Hallgatói dolgozatok (Politikatudományi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Politikatudományi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 231)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Milyen a romániai magyarok helyzete a Ceausescu érában, és mi vezetett a diktátor bukásához?Lemák, Valentin Tibor; Weaver, Eric Beckett; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat Nicolae Ceausescu uralkodása alatti történésekből és eseményekből emel ki párat és mutat be a Romániában élő magyar kisebbségekkel kapcsolatosan. Pontosabban a magyar kisebbség kerül előtérbe és Ceausescu politikai tevékenységei-nemzetiségpolitikája. A dolgozat továbbá bemutatja, milyen nehézsegekkel nézett szembe egy magyar nemzetiségű román állampolgár. Az egyszerű élet több szegmense is szóba kerül, és azoknak a megnehezítése Ceausescu által. Ilyen szegmens például az oktatás-tanulás, munka, kultúra gyakorlása és az alapvető emberi jogok. A dolgozatba sajnos nem fért bele minden fontos történése az adott korszaknak, mégis képes szemléltetni az akkori körülményeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lyndon B. Johnson és a Great SocietySomogyi, Benedek; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarTémám kiválasztásának több, különböző oka is volt. Elsősorban ezért választottam ezt a témát, mivel nagyon közel áll hozzám az Egyesült Államok történelme, melyet nagyon régóta figyelemmel kísérek és tanulmányozok. Legfőképpen a 20. század, annak is a második fele nagyon érdekes számomra, mind a történelmi jelentőségű események, mind pedig a politikai történések, és meghatározó reformok végett. Választásom másik jelentős oka pedig, a polgárjogi mozgalmak voltak. Akár a Malcolm X, akár a Martin Luther King Jr. Által vezetett mozgalmakról beszélünk, a létrejöttük, a felépítésük, valamit a törekvéseik és céljaik elérése nagyon érdekes és izgalmas téma, úgy gondolom. A mostani választásommal pedig, ezt a két dolgot könnyedén ötvözni tudtam, ugyanis a politikai történések és a Great Society dolgozatom fő szálai. Továbbá pedig nagyon érdekes még számomra dolgozatomban az a kettőség, amely Johnson elnök személyét illeti meg. Egyik oldalról egy konzervatív, rasszista megjegyzéseket gyakran hangoztató elnökről beszélhetünk, míg másik oldalról ő volt az a személy, aki az Egyesült Államok történelmében az egyik legtöbbet tette a kisebbségek felzárkóztatásáért, valamint az afroamerikai polgárok jogaiért.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A „Visegrádi Csoport” országainak a felmerülő földgáz-ellátási problémák megoldása érdekében való együttműködéseKerle, Balázs; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarEurópa országaiban az energiapolitika az ezredforduló utáni első évtizedekben az egyik legfontosabb szakmai, politikai, illetve társadalmi kérdéssé vált. A globális gazdaság energiafelhasználása a XXI. század elejétől napjainkig fokozatosan növekedett és várhatóan ez a tendencia a továbbiakban is folytatódni fog. Az Európai Unió államai, különösen a közép-európai térség országai, egyre nagyobb mértékben függenek az energiahordozók importjától. Az importált energiahordozók mennyisége a közeljövőben várhatóan tovább fog növekedni. Dolgozatom első fejezetében az Európai Unió energia- és földgázellátását fogom áttekinteni, majd ezután a második fejezetben megvizsgálom az energetikával kapcsolatos alapfogalmakat, kérdéseket. Ezt követően a harmadik fejezetben a visegrádi országok szövetségének létrejöttét, a szövetség létrejöttének körülményeit, és a V4-csoport energiamixét mutatom be. Továbbá a „Visegrádi négyek” néven ismert országok földgázfelhasználására építő energiapolitikáját, az ezzel kapcsolatos együttműködéseiket, s az ezt megnehezítő folyamatokat fogom megvizsgálni. Többek között a következő kérdésekre keresem a választ: Miféle és milyen döntéseket hoztak a “Visegrádi négyek” csoportjába tartozó országok, a földgáz beszerzésével és felhasználásával kapcsolatban, és ezek mennyiben járultak hozzá ahhoz, hogy a földgázellátással kapcsolatban jelentős nehézségeik támadtak a 2010 utáni időszakban? Hogyan és milyen intézkedésekkel próbálják a „Visegrádi négyek” csoportjába tartozó országok megoldani az ebből fakadó problémákat, hogyan próbálják átvészelni ezt a kritikus időszakot? Vajon eljuthatnak-e az EU tagállamai és az EU- n belül a „Visegrádi négyek” oda, hogy függetlenedjenek az energiaimporttól? Az értekezésem összegző részében fogom felvázolni a dolgozatommal kapcsolatos következtetéseimet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kegyelet a politikábanTóth, Imre; Beckett Weaver, Eric; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom rávilágit arra hogy egyes korszakokat érintő, politikiai hatalmat gyakorló személyek hogyan befolyásolják az emlékezet politikát, és a kegyelet végrehajtását. Minden politikai korszaknak megvoltak a jellemzői, és prominens személyei, akik vagy a hátérben tevékenykedtek, vagy reflektorfényben szerepeltek. A kegyelet a legkényesebb terület, hiszen az elmúlás utolsó szakasza, és jelentős szerepe van abban hogy egy ember emlékét hogyan őrzi meg egy adott társadalom, közösség. A politikában vannak, és voltak olyan jelenségek ahol az érzelmek nem tudták befolyásolni a történéseket, eseményeket. Megpróbáltam megkeresni azokat a befolyásoló tényezőket, amik valóban megformálták a kegyelet gyakorlását, vagy teljes megsemmisitését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hogyan vált Adolf Hitler zsarnokká?Bakura, Bence; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom során a náci Németország vitathatatlanul legkarizmatikusibb vezetőjének jellemrajzát, és a hatalomátvételre irányuló törekvéseit kívánom bemutatni. A dolgozat módszertana dokumentumelemzés. Adolf Hitler gyermekkorának, és a II. Világháború előtti Németországnak vizsgálatán keresztül.. A tanulmány első fejezetében a téma problémafelvetését ismertetem, illetve a zsarnokká válás folyamatának lépéseit elemzem, életrajzi adatok, illetve történelmi dokumentumok másodelemzése által. A továbbiakban azt kívánom szemléltetni, hogy az I. világháborút követő Németország gazdasági, illetve társadalmi közössége miként szolgált alkalmas táptalajként, a Hitleri Németország kibontakoztatására. Dolgozatom zárásaként pedig bemutatom azt a zsarnokot, aki harmincas évek politikai ideológiája mentén, irracionális katonai, illetve háborús törekvései által felforgatta az addigra polarizálódott, ám az I. világháború végkimenetelében korántsem belenyugvó Európát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Út egy diktatúra kiépítése feléLele, Renáta; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom témája azon elképzelés köré épül, hogy egy modern diktatúra felépíthető, bizonyos általános szempontok és stratégiák mentén, mert habár az egyes önkényuralmi rendszerek merőben eltérnek egymástól, a diktátorok hatalomra jutásának taktikái sok esetben hasonlóak. Éppen ezért dolgozatom középpontjába állítom azokat a szempontokat, amelyeket egy diktatórikus hatalomra áhítozó személynek figyelembe kell vennie, hogy elérhesse célját, a totális hatalom megszerzését. Munkámban tehát társadalmi tényezők és folyamatok, valamint olyan taktikák és kardinális stratégiai pontok kerülnek a vizsgálódás középpontjába, amelyek megkerülhetetlenek a zsarnoki hatalom megszerzésének folyamatában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Magyarország és Ukrajna egymáshoz való hozzáállásának alakulása 2014-2022Kovács, Alexandra; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban az ukrán-magyar kapcsolatok változását követem nyomon. 2014-ben volt egy fontos esemény Ukrajnában, ami tulajdonképpen egy nagy politikai fordulatot hozott. Ezzel kapcsolatban megvizsgálom a magyar reakciókat, s az azóta bekövetkezett változásokat 2014 – 2022 között. Azt állítom, hogy ezen időszakban (2017 körül) van egy törés, és az egyébként reményteljesnek induló ukrán-magyar kapcsolatok azóta folyamatosan romlanak egészen a háborúig, vagyis máig, de ez igazából már egy teljesen új fejezetet fog nyitni. A hipotézis alátámasztására a magyar és ukrán külügyminisztériumok és kormányok nyilatkozatait használom föl, ezek alapján próbálok rávilágítani a 2017-ben bekövetkezett változásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A plebiszciter vezérdemokrácia bemutatása Körösényi András műveinek segítségévelCsősz, László; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban először is szeretném bemutatni a klasszikus és realista demokráciaelméletet Körösényi András műveinek felhasználásával. Olyan főbb szempontok mentén hasonlítom össze a két elméletet, mint a döntéshozási metódus formája, mikéntje, a vezetők hatalma és szabad döntéshozási joga. Továbbá, szó lesz az állampolgárok kompetenciájáról a mindennapi életben és a politikában. Fontos szempont a felelősségvállalás a politikusok és állampolgárok szempontjából. Kik válnak a közakarat formálóivá? Weber és Schumpeter a jeles képviselői a realista iskolának és elvetik a klasszikus elméletet, később Weber fogalmazza meg először a vezérdemokráciát, mint kormányzati formát. Ezek után Körösényi András írásai mentén szeretném bemutatni a plebiszciter vezérdemokráciát, azaz a népszavazáson alapuló demokráciát, ahol a legfontosabb politikai szereplő a hatalmat irányító vezér. Be szeretném mutatni, hogy a vezérdemokrácia egy olyan sajátos kormányzati forma, amely ötvözete az autoriter és liberális demokratikus berendezkedésnek, ami stabilan és tartósan fennmaradhat, anélkül, hogy közeledne bármelyik pólus felé. Továbbá, szeretném ismertetni azt az öt fontos tényezőt, amely szükséges ahhoz, hogy kialakuljon egy ilyen politikai berendezkedés. Nem fontossági sorrendben az első tényező, hogy a vezetőnek szüksége van egy bizonyos karizmára, amivel meg tudja győzni az állampolgárokat. A második szempont a vezér legitimációja, ami a néptől fakad, hiszen ők választották meg. Harmadik szempont szerint szükség van egy rendkívüli, vagy veszélyhelyzetre, aminek köszönhetően a vezető meg tudja ragadni a hatalmat. A következő szempont, hogy a vezetőnek forradalmi változásokat kell bevezetnie a politika világában, hiszen a karizmatikus képességeinek köszönhetően különleges küldetése van. Végül, fontos szempont a vezető és az alattvalók közötti kapcsolat, amit többnyire a „felülről-lefelé” tartó irányba történő kommunikáció és erős érzelmi ráhatás jellemez. A következő fejezetben a vezér jellemző tulajdonságait szeretném bemutatni. Egyrészt, fontos, hogy a vezér milyen mértékben cselekszik a saját preferenciái alapján, és mennyire veszi figyelembe a nép akaratát. Vajon csak a vezetői csoportok döntenek a közügyi döntésekben vagy van beleszólása az állampolgároknak is? Fontos kérdéssé válik, hogy a nép miként és milyen mértékben tudja ellenőrizni a regnáló hatalmat. Ezt követően pedig arra a kérdésre kísérelem meg a válaszadást, hogy a társadalom rendelkezik-e önálló célokkal és akaratokkal, vagy a politikai vezetőknek kell ismertetni saját céljaikat, és a polgároknak ezek közül kell választaniuk. Körösényi munkáira alapozva bemutatom, hogy az Orbán-rezsim miért minősíthető a plebiszciter vezérdemokrácia iskolapéldájának. A populizmus paradigmája felől szeretném megközelíteni az Orbán-rendszert, kérdés persze, hogy az megfelelő alapot képez-e az Orbán- rezsim vizsgálatához. A későbbiekben pedig azt mutatom be, hogy az Orbán-rendszer milyen mértékben fele meg a plebiszciter vezérdemokrácia főbb kritériumainak (karizmatikus vezetés és legitimáció, a vezető és a nép közötti viszony, a képviselet plebiszciter jellege, válsághelyzet és válságdiskurzus, a közpolitika radikális jellege). A hatalomgyakorlás mikéntje képezi dolgozatom folytatását, illetve arra keresem a választ, hogy milyen személyi változások történtek a gazdasági és média szektorokban a 2010-es hatalomváltás után. A záró fejezet kihívó kérdése, hogy vajon mi történhet ezzel a politikai berendezkedéssel az elkövetkezendő időkben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Meggyőzés, meggyőzési stratégiákSovány, Liza; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája a meggyőzés, illetve néhány, a meggyőzéshez közelálló, ahhoz szervesen kapcsolódó fogalom ismertetése, kitűntetett szerepet tulajdonítva a manipulációnak, majd az attitűdnek, rámutatva arra, hogy az attitűd ismerete milyen esetleges előnyökkel, illetve nehézségekkel (kihívásokkal) járhat a meggyőzés folyamatában. Témaválasztásom nemcsak politikai aktualitása miatt esett a meggyőzésre, hanem azért is, mert a politika világán túl, a fogalom az emberek mindennapi életének is szerves részét képezi. Ilyen értelemben, a meggyőzés, mint a hatalom egyik alapvető eszköze, nemcsak a politika és politikatudomány, illetve a kommunikációelmélet, hanem az emberi kapcsolatokat, az emberek közötti viszonyrendszert vizsgáló szociálpszichológia területén is központi fogalomként van jelen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Oroszország politikai keretezése a Fidesz kommunikációjában 2010-2022Bankus, Tibor János; Balogh, László; DE--Bölcsészettudományi KarHogyan kommunikál a Fidesz Oroszországról, 2010-től az orosz-ukrán háború kitöréséig? Milyen elbeszélésekben kerül elő egyáltalán? Miképpen alakulnak ezek át? Ennek politikai keretezése terén pedig milyen mintázatok és tendenciák figyelhetőek meg? Dolgozatomban többek között ezekre kerestem a választ. Ahol vizsgálódtam elsősorban az az online is elérhető, különböző Fideszhez köthető médiumok, sajtótermékek. Illetve bizonyos mértékig ez kiegészül egyes politikusok beszédeivel, részben pedig nyilatkozataival. Elsődlegesen 2010-től az orosz-ukrán háború kitöréséig terjedő időintervallumot vizsgáltam, ugyanakkor a hosszabban átívelő folyamtok és jellemzők bemutatása céljából az ezt megelőző, valamint az ezt követő időszakra is rövid kitekintést tettem. Ha tagolni szeretnénk időben a Fidesz Oroszországról szóló elbeszéléseit, akkor az mondható el, hogy hozzávetőleg 2015-ig, mint keretezett szerepel, azaz elsősorban bizonyos más témák által, azok részeként van értelmezve, bemutatva. Majd ezt követően, ugyan ez a fajta keretezettség nem tűnik el teljesen, de Oroszország az elbeszélésekben javarészt keretezővé válik, vagy legalábbis markánsan megjelenik ebben a szerepben. Vagyis az Oroszországhoz való viszony fényében bizonyos események újraértelmeződnek. Mindez pedig erősen összekapcsolódik Oroszországnak a morálisan „jó” pozíciójába való helyezésével, azaz lényegét tekintve Oroszország „jóként” van ábrázolva. Ami miatt pedig ez kiemelten fontos, az az, hogy mihelyst ez megtörténik tartósan bármely Fideszhez köthető médiumban, onnantól kezdve gyakorlatilag bármikor keretezettből, keretezővé válhat Oroszország. Nem szükségképpen történik ez meg azonnal, de ahol jelen van ez a fajta elbeszélés, ott nagy valószínűség szerint előbb vagy utóbb keretezővé fog válni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2015-ös európai menekültválság hatása az Európai UnióraSzabó, Boglárka; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarA tömeges migráció napjainkban világszerte komoly problémát jelent. Kutatásom célja, hogy bemutassam azt, hogy a 2015-ben kezdődött tömeges, illegális migráció milyen hatást gyakorolt az Európai Unió néhány kiválasztott tagállamára. Dolgozatomban megvizsgálom, hogy a migráció jelensége által érintettek miféle fogalmakkal, hogyan értelmezik a jelenséget, továbbá bemutatom a tömeges, illegális migráció elindulásához vezető lehetséges okokat és legfontosabb útvonalakat. Ezt követően megvizsgálom az Európai Tanácsnak a menekültprobléma megoldására irányuló intézkedéseit. A dolgozatomban Magyarország és Németország migrációs politikáját kívánom összehasonlítani. Arra kérdésre is megpróbálok választ adni, hogy a tömeges, illegális migráció engedélyezése milyen veszélyekkel járhat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alternative für Deutschland érzelmi politizálásaSzonda, Ábel; Balogh, László; DE--Bölcsészettudományi KarA 2008-as gazdasági világválság alapvetően megváltoztatta az eddigi stabil európai trendeket és új helyzet elé állította az államok vezetőit. A több évtizedes egyenes vonalú gazdasági fejlődéshez szokott, erős nyugat-európai államokban is növekedtek a bizonytalansági tényezők. A bizonytalanság a szélsőséges irányzatoknak kedvez. Így történt ez Németországban is. Az egymást követő válsághelyzetek felerősítették a szélsőbal és szélsőjobb irányzatok működését. Az euróválság, a migrációs válság és a COVID-19 hatásai növelték az általános elégedetlenséget, melyek okait a szélsőséges pártok, a kormányzó hatalmak hibáinak tulajdonítják. A német politikai életben az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párt tett szert népszerűségre emiatt. A populizmus és az érzelmi politizálás sajátossága az AfD-nek. A politikai kommunikációjukban, kampánymegjelenéseikben a közösségi média szereplésében sajátos irányvonalat követnek. Pártprogramjukban igen erős az euroszkepticizmus, a xenofóbia és a meglévő államhatalommal való szembenállás. Kutatásomban az AfD kommunikációs csatornáit vizsgáltam, az érzelmi politizálás szemszögéből. Az érzelmekre ható sokszor hamis híreket, fake news-okat használnak fel. A példaként bemutatott AfD érzelmi politizálásnak vizsgálatát azért tartom fontosnak, mert a világban egyre nagyobb lendülettel terjed ez a fajta politikai kommunikáció.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Oroszország politikai keretezése a Fidesz kommunikációjábanBankus, Tibor János; Balogh, László; DE--Bölcsészettudományi KarHogyan kommunikál a Fidesz Oroszországról, 2010-től az orosz-ukrán háború kitöréséig? Milyen elbeszélésekben kerül elő egyáltalán? Miképpen alakulnak ezek át? Ennek politikai keretezése terén pedig milyen mintázatok és tendenciák figyelhetőek meg? Dolgozatomban többek között ezekre kerestem a választ. Ahol vizsgálódtam elsősorban az az online is elérhető, különböző Fideszhez köthető médiumok, sajtótermékek. Illetve bizonyos mértékig ez kiegészül egyes politikusok beszédeivel, részben pedig nyilatkozataival. Elsődlegesen 2010-től az orosz-ukrán háború kitöréséig terjedő időintervallumot vizsgáltam, ugyanakkor a hosszabban átívelő folyamtok és jellemzők bemutatása céljából az ezt megelőző, valamint az ezt követő időszakra is rövid kitekintést tettem. Ha tagolni szeretnénk időben a Fidesz Oroszországról szóló elbeszéléseit, akkor az mondható el, hogy hozzávetőleg 2015-ig, mint keretezett szerepel, azaz elsősorban bizonyos más témák által, azok részeként van értelmezve, bemutatva. Majd ezt követően, ugyan ez a fajta keretezettség nem tűnik el teljesen, de Oroszország az elbeszélésekben javarészt keretezővé válik, vagy legalábbis markánsan megjelenik ebben a szerepben. Vagyis az Oroszországhoz való viszony fényében bizonyos események újraértelmeződnek. Mindez pedig erősen összekapcsolódik Oroszországnak a morálisan „jó” pozíciójába való helyezésével, azaz lényegét tekintve Oroszország „jóként” van ábrázolva. Ami miatt pedig ez kiemelten fontos, az az, hogy mihelyst ez megtörténik tartósan bármely Fideszhez köthető médiumban, onnantól kezdve gyakorlatilag bármikor keretezettből, keretezővé válhat Oroszország. Nem szükségképpen történik ez meg azonnal, de ahol jelen van ez a fajta elbeszélés, ott nagy valószínűség szerint előbb vagy utóbb keretezővé fog válni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Spanyolország Afrika-politikája a 21. századbanFelföldi, Tamás; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban Spanyolország és az afrikai kontinens bizonyos államai közötti 21. századi kapcsolatok alakulását kívánom megvizsgálni. Spanyolország különlegesen fontos szerepet tölt be az Európai Unió tagállamai és az afrikai kontinens államai közötti kapcsolatok formálásában. Spanyolország nemcsak az afrikai kontinenshez közel eső állam, hanem az egyetlen európai ország, amelynek afrikai országgal szárazföldi határa van. Ez a közelség egyes esetekben problémákat okoz (migráció, területi viták Marokkóval) más esetekben előnyt jelent (gázimport). Spanyolországnak emiatt elemi érdeke a térség államai gazdasági és politikai stabilitásának elősegítse. Dolgozatomban arra próbálok választ keresni, hogy Spanyolország Afrika-politikájának melyek a fő elemei és milyen eséllyel tudja megvalósítani elképzeléseit az ezredforduló utáni korszakban. Elsősorban Spanyolország ún. Afrika-terv nevű programjait és a spanyol-marokkói-algériai hármas kapcsolatokat fogom megvizsgálni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A baloldali útkeresés egy társadalom tudós szemein keresztülBagi, Zsombor Kolos; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom címe A baloldali útkeresés egy társadalomtudós szemein keresztül. A baloldal már 30 éve válságban van, és ezzel a helyzettel sokan foglalkoztak. Így tett a dolgozatom “alanya”, Colin Crouch is. Crouch angol szociológus, politikai szakértő, aki számos könyvet jelentett meg a témában. Én a legnagyobb port kavart könyvét, a 2004-ben megjelent Post-Democracy-t, valamint annak két folytatását, a The Strange Non-Death of Neoliberalism és Post-Democracy: After the Crisis című műveket kívánom feldolgozni. Ezeknek a könyveknek a segítségével szeretném bemutatni a baloldali útkeresést. Ugyanis Crouch művei akarva akaratlanul, de útmutatásként hatottak a nyugati világ baloldali pártjai számára.Tétel Nem ismert A kollektív bűnösség és felelősség Hannah Arendt és Karl Jaspers munkái alapjánRátkai, Péter Imre; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a kollektív felelősséget, és a kollektív bűnösséget vizsgálom meg, Hannah Arendt és Karl Jaspers munkái alapján. Továbbá kitérek majd a második világháború utáni Magyarországon hozott intézkedésekre is, amelyek célja a német kisebbség lehető legszélesebb körű kitelepítése volt. Ezeknek az intézkedéseknek a kialakulását mutatom be, illetve Újszentiván településének német lakosaival szembeni eljárásokban konkrét eseteket is bemutatok.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A NATO biztonságpolitikája 1990-től napjainkigHosszú, Tamás; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) biztonságpolitikáját és annak változásait kívánom bemutatni. A hidegháború végétől egészen napjainkig megvizsgálom a jelentősebb stratégiai koncepciókat és a koncepciók közötti különbségeket. Többek között az 1991-es, 1999-es, 2010-es és a legújabb 2022-től érvényes stratégiai koncepciót. Továbbá azt szeretném a dolgozatomban megvizsgálni, hogy miként változott a biztonsági környezet és erre hogyan reagált a NATO. Milyen intézkedéseket foganatosított, továbbá milyen lépéseket tett a tagállamok védelme céljából? A biztonsági környezet változására a NATO-nak reagálnia szükséges. Az első fejezetben egészen az 1999-es év végéig vizsgálom meg azokat az új biztonsági kihívásokat, amik hatással voltak a NATO stratégiájára. A második fejezetben a 2000-es évek elejétől egészen a 2010-es évek végéig vizsgálom meg azokat a biztonság tényezőket, amelyekre a NATO-nak szükséges volt reagálnia. Az utolsó fejezetben a két legfrissebb stratégiai koncepciót vizsgálom meg és rávilágítok arra, hogy ez idő alatt milyen változások mentek végbe a NATO biztonságpolitikájában. Dolgozatom zárásaként kifejtem a véleményem a mostani biztonságpolitikai helyzet kiszámíthatatlanságáról. A dolgozatom célkitűzése, hogy bemutassa, milyen változások mentek végbe a világ biztonságpolitikai színterén, ebben hogyan vett részt az Észak-Atlanti Szövetség, továbbá, hogy milyen új tényezőkkel bővült a szövetség ellátandó feladatainak száma. Továbbá megpróbáltam rávilágítania dolgozatomban arra, hogy miként változott a NATO a biztonsági környezet változásait követve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A jogállamiság kérdése az Európai UnióbanKató, Boglárka; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarAz elmúlt évtizedben az Európai Unióban egyre gyakrabban merült fel az a kérdés, hogy a jogállamisággal kapcsolatos kritériumokat nem teljesítő tagállamok részesülhetnek-e az Európai Unió fejlesztési forrásaiból. Az utóbbi években különösképpen Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban merült fel az a vád, hogy nem felelnek meg a jogállammal szemben támasztott elvárásoknak. Dolgozatomban megvizsgálom a jogállamiság fogalmának meghatározásával kapcsolatos vitákat; azt, hogy az Európai Unió intézményei milyen állaspontot foglalnak el ebben a kérdésben; s hogy mely tagállamokkal kapcsolatban, mikor, hogyan merültek fel a jogállamiság kritériumainak való megfeleléssel kapcsolatos problémák.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A klasszikus hatalommegosztás és modern formáiKhin, Olivér; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a hatalommegosztás, illetve a hatalmi ágak elválasztásának elméleteit vizsgálom. A fő tézisem hogy elegendő-e a hatalmi ágak elválasztásának elvét alkotmányban rögzíteni. Végig veszem a hatalommegosztás történeti alakulását Arisztotelész Politika című művétől kezdve, Benjamin Constant gondolataival bezárólag. Bemutatom részletesebben Montesquieu elméletét A törvények szelleméről című munkája alapján és James Madison elméletét A föderalistában megfogalmazott gondolatai alapján. Végül Montesquieu és Madison felvetései alapján elemzem, hogy valósul meg a hatalmi ágak elválasztása egy parlamentáris köztársaságban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2014-es és a 2018-as országgyűlési választások kampánykommunikációja és a média szerepe a politikábanHarcsa, Viktória; Harcsa, Viktória; Weaver, Eric Beckett; Weaver, Eric Beckett; DE--Bölcsészettudományi KarA politika és a közélet jobban összefügg a virtuális világgal, mint azt gondolnánk. Dolgozatom célja éppen ezért az, hogy ezt a fajta virális politikát ismertessem. Hiszen napjainkban már szinte elkerülhetetlen az internet használata ezáltal a pártok kommunikációja is áthelyeződött ide. Megvizsgálom Erdei Ferenc gondolatmenetét a hazánkban kialakuló kettős társadalmi modellt, amely két csoportra osztja a lakosságot (városi és vidéki), ami fontos tényezővé vált már az évek során a választások folyamán. Emellett említem még a magyarországi 2014-es és a 2018-as országgyűlési választási programokat és azok kommunikációját a szavazók felé.