Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
Állandó link (URI) ehhez a kategóriához
Böngészés
Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 129)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Ady, a korai Rilke és az "istenes vers"(Debreceni Egyetemi Kiadó / Debrecen University Press, 2011-12) Takács, Miklós; Bitskey, István; Görömbei, András; Eisemann, GyörgyAdy, a korai Rilke és az „istenes vers". Az olvasóban joggal felmerülhet a kérdés a cím láttán, hogy miért is ékelődik be egy egészen más jellegű költészet az „Ady istenes versei" nagyon is ismerős kifejezésébe. Az eddig forgalomban lévő irodalomtörténeti címkék szerint Rilke és Ady lírája valóban olyan mértékben eltérő, hogy összevetésüknek nincs értelme. Ez a könyv mégis megkísérli ezeket az életműveket egymás mellé helyezni, mert a kiválasztott Rilke-versek mind olyan korai művek, amelyek még az Ady-lírával rokon szecessziós verspoétika jegyében születtek. Illetve a két alkotó között ugyan nem volt történeti kapcsolat, műveik nem voltak hatással egymásra, viszont joggal feltételezhetünk a századforduló Osztrák-Magyar Monarchiájában egy olyan közös mentalitástörténeti horizontot, amelyben felmerül a keresztény hit és benne Isten újraértésének igénye például a modern líra keretein belül is. Tömören fogalmazva: hasonló kérdésekre eltérő válaszokat adtak, eltérő formában. Legyen szó akár a hagyomány által eddig kínált metafora-készlet elutasításáról, akár Káin és Ábel történetének újraírásáról, akár Mária alakjának kérdéséről. Mindezt nem feltétlenül az „istenes vers" nehezen meghatározható műfaján belül teszik meg csupán, mert - mint a könyvből kiderül - ez a fogalom sokkal inkább ideológiai, semmint poétikai kereteket biztosít egy-egy szöveg megértésének.Tétel Szabadon hozzáférhető Aesthetica (1778)(Debreceni Egyetemi Kiadó / Debrecen University Press, 2012-12) Szerdahelyi, György Alajos; Balogh, Piroska; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Fórizs, GergelyE kötetben Szerdahely György Alajos, az első magyarországi esztétikaprofesszor 1778-as művészetelméleti monográfiájának első teljes magyar fordítását tartja kezében az olvasó. A jezsuita professzor esztétikai írásai a maga korában Európa-szerte ismertek és elismertek voltak. De ismertek és elismertek voltak magyar nyelven író kortársai között is, közel fél évszázadon át az egyetemi esztétikaoktatás tankönyveiként szolgáltak. Olyan szerzők forgatták kézikönyvként az itt közölt kötet latin eredetijét, azaz az első magyarországi esztétikai monográfiát, mint Batsányi János, vagy Csokonai Vitéz Mihály. Szerdahely műve azonban nemcsak a magyar irodalomtörténet szempontjából alapszöveg, hanem újragondolandó szempontokat nyújthat a magyar művészettörténet, filozófiatörténet, klasszikafilológia számára is.Tétel Szabadon hozzáférhető Alaktan és értelmezéstörténet(Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995) Dobos, István; Bitskey, István; Görömbei, András; Kulcsár Szabó, Ernő; Szegedy-Maszák, MihályDobos István munkája a témakör eddigi legteljesebb feldolgozása a magyar irodalomtudományban. Másfél évtizeddel ezelőtt megkezdett prózapoétikai vizsgálódásaim óta továbbra is csak résztanulmányokkal bővült a korszak rövidprózájának irodalma, holott az irodalomtörténeti értékelés régóta kiemeli a századforduló novellisztikájának jelentőségét. Dobos István kettős feladatot vállalt: a novellairodalom és ennek elméleti/történeti reflexiója áll kutatásának középpontjában. A kijelölt műfajjal kapcsolatban elsőnek végez kimerítő, komplex vizsgálatot. Felhasználja a narratológia és a strukturális elbeszéléselemzés tapasztalatait, ezeket azonban történeti poétikai, hatástörténeti és befogadáselméleti szempontokkal bővíti. A dolgozat az alapkutatást metatudományos elemmel egészíti ki, s ennek következtében nem csupán a tárgykör kutatói számára kínál föl forrásértékű munkát, hanem a tágabban értelmezett elbeszéléskutatás számára is.Tétel Szabadon hozzáférhető Arany János és kortársai I.(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2003) Barta, János; Görömbei, András; Imre, László; Bitskey, István; Görömbei, András; Gönczy, Monika„Nem egyszerűen a szokásos kérdésre kívánunk válaszolni, hogy ti. aktuális-e Barta János tudósi életműve és ha igen, miért, hanem abból a felismerésből indulunk ki, hogy az ő életpályája és írott munkássága időben egyre távolodó tények, tendenciák, kihívások és feleletek kölcsönhatásában tárható fel. A XX. század nagy gondolkodástörténeti fordulatának jegyében szólva: Barta János minden írása csak úgy fogható fel és csak úgy értékesíthető hitelesen, ha régmúlt évtizedekre, azok kérdéseire adott válasz gyanánt értelmezzük. [...] így született meg az az elképzelés, hogy »posztumusz« jelenjék meg Barta János soha meg nem írt »Arany-monográfiája«, az Arany-tanulmányok legjava, nagyjából időrendben. (Természetesen a témák és nem a Barta-kéziratok keletkezésének időrendjében.) Amikor aztán lehetőség mutatkozott kétkötetes kiadványra, evidensnek tűnt a legjobb Madách-, Kemény-, Jókai- és Vajda-tanulmányok kiválasztása. A cím meg szinte magától adódott: Arany és kortársai. [...]"Tétel Szabadon hozzáférhető Arany János és kortársai II.(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2003) Barta, János; Imre, László; Imre, László; Bitskey, István; Görömbei, András; Gönczy, Monika„Nem egyszerűen a szokásos kérdésre kívánunk válaszolni, hogy ti. aktuális-e Barta János tudósi életműve és ha igen, miért, hanem abból a felismerésből indulunk ki, hogy az ő életpályája és írott munkássága időben egyre távolodó tények, tendenciák, kihívások és feleletek kölcsönhatásában tárható fel. A XX. század nagy gondolkodástörténeti fordulatának jegyében szólva: Barta János minden írása csak úgy fogható fel és csak úgy értékesíthető hitelesen, ha régmúlt évtizedekre, azok kérdéseire adott válasz gyanánt értelmezzük. [...] így született meg az az elképzelés, hogy »posztumusz« jelenjék meg Barta János soha meg nem írt »Arany-monográfiája«, az Arany-tanulmányok legjava, nagyjából időrendben. (Természetesen a témák és nem a Barta-kéziratok keletkezésének időrendjében.) Amikor aztán lehetőség mutatkozott kétkötetes kiadványra, evidensnek tűnt a legjobb Madách-, Kemény-, Jókai- és Vajda-tanulmányok kiválasztása. A cím meg szinte magától adódott: Arany és kortársai. [...]"Tétel Szabadon hozzáférhető Ars scientiae(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007) Balogh, Piroska; Bitskey, István; Görömbei, András; Szilágyi, MártonA kötet célja, hogy beemelje Schedius Lajos különböző kanonizációs folyamatok útvesztőiben feledésre ítélt életművét az irodalomtörténeti, illetve egyéb tudománytörténeti közelítések kurrens párbeszédébe. Mindenekelőtt megpróbálja feltárni és nyomon követni eme útvesztőket, majd kísérletet tesz arra, hogy az esztétikától a térképészetig terjeszkedő, igen szerteágazó szaktudományi irányú életművet egységes szempontrendszer és paradigma szemszögéből értelmezze. Bemutatja, hogy Schedius tudományos pályája milyen gyakorlatias, eszközszerű elemek alkalmazásával épült fel: az olvasó betekintést nyerhet e pálya szociológiai és vagyoni hátterébe, megismerheti annak pedagógiai vonatkozásait, Schedius folyóiratszervezői és szerkesztői programjait, színház- és társaságszervező tevékenységét. A kötet második fele azt mutatja be, hogy e gyakorlati tudományszervezői törekvések mögött milyen tudományszemlélet tételezhető. Azaz: hogyan írható le az a göttingeni paradigmából kiinduló, számos szaktudomány módszertanát integráló elméleti-módszertani folyamat, mely végül az esztétika szaktudományának horizontját univerzális embertudománnyá képes tágítani. Ezáltal remélhetőleg egyszersmind a Schedius-szövegeket hozzáférhetővé tévő Doctrina pulcri - Schedius Lajos János széptant írásai című szövegkiadás egyik lehetséges összefüggés-, valamint értelmezési rendszere is kibontakozik.Tétel Szabadon hozzáférhető Átdolgozások kora(Kossuth Egyetemi Kiadó, 1996) Márkus, Béla; Bitskey, István; Görömbei, András; Czine, MihályAz irodalomjegyzék úgyis elárulja: a dolgozat lassan tíz esztendeje készült. Azóta biztosan lehetett volna frissíteni a szakirodalmát, újítani a szempontjait, gazdagítani a hivatkozásait, módosítani az arányait. Sőt: újraírni az egészet. Kiterjesztve például Sarkadi egész pályájára a paraszti orientáció kutatását. A fordulat évétől, 1948-tól korábbiakra és az ötvenhármas fordulattól későbbiekre is: hogyan keletkezett és miképp halt el a paraszti tematika, nézőpont és szemlélet érvényesítése. Kiemelve - amire még 1987-ben az egyik bírálóm figyelmeztetett -: a dogmatikus doktrínák, az antiliberalizmus tombolása közepette Sarkadi annyira individuális, hogy az már istenkísértés. A voluntarista irodalmi gondolkodás korában a „liberális szellem okvetetlenkedéseit képviselte". Következetesebben szem előtt tartva a kálvini predestináció egyik fontos problémájának, az üdvözülés bizonyosságának, illetve a természeti állapotból a kegyelmi állapotba eljutásnak az életműben újra és újra felbukkanó aszkézissel való összefüggéseit. És sorolható volna még, okkal, sok minden kívánalom. Számot kellett vetni velük, amikor a fiókban maradás magától értetődően tartós lehetősége helyett a kézirat megjelentetésének esélye merült föl. Hogy a számvetést mégsem követte újrafogalmazás, lényegi javítás, netán - a megidézett kor szellemében - átdolgozás, annak több oka van. A legegyszerűbb - Fichtét parafrazálva -: nem csupán nagyon rossz, de annál is rosszabb lenne a dolgozat filológiai tényeire, adataira nézve, ha az eltelt évtized miatt más megvilágításba kellene helyezni őket. A következő ok: ha ma már itt-ott másképp fogalmaznék is, ha itt-ott tovább igazítanám is a szöveget - a perzekutor esztétika uralkodásáról nem másítanám meg a véleményemet. Nem akarnám se megtagadni, se szégyellni, amit végeztem. Bár (idézhetnék hasonló helyzetből kivezető, útbaigazító sorokat) nem azonosulok teljesen vele, de vállalom. Végezetül a legszemélyesebb ok: az újraírástól és az átdolgozástól nemcsak a magam vállalása tartott vissza. Hanem - Király István emléke is. Kétségektől gyötört utolsó éveiben kitartóan segített, indulatosan serkentett „kilicitálni" ezt a munkát. Ezt, éppen ezt. Ami nem zárná ki, hogy megírjam majd - pontosabban? inkább - máshogy is.Tétel Szabadon hozzáférhető „Csillagokká repesztett szöveg...”(Debreceni Egyetemi Kiadó : Debrecen University Press, 2020-12-24) Gönczy, Monika; Debreczeni , Attila; Dobos, István; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Eisemann, GyörgyA kötet a 19. század közepéről, második feléből választott, elsősorban epikai, magyar nyelven írt, kanonizált, a kánon peremére szorult, vagy akár a korabeli sikerük ellenére kánonba nem került műalkotások intertextuális szövegszervező eljárásait vizsgálja. Az egyes fejezetek mindig valami műfaji billegést, váltást, transzformációt is prezentálnak egyidejűleg, amikor a korszak tanulmányozott szövegkorpuszai mögött rejlő irodalmi folyamatok aspektusaira is rávilágítanak - legyen szó egy amatőr műgyűjtő kéziratos feljegyzéseiről, az eposzkérdésről és elregényesedésről, a Qujote-jelenségről, vagy a novella alakváltásáról. A szövegköziség jelenségének korabeli mediális és performatív karakterére fókuszáló műelemzések azt kívánják bizonyítani, hogy az intertextualitás a klasszikus magyar irodalom esetében is gyakran a szöveg létmódjának feltétele, akkor is, amikor akár nagyon jól körülhatárolható funkciója van, vagy amikor a romantikára és a modernségre jellemző dialogikus szövegfelfogástól időnként a posztmodern szövegfelfogás decentráltsága felé billen el egy-egy textus.Tétel Szabadon hozzáférhető Csokonai és az érzékeny énekelt dalköltészet(Debreceni Egyetemi Kiadó / Debrecen University Press, 2013-12) Hovánszki, Mária; Debreczeni, Attila; Dobos, István; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Domokos, MáriaE monográfia Csokonai poézisén keresztül az énekelt lírának a 18–19. századforduló magyar irodalmában betöltött szerepét, miértjét és mikéntjét vizsgálja. A 18. század végének énekelt dalköltészete a fennmaradt tetemes dallamanyag ellenére, paradox módon, különösen kevés figyelmet kapott az irodalomtörténetben. A dallamok leírásával, értelmezésével és elemzésével, illetve a korabeli műfaj- és verselméletek, elszólások vizsgálatával mindenekelőtt ezt a hiányt szeretné pótolni a kötet, hiszen a szöveg és zene egyidejű kapcsolatán alapuló énekelt költészet korabeli jelentéshorizontjait feltárva, sok tekintetben újszerű irodalomtörténeti háttér bontakozik ki előttünk. A könyv első fejezete a vonatkozó társadalmi és eszmetörténeti kontextusok feltárásával a korabeli magyar nyelvű érzékeny énekelt dalköltészet mibenlétét tárja fel, a második fejezet – a verstani kutatásokból eddig hiányzó „láncszemet” – az énekelt költészet gyakorlati megvalósulásából származó versújítást járja körül, a harmadik rész pedig a szerzői intenció felől (is) közelítve tesz kísérletet Csokonai énekelt költészetének értelmezésére. S hogy a Csokonai-dalokról való beszéd ne csak üres szólam maradjon, azok mintegy „halottaikból föltámasztattak”, s a mellékletekben közreadott kották hangzó anyagát a „Kegyes Olvasó”, ha neki úgy tetszik, az MTA–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport honlapján meg is hallgathatja.Tétel Szabadon hozzáférhető Csokonai, az újrakezdések költője(Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997) Debreczeni, AttilaAz 1970-es évek első felében készült Csokonai-kismonográfiák, Julow Viktor és Vargha Balázs munkái óta több, új távlatokat nyitó dolgozat jelent meg a felvilágosodás nagy költőjének munkásságával kapcsolatban, s jelentősen előrehaladt összes műveinek kritikai kiadása is. Mindez mintegy kihívást jelentett az életmű egészével való szembenézésre. A jelen könyv e kihívást elfogadva törekszik egy korszerű Csokonai-portré megrajzolására. Mint a szerző írja: „Csokonai megértéséhez a leghosszabb út látszik a legrövidebbnek: a költői világkép egészének a feltárása. Ennek belső összefüggéseit kell megértenünk, mégpedig legsajátabb lényege szerint, vagyis nem külső (pl. politikai vagy szigorúan egzisztenciális) szempontokat vetítve belé. Legalább ilyen fontos azonban számunkra az is, hogy ezt a világképet a maga dinamikájában ragadjuk meg. A változás, az átformálódás természetes folyamat: válasz a léthelyzet változásaira. Minden léthelyzet egymásból következik, de eltérő lényegű is, így a költői világkép formálódásának stációi is sajátszerűek, s nem egy másik szakasz mércéjével mérendők. Az így felfogott átalakulási folyamat megragadását az életműből készített »hosszmetszetek« belső dinamikájának és ezek egymáshoz való viszonyainak a felvázolásától reméljük. Három fő fejezetünk három alapvető szempont szerint kíséri végig Csokonai pályáját, költészetének vonulatait. Az elsőben a boldogság és az erkölcs összefüggéseire koncentrálunk, igyekezvén felmutatni a két fogalom közötti fokozatos hangsúlyváltást. A másodikban a nemzetről és a kultúráról alkotott elképzelését, azok új minőséggé való összeforrását próbáljuk meg érzékeltetni. A harmadikban a természet és az ember fogalmainak viszonyában végbement átalakulásra szeretnénk fényt deríteni, amelynek lényegét a teleologikus szemlélet megtörésében látjuk. Gyönyörködés - hasznosság - reflexió: végső soron a klasszicista művészet eme alapvető jegyei azok, melyek az életműből készített három fő metszetünk lényegét alkotják." E könyv tehát elsőrendűen eszmetörténeti szempontból közelít Csokonai életművéhez, így remélvén szilárd fogalmi bázist és árnyalt fejlődési rajzot adni a további kutatás számára. A teljes életművet felölelő munka hátterében ott áll a kritikai kiadás szigorú tényszerűséget biztosító filológiai apparátusa is. A jelen második kiadás az elsőhöz képest mintegy 50 oldallal bővült: helyet kaptak benne a Lilla és az Anakreoni Dalok életmű-záró köteteit elemző újabb tanulmányok is, melyek a könyv egy fontos részének újraírásaként számot adnak az immár négy esztendeje betűkbe rögzült Csokonai-portré további formálódásáról.Tétel Szabadon hozzáférhető Doctrina pulcri(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005-12) Schedius, Lajos János; Balogh, Piroska; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Szilágyi, MártonA magyar irodalomtörténeti hagyomány Schedius Lajos János mint író fó' minőségeként az „esztéta”, illetve „esztétika professzora” megjelölést alkalmazza. E megjelölés azonban gyakorta szociokulturális státusminősítéssé halványul, amennyiben a Schedius-szakirodalom jelentős része nem az esztétikai vonatkozású szövegek köré épül. Ha esetleg mégis igen, akkor az értelmezőnek szembesülnie kellett azzal a problémával, hogy a széptani írások szövegkorpusza igen fragmentált és nehezen hozzáférhető: közel egy évszázadon át csupán a Principia philocaliae kötete alkotta azt, amely azonban mindössze néhány példányban és csak latinul volt olvasható. A Szépség tudománya című értekezés szövege ugyan ismert volt, sőt Toldy Ferenc egy középiskolai szöveggyűjteménybe is beszerkesztette annak részletét, ám elsősorban mint a Principia philocaliae magyar változatának fragmentumát olvasták. Ennek megfelelően számos részletes, Schedius-szövegek értelmezésére épülő kötet kénytelen volt maguknak a szövegeknek valamiféle transzfer jellegű ismertetésére szorítkozni, óhatatlanul leegyszerűsítve azokat. Az ismertetések során visszatérő hiányérzetet keltett az is, hogy az 1828-as monográfia megjelenése előtti közel négy évtizedben Schediustól elhangzó esztétikai előadások tartalma, azaz a hiátust képező „korai korszak” hogyan lenne reprezentálható. Jelen szövegkiadás többek között ezekre a dilemmákra kíván választ adni. közreadván a kéziratból számos, a hiányolt korszakot bemutató Schedius- szöveget, többek között a Szemere Pál által is hallgatott és méltatott esztétikai előadások szövegét. Az újra feltárás érdekében közöljük továbbá a latin esztétikai tanulmányok és a latin nagymonográfia magyar fordítását is. Ezzel remélhetően nemcsak a Schedius-recepció térhet új utakra, hanem a 19. századi magyar irodalom- és esztétikatörténet, továbbá - a Principia Philocaliae univerzalisztikus horizontja révén - számos, más tudomány története nyerhet új szempontokat nyitó szövegkorpuszt.Tétel Szabadon hozzáférhető Drámák(Kossuth Egyetemi Kiadó, 1998) Bolyai, Farkas; Borbély, Szilárd; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, PálA múlt század második felében a Bolyaiak iránti érdeklődést Bolyai Jánosnak némileg megkésett, külföldi felfedezése indította el. Ez a figyelem irányította rá a vizsgálódásokat a Bolyaiak matematikai teljesítményének értékelésére, hagyatékuk feltárására és kutatására. A publikációk viszonylag nagy száma természetszerűleg erre helyezi a hangsúlyt Bolyai Farkas esetében is - torzóban maradt szépírói pályája folytán - indokoltan. Irodalmi tevékenységéről csak mellékesen, az életpálya különössége és a szerteágazó tehetség megnyilvánulásának illusztrálásaként emlékeztek meg. A drámákat és egy fordításkötetet közreadó Bolyai Farkast az irodalomtörténetírás számon tartotta, de irodalmi tevékenységének nem tulajdonítottak különösebb értéket, inkább csak a nagy matematikus iránti tisztelet hangján szóltak róla. Bolyai drámai kísérleteinek jelentősége csak az 1810-cs évek drámairodalmának a történeti feldolgozása során nyerte el méltó helyét, elsősorban Rohonyi Zoltán (Rohonyi 1975) és Nagy Imre (Nagy 1993) munkáival. Bolyai Farkas drámái - minden dramaturgiai hiányosságuk ellenére - fontos szerepet foglalnak el abban az alakulástörténetben, amely a magyar dráma kulturális szerepfelfogásának megcrősödését,és a magyar nyelvű irodalom hagyományrendjének kiteljesedését jelenti.Tétel Szabadon hozzáférhető Elkülönülő és közösségi irodalmi programok a 19. század első felében(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2000) Hász-Fehér, Katalin; Bitskey, István; Görömbei, András; Kerényi, FerencFáy András szerzői alakja és életműve irodalomtörténeti kánonunk mai állása szerint a „másodvonalba" tartozik. A 19. század első felében azonban az általa (is) megfogalmazott közösségi irodalmi program a kánon részét és nem csupán kontextusát képezte, még akkor is, ha a felvilágosodás kora óta folyamatos volt a vita a közösségi kánont követő és az irodalom önálló rendszerként való elkülönülését hirdető szerzők között. Fáy András, aki a 19. század első felének egyik legnépszerűbb írója volt, ezért nemcsak a monográfia alanyaként szerepel e kötetben, hanem modellként is, mert az ő életművén, irodalmi gondolkodásán, kapcsolatrendszerén és recepcióján keresztül tükröződnek az elkülönülő és a közösségi irodalmi programok közötti párbeszéd aspektusai. Kiindulópontként - a népszerűség fogalmának középpontba állításával - az olvasástörténeti és -szociológiai kérdések tűntek alkalmasnak, vagyis annak a problémakörnek a körüljárása, hogy mi volt a titka Fáy népszerűségének egy olyan korszakban, amelyet a szakirodalom is rendkívül eklektikusnak lát, és különböző eszmetörténeti, esztétikai vagy politikai áramlatok küzdőtereként tart számon. A 18-19. század fordulójának, illetve a reformkornak a kutatásakor még egy fontos tényező indokolja az olvasótáborra való odafigyelést. A népszerűség fogalmának értelmezése azért kap a korábbiaknál is fontosabb szerepet és jelentőséget ebben az időszakban, mert nálunk ekkor zajlanak az európai klasszicizmus különböző vonulataiban végighúzódó viták, hogy a közönség mennyiben részese egy irodalmi rendszernek: egyenjogú szereplője, nevelésre és kiművelésre váró tömeg, vagy a műveket vásárló és a szerzőket ezáltal anyagilag fenntartó mecénás. Az e kérdéseken elmélkedő szerzők irodalmi programjuk keretei között fogalmazzák meg válaszaikat, ugyanakkor a válaszok során derül fény helyenként gondolatmenetük ellentmondásosságára is. Eközben megkerülhetetlenek voltak azok a reflexiók, amelyek irodalomtörténet-írásunk hagyományait, diszciplináris helyzetét érintik, módszertani szempontból pedig olyan kérdésekkel kellett szembenézni, hogy egy kánonból kiszorult szerző megközelítéséhez szükséges szövegfeltáró tevékenység hogyan alakítható át történeti és elméleti területté, és mindebből mennyit bír el egy életrajzi, kor- és problématörténeti elemekből ötvözött monográfia.Tétel Szabadon hozzáférhető Az elmúlás poétikája(Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen University Press, 2014-12) Lapis, József; Debreczeni, Attila; Dobos, István; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Bednanics, GáborMiképp hozza létre, hogyan közvetíti, módosítja, kérdőjelezi meg a költői beszéd a halálról való fogalmainkat? Mi mutatkozik meg a lírai médiumban akkor, amikor úgy véljük, hogy a halálról beszélünk (illetőleg: miért véljük úgy)? Hogyan alkotják meg a különböző retorikai és poétikai alakzatok a halálhoz kapcsolódó tapasztalategyüttest? Hogyan történik a távollévő megszólítása, a jelenlét megteremtése, az idegenség közvetítődése az eltérő lírai formációkban és a költői életművek egyes darabjaiban? Hogyan beszél a vers, amikor a halálról beszél, és arról beszél-e vajon? A nyelvi konfigurációk közül talán a képi sűrítettséggel, retorikával, figurativitással és érzéki (hangzóssági) hatáspotenciállal leginkább fölvértezett költészet az, mely a racionális megismerés számára elzárt terrénumok fölfedezője lehet. A költői nyelv varázsa abban áll, hogy a sehogyan másképpen nem elmondhatót létrehozza, s a halál sem olyan formában létezett addig, amíg és ahogyan a figuratív nyelv azt megteremtette, s teremti újra mind a mai napig. A nem jelenlévő másik megszólítása, a tulajdonképpeni idegenségként elgondolható halál tapasztalatának reflexiója, színre vitele gyakorta előhívja a költői szó, a nyelv teremtő vagy világlétesítő potenciáljának kérdéskörét (igenlését, vágyát, kételyét) is. A kötet arra a kérdésre keresi a választ, hogy a két világháború közötti magyar irodalomban jelentett- e újszerű költészeti problémát a halálnak – a jelen nem lévőnek és megismerhetetlennek – a megjelenítése.Tétel Szabadon hozzáférhető Első folyóirataink: AURORA I.(Debreceni Egyetemi Kiadó: Debrecen University Press, 2024-09-30) Bodrogi , Ferenc Máté; Debreczeni, Attila; Fazakas, Gergely Tamás; Orbán, LászlóA Csokonai Könyvtár. Források (Régi kortársaink) című sorozat jelen huszonkettedik darabja az Aurora. Hazai Almanach forráskiadását tartalmazza öt kötetben. Kisfaludy Károly zsebkönyve 1822-től 1837-ig évenként jelent meg Pesten, Kisfaludy halála után, 1832-től Bajza József szerkesztésében. E kiadványban látott először napvilágot nyomtatásban a Himnusz és a Szózat, lapjain először jelent meg egyes művek címe után a megjegyzés: romantikus költemény. Az Aurora az első országos népszerűségnek örvendő magyar nyelvű szépirodalmi periodika, szerzőjének lenni, a szerkesztők körül formálódott társasághoz tartozni tekintélyt jelentett. Irodalom-, művészet- és sajtótörténeti szempontból egyaránt jelentős kulturális vállalkozás, mely nagy hatást gyakorolt a későbbi fejleményekre, s mint a korszakok közötti átmenet fontos színtere, egyszerre mutatja fel a 19. század első felének különböző irodalmi és ideológiai mintázatait. Kiadásunk első négy kötete mintegy két és félezer oldalon, metszetekkel és kottamellékletekkel együtt adja közre az Aurora tizenhat évfolyamát, míg az ötödik kötet az editio minor típusú szövegkiadói kommentárokat tartalmazza. E kötet élén az Aurora-jelenség átfogó értelmezésére vállalkozó kísérőtanulmány áll, amit az egyes kötetekhez, művekhez, metszetekhez, kottákhoz tartozó jegyzetek és magyarázatok követnek. Az Első folyóirataink alsorozat jelen kiadványában a korszak meghatározó periodikája válik hozzáférhetővé a tudományos kutatás és a szélesebb érdeklődő közönség számára.Tétel Szabadon hozzáférhető Első folyóirataink: AURORA II.(Debreceni Egyetemi Kiadó : Debrecen University Press, 2024-09-30) Bodrogi , Ferenc Máté; Debreczeni, Attila; Fazakas, Gergely Tamás; Orbán, LászlóA Csokonai Könyvtár. Források (Régi kortársaink) című sorozat jelen huszonkettedik darabja az Aurora. Hazai Almanach forráskiadását tartalmazza öt kötetben. Kisfaludy Károly zsebkönyve 822-től 1837-ig évenként jelent meg Pesten, Kisfaludy halála után, 1832-től Bajza József szerkesztésében. E kiadványban látott először napvilágot nyomtatásban a Himnusz és a Szózat, lapjain először jelent meg egyes művek címe után a megjegyzés: romantikus költemény. Az Aurora az első országos népszerűségnek örvendő magyar nyelvű szépirodalmi periodika, szerzőjének lenni, a szerkesztők körül formálódott társasághoz tartozni tekintélyt jelentett. Irodalom-, művészet- és sajtótörténeti szempontból egyaránt jelentős kulturális vállalkozás, mely nagy hatást gyakorolt a későbbi fejleményekre, s mint a korszakok közötti átmenet fontos színtere, egyszerre mutatja fel a 19. század első felének különböző irodalmi és ideológiai mintázatait. Kiadásunk első négy kötete mintegy két és félezer oldalon, metszetekkel és kottamellékletekkel együtt adja közre az Aurora tizenhat évfolyamát, míg az ötödik kötet az editio minor típusú szövegkiadói kommentárokat tartalmazza. E kötet élén az Aurora-jelenség átfogó értelmezésére vállalkozó kísérőtanulmány áll, amit az egyes kötetekhez, művekhez, metszetekhez, kottákhoz tartozó jegyzetek és magyarázatok követnek. Az Első folyóirataink alsorozat jelen kiadványában a korszak meghatározó periodikája válik hozzáférhetővé a tudományos kutatás és a szélesebb érdeklődő közönség számára.Tétel Szabadon hozzáférhető Első folyóirataink: AURORA III.(Debreceni Egyetemi Kiadó : Debrecen University Press, 2025-09-30) Bodrogi , Ferenc Máté; Debreczeni , Attila; Fazakas, Gergely Tamás; Orbán, LászlóA Csokonai Könyvtár. Források (Régi kortársaink) című sorozat jelen huszonkettedik darabja az Aurora. Hazai Almanach forráskiadását tartalmazza öt kötetben. Kisfaludy Károly zsebkönyve 1822-től 1837-ig évenként jelent meg Pesten, Kisfaludy halála után, 1832-től Bajza József szerkesztésében. E kiadványban látott először napvilágot nyomtatásban a Himnusz és a Szózat, lapjain először jelent meg egyes művek címe után a megjegyzés: romantikus költemény. Az Aurora az első országos népszerűségnek örvendő magyar nyelvű szépirodalmi periodika, szerzőjének lenni, a szerkesztők körül formálódott társasághoz tartozni tekintélyt jelentett. Irodalom-, művészet- és sajtótörténeti szempontból egyaránt jelentős kulturális vállalkozás, mely nagy hatást gyakorolt a későbbi fejleményekre, s mint a korszakok közötti átmenet fontos színtere, egyszerre mutatja fel a 19. század első felének különböző irodalmi és ideológiai mintázatait. Kiadásunk első négy kötete mintegy két és félezer oldalon, metszetekkel és kottamellékletekkel együtt adja közre az Aurora tizenhat évfolyamát, míg az ötödik kötet az editio minor típusú szövegkiadói kommentárokat tartalmazza. E kötet élén az Aurora-jelenség átfogó értelmezésére vállalkozó kísérőtanulmány áll, amit az egyes kötetekhez, művekhez, metszetekhez, kottákhoz tartozó jegyzetek és magyarázatok követnek. Az Első folyóirataink alsorozat jelen kiadványában a korszak meghatározó periodikája válik hozzáférhetővé a tudományos kutatás és a szélesebb érdeklődő közönség számára.Tétel Szabadon hozzáférhető Első folyóirataink: AURORA IV.(Debreceni Egyetemi Kiadó : 647Debrecen University Press, 2025-09-30) Bodrogi , Ferenc Máté; Debreczeni, Attila; Fazakas, Gergely Tamás; Orbán, LászlóA Csokonai Könyvtár. Források (Régi kortársaink) című sorozat jelen huszonkettedik darabja az Aurora. Hazai Almanach forráskiadását tartalmazza öt kötetben. Kisfaludy Károly zsebkönyve 1822-től 1837-ig évenként jelent meg Pesten, Kisfaludy halála után, 1832-től Bajza József szerkesztésében. E kiadványban látott először napvilágot nyomtatásban a Himnusz és a Szózat, lapjain először jelent meg egyes művek címe után a megjegyzés: romantikus költemény. Az Aurora az első országos népszerűségnek örvendő magyar nyelvű szépirodalmi periodika, szerzőjének lenni, a szerkesztők körül formálódott társasághoz tartozni tekintélyt jelentett. Irodalom-, művészet- és sajtótörténeti szempontból egyaránt jelentős kulturális vállalkozás, mely nagy hatást gyakorolt a későbbi fejleményekre, s mint a korszakok közötti átmenet fontos színtere, egyszerre mutatja fel a 19. század első felének különböző irodalmi és ideológiai mintázatait. Kiadásunk első négy kötete mintegy két és félezer oldalon, metszetekkel és kottamellékletekkel együtt adja közre az Aurora tizenhat évfolyamát, míg az ötödik kötet az editio minor típusú szövegkiadói kommentárokat tartalmazza. E kötet élén az Aurora-jelenség átfogó értelmezésére vállalkozó kísérőtanulmány áll, amit az egyes kötetekhez, művekhez, metszetekhez, kottákhoz tartozó jegyzetek és magyarázatok követnek. Az Első folyóirataink alsorozat jelen kiadványában a korszak meghatározó periodikája válik hozzáférhetővé a tudományos kutatás és a szélesebb érdeklődő közönség számára.Tétel Szabadon hozzáférhető Első folyóirataink: AURORA V.(Debreceni Egyetemi Kiadó : Debrecen University Press, 2024-09-30) Bodrogi, Ferenc Máté; Debreczeni, Attila; Fazakas, Gergely Tamás; Orbán, LászlóA Csokonai Könyvtár. Források (Régi kortársaink) című sorozat jelen huszonkettedik darabja az Aurora. Hazai Almanach forráskiadását tartalmazza öt kötetben. Kisfaludy Károly zsebkönyve 1822-től 1837-ig évenként jelent meg Pesten, Kisfaludy halála után, 1832-től Bajza József szerkesztésében. E kiadványban látott először napvilágot nyomtatásban a Himnusz és a Szózat, lapjain először jelent meg egyes művek címe után a megjegyzés: romantikus költemény. Az Aurora az első országos népszerűségnek örvendő magyar nyelvű szépirodalmi periodika, szerzőjének lenni, a szerkesztők körül formálódott társasághoz tartozni tekintélyt jelentett. Irodalom-, művészet- és sajtótörténeti szempontból egyaránt jelentős kulturális vállalkozás, mely nagy hatást gyakorolt a későbbi fejleményekre, s mint a korszakok közötti átmenet fontos színtere, egyszerre mutatja fel a 19. század első felének különböző irodalmi és ideológiai mintázatait. Kiadásunk első négy kötete mintegy két és félezer oldalon, metszetekkel és kottamellékletekkel együtt adja közre az Aurora tizenhat évfolyamát, míg az ötödik kötet az editio minor típusú szövegkiadói kommentárokat tartalmazza. E kötet élén az Aurora-jelenség átfogó értelmezésére vállalkozó kísérőtanulmány áll, amit az egyes kötetekhez, művekhez, metszetekhez, kottákhoz tartozó jegyzetek és magyarázatok követnek. Az Első folyóirataink alsorozat jelen kiadványában a korszak meghatározó periodikája válik hozzáférhetővé a tudományos kutatás és a szélesebb érdeklődő közönség számára.Tétel Szabadon hozzáférhető Első folyóirataink: Magyar Museum I.(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004) Debreczeni, Attila; Gyimesi, Krisztina; Harsányi, Ildikó; Sike, Erika; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Szabó G., ZoltánA Magyar Museum az első magyar nyelvű folyóirat, amely 1788 és 1793 között jelent meg Pesten és Kassán. A lapalapítás Baróti Szabó Dávid, Batsányi János és Kazinczy Ferenc nevéhez fűződik, ők hozták létre a kassai magyar társaságot. A második negyed összeállítását követően azonban szemléletbeli és személyes ellentétek miatt Kazinczy Ferenc kivált a társaságból és megalapította az Orpheust, de a további két számban még képviseltette magát. A második kötet szerkesztését Batsányi már lényegében egyedül végezte, így az ő koncepciója érvényesült a folyóirat programjában, előfizetéses rendszerben, irodalmi vállalkozásként jelentetve meg a Magyar Museumot. A különböző támadások miatt azonban a nyolcadik számot követően abbahagyni kényszerült a lap kiadását. A folyóirat jelentősége rövid élete ellenére is óriási volt az éppen bontakozni kezdő magyar irodalmi nyilvánosság megszervezésében. A jelen kötet, amely része az Első folyóiratainkat közreadó alsorozatnak, a Magyar Museum teljes anyagát tartalmazza, beleértve az összes mellékletet (metszeteket, borítókat stb.), amelyek így együtt egyetlen ismert példányban sem lelhetők fel. Függelékként eredeti kéziratból közöljük Kazinczy Ferenc 1787-es Élőbeszédét és Batsányi János 1791-es Tudósítását is, amelyek a két ifjú irodalmi vezér szemléletének, programjának lényeges dokumentumai. A jelen forráskiadás részletes szövegkritikai jegyzeteket tartalmaz, valamint feltárja a folyóirat történetét. Az egyes szövegek megértését magyarázatok segítik, a kutatás számára négyféle mutató áll rendelkezésre. A kísérőtanulmány a folyóiratban érvényre jutó irodalomszemléleteket kívánja bemutatni a kor literátori vitáinak kontextusában, láthatóvá téve mindazt, amiben Batsányi és Kazinczy közös álláspontot képviselt, és azt is, amiben nem.