Hallgatói dolgozatok (Francia Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Francia Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Francia Tanszék) Szerző szerinti böngészés "Csűry, István"
Megjelenítve 1 - 8 (Összesen 8)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Certaines caractéristiques linguistiques des disputes orales françaises à travers des dialogues de film françaisSzitovszky, Mónika; Csűry, István; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a francia nyelv veszekedős jeleneteinek nyelvészeti szempontok alapján lévő vizsgálatáról szól. Francia filmjelenetek által a nyelvváltozatokat, a nyelvi szinteket és a szóhasználatot elemeztem. A kutatás során érintettem a nyelvtani, fonetikai és lexikológiai kérdéseket az általam elemzett szleng és argó nyelvhasználatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Description de scénarios et développement d’ontologies à la base de textes littéraires français(2013-05-21T08:14:45Z) Takács, Boróka; Csűry, István; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDans ce mémoire, j’ai examiné les scénarios de la visite réalisés dans les extraits de L’Amour de Marguerite Duras, de Madame Bovary de Gustave Flaubert et de Bel-Ami de Guy de Maupassant, pour les fins de développement d‘ontologies, en m’appuyant, en premier lieu, sur le WOLF, étant donné que j’ai constaté un flagrant manque de données liées au réseau conceptuel de la visite.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Étude de linguistique contrastive des participes français et hongrois dans le reflet de la traductionNémeth, Réka; Csűry, István; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom címe: „A francia és magyar participium kontrasztív nyelvészeti vizsgálata a fordítás tükrében”. Érdeklődésem tárgyát a participe présent-ra szűkítettem, a francia-magyar konformitás kisebb valószínűsége, problematikus, ugyanakkor változatos mivolta miatt. A témaválasztásban főként ennek a nyelvi jelenségnek az ambivalens, diákok-hallgatók számára problémát okozó természete, illetve a fordítási lehetőségek széles skálája motivált. A munka során az írásbeli használatra és annak közvetítéseképp a magyar célnyelvi fordításokra helyeztem a hangsúlyt. Ennek tükrében fogalmaztam meg kérdéseimet, melyek a következők: A participium használati körének mely kardinális vonásai jelennek meg a két nyelvben? A használati feltételekhez kötötten milyen tendencia mutatható ki a melléknévi igenevek magyar fordításában? Ezen sarkalatos kérdések körét bővíti az idetartozó további problémák árnyalása, mint például az említett használati feltételek feltárása. A kérdések megválaszolása mellett célom az eredmények vegyes módszerekkel és eljárásokkal történő demonstrálása. A megadott válaszok a participe présent szerepének-használatának teljes körű megértését tenné lehetővé, különböző módon rendszerezve azokat a releváns jegyek meghatározása végett. Mindemellett törekvéseim közé tartozik az elmélet és gyakorlat harmonizálása, annak érdekében, hogy a problémakör elmélyültebb elméleti tanulmányozásból szerzett tudás hasznosuljon, s igazolást nyerjen az empirikus kutatás eredményeként. Végül pedig, örömömre szolgálna, ha ez a munka a tájékozódás szintjén segítséget tudna nyújtani a diákoknak is. Az elemezni kívánt anyag forrása a Le Monde Diplomatique francia lap elektronikus változata. Ez a lap teljes mértékben alkalmasnak tekinthető a participe présent aktuális, írásbeli használatának demonstrálására. Innen választottam érdekesnek vélt participe présent-okat tartalmazó cikkeket, majd megkerestem - amennyiben elérhetők voltak – a magyar fordításukat. Kivétel nélkül mindig a francia nyelv volt a forrásnyelv, s a magyar szolgált célnyelvként. A kiemelt participiumokat a kontextus függvényeiben vizsgáltam. Az elemzés főbb aspektusai strukturális-szintaktikai, szemantikai és fordításbeliek voltak. A konklúzió levonásánál segítségemre voltak a korpuszelemzés eredményeit összesítő táblázatok és ábrák. Az eredmények változatos módszerekkel, eljárásokkal történő illusztrációját, valamint rendszerezését így kívántam tehát teljesíteni. A participium használati preferenciája kapcsán igazolta a konnexitásban gyakorolt hatékony és hasznos szerepét, szemantikai szinten kifejezőképességének komplexitását. A korpuszelemzés kezdeti fázisaiban is fény derült arra, hogy az őt jellemző kettős nyelvtani kategória megnyilvánul abban is, hogy habár használat-funkció alapján két nagy típusba soroljuk a participe présent-t, mégsem lehet sok esetben egyértelműen egy kategóriába kényszeríteni, további árnyalásra van szükség pontos következtetések levonása végett.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Études de linguistique textuelle dans une approche contrastive: les motifs de la décomposition en tant que conversion grammaticale dans la traduction du discours littéraire(2014-05-30T07:04:43Z) Batki, Lotti; Nikolett; Csűry, István; DE--Bölcsészettudományi KarDans le présent travail étudiant la décomposition (opération de traduction grammaticale), nous avons essayé de découvrir certains motifs de cette conversion grammaticale. Pour mener à bien cette entreprise, nous avons consulté les grammaires (de fonds) et les ouvrages décrivant le processus de la traduction et ses techniques. Au cours de notre travail, nous avons fait des analyses approfondies à partir de nos unités de traduction créées à partir de trois corpus de Maupassant. Nous avons pris des constatations statistiques sur l’occurrence des décompositions à l’aide des graphiques. Au fil de nos analyses, nous avons découvert le plan des motifs des décompositions en nous servant uniquement des exemples de nos corpus. Nous avons étudié la motivation lexicale, grammaticale, textuelle, pragmatique et stylistique. Aussi avons-nous pu mieux faire connaissance du plan stylistique des traductions grâce aux exemples de nos unités de traduction.Tétel Korlátozottan hozzáférhető La métaphore comme problème de traductionVeiszenbacher, Mária; Csűry, István; DE--Bölcsészettudományi KarGoriot apó metaforáinak fordítását hasonlítjuk össze három magyar célszövegben. A hét ismert magyar fordításból kiválasztottuk a legrégibbet, a legújabbat és a legtöbbször kiadottat, listát készítettünk a francia eredeti metaforáiból, majd ezeket összevetettük a magyar fordításokkal. A metaforák fordításának elemzéséhez a Peter Newmark által felállított fordítási stratégiákat vettük alapul. A dolgozat három kérdést vet fel: A magyar fordítóknak sikerült-e megőrizni mind a metaforák értelmét, mind formájukat? Milyen fordítási stratégiákat használtak? A fordítási stratégiák változtak-e a 108 év folyamán, mely az első fordítást az utolsótól elválasztja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Le champagne comme objet de communication interculturelleBóta, Kinga; Csűry, István; DE--Bölcsészettudományi KarA champagne a francia és a magyar kultúrában, a kultúraközi kommunikációban betöltött szerepe. Alap ismeretek a champagne történelméről, előállításáról és megfelelő felszolgálásáról. Milyen párhuzamot vonhatunk a francia champagne és a magyar pezsgő kultúrájából - kereskedelem, marketing, gasztronómia, különleges alkalmak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az okozati kapcsolatok lexikológiai és grammatikai kifejezőeszközeinek bemutatása a használat tükrébenSzpin, Brigitta; Csűry, István; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a francia nyelv okságai viszonyainak világát tárja fel. Megismerkedhetünk a francia nyelv összes okozati kifejezőeszközével és azok használatával, lehetséges nehézségeivel. Korpusz bemutatásán és vizsgálatán keresztül megtudhatjuk, mi jellemzi a mai használatot, melyek az emberek legkedveltebb kifejezőeszközei.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Traduction de la terminologie de la cybercriminalitéBakk, Alexa Fruzsina; Csűry, István; DE--Bölcsészettudományi KarLa cybercriminalité est un phénomène en constante évolution qui représente une menace croissante pour la sécurité en ligne. En réponse à cette menace, de nombreux gouvernements et organisations ont adopté des lois et des réglementations pour lutter contre la cybercriminalité. Cependant, la traduction de la terminologie liée à la cybercriminalité est un défi majeur pour les traducteurs et les professionnels du langage. La terminologie de la cybercriminalité est souvent complexe et spécifique à une région ou à un pays, avec des nuances culturelles et juridiques qui peuvent varier considérablement d'une juridiction à l'autre. J'ai choisi ce sujet car le droit et la traduction juridique ont toujours occupé une place importante dans ma vie. La criminalité informatique est une chose relativement nouvelle qu'il est important d’étudier, car Internet est présent dans tous les domaines de notre vie et la criminalité est apparue avec le cyberespace. L'étude de la cybercriminalité est très importante aussi parce que le nombre de délits commis sur Internet et les réseaux informatiques ne cesse d'augmenter, tout comme celui des victimes. L'objectif du mémoire est d'analyser la terminologie et les concepts spécifiques de la cybercriminalité, ainsi que les défis liés à leur traduction. Nous examinerons les différentes formes de cybercriminalité et les termes utilisés pour les décrire dans les différentes juridictions, en mettant l'accent sur les différences culturelles et juridiques qui peuvent compliquer la traduction. Nous analyserons également les techniques et les outils disponibles pour les traducteurs, ainsi que les bonnes pratiques recommandées pour la traduction de la terminologie de la cybercriminalité.