Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Állam- és Jogtudományi Kar
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szabadfalvi József)
Társadalomtudományi doktori tanács
D177
Doktori program:
- Az állam és a jog változásai Közép- és Kelet-Európában
(programvezető: Dr. Szabó Béla)
Böngészés
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "állam"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Különleges helyzetek és beavatkozási lehetőségek az alkotmányos demokráciákbanMészáros, Gábor; Tóth, Gábor Attila; Mészáros , Gábor; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA különleges helyzetek a legtöbb esetben váratlanok, az államok számára éppen ezért szükséges lehet rendkívüli intézkedések alkalmazása kezelésük érdekében. Ebből az igényből ered, hogy számos alkotmányos demokrácia alkotmányi szabályokat vagy speciális jogi eszközöket vesz igénybe az alapvető jogok korlátozására, az állam biztonságának érdekében. Azok a demokráciák, amelyek nem rendelkeznek ilyen eszközökkel ad hoc intézkedéseket alkalmaznak. Legalább két alapvető problémát lehet meghatározni a különleges helyzetekkel összefüggésben. Az első az az igény, hogy az államoknak a hatékony védekezés érdekében szükségük lehet akár olyan intézkedéseket igénybe venni, amelyek rendes jogrend idején nem megengedettek. Mindez az állami felelősség egyik fontos aspektusa, de nem gondolom, hogy ez jelenti a legfőbb problémát. Ennél sokkalta súlyosabb kérdés, hogy hogyan tud egy állam egyszerre hatékonyan védekezni a különleges helyzettel szemben, egyidejűleg pedig megóvni az alapvető jogokat és az alkotmányos demokráciát magát? A különleges helyzetek egyik legveszélyesebb lehetséges utóhatása, hogy egy autokratikus kormányzat visszaél a különleges helyzet kezeléséhez szükséges rendkívüli eszközökkel, ezáltal biztosítva hatalmát, egyidejűleg korlátozva az alapvető jogokat és elcsendesítve az ellenzéki erőket. Emiatt a veszély miatt az alkotmányos demokráciák számára létfontosságú, hogy szigorú szabályokat biztosítsanak a kivételes hatalom időbeli korlátozására, meghatározzák az ezekhez szükséges alapul szolgáló körülményeket és a kivételes hatalom birtokosait. A modern demokráciák gyakran alkalmaznak jogi eszközöket különleges helyzetekben. Az örök veszély ezzel kapcsolatban is az, hogy a végrehajtó hatalom a különleges hatalom birtokában magát a demokráciát veszélyeztetheti. A disszertáció témája a különleges helyzetek és az azokra adható állami reakciók. A kutatás egy elméleti-központú vizsgálati megoldást részesített előnyben, ezért kevesebb figyelmet fordítottam a releváns hatályos jogszabályi rendelkezések részletszabályainak elemzésére. Jelentős hangsúlyt fektettem ugyanakkor a kivételes állapottal kapcsolatos releváns elméleti kérdések elemzésére. Emergencies are mostly sudden, and the states in most cases need special measures to deal with them. For this reason constitutional democracies have standing constitutional or special legal powers to derogate human rights for the sake of order. Those democracies that do not have such powers, use impromptu ones. There are at least two main problems with the responses to emergency. First of all the state must respond to it effectively and therefore shall use measures which are not allowed during normal times. This is the state’s responsibility to protect itself and also the nation, but I don’t think that this is the main problem. The more serious question is the following: How could a state deal with an emergency effectively and at the same time protect human rights and the constitutional democracy itself? The most dangerous aftermath of an emergency is the possibility for authoritarian governments to abuse emergency powers in order to stay in power, to derogate human rights and to silence the opposition. Therefore it is essential for a constitutional democracy to have strict limits for the duration, circumstance and scope of emergency powers. Modern democracies often turn swiftly to law in a state of emergency. The ever-present danger is that the executive forces with the emergency powers in their hands might abuse democracy itself. Subject of the dissertation are the exceptional situations, the emergencies and the possible responses of states to these. The research preferred a theoretical-focused examination therefore I made less attention on the analysis of the details on applicable legislative provisions. I made huge efforts in order to find out the most relevant theoretical questions of state of emergency.Tétel Szabadon hozzáférhető Macedónia konfliktusainak jogi és politikai vetületeiMilanov, Viktor; Szemesi, Sándor; Milanov, Viktor; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA kutatás tárgyát Macedónia azon nemzeti és nemzetközi konfliktusai jelentették, amelyek leginkább befolyásolták és a mai napig befolyásolják az állam fejlődését, kiemelve a görög–macedón névvitaként elhíresült, rendkívül összetett regionális jogi, diplomáciai és politikai konfliktusrendszert, a macedón-bolgár reláció macedón nemzeti identitást, macedón nyelvet, macedón kisebbséget érintő szegmenseit, valamint a macedóniai albán kisebbség jogainak kiszélesítése nyomán kialakult ellentéteket. A három vizsgált konfliktusrendszeren túl Macedónia egyéb vitás relációi – ilyen például a Szerbiával évtizedek óta lezáratlan egyházügyi kérdései, vagy a Koszovóval sokáig lezáratlan határvitája – is bemutatásra kerülhettek volna, ugyanakkor ezekkel ellentétben a görög, a bolgár és az albán reláció megkérdőjelezhetetlenül befolyásolta és befolyásolhatja a jövőben a macedón állam területi, identitásbeli és alkotmányos identitását, szuverenitását, berendezkedését. The subject of my research was those national and international conflicts of Macedonia which altered and affected the development of the statehood, with an emphasis to the infamous Macedonian-Greek name dispute, which’s complexity transform it into a regional legal, diplomatic and political conflict system. The subject of the research covers the issues of the Macedonian national identity, the Macedonian language and the status of the Macedonian minority presented through the Macedonian-Bulgarian relation, and the discords resulted by the attempts to expand the collective rights of the Albanian minority in Macedonia. Beyond the three examined conflict systems Macedonia’s other problematic relations, such as the unsettled church affairs with Serbia, or the long outstanding former border conflict with Kosovo, could have been presented as well, however in contrast with the Bulgarian, Greek, and Albanian relations those disputes did not affect Macedonia’s territorial integrity or constitutional system.