Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 1940)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1-es típusú diabetes induló terápiája gyermek- és serdülőkorbanKóth, Zsófia; Török, András; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központ - DEKK Gyermekegészségügyi Továbbképző Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Káposzta, Rita; Soós, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központ - DEKK Gyermekegészségügyi Továbbképző IntézetAz T1DM incidenciája világszerte növekvő tendenciát mutat, évente átlagosan 3%-kal emelkedik. Magyarországon a legfrissebb adatok alapján a betegség előfordulási gyakorisága (vizsgálati idő: 1990-2009) 12,5/100 000 eset/év, így a magas incidenciájú régiókhoz tartozunk. [3; 4] A kórkép genetikailag fogékony egyéneken alakul ki, valamely környezeti tényező hatására. A környezeti faktorok közül a a T1DM manifesztációjában szerepe lehet a különböző vírusfertőzéseknek (CMV, coxsackie, rota-, mumpsz-, rubeolavírus), vagy paradox módon, ezek hiányának is. Az anyatejes táplálás védőhatása ezen betegséggel kapcsolatban is hangsúlyozandó. [5; 9] A diabetes klasszikus tünetei mellett (polyuria, polydypsia, fogyás), a gyermekek kb. 25%-ban az első kórházi megjelenés a diabeteses ketoacidozis miatt történik, mely valójában a T1DM egyik súlyos, akut szövődménye. [13] A diagnózist a tünetek jelenlétében akkor lehet felállítani, ha az alkalmi vércukorértékek 11,1 mmol/l felettiek, illetve az éhomi vércukorszint a 7 mmol/l-t meghaladja. Tünetek hiányában a T1DM kimondásához legalább két laborvizsgálatra van szükség. Ha az éhomi vércukorszint a normál értéket (6 mmol/l) meghaladja, de a kórosat (7 mmol/l) nem éri el, akkor az orális glükóz tolerancia teszt (OGTT) elvégzése a következő lépés. IFG (impaired fasting glucose) esetén az OGTT 2 órás értéke 7,8 mmol/l alatti, IGT (impaired glucose tolerance) esetén viszont 7,8-11 mmol/l közötti. Ezen átmeneti állapotok jelentősége abban rejlik, hogy ezen betegek fokozott kockázattal rendelkeznek egy későbbi diabetes (akár 1-es, akár 2-es típusú), illetve a cardiovascularis rendszert érintő betegségek tekintetében. [15] Amennyiben az OGTT 2 órás értéke 11,1 mmol/l feletti, a T1DM diagnózisa felállítható. A kezelés három alappillére az inzulinterápia, a táplálkozásterápia és a mozgásterápia. Önmagában egyik kezelés sem elegendő, de a minél tökéletesebb glykaemiás kontroll megvalósításához elengedhetetlenek. Az inzulinterápia alapelve szerint lehet intenzív vagy konzervatív. Az intenzív kezelés során a beteg inzulindózisait igazítja életviteléhez, míg a konzervatív terápia során a beteg életvitelével alkalmazkodik az előírt inzulinmennyiségekhez. Az intenzív kezelés történhet konzervatív módon, napi minimum háromszori injekciózással, vagy pumpa segítségével. A T1DM kezelését Magyarországon elsőként humán inzulinokkal kell indítani (kivétel a ritka neonatalis T1DM, ahol a tünetek megjelenésekor felírható a pumpa), a terápia sikertelensége esetén analóg készítményekre lehet váltani. A pumpakezelés meghatározott indikációk alapján rendelhető, ezekben csak ultragyors hatású, analóg inzulinok használatosak. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központjában 2014. január 1-én 329 cukorbeteg gyermeket gondoztak T1DM miatt. A betegek átlagéletkora 16,27 év. A cukorbeteg gyerekek 9%-a konzervatív, 14%-a analóg típusú intenzív konzervatív, 39%-a humán típusú intenzív konzervatív, 38%-uk pedig pumpakezelésben részesül jelenleg. A T1DM diagnózisakor a betegek átlagéletkora 8,64 év volt. A kezdő terápia 15%-ban konzervatív, 2%-ban analóg típusú intenzív konzervatív, 72%-ban humán típusú intenzív konzervatív, 7%-ban pumpaterápia, az esetek 4%-ban pedig ismeretlen volt. Az elemezhető beteganyagban a kezdő effektív inzulindózis -, amellyel a beteget a diagnózis után hazabocsájtották- átlagosan 0,70 E / kg volt. Ebből a bázisinzulinok átlagos dózisa 0,29 E / kg, a bólusinzulinoké átlagosan 0,52 E / kg volt. Az IBM© SPSS© Statistics Version 19 című szoftver segítségével, a korreláció és regresszió módszereit felhasználva bizonyítottam célkitűzésem, tehát azt, hogy a beteg életkora és a kezdő terápiához szükséges effektív inzulindózis között statisztikai összefüggést mutató kapcsolat áll fenn. A kapcsolatot matematikailag megfogalmazó képlet a következő: Kezdő effektív inzulindózis (E/kg) = 0,565+0,015*kor Korcsoport szerinti statisztikai összefüggés a gyűjtött beteganyagban nem fedezhető fel, feltételezhetően azért, mert a korosztály szerinti felosztás eredményeképpen a vizsgált csoport kis létszámúra zsugorodik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1-es típusú diabetes mellitus kezelése szigetsejt-transzplantációvalBartha, Gréta Ágnes; Balogh, Zoltán; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Pórszász, Róbert; Káplár, Miklós; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati IntézetÖsszefoglalás: A diabetes mellitus világszerte elterjedt anyagcsere betegség. Előfordulása háromszorosára emelkedett az elmúlt húsz évben és további jelentős növekedése várható az elkövetkező években. Az 1-es típusú diabetesben szenvedő betegek intenzív inzulinkezeléssel és napi többszöri vércukorszint méréssel tarthatják karban vércukorszintjüket. Ilyen kezelés mellett azonban többszörösére nőhet a hypoglycaemiás epizódok száma. Továbbá a cukorbetegség anyagi terhe is folyamatosan növekszik. Már az inzulin előállítása is anyagi gondokat jelenthet, de az inzulinra költött kiadásokat messze meghaladják a diabetes következtében kialakuló szövődmények kezelésére alkalmazott gyógyszerek költségei. Ezen kívül problémát jelent az inzulinpumpa, illetve az intenzív inzulinkezelés által bőr alá, azaz nem fiziológiás helyre alkalmazott inzulin, ami nem képes annyira pontosan követni a szervezet percről percre változó igényeit, mint ahogy azt a ß-sejtek által megvalósuló szabályozás a betegség kialakulása előtt lehetővé tette. A zárt rendszerű (closed-loop) inzulinpumpák szenzorainak megfelelő elhelyezése jelenleg sajnos még nem megoldott. A betegek számának rohamos emelkedése, valamint a kezelés során fellépő akadályok miatt új terápiás lehetőségek kutatása időszerű. A vércukor homeosztázis megvalósítására súlyos hypoglycaemia egyidejű veszélye nélkül egyik alternatív lehetőség lehet az inzulintermelő Langerhans-szigetek transzplantációja. A kutatók arra törekednek, hogy az átültetett szigetsejtek életképesek maradjanak, ne lökődjenek ki, megfelelően érzékeljék a vércukorszintet és erre adekvát inzulintermelést biztosítsanak, ami jelentős életminőség javulást jelent a betegek számára. Ezáltal javulhat a glycaemiás kontroll, a HbA1c értéke normalizálódhat és kivédheti a hypoglycaemiás epizódok kb. 80%-át.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A [18] Fluoro-Etil-Tirozin tartalmú PET diagnosztikum radiokémiai- és kémiai tisztaság vizsgálata új folyadékkromatográfiás eljárássalBalogh, Cintia Anna; Jószai, István; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bak, István; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani TanszékMunkánk céljaként a [18F]FET hatóanyagot tartalmazó injekciós oldat teljes radiokémiai tisztaságának meghatározását tűztük ki,egyetlen vizsgálat keretén belül. Ez abban az esetben valósítható meg, ha a a [18F]FET elválasztása a Tr-Bu-[18F]FET mellékterméktől és a [18F]Fluorid-ionoktól egyetlen lépésben elvégezhető. Az Európai Gyógyszerkönyvben, illetve a Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina gyógyszergyártási protokolljában csak olyan fordított fázisú folyadékromatográfiás eljárások szerepelnek, amelyek nem utalnak a [18F]Fluorid-ionok elúciójára. Kiegészítésképpen egy vékonyréteg kromatográfiás módszer alkalmazásával adható meg a teljes radiokémiai tisztaság. Munkánk első lépésében a [18F]Fluorid-ionok lemosásának optimális körülményeit határoztuk meg. Méréseink alapján megállapíthattuk, hogy 7-es pH és 10 mM koncentráció mellett, 1 mg/ml-es áramlási sebességet használva a [18F]Fluorid-ionok elúciója az oszlopról lehetséges. A kapott eredményeink megfelelőségét a visszanyerés kiszámításával igazoltuk. A meghatározott körülmények biztosítása mellett a hatóanyag és a melléktermék lemosására alkalmas gradiens módszer kidolgozását végeztük el. A gradiens módszerünk kidolgozása során mozgófázisként vizet és acetonitrilt alkalmaztunk változó összetételben. Az áramlási sebességet a hatékony elúció érdekében 1,5 ml/percre módosítottuk, valamint 1 mg/ml KF oldatot adtunk a vizsgálandó oldatunkhoz. Ezen körülmények között optimális visszanyerési eredményeket kaptunk. Miután lehetővé vált a [18F]Fluorid-ionok elúciója HPLC módszer alkalmazásával, a gradiens módszer paramétereit határoztuk meg kísérletes munánk során. A módszer megfelelőségének alátámasztása céljából a módszer validálását végeztük. A linearitás, ismételhetőség, csúcsfelbontás, keresztvalidálás paramétereit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az általunk kifejlesztett HPLC módszer is kitűnően alkalmazható a [18F]FET hatóanyagot tartalmazó radiogyógyszer radiokémiai tisztaság vizsgálatára. A kémiai tisztaságvizsgálat során az Európai Gyógyszerkönyvben szereplő módszert alkalmaztuk. A retenciós idő alapján azonosítani tudtuk a kapott kromatográfiás csúcsokat. A felbontás vizsgálata során a HET és FET komponenst tartalmazó minta vizsgálatából eredményként 4,60 értéket kaptunk, amely jóval meghaladja az optimális értéket, ezzel alátámasztva a két csúcs elválasztásának hatékonyságát. A gyógyszerminta injektálás során a csúcs alatti területek alapján optimális eredményeket kaptunk. Kísérletes munkánk során kapott eredményeink optimálisak, a [18F]FET tartalmú radiogyógyszer törzskönyvezési folyamatába beilleszthetőek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A [18F]Fluoro-Etil-Tirozin tartalmú PET radiogyógyszer stabilitás vizsgálataMagos, Cintia; Jószai, István; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Nukleáris Medicina Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Lánczi, Levente István; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai TanszékMagyarországon onkológiai, illetve kardiológiai célú PET/CT vizsgálatokhoz a [18F]FDG, [11C]metionin, [11C]kolin és a [11C]acetát-Na áll rendelkezésre, melyek radiogyógyszerként vannak törzskönyvezve. A Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézete törzskönyvi dokumentációt készít a [18F]FET gyártásai engedélyének megszerzése érdekében, amelyet a közeljövőben benyújt a GYEMSZI-OGYI felé. A törzskönyvi dokumentáció egyik lényeges eleme a radiokémiai stabilitás vizsgálat, nevezetesen a hatóanyag bomlásából származó radioaktív szennyezők arányának megállapítása. A szakirodalom nem tesz említést arról, hogy a [18F]FET radiolízise során milyen radioaktív szennyező molekula képződhet, de mivel a [18F]FDG bomlása során szabad [18F]F–-ionok keletkeznek, ezért nagy valószínűséggel állítható, hogy az ugyancsak F-18 tartalmú [18F]FET bomlása során is ez a radiokémiai szennyező komponens jelenhet meg a végtermékben. Munkám során kifejlesztettünk egy olyan eljárást, amellyel elválasztható a gyógyszer hatóanyag molekula a [18F]F–-ionoktól. Erre a célra az alábbi VRK módszert alkalmaztam: szilikagél lemez, 5 µl felvitt mintatérfogat, mobilfázis: ecetsav és metanol 10:90 V/V% arányú elegye. A kapott kromatogramok alapján megállapítottuk, hogy 3,5 csúcsfelbontás mellett választható el a [18F]FET hatóanyag molekula és a [18F]F– szennyező csúcsai. A továbbiakban elvégeztem a kifejlesztett TLC módszer validálását az ICH Q2 (R1) (Validation of Analytical Procedures) irányelv alapján. Az alábbi validálási paramétereket vizsgáltam: linearitás, precizitás, pontosság, specifikusság, robosztusság. A validálással az alkalmazott vékonyréteg kromatográfiás módszer jóságát bizonyítottuk. Az eredmények azt igazolják, hogy a VRK módszer minden esetben megfelel a validálási paraméterekkel szemben támasztott kritériumoknak. A validált módszer alkalmazásával három különböző körülménynél tanulmányoztuk a [18F]FET stabilitását. Először 1,5 GBq/ml, majd 3,0 GBq/ml aktivitás koncentrációjú mintát vizsgáltam, amely rendre 26,3 mg/ml és 31,9 mg/ml etanolt tartalmazott. Mindkét esetben megfelelő volt a minta stabilitása: [18F]F– nem képződött. Ez feltehetőleg az etanol magas koncentrációjának volt köszönhető. Ebből kifolyólag a harmadik minta esetében bepárlással eltávolítottuk az etanolt, annak kivizsgálása céljából, hogy vajon az etanol stabilizálja a mintát. Tapasztalataink szerint a [18F]FET etanol hiányában is stabil marad, nem figyelhető meg a hatóanyag bomlása ebben az esetben sem. Következésképpen az Intézetben gyártott [18F]FET stabilitása a kifejlesztett és validált módszerrel végezett vizsgálatok alapján megfelelőnek bizonyult.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A [18F]fluoro-etil-tirozin tartalmú PET radiogyógyszer minőségellenőrzése nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás eljárásokkalCsoma, Szilvia Lilla; Jószai, István; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Nukleáris Medicina Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Nagy, Gábor; Scanomed Kft.Az agytumorok vizsgálatára alkalmazott [18F]fluoro-etil-tirozin steril injekciós oldat formájában készül a Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina gyártóhelyén. A PET radiogógyszer hatékonysága és biztonsága szempontjából kritikus azoknak a minőségi paramétereknek a meghatározása, mint a radiokémiai-, enantiomer- és kémiai tisztaság. A debreceni gyártóhelyen a radiogyógyszer törzskönyvi dokumentációja az előírt analitikai eljárások kivitelezésére ultranagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás (UPLC) rendszert ad meg. Figyelembe véve ennek nagy beszerzési és fenntartási költségeit célszerű a vizsgálat transzferálása a kisebb anyagi forrásokat igénylő nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás rendszerre (HPLC). Ennek megfelelően a diplomamunka céljaként a [18F]FET HPLC minőségellenőrzési vizsgálatainak kidolgozását tűztük ki. A gyógyszerhatóanyag szintézise alkalmával TBAH fázistranszfer katalizátor segíti a jelzési folyamatot. Ugyanakkor a késztermékben inaktív szennyezőként jelenhet meg, amelynek koncentrációja fordított fázisú ionpár kromatográfia segítségével határozható meg. Az enantiomer tisztaság vizsgálat alkalmával kolonna előtti származékképzést alkalmaztunk, ami lehetővé tette a hatóanyag D- és L optikai izomerjeinek elválasztását, azonosítását és százalékos arányuk meghatározását királis állófázis elhagyása mellett. A [18F]FET radiokémiai- és kémiai tisztaságvizsgálata az Európai Gyógyszerkönyvben szereplő monográfia ajánlása alapján került kidolgozásra gradiens elúció alkalmazásával. A három nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás eljárás kifejlesztését az alábbi összetételű HPLC rendszeren végeztük: Jasco típusú eluens szállító egység, automata injektor, UV-Vis detektor, alacsonynyomású gradiens képző egység, interfész boksz és saját készítésű radioaktivitás detektor. A TBAH vizsgálatát Symmetry 150 x 4,6 mm (3,5 µm) állófázis alkalmazásával valósítottuk meg. Mozgófázisnak 0,95 g/l ptoluolszulfonsav és acetonitril 1:1 arányú elegye bizonyult optimálisnak. A detektált TBAH csúcs szimmetriafaktor értéke 1,3 és a jel/zaj arány 74 volt. Az enantiomer tisztaság vizsgálatnál Lichrospher 250 x 4,6 mm (5 µm) kolonnát használtuk az alábbi rendszer beállításokkal: 0,6 ml/perc áramlási sebesség, 10 µl injektált térfogat, 0,1% H3PO4 A eluens, acetonitril B eluens, gradiens elúció: 0 perc→60% A eluens; 40% B eluens, 340 nm detektálási hullámhossz. Ezen beállításokkal az enantiomerek azonosítása 1,63 felbontási érték mellett megvalósítható 30 perc vizsgálati idő mellett. Elvégeztük a módszerek részleges validálását, amely alkalmassá teheti az eljárásokat a minőségbiztosítási rendszerbe való bevezetésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2-es típusú cukorbetegek táplálkozással kapcsolatos ismereteiGyurkovics, Andrea; Rurik, Imre; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Katona, Éva; Kovács, Eszter; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi TanszékA diabetes mellitus népbetegség, népegészségügyi és gazdasági hatását tekintve mind a fejlett, mind a fejlődő országok egészségügye számára nagy kihívás. 2014-re a diabeteses betegek száma 422 millióra emelkedett világszerte. Az eredményes kezelés a gyógyszeres terápia mellett nem nélkülözheti a terápiás célú betegoktatást, ami az alapellátástól a szakorvosi ellátás szintjéig csapatmunka keretein belül valósulhat meg. A témaválasztással szerettem volna rávilágítani a hazai alapellátásban megvalósuló betegoktatás és a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek táplálkozási ismereteinek hiányosságaira. Ennek megvalósításához kérdőíves adatgyűjtést alkalmaztam. A válaszadók 45%-a tartja be a napi 5-6-szori étkezést. A főétkezések között 63% finomított szénhidrátokban gazdag táplálékot fogyaszt. A napi ajánlott zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak 15% tesz eleget. A betegek 66%-a vagy nem fogyaszt vörös húst egyáltalán, vagy legfeljebb hetente egyszer. A betegek 60%-nak nehézséget okoz az élelmiszerek glycaemiás index alapján való csoportosítása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2-es típusú diabetes gondozásának rendszere és jelentősége az alapellátásbanMedgyesi, Lili; Hintalan, Ádám; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Általános Orvostudományi Kar; Nánási, Anna; Sztanek, Ferenc; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati IntézetEgy felnőtt háziorvosi körzetben vizsgálatot végezve sikerült betekintést nyernem a gondozott diabetesesek ellátásába. A diabetes mellitus prevenciójában az alapellátásnak van a legnagyobb szerepe. A gondozás minőségére abból következtettem, hogy követik-e a vizsgált körzetben az irányelvekben leírtakat, illetve hogy mennyire közelítik meg az eredmények a gondozásban leírt optimális célértékeket. Az eredményeket a felnőtt diabetes mellitus ellátása a háziorvoslásban részében szereplő kritériumok alapján értékeltem, amit a Háziorvostani Szakmai Kollégium készített.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2-es típusú diabetes mellitus és a monogénes cukorbetegségek öröklődéseNagy, Enikő Anna; Benkő, Ilona; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Csiki, Zoltán; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati IntézetNapjainkban az elhízás, a diabetes, az insulinrezisztencia, a metabolicus syndromába tartozó tünetegyüttes világméretű problémát jelent.A 2-es típusú diabetest tekintve a genetikai háttér mellett a környezeti hatásoknak is nagy szerepük van, a betegség multifaktoriális öröklődést mutat. A betegség kialakulásában nagy szerepet játszanak az insulin jelátviteli kaszkádban részt vevő gének mutációi, illetve polimorfizmusa (például az IRS-1 fehérje és a PI-3-kináz mutációi), valamint az anyagcsere folyamatok szabályozó molekuláinak hibái (például a TNF-α, UCP, PPAR-γ) a glükóz transzporterek variánsai vagy a β3-receptor mutációi.A monogénes cukorbetegségek egy gén mutációja következtében alakulnak ki, ami autoszómális domináns módon öröklődik, bár családi halmozódás nem mindig figyelhető meg a családokban. Mára már több altípust ismerünk, melyek differenciáldiagnosztikája a kezelés megválasztása szempontjából is jelentőséggel bír.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2-es típusú diabetes mellitus háziorvosi ellátásaKósik, Edina; Simay, Attila; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Jancsó, Zoltán; Balogh, Zoltán; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Anyagcsere Betegségek TanszékA diabétesz mellitusz főként a szénhidrát-anyagcserét érintő megbetegedés. A cukorbetegek 90%-a a 2-es típusba tartozik, melynek incidenciája az életkorral nő. Ebben nagy szerepe van az elhízás és a mozgásszegény életmód világméretű terjedésének is. Manapság a túlsúly egyre fiatalabb korban való megjelenése a betegségmanifesztáció egyre fiatalabb kor felé tolódását eredményezi. A szénhidrát-anyagcsere enyhébb károsodása esetén átmeneti állapotról beszélünk a normál glükózhomeosztázis és a diabétesz között. A prédiabétesz a glükóz homeosztázis azon kóros állapota, amelyet a megnövekedett éhomi vércukorszint (IFG), a csökkent glükóztolerancia (IGT), vagy a kettő együttesen jellemez. Az IFG az éhomi, az IGT az étkezés utáni vércukorszint élettanitól való eltérését jellemzi, egymástól való elkülönítésük csakis OGTT végzésével lehetséges. A mikro- és makrovaszkuláris károsodások kialakulása már ebben az állapotban elkezdődhet és a kardiovaszkuláris betegségek fokozott kockázatával járhatnak már a 2TDM progressziójának korai szakaszában, ezért ezen két kórállapot szűrése kiemelkedő fontosságú. A diabétesz jellegzetes tüneteinek fennállása esetén random mért ≥11,1mmol/l vércukorszint, vagy éhomi állapotban mért ≥7,0 mmol/l, vagy OGTT során megállapított ≥11,1mmol/l érték esetén a 2TDM diagnózisa megállapítható. A betegség kialakulására jellemző, hogy kezdetben tünetszegény, sok esetben véletlen leletként derül fény a már fennálló manifeszt diabéteszre, olykor a szövődmények hívják fel a figyelmet a betegségre. A panaszok fokozatosan jelentkeznek, a nem specifikus tünetek mellett poliúria, polidipszia, polifágia, fogyás jellemző. A betegség hátterében genetikai tényezők és környezeti hatások szerepelnek, ezek közül a túlsúly, a helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód a leginkább meghatározó. A betegség patogenetikai háttere kettős, inzulinrezisztencia és az inzulinszekréció progresszív csökkenése jellemzi, ezek mértéke és betegségben betöltött szerepe egyéni varianciát mutat. Az inzulinrezisztencia általában a betegség kifejlődése során végig megmarad, az inzulintermelés fokozatos csökkenése miatt viszont ajánlatos minél korábban beavatkozni, ezzel lassítva a progressziót. Kezeletlen beteg esetén a patofiziológiai eltérések számos szerv működését károsíthatják, évek múlva különböző mikro- és makroangiopáthiás szövődményeket okozva. A 2TDM kezelése építkező jellegű, egymásra épülő lépésekből áll, életmódkezeléssel kezdve (mely magába foglalja az étrendi és fizikai aktivitásra vonatkozó előírások összességét), orális monoterápián, majd gyógyszer-kombinációkon át, bázisinzulin kezeléssel kiegészített orális (BOT) kezelésben, végül napi többszöri inzulinadásban nyilvánul meg. A szakmai ajánlások alapján elsőként választandó antidiabetikum a metformin. Kontraindikáció vagy intolerancia esetén számos alternativa áll rendelkezésre (DPP-4 gátlók, szulfonilurea, pioglitazon). Nem kielégítő beállítás esetén a következő lépés egy második OAD bevezetése. További állapotromlás esetén másik, akár hármas OAD-kombináció javasolt inzulinnal vagy anélkül. Végül konvencionális vagy intenzív inzulinterápiára állítjuk a beteget. Természetesen minden terápiás lépést kiegészít a következetes életmódkezelés. A primer prevenció legfontosabb eszköze az ideális testsúly elérése és megtartása, valamint a fizikai aktivitás életvezetésbe építése. A szekunder prevenció keretében kockázatalapú szűrővizsgálati módszerrel kiszűrjük a betegség kialakulására magas kockázattal bíró populációt és megfelelő terápiában részesítjük a kórlefolyás megállítása érdekében. Már ismert cukorbetegek állapotának nyomom követése, további terápiás lépések megtétele, a szövődmények kialakulásának megelőzése, ill. fennállásuk esetén azok kezelése a háziorvosi ellátás kereteibe tartozik. Elemeztem témavezetőm 2TDM-ban szenvedő betegeinek terápiáját, összehasonlítva a különböző gyógyszercsoportok és az inzulinkezelés előfordulását, valamint az OAD-kombinációk (inzulinnal vagy anélkül) gyakoriságát a praxis betegei között. A megállapított arányok jól tükrözik a 2TDM kezelésében elsővonalbeli szerként ajánlott metformin terápiás szerepét, kombinációkban való gyakori előfordulását. Nem megfelelő anyagcsereállapot esetén a metformin más orális szerrel vagy inzulinnal való kombinációja a betegek több mint 75%-ánál eredményes volt. Ezt követően vizsgáltam az éhomi vércukorszint és a HbA1c viszonyát a 2011 és 2012 között háziorvosi kontrollra érkezett betegek körében. Ezen két paraméter figyelembe vételével ugyan nem sikerül egyértelmű választ kapom arra a kérdésre, hogy a magas éhomi vércukorszint és az alacsony HbA1c ellentmondásos eseteiben hogyan érdemes módosítani a terápiás kezelést a megfelelő anyagcsereállapot elérése érdekében, de az megállapítható, hogy számításba kell venni a gyakori hipoglikémiás periódusok lehetőségét, hiszen nagy valószínűséggel ezek az epizódok kompenzálják a magas éhomi értékeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2-es típusú diabetes mellitus kezelése időskorbanMagyar, Anna Paula; Balogh, Zoltán; DE-KK Belgyógyászati Klinika "A" épület; DE--Általános Orvostudományi Kar; Káplár, Miklós; Csiki, Zoltán; DE-KK Belgyógyászati Klinika "A" épület; DE-KK Belgyógyászati Klinika "C" épületA 21. század jelentős változásokat hozott a társadalmak, különösen a fejlett országok életében. Változtak a táplálkozási szokások, csökkent a fizikai munka mennyisége, javultak az életkörülmények, fejlődött az orvostudomány. Mindezek következtében a születéskor várható élettartam ugrásszerűen megnőtt, az idősödő és az időskorúak aránya és abszolút száma is növekszik. 2012-es adatok alapján a magyarok születéskor várható átlagos élettartama nők esetén 78,7, férfiak esetén 71,6 év. Az életkorral meredeken emelkedik a 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) gyakorisága. Az IDF Diabetes Atlas 2013-as adatai alapján világszerte 382 millió, Magyarországon pedig 750 ezer ismert diabeteses ember él. 65 év felett közel 25% a cukorbetegek aránya. Az idős diabetesesek 95%-a 2-es típusú cukorbetegségben szenved. Kiemelkedő jelentőségű, hogy ebben a betegcsoportban a legmagasabb a diabetes akut, illetve krónikus szövődményeinek száma és az ezekhez köthető mortalitás. A T2DM a vezető oka a cardiovascularis megbetegedéseknek, a vakságnak, a végstádiumú veseelégtelenségnek, a nem balesetes eredetű alsóvégtagi amputációknak és a hospitalizációnak. Mindez nem elhanyagolható terhet ró a társadalomra is, egyrészt a magas betegszámból, másrészt a szövődményes esetek, illetve az esetleges kórházi ellátás pluszköltségéből adódóan.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2-es típusú diabétesz mellitusz korszerű farmakoterápiájaDaku, Zsuzsanna; Priksz, Dániel; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kiss, Rita; Fehér, Pálma; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai TanszékA 2-es típusú diabétesz mellitusz terápiájának alapja az életmódváltás, a kezelés másik pillére pedig a farmakoterápia. A gyógyszeres kezelés bázisát a „klasszikus” orális antidiabetikumok jelentik, úgymint a szulfonamidok, meglitinidek, tiazolidindionok, α-glükozidáz gátlók, és a mindmáig ,,arany-standard” metformin. Korunk gyógyszerfejlesztési törekvéseinek köszönhetően azonban számos egyéb célpontot azonosítottak, és a 2000-es évek után több, „új típusú antidiabetikum” is bekerült a klinikumba. E szerek közül a dipeptidil peptidáz-4 inhibitorok (DPP-4-I) igen jól kombinálhatók más gyógyszerekkel, a glukagonszerű-peptid-1 receptor agonisták (GLP-1-analógok) és a nátrium-glükóz ko-transzporter gátlói (SGLT-2-gátlók) pedig testsúlycsökkentő és kardioprotektív hatással is rendelkezhetnek. Az új szerek általánosságban biztonságosan alkalmazhatók, továbbá hipoglikémizáló hatásuk alacsony. Számos, a fenti három csoportba tartozó szer van jelenleg klinikai vizsgálati fázisban, illetve törekvések látszanak a jelenleg még csak parenterálisan alkalmazható GLP-1-analógok orális bejuttatására is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2-es típusú szöveti transzglutamináz (TG2) szerepének vizsgálata NB4, akut promielocita leukémia sejtek all-transz retinsav (ATRA) indukálta differenciációban hiszton-deacetiláz (HDAC) gátló jelenlétébenVadkerti, Zsófia; Balajthy, Zoltán; Jambrovics, Károly; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Katona, Éva; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Klinikai Laboratóriumi Kutató TanszékAz NB4-es akut promielocita leukémia sejtvonalban (APL), ATRA (all-transz retinsav) kezelés hatására terminális differenciáció indukálódik és a sejtek neutrofil granulocitákká érnek. A klinikumból ismert, hogy a kezelések során 5-20%-os gyakorisággal differenciációs szindróma (DS) léphet fel, amely 1-5%-ban halálos kimenetelű is lehet. Magas láz, légzőszervi, szív és vese károsodás jellemzi, melynek hátterében a differenciálódó APL sejtek szöveti infiltrációja áll a magas gyulladásos citokin és kemokin termelés kíséretében. Az ATRA kezelés számos gén expresszióját indukálja, ezek közül az egyik leginkább expresszált gén a kettes típusú szöveti transzglutamináz (TGM2) (Balajthy, Csomós et al. 2006, Csomós, Német et al. 2010). Feltételezésünk szerint a TG2 szerepet játszhat az APL sejtek ATRA indukálta differenciációs folyamatok alatt lejátszódó fiziológiás immunválaszok módosításában. Munkacsoportunk kimutatta, hogy TG2 expressziójának csökkentésével a sejtek csökkent fagocitózis, adhéziós, migrációs és reaktív oxigén szabadgyök (ROS) termelő képességet mutatnak (Balajthy, Csomós et al. 2006, Csomós, Német et al. 2010). A munkahipotézisünk szerint a TG2-nek szerepe van a differenciálódó sejtek gyulladásos citokin termelésében és így a DS kialakulásában. Munkánkban NB4 WT (vad típusú) és NB4 TG2 hiányos (TG2-KO) sejtvonalakban megvizsgáljuk a TG2 funkcionális szerepét a gyulladásos folyamatok kialakításában és fenntartásában, ATRA, β-hidroxi-butirát (BHB), amely természetes hiszton-deacetiláz (HDAC) gátló, illetve ezek kombinált kezelése mellett. A NADPH-oxidáz enzimkomplex kialakításáért felelős két gén (NCF2, GP91PHOX), gyulladásos citokinek (TNF-α. Il-1β, MCP-1) és a TG2 mRNS expressziójának a meghatározására Real Time qPCR technikát használtunk. A differenciációs marker, CD11c sejtfelszíni expressziójának meghatározására FACS analízist, a sejtvonalak ROS termelő képességének meghatározása luminescens-alapú módszerrel történt, valamint NBT tesztet végeztünk, mellyel a sejtek differenciálódási szintjét vizsgáltuk. Eredményeink azt mutatják, hogy a sejtek NBT redukáló képessége alacsonyabb az ATRA+BHB kezelt sejtekben az ATRA kezelt sejtekhez viszonyítva, az ATRA+BHB kezelt sejtek NCF2, GP91PHOX, MCP-1, IL-β és TNF-α mRNS expressziója elmarad az ATRA kezelt sejtekhez viszonyítva. A TG2 mRNS és fehérje expressziója az ATRA+BHB kezelt sejtekben emelkedettebb volt az ATRA kezelt sejtekhez viszonyítva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2-es típusú szöveti transzglutamináz hatása a mitokondriális biogenezisre az NB4 akut promielocita leukémia sejtek ATRA indukálta differenciációjábanPapp, Albert Bálint; Balajthy, Zoltán; Jambrovics, Károly; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Katona, Éva; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Klinikai Kaboratóriumi Kutató TanszékAz NB4-es akut promielocita leukémia sejtek (APL) all-transz retinsav (ATRA) kezelés hatására neutrofil granulocita irányba differenciálódnak, valamint ATRA hatására jelentősen megemelkedik a transzglutamináz 2 (TG2) expressziója. A TG2 extra- és intracellulárisan is megtalálható enzim, mely protein kináz, Ca2+-függő keresztkötő, protein szulfid izomeráz, GTP-áz és izopeptidáz aktivitással is bírhat. Emellett a TG2 befolyásolhatja az egyes gének transzkripcióját (hisztonfehérjék poszttranszlációs módosítása révén). Feltételezésünk szerint a TG2 olyan génexpressziókat modulálhat, amelyek hatással lehetnek a differenciálódó sejtek energiatermelésére. Munkánk során NB4 WT (vad típusú), NB4 TG2-C (vírus kontroll), NB4 TG2-KD (géncsendesített) és NB4 TG2-KO (hiányos) sejtvonalakban tanulmányoztuk a TG2 hatását az energiatermelő folyamatokban az ATRA indukálta differenciáció alatt. Megvizsgáltuk a glikolízis anyagcsere, elektron transzport lánc, mitokondriális biogenezis egyes elemeinek gén és fehérje szintű expresszióját, valamint meghatároztuk a sejtek ATP termelését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 223Radium-diklorid (Xofigo) terápia multiplex csontmetasztázist adó prosztata tumor eseténLuterán, Péter; Garai, Ildikó; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Nukleáris Medicina Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Ilyés, Mónika; Berczi, Csaba; Scanomed Kft; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Urológiai KlinikaA prosztata carcinoma a férfiak körében az egyik leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat. Gyakori a csontmetasztázis képzése, mely a betegek életminőségét és a betegség prognózisát jelentősen rontja. Új terápiás lehetőségként alfa-sugárzó Ra-izotóp használata egyes tanulmányok szerint a panaszok mérséklése mellett, a túlélést is növeli. Célul tűztük ki a 223Radium-diklorid terápia hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálatát saját beteganyagon. 35 betegen végzett tanulmányunkban vizsgáltuk a fájdalom intenzitásának változása mellett egyes laborértékek változását is. Ezen laborértékek normalizálódása mellett az esetek többségében jelentős fájdalomcsökkenésről számoltak be a vizsgált betegek. Összességében kimondhatjuk, hogy az általunk vizsgált 223Ra-diklorid terápia jótékony hatással van a betegek életminőségére a csontfájdalom mérséklésén keresztül, emellett elhanyagolható a mellékhatások megjelenése a kezelés során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 3-Amino-1,2,4-Triazol vér kataláz enzim gátlás vizsgálataMatastik, Szilvia; Nyesténé Nagy, Teréz; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bogáti, Réka; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Klinikai Kutató KözpontA kataláz enzim a humán szervezetben a hidrogén-peroxid szabályozásának a fő enzime. Az akatalazémia öröklődő vér kataláz hiány. Az akatalazémia a homozigóta forma, melyben jellemzően a vér kataláz aktivitása kevesebb, mint 8%-a a referens vér kataláz aktivitásnak. A heterozigóta formát hypokatalazémiának nevezzük, melyben a vér kataláz aktivitása a referens vér kataláz aktivitás 50%-a. A kísérletes munkám során a célom a 3-amino-1,2,4-triazol oldattal történő kataláz enzim gátlási módszer kidolgozása irodalmi adatok alapján, valamint a teljes gátlás elérése érdekében a 3-amino-1,2,4-triazol koncentráció beállítása, a gátlási hőmérséklet optimalizálása, szükséges anyagok, paraméterek beállítása, egy mások által is alkalmazható protokoll kidolgozása. További célom, az általam kidolgozott módszert alkalmazva ismert akatalazémiás és hypokatalazémiás minták gátlási vizsgálata és a kapott mérési adatok értékelése. A kísérletes munkám során a kataláz aktivitás méréseket K3-EDTA-val alvadásgátolt vérből végeztem. Olyan vérmintákat használtam fel, melyek vörösvértest száma és hemoglobin koncentrációja a referens tartományon belüli volt. A kataláz aktivitás méréseket spektrofotometriás eljárással, szubsztrát bontási technikával végeztem. Az eljárás során a feleslegben adott hidrogén-peroxidot egy percig reagáltattam az enzimmel, ammónium-molibdenátot alkalmazva sárga színű komplex keletkezik. Az abszorbanciák mérését 405 nm-en végeztem. A kísérletes munkám során 5 akatalazémiás és 8 hypokatalazémiás mintán alkalmaztam a kataláz enzim gátláshoz kidolgozott módszert. Minden esetben a kataláz enzim teljes mértékű gátlását detektáltam. Az akatalazémiás minták kataláz aktivitása a gátlás után a kezdeti aktivitás 0% - 9,93%-ára csökkent, míg a hypokatalazémiás minták kataláz aktivitása a kezdeti aktivitás 3,09% - 18,08%-ára csökkent.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 3D konformális és intenzitásmodulált lokoregionális emlőbesugárzás összehasonlító elemzéseBencze, Viktória Flóra; Besenyői, Mária; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar Onkológiai Intézet, Sugárterápia Nem Önálló Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Tóth, Judit; DE KK Onkológiai KlinikaA DEKK Onkoradiológiai Klinikán nyirokcsomó pozitív emlőtumoros betegek adjuváns sugárkezelése során összehasonlítjuk a hagyományos 3D konformális és intenzitás modulált besugárzástervezés előnyeit és hátrányait, céltérfogat lefedettség és rizikószerv kímélet szempontjából.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 3D nyomtatás és digitális fogászati technológiák űrbéli alkalmazási lehetőségeiMühl, Attila; Maróti, Péter; Egyetemen kívüli; DE--Általános Orvostudományi Kar; Marada, Gyula; Mandel, Iván; Egyetemen kívüli; Egyetemen kívüliFogászat az űrtevékenység, gyógyászati segédeszközök gyártása az űrben, illetve más égitesteken.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 3D nyomtatott fantom fejlesztése CT képminőség vizsgálathozPető, Fanni Beáta; Balkay, László; Kiss, János; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 4 Fr átmérőjű diagnosztikus katéter használhatósága az arteria radialison keresztüli coronaria angiographiábanMátyus, Enikő; Sipka, Sándor; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szűk, Tibor; Zöld, Éva; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati IntézetHáttér és célkitűzések: A diagnosztikus coronaria angiographiaban használt 5 és 6 French méretű katéterek széleskörben elterjedt használata mellett az első 4 Fr átmérőjű ketéterek mindössze néhány évvel ezelőtt jelentek meg. Ebben az 1538 fős tanulmányban célunk a londoni St George’s kórházban végzett coronaria angiographia során használt 4 Fr katéterek használhatóságának vizsgálata volt. Továbbá 76 esetben megvizsgáltuk a heparin előkezelés nélkül végzett angiographia során használt 4 Fr méretű katéterek alkalmazását. A páciensek és módszerek: 488 páciens felvételére sürgős angiographia, míg 1050 betegére elektív beavatkozás miatt került sor. A heparin előkezelés nélküli csoportba olyan esetek közül válogattunk, ahol nem volt szükség ad hoc percutan coronaria interventiora. A beavatkozás után 10 percig tartó kézi kompresszióval, vagy egy kompressziós eszköz arteria radialis fölé helyezésével végezték a vérzéscsillapítást. Eredmények: 1248 esetben (81,14%) végeztek 4Fr átmérőjű katéterrel diagnosztikus coronaria angiographiát transradialis behatolásból. 272 páciensnél (17,69%) vált szükségessé egy nagyobb méretű katéter használata, míg 17 esetben (1,1%) femoralis konverziót végeztek diagnosztikus célból. A sürgős, illetve elektív eseteket tartalmazó csoportok között nem volt szignifikáns különbség a 4 Fr katéter használhatóságát illetően. Az előzetes heparin kezelésben nem részesülők közül 64,47%-uknál (49 beteg) 10 perc kézi kompresszió után elállt a vérzés, komplikáció nem lépett fel. 35,52%-nál (27 beteg) viszont további 10 percnyi kompresszió vált szükségessé, amit kisebb vérzés indokolt. A nagyobb katéterre való váltás és a femoralis konverzió ritkán következnek be. Egy kisebb betegcsoport vizsgálatából kapott eredményeken alapulva elmondhatjuk, hogy ez a technika biztonságosan alkalmazható heparin előkezelés nélkül. Következtetés: A 4 Fr katéterrel végzett diagnosztikus coronaria angiograhia az esetek 81,14%-ában egy biztonságos és sikeres beavatkozás.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 4D CT szerepe a sugárterápiábanSzakácsi, Stella; Szántó, Erika; Onkoradiológiai Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bágyi, Péter; Kenézy Gyula Egyetemi Kórház, Központi Radiológiai DiagnosztikaA négydimenziós computer tomográfia (4D CT) egy olyan képalkotó módszer, aminél a háromdimenziós térbeli leképezéshez időbeli információkat kapcsolunk. Ez a technika lehetővé teszi a fiziológiai folyamatok, a szervek, tumorok mozgásának nyomon követését. Segítségével, nagyobb pontossággal lehet besugarazni mozgó daganatokat a légzési ciklusnak megfelelően. A tüdő daganatok az egyik leggyakoribb rosszindulatú tumorok közé tartoznak. Célkitűzésünk korai stádiumú műtétre, illetve szövettani mintavételre alkalmatlan nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek 4D CT alapú sugárkezelésével szerzett tapasztalataink értékelése volt.