Hallgatói dolgozatok (Néprajzi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Néprajzi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Néprajzi Tanszék) Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 230)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mária-jelenések Dejtén(2012-12-17T12:46:16Z) Hermándy-Berencz, Éva; Bartha, Elek; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA szlovákiai Dejte településen a '90-es években kezdődött Mária-jelenések és a körülötte kialakuló zarándok szokásrendszer leírásaTétel Korlátozottan hozzáférhető Jászberény a turizmusban(2012-12-17T12:46:27Z) Magyar, Zsófia; Bartha, Elek; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarJászberény a turizmusban. Jászberény története és vonzerői.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Közösségszerveződés a XXI. században a Józsai Díszítőművészeti Szakkör alapján(2013-03-27T13:57:57Z) Fedor, Brigitta; Lovas Kiss, Antal; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarKözösség és társadalom viszonya. Közösségszerveződés Józsán. A Józsai Díszítőművészeti Szakkör múltja és működése napjainkig.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A délalföldi szélmalmok(2013-03-31T09:41:03Z) Sisa, Szonja; Selmeczi Kovács, Attila; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA diploma munkám a délalföldi szélmalmokról szól. Igyekeztem bemutatni a szélmalmok története mellett a jelenleg jóformán kivétel nélkül használaton kívül maradt de elvileg még működőképes műemléki védelem alatt álló malmaink nagyrészt megoldatlan helyzetét. A szélmalmok az alföld különlegesen szép vertikális építészeti és tájképi elemei a templomtornyaink mellett a távlatban sem hiányozhatna az alföldi táj településeinek megjelenítésétől. Fennmaradásukat már csak az állami szervek tudják megnyugtatóan biztosítani.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Füvesember(2013-04-05T05:16:00Z) Borbély, Mária; Selmeczi Kovács, Attila; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarBorbély Mária: Füvesember A szakdolgozat célja Szabó György – a bükki füvesember – életének, életszemléletének, példájának megörökítése, megőrzése. A népi gyógyítók közül tudásával, egyszerűségével, szerepének tudatos felvállalásával kiemelkedő füvesember esetében megragadhatóak a népi gyógyítók életútjának hagyományos és különös elemei, s mindemellett tükrözi a változó kor körülményeihez való igazodást is. A kutatás módszerei: szakirodalom áttekintése, dokumentumok elemzése, életinterjú készítése, rögzítése, személyes tapasztalatszerzés, a gyógynövényismereti tanfolyam elvégzése, a tapasztalatok szintézise. Szakirodalmi források tanulmányozására építve a dolgozat áttekintést biztosít a népi gyógynövényismeretről, a magyar gyógyfüves gyógyítás rövid történetéről, a gyógynövények hatóanyagairól, felhasználási módjairól és a gyógyító személyének szerepéről. Az életinterjú a tudományos kutatás módszertani szabályainak érvényesítésével készült 2011 december10-11-én Bükkszentkereszten, valamint 2012. november 23-án Budapesten. Összegzés: A fotókkal illusztrált szakdolgozat egy eredményes, hiteles életutat mutat be, mely a természet tiszteletére, önmagunkért való felelősségvállalásra késztet, s egyúttal hasznosítható egészségvédő ismeretek forrása is. A szakdolgozat Szabó György füvesember ősi tudásának, életbölcsességének, a hagyományokon alapuló, s azt továbbfejlesztő tevékenységének hiteles továbbörökítéséhez kíván hozzájárulni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gubik Petra - Dörzsölő és fonóház Ajak településen az 1940-es években és napjainkban(2013-04-09T05:06:15Z) Gubik, Petra; Bartha, Elek; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarAjak nagyközség népszokásai, hagyományai valamint régi népviselete miatt országos mértékben is jelentős hírű település. A fonóházi szokások a falu legrégebbi hagyományaihoz tartoznak. A dolgozat témája a dörzsölő és fonóházi szokások, népszokások bemutatására épül, Ajak településre koncentrálódva, kiemelve a helyi sajátosságokat, jellemzőket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető "Hát ott mán az az utca, hát úgy hívjuk, hogy telepesek"(2013-04-09T09:21:48Z) Ferki, Julianna; Lajos, Veronika; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarKutatásom témája a beregdédaiak és a betelepítettek együttélésének vizsgálata. Munkám során elsődleges célom az volt, hogy összegyűjtsem a beregdédai magyarok és a faluba költözöttek megmaradt emlékeit a második világháború utáni betelepítésről, együttélésről. Az elmondottakra alapozva vizsgálom azt, hogyan látta, emlékezete szerint hogyan élte meg a dédai lakosság és a velük egy házba költöztetett más nemzetiségű idegen család az együttélést. Hogyan látták a faluban élők az újonnan érkezőket, milyen volt a telepesek viszonya a magyarokkal az együttélés alatt, majd hogyan viszonyultak egymáshoz a különköltözést követően. A történtekről kialakult-e a falu lakosságának kollektív emlékezete. Munkámban a kárpátaljai Beregdéda lakóinak lokális szóbeli hagyományrendszerén keresztül mutatom be a település „őslakosainak” és a beköltözött „telepeseknek” az egy házban élését. Mindezt a gyűjtött narratívák tükrében teszem, arra a 2-3 egyes emlékek szerint 3-4 évre koncentrálva, amíg a telepesek dédai magyar családoknál éltek. Érintem továbbá a két csoport jelenlegi viszonyát, valamit kitérek a betelepítés történeti hátterére levéltári kutatások alapján.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A karácsonyi ünnepkör Sajósenyén az 1940-es évektől napjainkig(2013-04-11T04:52:28Z) Kovács, Petra Klára; Bartha, Elek; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, apró lélekszámú faluban, Sajósenyén élő nép karácsonyi ünnepkörét elemzem, a II. világháborút közvetlenül megelőző évektől egészen századunk elejéig, napjainkig. A karácsonyi ünnepkört az egyházi évkör ünnepeként és a téli hónapok jeles napjainak szemszögéből vizsgálom, azzal a felvetéssel, hogy a nép életében, a mindennapokban és a hétköznapoktól eltérő időszakban a vallás meghatározó szerepet tölt be. Közismert, hogy az egykori hagyományok, amelyek generációkon és évtizedeken keresztül öröklődtek, keresztény hitünkben és a hajdani ősvallás maradványaiban gyökereznek. Különösen érvényes ez a karácsonyra, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepére, Krisztus születésére. A karácsonyi ünnepkör hagyományait, melybe beleértem a keresztény, illetve a profán világ kialakult szokásrendszerét, a nép vallásosságának aspektusából (népi vallásosság) tanulmányoztam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hevesiek zarándoklata a hanyi búcsúba(2013-04-11T04:52:49Z) Nagy, Blanka Borbála; Bartha, Elek; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozati témának búcsújárást választottam még pedig egy igen kis búcsút, a hanyi búcsút. Hevesről a II. világháború előtt és az 1990-es évektől évről évre zarándokoltak, illetve zarándokolnak el a hívek. Előzetes kutatás során tapasztaltam, hogy a kegyhelyről nem készült komoly kutatás. Néhány szakirodalomban olvashatunk egy rövid leírást a kegyhely történetéről. Magáról a búcsúról Barna Gábor írásaiból tudunk meg a legtöbbet. Mivel ez egy igen kis kegyhely, nem foglalkoztak komolyabban vele, mint egy nagyobb, ismertebb zarándokhelyről. Magának a kegyhelynek úgy érzem, nem is az a szerepe, hogy országosan ismert legyen sokkal inkább az, hogy mit jelent a környéken élő katolikusok számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A létra szimbólum jelentésének feltárása és előfordulása néprajzi,történeti és művészettörténeti vonatkozások alapján(2013-04-11T11:25:32Z) Bányai, Enikő Emese; Keményfi, Róbert; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatom absztraktjaTétel Korlátozottan hozzáférhető Szakrális terek és objektumok Herencsény községben(2013-04-12T04:48:22Z) Kiss, Ágnes; Bartha, Elek; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatom absztraktjaTétel Korlátozottan hozzáférhető Egy háromgenerációs család fényképállományának elemzése(2013-04-12T04:50:17Z) Sándor, Eszter; Bartha, Elek; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDiplomamunkám egy háromgenerációs család fényképállományának elemzése. A dolgozat két fő témája egy használható, áttekinthető tipologizálás kidolgozása az állományra, valamint a háztartásban élő három generáció fényképhasználati szokásainak vizsgálata. Ez utóbbi magába foglalja a papíralapú, a digitális, illetve a lakásba kihelyezett fényképek vizsgálatát is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Margitics Volodimir Gulágon felszentelt görög katolikus áldozópap élettörténetének néprajzi vizsgálata(2013-04-14T09:37:42Z) Papp, Krisztina; Bartha, Elek; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarKutatásom témája Margitics Volodimir, görög katolikus áldozópap szovjet munkatáborba való elhurcolásának és ottani pappá szentelésének, majd földalatti munkásságának bemutatása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Családi történetek az újfehértói tanyavilágról(2013-04-14T16:50:21Z) Magdus, Andrea; Lovas Kiss, Antal; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban egy újfehértói tanyán élő nő élettörténetével foglalkoztam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Középiskolai táj- és népkutatás a "Csűry Bálint Táj- és Népkutató Szakosztály" munkáinak tükrében (1939-'42)(2013-04-15T04:54:24Z) Budai, Réka Zsuzsa; Bartha, Elek; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a középiskolai táj- és népkutatást mutatja be egy önképzőkör munkáinak ismertetésével az 1939-1942-es évekből. A vezető tanár módszertani tanulmányából megismerhetjük, hogy mit tartottak szem előtt a korbeli népismeret oktatásában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető "Szerényen kell élni!"- Narratívák egy nyáregyházi római katolikus pap szolgálatáról(2013-04-15T04:55:31Z) Ország, Dóra; Lajos, Veronika; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA dolgozat egyén és lokális társadalom viszonyát vizsgálja az etnográfiai terepmunka módszerével egy pest megyei településen, Nyáregyházán. A kutatás központi alakja a római katolikus Pál atya, akinek élettörténetét és a községben végzett negyven éves (1971-2011) szolgálatát a saját és a helyi lakosok narratíváin keresztül elemzem. Az értelmezésben eszközként használom fel a Pál atyával készített többlépcsős életútinterjút, valamint a helyi lakosokkal készített félig strukturált interjúkat. A dolgozat célkitűzése megérteni és elemezni Pál atya helyzetét a lokális társadalomban, illetve megvizsgálni azt, hogy milyen történeteken keresztül rögződik az ő lelkipásztori tevékenysége a helyi lakosok emlékezetében. Továbbá, hogy ő hogyan értelmezi saját egyházi pályáját. A dolgozat fő részében Pál atya szolgálatát két dimenzióra bontva (közösségteremtés és vallási tevékenység) elemzem. Összefoglalóan elmondható, hogy a megkérdezett lakosok Pál atya szerepét a lokális társadalomban különbözőképpen értékelik, vagyis egyszerre közösségteremtő és a helyi társadalmat megosztó személyiségről van szó. A kutatás eredményei azt a feltételezést támasztják alá, hogy a vallásgyakorlás milyensége nemcsak a pap személyiségével áll összefüggésben a lokális társadalomban. Egyrészt a pap és a hívek dialógusából alakulnak ki a különböző vallásgyakorlási formák, hiszen csak azok lehetnek sikeresek, melyeket az adott egyházközség is elfogad magáénak érez. Másrészt a társadalmi és történeti kontextus figyelembevétele is elengedhetetlenül fontos. Számos tényező befolyásolja a vallásos gyakorlatok természetét, például a munkavégzés jellege, a faluból való kilépés, az adott politikai rendszer, a különböző régiók országon belüli elhelyezkedése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szemelvények a püspökladányi cigányok folklórjából(2013-04-15T04:57:27Z) Szabó, Réka; Selmeczi Kovács, Attila; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája Csenki Imre és Csenki Sándor néprajzi vonatkozású munkásságán belül a püspökladányi cigány népmesék, balladák, keservesek és népdalok gyűjtése1938 és 1944 között. Ez a testvérpár volt az első Magyarországon, akik nem csak töredékeket, hanem teljes cigány nyelvű szövegeket jegyeztek le. Gyűjtésük jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a cigány népballadákat „az utolsó pillanatban” sikerült maradandóvá tenni, mert akik az ő kutatásaik után próbáltak cigány népballadákat lejegyezni, már csak töredékeket hallottak, a teljes szövegek akkorra már elfelejtődtek a cigány közösségekben. Ennek következtében, ha Csenki Imre és Csenki Sándor nem gyűjtötték volna fel ezeket a balladákat, a néprajz ma nem ismerné ezt a kategóriát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető "Svábok is vagyunk, magyarok is" - Sváb identitás Károlyfalván(2013-04-15T07:48:11Z) Bodnár, Eszter; Lovas Kiss, Antal; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a Károlyfalván élő svábok identitását kutatja. A faluban élő lakosokkal interjút készítve próbáltam megérteni, hogy mit jelent pontosan svábnak lenni, milyen szokásaik vannak, milyen ünnepeik vannak, hogyan örökítik tovább hagyományaikat. A faluban cenzust készítettem 2012-ben, valamint az interjúkat feldolgozva, próbáltam válaszokat találni a kérdéseimre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Határ menti agglomeráció Kassa környékén(2013-04-15T07:59:36Z) Molnár, Eszter; Lovas Kiss, Antal; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarMa már megszokott jelenségnek mondható az ingázás lakóhely és munkahely között. Mi történik akkor, ha az állandó tartózkodási hely és a munkahely két különböző országba van és a mindennapos ingázás nem csak két különböző településen hanem két ország között zajlik? Ez a határon átnyúló nemzetközi mobilitás. Szakdolgozatomba ezt a kérdéskört tárgyalom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Református temetkezés Derecskén(2013-04-15T10:26:19Z) Zákány, Marianna; Nagy, Éva; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDerecskei református temetkezés leírása.