Hallgatói dolgozatok (Gépészmérnöki Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Műszaki Karon készült szakdolgozatok és diplomamukák gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Gépészmérnöki Tanszék) Szerző szerinti böngészés "Árpád, István"
Megjelenítve 1 - 12 (Összesen 12)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állapotfüggő karbantartás fejlesztése klink gyártmányú üregelő gépenKovács, Gergő; Árpád, István; DE--Műszaki KarSzakdolgozatom témájának egy Arthur Klink gyártmányú emelőasztalos vízszintes külső üregelőgép karbantartási stratégiájának a fejlesztését választottam. A Robert Bosch Automotive Steering Kft maklári telephelyén található a célgép, ezért a dolgozatomat a vállalat rövid bemutatásával kezdem majd az üregelő gép működését részletezem. A gép fő részegységei közé tartozik a gépállvány, a szerszámtartó szán vagy üregelőszán, egy csigahajtóműves villanymotor és a központi kenőberendezés. A karbantartási stratégiák és a gépek karbantartása kiemelkedően fontos az iparban és a műszaki területeken dolgozó cégek számára, mivel ezek segítségével biztosítani lehet a gépek hosszú élettartamát, valamint a biztonságos és hatékony működésüket. Tehát a dolgozat következő főfejezete a szakirodalmi áttekintés és a karbantartási stratégiák bemutatása. Egy jól kidolgozott karbantartási stratégia lehetővé teszi, hogy a gépeket időben karbantartsuk és javítsuk, mielőtt azok komolyabb hibákat okoznának. A szakdolgozat további részében a hibaanalízis fejezet következik. A hatékony karbantartáshoz elengedhetetlen, hogy megtaláljuk a hibák kiváltó okait és elemezzük azokat. Ezt követően tudunk megfelelő javítóintézkedéseket meghatározni. Ebben a fejezetben többek között a Pareto elv főbb pontjai és a hibafa-elemzés kerülnek kifejtésre. A meghibásodási lehetőségek általános bemutatása és az állásidők kategorizálása után a technikai meghibásodásokról szól a dolgozat következő egysége. A veszteségek fajtái mellett az üregelő gép technikai problémáinak a karbantartására is kitérek a valós adatok bemutatásával. A különböző meghibásodásokhoz rendelt karbantartási stratégiák alatt kidolgozásra kerültek a vállalatnál alkalmazott módszerek. A TPM mellett különböző diagnosztikai módszerekről van itt szó és a cégnél jelenleg is érvényben lévő dokumentációkon, táblázatokon keresztül nem csak az elméleti rész van kidolgozva, hanem ezeknek az alkalmazása is. A dolgozat utolsó fejezetében a karbantartás fejlesztése következik. A Siemens Zrt. és a Bosch Rexroth ajánlatai közül az előbbi került kiválasztásra, mint partner a korszerű fejlesztés elősegítésére. Az állapotfelügyeleti rendszer előnye, hogy bármilyen gépre csatlakoztatható kortól és vezérlőegységtől függetlenül és egyszerűen kommunikál a vállalatirányítási rendszerekkel. A jelenleg is futó projekt alatt még zajlik a szoftver telepítése, de már most tudjuk, hogy milyen paramétereket fogunk felügyelni. Fontos megjegyezni, hogy több lehetőség is rejlik a rendszerben, ami a jövőben még hatékonyabb megoldásokat fog eredményezni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Ipar 4.0 szerepe az üzemeltetés és a karbantartás folyamatában, a lehetséges fejlesztési irány meghatározása a repülőgépiparban.Bartók, Richárd; Árpád, István; DE--Műszaki KarAz Ipar 4.0 térnyerése hazánkat is elérte és egyre több vállalatnak kell tudnia lépést tartani a korszerű technológiákkal, annak érdekében, hogy még hatékonyabb legyen és fel tudja venni a versenyt más vállalatokkal. Szakdolgozatomban a belső kabinelemek gyártásával foglalkozó cég fejlődési lehetőségeire kívánok rájönni és azt a lehető legjobban bemutatni az Ipar 4.0 más lehetőségei mellett, emellett érintem az alapvető karbantartási és üzemeltetési módokat hagyományos és modern szemszögből is. Említésre kerül a Tervszerű Megelőző Karbantartás, vagyis TMK, a Műszaki Diagnosztika Alapú Karbantartás, a Megbízhatóság Központú Karbantartás, vagyis RCM, és a Teljeskörű Hatékony Karbantartás, azaz TPM. Ha már modern üzemeltetés és karbantartás, nem mehetünk el a LEAN módszerek, a japán 5S, a JIT és az OEE mellett sem. Az Ipar 4.0 lehetőségeit kutatva igyekeztem olyan irányokat bemutatni, amelyeket el is tudnám képzelni a repülőgépipar gyártósorai között, mint fejlődési irány. Ebből kifolyólag került bemutatásra a Big Data, a Kiber Physics, másnéven a kiber-fizikai valóság, a dolgok internete (Internet of Things - IoT), a Cobotics, vagyis a robotok és emberek együttműködésére törekvő irány, a virtuális-, kiterjesztett valóság, a Digitális Iker (Digital Twin) és az adatvezérelt döntéshozatal. A kutatás nehézségét, egyben mozgatórugóját az hajtotta, hogy rájöjjek, milyen lehetséges fejlődési irányt lehetne definiálni annak függvényében, hogy milyenek a körülmények ebben az iparágban jelenleg, főként hazánkat illetve. A magas fluktuáció, a hosszadalmas betanulási folyamat, a sajátos gyártási körülmények és alacsony volumenű éves darabszám miatt nagymértékben kézi munkavégzésre rászoruló gyártásnak, ahol csak kis szegmensben érheti meg bármi féle robotizáció vagy automatizálás, jól jönne egy mentőöv és egy olyan javaslattétel, amin érdemes lehet dolgozni és növelne a hatékonyságon, gyorsaságon, átláthatóságon és tendenciákon. Mindezek fényében a fotogrammetriát véltem egy lehetséges megoldásnak, amely egy olyan mérési és képalkotási eljárás, amelynek segítségével egy modul méreteit, alakját és helyzetét határozzák meg és a kinyert geometriai információk segítségével készít egy 2D-s vagy 3D-s rekonstrukciót a vizsgált objektumokról. Ennek lehetőségeit főként a minőségbiztosításban, a rész-, vagy végösszeszerelésben, esetleg a betanulás folyamataiban lehetne kamatoztatni a vizuális visszacsatolás, a pontos mérések és elmozdulás követés, a hibajavítás és korrekció, dokumentálhatóság és nyomonkövethetőség eszközeivel. Ezek segítségével javulhat a gyártási hatékonyság, a gyorsaság, a jelentős anyagi kárt okozható selejtek termelődése és a vevői elégedettség is növekedhet.Tétel Szabadon hozzáférhető Az „Atmatic MF88/F” típusú szitanyomógép kritikus meghibásodásainak meghatározásaKovács, Dániel; Árpád, István; DE--Műszaki KarSzakdolgozatomban a Gravic cégcsoport ipari nyomdaként üzemelő magyarországi vállalatának az egyik legmeghatározóbb technológiájához kapcsolódó gépészeti problémákat vizsgálom meg és a legkritikusabb megoldására kísérletet tettem. Ez az említett technológia nem más, mint a szitanyomtatás. A folyamat maga tartalmaz nyomtatandó alapanyagot, berendezést, valamilyen festéket, lakkot vagy ragasztót, továbbá a nyomómű elemeit, valamint a gépkezelő mestert. A régi, jól bevált megoldás modernizálását leginkább a művelet automatizálásával lehet megvalósítani, így is tett a címadó gép gyártója is. Az ilyen berendezésekre már korábban is jellemző volt, hogy az a precíz időzítést és a nyomtatás szempontjából kiemelt fontosságú mozdulatsort egy mechanikus berendezés végezze, elektronikus vezérlés segítségével. Az újabb nyomtatóknál teret hódít az automatizálás következő lépcsőfoka az alapanyag adagolása szintén elektronikusan vezérelt módon. Ahhoz, hogy meg a szóban forgó gép hibáit megállapítsam szükségem volt egy, a gépkezelők és egyéb gyártási kollégák tapasztalatai alapján összeállított hibaadatbázisra. Szerencsére a vállalatirányítási rendszerünkben volt lehetőség tárolni az adatbázis elemeit, úgynevezett hibajegyek segítségével. A dolgozó egy ilyen hiba tapasztalását követően megnyitja a rendszer releváns modulját, ahol új hibajegyet nyit, amely tartalmaz a megértést, a javítást és ezáltal a nyilvántartás szempontjából lényeges adatokat, úgy, mint detektálás időpontja, hibával érintett főegység megnevezése, hiba részletese leírása, az elvárható módon és így tovább. Ezeket az adatokat pedig a vizsgált időszakra szűrve letöltöttem és további vizsgálatra elkülönítettem. A kritikus hibák meghatározásához bemeneti adatbázisom ezzel előállt, a választott módszer a Pareto elemzés, amely lehetőséget adott arra, hogy az előforduló összes regisztrált hibából megadjam azokat, amelyek a legtöbb problémát, gépleállást, elhárításuk a legnagyobb költséget okozta a vállalat számára. Miután az elemzésem elkészült, ki kellett vizsgálnom a kritikus hibák csoportjából egyet, lehetőség szerint olyat, amely a rendelkezésre álló eszközökkel, viszonylag alacsony anyagi és időbeli ráfordítással orvosolható. Az így kiválasztott hibának gyökér okát „5 miért” módszerrel adtam meg, amelyre ezután javító intézkedést, intézkedéseket terveztem. A kritikus hiba az bevezetésben szereplő adagoló rendszer vákuumos emelő- és szállítókorongjainak hibája, amely inkább a rendszer üzemeltetéshez kapcsolódik, viszont a gép hiányosságára is rámutat. Megoldási javaslatom ennek a vákuumkorongos rendszernek a szekciónkként való elzárása, manuálisan működtethető szelep segítségével. Emellett gépbeállítási lapot bocsátunk ki a gyártás számára, amely aprólékos, precíz beállítási lehetőséget biztosít a kezelőknek. A megoldástól azt várom, hogy az előforduló hibák száma radikálisan csökkenni fog.Tétel Szabadon hozzáférhető Biztonságtechnikai rendszerek üzemeltetése-karbantartásaTörök, Krisztián Antal; Árpád, István; DE--Műszaki KarA biztonságtechnikai rendszerek bemutatása során részletesen ismertettem a különböző rendszerek, köztük a kamerarendszerek, behatolásjelző eszközök, beléptető rendszerek, tűz- és füstjelző rendszerek, valamint a távfelügyelet. A kamerarendszerek esetében különös hangsúlyt kaptak a fontos jellemzők, mint a felbontás és a funkcionalitás, illetve a megfelelő kamera kiválasztásának szempontjai. A behatolásjelző rendszereket három fő kategóriában osztottam: felületvédelmi, tárgyvédelmi és személyvédelmi eszközök. A beléptető rendszerek hagyományos és biometrikus azonosítást alkalmaznak, míg a tűz- és füstjelző rendszerek a korai észlelésben játszanak kulcsszerepet. A távfelügyelet történeti fejlődése és jelentősége szintén bemutatásra került. A szakdolgozatom végén pedig javaslatot tettem a TMK jellegű karbantartásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Előcsomagoló terület karbantartási stratégiájának fejlesztése a LEGO Manufacturing Kft-nélSimon, Krisztián; Árpád, István; DE--Műszaki KarDolgozatom fő célkitűzése, hogy bemutassam három év folyamatos karbantartás fejlesztés közben használt módszereket, eszközöket az elért sikereket és hogy személyes tapasztalatokat osszak meg egy ilyen típusú és volumenű munka szervezésében és kivitelezésében. A dolgozat első részben a cég rövid bemutatását, majd a karbantartás irodalmi áttekintését taglalom, majd a dolgozat témájául szolgáló előcsomagoló terület funkcionális bemutatása és a területen működő berendezések bemutatása történik. A fő részt két fázisra bontottam, ahol bemutatom a véghez vitt fejlesztéseket, amik a karbantartói csapat hatékonyságának a fejlesztésére szolgáltak. Megismerkedünk, hogy milyen karbantartói csapattal dolgozom együtt és milyen fejlesztési lépéseken tettem annak érdekében, hogy a csapattal, elérjük az előre kitűzött célokat. Ezen felül bemutatom a terület berendezéseinek veszteségeit, elemezem a különböző témájú Pareto diagramokat, és végig követem a legnagyobb veszteségekre hozott intézkedéseket és részletezem az elért eredményeket. Bemutatom, hogy milyen karbantartási startégiát választottam és víziómban röviden kitérek, hogy milyen karbantartást képzelek el a területen az elkövetkező pár évben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető EMAG típusú CNC vezérelt belső golyómenet köszöröűgép karbantartásának fejlesztéseVáradi, Balázs; Árpád, István; DE--Műszaki KarDolgozatom elején röviden bemutattam a Robert Bosch Automotive Steering Kft-t és a vizsgált EMAG VLC 250 PD-S típusú CNC vezérelt köszörűgépet, annak feladatát felépítését és működését. Majd a teljesség igénye nélkül bemutattam a különböző karbantartási stratégiákat, ehhez a részhez a hazai és nemzetközi szakirodalomban megtalálható elméleti meghatározásokra támaszkodtam. A továbbiakban meghatároztam a gépnél a meghibásodási lehetőségeket és Hibafa analízis készítettem. A meghibásodási lehetőségeket megvizsgáltam majd karbantartási stratégiákat rendeltem hozzájuk. Dolgozatom végén pedig felülvizsgáltam a jelenlegi karbantartási tervet és a legkritikusabb pontban fejlesztési javaslatot tettem, a rendszer kiépítését és beállításait levezettem. Rohanó világunkban szeretnénk a gépeket úgy üzemeltetni, hogy azok lehetőleg az élettartamuk alatt sosem hibásodjanak meg, és a karbantartásra fordított idők is minimálisak legyenek, hiszen a javítás alatt álló berendezések nem termelnek hasznot a vállalat számára. A Robert Bosch Automotive Steering Kft-nél alkalmazott TPM karbantartási módszerek hatékonyak, és jól szervezettek a javítási eljárások is. A teljeskörű hatékony karbantartásnak köszönhetően az EMAG VLC 250 PD-S köszörűgép folyamatos termelésre képes, a karbantartásokra fordított idő minimalizálva van. Ahhoz, hogy az orsócsapágyak élettartama a lehető legjobban kihasználásra kerüljenek, online rezgésdiagnosztikai eszközök beépítésére van szükség, aminek segítségével a gépkezelő pontos képet kap a csapágyak aktuális állapotáról. Ha a csapágyakban megszűnik a kenés, akkor az nagyon hamar az alkatrész tönkremeneteléhez vezet. Az online rezgésdiagnosztikai eszközzel ez a probléma azonnal kimutatható és a gépkezelő még azelőtt beavatkozhat, hogy a csapágy tönkre menne és a berendezés kiesne a termelésből. Egy másik fontos hozadéka az online rezgésdiagnosztikának, hogy míg eddig a belsős karbantartó kolléga úgy vizsgálta a gépet, hogy az kiesett a termelésből, addig az alkalmazott új eljárással, akár a gyártási folyamat közben is ellenőrizhető a csapágyak állapota, így három havonta 5 perccel többet üzemelhet a berendezés, vagyis még hatékonyabb gépkihasználást tesz lehetővé.Tétel Korlátozottan hozzáférhető FARE 120 típusú extruder karbantartási tervének elkészítéseFekete, Gábor László; Árpád, István; DE--Műszaki KarNapjainkban világjelenség, hogy a műanyagok alkalmazásának mértéke, ennek megfelelően a feldolgozásukkal kapcsolatos ipar fejlődésének üteme rendkívül dinamikussá és egyre nagyobb intenzitásúvá vált. Régebbi műanyag feldolgozó berendezéseknél, használt gépek megvásárlásánál viszont alapvető problémát okoz a hiányos dokumentációk megléte, mivel az évek során ezek fokozatosan elvesznek, ily módon teremtve, a személyzetük számára nem kevés nehézséget az üzemeltetés és karbantartás során. Kidolgozásban a TAMA Hungary Kft. segédkezett. Fő cél az volt, hogy a mérnöki gyakorlatban előforduló konkrét esetből egy olyan műszaki tanulmány készüljön, amely az iparban előforduló gépészmérnöki problémák hatékony és modern megoldását mutatja be. Továbbá a gépegység karbantartásáról és részegységeiről egy alapvető áttekintést, iránymutatást nyújtson. Amelynek segítségével a jövőben biztosítani lehet egy állandó és rendeltetésszerű gazdaságos értékteremtési folyamatot, mint pl. a termelést és a karbantartást. Szakdolgozatom első felében ismertettem a berendezés feladatát, felépítését és működését. Illetve említésre kerültek a főbb munkavédelmi szabályok, előírások. Második részben elkészítettem a hibaanalízist. Harmadik rész a hibákhoz javasolt karbantartási stratégiák meghatározása, továbbá azok fejlesztése volt. Utolsó lépésként pedig a karbantartási terv kidolgozására került sor. Itt kitértem az elvégzett állapotvizsgálatokra és korszerűsítési javaslatokra is. Számos fejlesztést eszközöltem, melyben segítségemre volt a vállalati konzulensem is. Ezek érintették többek közt pl. a karbantartási folyamatokat, megbízhatóságot és a termelést. Egy karbantartási rendszer hatékonyságát jól jellemzi a berendezések rendelkezésre állása és a karbantartásukra fordított költségek nagysága. Vizsgálatok elvégzését és az eredményeinek kiértékelésének folytatását idő hiányában, későbbiekben a diplomamunkám során fogom tudni csak kifejteni. Amiben elképzeléseim szerint más értékelési módszerek is szerepelni fognak. Véleményem szerint sikerült egy olyan műszaki tanulmányt elkészíteni, amely számos az iparban aktuális gépészmérnöki probléma és ebből alakot öltött kihívás produktív megoldását mutatja be. Továbbá az üzemeltető személyzet számára is könnyen használható és naprakész áttekintést, iránymutatást ad. Teljes mélységig történő részletezésbe viszont nem bocsátkozhattam pl. tématerület nagysága okán, ezáltal nem is tekinthető végleges formájú dokumentációnak. Napjaink kulcskérdése a termelékenység és hatékonyság. Megfogalmazott teendők, információk tudatában, azok betartásával a jövőben növelhető a berendezés rendelkezésre állása. Ennek eredményeképp az időtartamok (ciklusidők) kitolhatóak annak ellenére, hogy a gépegységek különbözősége nem mindig teszi lehetővé, ennél fogva a költségek is csökkenthetővé válnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyógyszercsomagoló gépsor karbantartási tervének fejlesztéseÓ. Szabó, Ákos; Árpád, István; DE--Műszaki KarA szakdolgozatomban az ipari termelőegységek modern karbantartási kihívásait és megoldásait elemeztem a TEVA debreceni gyógyszergyárának egyik gyógyszercsomagoló gépsorának bemutatásán keresztül. Kitértem a karbantartási stratégiák bemutatására, a specifikus gépsor felépítésére és működésére és az adatai elemzésére. Dolgozatom céljául azt tűztem ki, hogy a rendelkezésre álló adatok vizsgálata alapján tudjak egy olyan átfogó képet alkotni a gépsor karbantartásáról, amely után megfelelő javaslatokat tudok adni. A dolgozat első pontjában bemutatom, hogy mi is a karbantartás, milyen négy fő oldala van és azokat miként érdemes elvégezni. Ezután az évek során kialakult és fejlesztett karbantartási stratégiákat mutatom be, a TPM karbantartásra különös tekintettel, mert ez az a karbantartási stratégia, amelyet használnak a kiválasztott gépsornál. Ezután bemutattam, milyen funkciókat kell ellátnia egy átlagos gyógyszercsomagoló gépsornak, majd ezt részleteztem az egyik gépsoron keresztül. Bemutattam a hat hetes szakmai gyakorlat alatt szerzett tudásomat a gépsorról és részleteztem a különböző berendezések szerepét, működését és felépítését. Végig vezettem a folyamatot, amelyen keresztül a gyógyszer tabletták bekerülnek elsőnek a bliszterbe, majd a kartonba és végül szállításra készen lesznek. Ezután kezdtem el a TEVA által számomra elérhetővé tett adatok elemzését és vizsgálatát. Előtte részleteztem, hogy pontosan milyen adatok alapján végeztem az elemzést. Az egy éves lekérdezés alapján, amely a gépsorra vonatkozó összes állás okot és azoknak az időtartamát sorolta fel, készítettem el a hat nagy veszteségtípusba való besorolást. A hibákból eredendő leállás okokra kezdtem ezután fókuszálni, mivel a karbantartás megfelelő elvégzése, ezeket a veszteségeket szolgált csökkenteni. Az MMKO javítások elemzése alapján derült ki, hogy a gépsor melyik berendezése volt a legkritikusabb az év során. Ennek a berendezésnek a meghibásodásaira elkészített Pareto-elemzés után meghatározhatóak voltak azok a meghibásodások, amelyek megoldásaira javaslatot tettem. A konklúziójaként a dolgozatomnak az elemzésen alapuló üzemeltetési és karbantartási javaslatokat tettem. Úgy gondolom, hogy a javaslataim bevezetésével a vállalat fejleszteni tudja a karbantartási stratégiáját, ezzel csökkentve az idő és költség veszteségeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető John Deere 8345R munkagép karbantartási tervének elemzése és fejlesztéseMészáros, Ádám Zoltán; Árpád, István; DE--Műszaki KarA dolgozatom célja a John Deere 8345R mezőgazdasági erőgép karbantartási gyakorlatának vizsgálata és fejlesztése a KITE Zrt. szerviztevékenysége alapján. A tanulmányom bemutatja a gép főbb műszaki paramétereit, működési elveit, valamint a karbantartási stratégiák fejlődését. Röviden bemutatva a korrektív és preventív karbantartási eljárásokat, valamint modern stratégiákat, mint például a Teljeskörű Hatékony Karbantartás (TPM) és a Megbízhatóság Központú Karbantartás (RCM). A dolgozatomban részletesen elemeztem az adott traktor karbantartási ütemtervét, beleértve a napi és üzemórákhoz kötött karbantartási feladatokat, mint például olajcserék, szűrőcserék, zsírozási tevékenységek, alkatrészcseréket és diagnosztikai vizsgálatokat. Nyári gyakorlatom során az ott dolgozó szerelők tapasztalatai alapján bemutattam a két leggyakrabban előforduló hibákat és annak okait. Az egyik ilyen meghatározó hiba a prioritás szelep tömítéseinek meghibásodása, amely kifejezetten bizonyos üzemi körülmények között fordult elő, különösen nagy hidraulikus terhelés esetén. A másik jellemző probléma a Vari-Cool™ rendszerrel kapcsolatos, amely a karbantartási előírások elhanyagolásából és az ehhez kapcsolódó megelőző intézkedések hiányából ered. A dolgozat további részében a 2024-es év szervizmunkalapjainak elemzésére került sor. Az elemzéshez legfontosabb paraméterek szerint táblázatba foglaltam az adatokat, majd ezt követően Pareto féle elemzéssel feltártam a hibák előfordulási gyakoriságát. Ezeket „A”, „B” és „C” kategóriákra rendszereztem a beavatkozás mielőbbi megkezdésének fontossága szerint. Az „A” kategóriás meghibásodások, olyan hibák, amelyek a javítás vagy csere magas költségei mellett jelentős kiesést okoznak a termelésben, vagy további, másodlagos károkhoz vezetnek vagy esetleg teljes működésképtelenséget okozhatnak. Ezek közé tartoztak például au ILSTM mellső hídrugózás felső lengőkar csapjának és perselyének a kopása és a turbófeltöltő meghibásodása. A „B” kategóriás meghibásodások közé került például a ILSTM féltengely és féltengely csukló meghibásodása. Ezek mértéke nem haladta meg az azonnali beavatkozás igényét, azonban fontosnak tartottam bemutatni a javítási költségek miatt. A kapott tapasztalatok és eredmények alapján készített javaslataim hosszabb élettartamot és hatékonyabb működést biztosítanak az erőgépek számára. Utolsó lépésként készítettem egy összehasonlító táblázatot a gyártó által készített karbantartási utasítás és az általam javasolt fejlesztett utasításról az átláthatóság és eredmények összegzése érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Karbantartási terv továbfejlesztése a csomagoló gépsor kritikus elemére a Bonduelle Central Europe Kft. Békéscsabai üzemébenRusu, Mihai; Árpád, István; DE--Műszaki KarA dolgozat a Bonduelle Central Europe Kft.-nél, a békéscsabai logisztikai osztályon, a csomagolósort elemzi, ezen belül, a címkézőgép karbantartását dolgozza fel. A De Santis HSL8 típusú automata dobozcímkéző gép, gördülő vízszintes rendszerrel, hengeres fémdobozokhoz. A gép különböző méretű dobozokhoz állítható, egyszerű a használata, megbízható és hatékony, konzervdobozok címkézésére alkalmas. A gép specifikációi, teljesítménye, fogyasztása és karbantartási mutató számai részletesen vannak leírva. Jelenleg reaktív karbantartási stratégiát folytatnak, a gyűjtött adatokat manuálisan és hiányosan rögzítik, elemzésekre nem használják. Tervezett karbantartás nem része a napi, heti , havi rutinjuknak. A szakképzett munkaerő minimális, és a karbantartás prioritása a gyártás után következik. Az elemzéseim áttekintik a csomagolósor állapotát és a DeSantis címkézőgéphez kapcsolódó karbantartási tevékenységeket, majd javaslatokat teszek a karbantartási stratégia fejlesztésére. Az elemzés eredményeként kiderül, hogy a legtöbb állásidőt nem géphibák, hanem beállítási és gépkezelési tevékenységek okozzák. A karbantartók által végzett beállítások ellentétesek a TPM autonóm karbantartási elvével. Véleményem szerint a karbantartó részlegnek beállítási procedurákat kellene fejlesztenie, majd ezekre a sztenderdekre a gépkezelő operátorokat meg kellene tanítaniuk. Az alkatrész-fogyásra fókuszálva az elmúlt több mint 5 évben kicserélt alkatrészek listáját használtam, mellyel megállapítottam az átlagos használati/működési időt. A DeSantis címkézőgép elemzése során a gépet funkcionális alegységekre bontottam, a fent említett módon az alkatrészek éves fogyását vizsgáltam, gépállapot értékelést és kritikusságbecslést készítettem. A pótalkatrész készlet optimalizálásához az alkatrészeket funkcionális kategóriákba soroltam, éves fogyásuk alapján értékeltem. A továbbfejlesztett karbantartási tervben javasoltam a TPM és TMK mix stratégia megvalósulását, a géptisztítás kiemelt fontosságát, az öntevékeny karbantartás bevezetését, és hangsúlyoztam a karbantartási stratégia rendszeres újraértékelését. A végén következtetéseket és javaslatokat fogalmaztam meg, kiemelve az állásidő-figyelő rendszer és CMMS rendszer bevezetését, valamint a minőségi sztenderdek bevezetését. A dolgozatban kiemeltem a gépkezelő operátorokkal és minőségügyi részleggel való együttműködés fontosságát a karbantartási stratégia hatékonyságának növelése érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Okuma 2SP-2500H automata eszterga rendelkezésre állásának fejlesztéseKörmöndi, Zoltán; Árpád, István; DE--Műszaki KarOkuma 2SP-2500H automata eszterga rendelkezésre állásának fejlesztése című szakdolgozatot Körmöndi Zoltán készítette, melyhez a Musashi Hungary Füzesabony Kft., autóipari alkatrészek forgácsolásával foglalkozó vállalat adta a feladatot és biztosította a kellő információkat. A szakdolgozat egy szerszámgép alkalmazása során felmerülő, főleg automatizálásból adódó műszaki problémákat tárja fel és elemzi azzal a céllal, hogy a berendezés rendelkezésre állási mutatószámát javítsa és növelje a termelés hatékonyságát. A választott téma napjainkban egyre terjedő automatizálási trend miatt meglehetősen aktuális, számos vállalat tér vagy tért át az utóbbi évtizedben az automata gyártásra. Ennek köszönhetően igyekeznek függetlenedni a munkaerőpiaci változásoktól és egyre stabilabbá tenni gyártási folyamataikat azáltal, hogy minimalizálják az emberi kompetenciák hatását a közvetlen gyártói környezetben. A vizsgált berendezés egy automata eszterga, mely a nagyszériás termelésben használatos. Az szerszámgép konstrukciója alkalmassá teszi azt az automatizált üzemelésre, azonban a gyártási folyamat néhány eleme még nem felelt meg az emberi felügyelet nélküli termelés kritériumainak. Forgácsoláskor leválasztott anyag ütköztető alkatrészre kerülése a gyártott termékeken sérülést eredményezett, melynek következménye költséges utómunka és termelés kiesés volt. A szakdolgozat egy Pareto-elemzésen alapuló hibafeltárást mutat be, majd azon tényezők vizsgálatát veszi sorra, melyek leginkább felelősek a hibákért. Bemutatásra kerül a lehetséges megoldás, egy pneumatikus rendszer, mely alkalmazásával elkerülhetőek a forgács okozta sérülések és stabilabb gyártás biztosítható. A dolgozat részletezi ezen rendszer kiépítését, és javasol egy hitelesítési eljárást. Bemutatásra kerül a megmunkálás során alkalmazott ülék áttervezése a pneumatikus rendszerhez való kompatibilitáshoz. Az elemzés kitér a folyamat vizsgálata során feltárt egyéb hiányosságokra is és javaslatokat tesz azok korrigálására. Észrevételeket oszt meg az adatgyűjtéssel kapcsolatban, felhívja a figyelmet a folyamatban rejlő lehetőségekre. A szakdolgozat végül javaslatot tesz a hozott intézkedés hatásosságának visszaellenőrzési módjára. A dolgozat igyekszik rávilágítani az automatizálásban rejlő nehézségekre, melyek olykor új, nem várt kihívások elé állítják a mérnököket, segíthet egy olyan szemlélet kialakításában, mely remekül alkalmazható olyan esetekben, amikor a megoldás közel sem triviális.Tétel Korlátozottan hozzáférhető TruMatic 7000 lézervágó kombigép karbantartási tervének fejlesztéseHavasi, Zoltán; Árpád, István; DE--Műszaki KarA szakdolgozatom során ismertettem a különböző karbantartási módszereket, azok előnyeiket és hátrányaikat, illetve céljaikat, kezdve a hagyományos karbantartási stratégiáktól (Hibáig tartó üzemelés, Tervszerű Megelőző Karbantartás és Műszaki Diagnosztika Alapú Karbantartás) kezdve, a korszerű karbantartási stratégiákon (Megbízhatóság Központú Karbantartás, Teljeskörű Hatékony Karbantartás át a kockázatelemzésen alapuló karbantartás fejlesztő módszerekig (Pareto-elemzés, Ok-okozati elemzés, 5W+1H módszer, Fadiagram, FMEA, CMMS). Ezután röviden bemutattam a Kronest, honnan indult és hol tart ma, illetve a Krones Hungary Kft.-ről is ejtettem pár szót. Miután ismertettem a céget, bemutattam magát a Trumatic 7000-es lézervágó kombigépet és technológiai paramétereit. Majd mikor már ezen információk birtokában voltunk bemutattam a gép jelenlegi karbantartásának menetét, kitérve az operátorok és a karbantartó személyzet karbantartási, ápolási és ellenőrzési feladataira, rendszeresség szerinti lebontásban. Miután ismertettem a gépek karbantartásának menetét, kielemeztem a Krones Hungary Kft által biztosított 410 napon átívelő meghibásodási jelentéseit. A hibákat 4 kategóriába soroltam: Mechanikus, Elektromos, Hidraulikus és Pneumatikus, majd összegeztem a csoportonkénti előfordulásuk mennyiségét, az okozott teljes gépállások óráit, ezek az összes előfordulás és gépálláshoz viszonyított százalékos mennyiségét, illetve, hogy átlagosan egy hiba hány órányi gépálláshoz vezetett. Ezután Pareto elemzés segítségével felosztottam a hibákat A, B és C típusú hibákra, majd FMEA elemzés elvégzése után meghatároztam az elsődleges és a másodlagos hibákat. Az elsődleges hibákat minél hamarabb meg kell szüntetni, majd miután ezeket sikeresen megszüntettük, foglalkozhatunk a másodlagos hibákkal, amik az új elsődleges hibákká minősülnek. Kritikus hibáknak a 120-nál magasabb RPN számmal rendelkező hibákat választottam (ezek csökkenő sorrendben: Szenzor hiba, Lézer hiba, Karcos lemez gyártás, Asztal hiba, Nyomás probléma), majd javaslatot tettem a karbantartási módszer fejlesztésére, minden választott hibára külön kitérve. Amennyiben a javaslatok implementálásra kerülnek, a gépállások 1908,93 óráról 1382,16 órára csökkenhetnek, ez 27,59%-os csökkenést jelent, illetve a meghibásodások száma 153-ról 88-ra csökkenhetnek, ami 42,48%-os csökkenést jelent.