Hallgatói dolgozatok (Néprajzi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Néprajzi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Néprajzi Tanszék) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 230)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 20. századi berettyóújfalui vőfélyrigmusok textuális és funkcionális elemzésePákozdi, Dávid; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarJelen dolgozatomban elsősorban a bihari régió három településének vőfélyverseit elemzem. Elő- ször arra próbálok meg választ keresni, hogy az egyes települések versei mennyire hasonlítanak egymásra? Az egyes településeken milyen rigmustípusok maradtak fent? Mely alföldi vőfély- könyv változatra hasonlítanak a legjobban? Hol alkalmaznak adjekciót és hol detrakciót? Mely verseknél fedezhetjük fel az egyéni leleményességet? Munkám elkészítésekor Tóth Arnold és Keszeg Vilmos módszereit használtam fel. Először a Keszeg Vilmos által 2008-ban megjelent tanulmányban használt csoportosítást vettem alapul, majd ennek segítségével elvégeztem a vő- félyversek funkcionális csoportosítását. A második szakaszban a versek szövegfilológiai és tar- talmi vizsgálatát végeztem el. Ezután, a harmadik fázisban meglevő vőfélykönyvek segítségével megpróbáltam bebizonyítani azt, hogy ezek egy közös forrásból eredeztethetők, és hogy a táji apróbb eltérések csak a vőfélyek leleményességének köszönhetők. Az általam vizsgált települé- sekhez kapcsolódva arra a következtetésre jutottam, hogy az egyes települések között vannak hasonlóságok a vőfélyversek között. Az összes vőfélyrigmus közt viszont nem lehet felfedezni egyezéseket. A vőfélyrigmusok elégé vegyesen maradtak fenn az utókor számára. Annyi már most megállapítható, hogy Váncsodon és Berettyószentmártonban észrevehető volt a Vetró-féle rigmusok néhány sora, eleme a vőfélyversekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2001-es tiszai árvíz egy beregi falu emlékezetében (Jánd)Nyúzó, Alexandra; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi Kar2001 márciusában addig soha nem látott árvíz öntötte el a Felső-Tiszavidék falvainak egy részét. A tiszai árvíz Magyarországon összesen 9 települést - Tarpa, Jánd, Gulács, Tákos, Csaroda, Gergelyiugornya, Hetefejércse, Vámosatya, Gelénes- öntött el. Ez a természeti katasztrófa nagy mértékben megváltoztatta az ott élő emberek életét, ahogyan az építészeti örökséget is. A világon és Magyarországon is az árvizek a leggyakoribb katasztrófák. Vizsgálataimat a fent említett községek közül, Jándon végeztem, ahol félig strukturált interjúkat készítettem. Dolgozatomban arra kerestem választ, hogy mit jelenthetett, milyen érzés volt megélni ezt az árvizet. Ennek érdekében két témakört vizsgáltam: egyrészt hogy az események milyen elsődleges hatással voltak az ott élőkre, illetve, hogy most tizenhárom évvel később, milyen másodlagos lelki hatások maradtak az emberekben; másrészt hogy az újjáépítés és az ott végrehajtott vidékfejlesztés milyen pozitív vagy negatív érzéseket, hatásokat váltott ki. Elméleti háttérként foglalkoztam a katasztrófák definícióival, hatásaival, a Felső-Tisza vidék árvizeinek történetével 2001-ig és a terület népi építészetével, hiszen az újjáépítés során neves hazai építészek tervei nyomán a vidék múltját, hagyományait tiszteletben tartó házak épültek. A dolgozatom célja, hogy feltárjam a károsult lakosság érzelmi, mentális viszonyulását a történtekhez, a katasztrófához, a segítséghez, az újjáépítéshez. Célom, hogy az interjúk alapján, az emberek véleményét és a megmaradt emlékeiket, gondolataikat lejegyezzem, tükrözzem. Az interjúalanyok által elmondottakat csak tolmácsolni kívánom, nem feladatom az elmondottak hitelességének megállapítása. Kutatásom leíró, magyarázó jellegű, az emberek megélt érzéseit szeretném tükrözni. A riportokat interjúalanyaim szemszögéből igyekeztem értelmezni. Az újjáépített házak újra biztonságot és otthont nyújtanak az embereknek. A téma komplex, a későbbiekben több perspektívából vizsgálható: következmények vizsgálatán, társadalmi, néprajzi, folklór és gazdasági kimenetén kívül építészeti szempontból is. A dolgozat a felnövekvő nemzedék kultúrtörténetét egészíti ki, a táj történelmi adaléka, a múlt megismerésének segítségére szolgál.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 21. századi méhészeti stratégiák és életmód az Észak-AlföldönSzabó, Bernadett; Lovas Kiss, Antal; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat méhészetek elemzésén keresztül alapvetően az üzemszervezeti vizsgálatra irányul. A központi kérdése, hogy hogyan szerveződik egy 21. századi magyar méhészeti gazdaság. A vizsgálatba vont méhészek jövedelemkiegészítés céljából méhészkednek. A velük készített mélyinterjúk alapján igyekeztem feltárni a méhészeti üzem alapításának körülményeit. A működtetésénél a munkaszervezetre és munkaszükségletre, a méhészet háztartáson belüli szerepére, a termelés stratégiájára és a megtermelt méz értékesítésének formáira koncentráltam. Célom volt a méhészek közösségi életének feltárása is. Valamint foglalkoztam a méhészeknek nagy gondot okozó méhlopásokkal is. Érdekelt, hogy a méhészek milyen módszerrel védekeznek ellene.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 21. Századi múzeumokPapp, Virág; Dr. Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA digitális, virtuális és hibrid múzeumok fogalom tisztázása és bemutatása. Továbbá ezen múzeumok eszközkészletének bemutatása az olvasott szakirodalmak alapjánTétel Korlátozottan hozzáférhető A Horvát Nemzetiségi Tájház és Emlékház útkeresése a tájházak világábanKovácsné Deák, Erzsébet; Nagyné Batári, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatom célja a tájházak létrejöttének, értékteremtésének ismertetése. Röviden bemutatni szülőföldemet Murakeresztúrt, ahol kettő tájház is működik és az itt folyó hagyományőrzést. Különösen kiemelve a Közművelődési Egyesület Murakeresztúr által működtetett, Horvát Nemzetiségi Tájház és Emlékház megszületését, az épület múltját bemutató tárgyi értékeket és útkeresését a tájházak világában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A környezetismeret témájának megjelenése a Szabadtéri Néprajzi Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásaibanÉles, Gergő Péter; Nagyné Batári, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA 2020-as kerettantervi változás nem biztosít óraszámokat környezetismeret tantárgyból 1-2. osztályban. Az nevezett korosztály, illetve az óvodások életkori sajátosságaiból, valamint a tantárgy által érintett főbb témákból kiindulva megvizsgálom a Szabadtéri Néprajzi Múzeum foglalkozásainak környezetismereti kapcsolódásait és erre vonatkozó gyakorlatait. Egy kifejezetten környezetismereten alapuló múzeumpedagógiai foglalkozást dolgoztam ki a Skanzen adottságaira támaszkodva, melynek kialakulási folyamatát is leírtam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A koronavírus hatása a görögkatolikus liturgiákraMezei, Tibor; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA célom a kutatásommal olyan szokásokat és hagyományokat keresni, amik a koronavírus járvány alatt ékelődtek be a meglévő szokásvilágba, vagy éppen kikoptak, esetleg módosultak. Továbbá, szeretnék rálátást nyerni arra, hogy a templomok látogatottsága istentiszteleti alkalmak esetén történt-e változás. Ez egy jelen kutatás, aminek továbbá célja vizsgálni azt, hogy egy világjárvány milyen hatással lehet a spiritualitásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A koronavírus hatása a görögkatolikus liturgiákraMezei, Tibor; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA célom a kutatásommal olyan szokásokat és hagyományokat keresni, amik a koronavírus járvány alatt ékelődtek be a meglévő szokásvilágba, vagy éppen kikoptak, esetleg módosultak. Továbbá, szeretnék rálátást nyerni arra, hogy a templomok látogatottsága istentiszteleti alkalmak esetén történt-e változás. Ez egy jelen kutatás, aminek továbbá célja vizsgálni azt, hogy egy világjárvány milyen hatással lehet a spiritualitásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A népzene és a néptánc hagyományőrzése DerecskénTóth, Judit Anna; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a népzene és a néptánc hagyományőrző tevékenységét mutatja be egy Hajdú - Bihar megyei településen, Derecskén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nők helyzete Móricz Zsigmond műveibenErdősi, Dóra; Nagy, Éva; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja, Móricz Zsigmond két regényén keresztül megvizsgálni a nők sorsát a 19. század második felében és a 20. század elején. Legfontosabb szempont a Sáraranyban és Pillangóban szereplő női karakterek élethelyzetenének feltárása, társadalmi pozíciójuk, korláztozásik összehasonlítása a néprajztudomány által feltárt adatokkal. A kontextusba ágyazott életkörülmények lehetővé teszik, hogy a nők körülményeit természetes módon vizsgálhassam meg. Továbbá megjelennek az ellenkező nem, idősebb korosztály elvárásai, a nők mindennapos feladatai, kapcsolathálozataik és megbecsültségük az adott korszakokban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Szentendrei római kori Villa Rustica hasznosítási és kiállítási terve a Szabadtéri Néprajzi MúzeumbanFitos, Gábor; Cseri, Miklós; DE--Bölcsészettudományi KarA Szentendrei római kori Villa Rustica hasznosítási és kiállítási terve a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban című záródolgozati munkámban hasznosítási és kiállítás forgatókönyvet készítettem el.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Szentendrei római kori Villa Rustica hasznosítási és kiállítási terve a Szabadtéri Néprajzi MúzeumbanFitos, Gábor; Cseri, Miklós; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatom "A Szentendrei római kori Villa Rustica hasznosítási és kiállítási terve a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban" romhasznosításáról, rohmasznosításról, újjáépítéséről. Ezt követi a kiállítási forgatókönyve, majd a múzeumpedagógiai terve, és a marektingterve. A záródolgozat terjedelmel 122 oldal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A táncházmozgalom hatása a berettyóújfalui lokális társadalomraJakab, Barbara; Lukácsné Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja, hogy a táncházmozgalom hatását bemutassam Berettyóújfalu társadalmára vonatkozóan. Foglalkoztam országos és lokális szinten is az amatőr néptánc-, és táncházmozgalom kialakulásának történetével. A kutatás során vizsgáltam a város táncházainak összetételét, látogatottságát és hatásait a résztvevőkre vonatkozóan. Berettyóújfalu kulturális életében több programsorozat keretin belül megjelenik a táncház fogalma. A dolgozatban kitérek a táncház szó jelentésére és annak fogalmi változására is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A TIT Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum állandó kiállításaSzilva, Ildikó; Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarPosztoczky Károly műkedvelő csillagász és meteorológus a Tatától nem messze eső Erdőtagyoson működtette az akkori kor szerint korszerű, jól felszerelt kis magán csillagvizsgálóját és meteorológiai állomását, a XX. század elejétől, a 60-as évekig. Történelmünk ezen zivataros időszakában előfordult, hogy Magyarországon csak ő tudott pontos időt szolgáltatni csillagdájában végzett mérései alapján. Halála után műszereinek egy részét megvásárolta a Tatai Tanács, Múzeumban helyezték raktárba. 1973-ban átadásra került a Tatai TIT Bemutató Csillagvizsgáló, s végül oda kerültek használatba a csillagászati eszközök. A 2000-es évekre magára maradt az épület, már raktárnak se használták, 2009-től Közművelődés keretében újra a TIT KEM Egyesület kezelésébe került, akik felújították, élettel töltötték meg, s a Posztoczky hagyatékot is kiállították helyben, egy emlékszobában. Posztoczky özvegyének halála után a család további műszereket, bútorokat, dokumentumokat kínált fel. Hogy a teljes hagyaték bemutatásra kerülhessen,bővíteni kellett a csillagdát, ami jelenleg folyik, várhatóan augusztusban nyithat újra. Jelen dolgozat az állandó kiállítás forgatókönyveként részletezi a lehetőségeket, felvázolja a feladatokat, a tárgyi kiállításon túl javaslatokat tartalmaz a közösség bevonásának lehetőségeire, az önkéntes munkák szervezésére, muzeumpedagógiai programok kialakítására. Konklúzió, a bemutató csillagvizsgáló átalakulása közösségi csillagvizsgáló és múzeummá.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A történelmi újrajátszás mint újmuzeológiai irányzatSimó, Márton; Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat témája a történelmi újrajátszás mint tudományos szemléletmód lehetséges használati területei a magyar múzeumokban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető „Az adonyi szőlők alja, jaj, de homokos…” –az adonyi szőlőművelés és borászat, valamint a Borrend működése és az általa életre hívott rendezvények(2014-04-16T06:11:44Z) Morva, Dóra; Csíki, Tamás; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatomban etnográfia és folklór jellegű témákat is érintettem. Munkám során a célom az volt, hogy az olvasóval megismertessem az Adonyt, az itt folyó szőlőművelést, annak körülményeit, valamint átfogó képet adjak a városban aktívan működő Duna-menti Szent Orbán Borrend működéséről, és az általa megszervezett rendezvényekről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy alkotó specialista a mesterségek hálózatábanCservenyák, Gábor Áron; Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarA 20. század végi paraszti kultúrában megszerzett tudás használata más mesterségekben. Továbbá az így kialakult tudás átadása, hagyományozódása a 21.században.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állattartási szokások Hajdúszoboszlón a kecsketartás tükrébenSzabó, Ilona; Pozsony, Ferenc; DE--Bölcsészettudományi Karaz állattartás, pásztorkodás témakörben rengeteg néprajzi anyag található, de a kecskékkel kapcsolatban nem sok információt lehet találni. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy nem volt túlságosan jellemző állat Magyarországon. Leginkább a Kárpát-medence peremterületein tartottak kecskét. Mivel nem volt jelentős a számuk az országban és adatok se nagyon voltak róluk, nem tarthatták fontosnak, ennek az állatnak a vizsgálatát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Álmosd településszerkezeti változásai a középkortól a jelenkorigNagy, Gergő; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarÁlmosd település szerkezeti változása a középkortól a jelenkorig, amelyben a településre ható társadalmi-gazdasági és természeti tényezők által befolyásolt mikroszintű vizsgálatát végzem el.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Álmosd településszerkezeti változásai a középkortól a jelenkorigNagy, Gergő; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarÁlmosd település szerkezeti változása a középkortól a jelenkorig, amelyben a településre ható társadalmi-gazdasági és természeti tényezők által befolyásolt mikroszintű vizsgálatát végzem el.