Szerző szerinti böngészés "Nagy, Luca Zsuzsa"
Megjelenítve 1 - 17 (Összesen 17)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A felnőttkori kötődési stílusok, a reziliencia és a társas támasz összefüggéseiSzirányi-Tóth, Mónika; Nagy, Luca Zsuzsa; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom céljául tűztem ki a reziliencia, a társas támogatottság és a felnőttkori kötődési mintázatok, valamint a köztük fennálló lehetséges összefüggések vizsgálatát. Elvárásaimat a vonatkozó szociálpszichológiai és személyiségpszichológiai elméletek és irodalmak, valamint korábbi kutatások eredményei alapján fogalmaztam meg. A változók közötti kapcsolatok feltárása érdekében kérdőíves, kvantitatív kutatást végeztem. Szoros összefüggést vártam a reziliencia és a társas támogatottság, a felnőttkori kötődési stílusok és a reziliencia, valamint a társas támogatottság és a felnőttkori kötődési stílusok között. Megítélésem szerint a vizsgálati cél a vizsgálat korlátai ellenére megvalósult, mert a feltételezett összefüggések bizonyos része alátámasztást nyert. Annak kiderítésére, hogy valóban a mérőeszközök miatt nem sikerült-e bizonyítani egyes állításokat, érdemes lehet a teljes vizsgálatot nagyobb mintán és más mérőmódszerekkel megismételni.Tétel Szabadon hozzáférhető A megküzdés és életkori sajátosságai: A COVID-19 hatása az időskori megküzdésre(2020) Nagy, Luca ZsuzsaTétel Korlátozottan hozzáférhető A párkapcsolati bántalmazás megítélése és egyes összefüggéseiGyöngyösiné Cserhalmi, Ágnes; Nagy, Luca Zsuzsa; DE--Bölcsészettudományi KarDiplomamunkám célja az volt, hogy feltérképezzem a heteroszexuális intim kapcsolatokban előforduló párkapcsolati bántalmazás egyes aspektusait, összefüggéseit, és hozzájáruljak a férfi és nő között megvalósuló párkapcsolati bántalmazás és áldozati lét erősen polemizált és átpolitizált tudományterületének tisztázásához, a kapcsolati bántalmazással összefüggő tudományos eredmények gazdagításához. Vizsgálati eredményeim arra mutatnak rá, hogy a párkapcsolati bántalmazottság a férfiak esetében legalább olyan jelentős, mint a nők esetében, ugyanakkor a férfiak kevésbé érzékelik bántalmazónak a párkapcsolatban előforduló erőszakos cselekedeteket, mint a nők, és jobban tolerálják azokat, valamint kevésbé kérnek segítséget, továbbá nagyobb mértékben sújtja őket az áldozatok stigmatizáltsága, mint a nőket. Az előzetesen elszenvedett párkapcsolati erőszak összefüggést mutat a párkapcsolati erőszakra vonatkozó magasabb toleranciával, valamint férfi megítélők esetén a női áldozatok nagyobb stigmatizálásával. A magas szociális dominancia orientáció a kapcsolati erőszak áldozatainak nagyobb stigmatizálásával és magasabb párkapcsolati bántalmazásra vonatkozó toleranciával jár együtt. Vizsgálatom eredményei illeszkednek a korábbi szakirodalmi megállapításokhoz, miszerint a párkapcsolati erőszak vonatkozásában a férfiak és a nők más-más kihívásokkal néznek szembe, amelyek hatással vannak az áldozattá válás érzékelésére és az áldozati létre adott reakciókra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az iskola mint szervezet tényezőinek vizsgálata a pedagógusok jóllétének vonatkozásábanSzekszárdy-Parányi, Réka; Nagy, Luca Zsuzsa; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja, hogy feltérképezze a szervezet észlelt jellemzőinek és a tanárok szubjektív jóllétének összefüggéseit, a pozitív pszichológia aspektusából. Elsősorban arra kerestem a választ, hogy milyen jellemzők erősítésével sikerülhet az oktatási intézmény tanulószervezetté tenni, és mindez mennyiben érintheti az ott dolgozók lelki egészségét, és mennyire hathat ki mindennapi boldogságukra. Mivel a munka átszövi a hétköznapokat, emellett megélhetést nyújt, ezért a jóllét fogalmát e kapcsolat figyelembevételével kiterjesztettem az általános boldogságra. Vizsgálati személyeim olyan tanítok és tanárok voltak, akik aktívan tanítanak. Kutatásomban arra az eredményre jutottam, hogy az észlelt klímaelemek közül a vezetésnek van meghatározóbb szerepe a a pedagógusok boldogságészlelésében. Emellett a fejlődési lehetőség, az elkötelezettség járt még magasabb jóllét értékekkel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az LMBTQ+ közösség felé mutatott attitűdök, szubjektív normák, valamint viselkedési szándékok vizsgálata kontaktus mentén heteroszexuális felnőtt mintán.Németi, Réka; Nagy, Luca Zsuzsa; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás egy társadalmilag és szociálpszichológiai szemszögből lényeges témában próbált újszerű felfedezéseket tenni. A célja, hogy felmérje a magyar heteroszexuális és cisznemű populáció véleményét és hozzáállását az LMBTQ+ közösséghez, a Tervezett Viselkedés Elmélete és a kontaktushipotézis mentén. A TVE-n belül a személyes attitűd, a szubjektív norma, valamint a viselkedéses szándék változók kerültek részletesebb feldolgozásra. A tényezők közötti interakcióihoz kapcsolódott a kontaktus, annak a jellege és erőssége. A kutatás során gyűjtött adatok a hipotézisek nagy részét megerősítették. Az elemzések közben olyan érdekességek merültek fel, amelyeket a hipotézisek nem láttak előre, azonban lényeges, új ismeretekkel bővítették a vizsgálatot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Félelemkeltő társadalmi célú reklámok üzeneteinek hatása a megküzdési stílus függvényébenNagy, Luca Zsuzsa; Balázs, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat a félelemkeltő társadalmi célú reklámok (TCR-ek) hatásmechanizmusát vizsgálja a vizsgálati személyek jellemző megküzdési stílusának függvényében. A dolgozat fókusza a reklámüzenetek egyéb jellemzőinek tanulmányozására is kiterjed, például a félelemkeltés, a reklámtémák és a reklámingerekben megjelenített érdekek vizsgálatára. A szakdolgozat két empirikus vizsgálat eredményeit összegzi. Az alkalmazott reklámok a cukorbetegség, az autóvezetés közben történő mobiltelefon-használat, az állatfaj-kihalás, a nők, valamint gyermekek elleni erőszak és a klímaváltozás problémáit jelenítik meg. A vizsgálatok alapján levonható következtetés szerint, a TCR-eket megítélő személyek reklámüzenet-elfogadása nagyban függ attól, hogy a reklámok kinek az érdekében szólnak és milyen mértékben kontrollálható problémákat jelenítenek meg. A személyekre jellemző megküzdési stílusok pedig az érdek-kontrollálhatóság-üzenetelfogadás viszonyát módosítják.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Félelemkeltő társadalmi célú reklámokra adott megküzdési válaszok vizsgálataNagy, Luca Zsuzsa; Balázs, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA meggyőző üzenetek feldolgozására irányuló kutatások a meggyőzést jelentősen befolyásoló tényezőként azonosították az érzelmeket, ezek körén belül kiemelt figyelmet kap a félelemkeltés. Jelen vizsgálat a Kim Witte (1992) nevéhez fűződő Kiterjesztett Párhuzamos Feldolgozási Modell nyomán tanulmányozza a félelemkeltő meggyőző közlések hatásmechanizmusát, és a rájuk adott válaszokat. Ezt az észlelt fenyegetés és észlelt hatékonyság faktorain keresztül teszi. A Védelemmotivációs Elméletre visszavezetve, Witte modellje kapcsolatba hozható a megküzdés Kognitív Tranzakcionalista Elméletével. Ezért a vizsgálat célja a mindennapi stresszkeltő helyzetekben használt megküzdési stratégiák és a félelemkeltő meggyőző közlésekre adott válaszok között feltételezett kapcsolat tanulmányozása. A félelemkeltő meggyőző kommunikáció eszközeként, a cukorbetegség és az autóvezetés közben történő mobiltelefon-használat veszélyeivel foglalkozó félelemkeltő társadalmi célú reklámokat alkalmaztam. A vizsgálat főbb eredményei között tartható számon a Witte modelljében szereplő észlelt énhatékonyság és fogékonyság alfaktorok kiugró jelentősége.Tétel Szabadon hozzáférhető Jellemző megküzdési módok és a társadalmi problémák kezelése(2021) Nagy, Luca Zsuzsa; Balázs, KatalinTétel Korlátozottan hozzáférhető Az LMBTQ+ személyek metareprezentációja és ezek összefüggéseinek vizsgálata a társas támasszal, valamint a mentális egészséggelPap, Dorka Eszter; Nagy, Luca Zsuzsa; DE--Bölcsészettudományi KarJelen kutatás azon kérdésekre kereste a választ, hogy van-e összefüggés a felnőtt LMBTQ+ személyek metareprezentációja és észlelt társas támasza, mentális egészsége, valamint coming outjának mértéke és az arra érkező reakciók között; a különböző szexuális orientációjú személyek különböző mértékben észlelik-e a feléjük irányuló sztereotípiákat; van-e kapcsolat az LMBTQ+ személyek által észlelt társas támasz és mentális egészség között; valamint, hogy van-e összefüggés az LMBTQ+ személyek coming outjának mértéke, az arra érkező reakciók és az észlelt társas támasz, valamint a mentális egészség között. Az eredmények alapján összefüggés mutatkozott aközött, mennyire negatívan észlelik az LMBTQ+ személyek a feléjük irányuló sztereotípiákat, és a mentális egészség egyik összetevőjének, az alkotó-végrehajtó hatékonyságnak a mértéke között között; a mentális egészség és a társas támasz között; valamint a coming out mértéke és az arra érkező reakciók, illetve a társas támasz és mentális egészség (leginkább az alkotó-végrehajtó hatékonyság összetevő) között.Tétel Szabadon hozzáférhető Meggyőzés a jó szolgálatában(2024) Cs. Kiss, Luca Zsuzsa; Balázs, Katalin; Nagy, Luca Zsuzsa; Humán tudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Pszichológiai IntézetCélkitűzések. Szükség van olyan üzenetekre, társadalmi célú reklámokra (TCR), amelyek cselekvésre, változtatásra, felelősségteljes gondolkodásra késztetik a társadalmat, a közösség egésze érdekében. A figyelemfelkeltés egyik eszköze az érzelmek kiváltása, társadalmi célok esetén gyakran a félelemkeltés. Számos elmélet foglalkozik a félelemkeltő meggyőzés feldolgozásának kognitív folyamatával (pl. Védelemmotivációs Elmélet), azonban ennek működése, a társadalmi problémák megoldásának szándékaival való összefüggése, és a konstruktumok kapcsolatát befolyásoló személyiségjellemzők együttes vizsgálata empirikusan kevéssé kutatott terület. A disszertáció vizsgálatai ezekre az összefüggésekre fókuszáltak. Módszer. Az értekezés öt, felnőtteken végzett kutatás eredményeit összegzi. Két kvantitatív kérdőíves vizsgálat összesen 12 félelemkeltő print TCR-t felhasználva vizsgálta az érzelemkeltést, a TCR-ek és a társadalmi problémák értékelését az észlelt komolyság, az észlelt fogékonyság, az észlelt énhatékonyság és az észlelt válaszhatékonyság mentén. Az összefüggéseket a személyek vonásmegküzdése függvényében tanulmányoztuk. Ezt követően fókuszcsoportos interjúkat végeztünk, amik a résztvevők TCR-ekkel kapcsolatos laikus vélekedéseit, és a TCR-ek hatásmechanizmusára vonatkozó tudatosságukat vizsgálta. Majd kérdőíves módszerrel vizsgáltuk a társadalmi problémák megítélését a viselkedési szándékokkal összefüggésben úgy, hogy a személyek szociálisprobléma-megoldó képességeit is figyelembe vettük. Végül egy átfogó kérdőíves vizsgálatban a korábban alkalmazott 12 TCR felhasználásával tanulmányoztuk a reklámüzenetek megítélését az érzelemkeltés, a személyek szociálisprobléma-megoldó képessége és a reklámhatékonyság függvényében. Eredmények. A félelemkeltés nem minden esetben célravezető, hatását befolyásolhatja, hogy mi félelmet keltő a befogadó számára, és az üzenet ténylegesen milyen érzelmet vált ki belőle. A társadalmi problémák megoldásának viselkedési szándékai szempontjából a befogadók énhatékonysági észleletei nagy hatást gyakorolnak. A TCR-ek feldolgozását a szociálisprobléma-orientáció és problémamegoldási jellemzőik is befolyásolják, főként olyan problémák esetén, ahol a megoldásért közvetlenül ők maguk felelősek. A befogadók képesek beszámolni a TCR-ekhez fűződő érzéseikről és gondolataikról, és az értékelésben fontos a társadalmi probléma természetének megkülönböztetése. Következtetések. Az érzelem- és félelemkeltés vizsgálatában az érzelmi valencia és a diszkrét érzelmek megközelítése egyaránt fontos, és a kutatásokat érdemes objektív, fiziológiai mérőmódszerekkel kiegészíteni. A TCR-ek vizsgálatában a kérdőíves lekérdezés megbízható eredményekkel szolgálhat, azonban a kutatásoknak érdemes egyetlen társadalmi probléma vizsgálatára fókuszálnia, figyelembevéve a probléma természetét. A szociálisprobléma-megoldás konstruktuma kutatásra érdemes a társadalmi problémák megoldási szándékai vonatkozásában is. Az eredmények általánosíthatóságának fő limitációját a mintavétel specifikussága adja. Érdemes lehet az összefüggések vizsgálatát más korosztályokra, más végzettségűekre és más kultúrákra kiterjeszteni.Tétel Szabadon hozzáférhető A megküzdés és életkori sajátosságai – A COVID-19 hatása az időskori megküzdésre(2020-11-26) Nagy, Luca ZsuzsaEmpirikus kutatások eredményei alapján összefoglalásra kerülnek az idős felnőtt korosztály COVID-19 pandémia alatt mutatott megküzdési viselkedését jellemző sajátosságok és karakterisztikumok. A kutatás gyakorlati jelentősége, hogy a korcsoportot érintő prevenciós, és intervenciós programok, és kommunikációs üzenetek kialakításának kiindulópontjául szolgálhat. A COVID-19 vírus komoly légzőszervi szindróma, melyet pandémiaként neveztek meg egész világra vonatkozó elterjedése okán. A járvány mind a fiatalok, mind az idősek számára magas kockázattal járó, fokozott szorongást okozó fenyegetés (Pearman, Hughes, Smith és Neupert, 2020), ilyen értelemben az egyén stabilitását megrendítő tényező, stresszor. A járvány hatása a pszichés egészségre és jóllétre nézve aktuális kutatási kérdéseket vetnek fel. A megküzdés, avagy coping olyan helyzetekben megjelenő szándékos és erőfeszítést igénylő viselkedések, gondolatok és érzelmek összessége, mely az egyén stabilitását fenyegető, megterhelő eseménnyel való találkozás nyomán alakul ki (Tiringer, 2014). A megküzdéssel kapcsolatos kutatási eredmények értelmezésekor fontos figyelembe venni a megküzdés típusát (pl. vonás-megküzdés és állapot-megküzdés, pl. Tiringer, 2014), és különböző módozatait (pl. feladat-, érzelem- és elkerülés-orientált megküzdés, pl. Endler és Parker, 1994); valamint kor-specifikus vonatkozásait. A legújabb empirikus kutatási eredmények mentén összegzésre kerülnek az idősödő korosztály a vírussal kapcsolatos megküzdése szempontjából releváns viselkedései. Például, az óvintézkedések betartása és az ezekhez fűződő információkeresés (pl. maszkviselés, pl. Pearman, Hughes, Smith és Neupert, 2020), a szociális távolság betartása és ennek kapcsán a társas támasz keresése, valamint a családi kapcsolatok mint megküzdést segítő erőforrások keresése és fenntartása (pl. Losada-Baltar és mtsai, 2020). Jelen összefoglaló gyakorlati jelentősége, hogy az idős korosztály - mint a járvány által kiemelten veszélyeztetett korcsoport - megküzdési viselkedésében potenciálisan fellelhető mintázatok alapján olyan ajánlásokat tegyen, melyek mentén a megelőzéssel kapcsolatos, egészségviselkedést szorgalmazó meggyőző üzeneteket átalakítva azok hatékonysága növelhető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mesékben megjelenő karakterekhez való viszonyulás és az egyéni jellemzők kapcsolataBárány, Petra; Nagy, Luca Zsuzsa; DE--Bölcsészettudományi KarElméleti háttér: Az utóbbi időben jelentős figyelem irányult arra a kérdésre mind a laikusok, mind pedig a pszichológus szakma körében, hogy mennyire van szükség a gyermekeknek szóló mesékben az egyes kisebbségi csoportok megjelenítésére. A Tervezett Viselkedés Elmélete alapján az alapattitűdjeink jelentős befolyással vannak a viselkedésünkre és döntéseinkre, így a kisebbségi csoportokkal kapcsolatos negatív alapattitűdök és a nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotip gondolkodásmód arra is hatással lehet, hogy az egyének milyen meséket választanak a gyermekeik számára. Ez a kérdéskör azért fontos, mert a gyermekek önértékelését, attitűdjeit és a nemi szerepekkel kapcsolatos vélekedéseit is befolyásolják a mesék és a mesékben látott karakterek. A tündérmesék egyik legismertebb műfaját a Disney hercegnő mesék jelentik, ezekben is egyre gyakrabban jelenik meg a kisebbségi csoportok és a nem tradicionális nemi szerepek reprezentációja. Cél: A kutatás célja annak felderítése, hogy a felnőttek egyéni, kisebbségi csoportokkal és nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdjei hogyan befolyásolják azt, hogy milyen meséket mutatnának meg szívesen a gyermekeik számára. Módszer: A kutatás egy elővizsgálatból és egy fővizsgálatból állt, az elővizsgálat során felmértük az egyes Disney hercegnő mesék ismertségét és népszerűségét. A fővizsgálat során 298 személy válaszait elemeztük. Az általunk használt online, önbevallásos kérdőívcsomag a kitöltők maszkulin és feminin tulajdonságait, a szociális dominancia orientációra való hajlamát, a nemi sztereotípiák szerinti gondolkodásmód mértékét, a kisebbségi csoportokkal kapcsolatos negatív alapattitűdöket, a demográfiai sajátosságokat és az egyes mesékkel kapcsolatos vélekedéseket mérte fel. Eredmények: A kutatás során bebizonyosodott, hogy a szociális dominancia orientációra való hajlam, a kisebbségi csoportokkal kapcsolatban megjelenő negatív alapattitűdök és az egyéni, nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák is hatással vannak arra, ahogyan az egyének a mesékben megjelenő kisebbségi csoportokat képviselő karakterekhez viszonyulnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munka-család összehangolásának vizsgálata a COVID19-járvány alatt otthonról dolgozó személyek körébenBordás, Bernadett; Nagy, Luca Zsuzsa; DE--Bölcsészettudományi KarA 2020. márciusában berobbanó COVID-19 járvány és az azt követően életbe lépett intézkedések hatására azokon a munkahelyeken, ahol lehetett, átálltak az otthonról való munkavégzésre, ezzel csökkentve a fertőzésveszély kockázatát. A dolgozatomban igyekszem áttekinteni a munka és magánélet egyensúlyát és annak kedvező, illetve a terültetek közötti konfliktus káros hatásait érintő szakirodalmat, a járvány hatását a munka-magánélet egyensúlyra, illetve megvizsgálom, az otthonról való munkavégzés milyen módon változott meg a pandémia következtében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munkahelyi pszichés jóllét, a megküzdési módok és a vallásosság összefüggésének vizsgálataKóczán, Balázs; Nagy, Luca Zsuzsa; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a munkahelyi pszichés jóllét, a megküzdési módok és a vallásosság kapcsolatát vizsgáltam, amelynek keretében több, mint 200 felnőtt tapasztalt munkavállaló mintáján tanulmányoztam a változók összefüggéseit. Az eredmények szerint a vallásosságnak protektív szerepe lehet az alvási zavarok kialakulásában és negatívan kapcsolódik az érzelemfókuszú megküzdési móddal, összefügg a munkahelyi elégedettség és a kiégés magasabb fokával is. A megküzdési módok tekintetében elmondható, hogy a feladatorientált megküzdési mód hozzájárulhat a munkahelyi elégedettség eléréséhez, ugyanakkor az érzelemorientált megküzdési mód negatívan függ össze a jóllét mutatóival (az elégedettséggel, az alvászavarral, a kiégéssel és a stresszel), valamint az észlelt vallásossággal is. A munkahelyi elégedettség magasabb fokának kialakulásában szerepet játszhat a problémaorientált megküzdési mód, míg az érzelemfókuszú megküzdési mód ellentétesen hathat rá, és pozitívan függ össze az észlelt vallásossággal és a transzcendentális bevonódottsággal, míg a kiégés és a stressz negatív módon hathat a kialakulására. A kiégésre szignifikánsan hatott a modell szerint a szimbolikus értelmezés, a munka-család konfliktus, a stressz, az alvászavar és a gyerekszám is, míg a kiégés és az életkor között gyenge közepes fordított kapcsolat volt felfedezhető, amely a gyerekszám változó bevonásával eltűnt a modellből. Dolgozatom elsődleges jelentőségének az tekinthető, hogy ráirányította a figyelmet arra, hogy a munkahelyi pszichés jóllét egyes komponensei összefüggenek a megküzdési módokkal, és a vallásossággal is kapcsolatot mutat. Az észlelt vallásossággal kapcsolatos eredményekből arra következtethetünk, hogy munkapszichológiai szempontból is érdemes vizsgálni a vallásosság jelenségét, hiszen van olyan aspektusa, nevezetesen az észlelt vallásosság, amely befolyásoló erővel bír olyan munkahelyi jellemzőkre, mint a munkahelyi elégedettség, amely a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő megtartása szempontjából fontos tényező a munkáltató számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nemi diszkrimináció a munkahelyenBalogh, Liliána; Nagy, Luca Zsuzsa; DE--Bölcsészettudományi KarVizsgálatom középpontjában a munkahelyi nemi diszkrimináció feltérképezése állt. Célom volt feltárni, hogyan hat a diszkrimináció észlelete az elégedettségre és elkötelezettségre. Ezenkívül igyekeztem feltárni a diszkrimináció leküzdéséhez használt megküzdési módokat, illetve megvizsgálni, a nemi elutasítás iránti érzékenységet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szervezeti polgár viselkedés és a munkahelyi jóllét aspektusainak összefüggései multinacionális cégek munkavállalói körébenCsőke, Enikő; Nagy, Luca Zsuzsa; DE--Bölcsészettudományi KarA diplomamunka célja, hogy feltárja a kiégés, a munka-család konfliktus, a munkahelyi jóllét és a szervezeti polgár magatartás összefüggéseit. A vizsgálat tárgyát képezte továbbá az is, hogy a demográfiai tényezők közül a válaszadó neme, életkora, iskolai végzettsége illetve a szervezetnél eltöltött idő befolyásolja-e a szervezeti polgár magatartást. A célcsoportot a 18 év feletti felnőtt korosztály jelentette, akik kifejezetten multinacionális szervezetek dolgozói.Tétel Szabadon hozzáférhető Typical coping patterns: A person-centered approach to coping(2023) Nagy, Luca Zsuzsa; Balázs, Katalin