Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar) Tárgyszó szerinti böngészés "adhezív"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Adhezív technika alkalmazása a gyökércsatornábanTőkés, Borbála; Tóth, Enikő; DE--Fogorvostudományi Kar; Nagy, László; Suta, Péter; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati TanszékA dolgozatomban bemutatom az endodonciai kezelésekben leggyakrabban használt adhezív anyagokat. Emellett írok a dentinadhéziót befolyásoló tényezőkről és kitérek a smear layer jelentőségére. Jellemzem a gyökércsatorna irrigálása során legtöbbször alkalmazott átöblítő folyadékokat. Részletesen kifejtem a gyökércsatorna definitív lezárása esetén használható adhezív sealerek tulajdonságait, hosszabban részletezem az epoxi-gyanta alapú, a metakrilát-gyanta alapú és az üvegionomer alapú adhezíveket és kitérek a keton alapú és biokerámia alapú sealerekre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az üvegszálas kompozit csapok adhezív rögzítésének lehetőségeiLégrádi, Bianka Veronika; Marincsák, Rita; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi KarAz üvegszálas kompozit csapok megjelenésük után hamar közkedveltek lettek, és szépen lassan felváltották a korábban használt, más anyagokból készült csapokat. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy rugalmassági modulusuk közelebb áll a dentinéhez, mint például az előzőleg használt fém csapoké. Ezáltal jobban elvezetik a felületen keletkező erőhatásokat, csökkentve a fog törésének rizikóját. Emellett kedvező esztétikai tulajdonságokkal bírnak, egy ülésben behelyezhetőek, nem igényelnek lenyomatvételt. Ragasztásukat adhezív módszerekkel tudjuk kivitelezni, amelyhez korábban etch- and-rinse adhezív rendszereket és hagyományos rezin cementeket használtak, de a self- adhezív cementek utóbbi évtizedének térhódítása óta ezeket az anyagokat preferalják inkább, mert ezek a cementek bizonyultak a kompozit csapok egyik legjobb ragasztóanyagának. Ennek lehetséges oka, többek között, hogy a self-adhezív rezin cementek egyszerűbb alkalmazást tesznek lehetővé a klinikumban, mint a korábban erre a célra használt anyagok, és az a tény, hogy növelik az üvegszálas kompozit csapok retencióját a gyökércsatornában. A ragasztás self-adhezív rezin cementek esetében egy lépésben kivitelezhető, nem igényel dentin előkészítést, kevésbé technika érzékeny. A dentinfelszínhez történő ragasztás elsősorban a dentin struktúrájából adódóan komplikált. A trepanáció és gyökérkezelés közben végzett csatornamegmunkálás önmagában módosíthatja, ronthatja a gyökéri dentin strukturáját, az fragilisabbá válhat. Egyes keresztkötő anyagok, MMP inhibítorok, a csapok felületkezelése és szilanizációja az adhéziós bonderő létrejöttét, és minőségének javítását, és mechanikai stabilitásának fennmaradását, szolgálják. Az üvegszálas kompozit csapok fényvezető képessége segít abban, hogy a duál-kötésű self-adhezív rezin cementekben a polimerizáció a gyökércsatorna mélyében is kielégítő módon végbemehessen, ezáltal kevesebb polimerizálatlan monomer fogja elérni a periapikális szöveteket, ahol jelenlétük nem kívánatos, citotoxikus és gyulladásindukáló hatásuk miatt. A megvilágítási időnek és a késleltetett fotopolimerizációnak többek között az utóbbi okból is nagy szerepe van a polimerizációs folyamat létrejöttében. Az üvegszálas kompozit csapok megfelelő anyagokkal és módszerekkel történő adhezív ragasztása, hosszú élettartamú, megfelelő retenciójú és esztétikájú pótlásokat eredményez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Savazási technikák és adhezívekBartha, Kristóf István; Marincsák, Rita; DE--Fogorvostudományi KarAz adhezív technika hatalmas változáson és fejlődésen ment át az 1950-es évektől napjainkig. Több évtized kutatásának és fejlesztésének eredményeként jelentek meg a piacon azok az adhezívek, amelyek a zománcon mérhető adhézió szintjére tudták emelni a dentin felszínen létrejövő kötődés erősségét. Ennek következményeként a korábbi, csak a zománcot érintő savas kondicionálás helyett mára már több savazási technika közül kell kiválasztanunk az adott restaurációhoz a legmegfelelőbbet, figyelembe véve az üreg és a használni kívánt adhezív adottságait. Az adhezív pótlások sikere nem csak a használt adhezív típustól függ, hanem annak a megfelelő applikációjától is. Az alkalmazás közben elkövetett hibák gyakran vezetnek a tömés szélének elszíneződéséhez, posztoperatív érzékenységhez vagy a retenció csökkenéséhez. Ezért ragaszkodnak a fogorvosok ahhoz a termékhez, amelyik számukra bevált. Általánosan elfogadott az a tény, hogy minél több időt szánunk az adhezív technikára, annál jobb lesz a klinikai eredmény, és hogy még mindig a foszforsavas kezelés a leghatékonyabb módja a zománc előkezeléséhez.