Könyvsorozatok
Állandó link (URI) ehhez a kategóriához
Böngészés
Könyvsorozatok Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 124)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető 2008. évi TDK Konferencia(2008)Tétel Korlátozottan hozzáférhető 2009. évi TDK Konferencia(2009)Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető Ady, a korai Rilke és az "istenes vers"(Debreceni Egyetemi Kiadó / Debrecen University Press, 2011-12) Takács, Miklós; Bitskey, István; Görömbei, András; Eisemann, GyörgyAdy, a korai Rilke és az „istenes vers". Az olvasóban joggal felmerülhet a kérdés a cím láttán, hogy miért is ékelődik be egy egészen más jellegű költészet az „Ady istenes versei" nagyon is ismerős kifejezésébe. Az eddig forgalomban lévő irodalomtörténeti címkék szerint Rilke és Ady lírája valóban olyan mértékben eltérő, hogy összevetésüknek nincs értelme. Ez a könyv mégis megkísérli ezeket az életműveket egymás mellé helyezni, mert a kiválasztott Rilke-versek mind olyan korai művek, amelyek még az Ady-lírával rokon szecessziós verspoétika jegyében születtek. Illetve a két alkotó között ugyan nem volt történeti kapcsolat, műveik nem voltak hatással egymásra, viszont joggal feltételezhetünk a századforduló Osztrák-Magyar Monarchiájában egy olyan közös mentalitástörténeti horizontot, amelyben felmerül a keresztény hit és benne Isten újraértésének igénye például a modern líra keretein belül is. Tömören fogalmazva: hasonló kérdésekre eltérő válaszokat adtak, eltérő formában. Legyen szó akár a hagyomány által eddig kínált metafora-készlet elutasításáról, akár Káin és Ábel történetének újraírásáról, akár Mária alakjának kérdéséről. Mindezt nem feltétlenül az „istenes vers" nehezen meghatározható műfaján belül teszik meg csupán, mert - mint a könyvből kiderül - ez a fogalom sokkal inkább ideológiai, semmint poétikai kereteket biztosít egy-egy szöveg megértésének.Tétel Szabadon hozzáférhető Aesthetica (1778)(Debreceni Egyetemi Kiadó / Debrecen University Press, 2012-12) Szerdahelyi, György Alajos; Balogh, Piroska; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Fórizs, GergelyE kötetben Szerdahely György Alajos, az első magyarországi esztétikaprofesszor 1778-as művészetelméleti monográfiájának első teljes magyar fordítását tartja kezében az olvasó. A jezsuita professzor esztétikai írásai a maga korában Európa-szerte ismertek és elismertek voltak. De ismertek és elismertek voltak magyar nyelven író kortársai között is, közel fél évszázadon át az egyetemi esztétikaoktatás tankönyveiként szolgáltak. Olyan szerzők forgatták kézikönyvként az itt közölt kötet latin eredetijét, azaz az első magyarországi esztétikai monográfiát, mint Batsányi János, vagy Csokonai Vitéz Mihály. Szerdahely műve azonban nemcsak a magyar irodalomtörténet szempontjából alapszöveg, hanem újragondolandó szempontokat nyújthat a magyar művészettörténet, filozófiatörténet, klasszikafilológia számára is.