Hallgatói dolgozatok (Történelmi Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Történelmi Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Történelmi Intézet) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 710)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1632-ben a Rákócziak vacsoraasztalánálKeller, Anikó, Zsófia; Jeney-Tóth, Annamária; DE--Bölcsészettudományi Kar1632-ben a Rákóczi György udvari élete Erdélyben,a fejdelem asztaltársaságában megjelenő személyek, levél váltások, követségek. Abafi Lajos által közölt Naplókönyv alapján. A kapcsolati hálók amelyek a fejdelem felé irányulnak, az udvari életben megjelenő személyek,kormányzati tisztséget viselőkkel egyetemben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1745-ös nagykárolyi boszorkányper és császlói vonatkozásaiJakab, József; Jeney-Tóth, Annamária; DE--Bölcsészettudományi KarNagykárolyban 1745-ben tizennyolc tanú vallomása alapján elítéltek és máglyán elégettek két császlói asszonyt Rekettye Pilát és Varga Annát. Szakdolgozatom célja volt, hogy ennek a pernek a hátterét megvizsgáljam és bemutassam azt a társadalmi mikrokörnyezetet ahonnan a vádlottak származtak. A témát két irányból közelítettem meg. Először be kívántam mutatni, hogy milyen volt a település a korszakban. Milyen volt a tágabb környezete, kik voltak a birtokosai, kik éltek a faluban, milyen társadalmi helyzetben és milyen kapcsolatba hozhatók az elhíresült boszorkányperrel. Ezután a boszorkánypert és a hátterét vizsgáltam meg. Milyen okok és folyamatok vezettek a két asszony megégetéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 18. századi Velence Casanova szemszögébőlHorváth, Ágnes; Bárány, Attila; DE--Bölcsészettudományi KarA 18. századi Velencében élt Giacomo Casanova Histoire de ma Vie című munkáján keresztül foglalja össze az akkori velencei társadalom, gazdaság, vallás, államberendezkedés, kalandorok és eszmei-erkölcsi rendszerét a dolgozat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1849. márciusi tiszafüredi tiszti lázadás, valamint annak előzményei és következményei a résztvevők visszaemlékezéseinek tükrébenNagy, Kristóf; Velkey, Ferenc; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom az 1849. március elején, Tiszafüreden lezajló tiszti lázadással, valamint annak előzményeivel és következményeivel foglalkozik. Azt vizsgáltam, hogy hogy jelenik meg a részvevők visszaemlékezéseiben a tiszti lázadás. Hogyan írnak róla és hogyan akarják közvetíteni azt az utókor számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1914-es debreceni bombamerénylet és visszhangja a sajtóbanBerecz-Szepesi, Petronella; Kerepeszki, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban az 1914. február 23-án elkövetett debreceni bombamerénylet körülményeit vizsgálom, továbbá azt, hogy miként reagált a sajtó az esetre. A gyilkosság közvetlen előzményeit figyelembe véve általános képet kívánok adni a korszak politikai viszonyairól, a román nemzetiségi kérdésről, illetve a görögkatolikusok helyzetéről. A detonáció következményeit és hatását a korabeli – főként politikai lapokban olvasható – újságcikkek alapján rekonstruálom. Végül kitérek arra, hogy a merénylet milyen mértékben lett része a kollektív emlékezetnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1931-es országgyűlési választások a sajtó tükrébenVitelki, Péter; Püski, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom célja az 1931-es választásoknak a sajtó részéről történő bemutatása. A kutatásom során törekedtem a témát érintő legfontosabb szakirodalmakat feldolgozni mind a szakirodalmi és mind az empirikus részben egyaránt. Bemutatásra kerül, hogy hogyan jutott el Bethlen István odáig, hogy tízévnyi kormányzás után lemondjon. Kifejtésre kerül röviden a Horthy-korszak választási rendszere, illetve az 1931-ben induló pártok programja, története. Továbbá szó lesz még a témához elengedhetetlen sajtótörténetről és a bethleni rendszer sajtó helyzetéről, illetve a szakdolgozatom gerincét adó négy folyóiratról. Az empirikus részben arról lesz szó, hogy a különböző pártállású lapok hogyan viszonyultak magához a választáshoz, hogyan alakították a közvéleményt és milyen eseményekről számoltak be.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1935-ös országgyűlési képviselő választás a karcagi sajtó tükrébenHajdu, Tibor; Szilágyi, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarKét világháború közötti választási rendszer elemzése, és egy konkrét választási év megvizsgálása, helyi választástörténet bemutatásaTétel Korlátozottan hozzáférhető 1936-os berlini olimpia sajtó megjelenése a Pesti Napló, Népszava és a Függetlenségen keresztülKocsis, Sándor Márk; Püski, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban vizsgálat alá vettem a 1936-os berlini nyári olimpia megjelenését a korabeli magyar sajtóban. Ehhez a korszak három emblematikus lapját választottam a Pesti Naplót, a Népszavát és a Függetlenséget. A kutatás során korul jártam egy olvasó szemszögéből milyen lehetett megélni ezt az időszakot szórakozás és információ tekintetében. Karakterábrázolásokat elemezve, hogyan is jelent meg az eredmény mögött az ember. Magyar és nemzetközi hírek összevetése, a két világháború közötti sajtó mennyire tartotta fontosnak a nemzetközi eredmények tudósítását is. Végezetül pedig a nemzetiszocialista ideológia megjelent-e egy magyar olvasó számára, akarva vagy akaratlanul is az újságok részéről. Célba ért-e a rendező ország törekvései?Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1937-es Hóman-Eckhardt parlamenti afférNagy, Ádám; Püski, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA Darányi-éra alatt, 1937 végén egy, a sajtóban nagy visszhangot kiváltó parlamenti affér történt. Két főszereplője Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter és Eckhardt Tibor, a Kisgazdapárt elnöke voltak. Dolgozatomban igyekszek rekonstruálni a történéseket az országgyűlési naplók és a különböző sajtótermékek segítségével, s ezek alapján eldönteni, hogy az érintett felek az adott konfliktusban jobboldali vagy baloldali eszmék alapján politizáltak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1939-es választások propagandája és lefolyása HajdúszoboszlónDobozi, Petra; Barta, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarAz 1939-es titkos választások Hajdúszoboszlón lefolyásának és propagandájának összefoglalása és elemzése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1940-es nyugato front történéseinek vizsgálata a Magyar Nemzet és a Függetlenség újságokon keresztülVig-Kiss, Dávid; Püski, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA Magyar Nemzet és a Függetlenség újságokon keresztül vizsgálom meg az 1940 nyugati front hadi eseményeinek bemutatását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1944. október 15-ei kiugrási kísérlet résztvevőiPálfalvi, Ákos; Barta, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarCélom, hogy dolgozatomban ismertessem az általam kiválasztott tíz személy munkásságát a kiugrási kísérlet létrejöttének érdekében, valamint egy összefoglalást adjon a témáról. Ezt a tíz személyt az alapján választottam ki, hogy a lehető legátfogóbb képet nyújtsa a témával kapcsolatosan.Több esetben emlékiratokat használtam fel a dolgozat elkészítéséhez, hogy még közelebről tudjam szemlélni az általam kiválasztott személyek munkásságát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1954-es elveszített labdarúgó világbajnokság magyar percepciója.Dávid, Attila; Szilágyi, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom fő témája az 1954-es svájci labdarúgó világbajnokság bemutatása a magyar sajtó tükrében. Kutatásom fő forrása a Szabad Nép, valamint a Népsport ami által elemezetem a világbajnokság mérkőzéseit. A döntőre külön részt szántam, valamint megvizsgáltam, hogy a magyar sajtó miként viszonyult a világbajnokság elvesztéséhez. Az utolsó részben megvizsgáltam, hogy az emberek, hogy fogadták itthon a világbajnokság "kudarcát", és ezt a sajtó, hogy hozta le. Foglalkoztam azzal is, hogy a sport, a sajtó, és a politikai milyen hatással volt egymásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1956 - amerikai szemmelCzentye, Nelli; Barta, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban az 1956-os magyar forradalmat vizsgálom meg. Első fejezetben bemutatom, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1945 után milyen kapcsolatokat ápolt Magyarországgal. Második fejezetben részletezem, hogy a forradalom alatt milyen segítséget nyújtottak. Az utolsó részben pedig a Szabad Európa Rádiót mutatom be.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1956-os forradalom debreceni eseményeiGönczi, Gábor; Püski, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban az 1956-os forradalom debreceni eseményeit dolgoztam fel. Vizsgálataimat leginkább Filep Tibor történész munkáira alapoztam, az ő munkáit és feljegyzéseit használtam leginkább. Ezenkívül fontosnak tartottam az újságok oldaláról is figyelemmel követni az eseményeket. Próbáltam mindent kronológiailag felvázolni, de ez nem minden esetben volt lehetséges, valahol megkövetelte a szöveg koherencia, hogy előrébb ugorjak. Azért is érdekelt ez a téma, mivel az 1956-os forradalom alatti magyar ifjúság ellenállása világhírű, a dátum említésére automatikusan a hősies, ámde tragikus budapesti eseményekre és az ott készített felvételekre, fényképekre asszociálunk. Azonban Magyarország második legnépesebb városának, Debrecennek és polgároknak is igazán jelentős szerepe volt az 1956 őszén kirobbant eseményekhez. Még is Debrecen méltatlanul kevés fényt kapott abból a dicsőségből, amiből Budapestnek sok jutott. A szovjetek katonai jelentéseiben, sőt magában Zsukov marsall beszámolójában, parancsaiban Debrecent forradalmi gócpontként említik több ízben is, hogy miért azt remélem a dolgozatom végére világosabbá válik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1956-os forradalom SzarvasonPilishegyi, Péter; Forisek, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarAz 1956-os forradalom eseményeiről már nagyon sok történeti feldolgozás jelent meg. Az évek során sok kutatómunkával sikerült fényt deríteni a Budapesten zajló forradalomra, azonban a vidéki települések történéseiről még ma sem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy elegendő ismerettel rendelkezünk. Dolgozatomban az 1956-os forradalom egy Békés megyei településen, Szarvason lezajlott eseményeit mutatom be helytörténeti forráskiadványok feldolgozásával. A dolgozat első felében ismertetem a forradalom előzményeit Békés megye településein, a hatalom által 1956 előtt rövid úton elfojtott szerveződéseket, majd a forradalom kirobbanásának fővárosi eseményeire térek ki. Ezt követően a forradalmi események különböző szakaszait foglalom össze napi bontásban, először a budapesti történéseket, majd az azt követő szarvasi eseményeket a forradalom kibontakozásától a győzelmén át a szovjet csapatok bevonulásáig és a forradalom bukásáig.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció hatása a debreceni tömegközlekedésreBalogh, Tamás Zoltán; Szilágyi, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a dr. Csanádi György közlekedésügyi miniszter (1956, 1963−1974) által kidolgozott 1968-as közlekedéspolitikai koncepciót mutatom be, valamint ennek végrehajtását Magyarországon, különösképpen Debrecen városában. Először Magyarország politikai és gazdasági helyzetét mutatom be 1945 és 1968 között, valamint kitérek az új gazdasági mechanizmusra is. A második fejezetben az 1968-as közlekedéspolitikai koncepcióval foglalkozok, azon belül a koncepció kialakulásának okait keresem, majd magát a reformot mutatom be. Vizsgálom ennek hatásait az országos vasúthálózatnál és a fővárosi és vidéki városi tömegközlekedésnél is. Harmadik fejezetemben bemutatom Debrecent, a város tömegközlekedését, az ezzel kapcsolatos reformtörekvéseket és ezek megvalósulását, valamint idős és ifjú Kálnoki Kis Sándor szerepét, akiknek része volt a debreceni tömegközlekedés átalakulásában. Bemutatásra kerül még, a villamos vonalak megszűnése, valamint a Zsuzsi vasút megszűnése és újra indulásának története is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1973-as arab-izraeli háború a magyar sajtóban(2014-05-12T09:51:44Z) Jánvári, Tibor; Barta, Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat az 1973-as októberi háború történetével foglalkozik, úgy ahogy az a korabeli magyar sajtóban megjelent, összevetve a szakirodalommal és a forrásokkal. Elsősorban a Népszabadság napilap és a Magyarország hetilap cikkei képezik a dolgozat gerincét. Célom az ezekben megjelenő történetek korrekciója az irodalom és a források segítségével, illetve a lapokban megjelenő, a téma további kutatását elősegítő információk közlése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 11. számú Lorántffy Zsuzsanna cserkészcsapat története (1922–1945)Kondor , Eszter; Árvai , Tünde; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat célja, hogy összefogaló képet adjon a 11. számú Lorántffy Zsuzsanna leánycserkészcsapat munkásságról kitérve a debreceni leánycserkészet történetére. Emellett összefoglalja a cserkészet/leánycserkészet kialakulását Magyaroroszágon és annak elméleti, pedagógiai hátterét valamint betekintést adjon a Horthy korszak nőtörténetébe.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 18. századi szegedi boszorkányperek vizsgálata az éghajlatváltozás tükrébenSimon, Ágnes; Szilágyi, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat célja az 1728-as szegedi nagy boszorkányperek körülményeinek és okainak feltárása. A szociális, politikai és kulturális feszültségek mellett a külső tényezőkre is hangsúly kerül. Ilyen külső tényező a természeti környezet, illetve az éghajlat, ami az életünk minden aspektusára hatással van, tehát annak megváltozása komoly következményekkel járhat, egy preindusztriális társadalomban különösen. Egyfajta következmény lehet a „bűnbakkeresés”, ami ebben az esetben a boszorkányüldözésekben nyilvánult meg. Ez a jelenség egy társadalmi válasz volt a korabeli kihívásokra, illetve a társadalmon belüli töréspontokra. Szakdolgozatomban amellett érvelek, hogy a belső feszültségek mellett a boszorkányüldözésekhez nagyban hozzájárult a 18. század eleji éghajlatváltozás, ami a csapadék mennyiségének csökkenését okozta.