Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Gazdálkodástudományi Kar
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Nábrádi András)
Társadalomtudományi doktori tanács
A doktori iskola korábbi neve: Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Hatályos: 2024. június 30. napig
Böngészés
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Bácsné Bába, Éva"
Megjelenítve 1 - 9 (Összesen 9)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A fizikai aktivitással összefüggésbe hozható gazdasági hatások modellezése generációs szintenSzerdahelyi, Zoltán; Bácsné Bába, Éva; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi KarDisszertációm fókuszában a fizikai aktivitással kapcsolatos egészségügyi, társadalmi és gazdasági aspektusok feltárása áll, Hajdúböszörmény város lakosságának nemre reprezentatív mintáján végzett kutatási eredményeim alapján. Fő célom az volt, hogy egy főként mezőgazdasági tevékenységgel jellemezhető kisvárosra vonatkozó (nemre) reprezentatív kutatás segítségével feltérképeztem a lakosság fizikai aktivitásának összetevőit. A település természet- és gazdaságföldrajzi adottságait bevonva végeztem el a vizsgálatot, melyhez mérőeszközeként a kérdőíves kutatást alkalmaztam. Kérdőívembe az IPAQ kérdőív hosszú változatát is beépítettem. A mintavétel során a diszkrét sokaságom alapját Hajdúböszörmény város lakónépessége adta, a reprezentativitást nem szerint tudtam biztosítani. A nem véletlen mintavételi technikák közül a kvótás mintavételt alkalmaztam. Az összegyűjtött adatok vizsgálatakor leggyakrabban függőségi kapcsolatokat vizsgáltam, melyhez a kereszttábla-elemzés, a varianciaelemzés és a korreláció-elemzés módszereit vettem igénybe, a kölcsönös függőségi kapcsolatok vizsgálatakor pedig klaszteranalízist végeztem. Megállapítottam, hogy az életkor növekedése szignifikánsan együtt jár az egészségügyi állapot romlásával, illetve a fizikai aktivitás aktuális szintje és a válaszadók objektív és szubjektív egészségi állapota között is szignifikáns összefüggés található. A magasabb aktivitási szint egyértelműen alacsonyabb megbetegedési arányt jelent a vizsgált mintában. Az egyes korcsoportok motivációs hátterének feltérképezése érdekében rangkorreláció-számítást végeztem. A vizsgált nyolc motívum (egyéni fejlődés, fizikai állapot, pszichés állapot, társas kapcsolatok, külső megjelenés, mások elvárásai, élvezet/élmény, vetélkedés/versengés) mindegyikénél szignifikáns kapcsolatot találtam. A fizikai aktivitás összetevőinek életkoronként eltérő jelentőségét is alátámasztottam. A motivációs elemzés során a válaszadókat három klaszterbe soroltam, úgy mint erős belső és külső motivációval rendelkező - élménykereső személyek, közepesen motivált – funkcionalitás-megőrző, autonóm személyek, és alacsonyan motivált – funkcionalitás-mentő személyek. Igazoltam, hogy a fizikai aktivitás szintje és a munkahelyi/iskolai teljesítmény között szignifikáns pozitív kapcsolat áll fenn. A kutatási eredmények alátámasztották a települési sportstratégia felülvizsgálatának és aktualizálásának szükségességét. Stratégiai menedzsment módszerek alkalmazásával elkészítettem Hajdúböszörmény sportstratégiáját. Az általam megfogalmazott sportstratégia célja, hogy támogassa és ösztönözze a helyi lakosságot a rendszeres fizikai aktivitásra, ezzel hozzájárulva az egészségi állapot, és az emberek életminőségének javulásához, a közösségi élet erősítéséhez, a települési környezet élhetőbbé tételéhez. My dissertation focuses on theoretical knowledge about physical activity, practical possibilities of increasing activity, and the health social and economic aspects of all these; using my research results conducted on a gender-representative sample of the population of the town of Hajdúböszörmény. My main goal was to map the components of physical activity of the population with the help of a (gender) representative research on a small town characterized mainly by agricultural activity. I carried out the study involving the natural and economic geographical features of the settlement, for which I used questionnaire research as a measuring tool. I also included a long version of the IPAQ questionnaire in my survey. During the sampling, my discreet population was based on the population of the town of Hajdúböszörmény, I could ensure representativeness according to gender. I used quota sampling from the non-random sampling techniques. When examining the collected data, dependency relationships were most often examined, for which I used the methods of crosstab analysis, variance analysis and correlation analysis. I also performed cluster analysis when examining interdependence relationships. I found that increasing age was significantly associated with deteriorating health status, and there was also a significant relationship between the current level of physical activity and the objective and subjective health status of the respondents. A higher level of activity clearly means a lower morbidity rate in the sample studied. To map the motivational background of each age group, I performed a rank correlation calculation. I found significant relationships in each of the eight motives examined (individual development, physical state, mental state, social relationships, appearance, others’ expectations, enjoyment/experience, competition/rivalry). I also confirmed the different significance of the components of physical activity depending on age. During the motivational analysis, respondents were classified into three clusters, such as experience-seeking individuals with strong intrinsic and extrinsic motivations, moderately motivated individuals who are functionality-preserving, autonomous persons, and low-motivated individuals aiming at functionality-saving. I demonstrated a significant positive relationship between physical activity levels and work/school performance. The research results supported the need to review and update the local government’s sports strategy. Using strategic management methods, I prepared a sports strategy for Hajdúböszörmény. The aim of my sports strategy is to support and encourage the local population to engage in regular physical activity, thus contributing to the improvement of health and the population’s quality of life, strengthening community life and making the urban environment more liveable.Tétel Szabadon hozzáférhető A LABDARÚGÓ UTÁNPÓTLÁSNEVELŐ SPORTSZERVEZETEK MŰKÖDÉSI KERETEISzalánczi, Zoltán; Bácsné Bába, Éva; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskolaHazánkban az utánpótlás neveléssel foglalkozó szervezetek jelentős változáson mentek át az elmúlt évtizedekben mind a szakmai munkát, mind a szervezeti kereteket és a finanszírozást tekintve. A sportág általános fejlődésével immár az utánpótlás nevelést is formalizált működés jellemzi, amely megköveteli a szervezeti háttér megfelelő kialakítását. Ahhoz, hogy a képzési munka lehetővé tegye a Magyarország Kormánya által kiadott Nemzeti Sportstratégiának a megvalósítását, olyan műhelyekre van szükség, amelyek megteremtik az alapját annak, hogy elérhetővé váljanak azok a társadalmi és gazdasági célok, amiket az utánpótlás neveléssel szemben támasztottak. A kutatásom során arra keresem a választ, hogy a szervezetek milyen stratégiát követnek céljaik megvalósítására, ezek miként befolyásolják identitásukat. Fel szeretném tárni, hogy a működési keretekben, a szervezeti struktúrában és a munkavállalói feladatkörökben milyen eltérések tapasztalhatók a képzés különböző szintjein, továbbá milyen kompetenciák jellemzik az utánpótlás sport vezetőit. Fontosnak tartom, hogy megvizsgáljam mik az eltérések a kiválasztás, a képzés és a versenyeztetés terén a szervezetek besorolásától függően és ezek a különbségek a szervezetek kapcsolatrendszerét miként befolyásolják. A válaszadók véleménye alapján a labdarúgásban működő szervezett kiválasztási folyamatok ellenére sok gyerek elkallódik, vagy lemorzsolódik a képzés során. Ehhez kapcsolódóan kutatásomból kiderült az is, hogy az akadémiákon dolgozó szakemberek szerint nem minden játékosban van meg a profi karrier potenciálja, a kiválasztási problémák mellett az akadémiák száma is túl magas a korosztályonként rendelkezésre álló tehetséges játékosokat tekintve. In Hungary, organisations involved in youth development have undergone significant changes in recent decades, both in terms of professional work, organisational framework and funding. With the general development of the sport, youth development is now also characterised by a formalised operation, which requires an appropriate organisational framework. In order for the training work to enable the implementation of the National Sport Strategy issued by the Government of Hungary, workshops are needed that can lay the foundations for achieving the social and economic goals that were set for youth development. In my research, I am looking for answers to the question of how organisations pursue strategies to achieve their goals, and how these influence their identity. I would like to explore the differences in the operational framework, organisational structure and employee responsibilities at different levels of training, and the competences that characterise the leaders of youth sport. I believe it is important to look at the differences in selection, training and competition depending on the classification of the organisations, and how these differences affect the personal network of the organisations. According to respondents, despite organised selection processes in football, many children drop out of training, resulting in noticeable attrition. Related to this, my research also revealed that academy professionals believe that not all players have the potential for a professional career, and that, in addition to selection problems, the number of academies is too high in terms of the number of talented players available per age group.Tétel Szabadon hozzáférhető A csoportos edzés, mint fitnesz szolgáltatás keresleti és kínálati elemzéseBartha, Éva Judit; Bácsné Bába, Éva; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskolaKutatásom általános célja a fitnesz szektor vizsgálata keresleti és kínálati oldalról, a fitnesztermekben dolgozó, csoportos órákat tartó edzők és a szolgáltatásokat igénybevevő fogyasztók, a sportolók szempontjából. Alaphipotézisem szerint a fitnesz szolgáltatók a fogyasztók motivációinak vizsgálatára és a fitneszterem kiválasztás legfontosabb szempontjainak feltárására alapozva, valamint a megfelelő szakemberek (edzők) kiválasztásával jelentősen növelhetik versenyképességüket. Az edzői oldalon az edzések látogatottságát, az edzők képzettségét, valamint személyiségét, és ezek összefüggéseit vizsgáltam. A fogyasztói oldalon azzal kapcsolatban gyűjtöttem információt, hogy milyen tényezők befolyásolják a fitneszterem-választást, valamint mely célok motiválják a sportolókat az edzéseken való részvételre, és a választásban, a motiváció szempontjából mekkora szerepe van az edzőkkel kapcsolatos, az előbbiekben leírt összefüggéseknek. A disszertáció elkészítése során szekunder és primer adat- és információgyűjtési eljárásokat alkalmaztam. Kutatásom eredményei azt tükrözik, hogy a fitneszedzéseken részt vevő sportolók legfontosabb motivációi között az egészség megőrzése és az esztétikus külső megjelenés elérése mellett kiemelt jelentőséget kapnak a mentális egészséghez kapcsolódó tényezők, mint a szellemi kikapcsolódás, a lelki feltöltődés és a stresszlevezetés. Motiváció alapján a fitnesz fogyasztók négy különböző klaszterbe sorolhatók. A fitneszedzések látogatói a sportolásuk helyszínéül szolgáló fitneszklubot annak tárgyi adottságai (felszereltség, tisztaság), az igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ott dolgozó személyzet alapján választják ki. Ezeken kívül fontos szempont a fitnesz fogyasztóknak az ár és az edzőterem elhelyezkedése. A legfőbb szempontok alapján a fogyasztók öt különböző csoportot alkotnak. Az edzők személyiségét Myers-Briggs Típus Indikátor segítségével vizsgáltam. A mintában jelentős többségben vannak az extravertált, érzékelő, gondolkodó és megítélő személyiségtípushoz tartozó edzők, 80%-uk extravertált. Eredményeim szerint a preferenciák befolyásolják nemcsak a fogyasztók edzőválasztását, hanem azt is, mennyire játszik az edző személye fontos szerepet a sportolók fitneszterem-választásában. The key objective of my research is to look into the fitness sector in terms of both the demand and supply sides, from the aspect of the trainers who work in gyms and conduct group sessions, as well as of consumers, sportspeople using these services. The fundamental hypothesis of my paper is that fitness service providers can significantly improve their competitiveness by relying on the study of the consumers’ motivation, and exploration of the key aspects of gym choice, as well as by selecting the proper experts (trainers). On the trainer’s side, I looked into the training attendance, the qualification and the personality of the trainers, as well as the interrelations thereof. On the consumer’s side, I gathered information on what factors influence the gym choice and what objectives motivate sportspeople to attend trainings, and what role the aforementioned trainer-related interrelation has in the choice, in terms of motivation. During the preparation of the dissertation I applied secondary and primary data and information collection procedures. The results indicate that the willingness to pursue sport activities of the customers of the fitness sector is influenced primarily by the desire to preserve physical and to acquire and maintain attractive looks and the preservation of mental health (mental recreation, spiritual replenishment and stress relief). According to the priority ranking of motivators influencing training attendance, fitness consumers are arranged into four different clusters. Fitness consumers choose the specific fitness clubs on the basis of its material features (equipment and cleanness), services available, and the personnel employed on the premises. In addition, important factors for fitness consumers are the price range and the location of the gym. On the basis of ranking the above aspects, fitness consumers belong to five clusters. I studied the personality of trainers using the Myers - Briggs temperament index. When comparing the complex personality types, extraverted, sensing, thinking and judging types represented a significant proportion among trainers, out of the sixteen different type, 80% of them are extraverted. Trainers personality and expertise significantly affects the choice of the consumers concerning their classes and coaches as well as their choice of the overall facility.Tétel Szabadon hozzáférhető Az időtényező szerepe a vezető és a szervezet működésének eredményességébenBácsné Bába, Éva; Berde, Csaba; Bába, Éva; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar --DOKTORI ÉRTEKEZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Dolgozatom fő célkitűzése az volt, hogy irodalmi feldolgozás, elméleti megközelítés és saját vizsgálatok alapján komplex képet alakítsak ki az időről, feltárjam az időtényező vezetői munkában betöltött szerepét, illetve bebizonyítsam, hogy az idő, mint erőforrás a menedzseri- és a vállalati eredményesség, hatékonyság fokozásának szolgálatába állítható. Konkrét kutatások alapján olyan megállapítások, következtetések levonása, amelyek segítik a szervezetek vezetőit abban, hogy mind személyes, mind vállalatuk időfelhasználását hatékonyabbá tegyék. A fő célkitűzés mellett az alábbi részcélokat fogalmaztam meg: - Bebizonyítani, hogy az időnek az erőforrások közt van a helye, megfelelő időgazdálkodással pótlólagos forráshoz juthat a vezető, illetve a szervezet. - Feltárni a különböző szervezeti méretű (mikro-, kis-, közép-, nagy-), különböző működési formájú (Rt, Kft, Bt, Szövetkezet, Egyéb), átalakulást átélt, és még át nem élt szervezetek vezetőinek véleményét az időtényezőről és az időhatékonyság javíthatóságáról. - Bemutatni a különböző korú, nemű, végzettségű, beosztású, munkaidejű vezetők vezetési tevékenységének időgazdálkodási gyakorlatát. - A vezetők értékelése alapján feltárni, mely vezetési feladatok kerülnek előtérbe, melyek szorulnak háttérbe, azaz milyen átrendeződések vannak a vezetői tevékenységben, napjainkban. - Bemutatni, hogy a vezetők a változásokhoz kapcsolódva, mely vezetési feladatokat tartják jelentősnek. Jellemezni, hogy a szervezet gyors reagálását mely tényezők segítik, melyek gátolják A minta célcsoportját a mezőgazdaság és a kapcsolódó ellátó, élelmiszer-feldolgozó és élelmiszer-kereskedelmi ágazatokhoz (agribusinesshez) tartozó szervezetek vezetői képezték. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem, Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Vezetés és Munkatudományi Tanszékén kidolgozott „A menedzsment funkcionális vizsgálata” kutatási program keretében végeztem. Kutatási témám a folyamat menedzsment fő területhez, azon belül az időgazdálkodás résztémakörhöz illeszkedik. A vizsgálatok rendszere is a Vezetés és Munkatudományi Tanszék által kidolgozott és alkalmazott módszerhez igazodott, ami kérdőíves interjút, vállalati adatgyűjtést jelent. Szakirodalmi ajánlások figyelembe vételével állítottam össze a kérdőívet, az adat-felvételezést kérdezőbiztosok végezték. A megkérdezett vezetőknek egytől ötig terjedő skálán kellett minősíteniük a megadott tényezőket. Mivel minden kérdésnél a lehetséges válaszok adottak voltak, a módszer zárt, irányított interjúnak minősül. A minta sokaságát induktív elemzésnek vetettem alá, a vizsgált agrárgazdasági szervezetekre vonatkozóan. A mintát osztályoztam, hogy homogén részeket kapjak. Csoportképző ismérv volt a szervezetek tevékenysége, működési formája, mérete, átalakulása, a vezetők neme, kora, legmagasabb iskolai végzettsége, beosztása, munkatapasztalata, munkaideje és beosztottjaik száma. A vizsgálatokat kérdéscsoportonként végeztem el. Az eltérő ismérv-csoportba tartozó tényezők összehasonlítására számtani átlagaikat vetettem össze. A számtani átlagok esetleges torzító hatásának kiküszöbölésére vizsgáltam a tényezők szórását, illetve az egyes ismérvváltozatok gyakoriságát is. Elvégeztem a tényezők pontértékeinek megoszlási és rangsor vizsgálatát. Az egy szemponthoz tartozó csoportok átlagait hipotézis vizsgálatnak vetettem alá, hogy megállapítsam az egyes csoportok között van-e szignifikáns különbség az időtényező, az időhatékonyság, és a gyors reagálás megítélésében. Az ordinális skálán mért kérdésekre főkomponenseket alakítottam ki külön-külön kérdéscsoportonként. Az elemzés során kérdéscsoportonként 6-6, összesen 36 főkomponens adódott. A kérdéscsoportonként kialakult főkomponensekre csoportképző ismérvek alapján varianciaanalízist végeztem. Megvizsgáltam a főkomponensek közötti összefüggéseket korrelációelemzéssel. A hatásvizsgálat alacsony mérési szintű kérdései és a csoportképző ismérvek közötti összefüggés-vizsgálatra Chi-négyzet elemzést alkalmaztam. Vizsgálataim utolsó szakaszában klaszterelemzéssel állapítottam meg, milyen csoportokra oszthatók a vezetők válaszaik alapján. Az adathalmaz megbízhatóságát reliability analízissel teszteltem. Az analízis egy Chronbach alpha mutatót képez, mely eldönti a megbízhatóságot. E mutató szerint az adatokat megfelelőnek tekintettem a további vizsgálatokra. Elemeztem azt is, hogy mely kérdéseket kellene törölni a kérdőívből, ha javítani szeretnék a megbízhatóságon. Egyik kérdéscsoportnál sem találtam ilyen kérdést. Eredményeim alapján az alábbi megállapításokat teszem: Kutatásaim során abból a hipotézisből indultam ki, hogy az idő erőforrás. A következő megállapítások alapján a hipotézist sikerült igazolnom: ☻ Irodalmi és elméleti vizsgálatok során feltártam, hogy az idő is rendelkezik az erőforrásokat jellemző tulajdonságokkal: - felhasználásával többletértékhez, profithoz lehet jutni, - sajátos ráfordításként jelenik meg, - értéke, ára van, - szűkösen áll rendelkezésre, gazdálkodni kell vele, - más erőforrással helyettesíthető, kiegészíthető, - mobilizálható, abban az értelemben, hogy szabaddá tehető. Az időt egyedileg jellemzi, hogy véges, visszafordíthatatlan, nem raktározható, mindenki számára hozzáférhető. Az idő absztrakt fogalmi tényező, a kézzel fogható javak közt nehezen kezelhető. Egyrészt objektív, külső természeti szükségszerűség, másrészt felhasználását az emberi akarat határozza meg. ☻ A változás a szervezet, a vezetés a személy oldaláról irányítja az időtényezőre a figyelmet. Ez alapján megállapítható, hogy szervezeti és vezetési szempontból az idő objektíven létező, jól definiálható, erőforrásként is értelmezhető gazdasági tényező. Hatása kétirányú: egyrészt korlátot, másrészt előnyt jelent. Korlát, mert végességével a beavatkozási lehetőségeket behatárolja, és előny, mert éppen korlátossága kényszerítheti ki a döntést, beavatkozást. Miután megfogalmaztam az időnek, mint erőforrásnak a definícióját, vizsgálataimban is erőforrásként szerepeltettem. A megkérdezett vezetők számára ez elfogadható volt, jól értelmezték, a többi erőforrással együtt kezelték, értékelték az időt. Vizsgálataim során feltételeztem, hogy a vezetők időgazdálkodását jellemzi az, hogy az egyes vezetési tevékenységekre mennyi időt szánnak. Az egyes vezetési feladatokra eső időráfordítások kijelölik a vezetői funkciók fontossági sorrendjét is. A hipotézis igazolása során a következő eredményeket kaptam: ☻ A vezetési tevékenység vizsgálata során a vezetői feladatokat két csoportra bontva elemeztem. Az egyik csoportba a klasszikus vezetési feladatokat soroltam, melyek a vezetői munka logikusan felépülő sorrendjét mutatják. Így az információszerzés - kommunikáció - tervezés - döntés - rendelkezés - szervezés - ellenőrzés alkotja az általam szervezeti folyamatokkal kapcsolatos funkcióknak (röviden: folyamat feladatoknak) nevezett vezetői tevékenységek csoportját. Azokat a feladatokat, melyek ebbe a logikailag felépülő folyamatba egyértelműen nem helyezhetőek el, illetve amelyek több elemhez, funkcióhoz is köthetőek külön vizsgáltam. Így a motivációmenedzsment, a szervezeti kultúra formálás, a változásmenedzsment, a minőségmenedzsment, a szervezet fejlesztés, a humán erőforrás gazdálkodás, és a szervezeti magatartás formálás került egy csoportba. Mivel ezek a vezetői munkához tartalmuknál fogva kötődnek, tartalmi vezetői feladatoknak neveztem el őket. ☻A folyamat feladatok közül a szervezésben és a döntésben értékelték a megkérdezett vezetők legfontosabbnak az időtényező szerepét, ezután a tervezés, a külső információszerzés, az ellenőrzés, a kommunikáció, és a belső információszerzés következett. A legkisebb jelentősége az időnek a rendelkezésben van. ☻ A vizsgálatba vont szervezetek vezetői szerint a tartalmi funkciók közül a minőségmenedzsmentben, a szervezetfejlesztésben, és a humán erőforrás gazdálkodásban van a legnagyobb szerepe az időnek. A sikeres minőségjavítás a vezetés teljes elkötelezettségét, az összes dolgozó aktív bevonását, kiterjedt képzést igényel. Ez magyarázza az általam vizsgált kérdésben is a minőségmenedzsment, a szervezetfejlesztés, a HR gazdálkodás együttmozgását. ☻ A nagy cégek vezetői a folyamat menedzsment terén az időtényezőnek a legjelentősebb szerepet a probléma feltárásában tulajdonítottak. A szervezeten belül szükséges a hatékony kommunikáció, a gyors belső információáramlás, így biztosítható a szervezet olajozott működése, ami eredményekben is megnyilvánul. A megfelelő időben történő külső információszerzés és a tervezés, pedig versenyelőnyt jelent a piacon. A folyamat feladatok időhatékonysági vizsgálata szerint, minél nagyobb a vállalat mérete, annál inkább vélik javíthatónak az időhatékonyságot a vizsgálatban részt vett vezetők a külső-, belső információszerzésben, a kommunikációban, a tervezésben és a döntésben. Ez magyarázható úgy, hogy a nagyobb létszám, nagyobb, bonyolultabb szervezeti struktúrával jár, amely esetében még vannak lehetőségek az információszerzés, a kommunikáció, a tervezés és a döntés javítására, gyorsabbá tételére. ☻ A tartalmi vezetési feladat vizsgálatokból megállapítható, hogy a nagy méretű cégek a kisebb vállalkozásoknál fontosabbnak értékelték az időtényezőt a motivációmenedzsmentben. Vezetői szempontból a motiváció egyfajta belső késztetés kialakítását jelenti. A több foglalkoztatottat alkalmazó cég vezetésének nagyobb feladat a megfelelő motivációs eszköz, módszer kiválasztása, alkalmazása, hiszen az egyénenként változó, hogy melyik módszer, vagy eszköz a leginkább célravezető. A tartalmi vezetési feladatok időhatékonyság vizsgálata szerint a szervezeti kultúra formálás, a HR gazdálkodás, és a szervezeti magatartás befolyásolás esetében minél nagyobb a szervezet, annál inkább érzik úgy a vezetők, hogy az idő hatékonyabban felhasználható. A nagy üzemméret bonyolultabb struktúrát, több lépcsős hierarchiát, strukturális koordinációs eszközök alkalmazását feltételezi. A megkérdezettek szerint ennél az üzemméreti formánál a személyorientált eszközök segíthetnek az időhatékonyabb kihasználásában. ☻ A többségi vélemény az volt, hogy az elmúlt időszakban az ellenőrzésen és a szervezésen kívül, a többi vezetői feladatra szánt időráfordítás nem változott. Az ellenőrzés esetében a többség csökkenést tapasztalt, a szervezésnél, pedig némi növekedést. Jelentős változást jelent, hogy a vezetők közel egy harmada az információra és a kommunikációra több időt, a tervezésre és a döntésre kevesebb időt szánt az elmúlt időszakban. Ezen időráfordítás változások alapján megállapítható, hogy a feladatok közül a szervezés, az információ, és a kommunikáció előtérbe kerül, míg az ellenőrzés, a tervezés és a döntés némileg háttérbe szorul napjainkban a vezetői munkában. Az időtényező lényeges eleme a változásoknak. Minél gyorsabban reagál a szervezet, minél kisebb a reakció idő, annál nagyobb versenyelőnyre tehet szert a vállalkozás. A hipotézis igazolása során változásokhoz kapcsolódó időráfordítás vizsgálatokat végeztem, melyekkel a reakció időt leginkább befolyásoló tényezőket és a gyors reagálást biztosító vezetési eszközöket mértem fel: ☻ Az időtényezőnek legnagyobb jelentőséget a piaci és a technológiai változások esetében tulajdonítottak a válaszoló vezetők, akik úgy látják, hogy a reakció időt leginkább az információ pontossága, aktualitása, megbízhatósága befolyásolja. ☻ A választ adó vezetők szerint a reagálás gyorsaságát leginkább az információ, és a kommunikáció segíti elő; a humán tényezők, és a szervezeti struktúra a leginkább gátolja. Azaz úgy látják, hogy a gyors reagálást az biztosítja, ha a megfelelő információ birtokában jól kommunikál a motivált, teljesítményorientált egyénekből álló szervezet. A vezetők időgazdálkodásuk racionalizálásával fokozhatják személyes hatékonyságukat, és ezen keresztül hozzájárulhatnak a vállalati eredményesség növeléséhez. A hipotézis igazolására, vezetéssel kapcsolatos kutatásaim összefoglalásaként, a következő javaslatokat fogalmazom meg: ☻ A vezetők nem értékelik kellően az időtényező szerepét. Szembesítenünk kell őket egyrészt azzal a ténnyel, hogy a mai diverzifikált, sokszor instabil és kiszámíthatatlan környezetben, a szervezetek eredményessége, de akár léte is függhet attól, hogy képesek-e a változásokra időben reagálni. Másrészt azzal, hogy a vezetők személyes időgazdálkodásuk racionalizálásával fokozhatják személyes hatékonyságukat, ami azt eredményezheti, hogy megszabadulhatnak az időhiány okozta szorongásaiktól, az erőn felüli munka fáradtságától, valamint többletforráshoz juthatnak, amit a szervezeti célok kreatívabb megoldására fordíthatnak. ☻ Javaslom, hogy a vezetők személyes időgazdálkodásukat time managment módszerekkel, a legmodernebb technikák, „új generációs” eszközök alkalmazásával javítsák. ☻ Vizsgálataim alapján megállapítható, hogy az időtényezőt alapvetően befolyásolja az információs technikák fejlődése. Fontosnak tartom, hogy a leendő vezetők megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek ezekről, azaz elengedhetetlen követelmény velük szemben a témához kapcsolódó képzés, önképzés. ☻ Az információ mellett a kommunikáció, az emberi erőforrás, és az azzal való gazdálkodás azok a tevékenységek, amelyek javításával a vezetők időkihasználása fokozható. Ha a vezető időgazdálkodását racionalizálni kívánja, javaslom e területek felülvizsgálatát. ☻ A leendő vezetők figyelmét felhívom a szervezési ismeretek alapos tanulmányozására, mert tapasztalt kollegáik szerint egyrészt ez a legjelentősebb vezetési feladat, másrészt az erre a tevékenységre fordítható időráfordítások napjainkban csökkennek. ☻ A minőségmenedzsmentben, a szervezetfejlesztésben, és a humán erőforrás gazdálkodásban is fontos szerepe van az időnek. Ezen feladatokkal kapcsolatban az összes dolgozó aktív bevonását, képzésüket javaslom. ☻ Eredményeim szerint az időtényezőnek a piaci és a technológiai változások esetében van a legnagyobb jelentősége. Ezért javaslom a vezetőknek a piaci, technológiai folyamatok folyamatos nyomon követését, természetesen a legmodernebb informatikai lehetőségek kihasználásával. Új és újszerű eredményként tartom számon, hogy: - 625 vezetői kérdőíves interjút feldolgozva, tudományosan megalapozott statisztikai módszerekkel elemeztem az időtényezőt és az időhatékonyságot az erőforrások, a vezetési feladatok és a változások esetében. A fellelhető hazai és nemzetközi szakirodalom alapján megállapítható, hogy eddig az időtényező ilyen jellegű megközelítése, vizsgálata egyedi. - Sikerült bizonyítani, hogy szervezeti és vezetési szempontból az idő objektíven létező, jól definiálható, erőforrásként is értelmezhető gazdasági tényező. Hatása kétirányú: egyrészt korlátot, másrészt előnyt jelent. - A vezetési tevékenység vizsgálata során a vezetői feladatokat két csoportra bontva elemeztem. Az egyik csoportba a klasszikus vezetési feladatokat soroltam, melyeket szervezeti folyamatokkal kapcsolatos funkcióknak, röviden: folyamat feladatoknak nevezettem. Azokat a feladatokat, melyek a vezetői munkához tartalmuknál fogva kötődnek, tartalmi vezetői feladatoknak neveztem el. - Bizonyítottam, hogy a tudástőke és az idő korrelációja létezik. - Bizonyítottam, hogy az időtényezőben az információs technikák fejlődése együttes hatásként van jelen, és ez megnyilvánul a kommunikációban is. SUMMARY The main objectives of my thesis are the following. To create a complex picture of time according to literature, a theoretical approach and my own research; to explore the function of time in management work; and to prove that time as a resource can serve to improve the effectiveness of the management and the company. To make establishments and conclusions, on the basis of particular researches, which help the heads of organisations to make both their personal and their company’s time management more effective. In addition to the main objectives, the minor aims of my thesis are as follows. To prove that time belongs to resources and with proper time management the managing director and the organisation can gain an additional resource. To explore the opinions of managers on the time factor and on whether time effectiveness can be improved. Managers of organisations of different sizes (micro, small, medium and large) and forms (joint-stock company, ltd., shared joint-stock company, co-operative society, and other), and of organisations which have been transformed and which have not. To present time management practice in the managing activities of managers of different ages, sexes, qualifications, positions and working hours. To reveal, according to the managers’ valuation, what managing tasks are emphasised and which are the ones that remain in the background, i.e. what rearrangements take place in managing activities nowadays. To present what managing tasks are considered significant by managers related to the changes. To establish what factors support and what factors hinder the immediate reaction of organisations. The target group consisted of managers of organisations belonging to agriculture and related supplying, food processing and food trade (agribusiness) branches. I performed the investigation within the framework of the research program ‘A Functional Study of Company Management’, elaborated in the Management and Work Science Department of the Agricultural Economy and Rural Development Faculty of the Centre of Agricultural and Technical Sciences, Debrecen University. My research topic is related to the main area of process management and, within that, to the area of time management. The system of investigation was also adjusted to the method elaborated and applied by the Management and Work Science Department. It consisted of interviews in the form of questionnaires, and company data collection. I had constructed the questionnaires with regard to the recommendations of specialized literature, and the collection of data was performed by inquirers. The managers asked were to give answers on a scale of five to ten. As there were possible answers provided with all the questions, the interview can be considered as closed and guided. I accomplished an inductive analysis of the model with regard to the examined agricultural organisations. I classified the model to have homogeneous groups. The groups were created on the basis of the following conditions: the activity, form, size and transformation of the organisation, the sex, age, highest qualification, position, work experience of the managers, and the number of their working hours and employees. I performed the investigation by the groups of questions. To compare factors belonging to different model groups, I compared their mathematical averages. To avoid the possible distorting effects of mathematical averages, I examined the dispersion of the factors, and the frequency of the versions of the different group-forming conditions. I also examined the distribution and precedence of the point values of the factors. I made a hypothesis examination of the averages of the groups belonging to the same conditions, to establish whether there is a significant difference between certain groups concerning the judgement of time factor, time efficiency and immediate reaction. For the questions measured on an ordinal scale, I created main components by question groups. During the analysis six main components evolved in each question group, i.e. 36 main components altogether. I performed a variance analysis on the main components on the basis of the group-forming conditions, and I examined the relations between the main components with correlation analysis. For examining the relation between the questions of low measuring levels and the group-forming conditions, I applied a Chi-square analysis. In the last phase of my investigation I established what groups the managers can be divided into according to their answers with cluster analysis. I tested the reliability of the set of data with a reliability analysis. The analysis creates a Chronbach alpha index, which decides about reliability. According to this index, I considered the data suitable for further investigations. I also analysed whether any of the questions should be cancelled in the questionnaire if I wanted to improve reliability. I did not find such questions in any of the question groups. According to the results, I made the following establishments: ☻ I analysed 625 questionnaires containing management preference examinations, investigating time factor and time efficiency with regard to resources, management tasks and changes, with scientifically established statistical methods. According to the available national and international technical literature, it can be stated that this kind of approach and research of the time factor is unique. ☻ During my literary and theoretical investigation I established that even time possesses features characterising resources: - with its utilisation it is possible to gain profit, - it appears as a special expenditure, - it has value and price, - there is shortage of it, you have to manage it well, - it can be replaced and completed by other resources, - it can be mobilised, in the sense that it can be freed. Unique characteristic features of time are that it is limited, irreversible, it cannot be stored, and it is available for everyone. Time is an abstract notion, and is difficult to handle among physical possessions. On the one hand, it is an objective, outer natural necessity, but on the other hand, its utilisation depends on human will. ☻ Change directs attention on the time factor from the point of view of the organisation, and management does the same from that of the person. Thus it can be established that from the organisational and managing viewpoint time is an objectively existing, well-defined economic factor which can be regarded as a resource, as well. Its effect has two directions: limit and advantage at the same time. After I had created the definition of time as a resource, I mentioned it as one in my investigations. For the managers questioned it was acceptable, they interpreted it well and handled it together with other resources. ☻ During the examination of managing activities, I divided managing tasks into two groups. In one of them there are the classical managing tasks, which show the logical order of management work. Thus, this group consists of obtaining information – communication – planning – decision making – commanding – organising – checking, named as functions related to organisational processes (‘process tasks’ in short). I examined separately the tasks that cannot definitely be placed in this logical process, and which can be related to several elements and functions. Therefore, the other group is made up of motivation management, forming organisational culture, change management, quality management, organisation improvement, human resources management and forming organisational behaviour. As they are related to management work due to their content, I named them as content managing tasks. ☻ Among the process tasks the role of the time factor was considered by the managers questioned as the most important in organising and decision making. They were followed by planning, obtaining outside information, checking, communication and getting inside information. Time has the least significance in commanding. ☻ According to the managers of the organisations involved in the research, among the content functions time has the greatest significance in quality management, organisation improvement and human resources management. Successful quality improvement requires total commitment of the management, active involvement of all the employees and extensive training. This explains why quality management, organisation improvement and HR management are handled together in the question I examined. ☻ The managers of large companies thought that in process management the time factor has the greatest significance in exploring problems. Within the organisation efficient communication and quick inner information flow are of vital importance, thus the proper operation of the organisation can be provided, and this is manifested in results as well. In addition, obtaining outer information in due time and planning provide advantage in the market competition. According to the time efficiency test of the process tasks, the greater the company is, the more the managers participating in the research consider time efficiency as improvable in acquiring outer and inner information, communication, planning and decision making. This can be explained with the fact that a bigger number of staff means larger and more complex organisational structure, where acquiring information, communication, planning and decision making can be made better and quicker. ☻ According to the test of content managing tasks, greater companies consider the time factor more important in motivation management than smaller firms. From the manager’s viewpoint, motivation means creating a kind of inner motivation in people. For the management team of a company employing a bigger number of people, it is a greater task to choose and apply the proper motivation tool or method as it may differ person by person which tool or method is the most effective. According to the time efficiency test of content managing tasks, in the case of forming organisational culture, HR management and influencing organisational behaviour the bigger the company is, the more managers feel that time can be utilised more effectively. The larger size of a company means a more complex structure, a hierarchy of several levels and applying structural coordination tools. The managers’ answers reveal that with this company size time can be utilised more effectively with person-oriented tools.Tétel Szabadon hozzáférhető A kalandparkok sportturizmusban betöltött szerepének komplex elemzése MagyarországonBoda, Eszter Judit; Bácsné Bába, Éva; Müller, Anetta; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskolaDoktori értekezésemben a kalandparkok szabadidő-gazdaságban betöltött gazdasági szerepét vizsgáltam Magyarországon keresleti és kínálati oldalról. Célom annak feltárása volt, hogy miért növekszik ilyen dinamikusan a kalandparkok rekreációban, turizmusban és a gazdaságban betöltött szerepe. Eredményeim igazolására szekunder és primer kutatást végeztem. A primer vizsgálat keretein belül kvantitatív és kvalitatív kutatást készítettem, melyeket összevetettem a szekunder részben feltártakkal. A kereslet vizsgálata kérdőíves felmérés keretében valósult meg, melyet papír alapon és online formában gyűjtöttem. Összesen 1282 darab értékelhető kérdőívet kaptam vissza (papír alapú n=313, online n=969). Az elemzés során alapstatisztikát számítottam, kereszttábla elemzés során Chi2-próbával kerestem a szignifikáns összefüggéseket és különbségeket, melyeket a Gamma együttható vizsgálatával egészítettem ki, végeztem párosított T-próbát, variancia-analízist, valamint feltáró faktor-elemzést főkomponens vizsgálattal. A főkomponens elemzéssel zajló feltáró faktorelemzésnek köszönhetően a látogatókat négy különböző csoportba sikerült sorolni a szabadidő-eltöltési szokásaik alapján. Ezek: a „természetben aktívak”, az „élménykeresők”, a „magányra-vágyók”, és a „passzív, kulturálódók” kategóriái. Szignifikáns eltérést tapasztaltam a nemek tekintetében a szabadidejüket inkább aktívan (férfiakra jellemzőbb) és a turizmushoz köthető tevékenységekkel töltők (a nőkre jellemzőbb) között, azoknál, akik saját magukra inkább a passzív pihenést és az otthoni tevékenységek végzését jelölték jellemzőnek (a nőkre jellemzőbb), valamint a napi szinten sportolást priorizálók, a hétvégi futóversenyen és teljesítménytúrákon szívesen résztvevők (mind a férfiakra jellemzőbb) és a kulturális tevékenységeket kedvelők között (a nőkre jellemzőbb). A kínálatot három szempontból elemeztem: 1. Honlap- és Google Trends kulcsszó keresési adatok elemzése. 2. A kalandparkok működését vizsgáló kérdőív. 3. Szakértői interjúk a humánerőforrásról. A működéssel kapcsolatban elmondható, hogy a parkok nyitvatartási szezonjára leginkább a szezonalitás, a dolgozói apparátus tekintetében 48 fő alatti létszám a jellemző. A vizsgálatba bevont kalandparkok létesítését a természeti környezet és a rendelkezésre álló anyagi források, míg legkevésbé a versenytársak szolgáltatás kínálatának alakulása befolyásolja. Az üzemeltetés legnagyobb kihívásainak az időjárás kiszámíthatatlansága, az innováció / a fejlesztés-, valamint a megfelelő szakértelemmel és személyiséggel rendelkező alkalmazottak hiánya tekinthetők. A látogatói célcsoportok kapcsán a családok, iskolás, valamint a munkahelyi csoportok jellemzik a megkérdezett szolgáltatókat. Játékelemek tekintetében kötelező elemnek mondható a kalandpálya/kötélpálya megléte a kalandpark szolgáltatás kínálati elemei között. A jövőt vizsgálva pedig az új szórakozató/élmény elemek létesítése és a régiek felújítása jelenti a fejlesztést a parkok elképzelései szerint. A humánerőforrás-ellátással kapcsolatban elmondható, hogy a leggyakoribb toborzási mód az online felületeken keresztül történő toborzás és a dolgozói ajánlás. A kalandparkok esetében általában a munkahely megtartó erejét főleg nem anyagi természetű tényezők biztosítják úgy, mint a változatos, lendületes, fiatalos munkakörnyezet. Csupán a hozzátartozói kedvezmények nyújtásában jelenik meg némi anyagi motiváció. A kiválasztás szempont-rendszerében az alábbi kompetenciák a legfontosabbak: kommunikáció, csapatszellem, személyiség, önállóság és a nagy terhelhetőség. Új eredménynek tartom: A Magyarországon működő kalandparkok keresletének és kínálatának komplex elemzését. A kalandparkok munkaerő-ellátási folyamatának feltérképezését. A kalandparkokat látogató fogyasztók négy típusba történő sorolását. A fogyasztók szokásainak nemek szerinti vizsgálatát. Abstract In my doctoral dissertation I examined the economic role of adventure parks in leisure economy in Hungary focusing on demand and supply side aspects. I aimed to explore why the role of adventure parks in recreation, tourism and the economy is growing so dynamically. Secondary and primary research was performed to confirm my hypotheses. The primary research was divided into a quantitative and qualitative part and the results were compared to those found in the secondary research. The demand was examined in the framework of a questionnaire survey, which I collected on paper-based and online. I received a total of 1282 valid questionnaires (paper-based n = 313, online n = 969). Basic statistics were calculated and during the cross-table analysis I searched for significant correlations and differences with the help of Chi square tests. This latter was supplemented with the Gamma coefficient analysis. I performed paired T-test, analysis of variance and exploratory factor analysis with principal component analysis. Through the exploratory factor analysis carried out in the form of principal component analysis, visitors were categorized into four different groups based on their leisure time habits. These categories are: "active in nature", "experience-seekers", "solitude-seekers", and "passive culture consumers". I was looking for similarities and differences in spending free time and visiting adventure parks. There was a significant difference by gender between those who spent their leisure time more actively (typically men) and those engaged in tourism (typically women) among those who identified themselves as preferring passive leisure and homebound activities (typically women) as well as those who prioritize sporting activities on a daily basis, those who enjoy weekend running competitions and performance tours (both male-dominated) and those who prefer cultural activities (female-specific). Supply was analysed from three aspects: 1. Analysis of website and Google Trends keyword data. 2. Questionnaire about the operation of adventure parks. 3. Expert interviews about human resources. In terms of operation, it can be said that it can be stated that the opening hours of the parks are characterized by seasonality and the number of employees ranges under 48 persons. The establishment of the adventure parks involved in the study is influenced most by the natural environment and the financial resources available, while competitors' services supply is least influential factor. The biggest challenges in operation are the unpredictability of the weather, the lack of innovation / development and the shortage of staff with the appropriate expertise and personality. Families, schoolchildren and workplace groups are typical target groups of the service providers surveyed. Adventure /rope courses were found to be mandatory elements among the game elements of adventure parks. Looking to the future, the creation of new entertainment / experience elements and the renovation of the old ones will characterize development according to the plans of the parks. Regarding the expert interviews, the most common recruitment methods are online recruitment and employee referral. In the case of adventure parks, the job retention power is usually mainly provided by non-material factors, such as a varied, vibrant, youthful work environment the only financial extra being the discounts given to employee relatives. The following competencies are the most important in the selection criteria: communication, team spirit, personality, independence and tolerance for high workload. Results considered new: The complex analysis of demand and supply of adventure parks operating in Hungary. Mapping of the workforce supply of adventure parks. Classifying consumers visiting adventure parks into four types. Examining consumer habits by gender.Tétel Szabadon hozzáférhető A látvány-csapatsportok fogyasztói piaca, a labdarúgás példáján keresztülBalogh, Renátó; Bácsné Bába, Éva; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskolaA látvány-csapatsportágak hazánkban a rendszerváltás óta nézőszám problémákkal küzdenek, amelyet rendszerint a „rossz termék” érvvel magyaráz a közvélemény, ugyanakkor ez olyan sportágakban, mint például a kézilabda vagy a vízilabda, melynek hazai bajnokságai a világ élvonalába tartoznak, könnyen belátható, hogy nem állja meg a helyét. A téma aktualitását jól jelzi, hogy egyre több nemzetközi kutatás foglalkozik a passzív sportfogyasztást befolyásoló tényezők vizsgálatával. A 2020-ban kitört világméretű koronavírus-járvány következményeként világossá vált, hogy hosszú távon, üzleti alapú látványsport - a növekvő televíziós és szponzori bevételek ellenére - elképzelhetetlen helyszíni nézők nélkül. Úgy gondolom, hogy a magyar labdarúgás iránti alacsony fogyasztói érdeklődés okainak feltárása, valamint az azokra adott helyes és releváns válaszok megfogalmazásához komplex vizsgálat szükséges. Kutatásom célja, hogy választ találjak arra a kérdésre, hogy a magyar futballmérkőzéseket, miért kevesen követik a helyszínen. A 2010-es kormányváltás után az NB1-es és NB2-es csapatok többsége új stadionba költözhetett vagy felújították korábbi otthonukat, azonban a várakozásoktól eltérően a nézői érdeklődés nem nőtt számottevően, az új létesítmények kihasználtsága komoly problémákat jelent a csapatoknak, illetve a stadionüzemeltetőknek. Disszertációmban egyszerre tárom fel a labdarúgó-mérkőzésekre járó szurkolók motivációs tényezőit, illetve az attól távolmaradókat befolyásoló faktorokat. Eredményeim alapján megállapíthatom, hogy a magyar labdarúgás iránti alacsony nézői érdeklődéséért nem elsősorban a mérkőzések színvonala vagy a sikertelenség a felelős, amögött sokkal inkább különböző szocio-kulturális tényezők húzódnak meg, mint például más szabadidős programok, illetve az állami intézkedések kontraproduktív hatása. A futballszurkolók érdeklődését a távolmaradókhoz hasonlóan nem a látványosság vagy a siker befolyásolja igazán. A korábbi elméleti megközelítésekkel szemben, mely szerint látványosság és a siker a legfőbb befolyásoló tényezők a helyszíni nézettségben, jelen vizsgálat azt igazolta, hogy a kedvenc csapatukhoz való hűség, a csapattal való azonosulás, illetve a szórakozás iránti vágy miatt járnak labdarúgó-mérkőzésre. Eredményeim alapján úgy gondolom, hogy annak érdekében, hogy a nézői érdeklődés emelkedjen, a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a futballklubokat az üzleti alapú működés irányába kell terelnie, fokozatosan csökkentve az állami dotáció mértékét. Ez kulcsfontosságú, tekintettel arra, hogy a távolmaradók esetében jól látható, hogy a labdarúgás kiemelt állami támogatása kontraproduktív a fogyasztói érdeklődés kialakítása, vagy fenntartása kapcsán. Az üzleti alapú működés irányába való elmozdulás mellett a probléma megoldását a passzív sportfogyasztási kultúra-, valamint a klubok lokális beágyazódásának megteremtése, erősítése jelentheti. Spectator sports in Hungary have been suffering from the lack in numbers of spectators since the transition to a democratic system, in 1989, that is explained away by the public as „bad product”, that can easily be seen as not justified in the case of for example handball and waterpolo, whose national leauges belong to the world elite. The sheer fact that many international studies target the factors, influencing passive sport consumption, shows, that it is a hot issue these days. It became clear, as a consequence of the outbreak of the worldwide COVID-19 pandemic in 2020, that business based spectator sports – despite the ever growing broadcasting and sponsor revenues – can not be imagined without flesh and blood ticket holders. I beleive, that a thorough investigation is needed in order to explore the reasons behind low consumer interest towards Hungarian professional football and also in order to formulate adequate measures to these challenges. The aim of my study is to find an answer to the question, why there are so few visitors at Hungarian football matches, present at the stadiums. Although the majority of the NB1 and NB2 league teams could have moved into either in a new stadium or at least a renewed former one since 2010, but, despite of expectations, attendance has not grown significantly, utilization of the new premises has always been a great problem either to the team or respectively the stadium operators. It is my aim in my dissertation to reveal the motivatior factors of match attendees and also to highlight the factors that influence people staying away from stadiums. Based on my results, it is not the quality of matches, nor the lack of success that are primarily responsible for low spectator interest towards Hungarian football, it is more likely to be influenced by different socio cultural factors, such as other leisure programs and also the contraproductiv effect of state measures. It is neither the attraction nor the success that influence fans interest and non goers constraints. In contrast with former studies, whose findings established attraction and success as the primary motivators for matchday attendees, my study proves, that these motivators are more likely the loyalty and identification with the team and the desire to be entertained. Based on my findings, it is my sincere conviction, that to achieve a rise in attendees interest, football clubs must be steered towards business based operation, paralelly decreasing the level of state subsidies. The latter is of key importance, since it is clearly proved in the case of non attendees, that the discriminatively high subsidization of the professional footbal has contraproductiv effect on formulating and/or maintaining consumer interest. It can also be declared with high probability, that besides shifting towards business based operation, the creation and stregthening of both passive sport consumption and the incorporation of clubs into the local community, can be a probable solution to the problem.Tétel Szabadon hozzáférhető Magyar sportsikerekben gazdag egyéni sportágak versenyképességi tényezőinek meghatározása fiatal sportfogyasztók megítélése alapjánMadarász, Tamás; Bácsné Bába, Éva; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskolaVizsgálataim során megállapítottam, hogy a sport és azon belül is az egyéni sport versenyképességét azok televíziós nézettségén keresztül érdemes vizsgálni. Kutatásomban az egyéni sport vizsgálatára helyeztem a fókuszt, és hat egyéni, hagyományos olimpiai sikersportágunkat térképeztem fel az átlagemberek szemével. Ismertettem, hogy az egyéni sportok fő versenyhelyszíne a négyévente megrendezésre kerülő olimpiai játékok, hiszen ilyenkor a televíziós közvetítések során azok a sportok is a híradások élén szerepelnek, amelyeket egyébként négy évig mellőz a média. Megállapítottam, hogy a hagyományos, nagy múltra visszatekintő sportágak veszélyeztetve vannak a televízió képernyőjére kitalált modern, úgynevezett „made for television” sportágakkal szemben. Azon sportágak, amelyek nem tesznek lépéseket a minél izgalmasabb vagy látványosabb versenyrendszerért, hátrányba kerülnek a nézőkért folytatott harcban. Megállapítottam, hogy a látvány-és csapatsportok sportgazdasági potenciáljával az egyéni sportok alig tudják felvenni a versenyt, azonban megfogalmaztam, hogy a jelentős sportsikerekkel rendelkező egyéni sportágak nézettsége hogyan növelhető. A kutatás alapján kijelentettem, hogy a tudás-információbázis növelése a sportok területén kiemelkedő fontosságú a mintában szereplők számára. Disszertációmban bemutattam, hogy az emberek szívesebben néznek magas színvonalú sporttal kapcsolatos rendezvényeket, mint a jól megszokott műsorokat, ezáltal felhívtam a figyelmet a kiemelt „giga” sportesemények fontosságára. A kutatásom eredményeit felhasználva végső javaslatom, hogy lehetőségükhöz mérten a sportágak nemzetközi és hazai szabályozói teremtsék meg a feltételeket a minél magasabb mértékben történő szereplésre a médiában. A nézettség az a kulcstényező, amellyel a sportáguk versenyképességi potenciálja növelhető, hiszen csak a médiában történő szereplés jelenti a folyamatos ismertség fenntartásához szükséges eszközt. A sportfogyasztók sportágakkal kapcsolatos tudásbázisának növelése, illetve az érdekes összefüggésekre való rámutatás növeli a sportágak népszerűségét, hiszen a kellő információs háttér nélkül nem válhat tudatos sportfogyasztóvá a laikus néző. Az akaratlagos figyelemmel követés következtében nézettebbek lesznek a sportágak, ezáltal a gazdasági potenciáljuk, vagyis versenyképességük is nő. Ennek a folyamatnak a következménye pedig egy a jövőben várható kihívásokra felkészült sportágazat, amely gazdasági alapon működve is megállja a helyét. A hazai szurkolók számára kiemelten fontos a sportági sikeresség, hiszen a magyarság számára a sport egy nemzeti identitást meghatározó tényezőként funkcionál. During my research I concluded that the competitiveness of sports, and within them the competitiveness of individual sports, should be reviewed by means of television audience rating. In my research I focused on the examination of individual sports, and studied six individual sports, as well as our traditional Olympic success sports through the eyes of ordinary people. I explained that the main competition venue for individual sports is the Olympic Games organized every four years, since during the Games even those sports are broadcasted on TV, which were neglected by the media for four years. For this purpose I find it important to emphasize that in the case of sports which are only broadcasted on television during the Olympic Games, it is essential to adapt to the system of criteria of media readiness. I concluded that individual sports are less able to compete with the sports-economic potential of spectacular and team sports, however, I formulated how the audience rating of individual sports with outstanding result could be improved. On the basis of the research I stated that for the respondents, increasing the knowledge-information base is of primary importance in the case of sports. In my thesis I presented that people prefer to watch high quality sports events than usual TV programs; in this respect I called attention to the importance of high priority mega-sports events. With the use of my research results, my final proposition is for the international and Hungarian regulators of sports, to possibly establish the possibility for the increased presence of sports in the media. Audience rating is the key factor which is suitable for increasing the potential for competitiveness, since the only tool for maintaining continuous awareness is presence in the media. Increasing the sports knowledge base of sport consumers, and pointing out the interesting correlations will increase the popularity of sports, since without an appropriate information background a lay spectator may not turn into a conscious sport consumer. As a result of voluntarily following sports, the sports will have higher audience rating, and therefore, their economic potential, that is, their competitiveness will be increased. The result of this process will be a sports sector prepared for future challenges, which will cope with operating on economic basis. For Hungarian sports fans success in sports is of primary importance, since for Hungarian people sport also functions as a factor defining national identity.Tétel Szabadon hozzáférhető A sport a mentális egészség védőfaktoraKeczeli, Danica; Bácsné Bába, Éva; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskolaAz empirikus kutatásom fő irányvonala a mentális egészség és a sport kapcsolatának vizsgálata volt, vagyis annak bemutatása, hogy milyen hatással van a sport a megkérdezettek mentális egészségére. A témakörhöz kapcsolódó feltételezéseim kiinduló pontja az volt, hogy a sport védő szerepe megjelenik a mentális egészség tekintetében, valamint az, hogy a sport védő szerepe érvényesül az egészség károsító magatartásokkal szemben. Továbbá a kutatásban felmért pszichés képességek esetében hogyan érvényesül a sport hatása, valamint ezen képességek milyen módon befolyásolják a mentális egészséget. Vizsgálatomat fiatal felnőttek közt végeztem el, így azzal kapcsolatban is végeztem kutatást, hogy a felnőtt lét egyik legdominánsabb életterében, a munka világában figyelembe veszik-e a sport jótékony hatásait, amely egészségesebb és elégedettebb, kiegyensúlyozottabb és nagyobb teljesítményű munkavállalókat biztosíthat a munkáltatóknak. A mentális egészség és a sport kapcsolatát kérdőíves módszerrel vizsgáltam, amely során validált kérdőíveket is alkalmaztam. A vizsgálati mintám 813 fős volt. A sport és az egészség szerepét a munkavilágában szakértői interjú segítségével elemeztem. 7 vállalatvezetőt kérdeztem meg, akik 1544 munkavállalót irányítanak. Az első hipotézisem miszerint – azok, akik többet sportolnak mentálisan egészségesebbek azoknál, akik nem sportolnak, illetve, hogy a sportolás, intenzitásától függetlenül védőfaktorként működik a mentális egészség viszonylatában, és a védelmi hatása az intenzitással nő, valamint a sportolás belső motivációból fakad – beigazolódott. Az eredmények fényében elmondható, hogy a sport kifejezetten védő szerepet játszik a mentális egészség tekintetében. Kutatásomban egyértelműen kirajzolódik a mentális egészség három dimenziója (pszichológiai, érzelmi és szociális), valamint a mentális egészség három kategóriája is (virágzók, mérsékelt és hervadók). Kutatásom második hipotézise miszerint – a sport, mint pozitív coping segíti az aktív megküzdési stratégiák alkalmazását a nehéz élet helyzetekben, a passzív megküzdési stratégiákkal szemben – részben beigazolódott. Harmadik hipotézisem miszerint – a sportolók kevésbé depresszívek, mint a nem sportolók, jobb testképük és jobb ellenállóképességük van, azonban a versenysportban megélt stressz (állandó teljesítmény kényszer) semlegesíti a sport pozitív faktor hatását – beigazolódott. Negyedik hipotézisem miszerint – a munkáltatók számára nyilvánvaló, hogy az egészséges (mentálisan is egészséges) munkavállaló hatékonyabb, ezért egészségfejlesztő és sport tevékenységüket támogatják – részben beigazolódott. Végül elmondható, hogy a vállalati gyakorlat kevésbé kezeli befektetésként az egészségfejlesztést, annak ellenére, hogy nemzetközi és hazai kutatások arra utalnak, hogy munkavállaló egészség javulásával javul a vállalat teljesítménye és ezzel a versenyképessége. Megállapításaim alapján javaslom a „sport használatát” a mentális egészség megőrzése, kialakítása és fejlesztése tekintetében. Javaslom, hogy a vállalatvezetők fektessenek minél nagyobb hangsúlyt a vállalati sportprogramok szervezésére, rendszeressé tételére. Ezek a sportolási lehetőségek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy fizikailag és mentálisan(!) is egészségesebb társadalom alakuljon ki. A sportoló munkavállaló egészségesebb, ami egyrészt jobb munka teljesítményhez vezethet, ami mind munkáltatói, mind nemzetgazdasági szinten pozitív hatást jelent. Másrészt a sportoló munkavállaló, mint szülő motiválóan hathat gyermeke aktívabb életmódjára, és ez hozzájárulhat az egészségesebb és ezzel együtt jobban teljesítő jövőbeli munkavállalói nemzedék és társadalom kialakulásához is. Ez a folyamat a sport szinergetikai hatását jeleníti meg, mind társadalmi, mind nemzetgazdasági szinten. The main pathway of my empirical research was the study of the relationship between mental health and sports, i.e. the introduction of the effect of sports on the mental health of the respondents. The initial points of my assumption in this topic were that the protective role of sports appears regarding mental health and that the protective role of sports prevails over the health deteriorating conducts as well. Furthermore, in my research I studied the effect of sports on the psychic skills and the way these skills influence mental health. The subjects of my studies were young adults and additionally, I made a research whether the benefits of sports are considered in the most dominant part of adulthood, in work, which may ensure healthier, more satisfied, more balanced and more powerful employees for employers. The relationship between mental health and sports was analysed by questionnaires, during which I applied validated questionnaires as well. In the test, 813 respondents were involved. The role of sports and health in work was analysed by interviewing an expert. I asked 7 general managers having altogether 1544 employees. My first hypothesis, i.e. people who do more sports have better mental health than the ones who not and sports independently of intensity act as a protective factor regarding mental health, the protective effect of sports increases with intensity and doing sports roots in internal motivation, was proven. As regards the findings it can be said that sports play an expressed protective role regarding mental health. In my research, the three dimensions of mental health (psychological, emotional and social) and the three categories of mental health (blooming, moderate and withering) are clearly visible. The second hypothesis of my research, that sports as a positive coping helps the application of active coping strategies in difficult situations instead of the passive coping strategies, was partially proven. My third hypothesis, that athletes are less depressive than non-athletes, they have better body self-image and their resilience is better, however, the stress (constant pressure to perform) experienced in the competitive sport neutralises the positive factor effect of sports, was proven. My fourth hypothesis that it is clear for employers that the healthy (also mentally healthy) employees are more efficient, therefore, they support the health promotion and sports activity of the employees, was partially proven. Finally, it can be stated that the corporate practice does not consider health promotion as an investment contrary to that the international and Hungarian researches show that with the improvement of the health of the employee, the performance and the competitiveness of the company also improves. Based on these observations, in order to protect and improve mental health, it is strongly recommended for all age groups to start or to continue to take part in sport activities, as well as increasing the intensity of exercise to a healthy extent.Tétel Szabadon hozzáférhető VEZETÉSI FELADATOK ÉS MUNKAERŐ GAZDÁLKODÁS VIZSGÁLATA SPORTSZERVEZETEK ESETÉBENHari-Koroknay , Zsuzsa; Bácsné Bába, Éva; Kovács, Sándor; Koroknay, Zsuzsa; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi KarA sport olyan értékteremtési folyamat, mely az egyetemes kultúra része. Hozzájárul nemcsak a testi jólléthez, hanem a mentális egészséghez is. Ezáltal a sport kiváló befektetés saját jólétünk és egészségünk érdekében. Ehhez azonban szükség van olyan sportszervezetekre, akik biztosítják számunkra a sporttevékenység megfelelő és biztonságos elvégzését, keretrendszert adva a sport iránti igényeinknek. Az aktív sportolás mellett a folyamatos fejlődésnek köszönhetően, mások sportolásának megtekintése is élvezetes, szórakoztató tevékenységgé vált, így a passzív sportfogyasztás is egyre több embert vonzott, akár nézőként, akár szurkolóként. Számos olyan terület van, ahol a sport teret nyert magának, így ezen pozíció megőrzéséhez szükség van olyan sportszervezeti vezetőkre, akik egymással közösen együttműködve, mégis egymással versenyezve képesek ezt a piaci pozíciót megőrizni. Hazánkban, ez abban is megmutatkozik, hogy a sportot a nemzeti stratégiai ágazatok közé sorolták. Kutatásom fő célkitűzése az volt, hogy a magyarországi sportszervezetek szervezeti kereteit és az alkalmazott vezetők jellemzőit feltárjam. A kutatás témájának választott vezetési feladatokat és munkaerő gazdálkodási tevékenységet sportszervezeteknél úgy gondolom, hogy a célkitűzéseim mentén sikerült felmérnem. A primer és szekunder kutatásom és annak eredményei lehetőséget biztosítottak arra, hogy profilokat határozzak meg, mind a sportszervezetekre, mind a sportvezetőkre vonatkozóan. Kutatásom során azt tapasztaltam, hogy a magyarországi sportszervezeteknél nem igazán figyelhető meg az üzleti alapon történő működés. A szervezeti típusok közül egyedül a sportvállalkozásoknál figyelhető meg elmozdulás az üzleti jelleg felé. Minden sportszervezetnek szüksége lenne olyan rövid és hosszútávú tervek kidolgozására, melyben a szervezeti célok és követendő stratégiák rögzítve vannak, hiszen eszerint lehetne elindítani a sportszervezeteket üzleti alapon való gondolkodás, majd később működés útján. Mindez nemcsak az egyes piaci szereplők versenyhelyzetén javítana, hanem hosszútávon a sport stratégiai helyzetét is kedvezőbben alakítaná hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Sport is a process of value creation that is part of universal culture. It contributes not only to physical well-being, but also to mental health. This makes sport an excellent investment in our own well-being and health. But to do this, we need sports organisations that can ensure that we can play sport properly and safely, providing a framework for our sporting needs. In addition to active sport, thanks to continuous development, watching other people play sport has also become an enjoyable and entertaining activity, so sport consumption in a passive way has attracted more and more people, both as spectators and fans. There are many areas where sport has made inroads, and to maintain this position, we need sports leaders who can work together while competing with each other, to maintain this market position. In our country, this is also reflected in the fact that sport has been included among the national strategic sectors. The main objective of my research was to explore the organisational framework of Hungarian sports organisations and the characteristics of the managers employed. I believe that the management tasks and HR management activities in sports organisations, which I chose as the topic of my research, were assessed in line with my objectives. My primary and secondary research and its results provided me with the opportunity to define profiles of both sport organisations and sport leaders. In my research, I found that there is not much evidence of a business-oriented operation in Hungarian sports organisations. Of the types of organisation, only sports enterprises show a shift towards business acumen. All sport organisations need to develop short and long-term plans that set out organisational goals and strategies to be followed, as this would help to start sport organisations on the path to a business-oriented thinking and later to such operations. This would not only improve the competitive position of individual market players, but would also improve the strategic position of sport in the long term, both domestically and internationally.