Hallgatói dolgozatok (Egészségügyi Gazdasági és Menedzsment Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Az Egészségügyi Gazdasági és Menedzsment Intézet 2022-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Egészségügyi Gazdasági és Menedzsment Intézet) Szerző szerinti böngészés "Bányai-Márton, Gábor"
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hálapénz problematikája, jogi vetületei és jelentősége az egészségügybenLuketics, Barbara; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarA diplomadolgozatom a hálapénz jelenségét kutattam. A kialakulásának történeti háterének feltárása után a dolgozat témájában kulcsfontosságú fogalmakat igyekeztem tisztázni. Összegyűjtöttem a vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, melyek az orvosi díjazásokkal, a hálapénz elfogadásával kapcsolatosak. A 2020. évi C. törvény (továbbiakban: Eszjv.) hatályba lépését és annak következményeit tártam fel. Az egészségügyben történő vesztegetések ellenőrzésével megbízott Nemzeti Védelmi Szolgálat bemutatását követően a büntetőjogban mélyedtem el. A feljelentéssel végződő megbízhatósági vizsgálatok, és más úton bíróságra kerülő ügyek elemzését végeztem el. Az Eszjv. előtti időszakban fontosnak tartottam a hálapénzzel kapcsolatos vélemények összegzését is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A különleges jogrend hatása a gyógyszeriparra egészségügyi veszélyhelyzet idejénHalász, Roland; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi Kar2020. március 11-én a Kormány a terjedő koronavírus-járvány miatt a teljes országra kiterjedő egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett ki, ezzel Magyarországon különleges jogrend lépett életbe. A járványmegfékezés érdekében hozott intézkedések felforgatták a mindennapi életet, a cégek, intézmények működését. A diplomadolgozatomban azt vizsgálom, hogy a különleges jogrend, ezen belül is az egészségügyi veszélyhelyzet milyen hatással volt a gyógyszeriparra. Elsősorban a gyógyszeralapanyag gyártókra, azon belül is a plazmaközpontokra koncentrálok. Mivel centrumvezető vagyok egy plazmaközpontban, személyesen éltem át a COVID-19 pandémia alatti egészségügyi veszélyhelyzeti jogrend hatásait. A pandémia során a fent említett problémák megjelentek a plazmaközpont összes szervezeti egységében, úgymint a készletgazdálkodás, a HR, a pénzügy, a minőségbiztosítás, valamint az orvosszakmai, a menedzsment és a jogi szabályozási területen. Ezeken keresztül mutatom be a plazmaközpontokra nehezülő jogrendi hatásokat az egészségügyi veszélyhelyzet idején, valamint megoldási javaslatokat mutatok be, hogy egy esetleges újabb egészségügyi veszélyhelyzet bevezetésekor hogyan lehetne hatékonyabb rendszert működtetni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A népegészségügyi feladatellátás kialakulása és jelenlegi jogi környezetOláh , Zsuzsanna; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarMagyarországon a népegészségügy egy nagyon fontos terület, amely a lakosság egészségének és jólétének előmozdítását, védelmét és javítását célozta meg. A kisebb-nagyobb járványok még jobban felhívták a figyelmet az egészség fontosságára és annak megőrzésére. A lakosság az egészséges életmódhoz való viszonyulása az egyik legfontosabb tényező. A magyarországi népegészségügy helyzetének megértése nagyon fontos mind a politikai döntéshozók, a kutatók, az egészségügyi szakemberek, és mind az érdekelt felek számára. Hazánk az évek során jelentős előrelépéseket tett a népegészségügy területén, melyben újabb és újabb kihívások jelentek meg. Ezek olyan kihívások, amelyek csak úgy kezelhetőek, ha a közösség, a háttérintézmények, az egészségügyi szolgáltatók és a civil szervezetek összefognak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A post-mortem betegellátás jogi szabályozásának és körülményeinek változása a COVID-19 hatásáraEmődy, Dóra; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarA diplomadolgozatomban azt elemeztem, hogy a boncolásokat és a halottkezelést érintő jogszabályok hogyan változtak a COVID-19 világjárvány idején, ez milyen nehézségeket okozott illetve kitértem az aktív betegellátás kihívásaira és a menedzsment nehézségeire is. Az aktív betegellátás területén a legnagyobb problémát a szakszemélyzet hiánya és az ugrásszerűen megemelkedett betegszám okozta. A menedzsment tekintetében a dolgozói elégedettség szinten tartása és a szakmai kompetenciák újra gondolása volt a fő cél. A kórboncolásokat egy időre felfüggesztették. Amikor erre már nem volt szükség akkor is csak szigorított szabályok szerint lehetett őket elvégezni, mind a személyzet, a felszerelések és a munkavédelmi eszközök tekintetében. A használandó bonctechnika is változott. A halottkezelés és temetés szabályai is módosultak, nem lehetett nyitott koporsós temetéseket tartani. A probléma a bevezetett változásokkal az volt, hogy néha nem voltak egyértelműek, gyorsan változtak, ami egy újabb nehézséget jelentett az egészségügyi intézmények számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az igazságügyi orvosszakértői tevékenység gazdasági háttereGergely, Péter; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarVizsgálatom tárgya az igazságügyi szakértői –ezen belül az orvosszakértői- tevékenység gazdasági háttere mind az egyéni, mind az intézményi igazságügy szakértés gyakorlatában. Az igazságügyi orvosszakértés olyan határterületi tudomány, ami az egészségügy és a jog határmezsgyéjén található és mindkét irányból érkező igényeket igyekszik –lehetőségeihez mérten- kiszolgálni. Az igazságügyi orvosszakértői tevékenység, -a felületesen emlegetett „orvossszakértés”- egy olyan alkalmazott, természettudományos megközelítésű diszciplína, melynek célja a jogi értelemben vett tényállás feltárása, meghatározása és a megalapozott döntés elősegíté-se. Olyan különös szakértelmet pótol, aminek a hatóságok, bíróságok nincsenek birtoká-ban. A megbízó, kirendelő az igazságügyi szakértő –legyen az természetes személy, vagy intézmény- szolgáltatását veszi igénybe, aminek ellenértékét, a szakértői díjat pénzben fizeti meg. Jelen dolgozat áttekintést kíván nyújtani a feladat méreteiről, e folyamat gazdasági hátteré-ről, a tevékenységre és annak gazdasági hátterére vonatkozó jelenlegi magyar szabályozás-ról, annak a mindennapi gyakorlatba való átültethetőségéről és javaslatokat fogalmaz meg a gördülékenyebb és időtakarékosabb végrehajtása céljából.Tétel Embargó alatt Az Országos Mentőszolgálat strukturális és működési elemzéseDr. Haness, János; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarA magyarországi egészségügyi ellátórendszeren belül az Országos Mentőszolgálat egységes állami egészségügyi intézmény, melynek alapvető feladata az életmentés, a prehospitalis sürgősségi ellátás biztosítása. Az országos egységesség és lefedettség hatalmas előnyt jelent, amelyet a magas szintű, egyedi jellegű prehospitalis betegellátás tovább erősít. Ez a betegellátási forma Dr. Gábor Aurél által kifejlesztett oxyológia fogalmán alapul. Napjainkban is 0-24 órában biztosítjuk a betegek és sérültek számára a biztonságos, bizonyítékokon alapuló, korszerű, illetve a lehető legmagasabb színvonalú ellátást. Az OMSZ-nak, mint folyamatos és megújuló egészségügyi kihívásokkal szembesülő, sürgősségi ellátással foglalkozó szervezetnek állandóan ébernek kell lennie és készenlétben kell állnia a jelen és a jövő szempontjából is. Elengedhetetlen, hogy rendelkezzünk veszélyhelyzeti tervekkel és tömeges események kezelésére szolgáló eljárásrendekkel mivel az Országos Mentőszolgálat mindig az első reagáló szereplőként lép fel vészhelyzetek esetén, akár egy embert-, akár a társadalom nagyobb részét érintő eseménnyel kell szembe nézni. A tanulmányban bemutatott adatok és források azonban azt mutatják, hogy a mentőszolgálat eddig is sikerrel alkalmazkodott a változó körülményekhez. Ha a jövőben sikerül a bemutatott problémákra megfelelő válaszokat adni, akkor a magyarországi mentés továbbra is biztos kézzel őrködhet majd polgáraink élete és egészsége felett.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az orvosi műhibaperek és a hippokratészi esküSzabó, Bálint György; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarAz egészségügyi ellátás és a jog kapcsolata egy rendkívül fontos és összetett kérdése a társadalom működésének. Az orvosi tevékenységek és a jog közötti kapcsolat különösen érzékeny kérdéseket vet fel, hiszen az egészségügyi ellátás során meghozott döntések közvetlen hatással vannak az abban részt vevő emberek életére és jólétére. A jogalkotás és a bírói gyakorlat szerepe kulcsfontosságú az orvosi felelősség megállapításában, különösen az olyan esetekben, amikor orvosi műhiba gyanúja merül fel. A diplomadolgozatom célja, hogy a rendelkezésemre bocsátott határozatok vizsgálatával feltárjam az orvosi etika - hippokratészi eskü - és az orvosi műhibák közötti összefüggéseket a bírói gyakorlat tükrében. A dolgozat fő problémaköre annak vizsgálata, hogy a hippokratészi eskü által megfogalmazott etikai alapelveknek van-e jelentőségük a bírói gyakorlatban az orvosi műhibaperek során. Az orvosi műhibák megítélése ugyanis nem csupán jogi, hanem etikai és szakmai kérdéseket is felvet, amelyek megfelelő kezelése elengedhetetlen az egészségügyi rendszer hatékony működése szempontjából. A dolgozat célja, hogy feltárja azokat az alapvető összefüggéseket, amelyek az orvosi felelősség, a hippokratészi eskü és a bírói gyakorlat között fennállnak. A kutatás során célom az orvosi műhibák jogi megítélésének és a hippokratészi eskü relevanciájának feltárása a mai bírói gyakorlatban. Milyen módon befolyásolják az etikai normák az orvosi műhibapereket? Milyen tendenciák figyelhetők meg a bírói gyakorlatban az orvosi felelősség megállapítása terén? Milyen hatással van a bírói gyakorlat az orvos-beteg kapcsolatra és az egészségügyi ellátás színvonalára?Tétel Korlátozottan hozzáférhető ESG-re való felkészültség értékeléseGábor, Csaba Miklós; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarAz utóbbi évtizedben a vállalatok működésével szemben támasztott társadalmi és környezeti elvárások radikálisan átalakultak. Ennek hatására a fenntarthatóság egyre fontosabb szerepet játszik a vállalatok stratégiai gondolkodásában és működésében. A gazdasági teljesítmény önmagában már nem elegendő: a vállalatoknak választ kell adniuk a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG - Environmental, Social, Governance) kihívásokra is. Az ESG-szempontok integrálása mára nem csak elvárás, hanem versenyelőnyt jelenthet a tudatos befektetők, partnerek és fogyasztók szemében. A dolgozat két, eltérő profilú vállalat kvalitatív interjúk általi összehasonlítása alapján kíván árnyaltabb képet nyújtani az ESG-felkészültségről. Célja, hogy megértsük, hogyan navigálnak a különböző ágazatokban szereplő vállalatok az ESG-integráció összetettségében, illetve feltárja a szervezetek stratégiáit, kihívásait és sikereit, miközben arra törekszenek, hogy működésüket az ESG-elvekkel összhangba hozzák. Az interjú kiértékelése szöveges módon és SWOT analízis készítésével történt. A kapott eredményből megállapítható, hogy a felkészültségi szintek mutatnak némi eltérést, viszont ez visszavezethető ágazati sajátosságokra. Ahhoz, hogy ágazatonként célzott támogatást tudjanak adni számukra, ahogy fentebb is említettem, további kutatásokkal, célzott felmérésekkel jobban meg kell ismernünk a helyzetüket és lehetőségeiket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fel vagyunk-e készülve egy újabb világjárványra?Meglécz, Katalin; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarA COVID-19 járvány jelentős kihívások elé állította a világ számos országát, így Magyarországot is. Az események rávilágítottak a nemzeti egészségügyi rendszerek erősségeire és gyengeségeire, valamint arra, hogy mennyire fontos a jövőbeli járványokra való felkészülés. Nyilvánvalóvá vált, hogy a jövőbeni egészségügyi veszélyhelyzetek kezeléséhez strukturáltabb és fenntarthatóbb felkészülési modellre van szükség. Magyarország átfogó intézkedésekkel igyekszik megerősíteni járványügyi felkészültségét, különös tekintettel az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére, a jogi szabályozás korszerűsítésére, a tudományos kutatások támogatására és a lakossági tájékoztatás fokozására. Az ország nemzetközi együttműködésekben is aktívan részt vesz, ugyanakkor a tartós fenntarthatóság érdekében folyamatos fejlesztések szükségesek. A járványügyi ellenálló képesség megtartása nemcsak az állami intézményrendszer, hanem a társadalom egésze szempontjából is stratégiai fontosságú. Egy ma bekövetkező járvány esetére több tapasztalattal rendelkezünk, de azt, hogy hatékonyban tudjuk-e kezelni, biztonsággal nem lehet előrejelezni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kártérítési felelősség az egészségügyi ellátásbandr. Pásztor, Ibolya; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarA dolgozat témája az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó kártérítési felelősség vizsgálata. A dogmatikai háttér rövid ismertetését követően kifejtésre kerülnek a bírói gyakorlat által kimunkált sajátosságok, mint például a bizonyítási teher megfordulása, a kimentés nehézségei, a dokumentációs és tájékoztatási kötelezettség szerepe ezen ügyekben. A kárfelelősség nehezen megítélhető körülményeire kíván rávilágítani a dolgozat a „wrongful birth” igények kapcsán mutatkozó – erőteljesen változékony – bírói joggyakorlat bemutatásával, illetve az esetek megítélésekor szükségképpen jelentkező kogníciós csapdák felvetésével. A témaválasztást az az igény indikálta, hogy a kártérítési esetek számának növekedésével kapjon nagyobb figyelmet ez a téma az egészségügyet menedzselő szakemberek körében is, hiszen az alperesi védekezés eredményesebbé tehető bizonyos dokumentációs és tájékoztatási hiányosságok felszámolásával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kommunikáció jelentősége és következménye az egészségügyi intézményekbenVárza-Máté, Edit; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarDiplomadolgozatomban egy olyan témát dolgoztam fel és elemeztem ki részletesen, mely véleményem szerint napjainkban kiemelten aktuális. Az egészségügyi szakdolgozók, illetve orvos és beteg közötti megfelelő kommunikáció eredményessége érdekében kiemelt hangsúlyt szükséges fektetni a kommunikáció fejlesztésre, esetlegesen javítására. Diplomadolgozatom szakmai fejezetében széleskörű áttekintést nyújtok a definíciók mellett az orvos, szakdolgozó, valamint a beteg kommunikációjának jelentőségéről, nehézségeiről és következményeiről, valamint a jelenleg fennálló esetleges problémákról. Kutatásomban kérdőíves felméréssel, valamint interjúk készítésével szeretném a felállított hipotéziseimet alátámasztani, továbbá a kérdőív és interjú készítés során tapasztaltakat mutatom be az olvasó részére. Az eredmény kimutatást saját következtetéseimmel, valamint egyéni megoldási javaslatokkal mutatom be, a téma és az elért eredmény tartalmának jelentőségét hangsúlyozva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különeges jogrend hatása az egészségügyi veszélyhelyzet idején Lajosmizsén a járóbeteg szakellátás és a központi háziorvosi ügyleti ellátás területénTorma-Vály , Bettina; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarDiplomadolgozatommal célom volt bemutatni a Kormány által a különleges jogrendi időszak alatt hozott rendeletek, intézkedések miként hatottak az általam vizsgált Intézmény járóbeteg szakellátására és központi háziorvosi ügyeleti alapellátására. A COVID-19 egy igen nehéz időszak elé állította az Intézményt és annak működését. Dolgozatomban vizsgáltam továbbá, hogy mennyire voltak a hozott rendelkezések azonnal végrehajthatók, mennyire voltak egyértelműek a kihirdetett kormányrendeletek? A veszélyhelyzet ideje alatt voltak –e olyan intézkedések, melyek elhamarkodottnak, kevésbé átgondoltnak tűntek? Jelen dolgozatomban nagyobb részt jogszabályelemzést, továbbá szakirodalmi feldolgozást, kvalitatív kutatómunkát végeztem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Orvostanhallgatók betegadatokhoz való hozzáférésének és azok kutatási célú felhasználásának jogi szabályozása és gyakorlataSzabó, Attila Ádám; Bányai-Márton, Gábor; DE--Gazdaságtudományi KarA modern európai jogrendben számos nemzetközi egyezmény, irányelv és rendelet vezetett a magánélethez való jogot és a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogokat biztosító mai szabályozottságához. A komputerizáltság és internet elterjedése egyre szélesebb körű regulázást kívánt meg a jogalkotóktól. Idővel, elengedhetetlenné vált egy egységes európai uniós szabályozás kialakítása az adatbiztonság garantálása érdekében. Az Európai Unió GDPR néven elhíresült adatvédelmi rendelete minden korábbinál szigorúbban szabályozza az Unió területén működő szervezetek és vállalatok adatkezelési és adatfeldolgozási tevékenységét, súlyos szankciókat állapít meg a rendeletet be nem tartó társaságok számára. A Debreceni Egyetemen mind a diplomamunka készítés, mind a Tudományos Diákkörben folytatott munka önálló kutatási tevékenységen alapul, amely az általános orvos szak tekintetében számos esetben jár együtt a GDPR hatálya alá tartozó személyes adatok kezelésével és feldolgozásával. Az UDMED medikai rendszer 2021. június 30-ai bevezetésétől napjainkig az orvostanhallgatók betegadatokhoz való hozzáférése és azok kutatási célú felhasználása a Debreceni Egyetem Regionális és Intézményi Kutatásetikai Bizottságának (RKEB/IKEB) (újabb intézkedésig hatályos) áthidaló javaslata szerint történik, ellentmondások figyelhetőek meg a szabályzatokkal szemben. Diplomamunka kutatásom során a célkitűzéseimnek megfelelően kritikai elemzéssel vizsgáltam a Debreceni Egyetemen tanuló orvostanhallgatókra vonatkozó, hatályos adatvédelmi és adatkezelési szabályzatokat (beleértve a TDT Etikai engedélyekről és tudományos adatgyűjtésről című tájékoztatását), elvégeztem összehasonlító elemzésüket a Szegedi Tudományegyetem szabályzataival. Emellett a Google Űrlapok alkalmazás segítségével felmértem az orvostanhallgatók adatkezelési gyakorlatait és a jelenleg érvényben lévő szabályzati keretekkel kapcsolatos tapasztalatait. Összevetettem a szabályzati keretek szövegezését a mindennapos gyakorlati megvalósulással. A kiértékelésre, a leíró statisztika elkészítésére és az eredmények grafikus ábrázolására a Microsoft Excel programot alkalmaztam. A kérdőívet 39 hallgató töltötte ki. A kitöltő hallgatók 64,1%-a dolgozott humán adatokkal, míg 35,9%-uk nem kezelt vagy dolgozott fel emberekhez köthető információkat. A humán adatokkal dolgozó hallgatók 80%-a kezelt személyazonosításra alkalmas, személyes adatokat. Kilenc kitöltő gyűjtötte ki a kutatásához szükséges adatokat a medikai rendszerből. Három hallgató alkalmazta a papír alapú dokumentációt a munkája során. Két hallgató mind a medikai rendszert, mind a papír alapú dokumentációt feldolgozta, míg 6 hallgató a témavezetőjétől kapott adatbázist elemezte. Összességében a kitöltők közel 30%-a alkalmazta a medikai rendszert kutatásai során. Eredményeim rávilágítottak, hogy komoly adatvédelmi kérdéseket felvető módon a medikai rendszert alkalmazó kitöltők 55,6%-a a témavezetője felhasználói azonosítójával lépett be a rendszerbe, míg 44,4%-uk a hatályos áthidaló javaslat tájékoztatása ellenére saját felhasználói azonosítóval rendelkezett. A felmérés eredményeiből kiderült továbbá, hogy egyes hallgatók az informálódás számos módját kihasználták a kutatómunka elkezdése előtt, míg más hallgatók – vélhetően információ hiány miatt, saját hibájukon kívül – semmilyen, de legalábbis semmilyen hivatalos forrásból nem tájékozódtak a teendőikről. A két egyetem adatvédelmi szabályzatai a GDPR által támasztott elvárásoknak teljes mértékben megfelelően regulázzák a hallgatói kutatásokra vonatkozó adatvédelmi szabályokat. Mindazonáltal a Szegedi Tudományegyetem szabályzatában lefektetett lépések egyszerűbbek, könnyebben teljesíthetőek. Következtetésként levonható, hogy elemi szükség lenne a debreceni szabályzat harmonizálására az UDMED bevezetését követő változások alapján, fontos lenne a korlátozott felhasználói azonosító igénylés visszaállítása. Ez garantálná az adatbiztonságot a medikai rendszerek alkalmazása során. Emellett mind az engedélyeztetés menetén, mind a medikai rendszer hozzáférésén szükséges lenne egyszerűsíteni. Megoldást jelenthet az UDMED futtatása privát számítógépeken belső hálózaton, vagy kutatási számítógépek beszerzése a tanszékekre. A megfelelő oktatást az e-learning alkalmazásával lehetne biztosítani. A felület vizsgák lebonyolítására és tanúsítványok kiállítására is alkalmas. Az átfogó hallgatói tájékoztatást a TDT bevonásával lehetne megalapozni. A szemeszterek elején tartott tájékoztatók, körüzenetek, folyamatábrák és nyilvános TDK felelős listák mind előre mutatóak volnának. Diplomamunka kutatásom rávilágított a Debreceni Egyetemen folyó hallgatói kutatások esetleges hiányosságaira. A kapott eredményeket felhasználva a szabályzat harmonizálható.