Hankóczy Jenő Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Mezőgazdaságtudományi Kar
Hankóczy Jenő Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola
(megszűnt 2015. augusztus 31.)
Böngészés
Hankóczy Jenő Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 90)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Accumulation of selenium in the main parts of crops grown in soils and hydroponicsGarousi, Farzaneh; Kovács, Béla; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaSelenium (Se) is an essential nutrient for many organisms, but also toxic at higher levels. Se deficiency is one of the urgent questions. Around 15% of the world’s population is estimated as Se deficient in various degrees. Se is a vital component of aminoacids, selenoproteins, and selenium-binding proteins that can easily transform into aminoacids instead of sulphur (S). Among different Se supplementation options, diet is the principal route even for animals and humans. Most people obtain virtually all of their Se from the foods they eat. In plant and animal tissues, Se is found mostly bound to proteins. Considering the diet, plants have outstanding importance. They may be used both to provide dietary Se in areas of Se deficiency, and to clean up Se pollution from seleniferous areas. Plant foods are the major dietary sources of Se in most countries throughout the world, and Se imbalance in the soil-plant system can lead to production of Se-deficient food with negative consequences for human and animal nutrition. However plants don’t need Se to keep the normal metabolism, they can transform inorganic Se to organic selenoaminoacids and their derivatives. Beside the advantages for humans and animals, Se improves plant growth and other physiological parameters. Our new scientific results were: Sunflower has high Se accumulation capacity and has a high Se tolerance capacity in phytoremediation cultures and also as a Se-hyperaccumulator; by up taking near 1800 mg kg-1 (in range) in shoots can be a valuable plant for agricultural industry, phytoremediation processing and biofortification. 3 mg kg-1 of SeIV significantly increases green pea growth biomarkers and protein content in the leaves significantly by 17% and also selenomethionine (SeMet) is the major species especially in shoot and the only organic selenium form in lower SeIV concentration range. Elevated dosage of SeIV (≥30 mg kg-1) results inhibitive effects on growth and protein content and causes higher accumulation of inorganic Se in forms of SeVI and SeIV along with selenocysteine (SeCys2).Tétel Szabadon hozzáférhető Az articsóka (cynara scolymus l.) és a görögszéna (trigonella foenum-graecum l.) extraktumok kémiai térképezése és élettani hatásaik vizsgálata in vitro és in vivo modell rendszerekbenVigh, Szabolcs; Kovács, Béla; Máthé, Endre; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Élelmiszertudományi IntézetA disszertációmban azokról a kutatásokról számolok be, amelyek az articsóka és a görögszéna beltartalmi értékei, illetve élettani hatásai közötti összefüggésekre irányulnak. Első lépésként vizes és alkoholos extraktumokat készítettem szárított articsókalevélből és görögszénamagból, majd tanulmányoztam azok bioaktív hatóanyagait (UHPLC-ESI-MS), valamint meghatároztam összpolifenol- és összflavonoid-tartalmukat, illetve in vitro antioxidáns kapacitását (UV-VIS spektrofotométer). Az articsóka és görögszéna extraktumok élettani hatásait tanulmányozva megállapítottam, hogy a vizes és alkoholos kivonataim nem befolyásolják kedvezőtlenül a Drosophila melanogaster életképességét, azaz in vivo nem citotoxikusak és nem növelik meg sem a kromoszómatörések sem a pontmutációk gyakoriságát, vagyis nem genotoxikusak (SMART tesztrendszer). Továbbá megállapítottam, hogy a vizes és alkoholos kivonatok eltérő módon befolyásolják a humán emlőkarcinoma sejtvonalak életlépességét (MTT viabilitás/proliferációs teszt). A vizes extraktumok bifázisos hatása egyszerre utal kis koncentráció esetén az adaptív stresszválaszok hatékonyságának növelésére, míg nagy koncentráció esetén a proliferáció gátlásra. Az alkoholos extraktumok erőteljes in vitro citotoxicitása pedig apoptózis által indukált sejthalálra enged következtetni. Mindent egybevetve, a kísérleti eredményeim arra utalnak, hogy mind az articsóka, mind a görögszéna extraktumok genotoxicitás nélküli tumorellenes hatása egy olyan alap, amelyre ráépíthetők ezen növények humán prevenciós és/vagy terápiás alkalmazásai.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az atrazin degradációja különböző tulajdonságú talajokbanBorbély, Jánosné; Győri, Zoltán; Varga, Mária; Növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem ATC Mezőgazdaságtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Az állománysűrűség hatása a napraforgó hibridek termésmennyiségére, termés-biztonságára és minőségéreSzabó, András; Pepó, Péter; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaA napraforgó állománysűrűségének kialakításában agroökológiai, biológiai és agrotechnikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. A napraforgó hibridek tőszámreakciója eltérő. Egyes hibridek a tőszám változására kevésbé, más hibridek érzékenyebben reagálnak. Különböző évjáratokban a különböző napraforgó hibridek optimális tőszámsűrűsége eltérő. Hazánkban a napraforgó termésmennyiségét és minőségét elsősorban a gomba kórokozók veszélyeztetik, míg a vírusos és baktériumos megbetegedéseknek alárendelt szerepe van. A kísérletet a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén végeztük. A kísérleti telep Debrecentől 15 km-re a 33-as számú út mellett helyezkedik el a Hajdúsági Löszháton. A hét éves kísérletsorozatban minden évben 10 hibrid szerepelt. A kísérletek során összesen 25 hibridet vizsgáltunk. Agroecological, biological and agrotechnical factors all influence the crop density of sunflower. The reaction of sunflower hybrids on crop density change is different. Some hybrids are more some are less sensitive to this parameter. In different crop years, the crop density optimums of the different genotypes are also different. In Hungary, the yield and quality is primarily determined by fungal infections, while viruses and bacteria are less important. The research was conducted at the Látókép farm and Regional Research Institute of the University of Debrecen, Centre of Agricultural Sciences. The research institute is situated by Road 33, 15 km from Debrecen in the Hajdúság. The duration of the experiment was seven years, 10 hybrids were examined in each year.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az évjárat hatása az őszi búzafajták agronómiai tulajdonságairaÁgoston, Tamás; Pepó, Péter; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--A hajdúsági tájkörzetre jellemző ökológiai körülmények között a kísérletben vizsgált öt tenyészévet figyelembe véve az átlagos terméseredmények és a Győri-féle Z-index segítségével meghatározott komplex minőségi mutatószám alapján a korai érésű GK Garaboly, az Ukrainka, a GK Kalász, a GK Verecke és az Mv Palotás, a középérésű GK Cipó, az Mv Magvas, a GK Miska és a GK Petur, illetve a kései Ludwig képes jó terméseredmény és jó minőség együttes elérésére. Under the ecological conditions of the Hajdúság region, based on the complex quality parameters determined by the average yields and Győri’s Z-index, the following varieties can achieve good yields and good quality at the same time: the early maturing GK Garaboly, Ukrainka, GK Kalász, GK Verecke and Mv Palotás, the mid-season GK Cipó, Mv Magvas, GK Miska and GK Petur, and the late Ludwig.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az NPK műtrágyázás és a különböző genetikai adottságú kukoricahibridek termésmennyisége, valamint minősége közötti összefüggés vizsgálataEl Hallof, Nóra; Sárvári, Mihály; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--Kutatásaimat Debrecenben, a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Növénytudományi Intézet Bemutatókertjében, 2004, 2005, 2006 években beállított kukorica műtrágyázási kísérletben végeztem. A kísérletben a kontroll parcellák mellett 5 trágyaszinten vizsgáltam 10 különböző genetikai adottságú és tenyészidejű kukorica hibrid termőképességét, természetes tápanyagfeltáró és -hasznosító képességét, vízleadás dinamikáját és betakarításkori szemnedvesség tartalmát. A három év alatt értékeltem az NPK műtrágyázás hatását a fotoszintetikus aktivitásra, levélterületi-indexre, valamint a keményítő-, nyersfehérje- és nyersolajtartalomra. A kísérlet a kontroll (műtrágyázás nélküli) kezelés mellett három ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben került beállításra.I carried out my research in a maize fertilization experiment set up at the Demonstration Garden of the University of Debrecen Centre for Agricultural Sciences and Engineering, Institute of Plant Sciences in 2004, 2005 and 2006. In the experiment, I studied the yielding capacity, natural nutrient uptake and utilization, water release dynamics and grain moisture content at harvest for ten maize hybrids with different genetic qualities and vegetation periods at five fertilization levels. During the three years, the effect of NPK fertilization on the photosynthetic activity, leaf area index and starch, raw protein and raw oil content of hybrids was evaluated. The experiment was set up in three repetitions (in addition to the control without fertilization) in a randomized block design.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az olasz szerbtövis (Xanthium italicum Mor.) versenyképessége, allelopátiája és a védekezés lehetőségeiDávid, István; Radócz, László; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--A világ számos pontján már régóta nehéz feladat elé állítják a növénytermesztéssel foglalkozókat a szerbtövis fajok (Xanthium spp.), más régiókban, pl. Magyarországon, az utóbbi évtizedekben kerültek a legveszélyesebb gyomnövények közé. A szerbtövis fajok (Xanthium strumarium L., X. italicum Mor., X. spinosum L.) magyarországi előretörése a 60-as évektől vált látványossá, amikortól kezdve az évtizedenként elvégzett országos gyomfelvételezések alkalmával az említett fajok által fertőzött terület és a borítási értékeik is megtöbbszöröződtek. Térhódításuk legjellemzőbb a kapás kultúrákban, melyek közül hazánkban a kukorica, napraforgó cukorrépa a legjelentősebb, a világ más pontjain ehhez társul még a szója, gyapot, földimogyoró, bizonyos esetekben a legelőterületek. A művelt területeken okozott kártétel mellett azonban nem szabad megfeledkezni elsősorban az olasz szerbtövis, mint inváziós faj, folyók (Magyarországon főleg a Tisza és mellékfolyói) hullám és árterein, természetes társulásokban való előrenyomulásáról sem. All over the world cocklebur species cause severe problems mainly in row crops, but their damage can be considerable on pasturelands and as invasive species in natural communities as well. Therefore, several authors study the biology, competitiveness and the regulation potentials of the Xanthium genus. The competitiveness of cocklebur species has mainly been studied in maize and soybean, as these are the two largest cultures endangered by cocklebur; however, there is little information on its competition with other cultivated plants. As cocklebur spreads in Hungary, such an investigation on other cultures (e.g. sugar beet, sunflower) would be useful. Besides the widespread examination of competition ability, a relatively less intensively studied area is the allelopathy of cocklebur, although its existence has been identified for a long time. Therefore, the role of allelopathy in the competitiveness of the species has not yet been clarified.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az öntözés hatása a burgonya (Solanum tuberosum L.) fajták termésmennyiségére és minőségéreZsom, Eszter; Sárvári, Mihály; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--Kutatásaink során az öntözés hatását vizsgáltuk a burgonyafajták termésmennyiségére, a gumótermés frakciónkénti megoszlására, vizsgáltuk a gumók egyes beltartalmi paramétereinek (víz alatt mért tömegérték, szárazanyagtartalom, keményítőtartalom, redukáló cukortartalom ill. a gumók makro-, mezo- és mikroelemtartalmának) alakulását, valamint sütési színindexet számoltunk. A kísérletben hazai (Góliát, Hópehely, Kánkán, Lilla, Százszorszép, White Lady) és holland nemesítésű fajták (Desirée, Kondor, Kuroda) egyaránt szerepeltek. In our research, we studied the effect of irrigation on the yield of potato cultivars, the distribution of tubers among the different size categories, changes in the inner content parameters (mass measured under water, dry matter content, starch content, reducing sugar content, macro-, mezo- and microelement content) and the fry color index. Both domestic (Góliát, Hópehely, Kánkán, Lilla, Százszorszép, White Lady) and Dutch cultivars (Desirée, Kondor, Kuroda) were involved in the experiment.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az őszi búza minőségére ható tényezők számszerűsítéseSipos, Péter; Győri, Zoltán; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--Fajtaösszehasonlító tartamkísérletből származó búzafajták lisztmintáinak minőségvizsgálati eredményeit felhasználva végeztem statisztikai elemzést annak céljából, hogy számszerűsítem az időjárási részparaméterek és műtrágyázás hatását hatását a fehérjetartalomra, nedves sikér tartalomra és terülésre, vízfelvételre, sütőipari értékszámra, Hagberg-féle esésszámra, illetve az alveográfos W-értékre. A dolgozat második részében az őszi búzaszemben az érés alatt lejátszódó folyamatok megismeréséhez a vizsgáltam érésben levő őszi búza szemtermésben lejátszódó minőségi változásokat. I made statistical analysis on flour samples from a variety comparison field experiment to quantificate the effects of weather parameters and mineral fertilization on protein content, wet gluten content and expansiveness, baking value, water absorbtion, Hagberg falling number and alveographic W value. In the second part of dissertation I examined the changes of quality parameters of maturing winter wheat grains to get know on the processes of the maturing cereal grain.Tétel Szabadon hozzáférhető Bentonit és zeolit hatása savanyú homoktalajok tulajdonságaira és biológiai aktivitásának változásáraTállai, Magdolna; Kátai, János; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --Összefoglalás Kutatásaink során szántóföldi és tenyészedényes körülmények között vizsgáltuk, hogy a bentonit és zeolit különböző dózisai hogyan befolyásolták a kedvezőtlen vízgazdálkodással rendelkező, savanyú, homok textúrájú talajok nedvességmegtartó képességét, és a talaj néhány kémiai és mikrobiológiai tulajdonságát. A tenyészedényes kísérletben tesztnövényünk az angolperje (Lolium perenne L.) volt, melynek biomassza mennyiségét is meghatároztuk. A szántóföldi, kisparcellás kísérlet a DE AGTC Nyíregyházi Kutatóintézetének kísérleti parcelláin 2002-ben került beállításra, míg tenyészedényes kísérletet a DE AGTC Agrokémiai és Talajtani Intézetének tenyészházában állítottuk be, 2007-ben. A szabadföldi kísérlet talajtípusa kovárványos barna erdőtalaj, míg a tenyészedényes kísérlet talajtípusa humuszos homok (Pallag) talaj volt. A bentonitnál a közepes dózisok (10 t ha-1), a zeolitnál a nagy dózisok (20 t ha-1) bizonyultak kedvezőbbnek a talajok fizikai és kémiai tulajdonságaira. A vizsgált talajmikrobiológiai tulajdonságokat mind a szabadföldi, mind a tenyészedényes kísérletben a bentonit közepes dózisa (10 t ha-1), a zeolit kis és közepes dózisa (5-10 t ha-1) serkentette. A növényi biomasszát a 10-15 t ha-1 dózisok növelték szignifikánsan. A változók közötti összefüggések feltárása során mindkét kísérletben tapasztaltunk néhány közepes és szoros összefüggést a vizsgált talajtulajdonságok és a növényi biomassza mennyiségi alakulása között. A faktoranalízis vizsgálat azt bizonyította, hogy a talajban lejátszódó folyamatokat leginkább a talaj kémhatásának megváltozása, illetve a talaj tápanyagtartalma, és ezen belül is a talaj nitrát-N tartalma, és a nitrát-feltáródásának mértéke határozza meg. Ezeken túl jelennek meg az enziaktivitások, illetve a különböző fiziológiai csoportok súlya a különböző talajtulajdonságok megváltozásában. A tenyészedényes kísérleti eredményeink alapján a kezelések utóhatásait tanulmányozva az idő függvényében megállapítottuk, hogy a bentonitnak szignifikánsan serkentő hatása - a dózisoktól függetlenül - a vizsgálati évek első két évében az esetek közel 50%-ban érvényesült. Az esetek többségében - hasonlóan a bentonit hatásához - a zeolit serkentő hatása is az első vizsgálati év során érvényesült a legnagyobb mértékben. A zeolit hatástartama hosszabbnak bizonyult a vizsgálati évek folyamán, mint a bentonité. Mind a bentonit, mind a zeolit megfelelő dózisa javította a kedvezőtlen vízgazdálkodású, valamint csekély tápanyagtőkével rendelkező és tápanyagszolgáltató képességű homoktalajok általunk vizsgált tulajdonságait, s a fizikai és kémiai tulajdonságok javulása a talaj mikrobiológiai életére is kedvező hatással volt. In our research we examined the effect of the different doses of bentonite and zeolite – as perspective amelioration substances of sandy soils – on the moisture content, the water holding- and fixing capacity, and some chemical and microbiological proporties of an acidified sandy soil in field and small-pot experiments. The test plant was the perennial rye-grass (Lolium perenne L.), and quantity of the dried biomass of it was measured. A sandy soil amelioration field experiment was carried out by the Research Settlement of UD CASE (University of Debrecen, Centre for Agricultural and Applied Economic Sciences) Research Institute of Nyíregyháza in 2002 with the different dose of bentonite, while the pot experiment was set up in 2007 in the UD CASE Institute of Agrochemistry and Soil Science with the increasing dose of bentonite and zeolite. In the field of the bentonite experiment the examined soil type was brown forest soil with thin layers of clay substances, the “kovárvány”, while soil type of the pot-experiment was humus sandy soil of Pallag. The examinations were made in the chemical and microbiological laboratories of the Institute. The medium doses of bentonite (10 t ha-1), and the large dose of zeolite (20 t ha-1) proved to be more favourable on the soil physical and chemical characteristics. In all the field and small-pot experiment the medium dose of bentonite (10 t ha-1), and the small, medium dose of zeolite (5-10 t ha-1) stimulated the examined microbial soil parameters. The test plant biomass was increased by 10-15 t ha-1 doses significantly. Correlation analysis was made to seek relations among the different parameters on the bases of the soil physical, chemical, and microbiological results and the dry matter of plant biomass. The factor analysis proved that soil processes were mainly influenced by the changing of acidity and nutrient content of soil, especially the nitrate-N content, and the nitrate-exploration of soil. On the bases of the experimental results, the after-effect of treatments were studied of the function of time and regarding the bentonite in the 50%-of the cases the stimulating effect was experienced in the first two years. In the third and fourth years the stimulating effect of this amendment on the soil properties reduced by 50%. The stimulating effect of zeolite was found to be the most intensive in the first year. The effect of duration of the zeolite proved to be longer during the examination years, than the bentonite. We can stated that the proper doses of Bentonite and Zeolite ameded the proporties of the examined sandy soil with unfavourable water- and nutrient management; the improved physical and chemical soil properties had favourable effect on the soil microbiological life.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Biológiai aktivitás változása integrált almaültetvény talajábanVarga, Csaba; Helmeczi, Balázs; Növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; Debreceni EgyetemTétel Korlátozottan hozzáférhető A búza minőségének vizsgálata betakarítástól a felhasználásigGyőriné Mile, Irma; Pepó, Péter; Mile, Irma; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--Kutatási célom volt annak vizsgálata, hogy a különböző minőségi mutatók változnak-e és ha igen hogyan, a tárolás időtartama alatt. E cél megvalósításához, a Magyarországon szokásos és általánosan vizsgált minőségmutatókon túl az alveográfos-, az esésszám- és a szedimentációs értékek meghatározását is elvégeztük a betakarítást követő tárolási időszak alatt. Az egyik megválaszolandó kérdés, hogy négy új, kiváló malmi minőségű búzafajta (Mv – Magvas, Mv – Pálma, Mv – Emma, Fatima) megtartja-e a betakarításkori minőségét a tárolás időtartama alatt. A másik eldöntendő kérdés az volt, hogy hogyan viselkedik a 16% nedvességtartalmú búza a tárolás során. The aim of my research was to find out whether the different quality parameters change during the storage period, and if they do how they come about. In order to realise this objective, apart from the parameters usually and generally tested in Hungary, alveograph and falling number reading were obtained as well as sedimentation values were determined during the period following the harvest. One of the questions to answer was whether the four new wheat varieties with high quality milling parameters (Mv – Magvas, Mv – Pálma, Mv – Emma, Fatima) would preserve their harvest qualities during the storage period. The other question to be determined was how winter wheat with a moisture content of 16% would behave during the storage period since it is a well-known fact that in the case of old varieties difficulties emerged during storage when the moisture content exceeded 15%.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A ciklikus hidroxámsavak biológiai hatásai, szerepük a mikroelem-felvételben és a mikroelem-toleranciábanMakleit, Péter; Pethő, Menyhért; Növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem ATC Mezőgazdaságtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető A Cryphonectria Parasitica (Murrill) M.E. Barr kárpát-medencei szubpopulációinak vizsgálataTarczali, Gábor; Radócz, László; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--Kutatásaink céljául tűztük ki a következőket: 1. Az említett kárpát-medencei területek alapos vizsgálatát a betegség jelenlétére vonatkozóan, a fertőzöttség mértékének felmérését szelídgesztenyén és tölgy fajokon. A begyűjtött kéregminták alapján a kórokozó törzseinek laboratóriumi beazonosítását. Az azonosított kórokozó törzsek konverziós vizsgálatát hipovirulens törzsekkel. Patogenitási vizsgálat elvégzését különböző tölgy fajokon. Main goals of our studies were the followings: estimating damages caused by Cryphonectria parasitica in the Carpathian-Basin (in Romania, in Ukraine, in Slovakia and in Hungary), laboratory investigations of the collected samples and isolates, pathogenical examination on branches of different oak trees, examinations using by hypovirulent strains to study their capacity for the practical biological protection, evaluation and analysis of the results achieved.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Cseresznyefajták intenzív termesztésre való alkalmasságának összehasonlító vizsgálataKirály, Katalin; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--A cseresznyetermesztésben a legnagyobb kihívást a kiváló gyümölcsminőség megteremtése mellett a kisméretű, intenzív koronaformák alkalmazása jelenti. A külföldön bevált mérsékeltebb növekedésű alanyok nagyobb hányada sajnos nem biztosít megfelelő mértékű fa-méretcsökkentést, emellett sok közöttük aszály és / vagy fagyérzékeny, és sok esetben a nemes fajtákkal kompatibilitási problémák is adódhatnak. Esetenként gyors elöregedést, regeneráció csökkenést okoznak, ezért fontosnak tartjuk a hagyományos erős növekedésű alanyok alkalmazásával az intenzitásnövelés összefüggéseinek vizsgálatát. A tapasztalatok szerint, az erős növekedésű alanyok esetében lényegesen jobb a regeneráció (termőrész megújulás, új növedékek képződésének gyakorisága), mint a gyengébb növekedésű alanyoknál. A Pallagi Kertészeti Kísérleti telepen 2000 - 2006. között sajmeggy (Prunus mahaleb) alanyú, 4 x 1 m térállású, füzérorsó koronaformájú ültetvényben 20 cseresznyefajtát és -hibridet vizsgáltunk. Fő célkitűzésünk volt az intenzív termesztésre alkalmas fajták, illetve azon fajtatulajdonságok meghatározása, amelyek lehetővé teszik a rendszeresen nagy, jó minőségű termések biztosítását, valamint a fák hosszú távon történő térben, ill. kézbentartását. Apart from producing excellent quality, the greatest challenge in sweet cherry production is to achieve a small, dense crown size. Most of the rootstocks which are used in other countries to produce moderate growth do not reduce size enough in Hungary. Furthermore, many of these rootstocks are sensitive to drought and/or frost and, in many cases, there are compatibility problems with the grafted cultivars in Hungary. In some cases, practical experience with dwarf rootstocks has shown that senescence is rapid and regeneration ability is reduced. Therefore we pass for important examination the relationship between increasing intensity and applying traditional, strong growth rootstocks. According to previous experience, rootstocks with strong growth have significantly better regeneration ability (for example of the productive parts, frequency of new branch formation) at maturity than rootstocks with weaker growth. At the research station of the University of Debrecen in Pallag, we examined 20 sweet cherry cultivars and hybrids on Prunus mahaleb rootstock, in a 4m x 1m spacing pattern, on string spindle crown form, between 2000 and 2006. Our main aims were to identify those cultvars and characteristics that assure a consistently large and good quality crop over a long period to keep the trees in space and in hand.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cukorrépa termésmennyiségének és -miniségének alakulása levélkezelések hatásáraUngai, Diána Kinga; Győri, Zoltán; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--Szántóföldi kísérleteinkben elsősorban a növénytáplálás kérdésére helyeztük a hangsúlyt. Kísérleteinket Hajdúböszörményben két termőhelyen, négy ismétlésben állítottuk be. A kísérleti terület parcelláin 6-6 kezelést végeztünk levéltrágyázás formájában. A kísérleti években cukorrépa gyökérmintát, valamint levélmintát gyűjtöttünk be. Vizsgálataim egyik célkitűzése volt a kezelések hatásának értékelése a cukorrépa gyökértermésére, cukortartalmára, a káros nemcukoranyagok mennyiségére, a veszteségek alakulására (abszolút- és relatív veszteség), és nem utolsósorban a cukorhozamra. Eredményeim másik nagy csoportját a levél-, valamint a gyökérpépanalízis során kapott adatok statisztikai értékelése alkotja. The experiments have been conducted in Hajdúböszörmény on two cultivation sites in four replicates. The experiment has been conducted in two years, in 2005 and in 2006. During the research years sugar beet roots and leaf samples have been taken. One of my objectives was to evaluate the effect of the foliar treatments on the root yield, sugar content, the content of harmful non-sugars, losses (absolute and relative) and last but not least on sugar yield. Another important group of our results is the evaluation of leaf and beet analysis data.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cukorrépa termésmennyiségének és –minőségének alakulása levélkezelések hatásáraUngai, Diána; Győri, Zoltán; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--Szántóföldi kísérleteinkben elsősorban a növénytáplálás kérdésére helyeztük a hangsúlyt. Kísérleteinket Hajdúböszörményben két termőhelyen, négy ismétlésben állítottuk be. A kísérleti terület parcelláin 6-6 kezelést végeztünk levéltrágyázás formájában. A kísérleti években cukorrépa gyökérmintát, valamint levélmintát gyűjtöttünk be. Vizsgálataim egyik célkitűzése volt a kezelések hatásának értékelése a cukorrépa gyökértermésére, cukortartalmára, a káros nemcukoranyagok mennyiségére, a veszteségek alakulására (abszolút- és relatív veszteség), és nem utolsósorban a cukorhozamra. Eredményeim másik nagy csoportját a levél-, valamint a gyökérpépanalízis során kapott adatok statisztikai értékelése alkotja. The experiments have been conducted in Hajdúböszörmény on two cultivation sites in four replicates. The experiment has been conducted in two years, in 2005 and in 2006. During the research years sugar beet roots and leaf samples have been taken. One of my objectives was to evaluate the effect of the foliar treatments on the root yield, sugar content, the content of harmful non-sugars, losses (absolute and relative) and last but not least on sugar yield. Another important group of our results is the evaluation of leaf and beet analysis data.Tétel Szabadon hozzáférhető Eltérő genotípusú kukorica hibridek tápanyag reakciójának és minőségének vizsgálata csernozjom talajonKarancsi, Lajos Gábor; Pepó, Péter; Bársony, Péter; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Hankóczy Jenő Doktori IskolaA vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Látóképi Kísérleti Telepén beállított, kisparcellás kísérletben végeztük 2012. április-2014. október között. A kísérlet keretein belül különböző genotípusú kukorica hibridek tápanyagreakcióját és minőségét vizsgáltuk. A kukoricatermesztésben is felértékelődött a hibridválasztás és az agrotechnika szerepe. Továbbá nagyon fontos gazdasági és környezetvédelmi kérdéssé vált a műtrágya felhasználás is. Kutatási témám fontosságát az jelenti, hogy adott talajviszonyok mellett meghatározzuk a köztermesztésben lévő néhány kukorica hibrid optimális műtrágya igényét, ezáltal csökkentsük a környezet terhelését az optimális műtrágyaadag meghatározásával, ugyanakkor a kukorica hibridek genetikai potenciáljának jobb kihasználásával nagyobb terméseket érjünk el. A kísérlet folyamán arra kerestük a választ, hogy a különböző évjáratok, genotípusok és eltérő mennyiségű műtrágyaadagok hogyan befolyásolják a termésmennyiséget és minőséget, milyen mértékben változtatják meg a vizsgált fiziológiai paraméterek értékét.Tétel Szabadon hozzáférhető Eltérő genotípusú kukoricahibridek szemtermésének szárazanyag beépülés és vízleadás dinamikájaDobos, Attila; Nagy, János; Növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE----ATC MTKTétel Szabadon hozzáférhető Eltérő típusú talajokon termesztett búza szeléntartalmának és szelénformáinak vizsgálata románia különböző tájegységeinTamás, Melinda; Csapó, János; Tamás, Melinda; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola2008-2010 között egy román és magyar kutatási téma keretében vizsgáltam Dobrogea-Bărăgan vidékéről, 16 típusú talajról származó 35 talajmintát, 35 darab búzanövényt és 35 darab búzamag minta összesszelén-tartalmát, talajminták pH-ját és szervesanyag-tartalmát. 2009-ben és 2010-ben pedig a Csíki medencében, 16 ugyanolyan talajtípusról származó 48-48 darab, búzanövény és búzamag összesszelén- és SeMet-tartalmát és 48 darab talaj pH-ját és szervesanyag-tartalmát. A Dobrogea-Bărăgan vidékéről származó búzafű és búzamag valamint a talajminta szeléntartalmát vizsgálva megállapítottam, hogy igen szoros a talaj és az ugyanazon a talajon termesztett búzafű és búzamag közötti összefüggés. Megállapítottam, hogy a Dobrogea-Bărăgan vidékén és a Csíki-medencében azonos talajtípuson történő termesztés esetében a búzafű és a búzamag szeléntartalma és SeMet-tartalma között igen szoros összefüggés van. A Csíki-medencében, mind a Dobrogea-Bărăgan vidékén különböző típusú talajok pH-ja és szervesanyag-tartalma, a rajtuk termesztett búzafű és búzamag összesszelén-tartalma és SeMet-tartalma között szoros összefüggés van. Megállapítottam, hogy mind a Csíki-medencében, mind a Dobrogea-Bărăgan vidékén különböző típusú talajok, a rajtuk termesztett búzafű és búzamag összesszelén-tartalma és SeMet-tartalma tekintetében azonos sorrendet mutatnak, tehát a szeléntartalmat, tájegységtől függetlenül, kizárólag a talajtípus határozza meg. Mind a két régió esetében szoros összefüggést találtam a búzafű és a búzamag szeléntartalma és SeMet-tartalma között. A Csíki medencében két éven keresztül végzett vizsgálataim során megállapítottam, hogy a csapadék és a hőmérséklet befolyásolja a különböző talajtípusokon termesztett búzafű és búzamag összesszelén- és SeMet-tartalmát, de nem befolyásolja a különféle talajokon termesztett búzanövény és búzamag szeléntartalmának a sorrendjét. Az általam kapott búzamag szeléntartalmakat az irodalmi adatokkal összehasonlítva megállapítottam, hogy mind a Dobrogea-Bărăgan vidékén, mind pedig a Csíki medencében termesztett búzamag, még a legmagasabb szeléntartalmú talajon (mollikus-litikus csernozjomszerű talaj), sem éri el azt a szintet, amivel a lakosság szelén ellátottságát biztosítani lehet. Vizsgálataim felhívják a figyelmet arra, hogy Románia e két tájegységén termelt búza, amely alapvető élelmezési cikk, alacsony szeléntartalmánál fogva a lakosság szükségleteit nem tudja kielégíteni, tehát a lakosság szelén ellátottságára nagy figyelmet kell fordítani.