Szerző szerinti böngészés "Petrika, Hajnalka"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 28)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Általános iskolában oktató pedagógusok mentálhigiénés állapotfelmérése a nyári szünet regenerációs hatásának függvényébenPetrika, Hajnalka; Némethné Gyurcsik, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi KarA mentális egészség alakulásában nagy szerepet tulajdonítanak a krónikus stressznek, melynek hatására a szervezetben fizikai és pszichés elváltozások sora indul el. A segítő foglalkozásúaknak, így a pedagógusoknak is igen jelentős mértékű stresszel kell megküzdeniük. Ezért célul tűztük ki, hogy az általános iskolában dolgozó pedagógusok mentális egészségét, egészség magatartását feltérképezzük és összefüggéseket keressünk, valamint célunk volt megvizsgálni, hogy a nyári időszak előtt és után van-e szignifikáns változás a mért paraméterek tekintetében. Felmérésünkben 3 debreceni általános iskola vett részt. Vizsgálatunk során önkitöltős kérdőíves módszert alkalmaztunk, mely négy fő egységből állt: 1. demográfiai és oktatással kapcsolatos adatok, 2. antropometriai és életvitellel kapcsolatos adatok, 3. ízületi és izomfájdalom megjelölése VAS- skálán, 4. lelki egészség feltérképezése – Társas támogatottság, General Health Questionnaire 12 – GHQ12, Észlelt Stressz kérdőív, MarslachBurnoutInventory - MBI. A pedagógusok több mint negyede a társas támogatottság valamilyen fokú hiányával küzd, 21%-nál mentális funkció csökkenés tapasztalható, 40%-nál magas a stressz szintje és majdnem felénél érzelmi kimerülés és teljesítmény csökkenés mutatkozik az MBI kérdőív alapján. Az stressz szint a társas támogatottság szintjével (p<0,001) és a GHQ12 kérdőívvel (p<0,001) és az MBI mind három dimenziójával (p<0,001; p=0,01; p<0,05) mutat szignifikáns kapcsolatot. A szakirodalommal egybecsengően azt találtuk, hogy akinek magas a stressz szintje annak, magasabb lesz a mentális funkció csökkenése és rosszabb lesz a társas támogatottsága. A nyári időszak után a pedagógusok kevésbé tudtak az előttük álló nehézségekkel megküzdeni, így a kérdőíveknél egy emelkedő tendenciát láttunk, bár ez szignifikáns eltérést nem mutatott.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és a törzsizomzat erősítése óvódás korú gyerekek prevenciós mozgásprogramjában.Reszegi, Bettina; Petrika, Hajnalka; Némethné Gyurcsik, Zsuzsanna; PhD hallgató; adjunktus; DE--Népegészségügyi KarNapjainkban egyre növekvő egészségügyi probléma a mozgásszegény életmód, ami már gyermekkorban is megjelenik.A gyermek életében az óvodai mozgáslehetőségek a testi-szellemi fejlődés alapfeltételei. Az erős törzsizomfűző kialakítása fontos, hiszen iskolába kerülve egyre több időt töltenek majd statikus ülő testhelyzetben, valamit rendszeres súlyterhelésnek lesznek kitéve az iskolatáska viselésével. A vizsgálatot és a tornaprogramot a debreceni Ifjúság Utcai Óvodában végeztük 2015 tavaszán egy 30 fős csoportban. Az eredmények azt mutatják, hogy az óvodások a koruknak közel megfelelő fiziológiás értékekkel rendelkeznek, de már észlelhető az ülő életmód negatív hatása. A tornaprogram pozitív eredményeket hozott.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egyetemi hallgatók fizikai és mentális állapotának felmérése, a Pilates módszer jótékony hatásainak vizsgálataHarsányi, Orsolya; Petrika, Hajnalka; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Bíró, Éva; Juhos, Nándor; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarRohanó világunkban naponta szembe kerülünk olyan élethelyzettel, mely aggodalommal, nyugtalansággal tölt el minket. A mindennapi túlhajszoltság nagy terhet ró a hétköznapok emberére, és nincs ez másképp a fiatal felnőtt egyetemistákkal sem. A mozgásszegény életmódot folytató hallgatók olyan egyoldalú terhelésnek vannak kitéve, mely hosszú távon egészségkárosodáshoz és mozgásszervi tünetek kialakulásához vezethet. Ilyen tünet lehet az izomfájdalom, ízületi mozgástartomány beszűkülése, az izmok rugalmatlanná válása és gyengülése. Vizsgálatom célja volt a kötelező testnevelés órákon részt vett egyetemi hallgatók fizikális, valamint mentális állapotának feltérképezése. Felméréseimet egy 10 héten át tartó Pilates kurzuson részt vett hallgatók körében végeztem, és a módszer hatékonyságát elemeztem a vizsgált paraméterek alapján. Továbbá kíváncsi voltam a tanulók stressz elleni megküzdési stratégiáira, hogy vajon milyen tevékenységeket választanak problémáik enyhítése érdekében és milyen sikerrel. Eredményeim alapján elmondható, hogy a diákok közel fele küzd valamely mentális problémával, legmagasabb a szorongásos tünetek megjelenése a felmért csoportban. A vizsgálatok során kiderült, hogy azok körében, akik nem folytatnak rendszeres mozgásos tevékenységet 10%-al magasabb a mentális problémák jelenléte. A hallgatók több mint fele semmilyen sporttevékenységet nem folytat, pedig kiderült, hogy a rendszeresen sportolók sikeresebben küzdenek meg a szorongásos tünetekkel, mint nem sportoló társaik. A diákok nagy százalékban alkalmaznak helytelen megküzdési stratégiákat gondjaik enyhítésére. Fizikális vizsgálatok alapján elmondható, hogy a gerinc mobilitási értékei a fiziológiás érték alatt vannak. A tanulók minden megadott régióban nagyfokú fájdalmat jelöltek be az első felmérés alkalmával, és ez a második mérésre tovább emelkedett. A Pilates program jelentősen befolyásolta a mentális problémák alakulását. A módszer jó hatással volt az izomnyújthatóságra, és forszírozott légző gyakorlatai jelentős mértékben növelték a mellkas kitérését. A diákok által megjelölt fájdalmas területek alapján arra következtethetünk, hogy az ülő életmód következtében kialakuló panaszok enyhítésére a heti egy alkalommal végzett mozgásos tevékenység nem elég a helytelen szokások ellensúlyozására. Munkámmal szeretném a figyelmet a mozgás mentális problémák elleni preventív szerepére irányítani, és kihangsúlyozni fontosságát a fizikális egészség fenntartásában.Tétel Szabadon hozzáférhető ELSŐÉVES EGYETEMI HALLGATÓK ÉLETMÓDBELI SZOKÁSAINAK KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSE(2016-12-30) Dulavics, Diána; Petrika, HajnalkaIn our research, we measured first-year students’ lifestyles, emphasizing sports habits, time spent sitting, and the presence of pain. Our questionnaire is self-reporting. Results show that 75% of the students do some kind of sports as a hobby. Before starting the university, 50% of the students did some kind of competitive physical activity, but by now, 34% of them gave up doing that because of lack of time and possibility. Feeling pain in different parts of the body is frequent, neck and shoulders, zone of the back, and low back. A sedentary lifestyle is frequent, and people do not pay attention to spine protection. Only 35% of the students know the principles of spine protection and only a few of them use it while sitting. We have not found any significant connection between lifestyle characteristics and pain, but our results show the risks of this lifestyle.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fizioterápiás módszerek alkalmazása az adhesive capsulitisbenVarga, Krisztina; Menyhártné Varga, Gyöngyi; Debreceni Egyetem::Egészségügyi Kar; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Petrika, Hajnalka; Jeneiné Barkóczi, Erzsébet; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Kenézy Gyula Kórház-RendelőintézetSzakdolgozatom során az adhesive capsulitis komplex mozgásterápiájának hatását vizsgáltam. A mozgásterápiában négy beteg vett részt. Minden beteg 10 kezelést vett fel. Egy kezelés időtartama átlagosan 45 és 60 perc között mozgott. A betegeket eltérő erősségű fájdalom, eltérő nagyságú és irányú vállízületi mozgásbeszűkülés jellemezte. A betegek egyénre szabott terápiában részesültek, attól függően, hogy mit igényelt az adott állapotuk. A fájdalom csillapítására elektromos kezelést kaptak. Az aktív gyakorlatokat tükörrel szemben végeztettem. Egyéb technikákat is alkalmaztam, ilyen volt a passzív kimozgatás, a streching, a lágyrész mobilizáció és a svéd masszázs.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gerinc degeneratív elváltozásainak kezelése Gravity TrainerrelKarasz, Tímea; Veressné Mile, Marianna; DE--Népegészségügyi Kar; Petrika, Hajnalka; Szűcs, Gabriella; DE NK Fizioterápiás Tanszék; DE KK Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina TanszékDiplomamunkám célja a Gravity Trainerrel, egy felfüggesztéses eszközzel végzett mozgásterápia jótékony hatásának bemutatása, a gerinc mobilitásának, az izmok nyújthatóságának és erejének növelése és a derékfájdalom csökkentése. Dolgozatom alanyául a gerinc degeneratív elváltozásai miatt kialakuló krónikus derékfájdalommal küzdő 5 személy szolgált. A mozgásterápia 8 héten keresztül tartott, heti 2 alkalommal 1 órán át, melynek során izomerősítő, nyújtó-lazító, és mobilizáló gyakorlatokat végeztünk Gravity Trainer segítségével. Két felmérést végeztem, az elsőt a torna megkezdése előtt, a másodikat pedig a tornák lezajlása után. A program során különböző tesztekkel mértem a gerinc mobilitás, az izomnyújthatóság és törzsizomerő változását. A fájdalom mértékének megítélésére a vizuális analóg skálát (VAS), a funkcionális korlátozottság felmérésére az Oswestry Disability Indexet töltötték ki a résztvevők. A mozgásterápia során a legnagyobb hangsúlyt a törzsizmok erősítésére, a gerinc mobilizálására, a törzs és a csípő körüli izmok nyújthatóságának növelésére helyeztem. 8 hét után újra felmért eredményekkel sikerült bebizonyítanunk, hogy egy ilyen rövid ideig tartó mozgásterápia is jótékony hatású a derékfájás kezelésében, hiszen sikerült javulást elérnünk a zsugorodott izmok nyújtásánál, a gerinc mobilitásának és az izomerő növelésénél, valamint a fájdalom csökkentésénél és az általános funkcionális állapot javulásánál.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gerinc mobilitásának növelése Esztétikus Testképző Gimnasztikával stroke-on átesett betegek körébenBalogh, Tamara; Debity, Boglárka; Szilágyiné Lakatos, Tünde; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Petrika, Hajnalka; Lakatos, Adrienn; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás TanszékA diplomamunka arra a kérdésre kereste a választ, hogy az Esztétikus Testképző Gimnasztika (ETG) gyakorlatanyaga alkalmazható-e stroke-on átesett betegek körében, a spazmus okozta beszűkült gerincmozgások növelése érdekében, valamint a közérzet javítása céljából. A tornaprogram a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Rehabilitációs Osztályán valósult meg,a páciensek az ottani stroke-os betegcsoportból lettek kiválasztva. Összesen 20 beteg vett részt a tornaprogramban, 10 a célcsoportban, kiknek hagyományos rehabilitációjuk kiegészült Esztétikus Testképző Gimnasztikával. A másik 10 beteg a kontrollcsoportban szerepelt, akik csak hagyományos stroke rehabilitációban részesültek. A tornaprogramot megelőzően felmérésre került a betegek testtartása, gerincük mozgástartománya a frontális illetve sagittalis síkban, valamint minden torna elején és végén hangulat hőmérő segítségével felmérésre került a betegek közérzete. A kutatás célja volt egy újfajta komplex kezelés bevezetése, mellyel nemcsak a károsodott területek funkciói nyerhetők vissza, hanem egy összetett testi-szellemi-lelki egyensúly megteremtése is elkezdődik. A tornaprogram rövidsége ellenére is szignifikáns javulást mutattak az egyes paraméterek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gerinciskola tartáskorrekciós hatásának vizsgálata kisiskolások körébenHeim, Orsolya; Lukács, Balázs; Bucsku, Mária; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Petrika, Hajnalka; Veres-Balajti, Ilona; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás TanszékÁltalános iskolás 1. osztályos tanulóknak vizsgáltuk a testtartását és annak változását egy fél tanév leforgása alatt. A kontrollcsoportot és a célcsoportot a tanév kezdetén, és félévkor fizioterápiás vizsgálati módszerekkel mértük fel. A célcsoport 15 héten keresztül heti 5 alkalommal tartásjavító gerinctornát kapott a mindennapos testnevelés órába integrálva. Emellett 5 alkalommal Gerinciskola elméleti oktatásban részesültek. Kutatásunk során arra a kérdésre keressük a választ, hogy azoknak a gyerekeknek a testtartása, akik heti rendszerességgel végeznek speciális gyógytornát, milyen mértékben fog változni a nem tornázó társaikéhoz képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gerincvédő preventív szemlélet bevezetése kisiskolások körébenKulcsár, Antónia; Török, Katalin; DE--Népegészségügyi Kar; Petrika, Hajnalka; Király, Orsolya; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarA diplomamunkánk célja volt, hogy elősegítsük a debreceni Árpád Vezér Általános Iskola első osztályos kisdiákjainak a helyes testtartását az általunk tartott prevenciós programmal.Véleményünk szerint elősegíthető a gyermekek helyes mozgásfejlődése, ha elméleti és gyakorlati oktatásban részesülve megismerhetik a gerincvédő életmódot, annak számos előnyét, ami befolyásolhatja későbbiekben az életminőségüket.Diplomamunkánk során felmértük az első, valamint a nyolcadik osztályos diákok testtartását, elméleti ismereteiket a gerincvédő életmóddal kapcsolatban.A nyolcadik osztályosok izomerejét és nyújthatóságát megvizsgálva szignifikáns eltéréseket tapasztaltunk az első osztályosokhoz viszonyítva (p<0,001). Ugyanígy az ágyéki gerinc flexiójában is szignifikáns különbség volt (p<0,05). Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a gyermekeknek nem megfelelő a gerincvédő életmóddal kapcsolatos tudásuk, így nem is várható el tőlük, hogy pozitívan tudják befolyásolni a saját fizikai egészségüket. A prevenciós program hatására szignifikánsan nőtt (p<0,001) az elméleti tudásuk a gyermekeknek, így elősegítettük a tudatos egészségvédő magatartás kialakítását, így a jövőben a megtanult elvek alapján tudnak vigyázni a gerincükre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az intervall tréning és a step aerobic fizikális és pszichés állapotra gyakorolt hatásának vizsgálata gyógytornász hallgatók körébenGonda, Gabriella; Petrika, Hajnalka; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Csepregi, Éva; Lenténé Puskás, Andrea; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarBevezetés: A XXI. században tapasztalható rohanó életmód számos negatív hatást von maga után. Az élet minden területén tapasztalt distressz rontja az emberek mentális állapotát, a későbbiekben szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet. A tartós stressz további következménye lehet az izomtónus fokozódása, amely miatt az izmokban fájdalom jelentkezik. Különösen veszélyeztetettek a fiatal felnőtt nők, közülük is az egyetemisták, melynek oka az egyetemi életből adódó stresszforrások. Mindezek miatt mindenki számára, de különösen nekik, nagyon fontos lenne a megfelelő módszerekkel történő stresszcsökkentés. Célkitűzés: Az intervallum tréning, a step aerobic és az esztétikus testképző gimnasztikával (ETG) kombinált step aerobic fizikális és mentális állapotra gyakorolt hatásainak vizsgálata. Módszertan: Vizsgálatomban 40 gyógytornász hallgató vett részt, akik mentális állapotát önkitöltős kérdőívvel, illetve fizikális állapotát a mozgásvizsgálati protokoll segítségével mértem fel a tornaprogramok előtt és után. Eredmények: A hallgatók átlagéletkora 22±1,59 év, az átlagos BMI értékük 23,04±2,69 volt. A csoportonként összesített ízületi fájdalom mindhárom tornaprogram után csökkent. A fizikális paramétereknél a fal-occiput távolság, a mellkaskitérés és a bimalleolaris távolság tekintetében mindegyik tornaprogram hatékonynak bizonyult. A szorongás átlagpontszámait mindhárom edzés csökkentette, a step aerobic ETG-vel kombináltan szignifikánsan (p=0,016). A depresszió mértékét a step aerobic önmagában és ETG-vel együtt is csökkentette, az előbbinél szignifikáns különbség alakult ki (p=0,01). A stressz átlagpontszámait is ez a két csoport csökkentette, a legnagyobb mértékben a step aerobic ETG-vel kiegészítve (p=0,033). A stressz-szint mind a szorongás erősségével, mind a depresszió súlyosságával szignifikáns kapcsolatban állt (p<0,001), míg a depresszióra a szorongás is jelentős mértékben hatott (p<0,001). Megbeszélés: Az intervallum tréningen részvevők jelentősen jobb mentális állapottal kezdték el a tornát, mint a step arobicos és ETG-s csoport. Ennek oka lehet, hogy az intervallum tréning az őszi, míg a másik két program a tavaszi félévben zajlott. Elmondható, hogy a nyári időszak utáni alacsonyabb értékeket az intervallum tréning hatékonyan, egy kedvező szinten tudta tartani, míg a step aerobic egyedül és ETG-vel kombináltan is képes volt csökkenteni a szorongás, a depresszió és a stressz mértékét is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Izomnyújthatóság vizsgálata szorongásos betegek körében(2014-05-27T09:44:26Z) Ringer, Viktória; Magyar, Erzsébet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Rácz, Judit; Petrika, Hajnalka; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás TanszékSzorongásos betegek körében végzett autostretching jellegű gyógytorna program hatásainak vizsgálata.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kisiskolás korú hemiplég gyermekek egyensúly és koordináció fejlesztése roller használatávalTőzsér, Ágnes; Tőkésné Lazányi, Katalin; DE--Népegészségügyi Kar; Bodea Cornel; Petrika, Hajnalka; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarA cerebral paresis egy olyan gyermekkorban jelentkező agykárosodás következtében kialakuló állapot, mely magában foglalja az akaratlagos mozgások és a testtartás maradandó zavarát, és melyben eltérő formájú és súlyosságú a mozgás és az értelmi fogyatékosság mértéke. A hemiplégia a cerebral paresis egyik megjelenési formája, melyben a mozgásban való elmaradása jellemző a féloldali végtagoknak. A cerebral paresis viszonylag legenyhébbnek mondható sensomotoros megjelenési formája a hemiplégia. Hemiplégia a felső és alsó végtag érintettsége egy oldalon.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Koordinációs és egyensúlyi képességek fejlesztése különböző izomcsoportok erősítésével egyetemi hallgatók körébenDibás, Bernadett; Veres-Balajti, Ilona; Petrika, Hajnalka; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi KarMunkám során vizsgáltam a hallgatók egyensúlyi állapotát különböző tesztekkel. A hallgatókat 3 csoportra osztottam, egyensúlyi, erősítő és kontroll. Egy 12 hetes program keretein belül az erősítő csoporttal alsó végtagi erősítéseket, míg az egyensúlyival különböző eszközökön egyensúlyi gyakorlatokat végeztünk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Látássérült gyermekek egyensúly fejlesztéseVatai, Boglárka Katalin; Bodea, Cornel Ioan; Petrika, Hajnalka; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi KarA vizuális bemenet fontos az egyensúly megtartásának mechanizmusában. A látássérültek gyakran rossz egyensúly érzékkel küszködnek, a járásuk bizonytalan, így az elesés veszélye is nő. Fontos az egyensúly, a koordináció és propriocepció fejlesztés látássérült gyermekeknél különböző tornagyakorlatokkal és eszközök használatával. Kutatásunkkal azt vizsgáltuk, hogy a vestibularis rendszer és a testtartás szabályozásában résztvevő izmok fejlesztésével milyen módon változik az egyensúly és mozgáskoordinációjuk a látássérüléssel rendelkező gyermekeknek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mozgásprogram az ülő életmód káros hatásainak megelőzésére nagycsoportos óvodások körébenGál, Gabriella; Veres-Balajti, Ilona; Petrika, Hajnalka; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Némethné Gyurcsik, Zsuzsanna; Lakatos, Adrienn Veronika; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarDiplomamunkánk célja az volt, hogy a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan bebizonyítsuk, hogy az ülőéletmód káros hatásai a testtartásra már kisgyermek korban megelőzhetőek célzott mozgásprogrammal és preventív szemlélet kialakításával. Vizsgálatainkat a debreceni Kuruc Utcai Óvodában végeztük nagy csoportos óvodások körében, egy kontroll és egy cél csoport összevetésével. A cél csoport 10 héten keresztül az óvodai torna foglalkozáson kívül, heti egy alkalommal gerinctornán vett részt, melynek gyakorlat anyagát a Magyar Gerincgyógyászati Társaság ajánlása és a Gerinciskola elvei alapján állítottuk össze, valamint az első alkalommal elméleti oktatást tartottunk a csoport tagjainak. A méréseket a tornaprogram előtt és után a kérdőíves és a hagyományos fizikális vizsgálatok mellett, SpinalMouse® eszközös vizsgálattal egészítettük ki. A kérdőíves vizsgálatunk során, megállapítottuk, hogy a szülők 78%-a ismeri a gerincvédő életmód szabályait, de csak 43%-uk használja is a mindennapokban. A tornaprogramunk hatására a cél csoportnál a hasizom ereje (p≤0,01), a hátizom ereje (p=0,001), az elülső combizom ereje (p=0,008) és a Spinal Check Score értéke (p≤0,001) szignifikánsan változott. A kontroll csoport tagjainál is tapasztalható fejlődés, az életkori adottságoknak köszönhetően, de megfigyelhető egyes paraméterek romlása is az első méréshez képest. Összességében elmondható, hogy programunk hatékonyan működött, az ülőéletmód káros hatásainak kialakulása ellen a cél csoportunknál a kontroll csoporthoz képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mozgásszervi állapot fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata differenciált tornaprogram hatására 4-7 éves gyermekek körébenNyerges, Tibor; Csepregi, Éva; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Petrika, Hajnalka; Bodea, Cornel; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarEgy összehasonlító mozgásterápiás kutatás óvodás és általános iskolás korú gyermekek körében. A vizsgálat során két különböző mozgáskultúrát gyakorló csoport összehasonlítása történik tartáskorrekciós hatékonyságuk tekintetében, elsősorban az izomerő, ízületi mozgásterjedelem fejlesztése révén. Az egyik csoport tartásjavító- és légzőgyakorlatokkal egybeszőtt autostretchinget végző gyógytorna gyermekcsoport, a másik pedig általános gerincjógát végző gyermekcsoport.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mozgásszervi állapot fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata differenciált tréningprogram hatására gyógytornász hallgatók körében(2014-05-27T09:52:50Z) Dallos-Nagy, Anna; Csepregi, Éva; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Petrika, Hajnalka; Kósa, Veronika; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Ortopédiai KlinikaAz ipari társadalmakban – köztük hazánkban is – kialakult egyfajta mozgásszegény életforma, ami számos veszélyt rejt magában. Már fiatal felnőttkorban megmutatkoznak az ülő életmód egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásai, melyek közül kiemelt jelentőségűnek tartom a mozgató szervrendszerre gyakorolt ártalmakat. A megoldást a prevencióban kell keresnünk. A gerincbetegségek megelőzésének lényege az inaktivitás mérséklése, a rendszeresen végzett tartásjavító torna, mely a gerinc egészségét biztosítja. Az elsőéves gyógytornász hallgatók mozgásszervi állapotát megvizsgálva azt tapasztaltam, hogy többségük testtartása már jelenleg is eltér a fiziológiástól, valamint nem ritka az ízületi mozgásterjedelem csökkenése, az izomzat egyensúlyának megbomlása. Szakdolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy az ülő életmód rövidtávú következményei mely mozgásterápiával javíthatóak hatékonyabban. Vizsgálatom során két, gyógytornász hallgatókból álló csoport különböző tréningjének hatékonyságát hasonlítottam össze a mozgásszervi állapotuk tekintetében. Célirányos módszerrel, rövid időtartam alatt szerettem volna elérni testtartásuk javulását, valamint a testtartásért felelős izmok erejének és flexibilitásának növelését. Módszerként a hagyományos gerinctornát választottam, összehasonlítva egy ma divatosabb módszer, az intervall tréning mozgásszervi állapotra gyakorolt hatásaival. Mindkét mozgásprogramban 15-15 gyógytornász hallgató vett részt. A foglalkozások 6 héten keresztül, heti két alkalommal, 1 órás intervallumban zajlottak. A tornaprogramok előtt és után objektív mérési módszerekkel vizsgáltam a hallgatók testtartását, gerincük mobilitását, izmaik flexibilitását, valamint mellkaskitérésüket. Eredményeink azt bizonyítják, hogy mindkét tréningprogram hatására javult a hallgatók mozgásszervi állapota, viszont a hagyományos gerinctorna programban részt vett csoport tagjai kiemelkedőbb teljesítményt értek el. A két csoport közötti legnagyobb mértékű különbséget a testtartásukban tapasztaltam, de izmaik flexibilitása és mellkaskitérésük is jelentősebb mértékben javult a gerinctorna programban részt vett hallgatóknak. A lumbalis gerinc mobilitásának javulása szempontjából szignifikáns különbséget nem találtam a két csoport között. Az eredmények tükrében elmondható, hogy célirányos mozgásterápiát alkalmazva ilyen rövid idő alatt is látványos javulás érhető el az ülő életmód ártalmainak kezelésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Pilates és az esztétikus testképző gimnasztika hatásai az idő függvényébenTóth, Orsolya; Petrika, Hajnalka; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Lábiscsák-Erdélyi, Zsuzsa; Király, Orsolya; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarBevezetés: Napjainkban a lelki problémák egyre gyakrabban érintik a fiatal felnőtt korosztályt, így az egyetemi hallgatókat is, hiszen a felnőttkor küszöbén álló tanulókra nagy nyomás nehezedik. Az ülő életmódra kényszerült diákok fizikális állapota is gyakran leromlik a rendszeres mozgás hiánya miatt. Célkitűzés: Diplomamunkám célja volt, hogy felmérjem a Pilates és az esztétikus testképző gimnasztika hatásait az egyetemisták lelki és fizikális állapotára. Módszertan: Vizsgálatomban önkitöltős kérdőívet alkalmaztam a szorongás és a depresszió, valamint az ízületi fájdalom és a sportolási szokások felmérésére. A fizioterápiában használatos vizsgálati módszerekkel mértem fel a Debreceni Egyetem 30 hallgatójának ízületi mobilitását és izomnyújthatóságát. A kérdőívek kitöltésére és a fizikális állapot felmérésére háromszor került sor. A két vizsgált csoport 12 héten keresztül heti egy alkalommal 90 perces ETG vagy Pilates foglalkozáson vett részt. Eredmények: A felmérésben résztvevő 30 nő átlagéletkora 22,27±1,66 év volt, BMI értékük alapján kétharmaduk normál testsúllyal rendelkezett. A felmérést megelőzően sporttevékenységet nem végző hallgatók több mint egyharmada már az első méréskor valamilyen mentális problémával küzdött. A pszichés állapotot tekintve az ETG csoport jobb kezdeti értékről indult. A Pilates csoportban a szorongási szint a tornaprogram ideje alatt folyamatosan javult, míg az ETG csoportban csekély változást tapasztaltam. A depresszió mértéke mindkét csoportban a 6. hétre magasabb értéket vett fel, majd a 12. hét végére lecsökkent. A vizsgálati időszak végére a Pilates csoport átlagos depresszió szintje a kezdeti érték alá került. A felmért hallgatók fájdalma a depressziós átlaggal párhuzamosan változott. A fizikális állapotot tekintve a kezdeti értékek tükrözték az ülő, mozgásszegény életmód negatív hatásait. Hat hét elteltével az ETG gyakorlásával szignifikánsan javult a testtartás (p=0,02), a csípő flexorok (p=0,04) és adductorok (p=0,03) rugalmassága. A mozgásprogram befejeztével növekedett a mellkasi mobilitás (p=0,003) az ETG hatására, valamint a Pilates módszerrel nőtt a mm. adductores izomcsoport nyújthatósága (p=0,05). Megbeszélés: A hosszú távú, rendszeres mozgás segítségével hatékonyan csökkenthetőek a mentális problémák. Az ETG alkalmazásával már rövidebb idő alatt fokozható az izmok nyújthatósága és fejleszthető a testtartás. A Pilates módszer gyakorlásával eredményesebben javítható a depresszió és a szorongás mértéke.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pszichés és a fizikális állapot vizsgálata és összefüggései fiatal felnőtt korban(2011-10-22) Petrika, Hajnalka; Némethné Gyurcsik, Zsuzsanna; Népegészségügyi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető A pszichés terhelés és az izmok nyújthatósága közötti összefüggések, objektív mérési lehetőségek(2010-12-01) Petrika, Hajnalka; Némethné Gyurcsik, Zsuzsanna; Népegészségügyi Kar