Szerző szerinti böngészés "Kovalecz, Gabriella"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 52)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A csírahiányok előfordulási gyakoriságának vizsgálata a DEOEC FOK Gyermekfogászatán 1999 és 2003 között(2006) Szepesi, Márta; Nemes, Judit; Kovalecz, Gabriella; Alberth, MártaTétel Korlátozottan hozzáférhető A Debreceni Egyetem Fogászati Klinikáján előforduló gyermekkori traumás fogsérülések elemzése. Retrospektív áttekintő tanulmánySzluk, Tünde; Kovalecz, Gabriella; Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Prevenciós nem önálló Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi KarBevezetés: A fogak baleseti sérülése az egyik leggyakrabban előforduló sürgősségi ellátást igénylő feladat a mindennapi fogorvosi gyakorlatban. A trauma típusok prevalenciájával és mintázatával kapcsolatos adatközlések hazánkban eddig csupán Budapesten történtek, kelet-magyarországi kutatások nem voltak. Vizsgálatunk célja, a Debreceni Egyetem Fogászati Klinikájának beteganyagában előforduló gyermekkori, traumás, szájüreget érintő sérülések retrospektív elemzése volt 2009.01.01.-2021.06.15. közti időszakban. Anyagok és módszerek: Az adatgyűjtést az UDmed és a MedSol medikai rendszerek adatbázisának tanulmányozásával végeztük, a balesetet szenvedett 0-18 éves gyermekek betegdokumentációs adatait és ambuláns kezelőlapjait vizsgáltuk. Az esetek lekérdezése az első megjelenés alkalmával a trauma tényének és típusának rögzítésére alkalmazott BNO kódok alapján történt. A vizsgált paraméterek közé tartozott a gyermek életkora, neme, felvétel ideje, trauma ideje, helyszíne, körülményei, az első ellátó intézmény, az érintett fogak típusa és száma, egyéb sérült szövetek, diagnózisok, terápiák, alapbetegségek megléte. Az adatok rendszerezésére Microsoft Excel táblázatot használtunk. Az elemzéshez leíró statisztikai módszert alkalmaztunk. Eredmények: 1058 releváns esetet vizsgálva megállapítottuk, hogy a betegek 60 %-a fiú, 2 éves kor környékén a legmagasabb a balesetek előfordulása. A leggyakoribb trauma típus az esés, a helyszíne pedig legtöbbször a család otthona. 34%-ban fog és lágyrész sérülés egyidőben történt, 29 %-ban történt csak lágyrész sérülés, míg 27 %-ban izoláltan csak a fogak estek áldozatul. Túlnyomó többségben tejfogak érintettek, ezek közül is az 51 és 61 fogak. Az irodalommal egybehangzó eredményeink alapján a maradó fogak közül is a felső centrális metszők vannak leginkább veszélyben. A tejfogak legtöbbször luxatiot, míg a maradó fogak fracturát szenvednek. Lágyrészek tekintetében a frenulum labii superioris sérülése a leggyakoribb. Következtetések: Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy az általunk gyűjtött adatok összhangban állnak más korábbi hasonló tanulmányok eredményeivel. Kutatásunk során arra a következtetésre jutottunk, hogy az adekvát adminisztrációt és a későbbiekben további következtetések levonását nagymértékben segítené egy egységes, klinikai adatrögzítő rendszerben elérhető, baleseti jegyzőkönyv bevezetése, amely az elkövetkező esetekben mindig a kezelő orvos rendelkezésére állna.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A dentoalveoláris traumák mikrobiológiai vonatkozásaiBaumel, Rebeka; Kovalecz, Gabriella; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Dakos, Adél; Baksa, Brigitta; Fogorvostudományi KarA traumás fogsérülések, különösen gyermek- és fiatal felnőttkorban gyakoriak. A WHO (1978) által kialakított osztályozási rendszer segíti a sérülések pontos meghatározását, mivel ezek különböző mértékben befolyásolják a fog életképességét és a szövődmények kialakulását. A kutatások szerint a gyökérfejlődést befejezett fogaknál nagyobb a nekrózis kockázata, mivel szűk apikális foramen akadályozza a revaszkularizációt. A koronatörés szintén növeli a pulpa elhalásának az esélyét. A vitalitást ellenőrizni kell, de egy negatív teszt önmagában nem indokolja az azonnali beavatkozást, mivel a fogbél regenerációjához idő kell. A dentoalveolaris struktúrák károsodása lehetőséget teremt a baktériumok bejutására, ahol biofilmet alakítanak ki. Ez egy többlépcsős folyamat, amely során a baktériumok először planktonikus formában lebegnek, előbb reverzibilis majd irreverzibilis kötésekkel rögzülnek a felszínhez és egy mikrokolóniát képeznek, az utolsó lépés a diszperzió. A biofilmben lévő kórokozók egy védett környezetet alakítanak ki, ami nehezíti az eltávolításukat ezt tovább bonyolítja a gyökércsatorna szerkezete is. A traumákat követően Gram-negatív anaerob baktériumok, például Bacteriodes gracilis, Prevotella buccae, Fusobacterium nucleatum, Selenomonas noxia okoznak fertőzéseket, de Gram-pozitív kórokozók, mint az Eubacterium lentum és a Peptostreptococcaceae yurii is előfordulhatnak. A biofilm eliminálására több fertőtlenítési stratégiát is kidolgoztak. Aminek a megvalósítására számos modern technológia elérhető a régebbi átmosó folyadékok mellett, mint az MTAD, Tetraclean, fény aktiválta fertőtlenítés, az ózon és ózonozott víz, elektromosan aktivált víz és lézerek. Akár a propolisz is felhasználható és a nanotechnológiában is számos új lehetőség rejlik. A kezelések között, valamint a kezelés befejeztével a gyökércsatornát le kell zárni, ezek a tömőanyagok is rendelkezhetnek antibakteriális hatásokkal. Erre a célra felhasználhatjuk a Ca(OH)2-ot, MTA-t, biokerámiákat vagy cink-oxid-eugenolt. Az irodalmi kutatás eredményei alapján az alábbi következtetésekre jutottam. A kezelés sikerességét az ellátás időzítése, a trauma súlyossága és a páciens egyéni állapota befolyásolja, ezért minden esetben ezek figyelembevételével kell meghatározni a megfelelő eljárást. Szisztémás antibiotikumot csak kiterjedt lágyszöveti sérülés vagy avulzió esetén javasolt alkalmazni. Gyökércsatorna fertőtlenítésére alkalmazható az NaOCl és a CHX, ideiglenes vagy végleges töméshez pedig a Ca(OH)2, biokerámia, MTA vagy cink-oxid-eugenol felhasználható. A kezelést követően rendszeres kontroll szükséges a későbbi szövődmények megelőzése miatt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A klórhexidin helye a fiatal maradófogak endodonciai ellátásábanSipos, Anna; Kovalecz, Gabriella; DE--OEC--Fogorvostudományi KarA klórhexidin (CHX) az egészségügyben széles körben elterjedt antiszeptikum, fogászati kezelések kapcsán is gyakran találkozhatunk vele. Fontos alkotóeleme számos elsővonalbeli szerként használatos szájvíznek, illetve szájüregi nyálkahártyán alkalmazott gélnek. Az endodonciai kezelések során átmosószerként jelenik meg. Népszerűsége nem igazán csökkent az évek során annak ellenére, hogy már bővültek ismereteink a CHX citotoxikus voltát illetően, mely leginkább a fogeredetű őssejtekre jelent veszélyt. A fiatal maradófogak ellátása gyakran igen összetett lehet, ezért kiterjedt gyermekfogászati és endodonciai ismeretekre van szükség a legmegfelelőbb terápia biztosításához. Az immatúr maradófogak rendkívül jó regenerációs képességgel rendelkeznek és ez a fontos tulajdonságuk teszi lehetővé esetükben – az érett maradófogakkal ellentétben – a regenerációs endodonciai terápia (RET) alkalmazását. Bár ez a kezelési módszer még nem tartozik a rutin fogászati ellátások közé, az eddigi eredmények alapján ígéretesnek bizonyult és már most nagy az érdeklődés az eljárás fejlesztésével és tökéletesítésével kapcsolatban. A dolgozat első felében a klórhexidin tulajdonságainak áttekintésére és fogászati felhasználásának lehetőségeire fókuszáltam, különös figyelmet fordítva a toxicitásra, rezisztenciára, allergiára és az őssejtekre gyakorolt hatásaira. A munkám további részében a fiatal maradófogak endodonciai ellátásának módjait taglalom, minden fejezetben kitérek a CHX alkalmazásának lehetőségeire, előnyeire és hátrányaira. Igyekeztem kiemelni azokat a legújabb vizsgálati eredményeket, amelyek megoldásokat keresnek a CHX hátrányos tulajdonságainak kiküszöbölésére, melyekkel a potenciális szövődmények kialakulásának esélyei minimálisra csökkenthetőek. Ennek kapcsán elsősorban fontos megemlíteni a dózis- és az alkalmazási idő szabályozásának jelentőségét. Ezenkívül készültek tanulmányok az átmosószerek kombinált alkalmazásával elérhető egymást antagonizáló hatásról, illetve a szója lecitinnek a CHX káros tulajdonságait neutralizáló képességéről. Érdekes ötlet született a fototérhálósítható klórhexidinnel töltött metakrilált zselatin hidrogél által is, mely szintén új lehetőségeket rejt.Tétel Szabadon hozzáférhető Az állkapocsmozgások szenzoros kontrollja a béka zsákmányszerző viselkedése során(2016) Kovalecz, Gabriella; Matesz, Klára; Fogorvostudományi doktori iskola; DE--Fogorvostudományi Kar -- Gyermekfogászati és Fogszabályozási TanszékA béka zsákmányszerző viselkedése során az állkapocs mozgásokban szerepet játszó izmok összehangolt működése elengedhetetlen fontosságú. Aktivitásukat motoneuronjaikhoz érkező, a központi motoros neuronhálózat által generált impulzusok és a különböző agyidegek által szállított szenzoros információk befolyásolhatják közvetlenül vagy interneuronokon keresztül. Munkánk során kettős neuronális jelölési technikák alkalmazásával vizsgáltuk a vestibularis és trigeminus rendszer agytörzsi kapcsolatait és céljaink között szerepelt annak felderítése is, hogy a primer afferens trigeminus rostok létesítenek-e közvetlen kapcsolatot a szájnyitásában szerepet játszó másik agyideg a nervus facialis motoneuronjaival. Kísérleteinkkel elsőként mutattunk ki egyértelmű átfedési területeket a nervus vestibularis és a nervus trigeminus neuronális elemei között az agytörzs különböző szintjeiben. Konfokális felvételeken közvetlen kapcsolatokat azonosítottunk az afferens vestibularis rostok és a nervus trigeminus szájnyitásban és zárásban szerepet játszó motoneuronjai között. A talált kapcsolatok sejttesttől mért távolsága arra utal, hogy a vestibularis afferensek nagymértékben hatnak mindkét motoneuron típusra. A nervus trigeminus somatosensoros magjaiban detektált számos vestibularis végződés arra utal, hogy a vestibularis ingerület poliszinaptikus úton is elérheti a nervus trigeminus motoneuronjait. A direkt és indirekt vestibularis útvonalak kombinációja lehetővé teszi a zsákmányszerzés során megkívánt fejmozgások alatt a gyors motoros válaszok létrejöttét, a motoneuronok időben összehangolt aktivációját az állkapocsmozgások során. A konfokális felvételeken nagy számban detektáltunk direkt kapcsolatokat a nervus trigeminus szenzoros rostjai és a nervus facialis motoneuronjai között. Az axodendritikus kapcsolatok lokalizációja alapján elmondható, hogy az izomorsókból eredő és a tractus mesencephalicus útján szállított trigeminalis input szerepe döntő fontosságú a facialis motoneuronok működése szempontjából. Az azonosított közvetlen kapcsolatok többsége mindkét vizsgálatunkban axodendritikusnak bizonyult, ami a jelen és korábbi vizsgálataink alapján arra enged következtetni, hogy a nyelv előreöltésével járó zsákmányszerző magatartás során a primer afferens rostok főként axodendritikus kapcsolatot létesítenek az efferens neuronokkal. Az azonosított monoszinaptikus kapcsolatok morfológiai alapját képezhetik a zsákmányszerzés során a motoros válaszok gyors feedback és feedforward mechanizmusainak szabályozásában. In the prey-catching behavior of frogs the activity of the motoneurons is generated by the central motor pattern generator and modified by sensory information conveyed by different cranial nerves either directly or via interneurons. Using double neuronal labeling techniques, we studied the possible neuronal connections between the vestibular and trigeminal systems in the brainstem, and examined whether the primary afferent trigeminal fibres establish direct contacts with the motoneurons of the facial nerve. We have demonstrated for the first time that overlapping areas exist between the neuronal elements of vestibular and trigeminal nerves at different levels of the brainstem. In the confocal images, direct contacts were identified between the afferent vestibular fibres and the motoneurons of the trigeminal nerve participating in the opening and the closing of the mouth. The distance of the connections from the cell body suggest, that the vestibular afferents affect the activity of both motoneuron types to a great extent. The several vestibular terminals detected in the somato-sensory nuclei of of the trigeminal nerve may indicate that the vestibular information can reach the motoneurons of trigeminal nerve via polysynaptic routes. The combination of direct and indirect vestibular pathways may be one of the underlying mechanisms of a very quick response during the head movements required by prey-catching and of the temporally coordinated activation of the motoneurons during the jaw movements. In the confocal images, we also demonstrated a large number of direct connections between the sensory fibres of the trigeminal nerve and the motoneurons of the facial nerve. It can be concluded, from the localization of the axodendritic contacts, that the trigeminal input originating from the proprioceptors and conveyed via the mesencephalic tract of trigeminal nerve, play important role in the proper contraction of facial motoneurons. The majority of direct contacts identified proved to be axodendritic by both our investigations, which, on the basis of our present and previous research, allows us to conclude that during the tongue prehension behavior the primary afferent fibres establish mainly axodendritic connections with the efferent neurons. The identified monosynaptic connections may serve as one of the neuromorphological substrates to regulate the quick feedback and feedforward mechanisms of motor responses during the prey-catching behavior.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Antibiotikumok hatása a fejlődő tej-, és maradó fogakraSzabó, Zsófia; Kovalecz, Gabriella; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Baksa, Brigitta; Rácz, Nóra; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi KarAz fogfejlődést különböző külső és belső tényezők befolyásolják. Az egyik ilyen tényező az antibiotikumok hatása, mely fontos szerepet játszhat a fogak fejlődési rendellenességeinek kialakulásában. Az amoxicillin és a makrolidok az ameloblasztok aktivitásának csökkentésén át hozzájárulnak a Moláris-Metsző Hypomineralizáció kialakulásához. A tetraciklin kelátképző hajlamán keresztül a fogak elszíneződését okozhatja. Az antibiotikumok hatásához társulhatnak egyéb szerek is, például kemoterápiás szerek, antiepileptikumok, non-steroid gyulladáscsökkentők, vagy a fluor, melyek együttesen fokozhatják a megjelenő defektus súlyosságát. Ezen fogak ellátásában a legfontosabb a prevenció, majd a gondos konzerváló fogászati ellátás, amennyiben szükséges, protetikai rehabilitáció és a minél gyakoribb kontrollok.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az avulsio terápiája fiatal maradófogak esetébenTimár, Luca; Kovalecz, Gabriella; Debreceni Egyetem:Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Török, Judit; Vitályos, Géza; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi KarA fiatal maradófogak avulsiojának terápiája a fogászat kevésbé gyakori, de annál sürgősebb beavatkozást igénylő problémája. Munkámban röviden összefoglaltam a maradófogak avulsios sérüléseinek etiológiáját és epidemiológiáját, valamit részletesebben a kezelését. Ezen kezelés (ideális esetben) már a baleset helyszínén megkezdődik, itt sok múlik a jelenlévők tájékozottságán, hiszen fontos a megfelelő tárolóközeg biztosítása a fog számára. A klinikai ellátás során a megfelelő terápia - a kezelést megelőző vizsgálatok után - a fog visszaültetése, replantációja. A replantáció menetére az IADT (International Assotiation of Dental Traumatology) által kidolgozott kezelési útmutatót vettem alapul. A terápiás protokollt kiegészítve részleteztem a replantáció lehetséges pulpális és parodontális szövődményeit, az antibiotikum terápiát, a Tetanus oltás szükségességét, a sínezéssel kapcsolatos tudnivalókat, valamint az endodonciai vonatkozásokat. Végezetül felvetettem egy gyakori problémát: a késői replantáció problémakörét, és az ezzel kapcsolatos teendőket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A barázdazárásMolnár, Csaba; Kovalecz, Gabriella; DE--Fogorvostudományi Kar; Baksa, Brigitta; Korányi, Mariann; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi KarA fogszuvasodás a történelem során és napjainkban is a leggyakoribb szájüregi elváltozásnak számít. Még a gazdaságilag fejlett országokban is rendkívül sok (60-90 százalék) iskoláskorú gyermeket érint, és ez az arányszám felnőtteknél is hasonló. A barázdazárás egy olyan mikroretención alapuló preventív beavatkozás, amely a fogak okkluzális felszínén található mély, plakkretentív barázdákat és gödröcskéket teszi sekély, könnyen tisztítható felszínekké. A fogak barázdazárásával már a XIX. században is foglalkoztak a szakemberek, különböző, a mai szemléletek szerint invazívnak számító barázdarendszer szélesítéssel, valamint azok különböző anyagokkal való feltöltésével. A speciális barázdazáró anyagok az 1970-es években kerültek bevezetésre, amely során a barázdarendszert folyékony barázdazáró anyaggal töltenek fel, így téve kevésbé plakkretentívvé és tisztíthatóvá a felszínt. A barázdazárás minden olyan esetben indokolt, amikor a páciensnek mély, tisztíthatatlanbarázdái és gödröcskéi vannak. Sokszor azonban a páciens kooperációjának hiánya lehetetlenné teszi a megfelelő izolációt, mely kontraindikálhatja a barázdazárás kivitelezését További kontraindikációk a kérdéses fog okkluzális felszínén található nyílt karieszes léziók és kiterjedt tömések, valamint, ha a kérdéses fog egyéb felszínén kariesz található. A barázdazárás folyamata különböző módszerek szerint mehet végbe attól függően, hogy található-e karieszes elváltozás a fog barázdarendszerében, és ha igen, az milyen mértékű. Amikor nincs fogszuvasodás, vagy a fogszuvasodás csak incipiens stádiumban van olyankor a noninvazív metódus alkalmazása ajánlott, amely során nem veszünk el a kemény fogszövetből fúróval és egyéb eszközökkel, csupán feltöltjük a barázdarendszert a barázdazáró anyaggal. Invazív barázdazárást akkor alkalmazunk, ha a barázda elszíneződött, és sem a klinikai sem a radiológiai vizsgálat nem ad kielégítő választ a szuvasság jelenlétéről a mélyebb fogterületekben. Annak érdekében, hogy ne hagyjunk szuvas foganyagot a barázdarendszerben megnyitjuk azt egy turbinába fogott kis átmérőjű fúróval, így direkt rátekintéssel meggyőződhetünk a mélyebb fogszövetek épségéről, eltávolítjuk a szuvas zománcot, majd feltöltjük a barázdarendszert a barázdazáróval. A kiterjesztett barázdazárás (preventív tömés) során a szuvasodás már egyértelműen érinti a dentint, ilyenkor eltávolítjuk a szuvasodást és a töméssel egyidőben lezárjuk a maradék barázdarendszert. A terápiás barázdazárás lépései nagy mértékben megegyeznek a preventív barázdazáráséval, csupán egy (két) lépéssel hosszabb. Fontos 27 lenne, hogy elépések minden klinikus, sőt végzéshez közelítő hallgató számára ismertek legyenek. A modern kutatási eredmények szerint egyre inkább elfogadott a gyanta alapú barázdazárók alkalmazása során a bond rendszerek használata, feltéve, hogy a megfelelő izoláció fenntartható a beavatkozás alatt. További kutatások arról számolnak be, hogy a fluorid nem befolyásolja a barázdazárás retencióját, ezáltal a klinikus szabadon alkalmazhat fluorid tartalmú polírozó pasztát tisztításhoz és fluor lakkokat a barázdazárással kombinálva is, egyesítve ezen preventív eljárások pozitív tulajdonságát. A barázdazáró anyagok összetételüket tekintve három csoportba oszthatók: gyanta alapú, üvegionomer és poliacetáttal módosított gyanta alapú barázdazárók csoportjaiba, a gyakorlatban az első két anyag az általánosan elterjedt és használt. Ezen anyagok különböző fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, emiatt használati indikációik is különbözőek. A gyanta alapú barázdazárók között találhatunk új, nanotechnológiát felhasználó anyagokat, melyek ennek az újításnak köszönhetően antibakteriális tulajdonsággal is rendelkeznek. A tejfogak kezelésére ugyanazok az indikációk érvényesek, amik a maradó fogakra is elmondhatók voltak. Gyermekek számára nagyszerű beavatkozás a barázdazárás a fogorvoshoz szokás céljából, mivel rövid időt vesz igénybe, fájdalom nem lép fel és a gyermek számára ijesztőnek bizonyuló eszközöket sem kell használnia a fogorvosnak. Barázdazárást lehet alkalmazni a fogak demineralizált okkluzális területein, amikor a kariesz még csak incipiens stádiumban van. Ilyenkor ezt a sérülékeny területet megvédhetjük a további savhatásoktól, megóvva azt a kavitáció kialakulásától. A barázdazáró polimerizációja során maradhatnak kötetlen monomerek, melyek képesek kioldódni a nyálba és emiatt nem kívánt szisztémás elváltozásokat okozhatnak. A szabad monomerek szintje csökkenthető azonban, az elkészült barázdazárás felszínének alapos polírozásával, mellyel eltávolítható a levegőben található oxigén miatt nem maradéktalanul polimerizálódott réteg. A fogorvosi technológia fejlődésének köszönhetően egyre több új anyag kerül bevezetésre mely magával hozza az alkalmazott technikák fejlődését, változását is. Ezeknek a felhasználásával hatékonyabban tud dolgozni a klinikus, jobb retencióval rendelkező restaurációkat készíthet, és a beavatkozásra szánt idő is csökkenthető. Ezekkel az újításokkal lépést tartva, eredményesebbé tehetjük prevenciós tevékenységünket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Biofilm az endodonciában - "Quorum-sensing" inhibitorok és antagonistákGonda, Gréta Evelin; Kovalecz, Gabriella; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi KarAz endodociai biofilmnek alapvetően három lehetséges eredetét különböztetjük meg: cariogén, trauma okozta, illetve pulpo-parodontális. A biofilmet lehet hagyományos irrigáló szerekkel eliminálni, de néha szembe találkozunk olyan rezisztens baktériumokból álló, visszatérő problémát okozó biofilmmel, melynél lehetőségünk van kihasználni a molekuláris szinten működő inhibitorokat és antagonistákat, a munkám során ismertettem ezek jelenlegi választékát. Ezek lehetnek enzimek (AHL-laktonáz, AHL-aciláz, paraoxanáz, furanon), melyek vagy a természetben előforduló, más állat- és növényfajok által termelt molekulák vagy szintetikusak. Enzimeken kívül használhatunk gyógynövényekből kivont kémiai anyagokat, melyek szintén beavatkoznak a quorum sensing mechanizmusába, gátolva a génkifejeződést. Egy másik megoldás lehet a nanorészecskék használata, melyek reaktív oxigén gyököket felszabadítva nemcsak citotoxikusak, de a dentinhez kötődve képesek a biofilm képződését is megakadályozni. Kiegészítő lehetőségeink is vannak a biofilm teljes eliminálásának eléréséhez, használhatunk ózon vagy fotodinámiás terápiát, kihasználva a lézer előnyeit. Ezeket kombinálhatjuk nanorészecskékkel, hagyományos irrigánsokkal. A peptid alapú endodonciában rejlő lehetőségeket tekintve ezek az antimikrobiális peptidek nagyon ígéretes QS-inhibítorok lehetnek, azonban, mint azt a felhasznált irodalom friss dátumai is mutatják, nagyon kezdetleges tanulmányok állnak jelenleg rendelkezésünkre. Az antimikrobiális, antifungális peptideket pedig kombinálva használhatjuk egyéb hagyományos szerekkel (például CHX) és kiegészítő eljárásokkal (például lézer), hogy megakadályozzuk a rezisztensebb biofilm bentmaradását a gyökércsatornában. A munkámban említett lehetőségek kombinált használatával azonban biztos sikert érhetünk el a gyökérkezelés folyamata során, illetve csökkenhet az antibiotikum rezisztencia kialakulásának valószínűsége is. Igyekeztem alternatív megoldásokat keresni a rezisztens biofilm eliminálására, illetve a jövőbeli esetleges lehetőségek felé is kitekinteni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Caries infiltráció alkalmazása a gyerekfogászatbanMadaras, Leila; Kapusi-Papp, Zsuzsa; DE--Fogorvostudományi Kar; Dakos Adél; Kovalecz, GabriellaA fogszuvasodás rendkívül elterjedt fertőző megbetegedés, ami nem csak Magyarországon, de világszerte nagymértékű problémát okoz. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a prevenció. Előtérbe kerülnek olyan minimálinvazív terápiás lehetőségek, melyek alternatív megoldást kínálnak a fogszuvasodás kezelésében és minimális foganyag veszteséggel járnak. A diplomamunkámban bemutatott caries infiltráció során használt anyagok a dentin külső harmadáig hatolva meggátolják a destruktív hatású savak bejutását a fog mélyebb rétegeibe és ezáltal megakadályozzák a fogszuvasodás progresszióját. Gyengéd terápiás megközelítést kínálnak azáltal, hogy használatuk során nincs szükség érzéstelenítésre, valamint a kezelés akár egy ülésben is elvégezhető, ami nagy előnyt jelenthet mind a kisebb gyermekek, mind pedig a félős vagy kevésbé együttműködő páciensek ellátása során is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Caries, gingivitis, parodontitis és fogazati rendellenességek ajak- és szájpadhasadékos gyermekek eseténLegány, Alexandra; Kovalecz, Gabriella; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Nemes, Judit; Gyurcsó, Marianna; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási TanszékDolgozatom témáját a hasadékos gyermekek egyre növekvő száma miatt választottam, hiszen hazánkban is az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenességről van szó. Közép- Európában és Magyarországon is csaknem minden 500. gyermek születik ezzel a rendellenességgel. Ezek a gyermekek komplex fogazati rendellenességgel rendelkeznek, ami rendkívül megnehezíti számukra a megfelelő szájhigiénia kialakítását. A hasadékkal leggyakrabban előforduló fogazati rendellenességeket és orthodontiai anomáliákat a dolgozatban részleteztem. Munkám során az elmúlt tíz év irodalmát összegezve írtam a cariológiai és parodontológiai elváltozások kialakulásáról a hasadékosok esetében, és igyekeztem ennek prevencióját is hangsúlyozni.Tétel Szabadon hozzáférhető Childhood caries management in the European Union: a cross-sectional study(2021) Bencze, Zsuzsa; Kovalecz, Gabriella; Márton, Sándor; Gáll, Tibor; Mahrouseh, Nour; Varga, OrsolyaTétel Korlátozottan hozzáférhető Dental Radiography in Pediatric DentistryHeer, Nikkita; Angyal, János; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Hernádi, Katinka; Kovalecz, Gabriella; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi KarRadiography is a very useful diagnostic tool in the oral examination of pediatric patients. Radiographic imaging techniques are a valuable tool in oral care for infants, children, adolescents and people with special care needs. The cumulative effect of X-rays should not go unnoticed. The “ALARA” principle should be utilised by the clinician to avoid the unpleasant radiation of the pediatric patient and even the clinician themselves, therefore it is important to reduce the radiation load, the dentist must balance the benefits of radiography with the risk of patient radiation exposure. Overall, radiographs aid in the diagnosis of diseases, monitoring the patient’s dental development, and therapeutic progression.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Dentális fluorózisHajdu, Kinga; Nemes, Judit Ágnes; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Kovalecz, Gabriella; Dakos, Adél; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi KarDiplomamunkám célja, hogy összefoglaljam a túlzott fluoridbevitel következményeit, kezelési lehetőségeit. Kitérek arra, hogy milyen forrásokból lehet bevinni a szervezetbe, milyen jellegű lehet a toxicitás és milyen szerveket, szervrendszereket érinthet. Ismertetem a dentális fluorózis diagnosztikáját, mérési módszereit, az indexeket, a prevalenciáját, az etiológiáját, a metabolizmusát, a kezelési lehetőségeit és a prevencióját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Drug Induced Developmental Defects of the Dental EnamelSanmuganathan, Lucksha Visakhan; Kovalecz, Gabriella; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Nemes, Ágnes; Bágyi, Kinga; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati TanszékDevelopmental defects of the enamel are disturbances of the dental hard tissue caused by many etiological factors, including the use of certain drugs. These can lead to complaints of increased sensitivity and esthetic issues. Disturbances to the process of amelogenesis during its different stages produce different types of enamel defects. Drugs including Anti-epileptic drugs, antibiotics, fluoride, chemotherapeutic agents, asthma medications and NSAIDs are commonly prescribed to pregnant women and young children. All drugs except for antibiotics and asthma medications showed an exclusive relationship between their use and the development of enamel defects.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Endokrin betegségek és malabszorpció fogászati vonatkozásai gyermekkorban(2014-06-21T15:39:21Z) Dávid, Attila; Kovalecz, Gabriella; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Nemes, Judit; Gyurcsó, Marianna; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Fogszabályozási TanszékAz endokrin betegségek és a malabszorpció gyermekfogászati jelentőségét az adja, hogy ezek a kórképek meglehetősen gyakran járnak szájüregi elváltozásokkal, és ezeknek az elváltozásoknak a felismerése egyrészt segítheti az alapbetegség diagnosztizálását, másrészt a fogorvos számára fontos tudni, hogy a meglévő alapbetegség esetén milyen fogászati, szájüregi elváltozásokra számíthat, illetve a betegség mennyiben befolyásolja a fogászati kezelést.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Facialis dysmorphismussal járó szindrómákNagy, Patrícia Kinga; Kovalecz, Gabriella; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Szepesi, Márta; Skopkó, Boglárka Emese; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi KarDiplomamunkámban szeretném ismertetni és rendszerezni a gyakoribb facialis dysmorphismussal járó szindrómákat, és igyekszem átfogó képet adni róluk. Törekszem arra, hogy bemutassam a szindrómák hátterében álló legfontosabb/ leggyakoribb kiváltó okokat. Különös figyelmet igyekszem fordítani azokra a legfontosabb általános és fej-nyak tájéki jellegzetes és kevésbé jellegzetes tünetekre, melyek megkönnyítik a diagnosztizálást. A differenciál diagnosztikai szempontból kiemelten fontos, hasonló szimptómákat okozó egyéb rendellenességek is szerepelnek a dolgozatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fluoridok szisztémás hatása az emberi szervezetreHatos-Ágyi, Eszter; Kovalecz, Gabriella; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Balogh, Zsuzsa; Ráthonyi, Annamária; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi KarNapjainkban a fluoridokról alkotott közvélemény világszerte rendkívül megosztott, heves viták folynak az élettani hatásairól. A kérdéskör fontossága abban rejlik, hogy nap mint nap találkozunk a fluorid valamely forrásával. Mivel a fluorid az emberi szervezetben igen alacsony koncentrációban fordul elő, de jelenléte az egészséghez nélkülözhetetlen, ezért az esszenciális nyomelemek csoportjába tartozik. Az emberi szervezet fluorid bevitele nagyban függ az ivóvíz fluoridkoncentrációjától és a vízfogyasztási szokásoktól, valamint az étrendtől is, hiszen gyakorlatilag az összes élelmiszer tartalmaz legalább nyomokban fluoridot. A Magyarországon kapható fogkrémek és szájvizek jelentős hányada is fluoridot tartalmaz, ugyanis optimális mennyiségben alkalmazva klinikailag bizonyított a caries protektív hatása. A különböző forrásoknak és szokásoknak köszönhetően a fluorid expozíció területenként és egyénenként igen eltérő mértékű lehet, ennek következtében fontos meghatározni a különböző dózisok által kiváltott élettani hatásokat és a megfelelő koncentráció tartományt, mely alkalmazásakor a fluorid még biztonságosan alkalmazható. A fluoridok a különböző sejtekben igen változatos hatást fejtenek ki, ezek lehetnek osteoblastok, ameloblastok, keratinocyták, a tüdő epitheliális sejtjei, neutrophilok, a perifériás vér mononukleáris sejtjei vagy idegi őssejtből származó sejtvonal. A fluorid által kiváltott hatások bifázisos mintázatot mutatnak, ugyanis alacsony koncentrációban a fluorid mitogén aktivitással bír, míg magasabb koncentrációban akár toxikus is lehet. Összességében a fluoridokról elmondható, hogy a koncentrációtól függően az emberi szervezetben előnyös és ugyanakkor hátrányos tulajdonságokkal is rendelkeznek. Az előnyös hatásait elsősorban a fogászatban használjuk ki, ugyanis lokális vagy szisztémás alkalmazásukkal a caries gyakorisága szignifikánsan csökkenthető, illetve megelőzhető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Genetic and structural alterations of dentin: dentinogenesis imperfecta and dentin dysplasiaKurexi, Xuliya; Kovalecz, Gabriella; Debreceni Egyetem::Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Nemes, Judit; Kapusi-Papp, Zsuzsa; Debreceni Egyetem::Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarInherited dentine diseases, such as dentinogenesis imperfecta (DGI) and dentine dysplasia (DD) and their several subtypes, which are classified by Shield , based on clinical and radiological similarities, are genetic disorders that can affect the primary and secondary dentitions. Patients with DGI type I may have mutations in the COL1A2 or COL1A1 genes, whereas those with DGI types II and III and DD type II may have mutations in the DSPP gene. Additionally, mutations in the SMOC2, VPS4B, and SSUH2 genes have been associated with DD type I. Inherited dentin disorders often affect primary teeth more severely than permanent teeth, and the symptoms are usually noticeable at an early age. DGI causes yellowish-brown teeth with constricted cervical areas and wide crowns, while DD presents normal enamel formation and color, with short and blunted roots, and pulp cavities that may have a thistle-tube deformity and pulp stones commonly. These conditions can cause significant attrition, loss of dentition, and aesthetic effects on patients, leading to low self-esteem, dental anxiety, and poor quality of life.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyermekkori arcduzzanatok differenciál diagnosztikája(2014-06-21T15:57:06Z) Molnár, Zsombor; Nemes, Judit; DE--Fogorvostudományi Kar; Török, Judit; Kovalecz, Gabriella; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi KarA leggyakoribb, fogorvosi szempontból is fontos gyermekkorban előforduló,arcduzzanattal manifesztálódó kórképek összefoglalója.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »