Hallgatói dolgozatok (MÉK)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (MÉK) Tárgyszó szerinti böngészés "."
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 260)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Adott üzemben termelő jersey és holstein-fríz tehenek összehasonlítása(2009-11-11T12:11:47Z) Turzó, József; Béri, Béla; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatomban egy adott üzemben, azonos tartási körülmények között tartott jersey és holstein-fríz állomány legfontosabb értékmérő tulajdonságait hasonlítottam össze. Azért választottam ezt a témát, mert várhatóan a jersey fajta a jövőben a mostaninál jelentősebb mértékben kaphat szerepet a magyarországi tejtermelésben, valamint a közeli balmazújvárosi Tejgazdaság KFT.-nél egy több, mint negyven tehénből álló populáció kezdte el a termelést, amely jó rálátást mutathat a jersey termelésére. Saját vizsgálataim során a fajtatiszta jersey állományok tenyésztési és termelési eredményeinek elemzését a balmazújvárosi Tejgazdasági KFT. adatai alapján végeztem. Az üzemben termeltek holstein-fríz egyedek is, így lehetőségem volt a két genotípus összehasonlítására. A növekvő hazai érdeklődés, valamint az elemzett jersey állomány tejtermelési és termékenységi adatai alapján várható, hogy a fajta magyarországi szerepe átértékelődik. A Koncentrált Tejű Fajták Tenyésztő Egyesülete további lendületet adhat a jersey fajta tenyésztésének és lehetőséget biztosíthat a legjobb minőségű sperma és tenyészállat importra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az agrotechnikai és klimatikus tényezők hatása a kukorica termésmennyiségére(2010-01-19T13:16:41Z) Barcsa, Irén; Szabó, András; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarSzakdolgozatomban a műtrágyázás, az öntözés és tőszám hatását elemzem a termésmennyiségre aszályos és csapadékos évjáratban. A kísérleti eredmények 2007., 2008. évre vonatkoznak, két eltérő évjáratban. A kísérlet talaja mészlepedékes csernozjom talaj.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az agrotechnikai tényezők hatásának vizsgálata kisparcellás szárazborsó kísérletben(2009-07-31T08:35:35Z) Tamás, Attila; Lesznyák, Mátyásné; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatomban a szárazborsó termésátlagának alakulását vizsgáltam három agrotechnikai tényezőt figyelembe véve: öntözés, vetésidő és trágyázás. Megállapításra került, hogy a három tényező önmagában hogyan változtatja meg a termés alakulását, valamint egymás hatását milyen mértékben javítják, illetve rontják. A kísérlet a DE ATC látóképi Kísérleti Telepén került beállításra, a vizsgált időszak két év (2006;2007). Az eredményeket elemezve elmondható, hogy a vizsgált három tényező alkalmazása önmagában és egymás mellett alkalmazva is növeli a borsó termésátlagát. A vetésidő tekintetében a korábbi vetés mondható kedvezőbbnek. A trágyázást vizsgálva megfigyelhető annak termésnövelő hatása, azonban egy bizonyos szint felett nagyobb növekedést már nem érhetünk el mégtöbb műtrágya kijuttatásával. A kijuttatott öntözővíz is jótékony hatást gyakorolt a hozamra, de annak hasznosulását a lehulló csapadék nagyban befolyásolta.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Akácméz minták minőségi paramétereinek meghatározása(2010-02-02T09:50:41Z) Bihari, Beáta; Czipa, Nikolett; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarVizsgálataim céljának azt tűztem ki, hogy a mézre vonatkozó hatályos minőségi jellemzők határértékét specifikusan az akácmézre próbáljam megadni. Ennek érdekében vizsgáltam 11 akácmézet, melyek közül 8 méhészektől származik, 3 pedig kereskedelmi egységekből. A három bolti méz mindegyike 2008-as szüretelésű lehet, a termelői mézek közül csak a 11-es minta, a többi 2007-es pergetésű, kivétel az 5-ös (2005) és a 6-os (2006) minta. A következő paraméterekre terjedt ki a vizsgálatom: nedvesség- és összes cukortartalom, pH érték, savfok, elemtartalom, elektromos vezetőképesség, prolin tartalom, HMF-érték és diasztáz-aktivitás. A Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott minimum 60%-ot, az akácméz esetében meg lehetne emelni, pl. minimum 70%-ra a kapott eredmények alapján. Vizsgálataim azt is bebizonyították, hogy szoros pozitív korreláció van a vezetőképesség és a káliumtartalom között, ebből arra lehet következtetni, hogy erre az értékre nagyban hat a földrajzi eredete. A HMF-tartalmat a pörgetést követő első évben érdemes megmérni, hogy később ne lehessen kimagyarázni a magas eredményt az eltelt idővel. A magyar előírás 40mg/kg-ot engedélyez, de vannak országok, ahol ez az érték maximum 15 mg/kg. Indokoltnak látom nálunk is bevezetni ezt a határértéket az akácméznél. A prolin-tartalom és a diasztáz-aktivitás vizsgálata során kapott eredményeim annyira eltérőek, hogy sajnos nem lehet belőlük messzemenő következtetéseket levonni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alfa-amiláz enzim hatása a cipómagasságra és a bélzet szilárdságra(2010-05-27T09:56:47Z) Kócsi, Imre; Győri, Zoltán; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA sütőiparban jelentős változások történtek, az elmúlt évtizedekhez képest. Egyre gyakrabban, és nagyobb mennyiségben használnak fel adalékanyagokat. Ezen anyagok hozzáadásával próbálják meg kizárni a lisztek közti különbséget, és így mindig ugyanolyan tulajdonságú liszteket állíthatóak elő. Egyre nagyobb teret hódítanak az enzimtartalmú készítmények. Mivel a fajtáknál az enzimaktivitás jelentős eltéréseket mutat, fontos cél ezeknek az optimális értékre való beállítása, ezek ugyanis jelentősen befolyásolni tudják a sütőiparban a termékek minőségét. Az enzimek hatással lehetnek a termék magasságára, bélzetére, térfogatára, ezzel is javítva bizonyos tulajdonságokat. Dolgozatomban be szeretném mutatni, milyen adalékanyagokat használnak napjainkban a sütőipari termékekben, ezek csoportosítását, illetve, hogy ezek az adalékanyagok milyen mértékben képesek módosítani a tészta és a késztermékek paramétereit. A cipósütés fő célja, hogy bemutassam enzim hozzáadást követően milyen mértékben változnak meg a főbb tulajdo nságok. Másik fontos cél, hogy a kész termékeket a TA. XT. Plus típusú állományvizsgáló segítségével megvizsgálhassam. Ennek segítségével a bélzetet fogom vizsgálni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állatkertek szerepe a környezeti nevelésben a Debreceni állatkert példájánkersztül(2010-10-22T10:12:42Z) Taskó, Miklós; Antal, Zsuzsanna; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarSzakdolgozatom témájául, ezért is választottam a környezeti nevelést, amelynek legátfogóbb célja a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása (NAT, 2003). Napjainkban a környezetünk szennyezése és rombolása olyan mértéket ölt, amikor a környezeti nevelés még hangsúlyosabbá és tudatosabbá kell, hogy váljon, és minden lehetőséget meg kell ragadni a felnövekvő és a felnőtt generáció szemléletformálására és olyan kompetenciák kialakítására, amely hozzájárul környezetünk és Földünk élővilágának védelméhez. A környezeti nevelés szintereiTétel Korlátozottan hozzáférhető Állatkerti vadon élő állatfajok szállításának hazai és nemzetközi jogszabályi feltételei(2009-11-11T08:26:20Z) Pócs, Gabriella; Magyar, Károly; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatom az állatkerti vadon élő fajok szállításával kapcsolatos hazai és európai uniós jogszabályokat foglalja össze. Az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről szóló, 1/2005/EK Tanácsi rendeletet külön részletezi. Mindemellett a dolgozat foglalkozik a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (International Air Transport Association) élő állat szállításra vonatkozó általános szabályzatával illetve a 'Vadon Élő Állat- és Növényfajok Nemzetközi Kereskedelméről szóló Egyezménnyel' (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora). Munkámat a Nagyerdei Kultúrpark segítette, mely tagja a Nemzetközi Fajinformációs Rendszernek (International Species Information System), mely rendszer a jövőben az ex situ természetvédelmi tevékenységet folytató intézmények közötti kapcsolatrendszer alapkövévé válhat, így dolgozatom a rendszerrel kapcsolatos alapvető információkat is ismerteti. Ezt követően a Nagyerdei Kultúrparkba érkező néhány állatfaj szállításának körülményeit vizsgáltam, ami segített következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy a vadon élő fajok szállításának gyakorlati megvalósítása mennyire van összhangban a jogszabályi háttérrel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alternatív pedagógiák, alternatív módszerek(2009-08-03T08:03:00Z) Szalamon, Melinda; Emőkey, András; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatomban azt szeretném bemutatni, hogy mennyire változatos pedagógiai módszerek alakultak ki világszerte, és hogy ezek hogyan jutottak el Magyarország egész területére. Ezek a módszerek iskolai életet, intézményrendszert, tanárokat, és diákokat keltettek életre, megadva ezzel mindenkinek a tanulás, és tanítás szabadságát. Ezek a pedagógiák jelentős szemléletmód váltást értek el, és okoztak a társadalomban, pozitív előnyöket állítottak fel, de ezzel szemben azonban rögtön megjelenik a negatívum is, mert aminek pozitív része van, annak van ellen oldala is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Amit az orvvadászról tudnunk kell(2011-11-29T07:10:40Z) Elek, Péterné; Elek, Balázs; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz orvvadászat történeti áttekintése, eszközeinek, módszereinek, szankcionálásának elemzése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Apróvadgazdálkodás sajátosságai a Túr vidékén: fácán és nyúl(2010-01-14T08:13:04Z) Szaniszló, Béla; Szendrei, László; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatomban arra kívánok rámutatni, miként javíthatnánk az említett vadfajok életfeltételeit, segíthetnénk elő nagyobb számban való előfordulásukat, és ez által hasznosításuk eredményességét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Apróvadgazdálkodási modell vizsgálata Szerencs térségében(2009-08-03T08:09:42Z) Gyurán, Zsuzsa; Szendrei, László; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarApróvadfajaink természetes populációi – elsősorban a környezet romlása következményeként – nem tudták követni a vadászat igényeit. Megoldásként a szárnyasvadfajok esetében a tenyésztés és kibocsátás kínálkozott. A kiforrott technológia ellenére – átmeneti sikerek után – ez a módszer is eredménytelenséget mutatott elsősorban azért, mert éppen a fajok fenntartását leginkább veszélyeztető élőhelyi kérdéseket nem sikerült megnyugtatóan megoldani. Mindezek alapján kijelenthető, hogy vadgazdálkodásunk akkor lesz hatékony a harmadik évezredben, ha fenntartható módon, elsősorban a természetes populációkkal és azok környezetével gazdálkodik olymódon, hogy a társadalom számára is elfogadható természetközeliséget tartja mindenkor szem előtt. Ez a megoldás a bölcs hasznosítás eszmeiségének széleskörű elterjesztésével váltható valóra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Araj S66 és Riela GDT300 típusú szárítóberendezések összehasonlító vizsgálata(2009-10-14T07:45:53Z) Méhes, Gábor; Battáné dr., Gindert-Kele Ágnes; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarVizsgálataim során az árukukorica szárításával kapcsolatos összefüggéseket próbáltam feltárni, mivel ez az a termény, amely a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb növénye. Szakdolgozatomban bemutattam két szárítótelep kialakításához szükséges berendezéseket és eszközöket, amelyek nélkülözhetetlenek a szárítóberendezések megfelelő működéséhez. A szárítás meghatározó költségeleme a felhasznált energia költség, melyet a termelés gazdaságossága érdekében feltétlenül csökkenteni kell. A hazai szárítógép park műszaki színvonalát feltétlenül javítani szükséges, ezek a törekvések az európai unió által nyújtott támogatások segítségével egyre gyorsabban és könnyebben elérhetőek. Szakdolgozatom elkészítése során kettő szárítóberendezés megtérülési idejét vizsgáltam a bekerülési érték és a szárított termény által hozott nyereség függvényében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ártéri vaddisznó gazdálkodás(2011-05-06T08:32:03Z) Séra, Péter; Szendrei, László; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA dolgozatom választott témája az ártéri vaddisznó gazdálkodás. Tisza menti vadásztársaságok közül két vadászati egységet emeltem ki és vizsgáltam, a Kömörői Petőfi- és a Tiszakóródi Halványhát Vadásztársaságot. Ezek a területek jelentős apróvadállománnyal rendelkeznek, a nagyvadfajok közül az őz, a gím és a vaddisznó található meg igen szép számban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Arthrospira (Spirulina) platensis takarmányként való alkalmazása a nílusi tilápiánál (Oreochromis niloticus) és a szivárványos guppinál (Poecilia reticulata)(2009-11-03T09:05:13Z) Herpergel, Zoltán Péter; Bársony, Péter; Stündl, László; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a Spirulina platensis kék-zöld alga miként hat a halak termelési és húsminőségi mutatóira. A kíséreleteket a DE AMTC campusán található Halbiológiai Oktatólaboratóriumban végeztem. Dolgazatom alanyául a nílusi tilápia és a szivárványos guppi szolgált. A halak takarmányának 10-, 20- illetve 40%-át helyettesítettem Spirulina algával. A halak test-tömeggyarapodását heti rendszereséggel mértem digitális mérleg segítségével. A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy Spirulina takarmányozásával az emberi egészség szempontjából egészségesebb halhús állítható elő.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az anarcsi Czóbel-kúriapark állapota és fejlesztési lehetőségei(2009-02-17T12:05:15Z) Korcsmáros, Dóra; Papp, Mária; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarSzakdolgozatom elkészítéséhez a jelenleg elhanyagolt állapotban lévő kastélypark növényzetének felmérését tűztem ki célul, valamint azt, hogy eredményeim felhasználásával rövid- és hosszú távú kezelési javaslatokat tegyek a jelenlegi állapot javítására. Dolgozatom első részében a régió természetföldrajzi jellemzése található, ezt követően a parkban végzett felméréseim eredményei, majd azok kiértékeléseTétel Korlátozottan hozzáférhető Az M3 számú autópálya hatása a polgári kistérségre(2009-02-20T10:09:05Z) Német, Máté Tibor; Baranyi, Béla; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDiplomadolgozatom készítésekor, az M3 számú autópálya különböző hatásait(demográfia, munkaerőpiacn gazdasági szerkezet) vizsgáltam a Polgári kistérségre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A barátság értelmezése a Móricz Zsigmond Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tiszaberceli telephelyén tanuló középiskolások körében(2011-06-16T06:42:54Z) Nagy, Csilla; Rőfi, Mónika; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA barátság vizsgálata a fogalom összetettsége miatt nem könnyő feladat, ennek ellenére kutatásom során nagyon sok érdekes és hasznos információt tudtam meg arról, hogy a négy (beleértve a túlkoros gyerekeket) különbözı korosztály miként vélekedik a barátságról, mit jelent számukra e fontos kötelék. Megállapíthatom, hogy mindannyiuk életében nagyon fontos szerepet tölt be a barátság, és legtöbben pozitívan gondolkodnak társas kapcsolataikról. A tanulók egy része nagyon sok, míg mások csupán néhány személlyel állnak szoros kapcsolatban, de feltételezzük, hogy a megkérdezett diákok mindegyike pozitívan éli meg kapcsolataiban betöltött szerepét, hiszen nem kaptunk arra utaló választ, hogy valaki magányos lenne. Ez az adott korosztályt tekintve teljesen természetes dolog.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Békési Kistérség Területfejlesztési Koncepciója(2009-09-23T09:50:04Z) Kurucsó, Hajnalka; Baranyi, Béla; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarAz Európai Unió tagjaként hazánknak is új kihívásokkal kell szembenéznie: mind a társadalom, mind a döntéshozók szintjén kell ismernünk azt a sajátos teret, amit az EU képvisel. Hazánkban a szabályozás átvétele, bevezetése és betartatása mellett az unió által gazdasági, infrasruktúrális és politikai okok miatt is szorgalmazott regionális szint kialakítása ad megoldandó feladatot. A területi tervezés rendezési részében a területrendezési tervek (országos, kiemelt térségi, regionális, megyei) és a településrendezési tervek között hiányzik egy láncszem. A hiány fennáll annak ellenére, hogy sokan a jelenlegi tervek számát is sokallják, a tervezés menetét, az oda-visszacsatolás kényszerét, egyáltalán az önkormányzati (értsd: települési) önállóság bárminemű csorbítását sérelmesnek tartják (és a területi tervek kötöttségeit annak érzik). Ez a láncszem egyértelműen a megye és az egyes települések között hiányzik. Különösebb megfontolás sem szükséges hozzá, elég csak azt észrevenni, hogy az ország és a régió, ill. a régió és a megye viszonyszáma 1/7 illetve 1/3, ellenben a megye és a település között 1/59 - 1/355. (átlagosan: 1/167). Hazánkban a LAU1 szint csak statisztikai-tervezési szintként jelent meg. A regionális szemlélet és identitás megerősödése segítheti a valódi közigazgatási szintté válását. A diplomamunka elkészítése során azt vizsgáltam és elemeztem, hogy a választott kistérség milyen adottságokkal rendelkezik és milyen tényezők javításával, és változtatásával lehet elérni azt, hogy egy már uniós kistérséghez hasonló legyen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Belső-Somogy homokterületei és erdősítésük(2009-11-02T09:52:58Z) Pfeifer, Viktória; Sipos, Géza; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarDolgozatom bemutatja Belső-Somogy homokterületeit. Kitérve a geológiai tulajdonságokra, talaj és domborzati viszonyokra, vízrajra, klímára, biotikus tényezőkre. Mindezek mellett bemutatom Magyarország és Somogy megye erdőterületeit. A erdővel való borítottság nagyságának változását és ezek okait. Majd a Belső-Somogyban alkalmazott erdősítési módszereket vizsgálom. Ezen belül is az erdősítéseket, erdőfelújításokat, természetes és mesterséges fásításokat, külön kitérve az ezeket veszélyeztető biotikus és abiotikus tényezőkre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Bihari Regionális Hulladékkezelő és Hasznosító Telep létesítésének és működésének elemzése(2009-11-11T12:27:03Z) Fekete, Ildikó; Pregun, Csaba Zsolt; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarNapjainkban a növekvő igények kielégítése következményeként egyre nagyobb gondot jelent a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás területén a hulladékok növekvő mennyisége. A folyamatosan keletkező hulladékok kezelése mellett el kell érni a hulladékok helytelen kezelésével a korábbi időszakban okozott káros hatások mérséklését, fokozni kell az illegális lerakók és a szennyeződött területek felkutatását, és felszámolását, továbbá a meglévő, de a környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő lerakók bezárását és rehabilitálását. A berettyóújfalui kistérségben számos illegális lerakó működött, ezért indokolt volt a térségben egy megfelelő műszaki kivitelű és környezetvédelmi szempontból minimális kockázatot rejtő regionális lerakó építése. Dolgozatommal célom volt felhívni a figyelmet a lakóhelyemen folyó hulladékgazdálkodás színvonalára. További célkitűzésem az volt, hogy a lehető legnagyobb mértékben megvizsgáljam a kistérség környezetgazdálkodásának jelenlegi helyzetét és a jövőre vonatkozóan egy reális képet tudjak felállítani, valamint az ide vonatkozó fejlesztési lehetőségeket megfelelően tudjam szemléltetni. Próbáltam összefoglaló képet nyújtani a helyi hulladéklerakó telep tevékenységéről, működéséről SWOT analízis segítségével. Kutatásom eredményeként összességében megállapítottam, hogy a Bihari Regionális Hulladékkezelő és Hasznosító Telep olyan környezetvédelmi beruházásként értékelendő, ami a térségre jellemző korábbi, rendezetlen és védelem nélküli hulladéklerakókkal szemben megteremti a térség biztonságos és kontrollált hulladékdeponálásának lehetőségét.