Hallgatói dolgozatok (Nem GTK tanszéken írt dolgozatok)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Nem GTK tanszéken írt dolgozatok) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 62)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Embargó alatt A 2022-es orosz-ukrán konfliktus hatása, a KITE Zrt. főbb agronómiai kereskedelmi üzletágairaŐri, Zsolt; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Gazdaságtudományi KarA szakdolgozat a 2022-es orosz-ukrán konfliktus hatásait vizsgálja a KITE Zrt. főbb agronómiai kereskedelmi üzletágai szemszögéből. Az elemzés során megvizsgáltam a konfliktus okait, körülményeit, és feltérképeztem a KITE Zrt. műtrágya-, és terménykereskedelmi üzletágának beszerzési, valamint értékesítési folyamatait, és forgalmi adatait ahhoz, hogy feltárjam a konfliktus hatásait ezen üzletágak üzleti tevékenységére. Az elvégzett elemzések között szerepelt még a kereskedelmi adatok és piaci trendek elemzése, a hazai és nemzetközi agrárpiacok vizsgálata. A szakdolgozat célja tehát a konfliktus hatásainak vizsgálata, és hogy segítsen a jelenlegi helyzet jobb megértésében, a kockázatok felmérésében és a megfelelő kereskedelmi döntések meghozatalában. Azonosítottam a lehetőségeket és a kihívásokat, amelyekkel a KITE Zrt. szembesült a konfliktus hatásai következtében. Az elemzések eredményei alapján, a konfliktus hatásait figyelembe vevő ajánlások lettek megfogalmazva a KITE Zrt. számára, melyek segíthetnek a háborús konfliktus utóhatásainak enyhítésében, és a fenntartható, sikeres működésben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bodzatermesztés ökonómiai jellemzése adott gazdaságbanLegény, Szabolcs Máté; Apáti, Ferenc; DE--Gazdaságtudományi KarA dolgozatom témája a bodzatermesztés ökonómiai jellemzése. A dolgozatom első részében bemutattam a bodza agrotechnikáját, ökológiai igényét. Majd felvázoltam, hogy hogyan történt az információ gyűjtés. Az eredmények és azok kiértékelésében számoltam költségeket, ráfordításokat, jövedelemtermelő képességet, hatékonyságot, beruházás gazdaságosságot. Levontam a következtetéseket és javaslatokat tettem. Összegeztem a kapott eredményeket és következtetéseket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Brojler hizlalás eredményessége, pellet illetve szalma alomanyag használata eseténLaczai, Ádám József; Czeglédi, Levente; DE--Gazdaságtudományi KarDolgozatommal szerettem volna bemutatni a Brojler csirkék nevelésével és tartásával kapcsolatos szakmai előírásokat, ismereteket. A telephelyeken törekednek a madarak védelmére és a csirkék egészségének megóvására. Fontos a telephelyek számára a csirkék jólétének biztosítása is a nevelés során. A nevelést megkönnyíti a fejlett technológiák kialakulása, azonban a megfelelő szakmai tudás, a pontos munkavégzés, ezen felül a megfelelő szervezés nélkül a technológiákkal önmagukban nem lehetne a legjobb termelést, nevelést elérni. Fontos kitérni az alomanyag fontosságára is, hogy az mennyire befolyásolja a Brojler csirkék egészségét és nevelését, sőt milyen pozitív és negatív hatásaik lehetnek a csirkékre nézve. Az alomanyagok közül a pellet és a szálas szalma alomanyag összehasonlítását választottam. Bebizonyosodott, hogy a Brojler csirkéknél különbség van a két alomanyag alkalmazása során. A kutatásnak köszönhetően elmondható, hogy a pellet jobb alomanyagnak minősült a szálas szalmával szemben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A koraiság szerepének vizsgálata a cirokfélék (Sorghum bicolor) zónázott levélfoltosság (Gloeocercospora sorghi) elleni rezisztencia nemesítésébenGresku, Noémi; Seres , Emese; Jóvér, János; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban felvételeztem a cirokfélék beltenyésztett vonalainak és azok hibridkombinációinak a fertőzöttségi mértékét, az egy parcellában lévő beteg tövek számát és a koraiságukat. Arra kerestem a választ, hogy ha a betegésre történik szelekció figyelembe kell-e venni a koraiságot, illetve a három paraméter milyen összefüggésben van egymással. Továbbá számoltam Hardy-Weinberg populációgenetikai egyensúlyt, hogy megtudjam az általam felvételezett betegség szempontjából az allélok egyensúlyban vannak-e. Ezen felül hisztogramokban és "3D cubeplot"-ban ábrázoltam az eredményeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) ivadék nevelése és takarmányozása intenzív körülmények között, eltérő összetételű takarmányok etetése mellettFodor, Márk; Bársony, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatom az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) ivadék takarmányozását, nevelését befolyásoló tényezőket elemezte a Szarvas-Fish Kft. Tukai intenzív halnevelő telepén. A vizsgálatok anyagai és eredményei egyrészt a telepi technológiából származó adatok elemzéséből, másrészt saját kísérleti munkám eredményeinek feldolgozásából, kiértékeléséből származnak. Saját kísérleteim során három különböző származású, de hasonló beltartalmi extrudált takarmány növekedési, takarmányozási adatait vizsgáltam. A vizsgálat eredményeiből meghatároztam, hogy alkalmas-e mind a három táp afrikai harcsa ivadék gazdaságos felnevelésére. Kísérletemben az 50 – 200 g közötti afrikai harcsa ivadék optimális takarmányozási rátájának meghatározásához nyújtott segítséget, a takarmányozási szint és a takarmányhasznosulási adatainak összefüggése révén. Az értékelés során a kísérleti csoportok növekedési (SGR%), takarmányhasznosítási (FCR kg/kg) és megmaradási (M.m.%) értékeit hasonlítottam össze egymással.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az agrotechnikai elemek és az állománysűrűség vizsgálata két napraforgóhibrid esetébenTóth, Réka; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA sikeres napraforgó-termesztés egyik alappillére a megfelelő agrotechnikai elemek használata. A termésmennyiség és minőség szempontjából az állománysűrűséggel és a vetésidővel kapcsolatos vizsgálatok nagyon fontosak. A kísérletben nagy hangsúlyt fektetek a különböző vetési időkre, az állománysűrűségre, valamint a napraforgó hibridek termésmennyiségének az alakulására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alacsony és emelet telepítési sűrűségű Ross-308-as broiler csirke állományok naturális mutatóinak összehasonlításaSzabó, Dénes; Czeglédi, Levente; DE--Gazdaságtudományi KarA dogozatom az alacsony és emelet telepítési sűrűségű Ross-308-as broiler csirke állományok naturális mutatóinak összehasonlításáról szól. Amely során kitérek, a brolier jelenlegi helyzetére, főbb ökonómiai és technológiai sajátosságaira. Majd bemutatom a cégcsoportot és az általuk használt technológiai sajátosságokat, valamint az állatjóléti követelmények mellett a normál és alacsonyabb sürüségú állományokra vonatkozó standardokat. Ezt követően az általam gyüjtött turnusokat kiértékelem, majd levonom az általam megfogalmazott következtetéseket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az állománysűrűség és a fungicides kezelések hatása a napraforgó hibridek fenometriai tulajdonságaira és terméseredményeireMajor, Dániel; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Gazdaságtudományi KarA napraforgó (Helianthus annuus L.) világ és hazai viszonylatban is az egyik legfontosabb olajnövény. Termesztésének sarkalatos pontjai közé tartozik a vetéstechnológia és a növényvédelem, ezért a megfelelő tőszám megválasztására és a gombaölőszeres kezelések alkalmazására érdemes kellő figyelmet fordítani. A növény bizonyos fenometriai tulajdonságara és a terméseredményére a tőszámbeállítás és a fungicidkezelések egyaránt képesek hatást gyakorolni, továbbá a hibridek is különböző módon reagálhatnak ezekre. A fenometriai adatokat és a terméseredményt az évjárathatás is befolyásolhatja, ennek pedig a napjainkban előtérbe kerülő klímaváltozás miatt van nagy jelentősége. Ebből kifolyólag fontos, hogy a termesztés során olyan hibridet tudjunk alkalmazni, amely az agrotechnikai elemek mellett a különböző évjárati sajátosságokhoz is jól alkalmazkodik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alternatív és hagyományos nagyüzemi nyúltartás összehasonlításaZakar, Zsombor; Posta, János; DE--Gazdaságtudományi KarSzakdolgozatom fő témája a hagyományos nagyüzemi és az alternatív tartásmód közötti különbség bemutatása, valamint a különböző tartás technológiák ismertetése. A tartásmódok előnyeit és hátrányait, állatjóléti szempontok alapján és gazdasági tényezők alapján ismertetem. Mivel az utóbbi években egyre elterjedtebb a gondolkodás mód, mely szerint az állatokat a nagyüzemi hagyományos tartásmód helyett , a természethez minél közelebb álló, alternatív rendszerekben kell elhelyezni. Az elmúlt évek szakirodaémait áttanulmányozva és kielemezve, egy szakirodalmi áttekintést készítettem, ahol nem csak a termelési eredményeket vettem figyelembe, hanem az állatok választását is. Célom, hogy a témakör kielemzésével, eloszlassam a témával kapcsolatos tévhiteket és egy racionális látásmódot nyújtsak a laikusak számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Befertőződési kockázatok csökkentése a modern baromfitartásbanElek, Veronika Zsuzsa; Posta, János; Bodnár, Attila; DE--Gazdaságtudományi KarA pulykatenyésztés jelentősége nem csak hazánkban, de a világszinten is növekvő tendenciát mutat. A termelés során többek között a Salmonella és a Mycoplasma baktérium fő kockázati tényezőként jelenik meg. A kockázat csökkentése nem csak gazdasági hatásai miatt fontos tényező, hanem állategészségügyi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági okok miatt is. Dolgozatom során a NAGISZ Zrt pulykatenyésztési ágazatát vizsgáltam, hogy milyen eszközökkel, utasításokkal, szabályzatokkal próbálják a befertőződési kockázatot csökkenteni, illetve hogy ezek milyen többletköltséget jelentenek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Betekintés a bankkártyák történetébe és használatábaBereczki, Dorottya; Nyul, Balázs; DE--Gazdaságtudományi KarA szakdolgozat első fejezetében bemutatom a bankkártyák közel 180 éves történetét, Amerikából kiindulva, Európán át, nem kihagyva a kártyák magyarországi térhódítását. A történeti áttekintés során néhány technikai részletet is bemutatunk. A következő fejezetben bankkártyákkal és azok használatával kapcsolatos fontos információkra térünk ki, és bemutatunk számos a napjainkban megjelenő újítást is, hogy az olvasó minél inkább tisztában legyen a mai bankkártyák világával. Ahogyan már korábban is említettük a hipotéziseim bizonyításához önálló munka során kérdőívet készítettem, melyet több mint 200 emberrel sikerült kitöltetni. A következő fejezet elején e kérdőív kerül bemutatásra megindokolva, hogy az egyes kérdéseket milyen célból tettük fel. Az ezt követő részben bemutatom azokat a statisztika módszereket és eljárásokat, amelyek használva lesznek a kérdőív kiértékelés során. Ezután pedig maga a kérdőív elemzése következik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Biológiai alapok szerepe a kukorica termésmennyiségére és termésbiztonságáraMakkai, Réka; Sárvári, Mihály; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban Földesen és Létavértesen végzett Dekalb és Pioneer demos kísérleteket vizsgáltam. A termésátlagok tekintetében az elmúlt évtizedekben jelentős sikereket értek el, azonban nagymértékben nőtt a termésingadozás, ami a klímaváltozásnak volt betudható. Annak érdekében, hogy növeljük a termésstabilitást, jó adaptációs képességű hibrideket kell választani, így tehát a fajtaválasztás szempontjai is változtak az elmúlt években.Ezzel a választással nagymértékben befolyásolhatjuk a termésbiztonságot és ezáltal a várható gazdasági eredményt is. Dolgozatomban ezen okok miatt vizsgáltam a termésmennyiséget és a termésbiztonságot különböző kukorica hibrideknél.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Búza termesztés vizsgálata bikultúra vetésváltásban eltérő műtrágya adagok mellettGyenge, Krisztina Napsugár; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarBúza termesztése bikultúrában a különböző műtrágya adagok mellett elért eredményeit vizsgáltam. A vizsgálat során növénymagasságot, levélterület indexet, klorofilltartalmat, termésmennyiséget és beltartalmi értékeket figyeltem. A beltartalmi értékek közül a fehérjetartalmat, a sikértartalmat és a szedmentációs értéket néztem. A vizsgálatok során három műtrágyázási adag mellett vizsgáltam a különböző mutatókat. A kísérlet során két tenyészidőszakot hasonlítottam össze a 2016/2017-est és a 2017/2018-ast. A két tenyészidőszakban különböző műtrágyázási módok mellett elért eredményeket nem csak az adott évben hasonlítottam össze, hanem a két tenyészidőszakot is. A vizsgálatban a GK ÉLet és GK Csillag termesztése történt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Búzatermesztés hatékonyságának és eredményeinek vizsgálata különböző adottságú területeken, eltérő vízellátás mellettSzabó, Áron Gyula; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Gazdaságtudományi KarSzakdolgozatom témája egy adott búzafajta terméseredményeinek mezőgazdasági és gazdasági értékelése. A kísérlet során három különböző földterületen vizsgáltam a búzatermesztés hatékonyságát. A három földterület közül kettő már évek óta művelt volt, míg a harmadik egy nemrég művelésbe vont. A régebb óta művelésben lévő egyik parcellán az öntözés lehetősége is adott volt. Mindhárom mezőgazdasági területen azonos művelési módot alkalmaztam. Az elvetett búzafajta mindhárom parcellán Mv Nádor típusú volt. A termelésre ható tényezőket lejegyeztem. A termeléshez kapcsolódó bevételeket, költségeket és eredményeket egyaránt vizsgáltam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ciroktermesztési fajtakísérletek kivitelezése kisparcellás és üzemi körülmények közöttBerényi, Zsófia; Seres, Emese; DE--Gazdaságtudományi KarDolgozatomban a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézetében végeztem kisparcellás fajtaösszehasonlító, illetve Hódmezővásárhelyen, Prügyön és Gödrén mikrobiológiai készítmény alkalmazásával összehasonlító termesztési kísérletet. A kisparcellás kísérlet során 7 cirokfajtát, míg az üzemi esetében 1 adott fajta, az ES Shamal üzemi technológiás, MV Supary mikrobiológiai készítménnyel kezelt és kontroll kezeléseit hasonlítottam össze. A kisparcellás kísérlet egy véletlen blokk elrendezéses kísérlet volt, ahol NDVI, SPAD, növénymagasság, ezerszemtömeg, termésátlag, nedvességtartalom méréseket végeztem. Az üzemi kísérletek esetében a különböző talaj-és éghajlati viszonyokat és az MV Supary hatását együttesen viszgáltam. Az üzemek esetében készítettem költségszámításokat is, melyek alapján következtetéseket vontam le. A kapott eredmények és javaslatok segíthetik az üzemek fajtaválsztását, illetve bemutatják, hogy milyen techgnológia mellett érdemes mikrobiológiai készítményt alkalmazni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csemegekukorica ágazat agronómiai és ökonómiai komplex vizsgálata a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-benTamási, Ferenc; Pepó, Péter; DE--Gazdaságtudományi KarA dolgozatomat a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. adatai alapján készítettem el, amely kiváló talajadottságokkal rendelkezik a csemegekukorica termesztéséhez. A dolgozatomban a csemegekukorica termesztés elemzését két fő szempont köré csoportosítottam. Az agronómiai elemeken belül megvizsgáltam a vetésidő, különböző hibridek, valamint az alkalmazott elővetemények hatását a termésre. Az ökonómiai elemzésen belül a költségek, valamint a költségekhez tartozó bevételeket számoltam ki. Ezek után pedig hatékonysági mutatók segítségével értékeltem a gazdaság színvonalát. A javaslatom a termelési költségek csökkentése volt a precíziós gazdálkodás alkalmazásával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csemegekukorica genotípusok termésmennyiségének és -minőségének elemzése a HajdúságbanSárközi, Péter; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban 18 csemegekukorica genotípus termésmennyiségének és -minőségének elemzését végeztem. A csemegekukorica értékes élelmiszernövény, a legnagyobb területen termesztett szántóföldi zöldségnövény. A csemegekukorica az agrárexportunk jelentős részét teszi ki és világviszonylatban is az élmezőnyben termelünk, ezt bővebben a bevezetésnél fejtem ki. A szakirodalmi áttekintésnél többek között kitérek a csemegekukorica származására, beltartalmára, tápanyagellátására, növényvédelmére, öntözésére, illetve betakarítására. A 2. fejezetben részletezem a kísérleti terület talaját, az alkalmazott agrotechnikát és az időjárási jellemzőket. A 3. fejezetben többek között elemeztem öntözött és öntözetlen körülmények között a csuhéjas és fosztott csőtömeg, a csőhossz, a csőátmérő és a terméseredmény adatait. Az utolsó fejezetben pedig részletezem a legjobb eredményeket elért csemegekukorica hibrideket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csemegekukorica termését befolyásoló agrotechnikai és ökológiai tényezők vizsgálataNagy, Bence; Dóka, Lajos; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozatomban a csemegekukorica termését befolyásoló agrotechnikai és ökológiai tényezőket vizsgáltam. Szakirodalmi részen keresztül bemutattam a kukorica jellemzőit. A vizsgált gazdaság által beállított kísérletekből nyertem adatokat. Eredményeimben rámutattam a tápanyag, a vetésidő, és az öntözés fontosságára. Javaslatokat tettem a magasabb termések elérése érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cukorrépa fajták minőségi és mennyiségi mutatóinak elemzése ökológiai és néhány agrotechnikai tényező alapjánNógrádi, Bernadett; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozatom a cukorrépa mennyiségi és minőségi tulajdonságainak változásáról szól, amelyben az egyes beltartalmi értékeket, terméseredményeket elemzem. Az elemzésem alapjai egy növényfajta kísérleti állomás cukorrépa kísérletei. Az összehasonlítás során négy év adatait, eredményeit használtam fel. Dolgozatom tartalmazza a termesztés során az állomás által végzett tevékenységeket is. Célom a fajták összehasonlítása volt. Általam kiválasztott három fajtát hasonlítottam össze. A beltartalmi tulajdonságok között szerepelt a cukortartalom, N-tartalom, stb.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Elővetemények hatásának vizsgálata a kukorica hozamára a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-nélSzabó, Vivien; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Gazdaságtudományi KarA szakdolgozatomban a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-nél végzett vizsgálataim segítségével hasonlítottam össze a különböző elővetemények hatásait takarmánykukorica termésmennyiségére. A témám alapján úgy vizsgáltam az elővetemények hatását, hogy közel azonos adatokat használtam.A dolgozatomban az szeretném bemutatni, hogy viszonylag azonos adatok mellett milyen hatást gyakorolnak a különböző elővetemények a takarmánykukorica terméshozamára. A dolgozatomhoz szükséges adatokat a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-nél végzett vizsgálataim alapján szereztem meg. Külső konzulensemnek: Boda Istvánt választottam, aki a Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési főágazat vezetője.