Hallgatói dolgozatok (Néprajzi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Néprajzi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Néprajzi Tanszék) Szerző szerinti böngészés "Bartha, Elek"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 40)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 20. századi berettyóújfalui vőfélyrigmusok textuális és funkcionális elemzésePákozdi, Dávid; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarJelen dolgozatomban elsősorban a bihari régió három településének vőfélyverseit elemzem. Elő- ször arra próbálok meg választ keresni, hogy az egyes települések versei mennyire hasonlítanak egymásra? Az egyes településeken milyen rigmustípusok maradtak fent? Mely alföldi vőfély- könyv változatra hasonlítanak a legjobban? Hol alkalmaznak adjekciót és hol detrakciót? Mely verseknél fedezhetjük fel az egyéni leleményességet? Munkám elkészítésekor Tóth Arnold és Keszeg Vilmos módszereit használtam fel. Először a Keszeg Vilmos által 2008-ban megjelent tanulmányban használt csoportosítást vettem alapul, majd ennek segítségével elvégeztem a vő- félyversek funkcionális csoportosítását. A második szakaszban a versek szövegfilológiai és tar- talmi vizsgálatát végeztem el. Ezután, a harmadik fázisban meglevő vőfélykönyvek segítségével megpróbáltam bebizonyítani azt, hogy ezek egy közös forrásból eredeztethetők, és hogy a táji apróbb eltérések csak a vőfélyek leleményességének köszönhetők. Az általam vizsgált települé- sekhez kapcsolódva arra a következtetésre jutottam, hogy az egyes települések között vannak hasonlóságok a vőfélyversek között. Az összes vőfélyrigmus közt viszont nem lehet felfedezni egyezéseket. A vőfélyrigmusok elégé vegyesen maradtak fenn az utókor számára. Annyi már most megállapítható, hogy Váncsodon és Berettyószentmártonban észrevehető volt a Vetró-féle rigmusok néhány sora, eleme a vőfélyversekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2001-es tiszai árvíz egy beregi falu emlékezetében (Jánd)Nyúzó, Alexandra; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi Kar2001 márciusában addig soha nem látott árvíz öntötte el a Felső-Tiszavidék falvainak egy részét. A tiszai árvíz Magyarországon összesen 9 települést - Tarpa, Jánd, Gulács, Tákos, Csaroda, Gergelyiugornya, Hetefejércse, Vámosatya, Gelénes- öntött el. Ez a természeti katasztrófa nagy mértékben megváltoztatta az ott élő emberek életét, ahogyan az építészeti örökséget is. A világon és Magyarországon is az árvizek a leggyakoribb katasztrófák. Vizsgálataimat a fent említett községek közül, Jándon végeztem, ahol félig strukturált interjúkat készítettem. Dolgozatomban arra kerestem választ, hogy mit jelenthetett, milyen érzés volt megélni ezt az árvizet. Ennek érdekében két témakört vizsgáltam: egyrészt hogy az események milyen elsődleges hatással voltak az ott élőkre, illetve, hogy most tizenhárom évvel később, milyen másodlagos lelki hatások maradtak az emberekben; másrészt hogy az újjáépítés és az ott végrehajtott vidékfejlesztés milyen pozitív vagy negatív érzéseket, hatásokat váltott ki. Elméleti háttérként foglalkoztam a katasztrófák definícióival, hatásaival, a Felső-Tisza vidék árvizeinek történetével 2001-ig és a terület népi építészetével, hiszen az újjáépítés során neves hazai építészek tervei nyomán a vidék múltját, hagyományait tiszteletben tartó házak épültek. A dolgozatom célja, hogy feltárjam a károsult lakosság érzelmi, mentális viszonyulását a történtekhez, a katasztrófához, a segítséghez, az újjáépítéshez. Célom, hogy az interjúk alapján, az emberek véleményét és a megmaradt emlékeiket, gondolataikat lejegyezzem, tükrözzem. Az interjúalanyok által elmondottakat csak tolmácsolni kívánom, nem feladatom az elmondottak hitelességének megállapítása. Kutatásom leíró, magyarázó jellegű, az emberek megélt érzéseit szeretném tükrözni. A riportokat interjúalanyaim szemszögéből igyekeztem értelmezni. Az újjáépített házak újra biztonságot és otthont nyújtanak az embereknek. A téma komplex, a későbbiekben több perspektívából vizsgálható: következmények vizsgálatán, társadalmi, néprajzi, folklór és gazdasági kimenetén kívül építészeti szempontból is. A dolgozat a felnövekvő nemzedék kultúrtörténetét egészíti ki, a táj történelmi adaléka, a múlt megismerésének segítségére szolgál.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy bagaméri család története(2014-04-16T06:09:45Z) Vass, Ildikó; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarEgy bagaméri család történetén át bemutatja Hajdú-Bihar keleti szegletének népi hagyományait, szokásait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Békési vadászhagyományokSalamon, Edina; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom fő témája a békési vadászati hagyományok, a vadászathoz kapcsolódó szokások és tárgyi kultúra bemutatása egy általam kiválasztott vadásztársaságon keresztül. A kutatásom célja azoknak az eltanult vagy a vadászatok során kialakított alkalmazkodási stratégiáknak és szokásvilágnak a feltárása, amelyek meghatározzák a vadásztársaság, vadászattal foglalkozó személyek életét, viselkedésmódját és társadalomban elfoglalt helyét. A dolgozatom megvizsgálja, hogy az évtizedek folyamán miképpen alakultak át a vadászati hagyományok, miképp öröklődtek és alakították a vadásztársaság illetve a vadászok életét és jelenét, valamint, hogy ezek a gyakorlatok hogyan befolyásolják a mindenkori vadászok életkörülményeit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Békési vadászhagyományokSalamon, Edina; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom fő témája a békési vadászati hagyományok, a vadászathoz kapcsolódó szokások és tárgyi kultúra bemutatása egy általam kiválasztott vadásztársaságon keresztül. A kutatásom célja azoknak az eltanult vagy a vadászatok során kialakított alkalmazkodási stratégiáknak és szokásvilágnak a feltárása, amelyek meghatározzák a vadásztársaság, vadászattal foglalkozó személyek életét, viselkedésmódját és társadalomban elfoglalt helyét. A dolgozatom megvizsgálja, hogy az évtizedek folyamán miképpen alakultak át a vadászati hagyományok, miképp öröklődtek és alakították a vadásztársaság illetve a vadászok életét és jelenét, valamint, hogy ezek a gyakorlatok hogyan befolyásolják a mindenkori vadászok életkörülményeit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A debreceni tanyásodás és a magyar tanyarendszer sajátosságai Erdőspuszta példáján keresztül(2014-05-19T08:34:45Z) Szabó, Gergely; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarA debreceni tanyásodás és a magyar tanyarendszer sajátosságai Erdőspuszta példáján keresztül.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Életképek egy városi gyülekezetből(2014-04-16T06:13:11Z) Pákozdi, Dávid; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarReformátus egyházi szokásokról szól a dolgozatom. Vizsgálatom tárgya egy városi református gyülkezetTétel Korlátozottan hozzáférhető "Ez úgy a régiektől öröklődött..." A halottas imádkozás és éneklés szerepe a tardi bokoranyák vallásgyakorlatábanPajtók, Vivien Annamária; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a tardi római katolikus halotti szokások egyikét szeretném bemutatni négy asszony szerepvállalásán keresztül. Egy olyan szokásról beszélhetünk, amely körülbelül két generáció óta fennállt, viszont a kutatás ideje alatt a vezetők arról számoltak be, hogy megítélésük szerint a szokás megszűnt, mivel nem volt olyan, aki a szerepüket átvette volna. Fontosnak tartom ismertetni a vallási vezető egyéniségek által betöltött szerepkör átörökítésének folyamatát, fontosabb szempontok mentén a szokást magát, valamint a megszűnésében szerepet játszó esetleges tényezőket és a hiány által keletkezett megoldásokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ferences zarándokhelyek kultusza a mai MagyarországonTóbiás, István Miklós; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban megvizsgáltam a ferences zarándokhelyeket. Kutatásom során volt alkalmam, egyes zarándokhelyeket személyesen is megismerni, melynek következtében tovább erősödött bennem az a vélemény, hogy a XXI. században is fontos spirituális erőforrást jelent az egyház számára a ferences zarándokhelyek. A dolgozatom első harmadában röviden bemutattam Assisi Szent Ferenc életútját és a ferences rend magyarországi elterjedésének a történetét. A dolgozat második felében a búcsú fogalmát, a búcsújárást és a templombúcsút mutattam be. Dolgozatom harmadik részében a ferences zarándokhelyeket mutatom be.Tétel Korlátozottan hozzáférhető GraffitiNagy, Zsuzsanna; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom a graffitizés kultúráját, történetét, identitástudatát vizsgálja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gubik Petra - Dörzsölő és fonóház Ajak településen az 1940-es években és napjainkban(2013-04-09T05:06:15Z) Gubik, Petra; Bartha, Elek; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarAjak nagyközség népszokásai, hagyományai valamint régi népviselete miatt országos mértékben is jelentős hírű település. A fonóházi szokások a falu legrégebbi hagyományaihoz tartoznak. A dolgozat témája a dörzsölő és fonóházi szokások, népszokások bemutatására épül, Ajak településre koncentrálódva, kiemelve a helyi sajátosságokat, jellemzőket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyermeküket váró asszonyok imaszövegei 1890 és 1910 közöttSztankovánszki, Zita; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat témája a XIX. századi magyar társadalom imádkozási és olvasási szokásait, valamint a nők kulturális, társadalmi és vallási helyzetét ismerteti. Dolgozatomban a várandós asszonyoknak írt imádságokat mutatom be, mert a választott imaszövegek a XIX. századi magyar egyházi felekezetekhez tartoznak, amelyek kifejezik a viselősséggel együtt járó kéréseket és imaszándékokat. Jellegzetességük, hogy eltérő megszólításokkal és stílusjegyekkel rendelkeznek, viszont mindegyik tartalmazza azokat a hálaadó és könyörgő imaformákat, amelyek megfogalmazzák a várandósság és a szülés iránti félelmeket és reményeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hagyományok és népszokások a Debreceni VirágkarneválonKiss, Orsolya; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarHagyományok és népszokások a debreceni virágkarneválon. Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a válaszokat, hogy a közvéleményben mennyire van tisztában a virágkarneválhoz kapcsolódó hagyományokkal illetve arra, hogy tudják e pontosan mit ünnepelünk ezen az alkalmon.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hagyományos hitélet a nyíregyházi zsidó közösségben(2014-04-16T06:09:25Z) Bodnár, Kinga; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarNyíregyházán élő zsidó közösség bemutatása. A hagyományaik, valamint a régi(metszőhely, iskola) és a jelenlegi(emlékmű, zsinagóga, temető)építményeik ismertetése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hajdúnánás Iparossága a Népművészet tükrében.Majoros, Zoltán; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat bemutatni kívánja Hajdúnánás iparosságát, evvel foglalkozó egyéneket a múltban, de kitérve a jelenre is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy háromgenerációs család fényképállományának elemzése(2013-04-12T04:50:17Z) Sándor, Eszter; Bartha, Elek; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDiplomamunkám egy háromgenerációs család fényképállományának elemzése. A dolgozat két fő témája egy használható, áttekinthető tipologizálás kidolgozása az állományra, valamint a háztartásban élő három generáció fényképhasználati szokásainak vizsgálata. Ez utóbbi magába foglalja a papíralapú, a digitális, illetve a lakásba kihelyezett fényképek vizsgálatát is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hevesiek zarándoklata a hanyi búcsúba(2013-04-11T04:52:49Z) Nagy, Blanka Borbála; Bartha, Elek; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozati témának búcsújárást választottam még pedig egy igen kis búcsút, a hanyi búcsút. Hevesről a II. világháború előtt és az 1990-es évektől évről évre zarándokoltak, illetve zarándokolnak el a hívek. Előzetes kutatás során tapasztaltam, hogy a kegyhelyről nem készült komoly kutatás. Néhány szakirodalomban olvashatunk egy rövid leírást a kegyhely történetéről. Magáról a búcsúról Barna Gábor írásaiból tudunk meg a legtöbbet. Mivel ez egy igen kis kegyhely, nem foglalkoztak komolyabban vele, mint egy nagyobb, ismertebb zarándokhelyről. Magának a kegyhelynek úgy érzem, nem is az a szerepe, hogy országosan ismert legyen sokkal inkább az, hogy mit jelent a környéken élő katolikusok számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Jászberény a turizmusban(2012-12-17T12:46:27Z) Magyar, Zsófia; Bartha, Elek; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarJászberény a turizmusban. Jászberény története és vonzerői.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A karácsonyi ünnepkör Sajósenyén az 1940-es évektől napjainkig(2013-04-11T04:52:28Z) Kovács, Petra Klára; Bartha, Elek; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, apró lélekszámú faluban, Sajósenyén élő nép karácsonyi ünnepkörét elemzem, a II. világháborút közvetlenül megelőző évektől egészen századunk elejéig, napjainkig. A karácsonyi ünnepkört az egyházi évkör ünnepeként és a téli hónapok jeles napjainak szemszögéből vizsgálom, azzal a felvetéssel, hogy a nép életében, a mindennapokban és a hétköznapoktól eltérő időszakban a vallás meghatározó szerepet tölt be. Közismert, hogy az egykori hagyományok, amelyek generációkon és évtizedeken keresztül öröklődtek, keresztény hitünkben és a hajdani ősvallás maradványaiban gyökereznek. Különösen érvényes ez a karácsonyra, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepére, Krisztus születésére. A karácsonyi ünnepkör hagyományait, melybe beleértem a keresztény, illetve a profán világ kialakult szokásrendszerét, a nép vallásosságának aspektusából (népi vallásosság) tanulmányoztam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Képek és sajátosságok a hodászi cigánypasztoráció alakulásábanGelsei, Gábor; Bartha, Elek; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom témája azon gondolatból fogant, amelyet gyerekkorom egyik meghatározó élményeként átéltem és ami mélyen megérintett. Görög katolikus lelkész apa legkisebb fiaként volt szerencsém megismerni az édesapámra bízott kicsit különc, kicsit szokatlan, de mégis különleges "nyájat". Ők a hodászi cigányság. Szakdolgozatomnak két célja van. Egyrészt szeretném végigkísérni, hogy a múlt század 40-es éveitől, Sója Miklós példás munkája által, hogyan alakult ki a görög-katolicizmus és a cigányság eme példátlan ötvözete Hodászon. Emellett célként tűztem ki, hogy bemutassam a cigányság sajátosságait, szokásait, rítusait, és hogy ezek milyen módon épültek be a szertatásaikba. Kutatásom fő területe a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodász község, ahol közel húsz évet éltem, amíg édesapám lelkipásztora volt a cigány egyházközségnek is. Dolgozatom egyik forrása ezen tapasztalatok, az itt megismert emberek, történetek, szokások, illetve a régmúltat megörökítő írásos emlékek, könyvek, újságok. 2009-ben létrehozták az első cigány tárgyi emlékeket megörökítő tájházat, amely jelképezi és tovább erősíti a cigányság összetartozását.