Hallgatói dolgozatok (Kommunikáció- és Médiatudomány)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Kommunikáció- és Médiatudomány) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 611)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1956-os melbourne-i olimpia emlékezete a jelen társadalmában(2013-04-16T11:04:30Z) Fejes, Tamás Pál; Szirák, Péter; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA XVI. nyári olimpiai játékok magyar vízilabdázóinak hőstörténete kiemelkedő fontossága miatt, valamint azáltal, hogy megihlette a populáris kultúrát, kifejezetten kedvező helyzetben van bármilyen más sporteseménnyel szemben, a társadalmi emlékezet tekintetében. De vajon mennyire pontos adatokhoz juthat a társadalom egy szórakoztató filmből, melynek nem az információk hiteles, tényszerű átadása az elsődleges feladata? Valóban eljut széles rétegekhez a film, s így a sportesemény története is? Miért hárul a populáris kultúrára az információk átadása? Az olimpia eseményeinek kontextusba helyezése, majd rövid, tárgyilagos ismertetése után a középiskolás fiatalság körében végzett kérdőíves kutatás segítségével keresem a választ a fentebb feltett kérdésekre. Szerencsére az eseményekkel kapcsolatban nem csak a fennmaradt dokumentumok állnak rendelkezésre, hiszen többen élnek még a résztvevők közül is. Egy hajdani játékossal vagy edzővel, esetleg a mérkőzés egyik magyar nézőjével készített interjú segítségével szeretnék hiteles forrásból képet kapni a több mint ötven éve lezajlott melbourne-i rangadóról. Végül a hivatalos adatokat, a középiskolás fiatalság ismereteit és az egykori résztvevők visszaemlékezését összehasonlítva kívánok következtetéseket levonni az 1956-os sportesemény társadalmi emlékezetére vonatkozóan.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 20. század eleji kávéház mint a művészvilág színpadaTallódi, Emese; Sebestyén, Attila; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja bemutatni a 19. század végi, 20. század eleji pesti kávéházi kultúra jelentőségét. Választ keresek arra, hogy mitől váltak a kávéházak a budapesti polgárok egyik közkedvelt helyszínévé, a társadalmi élet központjává. Amellett, hogy a polgárok nézőpontja szerint vizsgáltam a kávéházi kultúrát, kiemelt szerepet kapott a magyar művészvilág prominens tagjainak jelenléte is. Az írók műveik által, kávéházban való megjelenésükkel, „szereplésükkel” hozták létre a kávéházi irodalmat.Az akkori leghíresebb irodalmi és közéleti kávéházakat helyeztem górcső alá. Három kávéházat mutatok be részletesen; a New York Kávéházat, a Centrál Kávéházat, illetve a Hadik Kávéházról is említést teszek. A kiválasztás releváns aspektusa volt az, hogy irodalmi szempontból mennyire töltöttek be meghatározó szerepet a magyar művész szcéna életében. A kávéházat funkciói szerint vizsgáltam. Az első fejezetemben a kávéházat mint közösségi színteret tanulmányozom. Azt, hogy hogyan alakult át a 18. századtól kezdve a századforduló idejére a köz- és magánszféra elhatárolódása után, Budapest társasági és kulturális élete, mely a kávéházakban zajlott, majd áttérek az irodalmi jelentőségére. Azt igyekszek bemutatni, hogyan ad otthont ez a közösségi színtér az irodalmi életnek és az alkotóknak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2011. március 11-ei japán földrengés reprezentációja az RTL Klub riportjaiban(2013-04-15T07:55:29Z) Hengl, Dóra; Kálai, Sándor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a 2011. március 11-ei japán földrengés médiareprezentációjával foglalkozom. Videókat, beszámolókat is vizsgálok a dolgozatomban. Elemzésem alappilléréül pedig az RTL Klub riportjait választottam. A Fókusz című műsor összes, a japán katasztrófáról szóló vagy ahhoz köthető riportja elemzésre kerül. A dolgozatomban három fejezetben igyekszem körbejárni a fejlődő technika által megváltozott kommunikációt, valamint a média kapcsolatát a katasztrófákkal és a japán földrengésről megjelent magyar riportokat. A különböző részek segítenek megmutatni, hogy hogyan működik a média világa, amelynek fontos a megértése. Fontos szerep jut a társadalomtudományoknak, a szociálpszichológiai vizsgálatoknak és elemzéseknek, hiszen bonyolult és összetett folyamatok zajlanak a médiában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság ukrajnai arculatépítése(2014-04-15T13:07:53Z) Tivadar, András; Fodor, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarA 2012-es EB arculatának, (ország)imázsának kiépítése. Mire fektették az ukránok a hangsúlyt országukat bemutató videóik során. Milyen további promóciós eszközöket használtak. Ukrajna politikai, futballpolitikai és gazdasági tevékenységének bemutatása az EB előtt illetve utána.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 21. század magyar költői?Szőgyényi, Adrienn; Fodor, Péter; DE--Bölcsészettudományi Kar2011-ben készült egy kutatás a magyar emberek zenehallgatási szokásairól. A felmérésből az derült ki, hogy Magyarországon messze a legnépszerűbb műfaj a popzene, a hiphop-ot viszont a megkérdezettek mindössze egyötöde említette csak a kedvencei között. A kutatás megjelenése óta eltelt öt év és úgy gondolom, ez idő alatt sok minden változott a magyar zenei piacon. Mondhatni, egy új korszak vette kezdetét hazánkban a legnépszerűbb zenei stílusokat tekintve. Ha megnézzük, hogy a különböző televíziós és rádiós slágerlisták élén mely előadók állnak; a legnagyobb közösségi portálon, a Facebook-on mely előadókat kedvelik legtöbben; a hazai fesztiválokon mely műfaj képviselői vállalnak oroszlánrészt, érdekes következtetést vonhatunk le: a hiphop underground műfajból egyre inkább mainstream lesz és feltörekvőben van egy egészen új zenei stílus, az úgynevezett pop-rap műfaj. Úgy vélem, erről a régi-új stílusról érdemes beszélni, hiszen a rádiókban, televíziókban, közösségi portálokon és az egyetemi szórakozóhelyeken is rendszeresen találkozunk vele. Továbbá, egyre népszerűbb a Red Bull Pilvaker elnevezésű kezdeményezés, amely nemcsak előadói, de a hiphop, a pop-rap és az irodalom kapcsolata miatt is igen érdekes. Szakdolgozatomban három fő kérdésre kerestem válaszokat. Először is, kíváncsi voltam rá, hogyan is alakult át a hiphop műfaj egy bizonyos szeglete. Másodszor érdekelt, hogy a pop-rap stílus képviselőinek milyen eszközök segítségével sikerült elérniük, hogy egyre többen kedveljék meg a műfajt és a zenéjüket. Végül, de nem utolsó sorban, megválaszolom a diplomamunkám címében feltett kérdést is: nevezhetjük-e korunk költőinek az általam vizsgált előadókat? Dolgozatomban konkrét előadók pályáján mutattam be a jelenséget, közösségi portál vizsgálatot végeztem, felhasználtam az interjúzás módszertanát és dalszövegelemzésre is vállalkoztam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 40-60 éves korosztály közösségi média használataSkorván, Dávid Zsolt; Molnár-Kovács, Dorottya; DE--Bölcsészettudományi KarSzeretném bemutatni, hogy hogyan lett 2020-ban a 40-60 éves korosztály, tehát az X generáció mindennapjainak része az egyik legnépszerűbb közösségi médiafelület a Facebook. Az 1960 és 1980 között születetteknél azt vizsgáltam, hogy hogyan használják a közösségi médiát, milyen gyakorlatok kapcsolódnak hozzá. A dolgozatom témájául azért választottam a közösségi média vizsgálatát, elsősorban a Facebookra korlátozva a 40-60 éves korosztályban, mert a saját tapasztalatom az, hogy egyre inkább teret hódított az idősebb generációk körében is az online közösségi média használata, és az ismerősem között is egyre több ember található meg az említett korosztályból. Kíváncsi voltam, hogy milyen sajátosságok kapcsolódnak e generációk közösségi médiahasználatához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 444.hu hatása a hazai online újságírásraRévész, Béla; Dunai, Tamás; DE--Bölcsészettudományi KarA webes újságírói trendek – mind külsőségekben, mind a tartalom előállításának szempontjából – gyorsan változnak, a közösségi média, a blogrendszerek és az azonnali interakciók megjelenésével pedig már lehetetlen az újságírást kategóriákhoz és szabályokhoz ragaszkodva elemezni. A hazai online sajtó jó ideig nem érezte ezt a megújulási kényszert. Designváltások történtek ugyan, de komolyabb, tartalombeli fejlődés csak elvétve. Az online sajtótermékek zöme olyan volt emiatt, mint egy nyomtatott termék webes megjelenítése. A jeget az Index törte meg, amely Uj Péter vezetésével a 2000-es években egy sor szokatlan, forradalmi újítást vezetett be felületén, különös tekintettel az olvasók interakcióira. Az ötleteket többen másolni kezdték, de az, ami 2013-ban történt, kisebb földrengéssel ért fel a hazai sajtópiacon. Ekkor kezdte meg működését a 444.hu hírportál. A határok, amelyek addig bizonyos mértékig keretbe foglalták az online sajtó hazai működését, hirtelen bizonytalanokká váltak. Az oldal szakított a Magyarországon megszokott struktúrával, és mind külalakjában, mind tartalmi koncepciójában olyan szokatlan és meghökkentő módon kezdte meg a tartalomszolgáltatást, amelyre addig nem volt példa. Dolgozatomban sorra veszem ennek az újszerű megközelítésnek a leglényegesebb elemeit. A vizsgált terület alapvetően a magyarországi mainstream vonalra korlátozódik. Összehasonlítom a !!444!!! stíluselemeit a különböző hírportálokéval, majd a hírtartalom és annak közlési módjának megújítására keresek példákat. Bemutatom, hogyan értelmezi a lehető legtágabban Uj Péter szerkesztői elve a különböző sajtóműfajok közötti átjárhatóságot, s hogy miként definiálja újra a tartalomszolgáltató és a fogyasztó közötti kapcsolatot. Dolgozatomban abból a feltevésből indulok ki, hogy bár logikusan valószínűsíthető egy ilyen méretű reform gyakorlati megvalósításának óriási hatása a hazai online sajtó szereplőire, valójában éppen a reform nagysága és komplex, minden területre kiterjedő rendszere az, amely meggátolja, hogy a magyar mainstream online média a !!444!!! által bemutatott alternatívát maradéktalanul átvegye. Egy ilyen, minden részletre kiterjedő strukturális és szemléletbeli váltásra ugyanis már működő és évek óta prosperáló, jól bejáratott tartalomszerkesztési technikával dolgozó híroldalak jelenleg képtelenek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 501-es Légió Magyarországi HelyőrségeDulovics, Ildikó; Dunai, Tamás; DE--Bölcsészettudományi KarMagyarországon nincs akkora hagyománya és múltja a rajongói közösségeknek, vagy a rajongói rendezvényeknek, mint például Amerikában. Ám ez nem gátolja meg az igazán nagy rajongókat abban, hogy ne is próbálkozzanak az ilyesfajta kultúra meghonosításában. Hazánkban is vannak kisebb-nagyobb rajongói közösségek és rendezvények. Az egyik legjobban működő közösség az 501-es Légió Magyarországi Helyőrsége. Dolgozatomban ezt a közösséget mutatom be a rajongókutatás elméletei segítségével. A közösség leírásához a tagok által kitöltött kérdőíveket és a vezetővel készített interjút használtam. Emellett a rajongókutatás kialakulását, és a rajongókkal, a rajongói közösségekkel kapcsolatos fontosabb elméleteket is bemutatom. Írok – többek közt – a rajongók olvasási gyakorlatairól, kommunikációjukról, a cosplay-ről, az internet rajongói közösségekre gyakorolt hatásairól. Valamint kitérek a kultuszfilm fogalmára, George Lucas és J. J. Abrams szerzőiségére, és a Star Wars filmekkel kapcsolatos véleményekre, elméletekre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 501-es Légió Magyarországi Helyőrségének online reprezentációjaDemeter, Edmond Ferenc; Mészáros, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatomban az 501-es Légió Magyarországi Helyőrségének online kommunikációját és önszervezési technikáit elemeztem részletesen. Ezzel betekintést nyújtok a vizsgált csoport virtuális – aktív – terepeire, a szervezet belső felépítésére és arra, hogy milyen célokra használják az internetet közösségi egységként. Azért választottam ezt a témát, mert egyrészt aktuális, hiszen a mindennapi internethasználat életünk szerves részévé vált. Másrészt hatalmas rajongója vagyok a Star Wars univerzumának, így ennek köszönhetően már tudtam a közösség létezéséről. A vizsgálatomban a virtuális antropológia módszertanát használtam. Interjút készítettem a helyőrség parancsnokával, Tóth Zsolttal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A "fekete bárányok" hatástörténetének kezdetei a magyar sajtóban (1980-1981)Kerek, Tilla Marianna; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA "fekete bárány" kifejezés denotációs szinten mindössze fekete - és ezáltal értéktelenebb - gyapjús állatot jelent, azonban az évszázadok során a fogalomhoz kapcsolódott az ártatlanul vádolt személy szerepe, valamint mára a kívülállóság, a sorból való kilógás érzete is. A magyar populáris kultúrában újabb jelentést társítunk a kifejezéshez, méghozzá a Kádár-rendszer zenei szférájából. A „fekete bárányok” olyan rockzenét játszó együttesek voltak, melyek kevés lehetőséget kaptak a zenei piacon. A definíció azonban nem ennyire egyszerű: a korabeli sajtócikkek szoros olvasása és értelmezése arra mutat rá, hogy a kifejezést sokan és sokféle jelentésben használják, így nem elégedhetünk meg a fentebb említett, szokásos módon használt jelentésével. Ennek a dolgozatnak az a célja, hogy mélyebben feltárja és értelmezze ezt a jelentésbeli diverzitást a sajtó 1980-ból és 1981-ből származó cikkein keresztül, bemutatva azt a folyamatosan változó és bonyolult rendszert, mely a "fekete bárány" fogalmat övezi.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 21. századi magyar könnyűzenei színtérReményi, Réka; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarJelen dolgozat egy iparági elemzés, melynek célja, hogy feltárja és értelmezze a feltörekvő zenekarok láthatóságát, reprezentációját és közönséghez való eljutását a magyar zeneiparban. Elemzem, hogy hogyan befolyásolják a különböző tényezők – beleértve az iparági trendeket, a kommunikációs stratégiákat és a közösségi média hatását – az előadók láthatóságát és képviseltségét a zeneiparban. Vizsgálom a 21. századi magyar könnyűzenei színtér sajátosságait, különös tekintettel a vidéki és a fővárosi zenei szférák közötti különbségekre, illetve elemzem az iparág fejlesztendő pontjait, melyek hazánkban nagyobb támogatásra szorulnak, illetve kitérek a magyar zenészek külföldi szereplésére. Végül az időtállóság és hitelesség fogalmait járom körül a zenei környezetben, valamint a közösségi média kommunikációs stratégiáinak hatását a rajongókkal való kapcsolattartásra és a zenei karrier építésére. Legfőbb kutatói kérdéseim arra irányulnak, hogy egy zenekar hitelessége kockázatnak van-e kitéve, ha kilép az underground közegből a mainstreambe; optimálisabb-e a fővárosi zenei színtérben építeni a zenészi karriert vagy rejt-e lehetőségeket a vidéki zenei szféra; alkotható-e időtálló zene a mai környezetben; végül érdemes-e a magyar előadóknak külföldi színtereken próbálkozni. A záródolgozatban alkalmazott módszertan célja a magyar zenei színtér feltérképezése és elemzése volt, különös tekintettel a feltörekvő zenekarokra és azok helyzetére a magyar zeneiparban.A záródolgozatomhoz két félig strukturált szakmai interjút készítettem a Platon Karataev és a Heavy Brains zenekarokkal, akik évekre visszanyúló tapasztalataikkal és szakmai hozzáértésükkel segítettek mélyebb betekintést nyerni az együttesek életébe, továbbá nagy mértékben hozzájárultak az elemzéshez és az érveléséhez az általam kutatott zenei iparág aktuális kérdéseinek megválaszolásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A beszélgetős műsorok evolúciójáról, avagy a Tóksótól az online interjúkigKovács, Eszter Csilla; Fodor, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom témája a beszélgetős műsorok, talkshow-k térnyerése, átalakulása, ha úgy tetszik evolúciója Magyarországon. A beszélgetős műsorok – ahogy legtöbbször hivatkozni fogok rá – egy sokkal szélesebben értelmezhető, és rengeteg réteggel rendelkező terület, ami az elmúlt közel ötven évben számos változáson ment keresztül. Mondhatnánk, hogy egyértelmű oka ennek a digitalizáció előrehaladása, az új gépek, kütyük, kellékek megjelenése, vagy egyszerűen az, hogy átalakult a társadalom napi médiafogyasztása. De a beszélgetés, mint olyan, az ennyi év után is fent maradt. És hogy hogyan is alakult a műfajnak az evolúciója, hogy hogyan tudott teljesen átalakulni, miközben mégis hordozza az alapvető jegyeket, csak a dolgozat végére fog kiderülni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cancel culture fogalom és jelenség értelmezései a magyar sajtóbanIgaz, Rebeka; Mészáros, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarPályamunkámban azt vizsgálom, hogy a magyar sajtóban milyen értelmezései vannak a cancel culture jelenségnek és fogalomnak. Hipotézisem az, hogy másképp van jelen Magyarországon a köztudatban a jelenség és gyakorlata, mint nyugati országokban (pl. Egyesült Államok), emiatt új értelmezései jelennek meg a médiában. A tézisek igazolásához Glózer Rita Diskurzusok a civil társadalomról (2008) és Jane Stokes A média- és kultúrakutatás gyakorlata (2008) című könyvekben bemutatott diskurzuselemzés és tartalomelemzés módszereit használom fel. Magyar hírportálok, a mandiner.hu és a 444.hu „cancel culture” címkével ellátott cikkeit elemzem: azt a módot vizsgálom, ahogy jelentést hordoznak, ahogy egymásra utalnak, valamint mintázatokat keresek bennük. Általános következtetéseket vonok le a hírportálokon a témában közölt szövegek alapján arról, hogy miként viszonyulnak a jelenséghez és ez miben nyilvánul meg. Példák alapján bemutatom a mandiner.hu és a 444.hu cancel culture értelmezéseit és összehasonlítom ezeket egy általam felállított definícióval, végül ismertetem a dolgozatom eredményeit és levonom ezek alapján a konklúziót. Azt a jelentést fedeztem fel a különböző értelmezések mögött, hogy a vizsgált hírportálok saját nézeteiknek megfelelően mutatják be és értékelik a cancel culture jelenséget, ezzel politikai álláspontjukat és saját igazságukat bizonyítva. Gyakorlatuk gyakran párhuzamba állítható a kritizált cancel culture – és a rajongói kultúra – gyakorlatával, valamint Donald Trump Twitter tevékenységének céljával is, a közvélemény formálásával és egy megmentő kinevezésével – ami maga a hírportál.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Comic-tenger kalózaiKomáromi, Viktória Anna; Énekes, András Előd; DE--Bölcsészettudományi KarA 21. században a képregényipar nagy változásokon ment keresztül. A képregénytípusok és kiadási formák változatossága, a fordított művek elterjedése, és a médium általános elfogadottsága mind lehetővé tették egy új korszak kezdetét. A korszak pedig a maga technikai fejlődéseivel alakította tovább a médiumot, melynek hatására megjelent a digitális képregény. Ma már nehéz olyan mainstream képregényt találni, amely nem digitálisan jelenik meg először. Még nehezebb azonban egy olyat találni, ami nem érhető el valamilyen formában ingyenesen, online. Aligha létezik olyan internetfelhasználó, aki ne vált volna kalózzá az élete során, éppen ezért nem volt célom a kalóztársadalom elítélése, sem a legitim piac dicsőítése. Kutatásomban egy jelenség megértésére fókuszáltam, annak okait tártam fel. Dolgozatomban az alapfogalmak tisztázását követően a legális és illegális oldalakat vizsgálom, majd összevetem a digitális képregények illegális fogyasztásának problémakörét a zeneipar tapasztalataival és egy 2022-es kérdőívvel. Célom megérteni, hogy miért választják az olvasók az illegális felületeket a sokszor teljesen ingyenes legálissal szemben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cudar fogadós múltbéli merengéseBoldizsár, László; Hlavacska, András; DE--Bölcsészettudományi KarA fejezetek és sorrendjük, valamint egymásból következésük tárgyát a tényleges világunkban elhelyezett mivolta határozná meg. Magában foglalja az eddig megjelent kötetek átfogó narratíváját, annak alakulását, irányát, alkalmazásait; itt történik meg A királygyilkos krónikája részletekbe menő összehasonlító elemzése más fantasy műfaj stílusjegyeit vagy fantasyelemeket magukban hordozó művekkel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A debreceni felsőoktatásban megjelenő közösségek kikapcsolódási attitűdjeinek vizsgálata kommunikációs szempontbólTóth, Szilvia; Nagy, Orsolya; DE--Bölcsészettudományi KarA debreceni felsőoktatásban megjelenő közösségek kikapcsolódási attitűdjeinek vizsgálata kommunikációs szempontból Absztrakt A XXI. század felsőoktatási közösségeit is hasonló – különböző kritériumok alapján felállítható – csoportosulások jellemzik, mint amilyenek a gyermekévektől kezdődő társadalmi szocializációs folyamatok (pl. óvoda, gimnázium stb.) során kialakulnak. Ezek a közösségek közös szokások, megegyező habitusok, azonos kultúrába, akár szubkultúrába való tartozás alapján formálódnak. Az említett kollektívák gerincét az azonosság alkotja, és kulcsfogalma az egység – érthető ez értékrendbeli, hovatartozásbeli vagy akár világlátásbeli azonosságokra. Mi történik akkor, ha az adott társaságban, a szociális lehetőségek virágkorát élő időszakban felüti a fejét a tartalmas szocializáció ellensége, és új érzelmi állapotként megjelenik az évtizedek során kialakult, technikai fejlődés által létrejött társas magány, sőt mi több, az addig egy közösséget alkotó egyének elkezdenek széthúzni bizonyos szokások tekintetében? Például a felsőoktatásban eltöltött évek során kínált kikapcsolódási szokások terén – így az emberi kapcsolatok kérdéskörében hamar vízválasztóvá téve az alapjáraton is karakterformáló felsőoktatást mint közösségi mérföldkövet. Hipotézisként feltételezem, hogy a jelenlegi szokások és viselkedési normák tekintetében a debreceni felsőoktatásban megjelenő közösségek kikapcsolódási attitűdjei kommunikációs szempontból visszamaradottak, tehát nincsenek összhangban a pillanatnyi események által megjelenő állapotok a jelenleg fiatalságát élő generáció igényeivel, ami megjelenik a szórakozási szokások kommunikációs tükrében. A kérdőíves módszer segítségével történő kutatásom során fő tekintetben azt vizsgáltam, hogy napjaink elszemélytelenedett társadalmában hogyan, milyen igényeknek megfelelően kapcsolódnak ki a hazai második legnépesebb város felsőoktatásának polgárai, ezt hogyan szervezik, kommunikálják, valamint az egyén szabadidejének eltöltésére mennyire van hatással a környezet. További felmerülő kérdésként boncolgatom mindemellett, hogy létezik-e egyedül történő szórakozás, vagy a társadalmi eseményeken a megszokott kulturális megrögződések alapján túlnyomórészt továbbra is a közösségre helyeződik-e a hangsúly. A hipotézisem alapján felmerülő kérdéseket a kérdéssor eredményei alapján igyekszem alátámasztani vagy cáfolni a debreceni felsőoktatásban megjelenő közösségek kikapcsolódási attitűdjeinek kommunikációs szempontból történő objektív vizsgálata során. Kulcsszavak: felsőoktatás, kikapcsolódás, kulturális sokszínűség, kulturális sokk, társas magány, FoMo, abúzus, atrocitás, kommunikációTétel Korlátozottan hozzáférhető A fluktuáció csökkentésére irányuló szervezetfejlesztési lehetőségek a Campus HotelbenSzalai, Borbála; Sebestyén, Attila; DE--Bölcsészettudományi KarA szervezetek megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele az átlátható kommunikáció és a folyamatos fejlesztés. Dolgozatom témájául az UD Hotels Kft. Campus Hotel nevű egységének belső működését választottam, kiemelten a recepciót, azaz a legnagyobb létszámú szerkezeti egység munkáját, szervezetben betöltött szerepét és helyzetét. Az utóbbi években a recepciót érintően egyre jobban érvényesült a fluktuáció, valamint ennek egyik következményeként a munkavégzés gördülékenységében is felfedezhető a nehézségek szaporodása. Dolgozatom ezt a problémakört járja körül a recepció munkájának részletezésével, az akadályok feltárásával, valamint a javaslatot teszek e problémák megoldására is. Ennek folyamán külön figyelmet fordítok a szervezeti kultúra strukturált fejlesztésére és a dolgozókat érintő képzési programok kidolgozására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Formula-1 digitalizációja és a magyar tartalomgyártásCsomos , Roland; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA Forma-1-es közvetítések folyamatosan feszegették az innováció határait. Megjelentek a virtuális és kiterjesztett valóság élményei, amelyek a nézők számára magával ragadó és interaktív módot kínálnak a versenyekkel való foglalkozásra. Ezek a technológiák lehetővé teszik a rajongók számára, hogy 360 fokos nézeteket fedezzenek fel, további versenystatisztikákhoz férjenek hozzá, és még szimulált köröket is megtapasztaljanak a pályákon. A Forma-1 globális vonzereje helyi közvetítésekhez vezetett, a közvetítéseket a regionális preferenciákhoz igazították. A többnyelvű kommentárok, a speciális műsorok és a különböző közönségeket kiszolgáló elemzések jelentősen hozzájárultak a sportág világméretű népszerűségéhez. Magyarországon évről évre rekordmennyiségű ember látogat el személyesen a helyszínre, viszont évről évre a tévék előtt nézők száma is növekszik. A magyar médiában és köztudatban egyre elterjedtebb és népszerűbb a Formula-1 gondolata. A nézők fiatalodnak, egyre több gyerek és tinédzser követi itthon ezt a sportot, amíg az elmúlt évtizedekben ez az idősebb, késő húszas, korai harmincas éveikben járó férfiakra volt jellemző. Dolgozatomban a következő két témát vizsgálom: 1. Hogyan hódította meg a Formula-1 a digitális média világát? 2. Milyen médiafogyasztási szokásokat azonosíthatunk a Formula-1 kapcsán Magyarországon?Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Genshin Impact online közösségeiBodnár, Sára; Nagy, Orsolya; DE--Bölcsészettudományi KarA nagy sikerű Genshin Impact videójáték aktív rajongói táborral rendelkezik. A megjelenését követően ez a kör bővült, mely a játékélmény mellet a világhálón megjelenő tartalmak tudatos fejlődésének köszönhető. A játékosok több internetes felület lehetőségeit kihasználva teremtenek online közösségeket. Dolgozatomban a játék hivatalos médiaipari platformjának (Youtube) tartalmát és felhasználók hozzászólásait elemzem. Emellett egy önszerveződő rajongói közösség (Reddit) bejegyzéseit vizsgálom. Kacsuk Zoltán, Henry Jenkins, Guld Ádám és Glózer Rita munkáik nyomán szeretnék választ kapni arra, hogyan viselkednek a tanulmányozott felületeken, hogyan értelmezik a szövegeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gésakultúrával kapcsolatos diskurzusok vizsgálata a közösségi médiábanNagy, Szidónia Johanna; Nagy, Orsolya; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja, hogy a japán kultúra egy részét, a gésakultúra helyzetét vizsgáljam a nyugati társadalom perspektívájából. Abból az előfeltevésből indultam ki, hogy a fejlettebb, modernizált országok esetében már egyre kevésbé észrevehető a tradicionális események, a hagyománytisztelés, a szabálykövető értékek megőrzése, emiatt segítség nélkül nehezen tudunk megismerni egy ennek a normáknak megfelelő nemzetet és annak kulturális jegyeit. egy adott nemzet vizsgálatára fókuszálni, hanem egy kiterjesztett, globális kutatás. Médiakutatóként fontosnak tartom, hogy egy kultúra se legyen tévesen megítélve, ezért felelősnek érzem magam a gésakultúra helytelen megítélésének helyreállításában.