Hallgatói dolgozatok (Kémiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Kémia Intézet 2018-ban létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Kémiai Intézet) Szerző szerinti böngészés "Andrási, Melinda"
Megjelenítve 1 - 10 (Összesen 10)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A humán inzulin és két analógja deamidációjának vizsgálata CE-MS módszerrelSípos, Bettina; Gáspár, Attila; Andrási, Melinda; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA biotechnológiai úton előállított terápiás fehérjék különböző poszttranszlációs változásokon (PTM) mehetnek keresztül. Az inzulinok esetében az egyik leggyakoribb PTM a deamidáció, amely során a fehérje szerkezetében különféle változások következhetnek be. A kapilláris zónaelektroforézist (CZE) elterjedten alkalmazzák fehérjék, peptidek, valamint azok töltésvariánsainak vizsgálatához. A CZE módszernél használt UV detektálás azonban az összetettebb minták minőségi elemzése során sok esetben problematikus lehet. A tömegspektrometria (MS) viszont egy nagyon érzékeny, szerkezeti információkat is nyújtó detektálási módszer. Éppen ezért a CE-MS módszer alkalmazása számos előnnyel járhat. Kísérleteim során többek között a humán inzulin és két analógja deamidációjának CZE vizsgálatát, ezen inzulinok deamidációjának időbeli követését, valamint a deamidált inzulin minták CE-MS vizsgálatát végeztem el. Eredményeim alapján az általam alkalmazott módszer hatékonynak bizonyult az inzulinok degradációjának és a különböző bomlástermékek képződésének monitorozására, illetve az inzulinok deamidációs izoformáinak minőségi és mennyiségi meghatározására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az alumínium grafitkemencés atomabszorpciós technikával történő meghatározás módszertanának kidolgozása, validálása és alkalmazása szennyvíziszapból, talajból, hulladékbólNagy, Gabriella; Lakos, Éva; Andrási, Melinda; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetGrafitkemencés atomabszorpciós módszer kidolgozása, validálása környezeti minták alumínium tartalmának meghatározására. Szennyvíziszap, talaj, hulladék minták megfelelő mintaelőkészítése salétromsav-hidrogén-peroxidos, valamint királyvizes roncsolással. Grafitkemence mérőprogramok kidolgozása csőfalról történő atomizálással: mátrixmódosító alkalmazásával, illetve anélkül.A módszer analitikai teljesítmény jellemzőinek meghatározása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Cukrok meghatározása kapilláris elektroforézissel fluoreszcens detektálás alkalmazásávalCsortos, Alexandra; Andrási, Melinda; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetKülönböző összetételű és szerkezetű, szénhidrátminták meghatározására dolgoztunk ki CZE módszert fluoreszcens detektálás alkalmazásával. A cukorkomponensek CZE elválasztását és detektálhatóságát a három erős negatív töltést tartalmazó 8- aminopirén- 1,3,6- triszulfonáttal (APTS) végbemenő származékképzési reakcióval tettük lehetővé. A CZE elválasztásoknál 4-es pH-jú ammónium- acetát és EACA puffereket alkalmaztunk háttérelektrolitként, amivel nagy hatékonyságú elválsztást értünk el az APTS- cukor- adduktoknál. A különböző tagszámú cukrok elválasztásához nem volt szükségszerű a polimer adalékanyag alkalmazása, csupán a migrációs idők növekedését eredményezte, viszont az azonos szénatomszámú cukrok esetében a felbontás mértékét javította.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Cukrok meghatározása kapilláris zónaelektroforézissel indirekt UV detektálás alkalmazásávalTóth, Alíz; Andrási, Melinda; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA szénhidrátok fontos szerepet játszanak életünk számos területén, hiszen a természetben és az élő szervezetben is a leggyakoribb szerves molekulák közé tartoznak. Az elektroforézis elvén alapuló elválasztástechnikai módszerek egyre jelentősebb szerepet töltenek be a szénhidrátok elemzésében, mivel minimális mintát igényelnek és gyors mintaelőkészítés után nagy hatékonyságú elválasztást biztosítanak rövid analízis időn belül. A kapilláris zónaelektroforézis (CZE) elválasztás egyik alapvető feltétele, hogy a komponensek töltéssel bírjanak, ezáltal a cukrok vizsgálata az elválasztás és a detektálhatóság terén is kihívást jelent, mert nem rendelkeznek UV-VIS tartományban elnyelő kromofor csoporttal. Vizsgálataink során egy olyan módszer kidolgozása volt a célunk, mely lehetővé teszi a glükóz, fruktóz és szacharóz keverék szétválasztását minél rövidebb időn belül. Detektálásuk történhet származékképzést követően fluoreszcens vagy UV spektrofotometriás detektálással és származékképzés nélkül indirekt UV-detektálással is. Ezt a módszert akár a méz elemzésére is alkalmazhatjuk, mellyel a hamisítását is megállapíthatjuk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fehérjék meghatározása kapilláris elektroforézissel fluoreszcens detektálás alkalmazásávalHunya, Gyöngyi; Andrási, Melinda; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetFehérjemolekulák jelölése fluoreszcens detektálás alkalmazásához. A jelölő reakció optimálása a festék mennyisége, a hőmérséklet és inkubációs idő tekintetében. A jelölt fehérje tisztítása méretkizárási kromatográfiával. Kapilláris zónaelektroforézis (CZE) és kapilláris gélelektroforézis (CGE) módszerek fejlesztése a jelölt fehérjék elemzéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fehérjék meghatározása kapilláris gélelektroforézisselSzéki, Andrea; Andrási, Melinda; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA fehérjék meghatározására mai napig a leggyakrabban alkalmazott módszer a gélelektroforézis, ezért munkám során a klasszikus lapgélelektroforézis kapillárisban végrehajtott változatának kidolgozását tűztem ki célul kihangsúlyozva a kapilláris elektroforézis nyújtotta előnyöket. Célom tehát egy olyan molekulaszűrő sajátsággal bíró polimer mátrix oldat összeállítása és kapilláris gélelektroforetikus (CGE) módszer kidolgozása volt, amely a gyógyszerkönyvi cikkelynek (USP 44) megfelelő géllel egyenértékű meghatározást biztosít. Mindezek mellett részletesen vizsgáltam a polimer mátrix oldat összetételének hatását az elválasztásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hajdúszoboszlói vizek vizsgálataCsáti, Csongor; Csekéné Szőke, Erzsébet; Andrási, Melinda; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA munkám során Hajdúszoboszlóról származó gyógyvíz, termálvíz minták kémiai összetételének változását vizsgáltam az elmúlt évek eredményei alapján. Szakdolgozatom célja az összegyűjtött eredmények kiértékelése, az évek alatt bekövetkezett esetleges változások kimutatása, és a máshol található vizekkel való összehasonlítása. A vizsgálathoz szükséges adatokat a Hungarospa Hajdúszoboszló Zrt szolgáltatta.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lineáris poliakrilamiddal borított kapillárisok előállítása fehérjék kapilláris zónaelektroforetikus elemzéséhezZagyi, Bálint; Andrási, Melinda; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetMunkánk során LPA-val bevont kapillárisokat készítettünk. A bevonat kialakítása három fő lépésből állt: a kvarc kapilláris felületének előkezelése (etching), a polimert tartó átmeneti, középső réteg kötése a protonált szilanol csoportokhoz (szililezés), és a szilil reagensen a polimer felső réteg kialakítása (polimerizáció). A bevonatokat ötféle módon állítottuk elő, az egyes eljárások a bevonás időtartalmában, az inkubációs időkben és az alkalmazott hőmérséklet tekintetében különböztek egymástól. Az LPA bevonatok tesztelésére egy három, meglehetősen különböző tulajdonságokkal bíró fehérje keverékoldatot (rituximab, hemoglobin, inzulin) használtunk, a CZE elválasztásához háttérelektrolitként 50 mM HCOOH (2,6 pH) alkalmaztunk. Az LPA-val bevont kapillárisok kiválóan alkalmasak fehérjék meghatározásához, a fali adszorpció kiküszöbölhető, szelektívebb, nagyobb elválasztási hatékonyságot biztosító elválasztást tesz lehetővé.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mézminták vizsgálata kapilláris elektroforézissel fluoreszcens detektálás alkalmazásávalHunya, Gyöngyi; Andrási, Melinda; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA mézben igazolt különböző komponensek (cukrok, aminosavak, fehérjék, vitaminok, enzimek, flavonoidok, ásványi anyagok) száma meghaladja a százat. Jelentős részét (80-90 %) fruktóz és glükóz monoszacharidok keveréke alkotja, de kisebb koncentrációban más mono- és di- tri- és oligoszacharidok is megtalálhatók benne. A cukorösszetétel befolyásolja a méz fizikai tulajdonságát, és az egyes monoszacharidok egymáshoz viszonyított aránya fajspecifikus tulajdonság. A cukorösszetétel meghatározása felhasználható a méz minőségének jellemzésére és a valódiságáról is információt nyújt. A cukrok kapilláris elektroforézissel (CE) történő elemzése során kihívást jelent, hogy nem rendelkeznek UV fény abszorpcióval, valamint töltés nélküliek. Munkánk során olyan kapilláris zónaelektroforetikus (CZE) módszer kidolgozásra törekedtünk, amely mindkét problémán felülkerekedik. A detektálást fluoreszcens módon kívántuk végrehajtani, ehhez olyan származékképző reagenst kerestünk, amely egyrészről kompatibilis az általunk használt készülék paramétereivel, másrészt töltéssel is rendelkezik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Terápiás fehérjék aggregációjának vizsgálata kapilláris elektroforézisselSzabó , Kornél; Andrási, Melinda; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA munkám célja a különböző terápiás fehérjék: monoklonális antitest és az inzulin aggregációs hajlamának vizsgálata, melyet kapilláris gélelektroforézissel (CGE) és kapilláris zónaelektroforézissel (CZE) végeztem. Az aggregáció vonatkozásában különböző fizikai és kémiai stresszhatásokat vizsgáltam, mint az UV fényhatás, a mechanikai hatás, az inkubációs hőmérséklete, idő és a közeg pH értéke. Monoklonális antitestnél, csak az UV-fénybehatásnál tapasztaltunk aggregációt, míg a többi stresszhatásnál a fragmentáció jelensége volt detektálható. Az inzulinnál minden stresszhatás esetében megfigyelhető volt az aggregáció jelensége.