Hallgatói dolgozatok (Nem GTK tanszéken írt dolgozatok)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Nem GTK tanszéken írt dolgozatok) Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 62)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző genotípusú húsmarhafajták természetvédelmi célú legeltetésének hatása a fitomasszára, hortobágyi szikesekenBarnucz, Andrea; Béri, Béla; Kovácsné Koncz, Nóra; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA Hortobágyon két területen vizsgáltuk a különböző szarvasmarha fajtákkal történő legeltetést. Célunk, hogy elemezzük a kisebb testű extenzív, és a nagyobb testű intenzív húsmarhafajták legelőhasználatának hatását a legelő növényzetére. Így választ kaphatunk arra, hogy egy jövedelmezőbb, gazdaságosság szempontjából kedvezőbb, intenzívebb fajtákkal szintén megvalósítható-e a természetvédelmi célú legeltetés. A következő kérdésre kerestük a választ: milyen hatással van a különböző gyeptípusokon és a különböző szarvasmarha fajtákkal történő (magyar szürke, vegyes genotípusú intenzív húsmarha) legeltetés a gyepek növényzetére, fitomasszájára? Eredményeink azt igazolták, hogy mind a nedvesebb, mind a szárazabb szikes élőhelyek fenntartása szempontjából rendkívül fontos a szarvasmarha legeltetés. Eddigi adatok alapján elmondható, hogy mind az extenzív húsmarha és mind az intenzív húsmarha alkalmas a szikes élőhelyek kezelésére mindkét gyeptípus esetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az agrotechnikai elemek és az állománysűrűség vizsgálata két napraforgóhibrid esetébenTóth, Réka; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA sikeres napraforgó-termesztés egyik alappillére a megfelelő agrotechnikai elemek használata. A termésmennyiség és minőség szempontjából az állománysűrűséggel és a vetésidővel kapcsolatos vizsgálatok nagyon fontosak. A kísérletben nagy hangsúlyt fektetek a különböző vetési időkre, az állománysűrűségre, valamint a napraforgó hibridek termésmennyiségének az alakulására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző burgonyafajták (Solanum tuberosum L.) vizsgálatának eredményei eltérő technológiai elemek alkalmazása eseténDebreceni, László; Tóth, Szilárd; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatom célkitűzése az új nemesítésű Keszthelyi fajták vizsgálata eltérő ökológiai adottságok mellett, továbbá eltérő genotípusok hatásainak vizsgálata a tulajdonságok kialakulására standard-del összehasonlítva (termőképesség, minőség), amely a Desire burgonyafajta volt. Emellett 5 fajtát vontam be vizsgálatomba, amelyek a következőek: Balatoni Sárga, Balatoni Rózsa, Katica, Pannónia és a Démon fajta. Különböző kezelések hatásainak vizsgálata szintén ezt a célt szolgálja, amely a Micro-Vital és a Standard talajbaktérium készítménnyel történő kezeléseket foglalja magába.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ciroktermesztési fajtakísérletek kivitelezése kisparcellás és üzemi körülmények közöttBerényi, Zsófia; Seres, Emese; DE--Gazdaságtudományi KarDolgozatomban a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézetében végeztem kisparcellás fajtaösszehasonlító, illetve Hódmezővásárhelyen, Prügyön és Gödrén mikrobiológiai készítmény alkalmazásával összehasonlító termesztési kísérletet. A kisparcellás kísérlet során 7 cirokfajtát, míg az üzemi esetében 1 adott fajta, az ES Shamal üzemi technológiás, MV Supary mikrobiológiai készítménnyel kezelt és kontroll kezeléseit hasonlítottam össze. A kisparcellás kísérlet egy véletlen blokk elrendezéses kísérlet volt, ahol NDVI, SPAD, növénymagasság, ezerszemtömeg, termésátlag, nedvességtartalom méréseket végeztem. Az üzemi kísérletek esetében a különböző talaj-és éghajlati viszonyokat és az MV Supary hatását együttesen viszgáltam. Az üzemek esetében készítettem költségszámításokat is, melyek alapján következtetéseket vontam le. A kapott eredmények és javaslatok segíthetik az üzemek fajtaválsztását, illetve bemutatják, hogy milyen techgnológia mellett érdemes mikrobiológiai készítményt alkalmazni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A ponty (Cyprinus carpio) haltenyésztésének rendszere az ezüstkárász (Carassius auratus gibelio) és a harcsa (Silurus glanis) vonatkozásábanTar, Balázs Alex; Bársony, Péter; DE--Gazdaságtudományi KarA ponty haltenyésztésére vonatkozó összefüggések vizsgálata a kárász megjelenése következtében. A Magyarországon működésben lévő tógazdaságok jellemzése népesítési módszer szerint. Az invazív halfajok hatásának bemutatása a termelési szerkezetben. Az ezüstkárász biológiájának, hatásainak ismertetése a pontycentrikus halgazdaságok tekintetében. A harcsa biológiájának és pozitív hatásainak bemutatása ezüstkárász fertőzöttség esetén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az állománysűrűség és a fungicides kezelések hatása a napraforgó hibridek fenometriai tulajdonságaira és terméseredményeireMajor, Dániel; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Gazdaságtudományi KarA napraforgó (Helianthus annuus L.) világ és hazai viszonylatban is az egyik legfontosabb olajnövény. Termesztésének sarkalatos pontjai közé tartozik a vetéstechnológia és a növényvédelem, ezért a megfelelő tőszám megválasztására és a gombaölőszeres kezelések alkalmazására érdemes kellő figyelmet fordítani. A növény bizonyos fenometriai tulajdonságara és a terméseredményére a tőszámbeállítás és a fungicidkezelések egyaránt képesek hatást gyakorolni, továbbá a hibridek is különböző módon reagálhatnak ezekre. A fenometriai adatokat és a terméseredményt az évjárathatás is befolyásolhatja, ennek pedig a napjainkban előtérbe kerülő klímaváltozás miatt van nagy jelentősége. Ebből kifolyólag fontos, hogy a termesztés során olyan hibridet tudjunk alkalmazni, amely az agrotechnikai elemek mellett a különböző évjárati sajátosságokhoz is jól alkalmazkodik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szilvásvásradi lipicai lóárverés jellemzőiPásztor, Zsuzsanna; Mihók, Sándor; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA hagyományos fajták rendkívül sokat küzdenek az értékesítéssel, mert a piacot a haszonértékükben többnek vélt fajták uralják. Egy tradicionális fajta fennmaradását viszont alapvetően befolyásolja az iránta megnyilvánuló kereslet. Dolgozatom célja az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad specifikus értékesítési formájának,az immár húsz éve megrendezésre kerülő árverésének bemutatása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Befertőződési kockázatok csökkentése a modern baromfitartásbanElek, Veronika Zsuzsa; Posta, János; Bodnár, Attila; DE--Gazdaságtudományi KarA pulykatenyésztés jelentősége nem csak hazánkban, de a világszinten is növekvő tendenciát mutat. A termelés során többek között a Salmonella és a Mycoplasma baktérium fő kockázati tényezőként jelenik meg. A kockázat csökkentése nem csak gazdasági hatásai miatt fontos tényező, hanem állategészségügyi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági okok miatt is. Dolgozatom során a NAGISZ Zrt pulykatenyésztési ágazatát vizsgáltam, hogy milyen eszközökkel, utasításokkal, szabályzatokkal próbálják a befertőződési kockázatot csökkenteni, illetve hogy ezek milyen többletköltséget jelentenek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Limousin borjak hízlalási eredményei a születési évszak függvényébenBaranyai, Zsanett; Czeglédi, Levente; DE--Gazdaságtudományi KarSzakdolgozat célja, hogy vizsgálja a különbségeket a limousin húsmarha borjak hizlalásában évszakok függvényében. A vizsgálatot egy olyan húsmarhatenyésztő vállalkozásnál készült, ahol folyamatos elletés a jellemző. Így az eredmények összehasonlítására a téli és nyári születésű növendékek eredményei lettek össze hasonlítva. Az adatokból számítva lett az ellési arány, a 205 napra és 365 napra korrigált választási súly eredmények, hizlalás alatt elért súlyok, elhullási mutatók. Különböző szakirodalmak alapján pedig össze gyűjtésre került a szezonális és folyamatos ellés közti különbségek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az őszi búza levélterület index (LAI)-, és a termésmennyiség alakulása csemegekukorica előveteményt követőenVeréb, Enikő; Pepó, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban két eltérő évjáratban, különböző tápanyagszinteket, a vízhasznosulási tényezőt, a levélterület indexet és eltérő genotípusú fajtákat vizsgáltam, csemegekukorica előveteményt követően. Kutatásom célja az volt, hogy a fent említett tényezők miként hatottak a termésmennyiségre, valamint a levélterület index alakulására. A csapadék eloszlása és annak mennyisége, valamint a hőmérséklet és az évjárat hatást gyakorolt a termés mennyiségére. A kísérletet 3 különféle fajtával végeztük el: GK Öthalom, GK Csillag és Mv Csárdás. A tápanyagszintek hatását a kontrollhoz hasonlítottam a terméseredményekre vetítve. A kapott eredményekből azt a következtetést vontam le, hogy a legjobb fajtának a GK Csillag bizonyult. Vizsgálataim során az alábbi szempontokat vizsgáltam: termésátlagok alakulása, a két év terméseredménye, 1 kg NPK-ra jutó termésmennyiségre, vízhasznosulási tényező 1mm csapadékra jutó termésnagyság alapján, valamint a levélterület indexet vizsgáltam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Termésbecslés lehetőségének elemzése Landsat 8 műholdfelvételek alapjánHarangi, Attila; Nagy, Attila; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarManapság egyre nagyobb problémát jelent az élet szinte minden területén a szélsőségesen váltakozó időjárás. Az éghajlati változások globális méretűek, de hatásuk regionálisan eltérő lehet. Ezek a változások nagy hatással lehetnek egy-egy tájegység csapadékeloszlására és a csapadék mennyiségére, rosszabb esetben pedig a terület aszályos tulajdonságainak növekedését okozhatják. Hazánkban évente körülbelül 1 mm-el csökken a csapadék mennyisége, egyre gyakrabban fordulnak elő aszályos időszakok. Ez nem jelentős mennyiség rövid időszakok vonatkozásában, de sajnos ez a csökkenő tendencia 150 éve megfigyelhető Magyarországon. 150 év alatt 650 mm-ről 500 mm-re csökkent az éves csapadék mennyisége.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Búzatermesztés hatékonyságának és eredményeinek vizsgálata különböző adottságú területeken, eltérő vízellátás mellettSzabó, Áron Gyula; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Gazdaságtudományi KarSzakdolgozatom témája egy adott búzafajta terméseredményeinek mezőgazdasági és gazdasági értékelése. A kísérlet során három különböző földterületen vizsgáltam a búzatermesztés hatékonyságát. A három földterület közül kettő már évek óta művelt volt, míg a harmadik egy nemrég művelésbe vont. A régebb óta művelésben lévő egyik parcellán az öntözés lehetősége is adott volt. Mindhárom mezőgazdasági területen azonos művelési módot alkalmaztam. Az elvetett búzafajta mindhárom parcellán Mv Nádor típusú volt. A termelésre ható tényezőket lejegyeztem. A termeléshez kapcsolódó bevételeket, költségeket és eredményeket egyaránt vizsgáltam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az NPK műtrágyázás és a tőszám hatása a kukorica termésére, termésbiztonságáraHatházi, Adrienn; Sárvári, Mihály; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz NPK műtrágyázás és a tőszám sűríthetőség hatása a kukorica hibrid termésére, két év kísérleti eredményei alapján. A kísérletben háromféle műtrágyaadagot (kontroll, N80+PK, N160+PK), valamint 50-90 ezres hektáronkénti tőszámot alkalmaztunk. Vizsgáltuk, hogy a megfelelő tápanyagellátás hogyan befolyásolta a kukorica termésátlagát, illetve az optimális állománysűrűség hatását a terméseredményre. A kísérlet során tesztelt nyolc különböző kukorica hibrid tőszám és tápanyag reakciójának vizsgálata. Részletes elemzést készítettem a termésátlagokról a tápanyagellátás és az állománysűrűség hatásának vonatkozásában. Továbbá az időjárási szélsőségek hogyan befolyásolták a kukorica termését és termésbiztonságát a kísérlet során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az őszi búza, a kukorica és a napraforgó termesztéstechnológiájának elemzése a Dombka 2003 ZRT.-nélSimkóné Aros, Enikő; Ragánné Szabó, Éva; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA Magyarországon termesztett három fő növény bemutatása: napraforgó, őszi búza és kukorica. A világ termesztésében játszott szerepe. Egy mezőgazdasági vállalat által termelt őszi búza, kukorica és napraforgó termesztéstechnológiájának vizsgálata. A vizsgált időszak 2016-2018 között történt. A vizsgálat eredményét befolyásoló tényezők a következők: időjárás, hibrid kiválasztása és az agrotechnika.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Elővetemények hatásának vizsgálata a kukorica hozamára a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-nélSzabó, Vivien; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Gazdaságtudományi KarA szakdolgozatomban a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-nél végzett vizsgálataim segítségével hasonlítottam össze a különböző elővetemények hatásait takarmánykukorica termésmennyiségére. A témám alapján úgy vizsgáltam az elővetemények hatását, hogy közel azonos adatokat használtam.A dolgozatomban az szeretném bemutatni, hogy viszonylag azonos adatok mellett milyen hatást gyakorolnak a különböző elővetemények a takarmánykukorica terméshozamára. A dolgozatomhoz szükséges adatokat a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-nél végzett vizsgálataim alapján szereztem meg. Külső konzulensemnek: Boda Istvánt választottam, aki a Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési főágazat vezetője.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hagyományos és precíziós növénytermesztés összehasonlítása ökonómiai jellemzők alapjánLehel, Bernadett; Bojtor, Csaba; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA precíziós gazdálkodás a növénytermesztés technológiai fejlődésének legújabb irányvonala. Az új innovatív megoldások, műszaki és agronómiai lehetőségek fejlődése által a növénytermesztés számos területen hatékonyabbá válik, biztosítva ezzel az egyes részterületek és beavatkozások optimalizálását. A hatékonyság elsősorban költségoldalon jelenik meg, a különböző inputanyagok, valamint az üzemanyag megtakarításából származó költségcsökkentés ökonómiai előnyként jelentkezik egy gazdaság számára. A precíziós gazdálkodásra való átállás elsősorban a nagyobb, tőkeerősebb gazdaságoknál figyelhető meg, ennek kapcsán pedig fontos célom volt elvégezni egy komplex beruházás-gazdaságossági elemzést a választott mintagazdaságban, amely segítségével kimutatható a hagyományos és a precíziós technológiák közötti ökonometriai eltérés. A célom megvalósításához a Geo-Terra 96 Kft. hagyományos és precíziós gazdálkodásra vonatkozó adatait használtam, amely a precíziós gazdálkodásra való átállás előtt és azt követően mutatja be a gazdálkodás főbb ökonómiai paramétereit. Azt vizsgáltam, hogy az a beruházás, amit ők tettek a technológiaváltás érdekében, megtérülő beruházás volt-e, illetve milyen időtávon térülhet meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Magyarországi húsgalambtenyésztés értékelése termelői és fogyasztói szemszögbőlGörög, Ferenc Máté; Posta, János; Balogh, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatom témájául azért választottam a hazai húsgalamb-tenyésztés fogyasztói és termelői oldalról történő felmérését, mert nagyon érdekes felvetésnek tartom a vidékfejlesztés és a vidéki élet fenntarthatóságát tekintve. A dolgozatomban két fókuszcsoportot vizsgáltam meg. fogyasztói és termelői oldalról közelítettem meg a témát. A kérdőíveket kisállat-kiállítások résztvevői között osztottuk szét. A galambhús-fogyasztását, a húsgalamb-programról alkotott véleményt, a kereslet/kínálat, a galambhús ára valamint az étkezési szokásokat érintő kérdések mindkét kérdőívben előfordultak. A két lehetséges válaszlehetőséget tartalmazó kérdésekre kapott válaszokat kereszttáblákkal, Chi2-próbával vizsgáltam meg. Két válaszadói csoport esetén és kettőnél több válaszlehetőségnél Mann-Whitney próbát, több válaszadói csoport esetében Kruskall-Wallis tesztet használtam a kiértékelésre. Valamennyi számítást SPSS programcsomag alkalmazásával végeztem el.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az őszi búzatermesztés agronómiai és ökonómiai vizsgálata a Tedej Zrt.-benNagy, Vanessza; Pepó, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomhoz a Tedej Zrt. adatait használtam fel. Elemeztem az őszi búza ágazatot agronómiai és ökonómiai szempontból. Megvizsgáltam a gazdaság búza termesztését, annak problémáit, miként lehetne több termést elérni. Az őszi búza terméseredményeit elemezve megállapítottam, hogyan befolyásolják az őszi búza termésátlagát az agronómiai tényezők. Előveteményt, talaj-művelést, tápanyagigényt és vetési időt vettem figyelembe. Az ökonómiai elemzésem során költséget, bevételt és jövedelmet elemeztem. Arra kerestem választ, hogy támogatás nélkül jövedelmező lett volna a gazdaságnak a búza termesztése, vagy sem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Biológiai alapok szerepe a kukorica termésmennyiségére és termésbiztonságáraMakkai, Réka; Sárvári, Mihály; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban Földesen és Létavértesen végzett Dekalb és Pioneer demos kísérleteket vizsgáltam. A termésátlagok tekintetében az elmúlt évtizedekben jelentős sikereket értek el, azonban nagymértékben nőtt a termésingadozás, ami a klímaváltozásnak volt betudható. Annak érdekében, hogy növeljük a termésstabilitást, jó adaptációs képességű hibrideket kell választani, így tehát a fajtaválasztás szempontjai is változtak az elmúlt években.Ezzel a választással nagymértékben befolyásolhatjuk a termésbiztonságot és ezáltal a várható gazdasági eredményt is. Dolgozatomban ezen okok miatt vizsgáltam a termésmennyiséget és a termésbiztonságot különböző kukorica hibrideknél.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csemegekukorica termését befolyásoló agrotechnikai és ökológiai tényezők vizsgálataNagy, Bence; Dóka, Lajos; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozatomban a csemegekukorica termését befolyásoló agrotechnikai és ökológiai tényezőket vizsgáltam. Szakirodalmi részen keresztül bemutattam a kukorica jellemzőit. A vizsgált gazdaság által beállított kísérletekből nyertem adatokat. Eredményeimben rámutattam a tápanyag, a vetésidő, és az öntözés fontosságára. Javaslatokat tettem a magasabb termések elérése érdekében.