Hallgatói dolgozatok (Földtudományi Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Földtudományi Intézet 2018-ban létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Földtudományi Intézet) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 422)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2001. évi tiszai árvíz hidrológiai jellemzői és árvízvédelmi következményeiBartha, Alexandra; Tóth, Csaba; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetDolgozatomat a 2001. évi tiszai árvíz hidrológiájáról és annak árvízvédelmi következményeiről írtam. Az árvízvédelem mindig fontos szerepet játszott az emberiség történelmében, hiszen a szeszélyes folyó hatalmas mérete és kiöntése folyamatos problémát jelentett. A Tisza szabályozása az 1840-es években kezdődött el gr. Széchenyi István és Vásárhelyi Pál közreműködésével. 2001.márciusában hatalmas árvíz sújtotta a Felső-Tisza-vidéket. Dolgozatom legfőbb célkitűzése az volt, hogy a számtalan tiszai káresemény közül ezt az egy árvízi eseménysorozatot részletesen bemutassam. A munkámban továbbá bemutattam az egyik érintett községet, egyben szülőfalumat, Tákost. A dolgozat végén a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretein belül megvalósult projekteket is ismertettem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 3D pontfelhők összehasonlító vizsgálata a Debreceni Egyetem egy részletének példájánZsipi, Klaudia; Szabó, Gergely; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetNapjainkban egyre inkább elterjedtebbé válnak a pontfelhők alkalmazása. Antropogén és természetes környezetben egyaránt hasznosíthatók. Jelenleg antropogén környezetben szélesebb körben vannak elterjedve, mint természetes környezetben. A szakdolgozatom témája egy természetes környezetről készített pontfelhő vizsgálata különböző módszerek segítségével. A pontfelhő az egyetem területén készült, földi lézerszkenneléssel. A kutatásom célja az erdős pontfelhőkben a fák hatékony tanulmányozása a CloudCompare szoftver segítségével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A biogáz felhasználásának jó gyakorlataidr. Takács, János; Tóth, Tamás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetDolgozatom célja a biogáz termelési folyamatának és a benne rejlő lehetőségeknek a bemutatása nemzetközi kitekintésekkel és hazai vonatkozások feltárásával. Célom rávilágítani arra, hogy hazánkban az előző két energiahatékonyságra irányuló cselekvési tervben méltatlanul keveset foglalkoztak a biogáz ügyével. Az erőművek telepítésével kapcsolatban stratégiaalkotási folyamataink átalakulóban vannak, ezért Európai Uniós és magyarországi termelési adatok által kívánok jó gyakorlatokat bemutatni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A BKM Nonprofit Zrt. fenntarthatósági politikájaHarmath, Laura Tímea; Fazekas, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA BKM Nonprofit Zrt-nek nagy szerepe van, a fenntarthatóság, fenntartható jövő kialakulásában, hiszen a Főváros, mint tulajdonos több olyan szervezetnek a tagja, aminek a célja a fenntartható jövő kialakítása. Ezért olyan formai követelményeket vesz alapul, amik nemzetközileg is elismertek (pl. ESG). Olyan akcióterveket készít és olyan cég politikát alkalmaz, amik összhangban vannak egymással. A Főváros és a BKM Nonprofit Zrt. együtt sokat tehet a fenntartható jövőért.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csomagolóanyagok hulladékká válásának megelőzéseLáda-Tanyik, Eszter; Dr. Fazekas; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetSzakdolgozatomban a csomagolóanyagok hulladékká válásának megelőzését vizsgálom, mivel meggyőződésem, hogy ez a téma kiemelten fontos a 21. századi környezeti kihívások kezelésében. A választott témát saját tapasztalataim is inspirálták, hiszen egy nyíregyházi csomagolásmentes bolt vezetőjeként naponta szembesülök a jelenlegi rendszerek korlátaival és a változtatás lehetőségeivel. Kiemelten foglalkoztam a 2024-ben bevezetett REpont visszaváltási rendszerrel, amely jelentős lépést jelenthet a hazai hulladékgazdálkodásban. Célom az volt, hogy bemutassam a rendszer társadalmi fogadtatását, tapasztalatait, és feltérképezzem, milyen irányokba lenne érdemes továbbfejleszteni azt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Debrecen, a Nagyvárad és a Kassa Nemzetközi Repülőtér összehasonlítása a köztük lévő versenyt meghatározó tényezők szempontjábólKövesdi, Róbert; Kozma, Gábor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetDiplomamunkám témájának Debrecen, Nagyvárad Kassa repülőterek összehasonlítását választottam, infrastrukturális, szolgáltatási és forgalmi szempontokból. Korábbi kutatásom a Debrecen Nemzetközi Repülőtér és a koronavírus-járvány okozta forgalmi változások vizsgálatára irányult, és ezt folytattam tartalmában és földrajzi viszonylatában kibővítve. Célom ezzel az kutatással az volt, hogy bemutassak három hasonló kategóriájú repülőteret, amelyek Debrecenben és környezetében találhatóak, és részben eltérő fejlődési pályán haladnak. A település fejlődésének fontos szereplői a repülőterek, ezért a téma aktualitása kiemelt, és mivel ilyen jellegű vizsgálat még alig született, ezért hiánypótló is. A dolgozat első része egy rövid szakirodalmi és repülőtér történeti áttekintést tartalmaz, majd ezután saját terepi felmérés alapján hasonlítom össze a légikikötőket infrastrukturális és szolgáltatási szempontból. A következő egységben saját adatgyűjtés eredményeire támaszkodva a repülőterek forgalmi viszonyait elemzem, és rávilágítok a hasonlóságokra és a különbségekre. Az utolsó egységben egy jegyár összehasonlítással egészítem ki az adatgyűjtési kört. A dolgozat legvégén egy végső összefoglalást teszek. Ezzel a kutatással átfogó képet kapunk Debrecen, Nagyvárad és Kassa repülőterekről és eltérő dinamikájú fejlődésükről. A dolgozat nemcsak a tudományos téren hasznos, hanem gazdasági és társadalmi szervezetek számára is sok információt tartalmaz.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A debreceni Tócóskert változásvizsgálata térinformatikai módszerekkel, archív térképek és légifotók alapjánTokár, Máté; Szabó, Gergely; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA szakdolgozat témája a debreceni Tócóskert változásvizsgálatán alapszik. A változásvizsgálatban archív térképeket, légifotókat és műholdfelvételeket felhasználva vannak részletezve a Tócóskert fejlődésében történt változások. A szakdolgozat tartalmazza a változásvizsgálathoz szükséges vetülettani és térképtani alapismereteket, illetve a városrész fejlődésének rövid történelmét is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Dunakeszi járás demográfiai változásai 2011 és 2022 közöttBedő, Sebestyén; Pénzes, János; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetSzakdolgozatom célja, hogy bemutassam a Dunakeszi járás kialakulását a Budapesti agglomerációban, valamint a járás demográfiai változásait. Ezen változásokat megismerve mélyebb betekintést kapunk az agglomeráció egyik legnépesebb járásásnak népességdinamikai alakulásáról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Fenntartható Energia-és Klímaakcióterv (Sustainable Energy and Climate Action Plan - SECAP) szerepe az önkormányzatok klíma-és energiastratégiai törekvéseibenBaracsi, Berta Kata; Radics, Zsolt; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetSzakdolgozatomat a települések fejlesztésével kapcsolatban írtam. Témaként a települések klíma-és energiapolitikai céljainak előkészítését és megvalósítását elősegítő Fenntartható Energia-és Klímaakcióterv (a továbbiakban SECAP) mint stratégiai dokumentumok szerepéről írtam. Azért választottam ezt a témát, mert energiaipari szakértőként munkám során számos önkormányzattal állok kapcsolatban. Főként olyan önkormányzatokkal, akik észlelték és ideje korán reagáltak is azokra a külső piaci változásokra, melyeknél elsőszámú szempont, hogy az adott település adottságaira jellemző erőforrás valamint az önkormányzatnál elérhető képességek rendelkezésre állása és további fejlesztése elengedhetetlen az ezekre való reagálás, reziliencia kifejlesztése érdekében. Az erőforrások, kompetenciák összesítésére és az erre felvázolt projektek előkészítésére elengedhetetlen egy olyan stratégiai dokumentum létrehozása, mely mankóként tud szolgálni a település energia-és klímapolitikai célkitűzéseinek megvalósításához. A SECAP pontosan erre hivatott, hogy megfelelő metódus mentén végigvegye a településnél elérhető lehetőségeket és mozgósítani tudja a szükséges erőforrásokat, kompetenciákat. Az összeállított dokumentum által a települések képet kaphatnak arról, hogy az egyes, ehhez kapcsolódó stratégiai célok eléréséhez mire van szükségük, továbbá a SECAP lehetőséget is biztosíthat támogatási források igényléséhez is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Galga-patak árvízhelyzetének vizsgálata a klímaváltozás tükrébenTóth, Nikolett; Bertalan, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetSzakdolgozatom célja, hogy bemutassa a Galga-patak természetföldrajzi és hidrológiai sajátosságait. A dolgozatban ismertettem a vízfolyást ért antropogén hatásokat (pl. mederrendezések), valamint az utóbbi évtizedek árvízhelyzeteinek részletes leírását Hévízgyörk település mintáján keresztül. Bemutattam azt is, hogy a lokális csapadéknak milyen hatása van a vízhozamra és a vízállásra két település esetében (Galgamácsa, Hévízgyörk) és ezek a tendenciák hogyan változnak meg árvízhelyzetben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A geotermikus energia alkalmazási módjaiSimon, Gáborné; Tóth, Tamás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA megújuló energiaforrások használata, felhasználása egyre jelentősebb szerepet kap napjainkban. Elsődleges célom volt egy megújuló energiaforrás mélyebb, áthatóbb megismerése, bemutatása. A „zöld” energiaforrások közül mind a szélenergia, mind pedig a napenergia széles körben feldolgozott terület. A megújuló energiák számbavételekor előtérbe került számomra a geotermikus energia, mely lakóhelyem Miskolc vonatkozásában jelentős szerepet kapott. Az utóbbi évtizedben Miskolc fűtési rendszerében meghatározóvá vált a geotermikus energia. Míg 2010-ben 100%-ban fosszilis energiahordozón alapult a városi hőszolgáltató hőigényének kielégítése, addig mára ez már 45% alá csökkent. A hőigényt 55%-ban megújuló energiaforrások szolgáltatják: elsődlegesen a város határában 2300 méter mélyről kitermelt geotermikus energia és kisebb mennyiségben faapríték alapú biomassza. A város jelentős részén megújuló forrásból származik a hőenergia, illetve az Avas városrészben a használati melegvíz is, ezzel jelentősen csökkentve mind a földgáz-felhasználást, mind pedig a károsanyag-kibocsátást.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hajdúsági tormatermesztés és -kereskedelem gazdaságföldrajzi vizsgálataHárshegyi, Hanna; Molnár , Ernő; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA szakdolgozatom a hajdúsági tormatermesztés és kereskedelem témájában íródott. Feltérképeztem az itteni tormatermesztők és a torma kereskedelmével foglalkozó cégek működését és egymáshoz való kapcsolatát. A torma, mint hungarikum földrajzi és gazdasági vonatkozásait, jellemzőit valamint a gasztroturizmusban betöltött szerepét. Vizsgáltam milyen technológiai újítások jelentek meg a tormatermesztés évtizedei alatt. Milyen területeken váltotta fel az élőerős munkafolyamatokat a technika. Kutatásom arra is rámutat milyen nehézségekkel küzdenek meg a szereplők a torma világában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Jász-Nagykun-Szolnok megyei települési önkormányzatok helyi adó kivetési gyakorlatának vizsgálata 1997 és 2023 közöttBakos, Brendon András; Kozma, Gábor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA szakdolgazat Jász-Nagykun-Szolnok vármegye településeinek helyi adó kivetési gyakorlatával foglalkozik. Ezt 1997 és 2023 között vizsgálja. Vizsgálja a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye helyi adózását országos viszonylatban. Vizsgálja a helyi adók elterjedségét és annak változását a vármegye települései között. Vizsgálja a helyi adók esetében alkalmazott adómértékeket és azok változását. Továbbá vizsgálja, hogy milyen változásokkal járt a koronavírus okozta válsághelyzet a vármegye településeinek helyi adózában 2022-ről 2023-ra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A klímaváltozás hatása a folyók felszínformáló munkájáraNagy, Eszter; Négyesi, Gábor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetSzakdolgozatom témája a jelenleg zajló klímaváltozás folyóvizek felszínformálására gyakorolt hatásának vizsgálata több külföldi, majd hazai példán keresztül. Először áttekintem az éghajlatváltozás legfőbb okait és annak várható következményeit a folyók szempontjából kiemelten fontos éghajlati elemeken keresztül. Megvizsgáltam, hogy az éghajlatban várható globális változásokat hogyan követik a Kárpát-medencében végbemenő változások. Röviden bemutattam a Tisza legfontosabb tulajdonságait, majd azt kutattam, hogyan állhat kapcsolatban az éghajlatváltozás és a folyón végbement szabályzások következményei. A dolgozatom végén igyekeztem felkutatni a lehetséges perspektívákat, megoldásokat, amelyek a jövőben pozitív változást hozhatnak a Tisza mentén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A klímaváltozás hatása a tűzvédelmi szakterületreDávid, Judit; Mester, Tamás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetJelen tanulmány célja bemutatni a klímaváltozás okozta változásokat, valamint azok hatását a tűzvédelmi szakterületre. Munkánk során egy létesítmény sérülékenységvizsgálatán keresztül közelítettük meg a szélsőséges időjárási jelenségek kockázatainak és a lehetséges hatásainak azonosítását, végül javaslatot tettünk a feltárt kockázatok kezelésére. Az általunk kidolgozott vizsgálati módszertan alapja a szakmai körökben már ismert sérülékenységvizsgálati módszer, azonban célunk volt ennek csekély mértékben történő módosítása, kiegészítése. Tanulmányunkhoz egy új, véleményünk szerint korszerűnek gondolt járműkarbantartó műhely adatait vettük alapul.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A klímaváltozás hatása a Velencei-tó turizmusáraÉcsi, Zsanett; Vasvári, Mária; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetSzakdolgozatomban próbáltam rámutatni arra, hogy a globális éghajlatváltozás hogyan hat a Velencei-tó turizmusára. Szakirodalmi áttekintésen keresztül megvizsgáltam, hogy a klímaváltozásnak milyen negatív és pozitív hatásai vannak, mind ezt európai és magyarországi szintre is levetítve. Ezen kívül megvizsgáltam, hogy a klímaváltozás hogyan alakítja Európa és Magyarország turizmusát. Fontosnak tartottam a Velencei-tó és környező településeinek történelmi feltérképezését, hogy miként jutottunk el a jelenlegi állapothoz, hogyan éltek itt őseink, milyen kölcsönhatásban voltak a tóval. Lényeges volt megvizsgálni a tó környezeti állapotváltozásait, természeti katasztrófáit, hogy mikortól és miként fejlődött a turizmusa, hogyan hatott a tóra és élővilágára az emberi beavatkozás. Majd kutatómunkám során feltérképeztem a Velencei-tó térségének jelenlegi turisztikai helyzetét. Településenként felmértem a turisztikai attrakciókat, amelyek alapján táblázatot állítottam össze, majd elvégeztem a fő turizmus termékcsoportokként a klímaváltozás hatásainak elemzését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A klímaváltozás hatása Szilvásvárad turizmusáraKanizsay, Borbála; Vasvári , Mária; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetSzakdolgozatomban szakirodalmi adatok alapján ismertettem a klímaváltozás és a turizmus kapcsolatát. Bemutattam a klímaváltozás általános, turizmust érintő hatásait. Rávilágítottam, hogy a turizmus nemcsak hatásviselője, hanem jelentős gazdasági szektorként okozója is a klímaváltozásnak. Sérülékenységvizsgálatokkal elemeztem, hogy miként hat a klímaváltozás Szilvásvárad turizmusára. Online kérdőív segítségével vizsgáltam a helyi szállásadók, illetve szállások alkalmazkodóképességét. Javaslatokat tettem arra, hogy miként válhatna a település klímabaráttá.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A klímaváltozás tudományos arcai, avagy zöld programok a magyarországi Kutatók ÉjszakájánMerza, András; Vasvári, Mária; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA dolgozat azt vizsgálja, hogyan jelennek meg a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal és klímaváltozással kapcsolatos tudományos témák a magyarországi Kutatók Éjszakája rendezvényein. A szerző bemutatja az Európai Unió kutatásfinanszírozási rendszerét, különösen a Horizon Europe programot, amely támogatja az eseményt. A kutatás módszertana dokumentumelemzésre, kulcsszavas keresésre és interjúkra épül. A vizsgálat kimutatta, hogy a fenntarthatósági témák már szinte minden tudományterületen megjelennek, de az egyetemek hangsúlya eltér az intézményi profilok szerint. A dolgozat kiemeli a tudományos kommunikáció fontosságát a klímatudatosság növelésében. Az eredmények alátámasztják, hogy a Kutatók Éjszakája hatékony eszköz a fenntarthatósági szemléletformálásban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A környezeti szemléletformálás szerepe és lehetőségei az oktatásbanLadó, Anett; Szabó , György; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA dolgozat a fenntarthatóság és a klímatudatosság oktatásának lehetőségeit mutatja be a középiskolás korosztályban. Bemutatja, hogy a területen milyen jelentősége van a tudományterületek közötti együttműködésnek. Egy középiskolások körében végzett kérdőíves kutatásban vizsgálja a diákok körében a klímatudatos magatartást. Az elemzésben az egyéni szerepvállalás, a példamutatás és az élménypedagógia kiemelkedő szerepét bizonyítja, elemzi.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A koronavírus járvány hatására kialakuló légiközlekedési átrendeződés egy regionális repülőtér (Debrecen International Airport) példájának vizsgálatávalKövesdi, Róbert; Kozma, Gábor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA Debreceni Nemzetközi Repülőtér helyzetét tekintve megállapítható, hogy a többi légikikötőhöz hasonlóan ezt a repülőteret is nagymértékben sújtotta a koronavírus járvány. A 2020-es év az első három hónap szárnyalása következtében még igen jó mutatókat hozott, 2021- ben ugyanakkor a 2019-es csúcshoz képest közel 90%-kal csökkent az utasok száma. A járatok jellegét tekintve 2020 és 2021 között jelentős különbségek figyelhetők meg: 2020-ban csaknem kizárólagos szerepet töltöttek be a menetrendszerinti járatok, míg 2021-ben megnőtt a charter és egyéb forgalom jelentősége (az előbbi nagymértékben hasonlít a 2019-es helyzethez). Az utasforgalom hónapok szerinti megoszlásának vonatkozásában megszűnt a békebeli, a keresletet tükröző megoszlás (erős nyár és év vége, de a hónapok közötti különbség nem haladja meg az 5%-ot), és alapvetően az életben lévő korlátozások hatása ismerhető fel.