Hankóczy Jenő Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Mezőgazdaságtudományi Kar
Hankóczy Jenő Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola
(megszűnt 2015. augusztus 31.)
Böngészés
Hankóczy Jenő Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 90)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A vetésváltás és tápanyagellátás hatása őszi búza genotípusok néhány fiziológiai, agronómiai tulajdonságára és terméséreSzilágyi, Gergely; Pepó, Péter; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaA gabonanövények közül a világon és hazánkban az egyik legfontosabb növény az őszi búza. Az őszi búza iránti kereslet évről évre növekszik a népesség gyors növekedésével összhangban. A nemesítésnek és a genetikai alapoknak köszönhetően jelentősen nőtt a termésmennyiség. Az agrotechnikai és az ökológiai tényezők figyelembevételével, illetve a tényezők közötti interakciók fejlesztésével a termésmennyiség növelése a cél a 21. században. A változó feltételek mellett gyorsan alkalmazkodó genetikai alapokra és széleskörű, jól alkalmazható agrotechnikára van szüksége a hazai őszi búza termesztőinek. Szabadföldi tartamkísérleteinket a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Látóképi Kísérleti Telepén tartamkísérletben, mészlepedékes csernozjom talajon végeztük a 2013-2015. közötti években. Kísérleteinkben három eltérő elővetemény hatását vizsgáltuk a GK Öthalom, a GK Csillag, az Mv Csárdás és az Mv Toldi fajtáknál hat különböző tápanyagszinten. Kutatásunk célja az őszi búza termesztésében szerepet játszó agrotechnikai, biológiai és ökológiai tényezők hatásainak elemzése volt. Kísérleteinkben vizsgáltuk a felsorolt tényezők hatását a termésmennyiség alakulására, amivel az ok-okozati összefüggésekre kerestük a választ hároméves kutatásunk során. Megfigyeltük az évjárat jelentős hatását, ami számottevően befolyásolta a jó alkalmazkodóképességű őszi búza vegetatív fejlődését az évek során. A növényfiziológiai mutatók vizsgálata során értékeltük a levélterület index alakulását. A szárbaindulástól jelentősen nőttek a levélterület értékek. Előveteménytől függően a legkisebb értékeket kontroll kezelésben mértük, amit a fajta tulajdonsága befolyásolt 2013. évben A legkisebb levélterület indexet kezeléstől függően a szárbaindulás fenofázisában mértük kontroll tápanyagkezelés során (0,3-0,4 m2m-2). Az N60+PK trágyakezelésben szárbaindulás fenofázisában 0,9-3,1 m2m-2, N120+PK trágyadózisnál 1,1-3,5 m2m-2 közötti intervallumban változtak a levélterület index értékek előveteménytől függően. A kedvező 2014. és 2015. évjáratban markáns levélterület növekedést tapasztaltunk, amely az évjárat pozitív hatásának köszönhető. Pearson-féle korrelációval a levélterület index (LAI), a relatív klorofill tartalom (SPAD), a levélterületi tartósság (LAD), a relatív klorofill tartalom tartósságra (RCAD) alakulására a tápanyagkezelés minden esetben szoros pozitív kapcsolatot állapítottunk meg. A különböző növényfiziológiai mutatók releváns kapcsolatát igazoltuk a termésmennyiséggel a vizsgált években. Variancia komponensek felosztásával az évek átlagában értékeltük az évjárat, az elővetemény, a műtrágyázás és a fajta szerepét. Megállapítottuk az évjárat (32%) és a műtrágyázás termésmennyiségre gyakorolt jelentős hatását. Az évek átlagában az elővetemény 13%-kal, a fajta 2%-kal befolyásolta a maximális termésmennyiséget.Tétel Szabadon hozzáférhető A vetésidő, fajta- és fungicidhasználat interaktív vizsgálata napraforgónál a HajdúságbanNovák, Adrienn; Pepó, Péter; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaA kutatási téma keretében különböző genotípusú napraforgó hibridek vetésidő reakcióját vizsgáltuk eltérő intenzitású fungicid használati (időpont, hatóanyag) modellek alkalmazása mellett. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Látóképi Kísérleti Telepén beállított, kisparcellás kísérletben végeztük 2012. március-2014. szeptember között. A beállított kísérletekben a korai (március vége), átlagos (április közepe) és kései (május eleje) vetésidő, valamint három növényvédelmi modell (kontroll=fungiciddel nem kezelt, egyszer kezelt, kétszer kezelt) hatását vizsgáltuk. A célunk az volt, hogy a vetésidő x fungicid interakciónak az ok-okozati összefüggéseit feltárjuk eltérő évjárati feltételek mellett a Hajdúságban. A termésmennyiség, az olajtartalom és az olajhozam meghatározásán túl további agronómiai (szárdőlés, növénymagasság), fiziológiai (levélterületi index, relatív klorofilltartalom), kórtani és olajösszetétel (olajsav-, linolsav-, sztearinsav-tartalom) vizsgálatokat végeztünk el, annak céljából, hogy egzakt válaszokat kapjunk a kezelések hatására bekövetkezett termésmennyiségi és termésminőségi változások ok-okozati összefüggéseire. Vizsgálati eredményeink hozzájárulnak a napraforgó hibrid-portfólió, a vetésidő és a fungicidhasználat optimalizálásához, az agronómiai hatékonyság növeléséhez a Hajdúságban.Tétel Szabadon hozzáférhető Szerbiai élelmiszeripari kis- és középvállalatok minőségügyi és élelmiszer-biztonsági felkészültsége az EU küszöbénKovács Sárkány, Hajnalka; Győri, Zoltán; Sárkány, Hajnalka; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaAz értekezés a 2013-as évre vonatkozóan vizsgálja a szerbiai élelmiszer-ágazattal kapcsolatos oktatási rendszert, a lakosság iskolázottságának a struktúráját, az élelmiszerbiztonságot megvalósító szakpolitika intézményrendszerét, valamint a hatályos jogi szabályozást. A primer kutatás keretében végzett vizsgálat során válaszok születettek arra vonatkozóan, hogy a vizsgált cégek a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszert milyen mértékben vezették be és, hogy milyen más élelmiszerbiztonsági irányítási rendszert alkalmaznak a működésük során. Fény derült az előzőekkel kapcsolatos felkészültségükre is. Az értekezés a gyakorlatban hasznosítható javaslatokat fogalmaz meg a szerbiai kis- és középvállalatok minőségügyi és élelmiszer-biztonsági felkészültségének az előmozdítása érdekében. Ez kiterjed az ágazat emberi erőforrás fejlesztését célzó oktatási rendszeren belüli változtatásokra, valamint a vonatkozó jogszabályi háttér és intézményi struktúra hiányosságainak az orvoslására is. A dolgozat rámutat az élelmiszerlánc szemlélet-, valamint az állami szerepvállalás jelentőségének a fontosságára.Tétel Szabadon hozzáférhető Új almafajták növekedési, terméshozási és gyümölcsminőségi tulajdonságainak vizsgálataCsihon, Ádám; Gonda, István; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaA világ almatermesztésének növekedése az elmúlt években nagyobb mértékű volt, mint a fogyasztás emelkedése. Az értékesítési nehézségeknek köszönhetően így a termesztés csak akkor lehet gazdaságos, ha egyszerre tudunk nagy mennyiséget és kiváló minőséget produkálni. A magas hozamoknak és minőségi követelményeknek megfelelni azonban kizárólag nagy termékenységű, kedvező áru-, és termesztési értékkel rendelkező fajtákkal lehetséges. Munkánk során olyan külföldi származású almafajták (‘Gala Venus Fengal’, ‘Gala Decarli-Fendeca’, ‘Galaval’, ‘Jugala’, ‘Gala Schnitzer (S) Schniga’, ‘Red Cap Valtod (S)’, ‘Early Red One’, ‘Jeromine’, ‘Crimson Crisp (Co-op 39)’, ‘Red Topaz’, ‘Wilton’s Red Jonaprince’, ‘Red Idared’, ‘Fuji September Wonder’, ‘Evelina’) összehasonlító vizsgálatát végeztük, amelyek keletkezési helyükön pozitív megítélésben részesültek, és a nyugat-európai ültetvényekben is egyre nagyobb számban használtak. Megfigyeléseink helyszínéül egy a Nyírségben található ültetvény szolgált, amelynek ökológiai adottságai jól reprezentálják a térség klimatikus viszonyait, így eredményeink jól alkalmazhatók az ország legnagyobb almatermesztő körzetében, az Észak-Alföldön is. Kísérleteinkben törekedtünk az almafajták terméshozási-, és gyümölcstulajdonságainak vizsgálata mellett azok növekedési sajátosságainak részletes leírására is. Utóbbiak ugyanis legtöbbször csak felületesen kezeltek mind a hazai, mind a külföldi fajtajellemzésekben. Fajtaértékelő munkánk során hazai termesztésre is alkalmasnak ítéltük a ‘Gala Decarli-Fendeca’, a 'Galaval', a 'Red Idared', a ‘Wilton’s Red Jonaprince’, az ‘Evelina’ és a 'Crimson Crisp' fajtát. Mindazonáltal szeretnénk megjegyezni azt is, hogy eredményeink nagy biztonsággal csak az észak-alföldi régióban tekinthetők referencia értékűnek. Ahhoz, hogy egy-egy alany-fajta kombináció teljesítőképességéről megbízható, mindenki számára jól hasznosítható információt nyerjünk (legyen szó bármely gyümölcsfajról), az ország több, eltérő klimatikus adottságú területén kellene fajtaértékelő munkát végezni, amely magába foglalja a legújabb külföldi származású fajták összehangolt vizsgálatát.Tétel Szabadon hozzáférhető Nyomonkövethetőség a szerbiai élelmiszer vertikumban a jogszabályok és az irányítási rendszerek tükrébenKovács, Vilmos; Győri, Zoltán; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaA kutatómunkámban a szerbiai élelmiszerláncban vizsgáltam meg az élelmiszer-biztonság témakörén belül a nyomon követhetőség megvalósulását „a farmtól az asztalig” szemlélet tükrében. Szekunder kutatás keretében elemeztem az Európai Unió területén érvényes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos főbb jogszabályokat, valamint a szerbiai jogi szabályozást. Megvizsgáltam a kockázat-becslés és a kockázat-kommunikáció módszereit azon szerbiai hatóságok körében, amelyek feladatai közé tartozik az élelmiszer-biztonság felügyelete. Elemeztem az élelmiszer vertikumban alkalmazható minőségirányítási és élelmiszer-biztonsági szabványokat, kiemelve azon követelményeket, szabványpontokat, amelyek a nyomon-követhetőség alkalmazását ajánlják vagy követelik meg az adott szabványt alkalmazó gazdálkodóktól vagy vállalkozástól/vállalattól. Primer kutatás keretében kérdőívek és mélyinterjúk segítségével vizsgáltam a cégek élelmiszer-biztonsági helyzetét és a nyomon követhetőség, valamint az alkalmazott minőségirányítási és élelmiszer-biztonsági szabványok alkalmazását. Kérdőívek segítségével mértem fel és értékeltem a szerbiai fogyasztók (végfelhasználók) véleményét, szokásait, az élelmiszer-biztonsággal és a nyomon-követéssel, jelöléssel kapcsolatban. Kutatómunkám keretében és az értekezésemben rámutattam arra, hogy milyen fejlesztési lehetőségek szükségesek a szerbiai élelmiszer láncban a "farmtól az asztalig" szemlélet megvalósításához.Tétel Szabadon hozzáférhető Eltérő típusú talajokon termesztett búza szeléntartalmának és szelénformáinak vizsgálata románia különböző tájegységeinTamás, Melinda; Csapó, János; Tamás, Melinda; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola2008-2010 között egy román és magyar kutatási téma keretében vizsgáltam Dobrogea-Bărăgan vidékéről, 16 típusú talajról származó 35 talajmintát, 35 darab búzanövényt és 35 darab búzamag minta összesszelén-tartalmát, talajminták pH-ját és szervesanyag-tartalmát. 2009-ben és 2010-ben pedig a Csíki medencében, 16 ugyanolyan talajtípusról származó 48-48 darab, búzanövény és búzamag összesszelén- és SeMet-tartalmát és 48 darab talaj pH-ját és szervesanyag-tartalmát. A Dobrogea-Bărăgan vidékéről származó búzafű és búzamag valamint a talajminta szeléntartalmát vizsgálva megállapítottam, hogy igen szoros a talaj és az ugyanazon a talajon termesztett búzafű és búzamag közötti összefüggés. Megállapítottam, hogy a Dobrogea-Bărăgan vidékén és a Csíki-medencében azonos talajtípuson történő termesztés esetében a búzafű és a búzamag szeléntartalma és SeMet-tartalma között igen szoros összefüggés van. A Csíki-medencében, mind a Dobrogea-Bărăgan vidékén különböző típusú talajok pH-ja és szervesanyag-tartalma, a rajtuk termesztett búzafű és búzamag összesszelén-tartalma és SeMet-tartalma között szoros összefüggés van. Megállapítottam, hogy mind a Csíki-medencében, mind a Dobrogea-Bărăgan vidékén különböző típusú talajok, a rajtuk termesztett búzafű és búzamag összesszelén-tartalma és SeMet-tartalma tekintetében azonos sorrendet mutatnak, tehát a szeléntartalmat, tájegységtől függetlenül, kizárólag a talajtípus határozza meg. Mind a két régió esetében szoros összefüggést találtam a búzafű és a búzamag szeléntartalma és SeMet-tartalma között. A Csíki medencében két éven keresztül végzett vizsgálataim során megállapítottam, hogy a csapadék és a hőmérséklet befolyásolja a különböző talajtípusokon termesztett búzafű és búzamag összesszelén- és SeMet-tartalmát, de nem befolyásolja a különféle talajokon termesztett búzanövény és búzamag szeléntartalmának a sorrendjét. Az általam kapott búzamag szeléntartalmakat az irodalmi adatokkal összehasonlítva megállapítottam, hogy mind a Dobrogea-Bărăgan vidékén, mind pedig a Csíki medencében termesztett búzamag, még a legmagasabb szeléntartalmú talajon (mollikus-litikus csernozjomszerű talaj), sem éri el azt a szintet, amivel a lakosság szelén ellátottságát biztosítani lehet. Vizsgálataim felhívják a figyelmet arra, hogy Románia e két tájegységén termelt búza, amely alapvető élelmezési cikk, alacsony szeléntartalmánál fogva a lakosság szükségleteit nem tudja kielégíteni, tehát a lakosság szelén ellátottságára nagy figyelmet kell fordítani.Tétel Szabadon hozzáférhető Nehézfémekkel szennyezett közegek környezettechnológiai vizsgálataKovács, Elza; Tamás, János; Növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; Debreceni EgyetemTétel Korlátozottan hozzáférhető Kukorica transzgresszív mutánsok kiválogatása diallél analízisselTóth, Szilárd; Pepó, Pál; Növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem ATC Mezőgazdaságtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Mezővédő erdősávok, fasorok jellemzése, ökológiai feltárása, kihatásaiSzarvas, Péter; Bozsik, András; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaA mezővédő erdősávok, fasorok jellemzésével, ökológiai feltárásával, kihatásainak tanulmányozásával kapcsolatos kutatómunkám során az alábbi célkitűzéseket fogalmaztam meg; az erdősávval vagy fasorral övezett búzatáblák felkutatása; a fás struktúrák erdészeti hátterének feltárása; helyi meteorológiai adatok lekérése, megfigyelési szempontként való értékelése; az erdősávok botanikai jellemzése, ez alapján az egyes mintaterületek összehasonlítása; mind a gabonakultúra, mind a fás szegélyek rovartani felmérése, különös tekintettel a kártevők és azok természetes ellenségeinek kimutatására. A kapott eredmények alapján a területek összehasonlítása, a botanikai eredményekkel való összefüggés keresése; a fasorok, erdősávok madártani megfigyelése, összefüggés keresése a növénytani háttérrel; a fák gabona termésmennyiségére gyakorolt hatásának kimutatása. A fasor távolságtól függő, haszonnövényt befolyásoló szerepének meghatározása; hasznosítható következtetések levonása. During my research about characterizing forest belts, getting an insight to their ecology and their impact, I clarified the following aims: quest to find wheat fields bordered by hedges or line of trees; exploration of the forestry background of ligneous structures; gathering local meteorological data, evaluation of the data as observation angle; botanical evaluation of forest belts, comparison of them based on this; entomological exploration of both the crop field and the woody structure, paying special attention to pests and their natural predators. Looking for a connection with the botanical background; ornithological exploration of the area. Looking for relationship with the botanical background; revealing the effect of woody rows to the productivity of crops. Defining the connection between productivity and the distance of hedges; creating usable derivations.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hústermékek hőkezelésének tervezéseEszes, Ferenc; Győri, Zoltán; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar --A doktori cselekmény tárgyául választott témakör vizsgálatát az indokolja, hogy a hőkezelés mindennapi tevékenység a húsipari vállalatoknál, a gyártási folyamatban sokszor ez a szűk keresztmetszet. Az egyre nagyobb kapacitású berendezésekben, egyre hosszabb eltarthatóságú termékeket kívánunk előállítani, sőt a gyártott mennyiségeket egyre messzebb szállítjuk. Így a nem megfelelő hőkezelés komoly gazdasági károkat és élelmiszerbiztonsági kockázatokat jelenthetnek. Így a következő célokat tűztem ki: Az iparvállalatnál nyerhető adatok felhasználása a tervezéshez szükséges paraméterek meghatározásához. Az eljárás pontossága és megbízhatósága; A különböző hőkezelési módok és programok komplex értékelése a modern követelmények szerint; A hőkezelés ellenőrzési elvek érvényre jutása és egymáshoz való viszonya; A hőkezelés mértékét befolyásoló paraméterek súlyozása; A hőtani paraméterek hibájának befolyása a hőkezeltség mértékére és a késztermék minőségére. The investigation of theme chosen for this PhD work is grounded that the heat treatment is a daily activity at a meat processing factory and it is the bottle-neck in the production process mostly. Beyond these the companies would like to produce products with longer and longer shelf life in equipment with great and greater capacity, then the produced amounts of products has to be delivered longer and longer distance. In this way remarkably economic damage and food safety risk can be the resulted by the under processed products could result According to this we like to investigate: How can be used the data gathered from the production of the company for estimating the parameters needed for planning. The accuracy and reliability of these procedures; Complex evaluation of the different heat treatment methods and schedules according to the modern requirements; The validation of the heat treatment principles and the relationship among each other; Weighing of the parameters affecting the heat treatment; Influence of the errors in parameters on the measure of the heat treatment and quality of the finished product.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A genetikai polimorfizmus, címeralkotó elemek és néhány minőségi tulajdonság vizsgálata kukorica genotípusoknálBódi, Zoltán; Pepó, Pál; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaKülönböző eredetű kukoricagenotípusok komplex nemesítési értékelését végeztük el 2004 és 2007 között. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék kísérleti területén és a DE ATC Műszerközpontjában folytattuk le. A Ph.D. disszertáció keretében négy gyors neutronnal kezelt beltenyésztett kukorica vonal (UDL1, 4, 5, 6) és ennek hibridjeit (UDH1-12) (egyenes és reciprok keresztezéseit) értékeltük komplex módon több tudományág együttes alkalmazásával. Between 2004 and 2007, maize genotypes of different origins were evaluated in a complex way in view of selection. Studies were conducted on the experimental area of the Department of Horticulture and Plant Biotechnology and in the Equipment Centre (Centre of Agricultural Sciences, University of Debrecen). During my Ph.D. work, four fast neutron irradiated inbred maize lines (UDL1, 4, 5, 6) and their hybrids (UDH1-12) (direct and reciprocal crosses) were evaluated with the common use of several disciplines. One of the aims was to determine performances of lines and their hybrids and genetic similarities/distances between them. General and specific combining abilities in regard of productivity were calculated by Griffing’s model 1, method 1.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vetésidő és tápanyagellátás hatása a kukorica terméséreFutó, Zoltán; Sárvári, Mihály; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--Dolgozatomban vizsgálom a kukoricahibridek különböző vetésidőnél és tápanyagszinten elért termésnagyságát, a kezelések hatását a hím- és nővirágzás idejére, a betakarításkori szemnedvesség-tartalmat, a területegységre jutó termő-meddő tövek arányát, a kukorica tápanyag reakcióit, a termésképző elemek alakulását és a beltartalmi változásokat. A 2001-2003-ban Hajdúböszörményben vetésidő-trágyázási kísérletet állítottunk be, ahol a vetésidő és a tápanyagellátás közös hatását vizsgáltuk a kukorica termésére és termésképző elemeinek alakulására. A vetésidő hatását önálló kísérletben is nyomon követtük, ezért 2002-2003-ban, Debrecenben is beállításra került egy kukorica vetésidő-kísérlet, ahol a termés vizsgálatán kívül fotoszintézis aktivitást is mértük. Debrecenben egy harmadik kísérlet beállítására is sor került 2001-2003 között, ahol a tápanyag ellátás önálló hatását vizsgáltuk. Ebben a kísérletben szintén végeztünk fotoszintézis mérést. A három kísérletből a vetésidő és a tápanyagellátás hatása megfelelően számszerűsíthető. In my thesis, I analyze the reached yield of hybrids under different sowing time and fertilizer rate, the effect of fertilizing on the timing of male- and female flowering, the seed moisture content at harvest time, the rate of productive and sterile plants on a given area, the nutrient reaction of the maize. We also evaluated the development of yield forming elements and the changes of inner content. In 2001-2003in Hajdúböszörmény, we made a sowing time-fertilizer trial, where we evaluated the mutual effect of sowing time and nutrient supply on the yield of maize and on the formation of yield forming elements. We also followed the effect of sowing time in an individual trial. Therefore, in 2002-2003 in Debrecen, we ran a maize sowing time trial. In this case, we analyzed the yield and measured the photosynthetic activity, too. In Debrecen, we launched a third trial (2001-2003) where we analyzed the individual effect of nutrient supply. In this trial we also measured photosynthesis. The three trials give us a clear picture with figures about the effect of sowing time and nutrient supply.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az őszi búza minőségére ható tényezők számszerűsítéseSipos, Péter; Győri, Zoltán; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--Fajtaösszehasonlító tartamkísérletből származó búzafajták lisztmintáinak minőségvizsgálati eredményeit felhasználva végeztem statisztikai elemzést annak céljából, hogy számszerűsítem az időjárási részparaméterek és műtrágyázás hatását hatását a fehérjetartalomra, nedves sikér tartalomra és terülésre, vízfelvételre, sütőipari értékszámra, Hagberg-féle esésszámra, illetve az alveográfos W-értékre. A dolgozat második részében az őszi búzaszemben az érés alatt lejátszódó folyamatok megismeréséhez a vizsgáltam érésben levő őszi búza szemtermésben lejátszódó minőségi változásokat. I made statistical analysis on flour samples from a variety comparison field experiment to quantificate the effects of weather parameters and mineral fertilization on protein content, wet gluten content and expansiveness, baking value, water absorbtion, Hagberg falling number and alveographic W value. In the second part of dissertation I examined the changes of quality parameters of maturing winter wheat grains to get know on the processes of the maturing cereal grain.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az évjárat hatása az őszi búzafajták agronómiai tulajdonságairaÁgoston, Tamás; Pepó, Péter; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--A hajdúsági tájkörzetre jellemző ökológiai körülmények között a kísérletben vizsgált öt tenyészévet figyelembe véve az átlagos terméseredmények és a Győri-féle Z-index segítségével meghatározott komplex minőségi mutatószám alapján a korai érésű GK Garaboly, az Ukrainka, a GK Kalász, a GK Verecke és az Mv Palotás, a középérésű GK Cipó, az Mv Magvas, a GK Miska és a GK Petur, illetve a kései Ludwig képes jó terméseredmény és jó minőség együttes elérésére. Under the ecological conditions of the Hajdúság region, based on the complex quality parameters determined by the average yields and Győri’s Z-index, the following varieties can achieve good yields and good quality at the same time: the early maturing GK Garaboly, Ukrainka, GK Kalász, GK Verecke and Mv Palotás, the mid-season GK Cipó, Mv Magvas, GK Miska and GK Petur, and the late Ludwig.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tápanyagforgalmi vizsgálatok a Hajdúsági Löszhát mészlepedékes csernozjom talaján, a termőhelyspecifikus tápanyag-gazdálkodás megalapozásáraBerényi, Sándor; Loch, Jakab; Pepó, Péter; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --Kutató munkámat a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti telepén †Ruzsányi László professzor úr által alapított szántóföldi tartamkísérlet 2004. és 2005. évében vett talaj- és növényminták elemzése alapján végeztem. A többtényezős tartamkísérletben három vetésváltási modell, öt különböző tápanyagkezelés került beállításra három öntözési szinten. Vizsgálataimat kukorica monokultúrában és búza, kukorica bikultúra kukorica szakaszában végeztem, a műtrágyázatlan kontroll a 120:90:90 és a 240:180:180 (N:P2O5:K2O, kg/ha) kezelésekben, öntözés nélkül és öntözés mellett (2x50 mm). A termőhely talaja löszön képződött, mély humuszrétegű alföldi mészlepedékes csernozjom talaj. A kutató munka célja volt a kritikus termesztéstechnológiai elemek, mint az öntözés, tápanyagellátás, vetésváltás és a termőhely interakciójának vizsgálata elsősorban a talaj oldható tápelem tartalmának hagyományos és új módszerekkel történő meghatározásán keresztül. További célként tűztem ki megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a hazai szaktanácsadási gyakorlatban a termőhely tápelem ellátottságának meghatározására alkalmazott hagyományos módszerekkel kapott eredmények pontosabbá tehetők-e új kiegészítő módszerek segítségével. I have conducted my research work on the analysis of soil and plant samples taken at the Látókép Experimental Farm of the University of Debrecen in the years of 2004 and 2005 of the long-term field experiment set by †Professor László Ruzsányi. During the multi-factorial long-term experiment, three crop rotation models, five different nutrient treatments were set at three irrigation levels. I have carried out my studies in maize monoculture and the maize phases of a wheat, maize biculture, with control (no fertilization), 120:90:90 and 240:180:180 (N:P2O5:K2O, kg/ha) treatments, without and with irrigation (2x50 mm). The soil of the experiment is a lowland calcareous chernozem with deep humus layer, formed on loess. The goal of the research was the investigation of the crucial production technological elements as the interactions of irrigation, nutrient supply, crop rotation and growing area, mainly via the determination of the soluble nutrient content of the soil by traditional and new methods. Another aim of mine was to study whether the results obtained by traditional methods applied for the determination of the nutrient supply of the growing area in the domestic advisory practice, could be made more precise by the use of the new, complementary methods.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A ciklikus hidroxámsavak biológiai hatásai, szerepük a mikroelem-felvételben és a mikroelem-toleranciábanMakleit, Péter; Pethő, Menyhért; Növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem ATC Mezőgazdaságtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Az állománysűrűség hatása a napraforgó hibridek termésmennyiségére, termés-biztonságára és minőségéreSzabó, András; Pepó, Péter; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaA napraforgó állománysűrűségének kialakításában agroökológiai, biológiai és agrotechnikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. A napraforgó hibridek tőszámreakciója eltérő. Egyes hibridek a tőszám változására kevésbé, más hibridek érzékenyebben reagálnak. Különböző évjáratokban a különböző napraforgó hibridek optimális tőszámsűrűsége eltérő. Hazánkban a napraforgó termésmennyiségét és minőségét elsősorban a gomba kórokozók veszélyeztetik, míg a vírusos és baktériumos megbetegedéseknek alárendelt szerepe van. A kísérletet a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén végeztük. A kísérleti telep Debrecentől 15 km-re a 33-as számú út mellett helyezkedik el a Hajdúsági Löszháton. A hét éves kísérletsorozatban minden évben 10 hibrid szerepelt. A kísérletek során összesen 25 hibridet vizsgáltunk. Agroecological, biological and agrotechnical factors all influence the crop density of sunflower. The reaction of sunflower hybrids on crop density change is different. Some hybrids are more some are less sensitive to this parameter. In different crop years, the crop density optimums of the different genotypes are also different. In Hungary, the yield and quality is primarily determined by fungal infections, while viruses and bacteria are less important. The research was conducted at the Látókép farm and Regional Research Institute of the University of Debrecen, Centre of Agricultural Sciences. The research institute is situated by Road 33, 15 km from Debrecen in the Hajdúság. The duration of the experiment was seven years, 10 hybrids were examined in each year.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nemesítés szerepe a homoki leuce-nyárasok termesztés-fejlesztésébenKeserű, Zsolt; Pepó, Péter; Rédei, Károly; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --Az értekezésben bemutatott vizsgálataimmal az volt a célom, hogy mikroszaporítási eljárással előállított, marginális termőhelyeken alkalmazható ígéretes Leuce-nyár klónok kommersz fehér nyár magcsemetékhez viszonyított előnyösebb fatermési és alaki tulajdonságait igazoljam és ugyanakkor a Leuce-nyárasok termesztés-fejlesztésének nemesítés útján való lehetőségét bizonyítsam. Kutatómunkám során két fajtakiválasztó klónkísérlet (Kecskemét 40A) folyamatos állományfelvételezési munkáit, illetve ennek kapcsán részletes értékeléseit végeztem el. Ezen kívül Szentkirály 40G erdőrészletben egy korábban létesített fajtakiválasztó klónkísérlet értékelését is elvégeztem. Az értékelések kiterjedtek a növekedési vizsgálatok mellett az egyes klónok egészségi állapotának felmérésére, alaki tulajdonságaik elemzésére is. A teljes fás állományfelvételek mellett biometriai (statisztikai) elemzést (varianciaanalízis, diszkriminancia-analízis) és évgyűrű-analízist is végeztem. A vizsgálatok alapján elmondható, hogy a szelekciós többlet marginális termőhelyi viszonyok mellett is egzakt módon kimutatható. Főként a H-337 és a H-384 jelzésű Leuce-nyár klónok tűnnek kedvezőtlen ökológiai körülmények mellett fatermesztési célra alkalmasnak, ezen kívül, mint alternatíva a H 425-4 jelzésű klón is tekintetbe vehető. In the course of my investigation presented in the dissertation the goal was to prove the more favourable yield and stem form properties of promising Leuce-poplar clones produced by micropropagation method which are suitable for growing under marginal site conditions correlated to common white poplar seedlings and at the same time to prove the possibility by breeding of growing-improvement of Leuce-poplar stands. In the course of my research I have done the continuous stand survey and detailed evaluation of two variety comparison clone trials (in subcompartment Kecskemét 40A). Besides I also have done the evaluation of a variety comparison clone trial established earlier in subcompartment Szentkirály 40G. The evaluations included not only the growth test but for the health condition of every clone and the analysis of stem quality as well. Besides the stand survey I have done biometrical (statistical) analysis (analysis of variance, discriminant analysis) and annual ring analysis as well. On the basis of the evaluation we can say that selection surplus can also be detected exactly under marginal site conditions. Mostly the clones H-337 and H-384 seem to be suitable for poplar growing under unfavourable ecological factors, while the clone H 425-4 could be considered as an alternative one for wood production.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Cseresznyefajták intenzív termesztésre való alkalmasságának összehasonlító vizsgálataKirály, Katalin; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--A cseresznyetermesztésben a legnagyobb kihívást a kiváló gyümölcsminőség megteremtése mellett a kisméretű, intenzív koronaformák alkalmazása jelenti. A külföldön bevált mérsékeltebb növekedésű alanyok nagyobb hányada sajnos nem biztosít megfelelő mértékű fa-méretcsökkentést, emellett sok közöttük aszály és / vagy fagyérzékeny, és sok esetben a nemes fajtákkal kompatibilitási problémák is adódhatnak. Esetenként gyors elöregedést, regeneráció csökkenést okoznak, ezért fontosnak tartjuk a hagyományos erős növekedésű alanyok alkalmazásával az intenzitásnövelés összefüggéseinek vizsgálatát. A tapasztalatok szerint, az erős növekedésű alanyok esetében lényegesen jobb a regeneráció (termőrész megújulás, új növedékek képződésének gyakorisága), mint a gyengébb növekedésű alanyoknál. A Pallagi Kertészeti Kísérleti telepen 2000 - 2006. között sajmeggy (Prunus mahaleb) alanyú, 4 x 1 m térállású, füzérorsó koronaformájú ültetvényben 20 cseresznyefajtát és -hibridet vizsgáltunk. Fő célkitűzésünk volt az intenzív termesztésre alkalmas fajták, illetve azon fajtatulajdonságok meghatározása, amelyek lehetővé teszik a rendszeresen nagy, jó minőségű termések biztosítását, valamint a fák hosszú távon történő térben, ill. kézbentartását. Apart from producing excellent quality, the greatest challenge in sweet cherry production is to achieve a small, dense crown size. Most of the rootstocks which are used in other countries to produce moderate growth do not reduce size enough in Hungary. Furthermore, many of these rootstocks are sensitive to drought and/or frost and, in many cases, there are compatibility problems with the grafted cultivars in Hungary. In some cases, practical experience with dwarf rootstocks has shown that senescence is rapid and regeneration ability is reduced. Therefore we pass for important examination the relationship between increasing intensity and applying traditional, strong growth rootstocks. According to previous experience, rootstocks with strong growth have significantly better regeneration ability (for example of the productive parts, frequency of new branch formation) at maturity than rootstocks with weaker growth. At the research station of the University of Debrecen in Pallag, we examined 20 sweet cherry cultivars and hybrids on Prunus mahaleb rootstock, in a 4m x 1m spacing pattern, on string spindle crown form, between 2000 and 2006. Our main aims were to identify those cultvars and characteristics that assure a consistently large and good quality crop over a long period to keep the trees in space and in hand.Tétel Szabadon hozzáférhető A környezeti és biológiai tényezők interaktív vizsgálata napraforgó tájkísérletbenBorbélyné, Hunyadi Éva; Pepó, Péter; Növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum MTK