Szerző szerinti böngészés "Varga, Nelli"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 137)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cselekvőképtelen állapot aktuális kérdéseiSzücs, Tamara Dóra; Varga, Nelli; DE--Állam- és Jogtudományi KarA cselekvőképtelen állapot jogintézménye az utóbbi évtizedekben kevéssé foglalkoztatta a jogtudomány művelőit, a rá vonatkozó szabályozást hosszú ideje nem módosította a jogalkotó, a hatályos rendelkezések pedig igen szűkszavúak a Polgári Törvénykönyvünkben. Ezzel szemben a jogintézmény bírói gyakorlata széleskörű, miközben a jogalkalmazók a cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozatokhoz fűződő joghatást, a semmisséget csak a legritkább esetben állapítják meg, ennek okát egyrészt a bizonyítási eljárás komplexitásában és nehézségében kereshetjük, másrészt pedig abban, hogy sok esetben csak a belátási képesség nagymértékű csökkenését lehet megállapítani, ami nem ad alapot a cselekvőképtelen állapotra vonatkozó jogi normák alkalmazására. Egyre nagyobb problémát okoz tehát azon személyi kör jognyilatkozatainak érvényessége, akiknek a belátási képessége nem hiányzik teljesen, hiszen őket nem óvják a cselekvőképtelen állapotra vonatkozó szabályok, de jogaik védelmét gondnok, támogató vagy törvényes képviselő sem szolgálja, így teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. A cselekvőképtelen állapotot kiváltó tényezők és a modern társadalmi jelenségek szoros összefüggést mutatnak egymással, elegendő, ha csak párhuzamot vonunk az alkohol és a drog okozta bódult állapot, mint a cselekvőképtelen állapot lehetséges okai, illetve az alkoholizmus és az új pszichoaktív szerek terjedése között. Aktualitásként említhetjük a koronavírus okozta járványhelyzetet is, nem egyértelmű ugyanis, hogyan befolyásolja a koronavírus az emberek szellemi képességeit, érvényesek-e a fertőzött, oxigénhiányos állapotú személyek által tett jognyilatkozatok, vagy lehetséges, hogy a súlyos betegség a belátá si képességükre is kihat. Dolgozatunkban megizsgáljuk a jogintézmény történeti fejlődését, jelenleg hatályos szabályozását, a bizonyítási eljárás komplexitását, a külföldi megoldási modelleket, illetve a feltárt problémákra reflektálva az eddigiektől eltérő kontextusba helyezzük a cselekvőképtelen állapotot, és megfogalmazzuk a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak címzett de lege ferenda javaslatainkat. Úgy gondoljuk, hogy egy új kategória, a korlátozottan cselekvőképtelen állapot bevezetése megvalósítaná a kiszolgáltatott személyek jogainak védelmét, a cselekvőképtelen állapotot kiváltó tényezők közötti differenciálással pedig egységesebbé válhatna a hazai ítélkezési gyakorlat. Hipotézisünk, hogy a cselekvőképtelen állapot jogintézménye létezett, létezik és létezni is fog.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A de facto élettársi kapcsolat jogi szabályozása, különös tekintettel a vagyoni viszonyokraElek, Zsuzsa; Varga, Nelli; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat témája a de facto élettársi kapcsolatok jogi szabályozása, melyen belül is kiemelt szerepet kapnak a vagyonjogi viszonyok. A dolgozat tartalmaz egy történeti áttekintést a kezdetektől napjainkig, hogy miként és milyen formában jelent meg ez a kapcsolati forma. Megjelennek az élettársi kapcsolat egyes típusai és hazai szabályozásuk. Az Alkotmánybíróság indokolásai által betekintést nyerhetünk a család- és az élettársi kapcsolat alkotmányos megítélésébe. Fontos részét képezi a dolgozatnak a de facto élettársi kapcsolat fogalmi elemeinek magyarázata és a korábbi, valamint a jelenlegi szabályozás összevetése. A vagyonmegosztás jogszabályi változásai kapták a leghangsúlyosabb szerepet a dolgozatban. A bírói gyakorlat számos bírósági határozat ismertetésén keresztül ismerhető meg.Tétel Szabadon hozzáférhető A fogyasztói kölcsönszerződések jóerkölcsbe ütközése(2018) Varga, NelliTétel Korlátozottan hozzáférhető A közös szülői felügyelet kérdése, és az új jogintézmény a váltott gondoskodás a XXI. századbanErdősi, Enikő; Varga, Nelli; DE--Állam- és Jogtudományi KarA Ptk. a közös szülői felügyelettel összefüggésében azt mondja ki, hogy a szülők megállapodhatnak abban is oly módon, hogy felváltva azonos időtartamban gondozzák és nevelik a gyermeket. Ez egy már létező és itthon is alkalmazott megoldásnak a Ptk. szabályrendszerében való elhelyezését jelenti, hiszen a Ptk. mind ez idáig nem utalt erre a lehetőségre. A Ptk. 2013. évi V. törvény 4:164. § (1) bekezdésének második mondata a váltott gondoskodást világosan a közös szülői felügyelet keretében helyezi el. Míg a közös szülői felügyelet "csak" a szülők jogi értelemben vett egyenlőségét valósítja meg, addig a váltott gondoskodás egyes lepéseivel tovább megy, és gyakorlatilag fizikai értelemben is lehetővé teszi, hogy a szülők egyenlően egyenlő részben, az igaz, hogy nem egyidejűleg, hanem felváltva azonos időtartam szerint gondozzák-neveljék a gyermeket. Ebből az is következik, hogy a közös szülői felügyelet váltottgondoskodás nélkül és váltottgondoskodás mellett lehetséges és választható. A váltott gondoskodás nélküli közös szülői felügyelet ezáltal egyfajta, és egyben sajátos jogintézménnyé válik, amely mellett a szülői felügyelet közös, de ugyanakkor rendszerint azért mégis az egyik szülőnél van a gyermek állandó lakóhelye, s ez a tény számos következménnyel jár. A jogalkotó a váltott gondoskodás azonos időtartamait rögzíti, ugyanakkor számos esetben a szülők nem feltétlenül azonos időtartamokban rögzítik a váltott gondoskodás egyik és másik szülőre jutó idejét. Kérdés lehet az is, hogy vajon lesz-e átmenet, merre lesz az irány? Lesz-e a váltott gondoskodás nélküli közös szülői felügyelet? Lesz-e a váltott gondoskodással megvalósuló közös szülői felügyelet vagy lesz a kettő között különbség? Illetve különösen az lesz még érdekes, hogy milyen rendelkezések azok, amik vonatkozhatnak majd azokra a helyzetre, amikor ténylegesen nem derül ki világosan, egyértelműen a felek közötti megállapodásból, hogy a szülők váltott gondoskodásban egyeztek meg, vagy esetleg kiterjesztett kapcsolattartásban egyeztek meg, vagy valami új megoldásban. Addig amíg a szülők tényleg és valójában a gyerek igényeinek megfelelően együttműködnek, ez nem, vagy csak részben kevésbé jelenthet problémát. Akkor azonban amikor a felek ezt a valós, a gyermek igényeinek is megfelelő együttműködést nem zökkenőmentesen valósítják meg, és a vita újra felüti a fejét, akkor kérdések és a megoldandó problémák vetődhetnek fel, de felmerülhet félreértés is azt is tisztázni kell, többek között a végrehajtás során is lehet probléma. A közös szülői felügyeletnek legfontosabb, az a jogi jelentősége, még azonban akkor is, ha a gyermek és a különélő szülő tágan szabott, meghatározott módon tart kapcsolatot egymással, a gyermek érdeke a legfontosabb a váltott elhelyezés kérdésében. Ez a nézet megosztja a bírói, ügyvédi, illetve a jogászi közvélekedést, közvéleményt. Sokan vannak, azok a jogászok, bírók, ügyvédek, akik nehezményezik és ellenzik a váltott gyermek elhelyezésnek még a lehetőségét arra hivatkozással, hogy a gyermek számára biztos megterhelő a folyamatos költözködés, a váltás, s az életben gyakorlatilag szinte otthontalanul, de legalábbis azt lehet mondani, hogy állandó otthont hiányolva nő fel a gyermek.Tétel Szabadon hozzáférhető A lízing történeti fejlődése(2009) Varga, NelliTétel Szabadon hozzáférhető A vétőképtelen személy károkozása(2015) Varga, NelliTétel Korlátozottan hozzáférhető Az adásvételi szerződés különös nemei, különös tekintettel a vételi jogra, mint hitelbiztosítékra(2010-01-25T12:25:12Z) Karasi, Zsolt; Varga, Nelli; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Karadásvétel különös nemeiTétel Korlátozottan hozzáférhető Állat által okozott károkJuhos, Tamás; Varga, Nelli; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz állattartás valamint az állatokkal való érintkezés, találkozás hozzátartozik mindennapjainkhoz. Ezekben a helyzetekben akarva-akaratlanul előfordulhat az, hogy állat által történő károkozás elszenvedői leszünk, vagy éppen a mi háziállatunk okoz kárt. Az állat által okozott károk kérdése a kártérítési jog szűk, ugyanakkor ellentmondásoktól korántsem mentes területe. Dolgozatom célja egy átfogó kép nyújtása az állatok által okozott károk hatályos magyar szabályozásáról. Emellett nagy hangsúlyt fektettem a bírói gyakorlat, állatvédelem bemutatására valamint az ellentmondások tisztázására is. Értékeltem az ember állatokról alkotott gondolkodásmódját, valamint azt a szemléletváltást is, ami napjainkat jellemzi. Pozitívumként kiemelhető, hogy az állatok védelme, megbecsülése egyre kiemeltebb szerepet kap, mely jogszabályok szintjén is megmutatkozik. A szabályozás azonban továbbra is hiányos néhány területen, melyeket minél előbb kezelni kell, hiszen ennek hiányában az emberek és az állatok közötti ellentét csak erősödni fog.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állat által okozott károkVágner-Kelemen , Henrietta; Varga, Nelli; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban azt igyekeztem bemutatni, hogy az állatok károkozása mennyire sok formában megvalósulhat. Célom az volt, hogy átfogó képet nyújtsak az állatok által okozott károk hatályos hazai szabályozásáról. A háziállatok mellett a vadállatok is okozhatnak olyan nem kívánatos kellemetlenségeket, úgy az emberre, mint az emberi környezetre nézve, mely esetekben a Polgári Törvénykönyv vagy egyéb jogszabályok rendelkezéseit szükséges alkalmazni. Ha valaki állatot tart, akkor felelősséggel tartozik az állatért. Ebbe a körbe beletartozik az állat által másnak okozott kárért való felelősség is, amely alól csak meghatározott esetben mentesülhet az állattartó. Igyekeztem letisztult képet adni arról, hogy ki számít állattartónak, és miként felel az állata által okozott kárért. Mindennapjainkhoz hozzátartozik az állatokkal való találkozás és ezekben a helyzetekben előfordulhat az, hogy állat által történő károkozás károsultjai leszünk vagy éppen a mi háziállatunk okoz kárt. Ezért is szükséges a megfelelő jogi szabályozás, hogy egy esetleges konfliktust, hogyan lehet az egyéni érdekek figyelembevételével megfelelően orvosolni. Legtöbbünk hallott olyan esetről, hogy a közlekedő jármű sofőrje akár figyelmetlenségből, akár önhibáján kívül elütötte az útra kiugró vadállatot, melynek következtében gépjárműve károsodott, illetve testi sérülést szenvedett. Felvetődik a kérdés, hogy terheli-e ilyenkor felelősség? A vadgazdálkodásról viszont az embereknek leginkább a vadászat jut eszébe. Számukra még magyarázatra szorul, hogy az általánosságban pusztuló természeti értékek mellett, miért van egyáltalán szükség arra, hogy egyes egyedeket ritkítsanak. A vadászati törvény a fajok fenntartható hasznosításának kategorikus szabályaival alapos összhangban van Magyarország Alaptörvénye. Az ember és a vadon élő állatfajok közötti ellentétek számos formája régóta ismert. Ezen ellentmondásos kérdéskörön belül az egyik legjelentősebb kárcsoport a mezőgazdasági termelésnek okozott kár, mely napjainkban az egész világon előfordul. Az utóbbi három évben a térített mezőgazdasági vadkár országosan meghaladta az évi kétmilliárd forintot. A vadkár ellen való védekezés komplex feladat, melynek elhárításában csak az összefogás okozhat maradandó eredményt. Utolsó összegzésként megállapíthatjuk, hogy a jogszabályok ismerete és azok alkalmazása sok konfliktustól,bosszúságtól kímélhet meg bennünket. Hiszen egy károkozás során a jog egyértelmű utat mutathat a kialakult helyzet elfogadható megoldására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állat által okozott károkMosonyiné Horváth, Nikoletta; Varga, Nelli; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatom a nem veszélyes, veszélyes, vadászható, nem vadászható állatok károkozásáról szól. Azt mutatja meg a károsult és a károkozói oldalról, valamint hatóságok részéről, hogy ki, milyen esetben, milyen mértékben tartozik felelősséggel, és megjelöli a kártérítésre felelősök körét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állat által okozott károkPocsai, Diána; Varga, Nelli; DE--Állam- és Jogtudományi KarA témához számos, az állattartáshoz a vadgazdálkodáshoz, a vadászathoz szervesen és közvetve kapcsolódó jogszabály található.Hangsúlyosabban foglalkoztam a vadászható vad károkozásáért való felelősséget megállapító rendelkezésekkel: mint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló szakági törvénnyel, (1996. évi LV. törvény) illetve a fejezet kapcsán ennek végrehajtási rendeletében (79/2004. (V.4.) FVM. rendelet) foglaltakat vettem alapul. Utaló szabályként a mező és erdőgazdálkodáson kívül okozott károk esetében a Ptk. (2013. évi V. törvény) a veszélyes (fokozottan veszélyes) üzemi felelősségre vonatkozó szabályait vizsgáltam, kiemelve -e téma kapcsán legsarkalatosabb kérdéskört: a vad gépjárművel való találkozását.Összefüggéseket kerestem a jogszabályok kapcsolatában, és bírói döntésekből, állásfoglalásokból is hoztam fel példákat. A választott témát kicsit mélyebben megismerve jutottam arra a következtetésre, hogy nemcsak a kapcsolódó jogok alkalmazása, hanem a humánum, az elkötelezettség, az együttműködési szándék, a természet szeretete stb. mind-mind együtthatói annak, hogy a dolgok rendben működjenek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állat által okozott károkKőhegyi, Csaba Zoltán; Varga, Nelli; DE--Állam- és Jogtudományi KarÖsszefoglalásként elmondható, hogy ha végigtekintünk a történelem folyamán megjelenő állatok által okozott károk szabályozásának rendszerén, akkor figyelemmel lehet követni a folyamatos változást, míg eljutunk a mai kor elvárásaihoz illeszkedő egyensúly kialakulásához. Az idők során igyekeztek a jogalkotók úgy megteremteni az álláspontjaikat, s ennek tükrében megalkotni a jogszabályokat, hogy az ember és állat között ne az ellentét fokozását erősítsék, hanem legyen leginkább partner az ember az állat által okozott károk szabályainak kialakításában. Tehát a humánus szempontok előtérbe helyezésének figyelembe vételével fókuszáltak a problémák megoldására. Például ismeretes, hogy a vadakat védeni kell, de megfelelő gazdálkodás keretében. Azonban megtalálhatunk a rendelkezések között, az állatok védelmébe szegődő szabályokat és az ezzel szemben álló, állatellenes szempontokat is. Az állatok által okozott károk vizsgálatánál, figyelembe kell venni, hogy milyen jogi helyzetben van az állat, és milyen jogi helyzetben van az ember a felmerült károkozás során. Az állat által okozott károsodás keletkezhet ember életében, testi épségében, vagyontárgyban vagy más állatban. A vadon élő állatok a természet részei, mint akár a változatos növényvilág. Minden természetben megtalálható élőlény élni, gyarapodni akar, s ennek következtében kialakulnak gyakran konfrontálódások. Ekképp keletkeznek károk akár a vadban, akár az ember által termelt dolgokban, vagy az ember által használt tárgyaiban. A mezőgazdasági termelésben a növénytermesztés, kertészet területén tapasztalhatók vadak által okozott károkozások, amik lehetnek jelentéktelenek, de akár jelentős értékkel bíró vagyoni vonatkozásúak is. A háziállatok tartása tekintetében feltétlenül vizsgálandó az ember magatartásának felróhatósága. Az állat ösztönösen cselekszik, s az ember feladata megelőzni a kialakuló veszélyt, illetve károsodást.Érzékelhető az az irány, ahogy kialakult a mai hatályos szabályozás és, hogy a jogalkotók mit tartottak fontosnak a megalkotása során. Mindez segítséget adott az alkalmazható joganyag megalkotására. A természet védelme az eddiginél nagyobb hangsúllyal van jelen az új magyar alkotmányban, ami próbálja megteremteni az ember, az állat és növények közötti együttes egyensúlyt. Az ember felelős, átgondolt természetalakító tevékenysége alapot ad az ember, és állat, viszonylatában a károkozás kiküszöbölése, és a kártérítés összhangjának kialakítására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Általános szerződési feltételek a lízingben, mint atipikus szerződésben(2010-01-19T09:19:56Z) Varga, Judit; Varga, Nelli; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat első nagy része egy általános áttekintés, amelyben az atipikus szerződések kialakulásával, jellemzőivel, csoportjaival foglalkozom. A tanulmány második egysége pedig egy napjainkban rendkívüli módon elterjed atipikus kontraktus, a lízingszerződést tárgyalja. A dolgozat harmadik egysége az általános szerződési feltételekkel foglalkozik, különös tekintettel azokra, amelyek a lízingszerződésekben foglalnak helyet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Apa csak egy van?Hadházi, Edit; Varga, Nelli; DE--Állam- és Jogtudományi KarKépzeljük el a szituációt, hogy egy, magát a gyermek vérszerinti apjának tudó, és valamely apasági vélelem alkalmazása révén jogilag is apai státuszban lévő vélelmezett apa egyszer csak tudomást szerez arról, hogy valójában nem is tőle származik az addig sajátjának hitt és szeretett gyermek. A jelen dolgozatban egy jogalkalmazó bőrébe bújva teszek kísérletet a leírt történeti tényállás és az ahhoz kapcsolódó releváns törvényi tényállás(ok) összevetésére. Mit tud reagálni a polgári jog, a mindennapok joga, ha „az alma messze esik a fájától”? A vélelmezett apa énképéhez meghatározott ideig hozzátartozott az apaság tudata, többek között apaként helyezte el és definiálta magát a világban, személyiségének egyik építőkockája tehát éppen az apaság. Ez az önmagáról alkotott kép alapjaiban kérdőjeleződik meg azzal, hogy szembesülve a gyermek biológiai származásának valóságával, egy alapvető társadalmi szerepétől, apai mivoltjától fosztják meg. Hipotézisem, hogy gyermek valódi származásának vélelmezett apa előli eltitkolása olyan, a vélelmezett apa személyisége elleni támadásként értékelhető, és az apai státusz elvesztésével együtt járó identitásveszteség elsősorban olyan nem vagyoni sérelemként merül fel, amely okán a vélelmezett apa a nyilvánvaló családjogi jogkövetkezmények aktiválásán túlmenően személyiségi jogának megsértése végett is alappal fordulhat a bírósághoz. A dolgozat célja, hogy az előfeltevés alátámasztásához vezető úton számba vegye a vélelmezett apa jogi lehetőségeit mindenekelőtt hazai terepen, a családjogon belül, utána azt – a hipotézis szerinti szükségesség jegyében – a személyiségi jog szemüvegén keresztül helyezze új megvilágításba, majd a kiválasztott jogesetek elemzése révén ellenőrizze az elméleti megállapítások érvényességét a gyakorlatban, végezetül összegezze a levonható következtetéseket, a de lege ferenda javaslatokkal sem adós maradva.Tétel Szabadon hozzáférhető Apa csak egy van? A gyermeket tévesen magáénak tudó apa családjogi védőhálója(2024-09-11) Varga, Nelli; Hadházi, EditDie Abstammung ist ein wesentlicher Bestandteil unserer Identität, und die Eltern-Kind-Beziehung ist eine der wichtigsten sozialen Beziehungen in unserem Leben. Der vermeintliche Vater glaubt für eine gewisse Zeit, dass ein Kind, das nicht sein eigenes ist, tatsächlich sein eigenes ist, und wie kurz dieser Zeitraum auch sein mag, es ist wahrscheinlich, dass sich eine Art bewusste und emotionale Bindung zwischen ihm und dem Kind entwickelt. Wenn ein solches Wissen, das die Grundlage unseres Selbstwertgefühls, unserer Herkunft ist, fälschlicherweise gedacht wird und wir von heute auf morgen damit konfrontiert werden, führt dies mit Sicherheit zu einer traumatischen Erfahrung, zu einer Beschädigung unserer Identität. In der vorliegenden Studie werden wir versuchen, die beschriebenen historischen Tatsachen mit den relevanten rechtlichen Tatsachen zu vergleichen, indem wir in die Haut eines Gesetzeshüters schlüpfen. Wie kann das Familienrecht reagieren, wenn "der Apfel weit vom Stamm fällt"? Wir gehen davon aus, dass der historische Sachverhalt in erster Linie einen Familienkonflikt darstellt, so dass es logisch wäre, den Schutz des Familienrechts in Anspruch zu nehmen. Es stellt sich jedoch die Frage, ob das Familienrecht allein in der Lage ist, die beschriebene Beeinträchtigung der Interessen des mutmaßlichen Vaters vollständig zu kompensieren, oder ob dazu möglicherweise andere Rechtsbereiche aktiviert werden müssen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Apasági vélelmek(2008-06-04T13:26:04Z) Pintér, Máté Gábor; Varga, Nelli; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom címe az apasági vélelmek, mely témára azért esett a választásom, mert álláspontom szerint egybevág életünk talán legfontosabb kérdésével. Megszületésünk ténye nem vitatható, azonban az, hogy személyiségünk, erkölcsi minőségünk milyenné válik, abban fontos szerepet játszik, hogy a gyermek-és fiatalkort milyen szülői, családi háttérben éljük meg. Talán nem áll távol az igazságtól, hogy a legerősebb kapcsolat, ami ember, és ember között kialakulhat, az a szülő, és gyermeke között létezik. Az első mondatomban megfogalmazott kérdés, véleményem szerint leírja mindazt az emberi igényt, mely a származással kapcsolatban megfogalmazódhat. Minden gyermeknek szuverén joga megtudni szüleinek a személyét. Nem lehet elmenni szó nélkül azon megdönthetetlen tény mellett sem, hogy egyre nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik nem házasságon belül születnek. A jogalkotók, egészen az ókori Rómáig visszamenően azon munkálkodtak, hogy e kérdés ügyében tiszta víz kerüljön a pohárba, és bár lehetséges, hogy a mai napig léteznek hiányosságok, de azt lehet mondani, hogy az apasági vélelmek formájában mind a nemzetközi, mind a hazai jogban megfelelő válaszok fogalmazódtak meg a feltett kérdésre. Szakdolgozatommal, az imént említett válaszokat szeretném megvilágítani, reményeim szerint sikerrel. Ennek érdekében a vélelem, mint jogi fogalom hátterével közelítem meg a témát, majd az apasági vélelmek nemzetközi, és hazai története útján keresem a mai szabályozás indokait. Az egyes, a Csjt.-ben szereplő tényállások kifejtése után pedig a jövőről, vagyis az új Ptk. koncepció családi jogállást érintő részeiről szólok, mely a várható 2010-es hatálybalépést követően, remélhetőleg a több mint 50 év felgyülemlett tapasztalatának, új törvénykönyvben való megjelenését fogja jelenteni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Apasági vélelmek(2009-01-28T10:41:14Z) Vántus, Tamás; Varga, Nelli; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban arra vállalkozok, hogy bemutatom a gyermek származás megállapításával kapcsolatban az apasági vélelmeket, azok megdönthetőségét, a vonatkozó bírósági gyakorlatot, valamint röviden kitérek a származás megállapítással kapcsolatos fontosabb természettudományos bizonyítékok bemutatására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az élettársi kapcsolat jogi szabályozásának változásai(2009-07-27T11:18:22Z) Ecsedi, Marianna; Varga, Nelli; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA jogszabályok elengedhetetlen követelménye, hogy az adott társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodjon. A fejlett társadalmakban, így Magyarországon is az elmúlt évtizedekben az együttélés új formája, az élettársi kapcsolat, egyre nagyobb teret nyert, ugyanakkor ennek jogi szabályozása hiányos, egyenetlen volt, a valós igényeket nem elégítette ki. Az élettársi kapcsolatok regisztrálásának törvényben biztosított lehetősége egységessé és teljesebbé tenné az élettársi kapcsolatokra vonatkozó jogi szabályozást. Az új norma a regisztrált pároknak tulajdonképpen a házassággal azonos vagyonjogi helyzetet teremtene, mert ezzel vagyonközösség jön létre. Az öröklés, a tartás, a lakáshasználat kérdésében is a házasságra vonatkozó szabályok lesznek érvényesek. Várhatóan új élethelyzet lesz azonban az, hogy a házastárs és a regisztrált élettárs a leszármazókkal egy sorban fog örökölni, hiszen korábban a házastárs csak özvegyi jogra tarthatott igényt. A korábbi szabályozással egyezően, egy személy egyszerre csak egy nyilvántartott kapcsolatban élhet (házasságban, de ez bővül a regisztrált élettársi kapcsolattal) , ezért a Btk. szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók a bigámiában élők. A több évre visszatekintő nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a regisztrálás lehetőségével azokban az országokban ahol ez a különneműek és az azonosneműek számára is megengedett, elsősorban az utóbbiak élnek, akik ezt az intézményt tulajdonképpen pótházasságnak tekintik. A többségében férfi-nő élettársak, akik elsősorban éppen a formaságok miatt zárkóznak el a házasságkötéstől, általában nem akarnak bejegyzett élettársi kapcsolatban élni, főleg nem a házasságéhoz hasonló joghatásokkal, hiszen éppen ezt akarják elkerülni. Az Alkotmánybíróság döntését követően a Parlament 2009. első felében újra tárgyalja, és várhatóan elfogadja a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló új törvényt. Az azonosneműek számára kisebb módosításokkal, de deklarálja azokat a jogokat amelyeket az eltörölt törvény is biztosított volna. A különneműek számára azonban a jogalkotó a házasság intézményét preferálja, ezért elképzelhető, hogy nem vezetik be az élettársi kapcsolat regisztrálhatóságának lehetőségét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az élettársi kapcsolat múltja, jelene, jövője a családjogban(2008-06-04T13:43:52Z) Gindele, Krisztina; Varga, Nelli; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom kezdetén ejtek egy történeti visszatekintést, melyben bemutatom, hogy az élettársi kapcsolat milyen módon volt jelen a történelem folyamán (római jog, középkor, polgári esküvő szabályozása). Ezt követően bemutatom a jelen és az új Ptk. szerinti várható szabályozást az élettársi kapcsolat vonatkozásában, kiemelve a hasonlóságokat, különbségeket és a bírói gyakorlatot. Kitérek a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozására is. Összevetem a házastársi és élettársi kapcsolat szabályozását, különbségek, hasonlóságok, várható változások taglalásával. Külföldi példákkal mutatom be a szabályozás sokszínűségének lehetőségét (Svédország, Dánia, Franciaország, Hollandia, Németország, Horvátország, Európai Unió) S, végül lezárom dolgozatomat összegzéssel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Európai Unió hatékonyságának vizsgálata a gyermekjogok előmozdítása terén - különös tekintettel az ukrajnai krízisreBereczki, Roxána; Varga, Nelli; DE--Állam- és Jogtudományi Kar2022 februárjában, Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója egy olyan mértékű elvándorlást idézett elő, amelyet a második világháború óta nem tapasztaltunk. A biztonság reményében rengeteg gyermek lépte át az Unió határait, akik közül sokan kísérő nélkül érkeztek. Az Európai Unió arra törekszik, hogy e gyermekek mielőbb élvezhessék az őket megillető jogokat, ugyanakkor kérdéses, hogy valóban képes-e hatékonyan előmozdítani a joggyakorlást. Az ukrajnai menekült gyermekek helyzetének vizsgálata során olyan rendszerbeli hiányosságokat fedezhetünk fel, amelyek az alapvető jogaik érvényre jutását akadályozzák. A legfőbb kihívások a kísérő nélküli kiskorúakat érintik, és négy kiemelt területen jelentkeznek: ezek az EU-ba való belépés során felmerülő problémák, a befogadással és a beilleszkedéssel kapcsolatos nehézségek, a családegyesítés akadályai, valamint az eltűnés és a bűncselekmények kockázatai. Aggodalomra ad okot, hogy ezek a hiányosságok nem pusztán az ukrán krízis idején jelentkeztek, hanem hosszú évek óta jellemzik a rendszert. Jóllehet, a korábbi migrációs válságok tapasztalataira építve, az Unió egy sor jogi és politikai intézkedést vezetett be a rendszer jobbá tétele érdekében, mindazonáltal, arra következtethetünk, hogy a tagállamok általi végrehajtásuk nem valósult meg maradéktalanul. A folyamatnak ugyanis útját állják olyan akadályok, mint a kapacitások szűkössége és a szakértelem hiánya, az információk korlátozottsága és az együttműködés gyengesége, valamint a tagállami eljárások és szabályozások eltérései. Ahhoz tehát, hogy az Unió hatékonyan elő tudja mozdítani az Ukrajnából menekült gyermekek jogait, elengedhetetlen a végrehajtási mechanizmus megerősítése, e nélkül ugyanis a jogi és politikai fejlemények mind üres ígéretekké válnak. Ugyanakkor, amennyiben az EU-nak sikerül megfelelően reagálnia a fennálló gyermekjogi krízisre és kijavítania a hibákat, azzal a jövő számára is irányt tud mutatni.