Hallgatói dolgozatok (Történelmi Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Történelmi Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Történelmi Intézet) Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 710)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető V. Károly birodalmának kihívásai(2013-01-07T10:08:47Z) Csikai, Tamás; Bradács, Gábor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarV. Károly birodalmának kialakulása, felépítése, és V. Károly gazdasági és politikai kihívásainak átfogó bemutatása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lakóhelyem és annak értéke: A nyíracsádi református templom(2013-01-07T10:55:52Z) Őri, Tibor; Bradács, Gábor; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar-Tétel Korlátozottan hozzáférhető Savaria története az ókorban(2013-01-08T08:37:12Z) Szekerka, László; Forisek, Péter; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA dolgozat megismerteti az ókori Savaria létrejöttét, elhelyezkedését, építészeti jellemzőit, lakosságának szokásait számos területen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szőlők és tulajdonosok Gyulafehérváron a 17. század második felében, két összeírás alapján(2013-01-08T08:48:05Z) Papp, Csaba; Jeney-Tóth, Annamária; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzőlőtelkek összeírása, és az azokról származó adó típusainak csoportosítása, és elemzése két - egy 1673-as és egy 1684-es - összeírás alapján, Gyulafehérváron.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Út a függetlenségi vágytól a semlegességig(2013-01-08T09:47:01Z) Jakkel, Krisztián Róbert; Barta, Róbert; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA két vilgáhború közötti ír külpolitika tendenciáinak és irányvonalainak bemutatása az ír külügyminisztérium forrásai alapjánTétel Korlátozottan hozzáférhető A Roosevelt-i New Deal és annak konfliktusa a Legfelsőbb Bírósággal(2013-01-09T13:46:49Z) Miskolczy, István; Lévai, Csaba; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarFranklin Roosevelt elnök New Deal- programjának bemutatása, különös tekintettel a Legfelsőbb Bíróság által alkotmányellenesnek ítélt törvényekre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Taktika és stratégia Róma makedón háborúiban Kr. e. 215-168.(2013-01-12T17:13:15Z) Keczán, Ferenc Attila; Szabó, Edit; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban Róma makedón-ellenes háborúit veszem górcső alá hadtörténeti szempontok szerint.Tétel Korlátozottan hozzáférhető I. Miksa birodalmi politikája és reformjai a középkori és kora újkori német államfejlődés tükrében(2013-01-14T07:30:40Z) Hendrik, Dávid; Györkös, Attila; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban elsősorban I. (Habsburg) Miksa birodalmi politikájával és reformjaival (illetve reformelképzeléseivel) kívánok foglalkozni. Ezek mellett szükségesnek tartom a középkori német történelem azon eseményeinek, időszakainak részletesebb ismertetését, melyek meghatározóak voltak a német államfejlődés szempontjából, és bizonyos magyarázattal is szolgálhatnak a kora újkor jellegzetes politikai tendenciáinak sajátosságaival kapcsolatban. A modern történettudomány által gyakran hangoztatott nézet szerint nem, vagy nem kizárólag az „általánost” és a „jellegzetest” szükséges vizsgálni, hanem az „egyedit” és a „különöset” is. A Német-római Birodalom története pedig sok szempontból az utóbbi kategóriákkal, fogalmakkal jellemezhető leginkább. Ugyancsak részletesebben szeretnék foglalkozni az I. Miksa korára is részben jellemző abszolutista/abszolutisztikus tendenciákkal, melyek leginkább a korszak nyugat-európai monarchiáinak váltak szinte attribútumaivá, hiszen az angol, a francia vagy a spanyol államban megindult egyfajta politikai centralizáció, mely szorosan összefonódott olyan gazdasági és társadalmi változásokkal, nem is beszélve a reneszánsz és a reformáció kezdeti szakasza által a szellemi élet területén kiváltott hatásokról, hogy ezt az időszakot hosszú időn keresztül csak úgy jellemezték, mint a középkorból az újkorba való átmenet korát, vagy mint az elmúlt évtizedekben (Kelet- és Kelet-Közép-Európában) domináns szerepet betöltő marxista történetírás tekintette: a feudalizmus történeti szakaszát felváltó kapitalizmus születésének „előestéjét”. Ezt a leginkább politikaelméleti és eszme- illetve alkotmánytörténeti kérdésekre fókuszáló fejezetet részben historiográfiai megközelítésekre alapozva szeretném felépíteni, ezzel is érzékeltetve a gyakran egymásnak is ellentmondó definíciós elméletek „sokszínűségét”. A szakdolgozatomnak azon fejezetében, melyben I. Miksa birodalmi politikájával kívánok foglalkozni, tartományi és dinasztikus politikájáról, sőt személyiségének meghatározó vonásairól és gondolatvilágának csak mozaikszerűen rekonstruálható jellegzetességeiről is szükségesnek tartom írni. Szakdolgozatomban arra szorítkozom, hogy I. Miksa uralkodói politikáját mindenekelőtt a Német-római Császársággal kapcsolatosan tárgyaljam, az uralkodó szigorúan vett külpolitikai törekvéseit csupán érintőlegesen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Nyírbátori Reformátust templom története(2013-01-18T08:43:58Z) Török, Barbara; Papp, Klára; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat a Református templom fennállásának 500.évfordulójának apropójából készült.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Moson megyei vásárok történetéhez(2013-05-06T09:28:31Z) Fogarasiné Tóth, Zsuzsanna; Barta, János; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarhanságTétel Korlátozottan hozzáférhető Brezanóczy Pál: modenkori Fráter György vagy az állam alapos kiszolgálója(2013-05-06T09:29:39Z) Gál, Máté; Püski, Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarBrezanóczy Pál neve ismert lehet a modernkori egyháztörténettel foglalkozók számára. Nem csupán a hagyományos eseménytörténeti munkákból, hanem az állam és a katolikus egyház rendszerváltás előtti viszonyát elemző művekből is. Dolgozatomban magam is az utóbbi kérdéskört ragadtam meg, hiszen az élete utolsó szakaszában egri érseki pozíciót is betöltött Brezanócyról ma már köztudott ügynöki és békepapi múltja, ezen kívül az Állami Egyházügyi Hivatallal ápolt jó viszonya is. Személyét azonban még vitatottabbá teheti az a tény, hogy Brezanóczy Pál ügyesen használta ki kapcsolatrendszere mellett a politikai rendszer jellegéből fakadó szűkös, ámde létező mozgástereket a katolikus egyház, vagy éppen az Egri Főegyházmegye védelmében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ember az idők válságában(2013-05-06T09:34:23Z) Kulcsár, Márton; Püsky, Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarBáró Radvánszky Albert (1880-1963) főnemesi családban született, nagyon jelentős, de ma kellően még nem ismert személyisége az I. világháborút megelőző időszaknak és a Horthy kornak. Az Evangélikus Egyház országos felügyelője 1923-1948-ig, protestáns koronaőr 1942-1944-ig, a Felsőház tagja 1927-től, majd 1935-től egyik alelnöke egészen Szálasi hatalomra jutásáig. Részt vett a Kállay kormány 1943-as diplomáciai erőfeszítéseiben a különbéke megkötéséért és 1944-ben a magyarországi zsidóság protestáns egyházi mentését vezette. A Rákosi rendszer azonban ellenfelet látott benne, ezért belekeverték az Ordass-perbe. A dolgozat egy rövid, nagy vonalakban megrajzolt életpálya mellett az 1948-as perre fókuszál.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Családtörténet és történeti demográfia Gelénesen(2013-05-06T09:37:19Z) Kósa, Rita Diána; Miru, György; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarKutatásom elsődleges célja családom történetének bemutatása volt, majd összevetettem családom néhány demográfiai jellemzőjét Gelénes község demográfiai jellemzőivel. Kíváncsi voltam arra, hogy családom mennyire illeszkedett bele a falu vérkeringésébe demográfiai szempontból. Kutatásom során fő módszerem a levéltári kutatómunka volt, hiszen dolgozatom Gelénes község református anyakönyveinek adatain alapszik. A levéltári kutatómunka mellett készítettem hat félig strukturált interjút is, a kérdések az élet nagy fordulópontjaihoz kötődtek, a születéshez, kereszteléshez, házasságkötéshez és az elmúláshoz. Gelénes demográfiai jellemzőinek feltárásához az 1900. 1910. 1920. 1930. 1940. 1950. 1960. 1970. 1980. 1990. évi anyakönyveket vizsgáltam, ez a tíz év átfogó képet adott Gelénes paraszti társadalmáról. A fennmaradt anyakönyvek a nyers adatok mellett a finomabb mutatók kiszámítására is lehetőséget kínáltak számomra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az erdő szerepe a középkori európai civilizáció kultúrtörténetében(2013-05-06T10:33:51Z) Bálint, Andrea; Pósán, László; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarAz erdő, mint ökológiai ’létező’, materiális és szimbolikus értelemben véve egyaránt civilizáció – teremtő hatással bírt az európai kultúrában, és e funkcióját napjainkban is betölti. Szakdolgozatom célja kettős; egyrészt bemutatom az erdei környezet természet – és gazdaságtörténeti átalakulásának jelentősebb állomásait, másrészt pedig az erdő – szimbolika és a kulturális változások közötti összefüggéseket szeretném feltárni. Alapvető tézisem szerint a koraközépkorban megsokasodó erdőirtások következtében, kialakult egyfajta ambivalens viszony az európai ember és az erdei környezet között, mely alapvető problémaként realizálódik a gazdasági, a társadalmi életben, továbbá szimbolikus jelentésénél fogva meghatározta az európai civilizáció kulturális fejlődésének irányvonalát. Továbbá, az ökológiai környezet nagymértékű átalakítása közvetlenül befolyásolta az európai társadalom és kultúra természethez, egymáshoz, és végső soron az egyénnek önmagához való viszonyát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szerelmi variációk(2013-05-06T10:42:10Z) Molnár, Anikó; Pósán, László; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatom témája a 12-13. századi francia szerelmi irodalom elemzése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Középkori népi hiedelmek(2013-05-06T10:44:08Z) Végső, Georgina; Pósán, László; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA középkori emberek hiedelemvilágának bemutatásaTétel Korlátozottan hozzáférhető Az oktatás Hajdúböszörményben Mária Terézia korában(2013-05-06T11:02:15Z) Kiss, Borbála; Papp, Klára; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarHajdúböszörmény város neve két tagból tevődik össze, a hajdú előtag a Bocskai István seregében harcolt hajdúkra utal. Őket Bocskai eredetileg Kállóba telepítette le, de az ott élőkkel folyamatos összetűzésbe keveredtek, ezért Báthory Gábor áttelepítette Böszörménybe a kállói hajdúkat. A böszörmény szó a nyírségi izmaeliták ezen a településen élését bizonyítják, sőt Böszörmény volt a központjuk. A 17. században Hajdúböszörményben létrejött egy iskola, amely a Debreceni Református Kollégium partikulája volt. A két intézet szorosan kapcsolódott egymáshoz, ugyanis a böszörményi tanintézet az anyaiskolától kapta tanerőit, sőt a Debreceni Kollégium tanítási módszereit is igyekeztek átvenni és alkalmazni a résziskolában. Az idők folyamán több nehézséggel is szembe kellett néznie a Böszörményi Református Gimnáziumnak, akárcsak anyaiskolájának. Ilyen volt például a Ratio Educationis kiadása. Mária Terézi ebben a rendeletében igyekezett az egyházaktól elvenni az oktatás ügyét és állami kézbe helyezni. Ez többé kevésbé sikerült is neki. Hajdúböszörményben ez az oktatási intézmény ma a Bocskai István Gimnázium nevet viseli.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az eszményi lovag képe a középkori irodalomban(2013-05-06T11:09:48Z) Molnár, Krisztina; Pósán, László; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatom témája az ideális lovag a középkori irodalomban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bethlen Gábor újabb kori megítélése(2013-05-06T11:18:53Z) Tóth, Csilla; Papp, Klára; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarBethlen Gábor újabb kori megítéléseTétel Korlátozottan hozzáférhető Eger város viszonyai (1687–1710)(2013-05-06T11:19:29Z) Kis, Csaba; Papp, Klára; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA 17. század utolsó harmadában indított visszafoglaló háború nyomán a volt hódoltsági területek legnagyobb része visszakerült a korona fennhatósága alá. Az új szerzemények felett Bécs a ius armorum alapján rendelkezett, ennek legfontosabb letéteményese pedig a kamarai adminisztráció volt, mely alapvető hatást gyakorolt a visszaszerzett települések fejlődésére is. Nincs ez másként Eger esetében sem, ahol 1687-től egészen a Rákóczi-szabadságharc kitöréséig markáns változások mennek végbe a város jogállását, gazdasági, illetve társadalmi viszonyrendszerét tekintve. Dolgozatomban e tendenciákat vázolom fel.