Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar) Szerző szerinti böngészés "Alberth, Márta"
Megjelenítve 1 - 12 (Összesen 12)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az anyai és gyermeki kariesz összefüggéseKovács, Nikoletta; Alberth, Márta; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Korányi, Mariann; Orosz, Mária; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi KarElsődlegesen a primer prevenció lehet a leghatásosabb a kariesz visszaszorításában. Ehhez viszont a szülőknek tisztában kell lenniük a fő kiváltó illetve a szuvasodás megjelenését elősegítő tényezőkkel. Munkámmal e faktorok közül az anyai szuvasság szerepét szerettem volna tanulmányozni és bemutatni. Kerestem a választ arra, hogy a fő etiológiai tényezők közül, az anya Strepctoccocus mutans fertőzöttsége hogyan adódik át gyermekének. Ezekből a vizsgálatokból nyert információk jelentősége az, hogy felhívja a figyelmet néhány olyan pontra, mely fontos lehet a gyermek orális egészsége, a kariesz kivédése szempontjából. Az anyai orális flóra megváltoztatása abban az időszakban, mikor az újszülött fertőződhet, későbbiekben nagymértékben befolyásolhatja gyermek kariesz rátáját. A megelőzés átfogó stratégiájának célja az, hogy csökkenjen az anya szájüregi kariogén baktériumainak száma és ezzel késleltethetővé váljon a gyermek baktérium kolonizációja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Endodonciai beavatkozások a tejfogazatbanZeke, Tímea; Alberth, Márta; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Nemes, Judit; Bágyi, Kinga; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati TanszékA tejfogazatban alkalmazható pulpakezelési lehetőségek jelentősége az, hogy segítségükkel meghosszabbíthatjuk a megbetegedett fogak szájüregben való tartózkodásának időtartamát. A tejfogazatban alkalmazható a direkt pulpa sapkázás, az indirekt pulpa kezelés, pulpotómia és pulpektómia is, azonban a tejfogak speciális anatómiai viszonyai miatt nem mindig ígérnek biztos sikert. A pulpotómia, mint a tejfogazatban a leggyakrabban alkalmazott endodonciai beavatkozás, segítségével kezelhetjük azokat a tejfogakat, amelyeknek csak a koronai pulpáját érinti a fertőzés. Az irodalomban számos olyan anyagot találhatunk, amelyet alkalmazhatunk a pulpotómiában. Az elmúlt 60 évben a formocresolt tartották a "goldstandard" szernek, azonban több tanulmány is bebizonyította a szervezetre való káros hatásait. Újabb alternatívák után való kutatás során találtak rá a vas-szulfátra, amely ugyan olyan jó eredményekkel szolgál mint a formocresol, azzal a lényeges különbséggel, hogy az egészségre nem ártalmas.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Extrém alacsony születési súlyú gyermekek fogászati vizsgálataLampé, Krisztina; Alberth, Márta; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi KarA Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karának Gyermekfogászatán extrém alacsony, vagyis 1000 gramm alatti születési súlyú gyermekek fogászati vizsgálatát végeztük. Rögzítettük a fogazati státuszukat, a fogazati rendellenességeket és az ortodonciai eltéréseket. A státusz mellett a gyermekek szüleit kikérdeztük a gyermek általános betegségeiről, szedett gyógyszereiről, étkezési-, édességi fogyasztási- és fogmosási szokásairól. A kapott adatokat egy random kiválasztott, korban és nemben azonos, normál születési súlyú (2540-3860 g, átlag: 3200 g) csoporttal hasonlítottuk össze. Statisztikai elemzést Pearson-féle korreláció analízissel és T próbával végeztünk. Eredményeink nem állnak összhangban a világirodalmi adatokkal, ahol szoros összefüggést találtak a születési súly és a megjelenő anomáliák között. Ennek magyarázatát a gondos és minden részletre kiterjedő neonatológai ápolásban és a szülők felvilágosításában látjuk. Összefüggés mutatkozott a születési súly és a fogápolási-, táplálkozási szokások között: születési súly és a szülő fogmosásban betöltött szerepe fordítottan arányos, a fejletlenebb, mozgáskoordinációjában elmaradottabb gyermek ápolásában a szülő aktívabb, s ez megmutatkozik a jobb kariológiai státuszban összevetve a normál súlyúakkal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fogászati félelem, -szorongás ,-fájdalom és enyhítésének módjai(2014-06-21T15:35:33Z) Szentpéteri, Diána; Molnár, Péter; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Alberth, Márta; Csörsz, Ilona; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi IntézetA fogászati félelem, -fájdalom,- szorongás kezelési lehetőségei.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fogászati prevenció hatékonysága gyermekkorbanLipták, Alice; Alberth, Márta; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi KarA fogászati betegségek többsége egészségtudatos magatartással megelőzhető, különösen a fogszuvasodás, melynek vannak primer etiológai tényezői. Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a másodlagos etiológai faktoroknak (szociális helyzet, szülő edukáltsága, fogászati ismeretei, gyermek hozzáállása, tudásszintje). Az egészségtudatos magatartás kialakításához helyes és elegendő információ átadása szükséges. Célom egy már meglévő fogászati ismereteket, attitűdöt, ennek hatására kialakult orális egészséget felmérő vizsgálat és egy egyszerű, hatékony prevenciós felvilágosítási módszer megtalálása volt. Egy vidéki iskola 1-6 osztályos tanulóinak (205 fő) fogazati státuszát, szájhigiénéjét, fogászati alaptudását és ezek változását vizsgáltam, továbbá hogy szüleik iskolázottsága, fogászattal kapcsolatos ismeretei, a család szociális helyzete hogyan befolyásolja a gyermek fogazatának és a megelőzéssel szembeni igényességének alakulását. A diákokat két csoportra osztottam, egy pozitív és egy negatív példákkal motiváltra. Fogászati kartonon rögzítésre került a szuvas (d, D) szuvasság miatt eltávolított (m, M) tömött (f, F) tej- (t) és maradó fogak (T) száma, a szájápolás mértékére utaló plakk index (PII). A szülők és a gyermekek kérdőívet töltöttek ki, a gyermekek a felvilágosítás előtt majd két hónappal később is. Feldolgozásra 160 fő 83 lány 77 fiú (átlag életkor 9 év SD ± 1,94) és szüleik adatai kerültek. A fogászatra járás és az ezzel kapcsolatos attitűd alapján csoportokat alkottunk, mely a szülők végzettségén kívül szintén szignifikánsan befolyásolta a plakk indexet. Ezen index változásával vizsgáltuk a motiváció hatékonyságát, szignifikáns eltérés volt az eltérő végzettségű szülői háttér esetén: az első mérésnél a középfokúak értékei az alapfokúakéhoz álltak közel, a változást tekintve pedig a felsőfokúakéhoz. A klaszterek nem különböztek lényegesen a motiváció hatékonysága alapján. Nem találtunk jelentős eltérést a prevenciós módszerek között sem. A prevenciós felvilágosítás hatásosabb a középfokú végzettségű családoknál, míg a felsőfokú végzettségűek eleve jobban számon kérik a fogmosást. Probléma az alapvégzettségű családbeli gyermekek motiválása, ahol alig volt javulás.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fogazati eltérések, parafunkciók és beszédhibák kapcsolata tejfogazatbanHadházi, Zsófia; Alberth, Márta; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; DE--Fogorvostudományi KarAz állcsontok és a fogazat rendellenességei összefüggésben állhatnak bizonyos orális parafunkciók, rossz szokások megjelenésével és hangképzési zavarok kialakulásával. Számos szerző hívja fel a figyelmet a rágóapparátus eltérései és a parafunkciók közti kétoldalú kapcsolat fontosságára, illetve arra, hogy e két tényező hatása akár beszédhibákban nyilvánulhat meg. Munkánk során 191 óvodás korú gyermek fogazati eltérései, orális parafunkciói és beszédhibái között kerestünk kimutatható kapcsolatot. Statisztikai elemzés során a fogazati eltéréseken belül vizsgált Angle II-es orthodontiai anomália, illetve a parafunkciók megléte mutatott szignifikáns összefüggést az interdentális szigmatizmus elnevezésű hangképzési zavarral. A fogazati státuszban talált egyéb eltérések nem voltak összefüggésbe hozhatók parafunkciók és beszédhibák meglétével. Feltételezésünk, miszerint óvodáskorú gyermekek fogazati eltérései hatással lehetnek orális parafunkciók és beszédhibák kialakulására, nem igazolódott egyértelműen. Eredményeink nem állnak teljes összhangban a nemzetközi szakirodalmi adatokkal, melynek magyarázatát a kis esetszám mellett a gyermekek fiatal korában látjuk. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy azonos régióban, hasonló esetszámmal kisiskolás korú gyermekeken végzett kísérletben szoros összefüggés áll fenn a három vizsgált tényező között. Az általunk kimutatott eredmény, mely szerint az Angle II-es anomália és a parafunkciók megléte növeli az interdentális szigmatizmus előfordulásának gyakoriságát, a gyermekek minél korábbi diagnosztizálására és az időben elkezdett megfelelő kezelés fontosságára hívja fel a figyelmet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Károsodott fiatal maradófogak esztétikai ellátása(2014-06-21T15:22:23Z) Végső, Barbara; Alberth, Márta; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum; DE--Fogorvostudományi Kar; Kovalecz, Gabriella; Nemes, Judit; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi CentrumDiplomamunkám célja, hogy szakirodalom tanulmányozása révén összegyűjtsem a maradó frontfogak károsodását okozó tényezőket, megismerjem a frontfogak koronai részének helyreállítási lehetőségeit, külön figyelmet szentelve a legmodernebb és legesztétikusabb módszereknek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A lézer és az ózonkezelés lehetőségei a gyermekfogászatbanFetyko, Eszter; Kovalecz, Gabriella; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Alberth, Márta; Nemes, Judit; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási TanszékA munka a szakirodalom tanulmányozása révén összefoglalja a fogászati lézeres-, és az ózonkezelésről szerzett eddigi ismereteket, mindezek mellett ismerteti a gyermekfogászatban történő alkalmazásuk lehetőségeit. A fogászati lézer-, és ózonkészülékek alkalmazása új terápiás lehetőségeket nyit számos fogászati és maxillofaciális megbetegedés kezelésében. Számos esetben alkalmazásuk sokkal hatékonyabb és sokkal gyorsabb kezelésekre ad lehetőséget. A lézerek a fogászat számos területén használhatóak: a prevencióban, a konzerváló fogászatban, a parodontológiában, a szájsebészeti beavatkozások során és természetesen a gyermekfogászatban is. A kezelések legfontosabb előnyei többi terápiás megoldáshoz képest, a hatékonyság, a kezelés gyorsasága és a fájdalommentesség, így a gyermekek számára is könyebben tolerálhatóvá vállik a fogászati kezelés. Az ózon a fogászatban az egyik legerősebb antibakteriális szer, biokompatibilis tulajdonságának köszönhetően számos helyzetben használhatjuk. Használható pl. fogszuvasodás megelőzésére, szuvas léziók fertőtlenítésére, gyökércsatorna tisztítására, parodontális tasakok fertőtlenítésére, sebtisztításra vagy akár nyálkahártyafekélyek kezelésére is. A lézer- és az ózon kezelések más fogászati beavatkozásokkal jól kombinálhatók, és lehetővé teszik a kemény- és lágyszövetek preventív, valamint minimálinvazív szemlélet szerinti kezelését is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A moláris-incizális hipomineralizáció (MIH) megjelenése régiónk gyermekpopulációjábanKiss, Barbara; Alberth, Márta; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi KarA moláris-incizális hipomineralizáció (MIH) a maradó első molárisok és metszőfogak zománcának minőségi elváltozása. 505 megvizsgált gyermek közül 85 főnél (16,83%) találtunk moláris-incizális elváltozást. Az okokat elemezve szignifikáns összefüggést találtunk a gyermek születési súlya és a kialakuló elváltozás között. Minél kisebb súllyal született a gyermek annál nagyobb valószínűséggel jelentkezett nála általános betegség 1 éves kora előtt és annál valószínűbb volt a már rizikónak számító gyógyszer szedése. Ezek együttesen szignifikánsan megnövelik a MIH kialakulásának valószínűségét. A rizikógyógyszerek a születési súlytól és a betegségtől függetlenül is szignifikánsan gyakoribbá tették a MIH előfordulását. Eredményeink azt látszanak alátámasztani, hogy a szervezetet 1 éves korig ért szisztémás hatások megzavarhatják a maradó molárisok és a metszőfogak mineralizációs folyamatát, különösen kisebb súllyal születettek esetén. Az egyes gyógyszerek a születési súlytól függetlenül is megnövelhetik a MIH kialakulásának esélyét. Az egyre gyakrabban észlelhető elváltozás nem csak esztétikai gondot jelent, de a zománc meggyengüléséhez, letöréséhez, érzékenységéhez vezet, korai felismerése és kezelése elengedhetetlen a fogak megtartása érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Öröklődő szerkezeti rendellenesség, az amelogenesis imperfecta gyermekkorbanBakos, Boglárka; Alberth, Márta; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Kovalecz, Gabriella; Ráthonyi, Annamária; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi KarA fogzománc a testünk legkeményebb szövete, tükrözi és rögzíti a fejlődése során bekövetkezett eseményeket, bármely ártalom jól látható elváltozást okozhat a szerkezetében. Az elváltozások lehetnek genetikai vagy környezeti ártalmak következményei. A genetikai hatásokra bekövetkező zománcszerkezeti rendellenességek megkülönböztetésére az amelogenesis imperfecta (AI) megnevezés használatos. Az AI érintheti a tej- és a maradó fogakat egyaránt, általában izolált betegség, de megjelenhet szindróma részjelenségeként. Az AI kialakulásának oka lehet egyszeri gén defektus, mikrodeléció, pontmutáció vagy egyéb kromoszóma elváltozás. Az AI autoszomális domináns, recesszív vagy X-hez kötött formában öröklődik, illetve sporadikus formái is ismertek. A klinikai megjelenést figyelembe véve, különböző főtípusai különíthetőek el, a hipoplasztikus, hipomaturált, hipokalcifikált és hipomaturált-hipoplasztikus taurodontizmussal. Az elváltozások az öröklődés menetének megfelelően is nagyon változatos képet mutatnak, így a főtípusok mellett alcsoportokat is meg lehet különböztetni. Bármilyen okból, bármilyen formában sérül a zomán, letöredezik és az alatta fekvő dentin elveszíti borítását, exponálódik, ezért a fog érzékennyé válik és romlik a szájhigiéne. A fogak esendőbbek lesznek kariesszel szemben, melynek ellátása nehéz, idővel a probléma a fog elvesztéséhez vezethet. A betegség korai felismerése, a fogak védelme fontos tehát a későbbi megtarthatóságuk szempontjából, és meghatározhatja a megbetegedés kimenetelét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szájüregi gyulladások hatása a termékenységre és az asszisztált reprodukciós beavatkozások eredményességéreKőrösi, Tamás; Alberth, Márta; DE--Fogorvostudományi Kar; Jakab, Attila; Baksa, BrigittaA XXI. század demográfiai krízise, a női és férfi eredetű infertilitás növekvő tendenciája és ennek következményeként az emelkedett számú asszisztált reprodukciós kezelések célzott terápiájának szükségessége indokolttá teszi az infertilitás okait széleskörűen vizsgáló kutatásokat. Az orális gyulladások régóta ismert szisztémás összefüggései, a gingivitisz, parodontitisz immunpatológiai háttere, továbbá a citokinek, mint a nemi szervek fiziológiás működését és a gesztációt szabályozó neurohumorális és immunrendszer közös kommunikációs molekulái azt a vélelmezést támasztják alá, hogy az orális patológiai folyamatoknak hatása lehet az infertilitás kialakulásában, illetve annak kezelésében. Az asszisztált reprodukciós technikák (ART) a gyermektelenséggel szembesülő párok kezelésének mesterséges módszerei. A citokinek hatásai koncentráció-függőek, így a hiperinflammatorikus hatás (rossz parodontális státusz) és a felerősödő hormonális hatások (ovárium stimulációs készítmények) befolyásolhatják a fogantatást és annak sikerességét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tejfogtraumák és korszerű ellátási módszerük(2014-06-27T13:13:09Z) Ládi, Eszter; Kovalecz, Gabriella; Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Alberth, Márta; Nemes, Judit; Gyermekfogászati és Fogszabályozási TanszékMunkámban a tejfog traumák epidemiológiai, etiolológiai tényezőit vizsgáltam.A traumák ellátási módszereinek bemutatását a 2012-ben kiadott, új útmutató szolgáltatta.