Hallgatói dolgozatok (Néprajzi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Néprajzi Tanszék 2012-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Néprajzi Tanszék) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 260)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 20. századi berettyóújfalui vőfélyrigmusok textuális és funkcionális elemzésePákozdi, Dávid; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarJelen dolgozatomban elsősorban a bihari régió három településének vőfélyverseit elemzem. Elő- ször arra próbálok meg választ keresni, hogy az egyes települések versei mennyire hasonlítanak egymásra? Az egyes településeken milyen rigmustípusok maradtak fent? Mely alföldi vőfély- könyv változatra hasonlítanak a legjobban? Hol alkalmaznak adjekciót és hol detrakciót? Mely verseknél fedezhetjük fel az egyéni leleményességet? Munkám elkészítésekor Tóth Arnold és Keszeg Vilmos módszereit használtam fel. Először a Keszeg Vilmos által 2008-ban megjelent tanulmányban használt csoportosítást vettem alapul, majd ennek segítségével elvégeztem a vő- félyversek funkcionális csoportosítását. A második szakaszban a versek szövegfilológiai és tar- talmi vizsgálatát végeztem el. Ezután, a harmadik fázisban meglevő vőfélykönyvek segítségével megpróbáltam bebizonyítani azt, hogy ezek egy közös forrásból eredeztethetők, és hogy a táji apróbb eltérések csak a vőfélyek leleményességének köszönhetők. Az általam vizsgált települé- sekhez kapcsolódva arra a következtetésre jutottam, hogy az egyes települések között vannak hasonlóságok a vőfélyversek között. Az összes vőfélyrigmus közt viszont nem lehet felfedezni egyezéseket. A vőfélyrigmusok elégé vegyesen maradtak fenn az utókor számára. Annyi már most megállapítható, hogy Váncsodon és Berettyószentmártonban észrevehető volt a Vetró-féle rigmusok néhány sora, eleme a vőfélyversekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2001-es tiszai árvíz egy beregi falu emlékezetében (Jánd)Nyúzó, Alexandra; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi Kar2001 márciusában addig soha nem látott árvíz öntötte el a Felső-Tiszavidék falvainak egy részét. A tiszai árvíz Magyarországon összesen 9 települést - Tarpa, Jánd, Gulács, Tákos, Csaroda, Gergelyiugornya, Hetefejércse, Vámosatya, Gelénes- öntött el. Ez a természeti katasztrófa nagy mértékben megváltoztatta az ott élő emberek életét, ahogyan az építészeti örökséget is. A világon és Magyarországon is az árvizek a leggyakoribb katasztrófák. Vizsgálataimat a fent említett községek közül, Jándon végeztem, ahol félig strukturált interjúkat készítettem. Dolgozatomban arra kerestem választ, hogy mit jelenthetett, milyen érzés volt megélni ezt az árvizet. Ennek érdekében két témakört vizsgáltam: egyrészt hogy az események milyen elsődleges hatással voltak az ott élőkre, illetve, hogy most tizenhárom évvel később, milyen másodlagos lelki hatások maradtak az emberekben; másrészt hogy az újjáépítés és az ott végrehajtott vidékfejlesztés milyen pozitív vagy negatív érzéseket, hatásokat váltott ki. Elméleti háttérként foglalkoztam a katasztrófák definícióival, hatásaival, a Felső-Tisza vidék árvizeinek történetével 2001-ig és a terület népi építészetével, hiszen az újjáépítés során neves hazai építészek tervei nyomán a vidék múltját, hagyományait tiszteletben tartó házak épültek. A dolgozatom célja, hogy feltárjam a károsult lakosság érzelmi, mentális viszonyulását a történtekhez, a katasztrófához, a segítséghez, az újjáépítéshez. Célom, hogy az interjúk alapján, az emberek véleményét és a megmaradt emlékeiket, gondolataikat lejegyezzem, tükrözzem. Az interjúalanyok által elmondottakat csak tolmácsolni kívánom, nem feladatom az elmondottak hitelességének megállapítása. Kutatásom leíró, magyarázó jellegű, az emberek megélt érzéseit szeretném tükrözni. A riportokat interjúalanyaim szemszögéből igyekeztem értelmezni. Az újjáépített házak újra biztonságot és otthont nyújtanak az embereknek. A téma komplex, a későbbiekben több perspektívából vizsgálható: következmények vizsgálatán, társadalmi, néprajzi, folklór és gazdasági kimenetén kívül építészeti szempontból is. A dolgozat a felnövekvő nemzedék kultúrtörténetét egészíti ki, a táj történelmi adaléka, a múlt megismerésének segítségére szolgál.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 21. századi méhészeti stratégiák és életmód az Észak-AlföldönSzabó, Bernadett; Lovas Kiss, Antal; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat méhészetek elemzésén keresztül alapvetően az üzemszervezeti vizsgálatra irányul. A központi kérdése, hogy hogyan szerveződik egy 21. századi magyar méhészeti gazdaság. A vizsgálatba vont méhészek jövedelemkiegészítés céljából méhészkednek. A velük készített mélyinterjúk alapján igyekeztem feltárni a méhészeti üzem alapításának körülményeit. A működtetésénél a munkaszervezetre és munkaszükségletre, a méhészet háztartáson belüli szerepére, a termelés stratégiájára és a megtermelt méz értékesítésének formáira koncentráltam. Célom volt a méhészek közösségi életének feltárása is. Valamint foglalkoztam a méhészeknek nagy gondot okozó méhlopásokkal is. Érdekelt, hogy a méhészek milyen módszerrel védekeznek ellene.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 21. Századi múzeumokPapp, Virág; Dr. Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA digitális, virtuális és hibrid múzeumok fogalom tisztázása és bemutatása. Továbbá ezen múzeumok eszközkészletének bemutatása az olvasott szakirodalmak alapjánTétel Korlátozottan hozzáférhető A Bocskai témahét projektötletének kidolgozása a Bocskai István MúzeumbanSütő, Brigitta; Nagy, Éva; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban egy olyan helytörténeti ismeretek bővítésére alkalmas témahetet dolgoztam ki, amely megismerteti a 6. évfolyamos diákokkal Bocskai Istvánt és korát, kihangsúlyozva, hogy miért fontos ez a városnak, illetve a környező településeknek. A hiteles, nem legendákon alapuló történelmi ismeretek megerősítik a helyi, valamint a nemzeti identitást, eloszlatja a sztereotípiákat. A diákok a témahét kapcsán megismerik a forráskritika módszereit, ezáltal fejlődik a kritikai gondolkodásuk. Megismerkednek a történelmi szereplőkkel, Bocskai motivációival: azzal, hogy újra és újra felül tudta vizsgálni politikai elképzeléseit. Választ kapnak több sorosfordító kérdésre, mint pl.: a vallásszabadság kérdése a korban, társadalompolitikai lépésének, a hajdúk letelepítésének jelentősége, politikai érdekellentétek kezelése - konfliktusok és kompromisszumok. A Bocskai-témahét elnevezésű projektet jó gyakorlatként szeretnénk bemutatni, példát mutatva arra, hogy milyen pozitív hasznosulása lehet, ha egy tananyag (jelen esetben történelem tárgy) elsajátításához, komplex megismeréséhez az iskola a múzeummal partnerségben, korosztályhoz igazodva működik együtt, illetve bemutatom, hogy a történelmi események hogyan ékelődhetnek be kulturális közegbe és hogyan teremthetnek kulturális értékeket. A témahét helyi identitás-erősítő szerepe mellett kiemelten fontos, hogy a fiatalok tudatába legyenek lakóhelyük múltjának eseményeivel, megismerjék a város történelmét, büszkék legyenek hajdú múltjukra, értékeikre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A boszorkányság történetére vonatkozó ismeretek az alap- és középfokú oktatásbanVarjú, Sándor; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatomban a boszorkányság megjelenésével foglalkozom, és azt vizsgálom, hogy a boszorkányságra vonatkozó ismeretek hogyan jelennek meg az oktatásban. Bemutatom a boszorkányság történelmi és kulturális jelenségét, a boszorkányságra vonatkozó ismeretek oktatási reprezentációját: milyen tantárgyakban és milyen módon tanítják ezt a témát az oktatási rendszer különböző szintjein, továbbá miként van jelen a boszorkányság a diákok gondolkodásában, illetve milyen hatást gyakorol a téma világnézetükre. A dolgozatom másik felében pedig a boszorkány tipológia kerül előtérbe illetve a populáris kultúrában betöltött szerepe.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csornai és Csorna környéki menyecskekendők vizsgálataPapp, Bernadett Kitti; Nagy, Éva; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a csornai és Csorna környéki menyecskekendőket vizsgáltam öltés-, díszítéstechnika és mintakincs tekintetében. Több hipotézist is felállítottam a kutatás megkezdése előtt, ezeket volt célom igazolni vagy cáfolni. A felsorolt szempontok alapján különítettem el a csornai menyecskekendőkre jellemző jegyeket. Mindemellett kitértem a hímzések jelenlegi helyzetére a településen és annak környezetében is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Hortobágyi Lovasnapok története és a lokális identitás megőrzére gyakorolt hatásának vizsgálataNagy , Zsófi; Prof. Dr. Keményfi , Róbert; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja tehát a Hortobágyi Lovasnapok objektívabb, kutatói szemszögből való vizsgálata. Kutatásom azon hipotézis feltárásából indult, mely szerint a szocialista államberendezkedés által létrehozott állami gazdaságok pozitív hatással voltak a magyar lovassport fejlődésére, miáltal nemzetközi viszonylatban is jó eredményeket tudtak elérni. Minden lovas szakágban (díjugratás, díjlovaglás, lovastusa és fogathajtás) megmérettették magukat a magyar lovasok egyéni és csapat szinten, Európa és világbajnokságokon, még az Olimpián is egészen 2002-ig. A Hortobágyi Lovasnapok nem csak és kizárólag a lovassportról szólt, ahogy már korábban említettem az elindulásától kezdve, sőt előtte a Debreceni Lovasnapokon és egyéb lovasparádékon is felvonultatták a “népi hagyományokhoz” köthető táncokat. Tehát minden évben volt folklórműsor, amit a debreceni néptáncegyüttesek biztosítottak. Dolgozatomban tehát fontosnak tartom a Hortobágyhoz kapcsolódó hagyományokat, népszokásokat is ismertetni, mivel ezek is szerves részét képezték a Hortobágyi Lovasnapok bemutatóinak. Továbbá ennek is köszönhető, hogy a Garai, Ventel, Blága, Kordás, Bordás, Szilvási családok pásztordinasztiának számítanak napjainkban. Apáról fiúra öröklődik jelenleg is az évszázados múltra visszatekintő mesterségek tudásbázisa.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Horvát Nemzetiségi Tájház és Emlékház útkeresése a tájházak világábanKovácsné Deák, Erzsébet; Nagyné Batári, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatom célja a tájházak létrejöttének, értékteremtésének ismertetése. Röviden bemutatni szülőföldemet Murakeresztúrt, ahol kettő tájház is működik és az itt folyó hagyományőrzést. Különösen kiemelve a Közművelődési Egyesület Murakeresztúr által működtetett, Horvát Nemzetiségi Tájház és Emlékház megszületését, az épület múltját bemutató tárgyi értékeket és útkeresését a tájházak világában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A környezetismeret témájának megjelenése a Szabadtéri Néprajzi Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásaibanÉles, Gergő Péter; Nagyné Batári, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA 2020-as kerettantervi változás nem biztosít óraszámokat környezetismeret tantárgyból 1-2. osztályban. Az nevezett korosztály, illetve az óvodások életkori sajátosságaiból, valamint a tantárgy által érintett főbb témákból kiindulva megvizsgálom a Szabadtéri Néprajzi Múzeum foglalkozásainak környezetismereti kapcsolódásait és erre vonatkozó gyakorlatait. Egy kifejezetten környezetismereten alapuló múzeumpedagógiai foglalkozást dolgoztam ki a Skanzen adottságaira támaszkodva, melynek kialakulási folyamatát is leírtam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A koronavírus hatása a görögkatolikus liturgiákraMezei, Tibor; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA célom a kutatásommal olyan szokásokat és hagyományokat keresni, amik a koronavírus járvány alatt ékelődtek be a meglévő szokásvilágba, vagy éppen kikoptak, esetleg módosultak. Továbbá, szeretnék rálátást nyerni arra, hogy a templomok látogatottsága istentiszteleti alkalmak esetén történt-e változás. Ez egy jelen kutatás, aminek továbbá célja vizsgálni azt, hogy egy világjárvány milyen hatással lehet a spiritualitásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A koronavírus hatása a görögkatolikus liturgiákraMezei, Tibor; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA célom a kutatásommal olyan szokásokat és hagyományokat keresni, amik a koronavírus járvány alatt ékelődtek be a meglévő szokásvilágba, vagy éppen kikoptak, esetleg módosultak. Továbbá, szeretnék rálátást nyerni arra, hogy a templomok látogatottsága istentiszteleti alkalmak esetén történt-e változás. Ez egy jelen kutatás, aminek továbbá célja vizsgálni azt, hogy egy világjárvány milyen hatással lehet a spiritualitásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Lorencz-rönkházSzendrei, Dóra Júlia; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századi épületegyüttesébe tervezett, áttelepítés előtt álló kiállítási épületét mutatom be, amely tárgyi anyagának első részlete 2021 őszén, második részlete pedig 2022 őszén került be a múzeum gyűjteményébe. A műtárgyállomány a Szentendrei-szigetről, azon belül is Kisorosziból származik. A kiállítás alappillére az az 1976-ban épült rönkház, amelyet Lorencz József (1925–2020) és barátai építettek fel. Lorencz József a Baktay Ervin (1890–1963) által az 1931-ben alapított Dunai Indiánok Törzs tagja volt, sokszor csak Sastoll néven említették. Az indián kultúra és szokások iránti nagyfokú érdeklődésének és szeretetének köszönhetően készült el a fent említett ház.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A népi építészet reprezentációja négy bihari tájház esetpéldáján keresztülVadász, Márton; Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a bihari térség népi építészetének tájházi reprezentációs lehetőségeit mutatja be négy épület - a szentpéterszegi, bojti, pocsaji, nyüvedi - tájház esetpéldáján keresztül. Kitér a tájházházhálózat kialakulására, a négy épület történetére, jelenlegi helyzetére, jövőbeni fejlesztési lehetőségeire.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A népzene és a néptánc hagyományőrzése DerecskénTóth, Judit Anna; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a népzene és a néptánc hagyományőrző tevékenységét mutatja be egy Hajdú - Bihar megyei településen, Derecskén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nők helyzete Móricz Zsigmond műveibenErdősi, Dóra; Nagy, Éva; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja, Móricz Zsigmond két regényén keresztül megvizsgálni a nők sorsát a 19. század második felében és a 20. század elején. Legfontosabb szempont a Sáraranyban és Pillangóban szereplő női karakterek élethelyzetenének feltárása, társadalmi pozíciójuk, korláztozásik összehasonlítása a néprajztudomány által feltárt adatokkal. A kontextusba ágyazott életkörülmények lehetővé teszik, hogy a nők körülményeit természetes módon vizsgálhassam meg. Továbbá megjelennek az ellenkező nem, idősebb korosztály elvárásai, a nők mindennapos feladatai, kapcsolathálozataik és megbecsültségük az adott korszakokban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nők kulturális öröksége a digitális térben: gyűjteményi koncepcióRózsa, Zoé Eszter; Szabó, Henriett; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat egy transzdiszciplináris szemléletben kidolgozott projekttervet mutat be, amely egy digitális és interaktív gyűjteményi adatbázis élő archívumként való koncepcióját vázolja. A cél a magyarországi és határon túli magyar, valamint diaszpórában élő nők és női közösségek szellemi és tárgyi örökségének korszerű, inkluzív megőrzése és bemutatása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szabadtéri múzeumok és a demenciaprogramok kapcsolataTóth, István Imre; Dr. Sári, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat bemutatja a szabadtéri muzeológia kapcsolatát a demenciaprogrammal. Szó esik a demenciáról, a demenciaprogramról, emellett bemutatásra kerülnek azok a szabadtéri muzeális intézmények hazai és nemzetközi példái, amelyeknek van demenciaprogramjuk. A példáknál kiemeltem a jógyakorlatokat, hasznos elemeket. A dolgozat vizsgálja, hogy a demenciaprogram által megváltozik-e a szabadtéri múzeumok társadalomban betöltött szerpe. Bemutatok két általam kidolgozott új típusú demenciaprogramot. A kutatási eredmények és példák alapján saját intézmény számára is kidolgoztam a múltidéző foglalkozásoknak szánt tér koncepcióját is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Szennai Skanzen ökomúzeumi fejlesztése, rekoncepcionálásaFarkas, Gergely; Kavecsánszki, Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat bemutatja a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tagintézményeként működő Szennai Skanzen közép és hosszútávú fejlesztéséhez kapcsolódó múzeumi kiállítás koncepciót. A tervezés egyik fő komponense a somogyi recens pásztorkultúra terepi kutatása, másik az ökomúzeumok fogalmához kapcsolódó 2022-es franciaországi tanulmányút volt, ahol a szakmai látogatás fókuszában Bretagne-i ökomúzeumok interpretációs gyakorlata állt. A dolgozat kiemelten foglalkozik a francia eredetű ökomúzeum terminussal és annak a magyar múzeumstruktúrába adaptálhatóságával. Az ökomúzeumi jelleget választva a Szennai Skanzen a hazai múzeumi világban egyedülálló, új múzeumtípust hoz létre. Az ökomúzeumi küldetés mentén, amely a természeti és kulturális örökség minden formáját magában foglalja, kiemelten a táj és ember kapcsolata kerül bemutatásra. Az új egység nemcsak kiegészíti, hanem magyarázza, értelmezi is az ott bemutatott tartalmakat. A fejlesztés hatására teljes kontextusában értelmezhetővé válik a zselici paraszti társadalom és annak hagyományai, amely új utakat nyit a múzeum előtt, segítve a helyi turisztikai környezetbe való beágyazottságát. Az új fejlesztések tervezésekor az egyik alapelv, hogy a múzeum területén a zselici ökológiai rendszert modellezi. Az ökomúzeumi koncepcióban a helyi hagyományos természeti és kulturális örökség megőrzése, kutatása, gyűjtése, értelmezése és bemutatása áll a fókuszban, módszertana a modellező ökológiai tájgazdálkodás. A múzeum természeti szövetébe ágyazva mutatja be a zselici embert, kiemelten annak hagyományos ökológiai tudását, összekapcsolva a tájból származó (erdei, rét, legelő) haszonvételekkel. A bemutatás során a kapcsolat a táj és az ember között a természet, a táj által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások (pl. tájkép, rekreáció, élelmiszer, oktatás, területgondnokság, élőhely és biodiverzitás) lennének. Az új kiállítás célja a táj és a természethez kötődő kultúra elvont fogalmának bemutatása, a paraszti környezetkultúra előtérbe helyezése, a gondolkodásmód és ezzel egyszerre a fenntarthatóság fontosságának hangsúlyozása. Fontos, hogy a szemlélet mentén egy szintre kerüljenek a műtárgyak, a folklór, a természeti elemek értékei és azok bemutatása. Ahhoz, hogy az ökomúzeumi koncepció teljessé váljon, szükséges a helyi közösségek kulturális örökségének erőteljes jelenléte az interpretációs gyakorlatban. A dolgozat röviden bemutatja a Szennai Skanzen történetét, a Zselic tájtörténetét és tájgazdálkodását, és természetrajzát. Értelmezi egyfajta magyar ökomúzeum definícióját, és a múzeumot, mint gazdálkodó egységet, tájmodellt mutatja be. A koncepció kibontásánál részletesen foglalkozik a jelenlegi múzeum természeti területének fejlesztésével. A központi téma a hagyományos pásztoroló legeltetéses tájgazdálkodás, amin keresztül bemutatja a zselici ember tájhasználatát, szemléletét. Az új kiállításegységek között megtalálható egy juhakol, egy látogatható legelő, a hegyközség présházakkal, egy ökológiai tanösvény, egy kanásztanya és disznólegelő, egy védett kaszálórét és egy a kultúrális ökoszisztéma szolgáltatásokat néprajzilag bemutató etnoökológiai kiállítás is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Szentendrei római kori Villa Rustica hasznosítási és kiállítási terve a Szabadtéri Néprajzi MúzeumbanFitos, Gábor; Cseri, Miklós; DE--Bölcsészettudományi KarA Szentendrei római kori Villa Rustica hasznosítási és kiállítási terve a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban című záródolgozati munkámban hasznosítási és kiállítás forgatókönyvet készítettem el.