Szerző szerinti böngészés "Keszeg, Anna"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 38)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Chanel márkakommunikációjaKerékgyártó, Dóra Júlia; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a Chanel márkaépítését –és kortárs kommunikációját kvalitatív módszerekkel vizsgálom. Alapítása óta sikerült megtartania vezető szerepét a globális divatipar haute couture és ready to wear piacán. Több mint száz éves múltra vezethető vissza a brand története ironikus módon mégsem vált divatjamúlttá, hiszen mindig időben érzékelte az aktuális változásokat, képes volt idomulni a legtöbb társadalmi, gazdasági - és politikai körülményhez, a XX. és XXI. század korstílusát saját arculatára formálni. Olyan jelenségeket vizsgálok, -amelyek hozzájárultak egy máig sikeres márka-arculat kialakításához, annak fejlődéstörténetéhez- és változásokat, amelyek szükségesek voltak XXI. századi Chanel továbbéléséhez. Mivel pontosan és hitelesen szerettem volna bemutatni a Chanel-örökséget, ezért munkám során egészen a kezdetekig kellett visszanyúlnom. A tartalom felépítését úgy állítottam össze, hogy az olvasónak lehetősége nyíljon először nagy vonalakban, majd részletekbe menően megismerni a márka alakulásának meghatározó momentumait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Debreceni Német Kulturális FórumSzabó, Kitti; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatom a kultúraközvetítéssel, azon belül a német kultúra közvetítésének lehetőségeivel foglalkozik. A dolgozat célja, hogy ötleteket adjon egy Debrecenben működő kultúraközvetítő intézmény, a Debreceni Német Kulturális Fórum számára a tekintetben, hogy miként tudja egy ilyen profilú szervezet munkáját effektívebbé tenni. Ehhez a kultúraközvetítés jelentőségének bizonyítása után egy rövid történeti áttekintést adok a témában azért, hogy láthatóvá váljon, milyen folyamatok mentek végbe a ma működő intézmények létrejöttéig. A dolgozat második felében a kelet-magyarországi régióra koncentrálva bemutatom magát a Debreceni Német Kulturális Fórumot, végezetül pedig javaslatokat teszek arra vonatkozóan, hogy miként lehetne hatékonyabbá tenni az intézmény által kijelölt célcsoport elérését és megtartását, s az ehhez szükséges eseményszervezési feladatokat. Ebben a kulturális marketing stratégiai eszközeinek használata, valamint az esemény- és élménymarketing alkalmazása nyújt segítséget, ahol az élményközpontúság elérésével a gamification elméletét állítom összefüggésbe. Az elköteleződésben és bizalomépítésben azonban a szervezett események minősége és kommunikációja is fontos szerepet játszik, így kiemelem a kreatív eseményszervezés fogalmát és a külső kommunikáció jelentőségét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A #debreceniegyetem vizsgálata az InstagramonKiss, Nikolett; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarA technológiának, az okos telefonoknak köszönhetően megszámlálhatatlan kép keletkezik a világon naponta. Ezen képek tárolására különböző raktározási formulák szükségesek. Az Instagram egy viszonylag új kommunikációs forma, ahol a felhasználók könnyedén megoszthatják képeiket, videóikat egymás között. Az applikáció azt is lehetővé teszi, hogy egyszerűen, filterek segítségével szerkeszthessük a feltölteni kívánt tartalmat. Az Instagram jelenleg az egyik legnépszerűbb fotómegosztó alkalmazás több mint 500 millió felhasználóval. Ezáltal kimondhatjuk, hogy általánosan bemutat, archivál egy teljes generációt. (Brooke Wendt, 7.) Kutatásomban arra vállalkoztam, hogy a Debreceni Egyetemet egy új aspektusból mutassam be. Amerikában és Angliában már több tanulmány is foglalkozik az Instagram applikációval társadalomtudományi szempontból, illetve a felsőoktatási intézmények értékkommunikációjában elfoglalt helyét is vizsgálták. Tudomáson szerint Magyarországon nem készült még hasonló. Ugyan vannak kutatások, melyek közösségi médiával foglalkoznak, de ezek inkább üzleti, marketing szempontból ragadják meg a témát. Én az Instagram felhasználók képfeltöltési szokásait szeretném vizsgálni. Bemutatni, képekkel, grafikonokkal ábrázolni azt, hogy a 2016-os év során milyen tartalmak kerültek fel az applikáció oldalára #debreceniegyetem címkével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A divatbotrányok, mint médiajelenségekTóth, Orsolya; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarA médiaesemények önmagukban a társadalmi szolidaritást erősítik. Véleményem szerint kulcsfontosságú szerepet foglalnak el a közösség megerősítésében. Elmondhatom, hogy a médiaesemények főképp a változásról szólnak. A változás létfontosságú dolog, főleg a televízió és a sajtó életében, mivel a médiumoknak, olyan igényeket kell kielégíteniük, amelyeket a nézők megkövetelnek. A médiaesemények egyik kulcsfontosságú szereplője a botrány. Meglátásom szerint ez egy külön ág, ahol egy teljesen más szféra uralkodik, mint egyéb más eseményeknél. A botrány egy olyan cselekvés, amely másokat bűnre ingerel, és ez folyamat utálatot vagy bosszankodást fejez ki az emberekből. Egy ilyen médiaeseménynek többféle jellegzetességgel kell rendelkeznie ahhoz, hogy közreakciót váltson ki. A botrányok fő táptalaja a nyilvánosság. Véleményem szerint az egyik nincs a másik nélkül, hisz egymás alkotó elemeiként működnek. A média és a botrány nem csak elválaszthatatlanok, hanem aktív résztvevők is egymás működési mechanizmusában. Egy botrány megakadályozásához a média nem szab gátat, sőt inkább egy lehetőséget lát benne és tovább gerjeszti azt. Mint említettem egy botrány szerteágazódó, és bármilyen témában ki tud törni. Az egyik leggyakoribb iparág ahol sűrűn jelen van, az a divat. Sokak elsőként az öltözködésre asszociálnak, amikor először meghallják a szót, de a divat tágabb értelemben egy adott korszak nézeteit és kultúráját képviseli. Napjainkban inkább már a társadalmi hovatartozás játszik nagy szerepet a divatban. A szociális média szoros kapcsolatban van ezzel az iparággal, mivel hatalmas felületet biztosít neki. Amióta a divat központi szerepet játszik a társadalom életében, azóta sok ember figyelmét felkelti. A divat világában a botrány könnyen terjedő és gerjesztő jelenség. Az egyik fő oka a társadalmunk problémás kérdéseire való reflektálás. A figyelem felkeltés lehet nemes, ám a végkimenetel sok esetben, nem békés. Dolgozatom egyik fő célja az volt, hogy kiderítsem miként funkcionál a divatbotrány a média világában, illetve módszertanilag alátámasztottam a működését. Véleményem szerint a média tökéletes felületet biztosít a botránynak, így autonómmá válik. Ebben a divat akár társadalmi szempontból is szerepet vállalhat, hisz a divatnak foglalkozni kell társadalmi és közéleti kérdésekkel. Napjainkban már kevés az, ha csak egy trendet, vagy öltözködési formát közvetít, kell lennie egy mögöttes tartalomnak, hisz az öltözködéskultúra nem csak lenyomata a társadalomnak, hanem befolyásolója is. A divat egy lehetőséget biztosít a szociális témák felszínre jövetelének, és ha ez téma többekből érzelmeket generál, akkor bontakozik ki a botrány. Én úgy gondolom a negatív események fő felbujtója maga a társadalom, a média csak felületet biztosít, de mi magunk vagyunk azok akik ezeket az eseményeket botránnyá formáljuk, mert valamilyen morbid módon betölti az ember szórakozásra való igényét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A divatmárkák kommunikációjaSzabó, Vanda; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarKutatásom témája és mondanivalója első ránézésre úgy tűnhet, mintha személyem azon munkálkodna, hogy egy bizonyos célközönség pénztárcájában turkálva felmérje kinek mik az anyagi lehetőségei a megjelenését illetően. Ezért már az elején leszögezem, hogy témaválasztásom minden kizáró okot tekintve az érdeklődési körömből kiindulva fogalmazódott meg bennem. Bevallom őszintén sokáig kételyeim voltak mit és milyen szemszögből akarok vizsgálni, de tanulmányaim utolsó évének derekára megerősödött bennem az a törekvés melyet, Dr. Keszeg Anna egyetemi adjunktus előadásai inspiráltak. E kutatás függvénye a divatmárkák és a megjelenés tengelyeiből tevődik össze. A tudás iránti éhségem és a kíváncsiságom egyaránt vezérelt arra az útra, amelyre kutatásomat is tereltem. A márka jelentőségéből, illetve a márka, mint szimbólum fogja megalapozni a kiindulási pontot. Erre ráépítve a divatmárkákat és azok rétegződését fogom bemutatni és erre épülnek majd a világmárkák. A luxusmárkák is főszerepet kapnak méghozzá, nem is akár hogyan. Megihletett a kérdés a világmárka és luxusmárka közötti kifejezés definiálása közben, így érdekel, hogy mit gondol egy adott célközönség-e két fogalom közötti különbségről vagy hasonlóságról. A világ- és luxusmárkák témáján belül maradva bemutatok egy általam választott divatmárkát a német Hugo Boss-t, melynek a születése, illetve, hogy honnan-hova jutott igen érdekes számomra. Dolgozatomat egy kutatással fogom zárni, ahol egy vagy akár több meghatározott célcsoporttal készítek felmérést, akik divathoz és világmárkákhoz való viszonyulásukról adnak számottevő választ nekem. A felmérés abszolút humán beállítottságú lesz, noha mégis érzékelhető lesz benne némi marketingstratégiai próbálkozás. Én ezt a próbálkozást teljes mértékben az önkifejezés és a nem verbális kommunikáció eszközei miatt kísérelem meg. Olyan összefüggésekre keresem majd a választ mint, hogy meddig vagyunk képesek elmenni azért, hogy a divatot kövessük, milyen eszközökkel van felruházva a külső megjelenésünk, mennyire fontos vagy épp nem fontos a világmárkák használata. Mivel egészen sokrétű ez a kis kutatásicsomag amelyet összeállítottam magamnak, ezért feltételezem, hogy a kérdőív feldolgozása után, sok olyan dologra fény fog derülni, melyek a kutatásom eredményeinek kimutatását fogják tovább gyarapítani. Kíváncsian várom az eredményeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető ÉN, MÁRKa: A stylist mint brandRiczu, Zsófia; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarA divat és a márka ma már óhatatlanul összefonódott egymással, hiába is próbálnánk ezt cáfolni. Valli idézete – bár próbál más kategóriákban gondolkodni, kénytelen azt is elismerni, hogy a divatvilág ma már nehezen tudna fennmaradni a márkaépítés nélkül. Nem véletlenül választottam záró dolgozatom témájaként a divatot, ez áll legközelebb az érdeklődésemhez. Olyan szempontból szerettem volna tanulmányozni, ami a közösségi médiához szorosan kötődik, így egy stylist énmárka építését vizsgálom dolgozatomban: Lakatos Márkét. A magyar stylist – jelmeztervező 2003-ban lett ismert a Megasztár tehetségkutató által, ez után kezdett tudatosan foglalkozni saját márkájával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Étkezéskultúra a gasztro-reality világábanSzabó, Ajna Bianka; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a magyar étkezéskultúra változásait és a média általi fejlődését szeretném bemutatni. A dolgozatom kimenetelét tekintve szeretném felvázolni, melyek voltak azok a fő tendenciák az elmúlt három évszázadban, melyek a gasztronómiát irányították. Mi mentén szerveződött, milyen alapanyagok és ételek voltak az adott korban ikonikusak és hogyan változott ez az idő folyamán. Valamint, hogy a felgyorsuló társadalom hogyan képes azokat megőrizni. Másik szervezőelv a konyhaművészet mellett a technológia fejlődése mentén létrejövő média kialakulása, modernizálódása, illetve annak funkcionális módosulásai. Mivel írásom végkifejlete a mai média által közvetített gasztro-reality jelensége adott példán (A Konyhafőnök) keresztül levezetve, így természetesen a szöveg a nemzeti gasztronómia és országos média vizsgálatára fókuszál. Néhol kiegészítve nemzetközi példákkal viszonyítás-, illetve összehasonlításképpen, hiszen átfogó képet a nagy egészet tekintve kaphatunk. Majd abból kiragadva a számunkra releváns komponenseket, annak részletes vizsgálata adja a mikro-analízisünk esszenciáját. Rátérve a szöveg kimenetelének csúcspontjára, a főzőműsorok horderejének elemzésére, tüzetes és beható elemzést végzek az általam választott showműsorról. Elemzésem az étkezéskultúra és gasztro-trendek reprezentálásának bemutatására, médianarratológiai vizsgálatára koncentrál.Tétel Szabadon hozzáférhető Feketekönyv: Michel Pastoureau: A fekete. Egy szín története című könyvéről(2015) Keszeg, AnnaTétel Korlátozottan hozzáférhető Fiatal nők felnőttfilm-fogyasztási szokásaikKati, Levente; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarAzért választottam a nők felnőttfilm-fogyasztási szokásaikat kutatási témámként, mert mindig érdekelt, hogy a nők hogyan viszonyulnak a pornófilmekhez. Mi dönti el, hogy ki néz, és ki nem megy még a közelébe sem a pornófilmeknek? Hol található az az éles határvonal, ami mentén elkülönül az a két tábor, akik szerint gusztustalan és akik szerint beindító hatású az ilyen filmek fogyasztása? Miért van az, hogy néhány nő soha nem vállalná fel, hogy pornót néz, miközben vannak, akik megfelelő társaságban bátran beszélnek a szokásaikról? Mi kötheti le egy nő figyelmét a pornófilmen belül? Miben különül el egy nő és egy férfi percepciója a felnőttfilmek terén? Hogyan hat rájuk, ha társaságban nézik? Többek között ezekre a kérdésekre keresem a választ a szakdolgozatomban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Harmadik Birodalom viseletkultúrája és annak megjelenése a kortárs divatbanKádár, Emőke; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarAz 1940-es évek divatjának kutatása nehéz feladat, hiszen az akkori nyersanyag hiány és az ebből adódó öltözködési korlátok miatt igen szegényes képet kaphatunk a kor viselettörténetéről. Összefüggést találni a hitleri III. Birodalom és a divat között még körülményesebb. Vizsgálatom során nem csak a divattal és az uralkodó trendekkel foglalkozom, hiszen az akkori ideológia és politikai rendszer ismerete nélkül nehezen értelmezhető ez a kutatás. Kíváncsi voltam arra, hogyan éltek, mit viseltek és milyen szabályokat kellett betartaniuk a náci rezsim alatt a német és európai lakosoknak. Németországában a kasztrendszer kérdése figyelemreméltóan nagy befolyást gyakorolt az öltözködés önreprezentációs mivoltára. A kutatás kitér a negyvenes évek olyan divattervezőire is, akiknek közük lehetett a nemzetiszocialista párthoz és magához Adolf Hitlerhez. Egy egész fejezet foglalkozik Gabrielle Chanellel , a Chanel divatház alapítójával és az ő náci kapcsolataival. Diplomamunkám foglalkozik az akkori trendekkel és azok megjelenésével a kortárs divatban, hogy milyen stílusjegyek jelennek meg a mai kollekciókban a negyvenes évek szabásvonalaiból.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Harvey Weinstein és a Marton László botrány összehasonlítása, három online sajtóorgánum publikációi alapjánSzakolczai, Lilla; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarNők millió esnek áldozatául a szexuális ragadozóknak. Ezek a zaklatások mind olyan helyen történnek, ahol az ember a legkevésbé számít rájuk, legyen az egy étterem, lift, vagy a saját otthonunk, ahol tulajdonképpen biztonságban kellene éreznünk magunkat. Maguk az elkövetők is általánosságban olyan emberek, akiket ismerünk, család, barát, munkatárs. Harvey Weinstein szexuális zaklatással kapcsolatos botrányának kirobbanása után az emberek országszerte beszéltek az eddig tabutémának titulált ügyről. Képes volt felnyitni a z emberek szemét, hogy ez igenis megtörténik, és a nők nap, mint nap szenvednek miatta. Kicsiny országunkig is elért a botrány szele, ugyanis Marton Lászlót is zaklatással vádolták. Ezt a két ügyet vettem alapul, elemzésemhez három online sajtóorgánumot választottam, a Blikk.hu-t, az Index.hu-t és az nlcafe.hu-t. Dolgozatomban a két médiabotrányt összehasonlítottam, és a médiaesemény forgatókönyv elméletét használva végigvezettem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hidak és szakadékok - A ma élő generációk meghatározása kutatói és egyéni szempontokbólKatona, Dóra; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarCélom az, hogy generációs szempontból vizsgáljam meg az egyént. Miben különböznek egymástól az ötven év eltéréssel született emberek? Melyek azok az élmények, amik annyira meghatározták a világképüket, hogy teljesen eltérően gondolkodnak más nemzedékektől? Vannak-e egyáltalán ilyen mértékben meghatározó élmények? Amikor elhangzik az örökérvényű, élete legalább egy pontján mindenki által emlegetett „Bezzeg az én időmben!” frázis, pontosan mit takarnak azok az idők? Ha megpróbáljuk átívelni a generációkat elválasztó szakadékokat, rájöhetünk, hogy emberi szükségleteinkben, önkeresésünkben mind ugyanonnan indultunk. Nagyszüleink is voltak fiatalok, a történelem egy pontján ők jelentették azt a korosztályt, akik önmagukat keresték, és megkérdőjelezték a náluk idősebbek tanításait, módszereit. Egyesek szerint napjainkban már-már „világháborús szintre” került a generációk közötti harc. Azonban kutatásomból kiderül, hogy az embereket nem lehet pusztán az életkoruk, születési dátumuk alapján beskatulyázni. Ha közelebbről vizsgáljuk meg az életüket rájöhetünk, hogy a neveltetésük, a környezet, ahol felnőttek és megannyi más pszichológiai tényező óriási szerepet játszik a fejlődésükben.Tétel Szabadon hozzáférhető Is There such a Thing as a Hungarian Nordic Noir?: Cultural Homogenization and Glocal Agency(2021) Kálai, Sándor; Keszeg, AnnaTétel Korlátozottan hozzáférhető KendőzetlenülPéter, Fanni Tünde; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom témájaként két olyan tárgykört választottam ötvözni, melyekkel eddig nagyon sokat foglalkoztam és közel állnak hozzám annyira, hogy a kutatásaim során a kettő összekapcsolásával egy teljesen új dimenzióba helyezzem őket.Mivel a hazai szakirodalomban kevés olyan tanulmány áll rendelkezésre, mely az iszlám vallás és a divat kapcsolatát vizsgálja, kvantitatív kutatási módszer segítségével fogom a divat önkifejező és elnyomó szerepét elemezni az iszlám kultúrában. További célom, hogy feltérképezzem a Qur'an nőkre vonatkozó tanításait, az öltözködésre vonatkozó paragrafusokat.Dolgozatomban az iszlám öltözködési protokollt, illetve a muszlim nők divatszabadságát fogom tanulmányozni. Természetesen ehhez szükséges egy átfogó áttekintés az iszlám vallásról, az ott élő nők alárendelt szerepéről és jogairól. Alapvetően három főbb probléma köré építem a dolgozatomat: - a muzulmán nők körében a ruházkodás az elnyomásukat szimbolizálja vagy kiváltság/ méltóság eszköze - hogyan harcolnak a diszkrimináció ellen a modern muszlim tervezők -milyen különbségek vannak az egyes országok elvárt viseletei között és melyek a helyes muszlim viselet szabályai országonként.Szakdolgozatom első felében fontosnak tartom az iszlám vallás, kultúra és életmód bemutatását, hiszen napjainkban a muzulmán világgal kapcsolatban számos előítélet és sztereotípia létezik.Az egyik legvitatottabb kérdés, hogy a szigorú öltözködési szabályok a nők elnyomását jelképezik, vagy épp az ő védelmüket szolgálják. Korábbi kutatások segítségével vizsgálom meg, miért van az, hogy a nyugati ember a női méltóság elleni tettnek tartja a kendőviselés előírását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy kortárs klasszikus, avagy a Burberry digitális művészeteKertész, Flóra Márta; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban szeretném bemutatni a Burberry márka digitális művészetét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy luxusmárka kommunikációjának elemzése és bemutatása a Louis Vuitton brand alapjánBíró, Zita; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban kifejtem azt a megállapítást, miszerint a divatot és az aktuális trendeket a luxusmárkák diktálják szezonról szezonra, melynek reprezentálásához és kommunikálásához különböző kontextusokat és marketingstratégiákat használnak fel. A világ egyik vezető luxusmárkája, a Louis Vuitton stratégiáin keresztül elemzem a brand kialakulását és fejlődését a marketing szempontjából - a kezdetektől a mai napig - a tradíció és innováció fontosságának figyelembe vételével. A brandépítés és a kulturális, médiában megjeleníthető kontextusok együttes elemzésével kapok választ a Louis Vuitton brand sikeresen működő marketingkommunikációjára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A luxusmárkák szerepe a divatfővárosok kialakulásábanPéter, Fanni Tünde; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozati témám kiválasztásakor arra törekedtem, hogy olyan témát vizsgáljak, melyet a hónapokig tartó kutatás, és a téma körbejárását segítő szakirodalmak olvasása során is érdekesnek találok. Az is fontos szempont volt számomra, hogy fel tudjam használni a divat fővárosában, Milánóban szerzett személyes tapasztalataimat, élményeimet. Igazi kihívásként tekintettem a luxus témakörének vizsgálatára, hiszen hazánkban nem sok ember végzett még kutatásokat ezen a területen. Engem viszont nagyon érdekelt a divatipar, a divatkommunikáció, a luxusmarketing és a különböző cégek márkastratégiája, különösképpen az olasz divatikon, Giorgio Armani márkaépítésének sikeres lépései, eredményei, hatásai az olasz divatvilágra. Szerettem volna feltárni a luxus főbb ismertetőjegyeit, hogyan épülnek fel a különböző márkák, s azt, hogy milyen divattervezők, divatházak járultak hozzá a négy divatfőváros kialakulásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Magyar divatbloggerek az InstagramonKiss, Nikolett; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarMesterszakos dolgozatomban Magyarország legnépszerűbb divatbloggereit vizsgálom. Ehhez kapcsolódva foglalkozom az új média részvételi kultúrájával, illetve azzal, hogy mit jelent ma sztárnak lenni a közösségi médiában. Saját kutatásomban nyolc véleményvezér tevékenységét vizsgálom három héten keresztül az Instagram felületén. Többek között megfigyeltem a követők számának alakulását, a posztok gyakoriságát, tartalmát, rendszerét. Fontosnak tartom társadalomtudományi szempontból foglalkozni a témával, ugyanis jelenleg az Instagram az egyik legnépszerűbb fotómegosztó alkalmazás, s az aktív felhasználók száma folyamatosan növekszik. A közösségi média felületek nem csak marketing és gazdasági szempontból érdekesek, hanem társadalmi korrajzként is szolgálnak. Az új média kutatások kapcsán képet kapunk a fiatal generációkról, a tartalomfogyasztási szokásaikról, érdekeltségükről és különböző társadalmi témákhoz való viszonyulásukról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Márkaegyüttműködés a kortárs szépségiparbanKövesi, Nóra; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban márkaegyüttműködések elemzésén keresztül vizsgáltam azt, hogy a közösségi média korában hogyan alakult át a szépségipar. A közönség és annak érdeklődése átalakult, mely magával hozta a különböző marketing eljárások alkalmazkodását a közösségi médiához. Mindezt a második legnagyobb közösségi felületen, a legnagyobb videó megosztó portálton, a YouTube-on keresztül vizsgáltam. A YouTube terjedésével megszületett a videó blogolás, mely az elmúlt 2-3 évben hivatalos szakmává nőtte ki magát. Manapság sokan már csak a pénzkeresés lehetősége miatt indítanak YouTube csatornát, mellyel elveszik a videózás két legfontosabb összetevője: a szórakozás és az autentikusság. Kutatásom alapjául öt, a YouTube-on többmilliós feliratkozói bázissal rendelkező véleményvezér szolgált, akik márkaegyüttműködésein keresztül vizsgáltam azt, hogy a közösségi média és az influencer marketing ereje hogyan alakítja át a szépségipart. Kutatásomból látható, hogy a gyártó és a vásárló közötti párbeszéd jelentősen megváltozott, mert a különböző platformok segítségével a márkák is láthatják, hogy mi az aktuális igény. A fogyasztónak van bele szólása a gyártási folyamatba, nagyobb eséllyel kerül ki olyan termék a piacra, melyet többen vásárolnak meg. A legszembetűnőbb változás a vásárlók új generációjának létrejötte, ahol a fiatal nők egyre nagyobb csoportja igényli a szépségtartalmat és lelkesen keresi a legapróbb információkat vágyott terméke után.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A matyó identitás kortárs megítélése MezőkövesdenTörök, Tímea; Keszeg, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarA délborsodi Mezőkövesd városában ma is megtalálható matyó néprajzi közösség, erős népművészeti kötődését, valamint a sajátos kulturális hagyományok alappilléreit, a helység gazdasági, társadalmi lehetőségei, a paraszti kultúra, valamint az egyetemes, átfogó katolikus hitbéli meggyőződés motiválta. A századvégi paraszti népképbe illő matyó közösséget, színes népviselete, erős paraszti öntudata, tette értékessé, híressé, s vált a 19-20. század fordulóján a korra jellemző, paraszti értékek által, a magyarság megjelenítőjévé. Záródolgozatomban arra keresem a választ, hogy az erős paraszti lét által megalapozott matyó márka, milyen tartalommal bír a mezőkövesdi lakosság életében. Vajon mindez csak gazdasági szempontból jelentős, vagy a korábbi matyó normák, szokások a mindennapi élet szerves részei? A matyó kultúra értéke, megőrzése, átörökítése minden korosztály számára egyaránt fontos, vagy inkább az idősebb generációk érdekeltek mindebben?A téma körüljárását, kérdőíves kutatással végeztem, a mezőkövesdi lakosság körében.