Szerző szerinti böngészés "Kelemen, Viktor"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 23)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kannabidiol farmakológiai hatásai és alkalmazhatósága krónikus betegségek kezelésébenRuskó , Bálint; Bakai-Bereczki, Ilona; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Kelemen, Viktor; Gyöngyösi, Alexandra; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani TanszékA dolgozat a kannabidiol (CBD) farmakológiai hatásait és alkalmazhatóságát vizsgálja a krónikus betegségek kezelésében. Ismerteti a CBD kémiai szerkezetét, valamint az endokannabinoid rendszerrel való kölcsönhatásait, különös tekintettel a receptorokkal és enzimekkel való molekuláris interakciókra. Részletesen bemutatja a CBD sejtszintű hatásmechanizmusait, farmakokinetikai és farmakodinámiás tulajdonságait, valamint ezek terápiás vonatkozásait. A dolgozat áttekinti a CBD alkalmazásának lehetőségeit többek között fájdalom, epilepszia, neurodegeneratív, gyulladásos és pszichiátriai betegségek esetén. Elemzi a rendelkezésre álló preklinikai és klinikai vizsgálatokat, valamint az ezekből levonható következtetéseket. Tárgyalja a CBD és más gyógyszerek közötti kölcsönhatások lehetséges kockázatait. A dolgozat kitér a CBD jogi státuszára és szabályozási környezetére is nemzetközi és hazai szinten. Összességében a munkában bemutatott eredmények alapján a CBD több terápiás területen is ígéretes alternatívát jelenthet, ugyanakkor a széles körű alkalmazhatóságához további, jól megtervezett klinikai vizsgálatok szükségesek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Septin7 citoszkeletális fehérje szerepe a vázizom regenerációjábanGere, Áron Károly; Dienes, Beatrix; Szabó, László; Általános Orvostudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Jambrovics, Károly; Kelemen, Viktor; Általános Orvostudományi Kar; Gyógyszerésztudományi KarA septineket a citoszkeletális rendszer negyedik összetevőjének tekintik, közülük a Septin7 izoforma fontos szerepet játszik a sejtek osztódásában és fúziójában. A vázizom regenerációja egy finoman összehangolt folyamat, amely számos lépést igényel, többek között a megfelelő sejtosztódást a funkcionális helyreállítás eléréséhez. Munkánk során a Septin7 szerepét vizsgáltuk ebben az összetett folyamatban. Izomsérülést indukáltunk vad típusú BL6/C57 és Septin7 kondícionális knock-down egerekben in vivo BaCl2 injekcióval. A génleütést Cre-Lox techinkával valósítottuk meg, mely során vázizom eredetű alfa-aktinin promóterrel meghajtott Cre-rekombináz enzim deléciót idéz elő a Septin7 génjében, így csökkentve annak kifejeződését. Az érintett példányokat „Cre+”, az intakt állatokat „Cre-” jelzéssel láttuk el. Az egereket 4 és 14 nappal később termináltuk, hogy az izomregeneráció korai fázisát is ellenőrizhessük a PAX7 markerrel, illetve a késői fázist is vizsgálhassuk a myogenin marker segítségével. A Septin7, PAX7 és myogenin fehérje szintű változásait Western blottal követtük, míg az mRNS változásait qPCR-ral detektáltuk. A morfológiai különbségeket hematoxilineozin festéssel tettük láthatóvá, az izomrostok szerkezetét konfokális mikroszkóppal analizáltuk. A Septin7 fehérje szintje a sérülés után 4 és 14 nappal megemelkedett BL6/C57 egerekben, a Septin7 mRNS expressziója csak Cre+ egerekben mutatott szignifikáns emelkedést az injekció beadása után 4 és 14 nappal, ami a Septin7 mRNS expressziójának kompenzatorikus növekedésének tekinthető, hogy biztosítsa a megfelelő regenerációs folyamatot. Továbbá a Septin7 fehérje „upregulációja” a 14. napon kifejezettebb volt mind Cre-, mind Cre+ egerekben, ami utalhat a regeneráció későbbi fázisában való fontosságára. A PAX7 és a myogenin szintje szintén megemelkedett a sérülés után 4, illetve 14 nappal a BL6/C57, Cre- és Cre+ egerekben. Összességében adataink arra utalnak, hogy a Septin7 fontos szerepet játszik a vázizomzat regenerációjában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Antivirális hatású nukleozid analógok szintézise fotoiniciált tioladdícióvalOrosz, László; Borbás, Anikó; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Kelemen, Viktor; Csávás, Magdolna; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi KarA szénhidrátok esetében -80°C-on mentek végbe a kísérletek, addig a többi reakciónál -40°C-on volt a leghatékonyabb a tioladdíció. Kijelenthetem, hogy többféle új molekulát sikerült szintetizálnunk, méghozzá igen magas kitermeléssel tudtunk dolgozni, átlagosan 70%-kal. Néhány biológiai értékelést is kaptunk a vegyületekhez. Ezek alapján 3 anyag,már 1μM-os koncentrációban is igen erős antimaláriás hatással rendelkezik . Ezen felül másik 2 hatóanyag in vitro körülmények között SARS-CoV2 ellen mikromólos vizsgálatok folyamán jól gátolta a vírusreplikációt.Tétel Szabadon hozzáférhető Bispecific Thio-Linked Disaccharides as Inhibitors of Pseudomonas Aeruginosa Lectins LecA (PA-IL) and LecB (PAIIL): dual-Targeting Strategy(2024) Faltinek, Lukáš; Melicher, Filip; Kelemen, Viktor; Mező, Erika; Borbás, Anikó; Wimmerová, MichaelaTétel Szabadon hozzáférhető Comparative biocompatibility and antimicrobial studies of sorbic acid derivates(2020) Nemes, Dániel; Kovács, Renátó László; Nagy, Fruzsina; Tóth, Zoltán; Herczegh, Pál; Borbás, Anikó; Kelemen, Viktor; Pfliegler, Valter Péter; Rebenku, István; Hajdu, Péter; Fehér, Pálma; Ujhelyi, Zoltán; Fenyvesi, Ferenc; Váradi, Judit; Vecsernyés, Miklós; Bácskay, IldikóTétel Szabadon hozzáférhető E-sportolók mérése(2018) Bátfai, Norbert; Bogacsovics, Gergő; Paszerbovics, Roland; Antal, Asztrik; Czevár, István; Kelemen, Viktor; Besenczi, RenátóTétel Korlátozottan hozzáférhető Egy halálosan mérgező növényfaj: adatok a gyilkos csomorika (Cicuta virosa L., Apiaceae) ismeretéhezKis, Szabolcs; Molnár V., Attila; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Kelemen, Viktor; Gonda, Sándor; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; Természettudományi és Technológiai Kar::Biológiai és Ökológiai Intézet::Növénytani TanszékA dolgozat egy Magyarországon megritkult, védett és veszélyeztetett, erősen mérgező növényfajt vizsgál. A munkában igyekeztem összefoglalni a gyilkos csomorika elterjedéséről, toxikológiai szerepéről, életmódjáról és ökológiájáról rendelkezésre álló információkat, amelyek hozzájárulhatnak ennek a gyógyszerésztudományban kevéssé kutatott, mérgező hatású növényfajnak ismeretéhez. Az eredmények egyrészt alátámasztják a nemzeti nyelveken közzétett források jelentőségét gyógynövények és mérgező hatású növényfajok ismertében. Nem csupán a tudományos folyóiratok, hanem digitális archívumokban elérhető hírlapokban, napi- és hetilapokban megjelenő, cikkek, bűnügyi és bírósági beszámolók, gyászjelentések is hozzájárulhatnak e fajok korábbi elterjedésének, használatának, hatásainak jobb megismeréséhez. Esetünkben a 18–20. századi nyomtatott sajtó forrásai segítségével a gyilkos csomorika számos olyan etnomedicinai és előfordulási adata került elő, melyek a tudományos szakirodalom eddig nem volt ismert (például a Duna–Tisza közéről, Hanságból, Rétközből, Nagy-Sárrétről). A gyilkos csomorika korábban jóval elterjedtebb lehetett hazánkban, de a lecsapolások és folyószabályozások miatt megfogyatkozott. Ugyanakkor dokumentáltuk, hogy napjainkban az öntözőcsatornákban áramló víz segítségével hatékonyan terjed a Tiszántúlon. Ezen csatornák vizüket a Felső-Tisza-vidékről (Tiszalök: Keleti- és Nyugati-főcsatorna), illetve a Tisza-tóból (Abádszalók: Nagykunsági-főcsatorna) kapják. A korábban ismert 33 flóratérképezési négyzettel szemben munkám során 49 új kvadrátban mutattam ki a faj előfordulását. A szövettani vizsgálat alapján elmondható, hogy a növény gyökere, rizómája, szára és termése egyaránt tartalmaz olajszerű, cicutoxin tartalmú tejnedvet. A gyökér és a rizóma, továbbá az üreges szár teljes mértékben a vízi életmódhoz való alkalmazkodást segíti. A csíráztatási kísérlet eredményeként a faj csírázásának egyik legfontosabb limitáló tényezője a fény jelenléte. A csíráztatási kísérlet eredménye TATÁR (2010) és CHO et al. (2018) korábbi eredményeit erősíti meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyógyszerek és gyógyszer-metabolitok a környezetbenÜveges, Barbara; Bak, István; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Kelemen, Viktor; Kiss, Attila; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi KarA környezetben, valamint a szennyvízben található xenobiotikumok koncentrációja országonként és régiónként változatos. Ennek oka a gyógyszerfelhasználási szokások változatossága, a víztisztító telepek hatékonysága és maga a népességszám. Különös figyelmet igényelnek az olyan régiók, ahol nem megfelelő a szennyvízhálózat, a víztisztítási módszerek elavultak vagy ahol a nyersvízforrásként használt tavak, folyók alacsony vízhozamúak a gyógyszermolekulák koncentrálódása, töményítése végett. Viszonylag csekély az esélye annak, hogy a lakosság gyógyszerekkel és/vagy maradványaikkal szennyezett ivóvízhez jusson, a feltevést nem vethetjük el teljes egészében. Ennek egyik oka, hogy a népességszám növekedésével nő a gyógyszerfelhasználás és maga az ivóvízfogyasztás is így lerövidül a szennyvíz és ivóvíz közötti tér- és időbeli távolság. Ezen kívül az eddigi kutatások ellenére is keveset tudunk a gyógyszerek krónikus subterapeutikus szintű hatásairól az emberi szervezetben. A témával foglalkozó kutatók véleménye megosztott. Az egyik oldal úgy tartja, hogy az esetlegesen kis koncentrációba szervezetbe kerülő gyógyszereknek nincs egészségügyi kockázata, a másik oldal viszont ennek az ellenkezőjét állítja a folyamatos hosszútávó expozícióra hivatkozva. Szintén fontos megjegyezni azt, hogy a kis koncentrációkban történő gyógyszer adagolás a homeopátia egyik alapelve (minimális dózis elve). Így tehát attól függetlenül, hogy valóban léteznek-e kockázatok az ivóvízzel ilyen kis mennyiségben szervezetbe kerülő gyógyszerekkel kapcsolatban, az ivóvíz gyógyszertartalma mindig is foglalkoztatni fogja a lakosságot. Az ivóvíz szennyezetsége mellett további fontos pont a gyógyszermolekulák és metabolitjaik megjelenése az ökoszisztémában. 2021-ben a BLKI által végzett kutatás alátámasztotta, hogy Magyarországon jelenleg nem okoz egészségügyi kockázatot az ivóvízfogyasztás, azonban felhívták a figyelmet a gyógyszermolekulák lehetséges környezeti hatásaira. A természetes vizekben történő legapróbb változások is hatást gyakorolhatnak az ott élő élőlények egyes szintjeire. Ezzel pedig végeláthatatlan reakciósort indíthatnak el. A gyógyszermolekulák beépülhetnek a táplálékláncba, akkumulálódhatnak az élőlények szervezetébe és befolyásolhatják egyes fajok túlélési esélyét mindezzel pedig veszélyeztetik az ökoszisztéma stabilitását. A munkám során igyekeztem a természetre gyakorolt hatásokat alaposan körbejárni az érintett gyógyszercsoportok jellemzésénél. A gyógyszermolekulákról, mint a környezetben megjelenő egyéni szennyezőkről több tanulmány is született, azonban a környezetben megjelenő gyógyszerkeverékek viselkedéséről, hatásairól, reakcióikról már sokkal kevesebbet tudunk. Ennek oka az, hogy ez a kutatási irány rendkívül nehézkes még úgy is, hogy fejlett technológiák állnak rendelkezéseinkre a gyógyszermaradványok kimutatására. Személyes véleményként elmondhatom, hogy a gyógyszermolekulák és metabolitjaik környezetben való megjelenésével mindenképpen foglalkozni érdemes és kell is. A túlzott gyógyszerfelhasználás, a törvénytelen úton beszerezhető gyógyszerek, az antibiotikumok olykor felesleges alkalmazása mind hozzájárul a környezet vegyi anyagokkal való terheléséhez. Mindennek jelenleg megjósolhatatlan hosszútávú következményei lehetnek.Tétel Szabadon hozzáférhető Investigation of the Binding Affinity of a Broad Array of l-Fucosides with Six Fucose-Specific Lectins of Bacterial and Fungal Origin(2019) Le Thai, Son; Malinovská, Lenka; Vaskova, Michaela; Mező, Erika; Kelemen, Viktor; Borbás, Anikó; Hodek, Petr; Wimmerová, Michaela; Csávás, MagdolnaTétel Korlátozottan hozzáférhető Ischaemiás szívbetegség kezelése, különös tekintettel a béta-blokkolók alkalmazásáraCsikós, Adrienn; Bak, István; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Kelemen, Viktor; Szőke, Kitti; Gyógyszerésztudományi KarA szív működését és saját helyreállító mechanizmusait rendkívül érdekesnek találom, ezért dolgozatomban mindenképp valamilyen kardiovaszkuláris problémát szerettem volna kifejteni, hiszen napjainkban a szív- és érrendszeri betegségek nagyszámban fordulnak elő Magyarországon. Ennek a kezelésére rengeteg különböző hatásmechanizmusú, típusú és alkalmazású gyógyszer van forgalomban, és a leggyakrabban alkalmazott készítmények közé tartoznak a béta-blokkolók. Az ischaemiás szívbetegségek időben történő felismerésük esetén jól kezelhetőek, ezért ajánlott rendszeresen részt venni szűrővizsgálatokon, panasz esetén pedig egyből felkeresni a megfelelő szakembert. Az elhízás, cukorbetegség vagy stressz csak néhány tényező azon rizikófaktorok közül, amelyek nagyban hozzájárulnak a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásához. Az ischaemia oxigénhiányos állapotot jelent, amelynek több típusa is létezik. Az angina pectoris, másnéven koszorúérgörcs a leggyakoribb, azon belül is a stabil angina, amelynek kiváltó oka általában az atherosclerosis, nem stabil angina esetén pedig vérrög is okozhatja az ér elzáródását. Variáns anginánál koronária spazmus eredményezi a tüneteket, amelyek minden típusnál máshogy jelentkezhetnek. Napjainkban a több évtizedes tapasztalatok alapján már könnyen fel tudják ismerni a szakemberek a szív patológiás működéséből adódó elváltozásokat, ennek eredményeképp pedig a diagnózis felállítása, és a kezelés is gördülékenyebb. Ha az életmódváltás, sport és a megfelelő étrend sem segít a beteg állapotán, rengeteg gyógyszertípus nyújthat megoldást, a panaszok és fizikális állapot figyelembevételével. Krónikus ischaemia esetén a béta-blokkolók alkalmazása elengedhetetlen. Többféle típusa létezik ezen gyógyszereknek, attól függően, szelektíven szeretnénk kifejteni hatást a szívre vagy pedig több szervre is. A három béta-receptor közül a β1 főleg a szíven helyezkedik el, de ennek a receptornak az izgatása vagy épp blokkolása más hatásokat is kiválthat a szervezetben. A β2 –receptor a tüdőre kifejtett hatása miatt jelentős, de más szerveknek is befolyásolja a működését a receptorok elhelyezkedésétől függően. Ennek a két receptornak (de főleg a β1) gátlása révén számos jótékony hatást lehet gyakorolni a patológiásan működő szívre. β3-receptorok izgatásának vagy blokkolásának a terápiás hatásai még nincsenek teljes mértékben felderítve. Diplomadolgozatom témájául a szív ischaemiás állapota mellett ezért választottam a kezelések közül a béta-blokkolók nyújtotta terápiát, hiszen az egyik leghasznosabb és biztosabban működő megoldás erre a betegségtípusra. A receptorok elhelyezkedésének és blokkolásának mértékétől függően számos hatást lehet kiváltani, de használatuk és dózisuknak a beállítása kizárólag szakember által történhet, hiszen mint minden gyógyszernek, ezeknek is megvannak a mellékhatásai.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Izokromán-szénhidrát származékok szintézise oxa-Pictet-Spengler reakcióvalKása, Gergő; Borbás, Anikó; Kelemen, Viktor; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Józsa, Liza; Hevesi-Mező, Erika; Gyógyszerésztudományi KarA diabetes mellitus, köznapi nevén cukorbetegség, azon belül is annak 2-es típusa napjaink egyik leggyakrabban előforduló krónikus betegsége, melynek esetszámai folyamatos növekedést mutatnak. A jelenleg rendelkezésre álló gyógyszeres terápiákkal a betegség gyógyítása nem, csak annak tüneti kezelése valósítható meg. A vércukorszint normalizálására alkalmazható ún. orális antidiabetikumok családjába több hatóanyagcsoport tartozik, ezek közül az SGLT-2 (sodium-dependent glucose contransporter / nátriumfüggő glükóz kotranszporter) gátlószerei az egyik leggyakrabban használtak. Ez a transzportfehérje a vese nefronjaiban található, a glükóz reabszorpciójáért felel – gátlásával csökken a visszaszívott cukor mennyisége, következményképp pedig a vércukorszint is. Kutatásunk során az irodalomból ismert oxa-Pictet-Spengler reakcióval szintetizáltunk szubsztituált aralkil-alkoholokból kiindulva izokrománszármazékokat 6-aldehido szénhidrátszármazékokkal. Az így létrejövő szénhidrát-izokromán konjugátumok feltehetően az SGLT-2 transzporterek, illetve a glükozidáz enzimek potenciális inhibitorai. Ezen biológiai hatásaikat a jövőben további kutatási együttműködések keretein belül tervezzük vizsgálni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lipofil oldallánccal módosított teikoplanin-származékok előállításaKelemen, Viktor; Borbás, Anikó; Csávás, Magdolna; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Mező, Erika; Tóthné Illyés, Tünde Zita; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Kémiai IntézetMunkám során előállítottam 7 új teikoplanin-származékot, lipofil oldallánccal módosítva. A cél a teikoplanin-pszeudoaglikon molekula antibakteriális hatásának fokozása és a bakteriális rezisztenciák legyőzése volt. Először n-hexil-propargil-étert, valamint n-butil illetve n-hexil-maleinimid származékokat állítottam elő. Ez utóbbi vegyületek között előállítottam propargilezett, illetve hídmolekulával ellátott származékokat is. Ezután a teikoplanin-pszeudoaglikon primer aminocsoportjával, illetve az abból készült aziddal reagáltattam az előbbi származékokat. A hexil oldallánccal ellátott származék antibakteriális hatása jelentősen nagyobb volt a kiindulási vegyületénél, a többi származékról még nem érkezett biológiai eredmény. Részletesebb szerkezet-hatás összefüggések vizsgálata után tovább tanulmányozhatóak lesznek a rezisztenciamechanizmusok is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mono- és biciklusos morfolínó-nukleozidok szintéziseFülöp, Zsanett; Borbás, Anikó; Bege, Miklós; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Kelemen, Viktor; Kicsák, Máté; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Kémiai IntézetA nukleozid típusú és analóg gyógyszerek széles körben használt terápiás szerek. Alkalmasak antivirális, antibakterális és tumorellenes kezelésekre, illetve az utóbbi évtizedekben a génterápiás kezelések hatására más aspektusban is előtérbe kerültek. Ennek köszönhetően megismertünk antiszensz szerként használható nukleotid származékokat, aptamereket, siRNS-eket, illetve felfedezték ezen származékok diagnosztikai jelentőségét, mind daganatos megbetegedések, mind genetikai betegségek diagnosztikájában. A kezdeti oligonukleotid származékok stabilitási problémáik miatt nem voltak széles körben alkalmazhatóak és megfelelő hatékonyságúak. Ezekre a stabilitási problémákra nyújtottak megoldást a xenonukleinsavak, melyek már sokkal ellenállóbbnak bizonyultak a különböző metabolikus hatások ellen, valamint nagyobb szerkezeti változatosságot is mutatnak. Legfontosabb képviselőik a rögzített cukorkonformációjú nukleinsavak (LNA), a peptid nukleinsavak (PNA) és a morfolínó oligomerek. Ezek között számos ígéretes gyógyszerjelölt molekula van, így a további szintetikus származékok kutatása rendkívül jelentős. Diplomamunkám során kezdetben 5’-O-tritilezett timidin dialdehidből, allilaminból és 5’-tio-timidinből próbáltunk meg egy új nukleozid dimert létrehozni tioladdicíóval. A kimére kialakulása azonban nem történt meg. Ennek magyarázata az, hogy a tiol csoport a tercier nukleozid bázikussága miatt deprotonálódott. A deprotonálódás miatt nem tudott kialakulni a tioladdicióhoz szükséges tiil gyök. A későbbiekben uridin-dialdehidekből és különböző mono- és bifunkciós aminokból képeztünk új morfolínó származékokat, reduktív aminálási-ciklizációs reakcióval. Az etiléndiaminnal végzett reakciók során a várt nyíltláncú morfolínó származék mellett képződött egy biciklusos származék is. A termékek hozamának javítása érdekében, illetve a képződött termékek arányának változtatása érdekében vizsgáltuk az amin felesleg, a reakcióhoz használt redukálószer és a reakcióidő változtatásának reakcióra gyakorolt hatásait. Az etanolaminnal végzett reakció során a várt, nyíltláncú termék keletkezett közepes hozammal. Az 1,4-diaminobutánnal végzett reakció során biciklusos származék képződött, közepes hozammal. Az 1,4-diaminobután esetében is vizsgáltuk az eltérő reakciókörülményeknek a termékek arányára gyakorolt hatását. Guanidin-kloriddal végzett reakció során nyílt láncú származék képződött, közepes hozammal.Tétel Szabadon hozzáférhető Photoinitiated Thiol-Ene Reactions of Various 2,3-Unsaturated O-, C- S- and N-Glycosides: scope and Limitations Study(2020) Kelemen, Viktor; Csávás, Magdolna; Hotzi, Judit; Herczeg, Mihály; Poonam,; Rathi, Brijesh; Herczegh, Pál; Jain, Nidhi; Borbás, AnikóTétel Korlátozottan hozzáférhető Potenciálisan antibiotikus hatású lipid-II származékok szintéziseCsiszár, Milán; Kelemen, Viktor; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Demeter, Fruzsina; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai TanszékBevezetés: Az antibiotikum-rezisztencia a klinikum egyik legsúlyosabb problémája napjainkban, megfelelő antibiotikum stewardship mellett is növekvő igény mutatkozik új hatóanyagokra. Az antibakteriális hatás elérésének egyik leghatékonyabb módja a sejtfalszintézis megakadályozása, azonban ezen biokémiai folyamatnak ezidáig csak néhány lépését tudjuk terápiásan gátolni. A transzglikoziláz enzimek gátlására ugyan már léteznek vegyületek, viszont ezek rossz farmakokinetikájuk miatt humán terápiában nem alkalmazhatók, így továbbra is fennáll az igény új transzglikoziláz-gátlók felderítésére, a hatás-szerkezeti összefüggések tisztázására. Ennek céljából új, potenciálisan antibiotikus hatású vegyületek, lipid-II analógok előállítását tűztem ki célul. Módszerek: N-acetil-β-D-glükózaminból, illetve β-D-glükopiranózból származtatott 1,2-telítetlen származékokból (2-szubsztituált glikálokból) fotoiniciált tiolén addíciós reakcióval, tioecetsav használatával alfa-tioacetátokat alakítottam ki, majd alfa szénhidráttiolokat szintetizáltam szelektív S-dezacetilezést segítségével. Ezen tiocukrokkal konjugált tiol-én addíciót hajtottam végre vinilidén-biszfoszfonát aktivált kettős kötésére, végül az újonnan szintetizált származékokhoz Wadsworth–Horner– Emmons reakcióval kapronaldehidet (hexanalt) kapcsoltam, melyet követően a terméket Zemplén-dezacetilezésnek vetettem alá. A vegyületek szerkezetét NMR és MS vizsgálatokkal karakterizáltuk, a tisztítás oszlopkromatográfiás módszerrel történt. Eredmények: A glüko és acetamido glüko származékok tioecetsav-addíciós reakcióit mindkét kiindulási anyag esetében jó hozammal sikerült végrehajtani, a szelektív dezacetilezést és a konjugált addíciót pedig kiemelkedően magas hozammal. A Wadsworth-Horner-Emmons reakció során a glüko származék esetén sikeresen izolálható volt a két várt termék 34% hozammal, a geometriai izomerek keletkezési aránya közel azonos volt. Az acetamidoszármazék esetében a kívánt terméket nem sikerült izolálni, így ezen folyamat optimálási vizsgálatokat igényel. Megbeszélés: A munka során sikeresen létrehoztam egy lipid-II analóg vegyületet D-glükopiranózból, valamint megállapítottam, hogy azonos reakciókörülmények ilyen formában alkalmatlanok acetamido-származék létrehozására.Tétel Szabadon hozzáférhető Promotion of a Reaction by Cooling: stereoselective 1,2-cis-α-Thioglycoconjugation by Thiol-Ene Coupling at -80C(2018) Eszenyi, Dániel; Kelemen, Viktor; Balogh, Fanny; Bege, Miklós; Csávás, Magdolna; Herczegh, Pál; Borbás, AnikóTétel Korlátozottan hozzáférhető SARS-CoV-2 ellenes hatású fluortartalmú glikopeptid antibiotikum származékok szintéziseHindulák, Kristóf; Bakai-Bereczki , Ilona; Lőrincz, Eszter Boglárka; Gyógyszerésztudományi Kar; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Vasvári , Gábor; Kelemen, Viktor; Gyógyszerésztudományi KarA 2020-ban világjárvánnyá váló SARS-CoV-2 vírus jelentős megmérettetés elé állította a világ kutatóit és egészségügyi szakembereit. A pandémia felhívta a figyelmünket, hogy rendkívül kevés effektív vírus ellenes szer áll rendelkezésre. Korábbi kutatási eredményekből már kiderült, hogy a glikopeptid antibiotikumok rendelkeznek antivirális hatással, valamint a vírus fertőzés esetén gyakoriak a bakteriális felülfertőződések. Az ilyen jellegű duális fertőzések ellen előnyös lenne egy mind antibakteriális, mind antivirális hatással bíró szer alkalmazása. A Debreceni Egyetem Gyógyszerészi Kémia Tanszékén már régóta foglalkoznak glikopeptidek szerkezeti módosításával, azt már megállapították, hogy perfluoralkil oldallánccal rendelkező teikoplanin pszeudoaglikon származékok egy része rendelkezik ezen kettős hatással. Ezen kutatásokba kapcsolódtam be én is, a perfluoralkil oldallánc hosszának módosításával és a teikoplanin pszeudoaglikon és az oldallánc közötti linker változtatásával próbáltunk új, fokozott antivirális és antibakteriális hatással rendelkező származékokat előállítani. Az általam előállított perfluoroktil oldallánccal rendelkező teikoplanin pszeudoaglikon származék effektívnek bizonyult SARS-CoV-2 és humán koronavírus ellen is. Antibakteriális spektrum szempontjából szintén hatékony volt Gram-pozitív baktériumok ellen, de nem bizonyult szignifikánsan jobb szernek, mint a módosítatlan teikoplanin. Ebből kiindulva a származékot egy duális hatással bíró szernek tekintjük, ami hatékony lehet a SARS-CoV-2 fertőzött és bakteriális felülfertőződéssel rendelkező betegek kezelésében, annak érdekében, hogy csökkentsük a halálozások számát.Tétel Szabadon hozzáférhető Stereoselective Thioconjugation by Photoinduced Thiol-ene Coupling Reactions of Hexo- and Pentopyranosyl D- and L-Glycals at Low-Temperature: Reactivity and Stereoselectivity Study(2019) Kelemen, Viktor; Bege, Miklós; Eszenyi, Dániel; Debreczeni, Nóra; Bényei, Attila; Stürzer, Tobias; Herczegh, Pál; Borbás, AnikóTétel Korlátozottan hozzáférhető Synthesis of novel carbohydrate-isochromane derivativesMathew, Nithin; Borbás, Anikó; Kelemen, Viktor; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Árpád, Tósaki; Homolya, Ágnes; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai TanszékDiabetes mellitus is one of the most commonly occurring chronic, non-infectious diseases, potentially resulting in a multitude of serious, life-threatening complications if left untreated. There's been various treatments for this disease such as metformin for type 2 and subcutaneous insulin injections for type 1. Other treatments such as SGLT-2 inhibitors have been proven effective. The experiments aim to synthesize isochromane-carbohydrate derivatives that could potentially have both glycosidase inhibitory properties as well as act as SGLT-2 inhibitors using reactions oxa-Pictet-Spengler reaction and the photoinitiated thiol-ene addition reaction. Furthermore, these pharmacological and biological activities will be investigated with research collaborations.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szénhidrát-kannabidiol konjugátumok szintézise fotoiniciált tiol-én addíciós reakcióvalHuoranszki, Tamás Miklós; Kelemen, Viktor; Petróczi, Ferenc Dániel; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Bakai-Bereczki, Ilona; Nemes, Dániel; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai Tanszék; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai TanszékA kannabidiol számos vélt, illetve bizonyított jótékony hatással rendelkezik, ezáltal napjainkban igen népszerű mind az étrendkiegészítők terén, mind a tudományos világban és számos kutatás, klinikai vizsgálat van folyamatban az alkalmazhatóságával kapcsolatban. A biológiai hatás kiváltásának és így az alkalmazhatóságnak egyik limitáló tényezője az anyag biohasznosulása, mely szájon át történő adminisztráció esetén a rossz vízoldékonyság miatt igen csekély. Kutatásunk során szénhidrát-kannabidiol konjugátumokat hoztunk létre, melyek vízoldékonysága és ezáltal feltételezhetően orális biohasznosulása jelentősen magasabb. A konjugáció megvalósításához fotoiniciált tiol-én addíciós reakcióval szénhidrát-tiolokat kapcsoltunk kannabidiolhoz, így 8 új molekulát hoztunk létre. Ezek tisztítása oszlopkromatográfiás eljárással történt, elemzésükhöz pedig vékonyréteg-kromatográfiát, tömegspektrometriát és NMR spektrometriát alkalmaztunk. A molekulák biológiai vizsgálatai későbbi kutatások tárgyát képezhetik.