Szerző szerinti böngészés "Csoma, Hajnalka"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 35)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Almasavbontó kultúra alkalmazása a tokaji borvidékenBodnár, Anna; Csoma, Hajnalka; Bene, Zsuzsanna; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetDolgozatomban Sárgamuskotály és Hárslevelű szőlőfajtákból készített borokat vizsgáltam a kiindulási anyagtól a kész termékig, spontán fermentációval és irányított erjesztéssel S. cerevisiae fajélesztővel, valamint almasavbontó O. oeni baktériumkultúrával kiegészítve az erjesztési folyamatukat. A fermentáció alatt analitikai szempontból 2 naponta vizsgáltam a mintákat, különös tekintettel az L-almasav koncentrációra, továbbá mikrobiológiai leoltásokat végeztem a fermentáció 2. napján, az almasavbontó kultúra hozzáadását követő 2. napon és az erjedés végén. Az analitikai vizsgálatokat Thermo Fischer Scientific Gallery és Anton Paar Lyza 5000 műszerekkel végeztem, a sejtszám meghatározása tenyésztéses eljárással történt.Tétel Szabadon hozzáférhető Alternative yeast strains in beer production: impacts on quality and nutritional value(2025) Alexa, Loránd; Csoma, Hajnalka; Ungai, Diána; Kovács, Béla; Czipa, Nikolett; Miklós, Ida; Kállai, Zoltán; Papp, László Attila; Takács, SzonjaTétel Szabadon hozzáférhető Antifungal Activity of Glucosinolate-Derived Nitriles and Their Synergistic Activity with Glucosinolate-Derived Isothiocyanates Distinguishes Various Taxa of Brassicaceae Endophytes and Soil Fungi(2023) Szűcs, Zsolt; Plaszkó, Tamás; Bódor, Eszter; Csoma, Hajnalka; Ács-Szabó, Lajos; Kiss-Szikszai, Attila; Vasas, Gábor; Gonda, SándorTétel Korlátozottan hozzáférhető Aureobasidium sp. élesztőtörzsek molekuláris taxonómiai azonosítása és antagonista hatásmechanizmusuk vizsgálataMolnár, Lili; Csoma, Hajnalka; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetA Genetikai és Alkalmazott Mikrobiológiai Tanszék egy átfogó tanulmányban vizsgálta a szőlő (Vitis vinifera) Botrytis cinerea által kiváltott nemesrothadása során a mikrobiótában bekövetkező változásokat. Ennek során több ezer élesztőgombát vizsgáltak meg, és számos izolátumot helyeztek el a Törzsgyűjteményben. Konvencionális fajmeghatározási módszerek (morfológiai bélyeget, szénforrások asszimilációja) alapján Aureobasidium sp. élesztőtörzsek is kerültek a gyűjteménybe. Az Aureobasidium genusba több faj is tartozik, melyek pontos azonosításához elengedhetetlenek molekuláris fajmeghatározási módszerek alkalmazása. A diplomadolgozatomban elvégzendő kísérletek egyik célja ennek elvégzése. Ehhez húsz élesztőgomba izolátum genomiális DNS-ének izolálását, majd az ITS (Internal Transcribed Spacer) - 5.8S rDNS és a 26S rDNS D1/D2 doménjének PCR amplifikációját, valamint szekvencia elemzését végezzük el. Ezt követően megvizsgáljuk azt, hogy ezen élesztőtörzsek rendelkeznek-e antagonista hatással a szintén szőlőről izolált Botrytis cinerea (No5) izolátummal szemben. In vitro teszteljük PDA (Potato Dextrose Agar) táptalajon a fonalasgomba és az élesztőgombák közötti interrakciót, valamint megvizsgáljuk, hogy az esetleges antagonizmus hátterében valamilyen illó komponens, vagy diffúzibilis metabolit áll.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Borászati élesztőtörzsek identifikálása és molekuláris biológiai elemzése(2008) Csoma, Hajnalka; Sipiczki, Mátyás; Juhász-Nagy Pál doktori iskolaA dolgozat célja, hogy kibővítsük és pontosítsuk a Tokaji borvidék élesztőbiótájával foglalkozó szakirodalmat. Az aszúsodás folyamatának végigkísérésével igyekeztünk képet kapni az élesztőbióta összetételéről és változásáról, miközben folyamatos átalakuláson megy keresztül a szőlőfürt. A vizsgálatok alapján szerettük volna megerősíteni, esetleg cáfolni bizonyos, az erjedő borban előforduló élesztőfajok eredetére vonatkozó adatokat. A borászati szempontból egyik legjelentősebb élesztőfaj a S. cerevisiae kapcsán több eltérő szakirodalmi adat van. Vannak, amelyek szerint a szőlőről származik, mások viszont a borászati üzemek felületeiről eredeztetik. A másik kérdéses faj a C. zemplinina, mely kapcsán felmerült, hogy tokaji borkülönlegességekben cukortűrésének köszönhetően domináns lehet, és előfordulási gyakorisága meghaladhatja a C. stellata-ét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Borászati szennyező élesztőgombák MSP-PCR analíziseRimóczi, Fanni; Csoma, Hajnalka; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Zygosaccharomyces nemzetségbe tartozó fajok bizonyos képviselői veszélyesek is lehetnek az élelmiszeripar számára, hiszen romlást okoznak. Jellemzően, a romlási jelek közé tartozik a szag, mellékíz megjelenése, homályosság és a túlzott gázképződés. Kísérletünkben édes Tokaji borokból izolált Z. bailii és Z. rouxii törzsek molekuláris tipizálásával foglalkoztunk. Célunk összefüggések keresése volt a forrásként szolgáló borok és az izolátumok között, valamint egyes hasonlóságok és különbségek felfedezése ugyanazon fajon belül. A vizsgálat során genomi DNS izolálást és tisztítást, illetve gélelektroforézist végeztünk, valamint MSP-PCR technikát alkalmaztunk (GAC)5 és (GTG)5 oligonukleotid primerekkel. Miután megkaptuk az eredményeket, dendrogramot készítettünk a 2 élesztőfaj közötti polimorfizmus szemléltetésére. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Z. bailii és Z. rouxii izolátumok külön klaszterekbe rendeződtek, tehát az MSP-PCR technika segítségével jól elkülöníthetővé váltak a törzsek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Candida zemplinina borászati élesztőgomba törzsek mitokondriális DNS-ének molekuláris vizsgálataTóth, Hajnalka; Csoma, Hajnalka; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Candida zemplinina élesztőgomba törzsek mirokondriális DNS-ének vizsgálata. Célja a a törzsek közötti polimorfizmus meglétének kutatása restrikciós endonukleázokkal, RFLP mintázatok alapján, melyek egy időben egy helyről lettek izolálva.Tétel Szabadon hozzáférhető Characterization of Zygosaccharomyces lentus Yeast in Hungarian Botrytized Wines(2023) Csoma, Hajnalka; Ács-Szabó, Lajos; Papp, László Attila; Kállai, Zoltán; Miklós, Ida; Sipiczki, MátyásTétel Szabadon hozzáférhető Co-cultivation of Schizosaccharomyces japonicus and Fusarium graminearum reveals the biocontrol effect of yeast and its potential genes for detoxification(2026) Papp, László Attila; Adácsi, Cintia; Ács-Szabó, Lajos; Batta, Gyula; Csoma, Hajnalka; Pusztahelyi, Tünde; Pócsi, István; Miklós, IdaTétel Korlátozottan hozzáférhető Correlations between the metabolome and the endophytic fungal metagenome suggests importance of various metabolite classes in community assembly in horseradish (Armoracia rusticana L., Brassicaceae) roots(2022) Plaszkó, Tamás; Szűcs, Zsolt; Cziáky, Zoltán; Ács-Szabó, Lajos; Csoma, Hajnalka; Géczi, László; Vasas, Gábor; Gonda, SándorTétel Korlátozottan hozzáférhető Fermentative stress adaptation of Saccharomyces species and their natural hybridsTsikhulo, Rachael; Csoma, Hajnalka; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetFeatures of saccharomyces species and their hybridsTétel Korlátozottan hozzáférhető Genomic identification and comparative analysis of Bacillus metagenome sequences using BLASTNZhou, Xiaoyu; Csoma, Hajnalka; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetMetagenome analysis is a technique that allows for the study of genetic material directly from environmental samples, providing insights into microbial communities without the need for lab cultures. This approach is valuable for understanding microbial diversity, evolution, and functions in various environments. The study utilizes metagenome sequencing to investigate Bacillus metagenome sequences using 10 contigs. The sequences were analyzed via NCBI's BLASTN program against the Core Nucleotide and RefSeq Genome databases. The top matches from both databases were compared to identify their taxonomic lineages. This analysis helps to highlight key Bacillus species within the sample and demonstrates the efficacy of using multiple databases for metagenomic analysis.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Identification of Caryophanales bacteria based on metagenome sequencesEnkhjargal, Nyambayar; Csoma, Hajnalka; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetTaxonomic identification of bacterial sequence contigs with bioinformatics tools, and further analysis of their main features and metabolic specialties. The contigs are sequenced by whole-genome shotgun sequencing technology, which is a type of metagenomic sequencing technology.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Identification of the bacterial community of compost tea made from composted and pelleted poultry litterAl Hamwi, Hamze; Csoma, Hajnalka; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetThis thesis focuses on determining the bacterial community in compost tea ferments manufactured from the composted and pelleted poultry litter utilizing the method of metagenomic sequencing. I analyzed ten representative DNA contigs, and determined which of these classified bacterial taxa as provided by the two NCBI databases. The results are then using several beneficial bacteria, Bacillus cereus and Paenibacillus lautus, which has been reported to benefit the soil fertility as well as the health of plants. Using information retrieved from database results and taking strict identity thresholds, it was possible to identify bacteria at various taxonomic levels. The findings underline the environmental prospect of the target product, compost tea, relative to synthetic fertilizers. This study also identifies the need for more safety assessments in order to monitor antibiotic-resistance bacteria in organic fertilizers.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A klíma változás hatása a szőlőtermesztésre és a borászatraSpenik, Vladimir; Csoma, Hajnalka; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAmióta Földünk létezik, éghajlata folyamatosan változik, néha gyorsabban, máskor lassabban (Láng, 2006). Napjainkban egyre több szó esik a klímaváltozásról, a szélsőségessé váló időjárás hatásait pedig magunk is érezzük. Földünk története során az éghajlat is folyamatosan változott és szinte minden év, évszázad, évezred hozott valamilyen váratlan és új éghajlati rekordot. Fontos előre megjósolni, becsléséket készíteni a várható anomáliákról. Tudnunk kell, mikor juthat egy régió, egy éghajlati öv éghajlata olyan tartományba, mely már veszélyezteti a térség gazdaságát, őshonos mezőgazdaságát (Boksai, 2006). A mostani helyzet abban új, hogy az emberi tevékenység nemcsak a mikro- és makroklímát, hanem a globális klímát is befolyásolja (Láng, 2006). Az ipari forradalom beköszöntével, a fosszilis tüzelőanyagoktól való növekvő függőséggel, az erdők széles körű megszüntetésével, és az agrokemikáliák kiterjedt alkalmazásával azonban a föld átlaghőmérsékletének lassú, de egyenletes eltolódása figyelhető meg. Ez a jelenség „globális felmelegedés” néven ismert (Burney et al., 2013; Jones és Webb, 2010; National Geographic, 2019; Venkataramanan, 2011; IPPC, 2013). Bár vannak olyanok, akik nem hiszik, hogy az emberek befolyásolják a globális éghajlatváltozást, a tudósok jelentős része ennek ellenkezőjét bizonyítja (IPPC, 2013). Az elmúlt két évtizedben magán- és kormányzati támogatással a világközösség fokozott figyelmet fordít az egyre súlyosbodó éghajlati válságra (Iglesias et al., 2012; Schultz, 2010; IPPC, 2013). Bár a bor nem elengedhetetlen az emberi túléléshez, az emberi találékonyság fontos terméke. Minden mezőgazdasági tevékenység határozottan függ az éghajlattól és az időjárástól, és eredendően kapcsolódik hozzájuk; a szőlőtermesztés sem kivétel ez alól. Noha a szőlőt világszerte termesztik, a prémium borszőlő termelése nagyon szűk éghajlati tartományban történik. Az egyes borászati szőlőfajtáknak még szűkebb az éghajlati tartományuk. Az optimális minőség és termelés érdekében a szőlőtermesztés nagyobb kockázatot jelent mind a rövid távú éghajlati változékonyság, mind a hosszú távú éghajlatváltozás miatt, mint más növények esetében (Jones és Webb, 2010). Az éghajlati és időjárási szokások bármilyen változása potenciálisan befolyásolhatja a boripart. Az emberi fejlődés állandó kísérőjeként és az emberi gazdasági tevékenység fontos összetevőjeként a bor és szőlő, mint mezőgazdasági termék, és a bor (különösen a prémium bor), mint gazdasági árucikk, mind az éghajlatváltozás következtében veszélyeztetett.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző forrásból származó Candida zemplinina élesztőtörzsek mitokondriális DNS-ének polimorfizmus vizsgálataSinglár, Zoltán; Csoma, Hajnalka; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA dolgozat során öt, azonos földrajzi eredetű, de különböző forrásból származó Candida zemplinina élesztőtörzs mitokondriális DNS-ét vizsgáltuk. Arra kerestük a választ, hogy megfigyelhető-e diverzitás ezen törzsek között, vagy a forrást, vagy az azonos geográfiai eredetet vizsgálva. A vizsgálat során RFLP-t végeztünk, az EcoRI, a HaeIII és a HinfI restrikciós enzimeket felhasználva. A vizsgálatainkkal nem tudtunk polimorfizmust kimutatni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző Saccharomyces starterkultúrák összehasonlítása rozé bor irányított erjesztése során(2009-12-09T10:43:54Z) Kállai, Zoltán; Csoma, Hajnalka; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetKülönböző Saccharomyces starterkultúrák összehasonlítása rozé bor irányított erjesztése során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Metschnikowia fructicola (CBS 8853T) típustörzs színmutáns változatainak morfológiai és molekuláris vizsgálataPetik, Noémi; Csoma, Hajnalka; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetMunkám egyik célja a patogénekkel szemben antagonista hatást mutató M. fructicola típustörzs (CBS 8533T) feltételezhetően színmutáns változatainak morfológiai vizsgálata különböző tápközegeken. A korábban nitrozoguanidinnel kezelt típustörzs szelektált változatait tervezzük leellenőrizni, hogy mutatnak-e a pigmenttermelésben bármilyen eltérést az eredeti típustörzzsel összevetve. Amennyiben a fiziológiai vizsgálatokon beigazolódik, hogy sikerült létrehozni színmutáns törzseket, elkezdődhetnek a molekuláris vizsgálatok. A M. fructicola CBS 8853T genomban (ANFW02000000) található ANFW02000036.1 contigon azonosított PUL klaszterben elhelyezkedő PUL 1-4 gének szekvenciáira primereket kell tervezni a SnapGene szoftver segítségével. Végezetül a megtervezett primerek ellenőrzését végezzük el, hogy alkalmasak-e a kérdéses PUL gének vizsgálatára, valóban az általunk jövőben vizsgálni kívánt géneket szaporítják-e fel PCR reakció során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Metschnikowia fructicola élesztőgomba szekvencia analízise(2009-11-25T10:04:47Z) Tóth, Tünde; Csoma, Hajnalka; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA baktériumok és élesztők által okozott szüretelés utáni betegségek elleni védekezésben játszik szerepet az M. fructicola, ami hatékony alternatívát kínál a kémiai gombaölők használatával szemben. Továbbá vizsgáltam a Metschnikowia törzs néhány fajának morfológiáját. Illetve gészekvencia vizsgálatokat is végeztem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Monkeypox: Outbreak, Classification, Global Health Implications and Comparison with Other PoxvirusesOgundele, Dorcas Fiyinfoluwa; Csoma, Hajnalka; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai IntézetThis thesis provides an analysis of the Monkeypox virus (MPXV), examining the genomic features and evolutionary mechanisms driving its global re-emergence. The research characterizes MPXV's genetic architecture, documents the divergence between Clade I and Clade II viruses, and identifies the specific adaptive mutations that enabled the unprecedented international spread of Clade IIb. Through comparative analysis with other orthopoxviruses, the study reveals MPXV's unique position at the intersection of animal reservoirs and human transmission networks. The findings highlight critical gaps in current surveillance systems and demonstrate how genomic epidemiology can illuminate transmission pathways and viral adaptation, providing essential insights for developing targeted interventions against this ongoing public health threat.