Szerző szerinti böngészés "Nyilas, Anna"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 134)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A "gyengébb fél" védelme az új polgári perrendtartásban(2019) Nyilas, Anna; Pribula, LászlóTétel Korlátozottan hozzáférhető A gondnoksági perek a bírói gyakorlat tükrébenKalydi, Dóra; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi Kar2013-ban a Kormány a polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozatban rendelte el a polgári perjog ezen belül a Polgári perrendtarásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: régi Pp.) átfogó korszerűsítésére irányuló munkálatok megkezdését. Az új perrendtartásnak biztostani kellett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által szabályozott polgári anyagi jogviszonyokkal kapcsolatos anyagi jogi normák érvényesülését. A felülvizsgálatot a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság koordinálta. A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba. A törvényt az Országgyűlés 2016. november 22-én fogadta el. A törvényben számos újítást vezettek be, amely alapjaiban változtatta meg az eljárásokat. Néhány fontosabb újítást említenék meg, ilyen például a perkoncentráció elve, a professzionális per, az osztott perszerkezet, a perhatékonyság rendszer szintű megvalósítása, valamint az elektronikus kapcsolattartás fejlesztése. A törvény legutóbbi jelentős módosítása Pp. Novella, vagyis a 2020. évi CXIX. törvény. Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) módosítására beterjesztett T/13257. számú törvényjavaslatot (Pp. Novella), melyet a 2020. évi CXIX. számú törvénnyel november 26-án hirdettek ki. Ha a gondnokság alá helyezés tételezett céljaira tekintünk, kiemelhetjük, hogy az elsődlegesen az érintett személy védelmét szolgálja, azaz a rendszer tételezett célja, hogy a jogképes személyt, amennyiben nem rendelkezik a megfelelő belátási képességgel, akkor ezt a hiányt külső szereplő bevonásával pótolják. Azaz, a gondnokság, mint jogintézmény célja az érintett személy jogainak védelme. A gondnokság alá helyezés megállapítására nagyon szigorú feltételek, szabályok vonatkoznak. Fontos megjegyezni, hogy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés csak abban az esetben és csak abban a mértékben lehetséges, ami az alperes jogai, érdekei védelme miatt feltétlenül szükséges. A korlátozás csak addig tartson, ameddig az valóban indokolt, ezért a gondnokság alá helyezést, annak elrendelését követően, rendszeresen kell felülvizsgálni. Szakdolgozatomban a gondnoksági perek szabályozását szeretném részletesen bemutatni. Dolgozatomból megismerhető a személyi állapot fogalma, majd a személyállapoti perek közös szabályainak leírása következik. A gondnoksági perek részletes szabályainak bemutatásáról szól a dolgozat jelentős része. Megismerhetőek a gondnoksági perek fontosabb anyagi és eljárásjogi szabályai, valamint az ide tartozó pertípusok szabályai. Ide tartozik a gondnokság alá helyezés módosítása, megszüntetése, a felülvizsgálat iránt indított per, valamint az előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata iránt indított per. A dolgozat negyedik pontjában pedig kitérek a gondnokkirendelés szabályaira, valamint a gondnok jogaira és kötelezettségeire. Dolgozatom zárásaként a 2016. évi CXXX. törvény, vagyis az új Polgári perrendtartás legfontosabb személyállapoti perekkel kapcsolatos változásait mutatom be, különös tekintettel a gondnoksági perekre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hagyatéki eljárás szabályai, különös tekintettel a hagyatéki tárgyalások gyakorlatáraBorza, Daniella; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom témája a hagyatéki eljárás szabályozása, különös tekintettel a hagyatéki tárgyalások gyakorlatára. Jelenleg tanulmányaim mellett közjegyzői irodában dolgozom, és naponta több hagyatéki üggyel találkozom. Szakdolgozati munkámban fontosnak tartottam, hogy megvizsgáljam mit is jelent a hagyatéki eljárás, milyen szabályai vannak, mit értünk hagyatéki tárgyalás alatt, milyen jogesetekkel találkozhatunk, a közjegyzők intézménye hogyan is alakult ki és milyen feladatokat látnak el az igazságszolgáltatásban. Minden ember életében bekövetkezik az a pillanat, amikor elveszti egy hozzátartozóját, egy szerettünk távozása pedig mindenki számára nehéz időszak. A magyar jogban az örökhagyó halálával ipso iure következik be az öröklés, az örökhagyó után hagyott hagyatékról pedig a közjegyző által meghozott végzés fog rendelkezni. Dolgozatom célja, a hagyatéki eljárás különleges szabályainak bemutatása, valamint összehasonlítása a többi nemperes eljárással szemben, szemléltetve azt, hogy a hagyatéki eljárás miért is tartozik a nemperes eljárások legnagyobb csoportjába.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A házassági bontóperek és hatásuk a gyermekekreLaskai, Bettina; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom témájaként mindenképpen egy olyan témakört szerettem volna feldolgozni, amivel részletesebben megszerettem volna ismerkedni. Úgy gondolom, hogy a házassági perek, azon belül a házassági bontóperek egy igen nagy témakör. A válás a legtöbb embert érinti valamilyen formában, ha nem is közvetlen módon. Mindig is érdekelt a pszichológia, így vontam bele a témába a gyermekek helyzetét. Magyarországon a legtöbb gyermek sajnos megtapasztalja, milyen elvált szülők gyermekeként felnőni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A jogsértő bizonyítási eszközök felhasználhatósága a polgári perbenGömöri , Nóra Anikó; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat témájának célja a jogsértő módon előállított, illetve a jogsértő módon megszerzett bizonyítási eszközök felhasználásának, vizsgálatának a bemutatása a polgári peres eljárásokban. Ugyanis a gyakorlatban is egyre többet merül fel, hogy miként lehet felhasználni ezeket az eszközöket, amelyek létrejötte is törvénybe ütközik. A 2018. január 1-én hatályba lépett polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény jelentős újítását mutatja, hogy rendelkezik ezen jogsértő bizonyítékok köréről. Napjaink ugyanis elengedhetetlen részét képezik az új kommunikációs és multimédiás eszközök használata, amelyekkel könnyen hozzá lehet jutni, illetve elő lehet állítani a jogsértő bizonyítási eszközöket, melyek az egyes személyiségi jogok, különösen a magánszféra sérelmét okozhatják a felhasználásukkal. Mindezekre tekintettel elkerülhetetlen volt a törvényi szintű szabályozás bevezetése. A téma ismertetése során érdemes magáról a bizonyításról is említést tenni, mivel az ilyen jellegű eszközök a polgári eljárás ezen szakaszában érhetőek tetten a legtisztábban. Különösen történeti előzményire, valamint arról, hogy milyen szabályok és elvek mentén folytatódik le a bizonyítás és milyen cselekmények vezetnek annak eredményéhez, valamint a bírói döntés meghozatalához. A jogsértő bizonyítási eszközök felhasználhatóságának vizsgálatához továbbá elengedhetetlen a témában született releváns bírósági (alkotmánybírósági) döntések ismertetése melyeken keresztül jól szemlélhető, hogy milyen megoldásokat alkalmaztak a polgári perekben mind a régi és az új polgári perrendtartási törvény hatálya alatt. A teljesség érdekében végezetül, mind nemzetközi, mind pedig a büntetőeljárásban található megoldások ismertetése is indokolt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közösségi média, a személyiségi jogsértések modern színtereTörök, Antal Ákos; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz internet a mai világunk egyik meghatározó színtere. A legtöbb ember nap mint nap használja, és a koronavírus következtében még inkább felértékelődött a szerepe, ugyanis a mindennapos szórakozás mellett már a munkát, hivatalos ügyeket, valamint az oktatást is el lehetett vele intézni, hála annak, hogy végtelen lehetőséget biztosít. Viszont a sok jó ellenére számtalan veszélyt is rejt magában, amelyekkel a hétköznapi emberek napról-napra találkozhatnak. Ilyenek például a személyiségi jogi jogsértések is. Az internet világában már nem kell több napot várni vagy a sajtóügynökségek cenzúráján átmenni az írásoknak, ugyanis már egy egyszerű Facebook poszttal is jogsértést lehet elkövetni, akár átlagemberként is. Szerencsére a jog szabályai, valamint a számos adatvédelmi irányelvek erre is kiterjednek, amely ezeknek a számát próbálja csökkenteni. Dolgozatomat négy részre osztottam fel, amelyek között megjelennek a személyiségi jogok, az internet szerepe mai világunkban, a leggyakoribb személyiségi jogi jogsértések az internetes és a közösségi médiában, valamint a sajtó-helyreigazítási perek. A témát a hatályos jogszabályok, határozatok, bírói gyakorlatok, statisztikák, valamint szakirodalmak és internetes források felhasználásával igyekszem bemutatni, így egy átfogó képet adva az interneten előforduló leggyakoribb személyiségi jogsértés típusokról, és válaszolva az ezzel kapcsolatban felmerülő, a jogérvényesítéssel összefüggő kérdésekre.Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető A polgári perjog alapelvei történeti megközelítésbenBelics, Alexandra; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz igazságszolgáltatás, melybe a polgári peres eljárás egyaránt beletartozik egy fontos kérdéskör, hiszen a mindennapjainkban is találkozunk polgári jogvitákkal, jogviszonyokkal. A polgári perben alkalmazandó alapelveket a 2016. évi CXXX. Törvény A polgári perrendtartásról tartalmazza. A Polgári perrendtartás megalakulásáig vezető út egészen a Plósz Sándor féle 1911. évi I. törvénycikk megalkotásáig és az azt megelőző az 1868. évi LIV. Polgári Perrendtartásig nyúlik vissza. Hiszen a mai napon is hatályos Pp. kezdetben nem tartalmazta azokat az alapelveket - illetve nem tartalmazta bizonyos részüket - melyek a Plósz Sándor által megalkotott törvény tartalmazta. Az alapelvek kialakulásához nagyban hozzájárult az állam aktuális berendezkedése és a környező országok jogi berendezkedése, szabályozása. Hiszen az 1911. évi I. törvénycikkhez vezető út is, valamint a szocialista rendszerben létrejött 1952. évi III. törvény – másnéven a régi Pp. – is nagyban függött az aktuális állami helyzettől. Az új Pp.-vel a jogalkotó igyekezett az alapelveket oly mértékben megváltoztatni, hogy egy gyorsabb, egyszerűbb, hatékonyabb eljárásrend alakuljon ki, amely során a bíróságok leterheltségét is csökkentik a peres eljárások hatékony elbírálásával. A polgári perjog alapelvei mellett szakdolgozatomban szó esik azon alapelvekről is, melyeket más jogágakban is egyaránt alkalmazunk, mint például a büntető eljárások során. Illetve az Alaptörvényben és egyes nemzetközi egyezményekben is megtalálható alapelvekről, melyek a polgári peres eljárásokban is alkalmazandók.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A személyi állapotot érintő perek speciális szabályai, különös tekintettel a házassági perekreCorneanu, Denisa Cristina; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom témájául azért választottam a személyi állapotot érintő perek speciális szabályait, különös tekintettel a házassági perekre, mert szerettem volna részletesebben megismerkedni a házassági perek speciális szabályaival. Szakdolgozatomat úgy építem fel, hogy elsősorban bemutatom a legfontosabb fogalmi elemeket, a házasság és a család fogalmát, valamint a házasság megkötését Magyarországon és annak joghatásait. A következő fejezetekben szót ejtek a személyállapoti perek csoportjairól, ezek speciális szabályairól, majd a házassági perekről – mint különleges perekről. Az ezt követő fejezetekben a házasság létezésének vagy nem létezésének megállapítását, továbbá a házasság érvényességének és érvénytelenségének megállapítása iránti eljárások szabályait ismertetem, majd külön rátérek a házassági perek legnagyobb szegmensére, a házassági bontóperekre, ahol bemutatom az eljárás két típusát és ezeknek a részletes szabályait, amelyek szabályozásánál fontosnak tartom kiemelni a közös kiskorú gyermek érdekeit is. Ezt követően vizsgáltam a bontókeresethez kapcsolható egyes kereseti kérelmeket. Végül a házasság megszűnésének jogkövetkezményeit fogom ismertetni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szülői felügyeleti jog a polgári eljárásokbanKovács, Katalin; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat témája a szülői felügyeleti jog mibenléte a polgári eljárásokban. A dolgozat megírásával egy - nem mindenre kiterjedő, de - átfogó képet szeretnék bemutatni a témában. Ennek módszereként a szakirodalom elemzésén túl több jogeset bemutatásával szemléltetem egy-egy eljárási problémakört. A szülői felügyeleti jog fogalmi és tartalmi meghatározása után részletesen kitérek és elemzem azt a jogszabályi tényt, miszerint a kiskorú szülői felügyelet vagy gyámság alatt állhat (Ptk.4:223.§). Példákkal, jogesetekkel ismertetve bemutatom a közösen gyakorolt szülői felügyeletet, a váltott gondoskodásban megvalósuló szülői felügyeletet, a nem közösen gyakorolt szülői felügyeletet, valamint a gyámság intézményére is kitérek. Ezeknek mintegy részeként a fentebb felsorolt vizsgálati eseményekkel összefüggő peres eljárásokat vettem górcső alá. Végül pedig a szülői felgyeleti jog megszűnésére, megszüntetésére és visszaállítására tértem ki. Mind haza, mind nemzetközi tekintetben számos fejlődés és előrelépés valósult meg az évek alatt a jogalkotók gyermekközpontú jogszabályi háttér és igazságszolgáltatás megteremtésében, melyre a dolgozatomban szereplő jogesetek adnak bizonyosságot. A legfontosabb feladat és célkitűzés, hogy a szülő-gyermek kapcsolat jogi, illetve bírósági rendezése alkalmával a döntések a gyermek(ek) érdekeit szolgálják.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A választottbíróság és rendes bíróságok kapcsolódási pontjaiTóth, Marcell; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban a választottbíróság és rendes bíróságok kapcsolódási pontjait mutatom be az eljárás során. Ennek során felhasználtam választottbíróság és rendes bíróságok joggyakorlatát. A felhasznált választottbírósági gyakorlatból valamennyi eset a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság) ítélete vagy végzése. Az első fejezetek az elméleti alapok meghatározását szolgálják, mely könnyebb megértését segíti a kapcsolódási pontoknál kifejtettekhez. A kapcsolódási pontok közül a Vbt. fogalomhasználata alapján valamennyi a választottbíráskodás segítésével kapcsolatos, egy kivételével. A dolgozat során különös tekintettel a második fejezetben írtaknál figyelmet fordítottam a fél eljárásjogi helyzetére, lehetőségeire egyes eljárásjogi jogintézmények kapcsán. Továbbá kiemelésre kerültek a Pp. szerinti peres eljárástól karakteresen eltérő különbségek is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A választottbírósági eljárások MagyarországonKorpai, Adrienn; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatomban választottbírósági eljárások magyarországi helyzetét szemléltettem, valamint a választottbíróságok sajátosságait, és az állami bíróságokkal való kapcsolatotaira is kitértem. Bemutattam a választottbíróságok negatív és pozitív oldalait is. Továbbá áttekintettem a választottbírósági eljárások múltbéli és jelenlegi jogi szabályozását. Ismertettem a választottbíróság elé vihető ügyeket és egyaránt az elé nem vihető ügyeket is. Összevettem a választottbírósági eljárásokat más alternatív vitarendezési módszerekkel. Végezetül betekintést nyújtok a választottbírósági eljárások problémáiba.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az adóhatóság mint szolgáltató hatóság az adóigazgatási eljárások tükrében(2013-04-11T07:32:50Z) Mikóné Szabó, Eszter Róza; Nyilas, Anna; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat az adóhatóság szolgáltató szerepét vizsgálja az adóigazgatás területén. Elemzi az adóigazgatási eljárások típusait. Bemutatja az önkéntes jogkövetést segítő törvényi erőre emelkedő jogintézményeket, valamint az adóellenőrzést segítő új elemeket. Betekintést nyújt az adóigazgatási eljárás jogorvoslat rendszerébe és a végrehajtási eljárásba.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Amíg a bíró el nem választ – A házassági bontóper az eljárás alanyai szemszögébőlKaraszek, Fruzsina Márta; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban a személyállapoti pereken belül a házassági perek egyik szegmensével foglalkozok, ezen belül is a házassági bontóperrel. Napjainkban nagyon megnövekedett a házassági bontóperek száma, ennek szociális és társadalmi okairól rengeteg tanulmányt olvashatunk, viszont arról, hogy a már elvált felek, miként élték meg és mit gondolnak az egész bírósági eljárásról már nem sok információval rendelkezünk. Témám kifejtéséhez először is elengedhetetlen tisztázni azt, hogy mit is jelent maga a házasság intézménye, majd a későbbiekben részletesen kifejtem a házassági bontóper szabályait, a szakdolgozatom legvégén pedig egy önállóan készített kérdőív alapján kérdezek meg 40 embert, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkeznek, illetve mi a véleményük a bírósági bontóperes eljárás folyamatáról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az apasággal és származással kapcsolatos perekLapohos, Botond András; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban az apasággal és származással kapcsolatos perek aspektusait, illetve az ezekhez kapcsolódó főbb alpontokat (mint pl.apasági vélelem, apaság bírói megállapítása) igyekeztem kidolgozni. Mindehhez a szakirodalom tanulmányozása mellett, igyekeztem a saját, környezetemben tapasztaltakat felhasználni, beépíteni a szakdolgozatomba.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az anyagi pervezetés megvalósulása első-, valamint másodfokú eljárásbanSzéles, Dávid; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat célja a bíróságok anyagi pervezetési tevékenységének bemutatása, és az anyagi pervezetés egyes területeinek ismertetése az elsőfokú eljárásban, illetve a másodfokú bíróság által végzett felülvizsgálati tevékenység során alkalmazott anyagi pervezetésre is tekintettel. Szakdolgozatomban az új Polgári perrendtartásról szóló törvényben megjelenő anyagi pervezetést vizsgálom részletesen. Kitérek az anyagi pervezetéshez kapcsolódó legfontosabb perjogi alapelvekre, továbbá a perhatékonyság kérdésére. Bővebben kívánok szólni az anyagi pervezetés területeiről és lehetséges alkalmazásának módjairól. Igyekeztem az anyagi pervezetést minél részletesebben bemutatni az elsőfokú bíróság által végzett tevékenység szerint annak érdekében, hogy átfogó képet alkossak arról, mi is az az anyagi pervezetés. Valamint szóba kerül az alaki pervezetés, mint a tükör másik oldala, a tárgyaláson kívüli perbeli cselekmények lefolytatása és a rendfenntartás körében. Említés szintjén felmerül az egyezségi kísérlet is, mint bírói tevékenység. Majd a tájékoztatási kötelezettség jellemzőit mutatom be a jogi képviselő nélkül eljáró félre nézve. Továbbá a másodfokú bíróság által végzett anyagi pervezetés és a lehetséges jogorvoslati lehetőségek vizsgálásra kerül sor, valamint arra, hogy milyen döntések születhetnek az anyagi pervezetés körében történő felülvizsgálat eredményeképpen. A dolgozat utolsó részében néhány konkrét bírósági per kerül példaként bemutatásra az ítélet alapján, az anyagi pervezetés gyakorlati alkalmazásának bemutatása céljából.Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető A betegjogok és az egészségügyi perekBalogh, Tibor; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban a betegjogokról és az egészségügyi perekről szól. A kitűzött a cél a betegjogok és azok érvényesítésnek bemutatása. A betegek után az egészségügyi oldalt is kutatni kezdtem. A betegek után az egészségügyi oldalt is kutatni kezdtem. Az ilyen területen dolgozókat is szintén jogok és kötelezettségek terhelik. Részletes törvények és szabályok vonatkoznak rájuk. A szakdolgozatom további részei összefoglalják az egészségügyi perek aktuális kérdéseit, illetve a kártérítések módját menetét, és az ezekért járó összegek mértékét. És végül az igazságügyi orvos szakértők feladatait vizsgáltam meg, Szintén nem volt egyszerű összefoglalni az ő feladatukat és a munkájuk fontosságát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bírósági ténymegállapítás a polgári peres eljárásbanKiss, Réka; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban a bizonyítási eljárást mutatom be részletesen. Az alapelvek és a fogalmak leírásával kezdtem, hogy átlátható legyen, mégis mire épül a bizonyítási eljárás. Igyekeztem aprólékosan bemutatni az eljárás szakaszait, majd ezt követően az egyik legizgalmasabb témát, a jogsértő bizonyítási eszközöket fejtegetem. Kitértem az eljárás során felmerülő költségek előlegezésének lépéseire, valamint az anyagi pervezetésre és az indoklásra is. Mindezek után a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörével kapcsolatos tudnivalókat ismertetem. A ténymegállapítás hiányosságának elemzésénél a másodfokú bíróságnak elég nagy szerepe van, amit egy eseti jogkör segítségével részletesen elemzek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bírósági végrehajtás a nemperes eljárások rendszerébenSzabó, Dóra; Nyilas, Anna; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom témájaként a bíróság végrehajtást választottam, amely során célom megvizsgálni és bemutatni a bírósági végrehajtás szabályzási rendszerét, az eljárás sajátossági elemeit, az eljárás során érvényesülő valamennyi alapelvet, valamint a külföldi határozatok végrehajtására vonatkozó szabályrendszert. Frank Ignác idézete jól mutatja a bírósági végrehajtás jelentőségét a bírósági eljárások során, hiszen nincs értelme egységesen érvényes jogrendszert alkotni, ha a jog érvényesülését mindennapjainkban nem tudjuk érvényre juttatni. Az érvényre juttatás során az államnak kiemelkedő szerepe van, ugyanis az állam egy intézményesített segítségnyújtást biztosít az érintett fél számára, ami az állam számára egyfajta kötelezettséget jelent a jogviták lezárásával kapcsolatos döntések érvényre juttatására, ezen kötelezettség egyik lehetséges megvalósulási formája a bírósági végrehajtás intézménye. Dolgozatom Bevezető része után a második részében szeretném meghatározni a nemperes eljárások fogalmát, a nemperes eljárásokra vonatkozó sajátosságokat, hisz ezen belül helyezkedik el dolgozatom fő témája a bírósági végrehajtási eljárás. A harmadik részben pedig szeretném bemutatni, hogy hogyan is alakult ki a bírósági végrehajtás intézménye hazánkban, mik az intézmény fontosabb jellemzői, alapelvei, hogyan épül fel a bírósági végrehajtás szervezetrendszere és mik a szabályzási rendszer elemei a végrehajtás elrendelése és foganatosítása kapcsán. A negyedik részben szeretnék kitérni, a bírósági végrehajtás elrendelése és foganatosítás során igénybe vehető jogorvoslatokra. Ezen részben a jogorvoslati lehetőségeket egyenként, részletezve kívánom kifejteni.Dolgozatom ötödik részében pedig a bírósági végrehajtás külföldi vonatkozásait szeretném részletesen bemutatni, az európai jogharmonizáció kialakulásával kezdve. Igen fontos ez a téma a végrehajtás szempontjából, hiszen napjainkban az emberek életük során egyidejűleg, többféle jogrendszerrel is kapcsolatba kerülhetnek, különböző államok állampolgárai egymással házasságot köthetnek, egyes emberek külföldi utazásaik során kárt okozhatnak illetve szenvedhetnek, így szükség van az Európai Unió tagállamai közötti végrehajtás szabályzásra is, amelyet dolgozatomban részletesen kívánok bemutatni. Dolgozatomat végül Összegzéssel zárom.