Szerző szerinti böngészés "Szele, Anna Szabina"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 32)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A fogyatékos gyermeket nevelő szülők és pedagógusok kapcsolata a gyógypedagógusok szemszögébőlSimon, Zsuzsanna; Szele, Anna Szabina; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat témaválasztása azon célból jött létre, mivel több szakirodalom is burkoltan mutatja a pedagógus és a szülő kapcsolatát. Szerettem volna a szakdolgozatban bemutatni, hogy milyen egy gyógypedagógus és egy fogyatékos gyermeket nevelő család együttműködése, iskolai kereteken belül. A témát interjú kérdésekre válaszoló gyógypedagógusokkal jártuk körbe, az ők szemszögükből. Az interjú során sok minden kiderült, többek között, hogy kiöregedőben vannak a pedagógusok. De az látható, hogy még most is teljes odaadással dolgoznak, és mindent megtesznek a gyermekekért. Hiszen az iskoláknak is éppen olyan nagy szerepe van a gyermek életében, nevelésében mint a családnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A sérült gyermekek és nevelőszüleik kapcsolataDrazdó, Kitti; Szele, Anna Szabina; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA család a gyermek számára olyan hely, ahol biztonságban érezheti magát, ahol az érzelmi támogatás, az elfogadás és az összetartozás érzése megtalálható. A családtagok közötti kapcsolatok lehetővé teszik az érzelmi kötődést, valamint az összetartozást, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek boldog és kiegyensúlyozott életet élhessen. Amennyiben egy gyermek nem részesül egy olyan családi közösség támogatásában, amely segíti őt a céljai elérésében, az sokkal több munkát és egyéni befektetést igényel, valamint az út, mely során a céljait elérheti jelentősen hosszabb és nehézségekkel teli. Ha a szülők nem képesek megfelelő ellátást biztosítani a gyermeküknek, továbbá a gyermekvédelem beavatkozik, akkor milyen szerepeket vállalnak a nevelőszülők a gyermek nevelésében? Hogyan alakul egy sérült gyermek és egy nevelőszülő kapcsolata a korai időszaktól kezdődően? Kialakul az együtt töltött idő alatt a kötődés? A szakdolgozat ezen kérdésekre keresi a választ azzal, hogy alaposan körüljárja a család funkcióit, a sérült gyermek családba kerülését és az elfogadáshoz vezető utat, illetve bemutatja a sérült gyermek és a nevelőszülő kapcsolatának korai időszakban tapasztalt nehézségit. A vizsgálat során az interjú módszerét alkalmaztuk, hogy megismerhessük a sérült gyermekek és nevelőszüleik kapcsolatának alakulását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szülői önértékelés vizsgálata a sérült gyermeket nevelő családokbanKovács, Dóra; Szele, Anna Szabina; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarJelen szakdolgozat a szülői önértékelést vizsgálja a sérült gyermeket nevelő családokban. A szakdolgozat két nagy részből áll. Az elméleti részben az olvasó betekintést nyerhet a családba, mint rendszerbe és azokba a problémákba, amelyek a sérült gyermek születését követően adódhatnak. A vizsgálati részben arra keressük a választ, hogy a sérült gyermeket nevelő szülőknek mennyire sikerült elfogadniuk gyermekük fogyatékosságát. Vizsgálatunk további célja annak feltárása, hogy az ép gyermeket nevelő szülők és a sérült gyermeket nevelő szülők milyen önértékeléssel és megküzdési módokkal rendelkeznek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tanulásban akadályozott tanulók szorongásvizsgálataGulyás , Anikó; Szele, Anna Szabina; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat témája a tanulásban akadályozott tanulók szorongásvizsgálata. A szakdolgozat a tanulásban akadályozott és a tipikus fejlődésű tanulók szorongását hasonlította össze több aspektust érintve, kitérve a tanulók iskolai életére, az állapot-és vonásszorongásuk mértékére, az iskolai énhatékonyságukra, valamint az énképükre egyaránt. Az elméleti háttér betekintést nyújt a tanulásban akadályozottság hatására a tanulási folyamatokat tekintve, a tanulásban akadályozott tanulók szociális és érzelmi jellemzőire, és személyiségjegyeire. Továbbá bemutatja a szorongás fogalmát, típusait, ezen kívül a szorongás és a teljesítmény, a teljesítménymotiváció kapcsolatát, valamint a szorongás és az énkép, az énhatékonyság kapcsolatát. A vizsgálatban alkalmazott módszerek között saját szerkesztésű kérdőív, illetve tesztek segítségével választ kaphatunk a tanulásban akadályozott, és tipikus fejlődésű tanulókat összehasonlítva az esetükben felmerülő szorongásos állapotokról, az iskolában nyújtott énhatékonyságukról, és az énképükről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A testvérem értelmi fogyatékosNagy, Angelika; Szele, Anna Szabina; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat, az interjú módszerével, a testvérhelyzetek egy különleges típusát mutatja be, azt a kapcsolatot, amikor a családban fogyatékos gyermek, fiatal is nevelkedik. A személyesen felkeresett interjúalanyok kora 14-20 év, különböző neműek és eltérő szociális körülmények között élő testvérek, kik Szabolcs - Szatmár - Bereg vármegye legkeletibb csücskében, a fehérgyarmati járásban élnek. A kérdések öt nagy témakör köré csoportosíthatóak, ezek: demográfiai adatok, diagnózisközlés, testvérkapcsolat, a társas kapcsolatok és a jövő. A testvérek válaszai segítségével felszínre került, hogy testvérük fogyatékossága, hogyan hatott és hat az ő életükre, jövőjükre és miben változtatta meg, miben más, más-e, ez a testvérkapcsolat, valamint, hogy van-e pozitív hozadéke e különleges testvérhelyzetnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az apa szerepe a sérült gyermek nevelésébenBorhi, Réka; Szele, Anna Szabina; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szülők és az egész család számára olyan jelentős megterhelést jelent egy eltérő fejlődésmenetű gyermek születése, amely a család valamennyi résztvevőjének személyiségalakulására, életminőségére, énképére hatást gyakorol. A megnövekedett teher többnyire az anyát fogja érinteni, hiszen a legtöbb esetben ő fog otthon maradni a gyermekkel, míg az apa lesz a család anyagi biztonságának a felelőse. Az apák jelentősége egyre nagyobbá válik, hiszen ők is ki akarják venni a részüket a sérült gyermek nevelésében. Óvatosan lépnek fizikai-emocionális kapcsolatba sérült gyermekükkel, hiszen nem tudják, mikor és hogyan játszhatnak gyermekükkel, apai szerepeikben elbizonytalanodhatnak. A szakdolgozat azt vizsgálja, az édesapák miként veszik ki részüket sérült gyermekeik nevelésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az apa szerepe a sérült gyermeket nevelő család életébenPolgár, Lilla Csilla; Szele, Anna Szabina; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat bemutatja, hogy milyen az édesapák szerepe a sérült gyermeket nevelő családok életében. A dolgozat témaválasztását az indokolta, hogy keveset lehet tudni a fogyatékos gyermeket nevelő édesapákról, pontosabban arról, hogy hogyan fogadják el a diagnózist és alakítanak ki egy zavartalan, kiegyensúlyozott családi közeget. A szakdolgozat két fő részből épül fel. Az első részében az elméleti háttér bemutatására kerül sor, a második részében pedig a vizsgálat körülményeit és eredményeit mutatjuk be. A vizsgálat megvalósulásához sérült gyermeket nevelő édesapákkal készítettünk interjúkat, melyek során kitértünk minden fontos kérdésre. A legfőbb cél az volt, hogy megismerjük az édesapák különleges szerepét és átfogó képet kapjunk a családban betöltött szerepükről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az apa szerepe a sérült gyermeket nevelő családok életébenCserepák, Nikolett; Szele, Anna Szabina; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat olyan édesapák szerepeit, feladatait és családon belüli kapcsolatrendszereit dolgozza fel, akik fogyatékos gyermeket nevelnek. A vizsgálatunk során, olyan édesapákkal készítettünk interjút, akik sérült, fogyatékos gyermeket nevelnek. Az apák számára összeállított interjúkérdések arra keresik a választ, hogy milyen reakciót váltott ki a diagnózissal való szembesülés, miben nyilvánul meg az apa és gyermeke közötti időtöltési forma, hogyan formálódott az apai szerep, hogyan alakult az apa és gyermek közötti kapcsolat, milyen hatást gyakorol a fogyatékos gyermek a családra, a házastársi kapcsolatra, hogyan viszonyul a társadalom a fogyatékos gyermekhez, illetve annak családjához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az apa szerepe a sérült gyermeket nevelő családok életébenRévész, Hanna; Szele, Anna Szabina; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat betekintést nyújt a sérült gyermeket nevelő családok működésébe, megismerjük általa a családi szerepeket, a feladatok felosztását, az esetleges nehézségeket és a családi kapcsolatrendszert az apák szemszögéből. A szakdolgozat célja, hogy valós képet mutasson a fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzetéről és az édesapák gondolatairól, érzelmeiről a fogyatékossággal kapcsolatban. A dolgozat bemutatja, hogy a sérült gyermeket nevelő édesapák hogyan próbálnak eligazodni és egyensúlyt tartani a munka világában és a családi életben való részvétel között egy nehezített pályán.Tétel Szabadon hozzáférhető Book Review(2019) Szele, Anna SzabinaTétel Korlátozottan hozzáférhető A diagnózisközlés hatásai a fogyatékos gyermek elfogadásábanHubay, Bianka; Szele, Anna Szabina; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA fogyatékos gyermek megérkezése a családokba szokatlan és legtöbbször váratlan helyzet, amelyre nincsennek kellőképpen felkészülve a szülők. A szakdolgozat legfőbb célkitűzése az volt, hogy kiderüljön, hogy a szakirodalmak által felállított kép a diagnózisközlő szakemberekről, valóban ennyire sok hiba és bizonytalanság veszi-e körül őket. A szülők szempontjából pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy a már korábban említett gyászfeldolgozás folyamata (Küblre-Ross,1988) miként jelent meg esetükben. A téma körül járására a legalkalmasabbnak egy saját interjú kérdéssor készítése bizonyult, a részvevőkkel személyes találkozásokon került sor az interjúk felvételére. A válaszokból kirajzolódik, hogy a diagnózisközlés és azzal kapcsolatos attitűdök az évek során hasonlóak maradtak, a legidősebb megkérdezett személy 89 éves a legfiatalabb 37 éves, a közlés módja és hozzáállása között elmondható, hogy nincs különbség annak ellenére, hogy évtizedek teltek el a két közlés között. Az alanyok elmondása alapján beigazolódtak a szakemberekkel kapcsolatos felvetések, miszerint gyakran a helytelen formában közlik a diagnózist. Abban sincs különbség, hogy az anyák érzelmei évek múltán is hasonlóak, ha a fogyatékosságról beszélnek, hiszen az idősebb interjúalanyok és a fiatalabbak is hasonló reakciókat mutattak egy-egy kérdés alkalmával. A szakemberek segítsége leginkább a gyermekekre fókuszálnak és kevesebb esetben valósult meg a válaszadók körében is, hogy a szülőket érzelmileg támogatták.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az édesanyák szerepe a sérült gyermeket nevelő családokbanHubi, Dominika; Szele, Anna Szabina; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat témája az édesanyák szerepe a sérült gyermeket nevelő családokban. Bemutatjuk a család jellemzőit, funkcióit, és a családtagok szerepeit (előtérbe helyezve az édesanyák szerepét). A szakirodalom feldolgozása után a vizsgálati részben arra keressük a választ, hogy a sérült gyermeket nevelő édesanyák érzései és tevékenységei a mindennapok során miben térnek el ép gyermeket nevelő társaiknál. A vizsgálat során az interjú módszerét alkalmaztuk, hogy megismerhessük a sérült gyermeket nevelő édesanyák életét és átfogó képet kaphassunk róluk.Tétel Szabadon hozzáférhető Effect of medically assisted reproduction (MAR) and pregnancy planning on Bayley-III Screening Test subscales in preterm infants at 12 months of corrected age: a cross-sectional study(2022) Szele, Anna Szabina; Gáll, József; Nagy, Beáta ErikaTétel Korlátozottan hozzáférhető Egészségesen élni egészségügyi hallgatókéntKovács, Szilárd István; Tisljár, Roland; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Füzi, Márta; Szele, Anna Szabina; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarSzakdolgozoatomban az egészségügyi hallgatók egészségtudatosságát és magatartását szerettem volna felmérni. Elméleti áttekintésben hangsúlyt fektettem az egészség fogalmának a tisztázására, illetve bemutattam az egészségtudatosság és magatartás jelentését. Kutatáshoz NK-s és más hallgatókkal készítettem interjúkat, melyeket tartalomelemzéssel elemeztem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Érzelmi intelligencia és empátia vizsgálata autizmussal élők testvérei körébenSzele, Anna Szabina; Kondé Zoltánné Inántsy-Pap, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarJelen kutatás célja, az autizmussal élők testvéreinek érzelmi intelligenciájának, empátiás készségének vizsgálata. Egy autizmussal élő gyermek jelenléte a családban nagy hatással van nemcsak a szülőkre, de a testvérekre is. A szakirodalmi háttérből kiindulva nincs rá egyértelmű bizonyíték, hogy az autizmussal élő gyerekek negatív, vagy pozitív hatással vannak-e testvéreikre. Egyaránt lehet találni mindkét esetre példákat. Feltételeztem, hogy azon gyerekek, akik testvére autizmussal élő, magasabb empátiás készséggel, az érzelmi intelligencia magasabb fokával rendelkeznek. A vizsgálatot a 6-8 és a 10-15 éves korosztályban végeztem el. Ezen korcsoportok, valamint a kontrollcsoportokat képző diákok eredményeit vetettem össze.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Érzelmi intelligencia és empátia vizsgálata fogyatékossággal élők testvérei körébenMélykuti, Alma; Szele, Anna Szabina; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat célja az érzelmi intelligencia és empátia vizsgálata fogyatékossággal élők testvérei körében. Az elméleti háttér az érzelmekkel, az érzelmi intelligenciával, az empátiával és a fogyatékossággal élők testvéreinek helyzetével foglalkozik.A témaválasztást indokolja, hogy napjainkban egyre fokozottabb érdeklődés irányul nemcsak a fogyatékos személyek életminőségére, a társadalomba való beilleszkedésük segítésére, de a családi környezetükre is. vizsgálat célja a fogyatékossággal élő és az ép testvérek mellett felnövő 10-15 éves ép gyermekek összehasonlítása érzelmi intelligencia és empátiás képesség szempontjából. Vizsgálati csoportunkba olyan gyermekek tartoznak, akiknek a testvére fogyatékossággal élő, a kontrollcsoportot pedig olyan 10-15 éves gyermekek alkotják, akik ép testvér mellett nőnek fel. A vizsgálatban egy saját szerkesztésű kérdőívet és két tesztet alkalmaztunk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Érzelmi intelligencia és empátia vizsgálata fogyatékossággal élők testvérei körébenAsbolt, Linda; Szele, Anna Szabina; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA dolgozat az érzelmi intelligenciát és empátiát vizsgálja fogyatékossággal élők testvérei körében. A vizsgálati csoport tagjait olyan 10-15 éves korú gyermekek alkotják, akik fogyatékossággal élő testvér mellett nőnek fel. A kontrollcsoport tagjai ép testvér vagy testvérek mellett nevelkednek és ugyanezen korosztály tagjai. A vizsgálat során két tesztet és egy saját szerkesztésű kérdőívet alkalmaztunk. A dolgozatban hangsúlyt fektetünk a testvérkapcsolatokra is, többek között érintve a köztük lévő bizalmi viszonyt, konfliktusokat, versengést, szülő-gyermek kapcsolatot. A vizsgálati rész tárgyalását megelőzően a szakdolgozat bemutatja az érzelmek, az érzelmi intelligencia és empátia elméleti hátterét, valamint a fogyatékossággal élő gyermek testvérének kapcsolatát környezetével.Tétel Szabadon hozzáférhető FIRST STEPS OF EDUCATION IN THE FAMILY – THE POSSIBILITIES OF EARLY CHILDHOOD PREVENTION AND INTERVENTION AT THE DEPARTMENT OF PEDIATRICS OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN(2022-03-31) Szele, Anna Szabina; Nagy, Beáta ErikaIn Hungary, preterm birth is a common issue; approximately 8.000 infants are born preterm each year. At the Department of Pediatrics of the University of Debrecen , our Pediatric Psychology and Psychosomatic Unit work to minimize the risk of neurodevelopmental delay in children born prematurely or in other risk groups. In favour of it, we help families at both the prevention and the intervention levels. Parent education, organization of parent groups, and counselling provide us an opportunity to acquaint parents with the possibilities of using help. The chapter briefly describes the possibilities of prevention (screening tests, diagnostics) and intervention (parent group, music therapy, animal-assisted therapy, sensory integration therapy), the family implications of the COVID-19 pandemic, and the Bayley-III diagnostic and screening test, which is one of the most advanced developmental tools for early prevention. Our approach is that, in favour of healthy and balanced development, the whole family needs to get the appropriate support and care. Supporting and strengthening parental efficiency is an important step by which the parent is able to implement a method of education that takes into account the individual characteristics of the child, by which the child's adaptability, carrying capacity, and social skills develop and strengthen.Tétel Szabadon hozzáférhető First steps of education in the family: the possibilities of early childhood prevention and intervention at the Department of Pediatrics of the University of Debrecen(2022) Szele, Anna Szabina; Nagy, Beáta ErikaTétel Korlátozottan hozzáférhető Fogyatékos gyermek a családbanTóth, Renáta; Szele, Anna Szabina; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat célja annak megvizsgálása, hogy hogyan élik mindennapjaikat a fogyatékos gyermeket nevelő családok, hogyan történik a fogyatékosság feldolgozása, milyen jutalmazási és büntetési formákat alkalmaznak a fogyatékos gyermeket nevelő családok, hogyan töltik el szabadidejüket és hogyan képzelik el gyermekük jövőjét. Egy gyógypedagógus számára rendkívül fontos, hogy megértse és feltárja a fogyatékos gyermeket nevelő családok életét, hiszen a munkája során elengedhetetlen, hogy türelmesen, együttműködően és megértően tudjon viszonyulni a szülőkhöz és gyermekükhöz, ezáltal minél hatékonyabban és precízebben végezve munkáját. Egyenrangú, együttműködő félként kell tekinteni a szülőkre, a szakdolgozatban foglaltak pedig segíthetnek ennek megvalósításában. A fogyatékos gyermeket nevelő családoknak számos nehézséggel kell megküzdeniük, melyek közül talán a legfontosabb, hogy sajnos társadalmunknak jelentős része még mindig nem tudja elfogadni fogyatékos embertársait, ezáltal a fogyatékos gyermeket nevelő családok nehezebben, olykor egyáltalán nem tudnak beilleszkedni környezetükbe. A szakdolgozat tehát nem csak a leendő, vagy már szakmájukban dolgozó gyógypedagógusoknak szól, célja megszólítani a társadalom minden tagját és hozzájárulni ahhoz, hogy a fogyatékos gyermekek és családjaik környezete több ismeretet szerezzen a fogyatékos embertársaikról.