alapesetek elhatárolására, valamint a kapcsolódó bűncselekményekkel fennálló viszonyára. A dolgozat bemutatja a költségvetési csalás egységes tényállásának kialakulását, elemzi az egység–többség problémakörét, továbbá foglalkozik az okirati bűncselekményekkel, a pénzmosással és a jövedéki jogsértésekkel való elhatárolás kérdéseivel. A kutatás célja annak feltárása, hogy a hatályos szabályozás mennyiben alkalmas a költségvetési érdekek hatékony büntetőjogi védelmére, és milyen jogértelmezési nehézségek merülnek fel a gyakorlatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A korrupciós bűncselekmények jellemzése, kialakulásának háttere, illetve azok felderíthetőségeCsoma, Katalin; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi Kar„A demokrácia maga a korrupció melegágya”. Fogalmazta meg Gombár Csaba. Ez az a gondolat, amiből világossá válik számunkra, hogy a korrupció a népuralom megjelenése óta jelen van a legtöbb társadalom életében. Néhol kevésbé, máshol intenzívebben. Az utóbbi években azonban talán méginkább súlyosbodott a helyzet. Ma már mondhatjuk, hogy az élet minden területére kiterjed a probléma. Számos kérdés felmerül a témával kapcsolatban: Mi a korrupció megjelenésének a konkrét oka, hogyan előzhető meg, illetve, hogy mik a lehetséges megoldások. Dolgozatom célja, hogy ezekre a kérdésekre választ találjak, illetve betekintést adjak a jelenség kialakulásának hátterébe. A korrupció ún. „zsákfogalom”, komplex jelenség, mivel rendkívül heterogén magatartástípusokat foglal magába. Nem született rá nemzetközi konszenzussal létrehozott konkrét definíció. Létezik politikai, illetve büntetőjogi meghatározás is, viszont alapvetően nem büntetőjogi fogalomról van szó. Mindezek mellett a társadalomtudományi szakirodalomban is előfordul többféle fogalom, amely országonként, illetve sok esetben szerzőnként is eltérő megfogalmazással és tartalommal rendelkezik. A már létező meghatározások definiálás helyett inkább körül írják a jelenséget. Mivel több ilyen értelmezés született, három kiemelkedőt szeretnék közülük megemlíteni. Két hazai, illetve egy nemzetközi értelmezést. Hankiss Elemér vélekedése szerint a korrupció a javak társadalmi elosztásának torzulása. Személy szerint én ezt tartom a legegyszerűbb, és leglogikusabb meghatározásnak, tekintve, hogy a korrupció jelensége leegyszerűsítve annyit jelent, hogy valaki olyan honoráriumot kap bizonyos szolgáltatásáért, amire eredetileg ő nem jogosult. Ennek következtében a neki járó juttatáson felül többletet kap, elvonva azt a társadalom további tagjától, ami torzulást eredményez a javak elosztása során.Tétel Szabadon hozzáférhető A közérdekű munka szerepe a börtönnépesség csökkentésében: a finn tapasztalatok(2017) Sipos, FerencTétel Korlátozottan hozzáférhető A közérdekűmunka-büntetés európai újlatin országokbanBurján-Mosoni, Zsolt Gábor; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarCommunity Service Orders have been a much-researched topic lately. Legal scholars in Europe have mostly researched this type of alternative sanction in their own jurisdictions. With this thesis I have attempted to research and scrutinize the use of the CSO in various European countries, my criterion for grouping being that of countries where a sizeable portion of the population speaks Neo-Latin languages.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nemi erkölcs elleni bűncselekmények – a szexuális önrendelkezések egyes kérdéseiSimon, Fanni; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom tárgya a nemi erkölcs elleni bűncselekmények és a szexuális önrendelkezések egyes kérdései. Dolgozatomban bemutatom a nemi erkölcs elleni bűncselekmények szabályozásának történeti előzményeit és fejlődését. Az egyes vonatkozó fogalommeghatározások után párhuzamba állítom a magyar jogszabályokat a nemzetközi és Európai Uniós szabályokkal, egyezményekkel. Dolgozatomban alaposabban kitérek az online zaklatásra, az egyes szecuális bűncsleekmények bizonyításának nehézségeire, továbbá a MeToo mozgalom főbb jellemzőire. Dolgozatom célja, mindamellett, hogy átfogó leírást adjak a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények hatályos szabályozásáról, elsősorban az, hogy megvizsgáljam, hogyan jutott el idáig a jogalkotó, milyen tényezők befolyásolták az egyes korok szabályozásait. Célom az, hogy felhívjam a figyelmet a szexuális bűncselekmények veszélyességének fontosságára. Úgy gondolom, hogy a szakdolgozat témája nagyon érzékeny társadalmi, illetve büntetőjogi kérdéseket vizsgál.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pénzmosásÖtvös, Kinga; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarA pénzmosás a modern büntetőjog és pénzügyi jog egyik legösszetettebb és legdinamikusabban fejlődő területe, amely szoros összefüggésben áll a szervezett bűnözéssel, a gazdasági bűncselekményekkel, valamint a terrorizmus finanszírozásával. A jelenség lényege abban ragadható meg, hogy a bűncselekményekből származó vagyoni értékek eredetét az elkövetők különböző technikák alkalmazásával elfedik, és azokat a jogszerű gazdasági forgalomba integrálják. A pénzmosás elleni fellépés ezért nem pusztán büntetőpolitikai kérdés, hanem a pénzügyi rendszer integritásának és az abba vetett közbizalomnak is alapvető védelmi eszköze.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szexuális bűnelkövetők nyilvántartása, mint új büntetőjogi intézkedésDaku, Bálint; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom felveti annak gondolatát, hogy hazánk büntetőjogi rendszere is bevezesse eszköztárába a szexuális bűnelkövetők nyilvántartását, mint egy új büntetőjogi intézkedést. A dolgozat első részében elhatárolom egymástól a büntetéseket és az intézkedéseket, ezáltal hangsúlyozva azt, hogy az általam javasolt eszköznek miért a büntetőjogi intézkedések között van helye. Ezt követően a nemi élet szabadsága elleni bűncselekmények jogi tárgyával és kriminológiájával foglalkozom. Ezen fejezetek célja rávilágítani arra, hogy a szexuális bűnelkövetők miért tekinthetők olyan elkülöníthető elkövetői csoportnak, akikkel szemben a visszaesés megakadályozása érdekében többletintézkedés szükséges. Végezetül egy de lege ferenda javaslatot teszek arra nézve, hogy milyen formában tartom célszerűnek a jogintézmény beillesztését a magyar büntetőjogba. Javaslatomat többek között európai uniós példákkal kívánom alátámasztani, valamint annak ismertetésével, hogy a regiszter bevezetése milyen előnyökkel járna a szexuális bűnelkövetők visszaesésének megakadályozása, illetve a nemi önrendelkezést sértő bűncselekmények felderítése terén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A természet egésze elleni bűncselekményekBotos, Martin Róbert; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat témája a a környezetet leginkább átfogó bűncselekményekről szól Magyarországon. Történelmi példákon át haladva vezetem fel honnan hova jutott máig a környezetet károsító tevékenységek szabályozása Magyarországon, majd a legfontosabb nemzetközi egyezmények bemutatásával törekedtem bemutatni a szabályozás keretét. A hazai szabályozás rövid ismertetését követően megvizsgáltam azok illeszkedését az Európai Uniós irányelvekhez, majd összehasonlítottam más európai országok szabályozásával, felhívva a figyelmet a közöttük lévő különbségekre. Különös hangsúlyt fektettem továbbá ezen bűncselekmények tipikus megvalósítóira, a jogi személyekre, majd igyekeztem bemutatni milyen részt vesznek ki a bűncselekmények megvalósításában, valamint, hogy a hazai szabályozás milyen mértékben alkalmas a felelősségre vonásukra és a kártalanítás kikényszerítésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Actio popularisból valódi alkotmányjogi panasz?(2013) Pálvölgyi, Enikő; Sipos, Ferenc; Állam- és Jogtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Az államhatár büntetőjogi védelmeTirpák, Nóra Eszter; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarNapjainkban, az immár közel két éve tartó, Európát elözönlő bevándorlási hullám miatt különösen kiemelt jelentősséggel bír az államhatár, amelynek megvédését végső soron a büntetőjog eszközeivel is biztosítani kell. A bevándorlókon belül túlnyomó részben az illegális migránsok dominálnak, s ez mindenképpen megköveteli a határellenőrzés, az ország területére beutazók, majd az ország területén tartózkodók folyamatos hatósági ellenőrzését, vizsgálatát annak ellenére, hogy az illegális migránsok többsége személyi- és úti okmányok nélkül érkezik a határra, s nem a kijelölt határátkelőhelyen, hanem a zöld határon kívánnak belépni Magyarország területére.Tétel Szabadon hozzáférhető Applicability of antibody and mRNA expression microarrays for identifying diagnostic and progression markers of early and late stage colorectal cancer(2010) Spisák, Sándor; Galamb, Barnabás; Sipos, Ferenc; Galamb, Orsolya; Wichmann, Barnabás; Solymosi, Norbert; Nemes, Balázs Áron; Molnár, Jeannette; Tulassay, Zsolt; Molnár, BélaTétel Korlátozottan hozzáférhető Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások büntetőjogi vonatkozásai, különös tekintettel a mesterséges feltételteremtést megvalósító magatartásokraSzabó, Ferenc; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban az agrár- és vidékfejlesztési támogatások kapcsán megvalósítható bűncselekményeket vizsgálom a mesterséges feltételteremtés kérdésével összefüggésben. Főként arra keresem a választ, hogy milyen határvonal mentén különböztetjük meg az egyszerű visszaéléseket a büntetendő cselekményektől. Első körben a támogatási rendszer egészét, különös figyelmet fordítva a fokozottabb felelősség megállapítására alkalmas elemekre. Ezt követően a kapcsolódó, leggyakrabban elkövethető deliktumokat vizsgálom, mint a költségvetést károsító, közbizalom elleni, hivatali- és korrupciós bűncselekmények. Ismertetek néhány valós esetet is, amelyek tényleges jogviták alapjait képezték. Végezetül kísérletet teszek a prevenciós lehetőségek és a jövő kihívásainak meghatározására is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az állat a büntetőjogban.Sallai, Petra; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatom témája elsősorban az állatkínzás hazai szabályozásának jogtörténeti áttekintése a Csemegi-kódextől kezdve a hatályos tényállásáig. Bemutatásra kerül, hogy az állatkínzás tényállása a közrend és közszemérem elleni kihágásoktól hogyan fejlődött bűncselekményé. A dolgozat második felében az állatkínzás hatályos tényállásának kifejtésére kerül sor. Ebben a részben kiemelt figyelmet fordítok az indokolt és indokolatlan bántalmazás eseteinek kidolgozására. Az utolsó fejezetben először az állatokkal foglalkozó jogfilozófusok véleményeit szemléltetem azzal kapcsolatban, hogy az állatokat dolognak vagy személynek tekintik-e. Végül pedig a nemzetközi szabályozást fejtem ki, külön kiemelve Németország, Ausztria, Svájc, Szerbia és Spanyolország állatokra vonatkozó jogi rendelkezéseivel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az embercsempészés megjelenési formáinak és elkövetési módszereinek bemutatása egy, az ukrán határszakaszon megvalósított eset kapcsánKerezsiné Petis, Olga; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban egy olyan témát kívánok bemutatni, ami szervesen kapcsolódik a jelenkor közfigyelmének fókuszában álló jelenséghez, az illegális migrációhoz és amely témába a hivatásomból eredően, a napi munkavégzésem során sikerült betekintést nyernem. Igyekszem megvilágítani a témát körülvevő jogszabályi környezetet valamint néhány gyakorlati példán keresztül felvázolni a jogszabályi változások következtében alakuló trendeket, jellemző tendenciákat. Az évtizedek óta növekvő tendenciát mutató illegális migrációval exponenciálisan emelkedik a hozzá kapcsolható bűncselekmények száma is. Az embercsempészés sokrétű megjelenési formája, a szervezettség és ezáltal az emberi erőforrás növekvő szükséglete egyre nagyobb számú elkövetői létszámot eredményezett. Jellemzően megjelent a „profilváltás” is a bűnelkövetők körében, a kisebb anyagi haszonnal és nagyobb kockázattal járó tevékenységet sok esetben a jól jövedelmező embercsempészet váltotta fel. Dolgozatom egy részében szeretném bemutatni azokat a szakterületet érintő változásokat, amelyek egyértelmű hatást gyakoroltak a jelenleg működő határvédelmi rendszerre. A változások hatással vannak az elkövetői oldalra is, mivel az eredményesség, a haszonszerzés igénye arra sarkallja őket, hogy a törvény rendszerét kijátszva, módszereikben folyamatosan megújuljanak. A téma feldolgozása során igyekszem bemutatni az embercsempészet bűncselekményre vonatkozó releváns változásokat kiemelt figyelemmel az elkövetési módszerek változásaira. Azért, hogy ne csak elméleti síkon, hanem gyakorlatban is betekintést nyerhessünk egyrészről az embercsempészés bűncselekmény felderítése során alkalmazott módszerekbe, másrészről a bűnelkövetők elkövetési módszereibe, szeretnék bemutatni egy olyan ügyet, amelyben az ukrán határszakaszon elkövetett embercsempészés bűncselekmény valósult meg. Az ügy tényállási elemeit szeretném párhuzamba vonni a bűncselekmény jellemző elkövetési módszereivel, a megvalósításban részvevő személyeket az elkövetőkre jellemző szerepkörökkel. Az ügy bemutatását megelőzően interjút szeretnék készíteni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztályának Vezetőjével, amely által betekintést nyerhetünk a migrációs bűncselekmények és jelen esetben az embercsempészés bűncselekmény nyomozásának fontosabb lépéseibe.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A biológiai nem és az életkor összefüggései a bűncselekmények tekintetében(2014-02-05T14:20:41Z) Orosz, Dóra; Sipos, Ferenc; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomat, témáját tekintve két részre osztottam, az elsőben a fiatalkorúakkal, a másodikban pedig a női bűnelkövetés specifikumaival foglalkozom, leginkább kriminológiai szempontokat alapul véve. Mind a két témát tekintve először a történeti előzményeket, majd a jelenkori alakulásukat fejtem ki, különös hangsúlyt fektetve az okokra is.