Hallgatói dolgozatok (Sportanalitikus)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Sportanalitikus végzett hallgatóinak diplomamunkáit tartalmazó gyűjteménye. A dolgozatok kizárólag az egyetem IP címeiről érhetők el.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Sportanalitikus) Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 13 (Összesen 13)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Junior férfi kézlabdázók mérkőzésparamétereinek vizsgálataSzopkó, Roland; Szántó, Sándor; DE--Gazdaságtudományi KarDolgozatomban a junior férfi kézilabdázók mérkőzésparamétereit vizsgáltam. A kutatás fő kérdéseit az alapján határoztam meg, miszerint a keringési, lokomotív és mechanikai terhelési tényezők megjelenése a posztok között milyen hasonlóságot vagy differenciát mutatnak. A kutatásom alkalmával a Polar Team Pro játékoskövető rendszerrel végeztem a mérést és az eredményeket kiértékeltem a mérkőzésparaméterek mentén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csapat statisztikai mutatók és a győztes csapat közötti összefüggés a kosárlabdábanBerényi, Sándor; Szántó, Sándor; DE--Gazdaságtudományi KarA dolgozat néhány, a kosárlabdában használatos statisztikai mutatót vizsgál a csapatok sikerességének fényében. Hét bajnokság végeredményét, valamint az első három helyezett csapat mérkőzésének statisztikáit vizsgálja. Az érmes csapatok esetében mind a győzelem tényével kapcsolatban, mind a kialakult különbség tekintetében megtörtént a korreláció vizsgálat. Az összes mérkőzés és statisztika a 2020/21-es szezonra értendő. A dolgozatban szereplő statisztikai mutatók: labdabirtoklások száma, támadó érték, mezőny dobószázalék, hárompontos dobószázalék, kétpontos dobószázalék, büntető dobószázalék, valódi dobószázalék, védő lepattanó, támadó lepattanó, eladott labda arány.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alsó végtagi sérülés prevenció szükségességének megítélése mérési adatok alapjánGál, Vera; Szántó, Sándor; DE--Gazdaságtudományi KarA vizsgálat célja, indoklása: A kézilabdában, mint kontakt sportban, magas az alsóvégtagi sérülések száma. A prevenció elengedhetetlen, de fontos tudni, hogy mely játékosok esetében nagyobb a sérülési kockázat. Az objektív mérési adatok alapján specifikusabbá tehetjük a korrekciós, prevenciós gyakorlatanyagot. A sérülésmechanizmus alapján, a mozgás excentrikus szakaszára fókuszálok, és a tesztek során is ennek a fázisnak a vizsgálatát helyezem előtérbe, a két végtag aszimmetriáját elemezve. A használatban lévő tesztjeink mellet a fáradás hatását is vizsgálom, egy izoinerciális elven működő eszköz segítségével. Vizsgálati anyag és módszer: Vizsgálatomat a Pick Szeged Kézilabda Akadémia U21 csapatán végeztem. A mérési tesztek között van az FMS boka és csípőmobilitási teszt, az egylábas guggolási teszt, a hamstring excentrikus erejének vizsgálata, a CMJ koncentrikus és excentrikus fázisának vizsgálata, és a fáradás- fékezési képesség vizsgálata. A tesztek során a két végtag közötti különbség százalékos arányát figyelem, 10%-os eltérés felett értékeljük, mint rizikófaktort. Korreláció vizsgálatot végezve kerestem a tesztek közötti összefüggéseket. A 10% feletti eltérések és a sérülések arányát vizsgáltam, és elemeztem mely tesztek a sérülések legjobb előrejelzője. Eredmények: A teszteket elemezve a sérülések előfordulásának legjobb prediktora a CMJ teszt landolási fázisában, a végtagok közötti aszimmetria elemzése. Minden játékosnál akinek sérülése volt, ezen teszt eredményeiben legalább 10% eltérést tapasztaltunk. Következtetések: A tesztbattéria alkalmas lehet a sérülések előrejelzésére a vizsgálat alapján. Hogy ezt bizonyossággal állítsuk, egy hosszabb nyomonkövetés szükséges, nagyobb esetszámmal. Célom a tesztbattéria akadémia szintű bevezetése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Hamstring izomcsoport excentrikus izomerejének mérése és fejlesztése utánpótlás kézilabdajátékosok körébenRácz, Henrietta; Szántó, Sándor; DE--Gazdaságtudományi KarA kézilabdázás népszerű csapatsport. A játékosok magas szintű teljesítménye a megfelelő kondicionális, technikai és taktikai képességek elsajátításán alapszik illetve egy folyamatos és hatékony sérülésmegelőző programmal válik egésszé. A DVSC Kézilabda Akadémia erőnléti edzőjeként 2021 nyarán különböző felmérésekkel vizsgáltuk a játékosok teljesítőképességét. A Nordbord erőkaros gépet használtuk a combhajlítók excentrikus izomerejének mérésére. Szakdolgozatomban csak azoknak a játékosoknak az adatait dolgoztam fel, akik nem csak a szezon elején, hanem ismételten, egy hónap múlva is sorra kerültek a vizsgálatban.A két mérés között a lányok erőnléti edzés keretein belül 4 héten át, heti egy alkalommal Nordic Hamstring gyakorlatot végeztek az excentrikus izomerő növelésére. A programra a felkészülési időszakban került sor. Az első és a második mérés eredményeit összehasonlítva megbizonyosodtunk arról, hogy szignifikáns erőnövekedés valósult meg mind a jobb és a bal oldali alsó végtag esetén. A két oldal közötti szimmetriát/ aszimmetriát külön nem vizsgáltam. A vizsgálati eredményeim és a szakdolgozatomban említett szakmai publikációk elemzései arra engednek következtetni, hogy egy progresszív Nordic Hamstring program beintegrálása a heti edzésprogramba hatékonyan megelőzheti a sérüléseket és nem utolsósorban pozitív hatást gyakorolhatnak az ismétlődő sprintképességre, a felugrásra és az irányváltás hatékonyságára egyaránt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Hamstring nyújthatóságának vizsgálata pubertás korú fiú kézilabdázóknálLekrinszki, Lilla; Némethné Gyurcsik, Zsuzsanna; DE--Gazdaságtudományi KarA hamsztring nyújthatósági felméréseket pubertás korú kézilabdázó fiúkkal hajtottam végre, annak érdekében, hogy képet kapjak térdhajlító izomcsoportjuk flexibilitásáról, hiszen ezen izomcsoport nagy szerepet játszik a vágtafutások talajfogások előtti és alatti fázisában, valamint nem megfelelő rugalmasságuk esetén a sérülésveszély kockázata igen magas.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lokomotív terhelési tényezők vizsgálata mérkőzésterhelés során felnőtt kézilabdázók körébenEmese, Suba; Gyurcsik, Zsuzsanna; DE--Gazdaságtudományi KarLokomotív terhelési tényezők vizsgálata mérkőzésterhelés során felnőtt kézilabdázók körében (Analysis of locomotive load factor during match among adult handball players) Készítette: Suba Emese Réka Témavezető: Dr. Némethné Dr. Gyurcsik Zsuzsanna Védés helye és ideje: Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet, Debrecen, 2021. A kézilabda sportág dinamikájában és agilitásában rengeteget gyorsult, fejlődött. A mai kézilabda sportágban még szembetűnőbbek azok a különbségek, amely az egyes posztokon szereplő játékosok terhelési profilját jellemzik. A csapatok hatékony felkészítése és a sérülésmegelőzés szempontjából is differenciálni szükséges a periodizációs ciklusokban, az egyes posztokon szereplő játékosok esetében. Mivel élvonalbeli női kézilabda játékosok fizikális felkészítésével foglalkozom, indíttatást éreztem arra, hogy mélyebben elemezzem a mezőnyjátékosok által produkált lokomotív paramétereket, és ezáltal sokkal specifikusabban adjam a felkészülés és szezon közben az edzésingereket a gyorsaság és robbanékonyság fejlesztő tréningeken. Szakdolgozatomban a kézilabdában szereplő mezőnyjátékosok (szélső, átlövő-irányító, beálló) terhelésprofilja közötti különbséget vizsgálom, lokomotív változók szempontjából, mérkőzés alatt. Különböző cégek helyzetmeghatározó és nyomkövető rendszereket fejlesztettek ki, hogy versenyelőnyt kínáljanak a csapatok számára. Egyesek a taktikai elemzésre, mások a játékosok fizikai teljesítményének monitorozására összpontosítanak fejlesztéseik során. Tudományos munkám vizsgálataiban a Kinexon Local Positioning System (LPS) rendszert alkalmaztam, mivel ezt napi szinten használjuk az edzés- és mérkőzésadatok értelmezésére. A Kinexon nagyon felhasználóbarát felületű, jól kezelhető szoftver. 132 fajta változóról képes adatot szolgáltatni, és ezeket csapatszinten vagy egyénenként statisztikai elemzések alá vetni „riportok” formájában. A DVSC Kézilabda Kft. 26 felnőtt játékosa vett részt a mérésben. Az adatgyűjtés a 2020/2021 és 2021/2021-es NB1-es felnőtt női bajnokság 12 hazai mérkőzésén zajlott. A sportesemények helyszíne a Hódos Imre Sport és Rendezvénycsarnok volt. Kétféle változót vizsgáltam minden mezőnyjátékos esetében: a maximális sebességet és a maximális sebességzónában eltöltött időt. A leggyorsabb sebességzónában eltöltött időre vonatkozóan egyutas ANOVA vizsgálatot végeztem. A vizsgálat eredményei azt igazolták, hogy a mezőnyjátékosok legmagasabb sebességzónában eltöltött ideje posztonként eltérő. A második vizsgálat során pedig bebizonyosodott, hogy a három megadott csoport (beállók, szélsők, irányítók-átlövők) 95%-os megbízhatóság mellett eltérő várható értékkel rendelkezik a maximális m/s érték esetén. Harmadik vizsgálatom tárgya a szélsők és az irányítók-átlövők maximális sebessége volt. Ennek kivitelezéséhez a Welch-féle t-tesztet használtam. Megállapítottam, hogy a szélső pozícióban játszó játékosok maximális sebessége szignifikánsan nagyobb, mint az átlövő-irányító pozícióban játszó játékosoké. Ez megegyezik azzal a szakirodalmi állásponttal, miszerint a szélsők végzik a legtöbb magas intenzitású futást a játék során. A kapott eredmények alapján kijelenthetjük, hogy az edzésmunka során szükséges a játékosok posztonkénti differenciálása ahhoz, hogy megfelelőképpen értékeljük és maximalizáljuk teljesítményüket. A szélső játékosok esetében kiemelt fontosságú az ismétlődő sprintek magas intenzitású gyakorlása és az erre való fókuszálás a versenyszezon közben, amikor a csúcsteljesítmény elérése a cél. Irányító-átlövő poszton szereplő játékosoknál inkább nagyobb hangsúlyt kell fektetni az irányváltásokat követő és/vagy gyorsulásokkal és lassulásokkal kombinált magas intenzitású futásra versenyszezonban. A Kinexon azon sajátosságát kiaknázva, hogy a labdában lévő szenzorból érkező adatokat is feldolgozza, lehetőségünk van a technikai és taktikai elemek vizsgálatára is. Erre alapozva lehetne a továbbiakban méréseket végezni és tanulmányokat készíteni arra vonatkozóan, hogy a lokomotorikus paramétereket és a labda által mért adatokat együtt vizsgálnánk egy-egy poszton szereplő játékosnál. Például szélsők és irányító-átlövők esetében a labdavezetés közben mért maximális sebességet, irányító-átlövőknél pedig a labdabirtoklás és átlagsebesség korrelációját. Kulcsszavak: kézilabda, lokomotív terhelés, Kinexion, a maximális sebesség, a maximális sebességzónában eltöltött idő, egyutas ANOVA vizsgálat, Welch-féle t-teszt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Utánpótlás korú kosárlabdázók excentrikus Hamstring erejének összehasonlítása különböző korosztályokbanSzéll, Gábor; Némethné Gyurcsik, Zsuzsanna; DE--Gazdaságtudományi KarA VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS INDOKLÁSA: A Hamstring sérülések a leggyakoribb lágyrész sérülések a futással, kitámasztással járó sportok terén. Így a tesztelése az izomnak rendkívül fontos a kosárlabdában, különösképpen, ha már volt korábban szakadás, sérülés a térdet hajlító izomzatban. A Nordbord készülék gyors és egyszerű mérési metódust biztosít. A felnőtt sportolók esetében egyre több referencia adat létezik, ám az utánpótlás korú versenyzők izomerejének mértékéről még csekély szakirodalom számol be. VIZSGÁLATI ANYAG ÉS MÓDSZER: A DEAC Kosárlabda Akadémia 89 játékosának (átlag 16,2 év) maximális és átlagos erejét jegyeztük fel a Vald Nordbord nevű készülékével és megfigyeltük a két végtag közti különbséget az átlag erők esetében. A SECA mBCA 555 készülékkel mért testanalízis során kapott adatokat összevetettük az erő paraméterekkel. Célunk volt felderíteni a kor és testattribútumok hatását a térd flexorokra, illetve a végtagok közti különbségeket vizsgáltuk a különböző korosztályokban. EREDMÉNYEK: Vizsgálataink során az életkor előrehaladtával a mind a testmagasság, a testtömeg és az izomtömeg növekedését jegyeztük fel az U20-as korosztály testtömegének markánsabb emelkedésével. Az akadémián mért átlag erő a jobb oldalon 320,1 N, míg a bal oldalon 312 N volt, a két testfél közötti differencia pedig 8,6 % különbséget adtak. KÖVETKEZTETÉSEK: Összegezve tehát kijelenthető, hogy mindkét hipotézisünk igazolást nyert. A testi attribútumok komolyan befolyásolják a Nordbordon mért eredményeket, így az utánpótlás korú játékosokra differenciált optimumot szükséges létrehozni. A sportsérülések megelőzése nagyon nehéz, sok faktor által befolyásolt folyamat. Egy preventív szemléletű szakember mindig arra törekszik, hogy a sérülések előfordulását minimalizálni tudja. A 15 % alatti differencia visszaigazolást ad, hogy törekvéseink jó irányba tartanak az Akadémia falai között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Utánpótlás korú fiú kézilabdázók reaktív erejének vizsgálata, posztonkénti ösz-szehasonlítása és fejlesztési lehetőségeiGranyák, Dominik; Hidvégi, Péter; DE--Gazdaságtudományi KarA dolgozat a Pick Kézilabda Akadémia ifi és U21-es csapatának reaktív erejét vizsgálja posztok szerint. Keresi a legjobb reaktív erővel rendelkező posztot valamint sorrendiséget állít fel a azok között. Célja továbbá a kapott eredmények által, hogy a nem megfelelő reaktív erővel rendelkezőknek további fejlesztés szükségességét irányozza elő ezen a területen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Functional Movement System mint mozgásszervi előszűrés és annak hatása a prevenciós tréningekre az utánpótlás kézilabdázók körébenBán-Posta, Sarolt; Szántó, Sándor; DE--Gazdaságtudományi KarAz FMS által mért adatok hasznossága a gyakorlatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tehetség azonosító komplex teljesítménydiganosztikai protokoll a kosárlabdázásbanBalogh, László; Hidvégi, Péter; DE--Gazdaságtudományi KarA tanulmány célja az volt, hogy bemutassa a Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ Tehetség Azonosító Protokollját. Ehhez a tehetség és sporttehetség fogalmának hazai és nemzetközi rövid áttekintése után, a sportteljesítmény összetevőit, és a kosárlabda specifikus tehetség/teljesítmény faktorokat néztük meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kézilabda sérülések, LCA rekonstrukciót követő állapotfelmérés lehetőségei Pick Kézilabda AkadémiánkonKelemen-Józsa, Anett; Némethné Gyurcsik, Zsuzsanna; DE--Gazdaságtudományi KarBevezetés: A kézilabda sportban a játékosok a gyors tempó, hirtelen irányváltás, ugrásból való leérkezés során nagy erőbehatásoknak vannak kitéve. A csavarodásból, túlfeszülésből adódó terhelés hatalmas terhet ró az alsó végtagokra és számos esetben elülső keresztszalag (LCA) szakadást okoz. A sportolók nagyrésze szalagpótló műtéten esik át, melyet hosszan tartó és komplex rehabilitáció követ a sportba való visszatéréséig. Célkitűzés: Utánpótláskorú kézilabdázók LCA sérülés mechanizmusainak feltárása, rehabilitációjuknak bemutatása és a Pick Kézilabda Akadémián állapotfelmérési lehetőségek ismertetése, összevetve a szakirodalmi ajánlásokkal. Anyag és módszer: Diagnosztikai mérések elvégzése és elemzése Humac Norm, WalkerView, ForceFrame, ForceDecks, ProKin, és Seca eszközökön. Eredmények: A dinamometriás vizsgálatok során végzett izometriás tesztnél a Quadricpes: Hamstrings arány az 50%+/-15% ajánlást nem éri el még ebben a rehabilitációs korban. A járásanalízis során a COG a protokoll szerinti normál tartományon belül maradt. Az ab-adductorok maximális izometriás izomerejének vizsgálata során az arány az elfogadható 10% körül maradt. A stabilometriás mérés során a gyártó által meghatározott stabilitási index nem mutatott szignifikáns eltérést az oldalak közötti összehasonlítás tekintetében. A terhelési deficitet mérve a COP mozgása a talpnyomásvizsgálatok során általánosan elfogadható +/-3%-os határon kívül maradt. A testösszetétel vizsgálat alkalmával egy aktuális állapotról kaptunk információkat, melyek önmagukban nem diagnosztikus értékűek. Konklúzió: A rehabilitáció későbbi fázisában további, kiegészítő mérésekre van szükség a szakirodalmi adatokkal való összehasonlításhoz és a sportba történő visszatéréshez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Modern teljesítménydiagnosztikai eljárások alkalmazása a labdajátékokbanPucsok, József Márton; Hidvégi, Péter; DE--Gazdaságtudományi KarSaját eredményeink és a témához kapcsolódó szakirodalom áttekintése után megállapítható, hogy a fiatal 14-15 éves sportolók számára a laborkörülmények között végzett maximális oxigénfelvevő kapacitást mérő eljárások reális alternatívát kínálnak. Az általunk felmért vizsgálati minta közül a férfi kosárlabdázók és labdarúgók esetén az átlagos peak /load, a peak/VE, a peak/Vtex, a peak/VO2, a peak/VCO2, a peak/VO2/kg, és a peak/ O2 pulse értékei megbízhatóan előre jelzik az aerob teljesítményt. Érdekes módon, saját kutatásunkban egyedül a férfi sportolóknál a peak/Vtex mutatójánál tapasztaltunk szignifikáns különbséget. A differenciát a labdarúgó-kosárlabda és a kosárlabda-kézilabda összehasonlításban mértük. Fiatal férfi labdajátékosoknál a peak/Vtex értéke tűnik egyedül egységes teljesítmény előrejelző mutatónak. Az általunk a labdarúgók körében mért a többi két labdajátékhoz képest magasabb maximális oxigénfelvevő kapacitás, megegyezik korábbi elvárásainkkal. Ebben a tekintetben a kosárlabdázók és a kézilabdások között nem találtunk érdemi különbséget. Az általunk vizsgált 10 spiroergometriás mutató közül három a (peak/Vtex, peak/VO2, peak/O2 pulse) értékei egyben kiválasztási kritériumként is megfelelőek lehetnek fiatal női kézilabdás és kosárlabdás játékosoknál. Fiatal férfi és női kosárlabdásoknál és kézilabdázóknál a peak/Vtex egyfajta egységes teljesítményindikátor szerepet is betölthet. A sportági kiválasztás, az edzői munka szempontjából is értékes lehet ez a mutató. A jövőben szükség lehet olyan eljárások, gyakorlatok kidolgozására, mellyel a kilégzési volumen mértéke növelhető. Az átlagos legmagasabb RER érték közepesen magas anaerob teljesítményre utalt, ugyanakkor minden résztvevő teljesítette a kritériumot (85-95% -a az életkornak megfelelően), vagy 220-életkor az átlagosan legmagasabb percenkénti szívverés tekintetében (Armstrong et al., 2008; Leger, 1996; Rivera Brown-Frontera, 1998). A sportolók többsége nem érte el tényleges egyéni aerob teljesítményének maximumát, ezért az 1.15 RER értéknél állapítottuk meg a terhelhetőség végleges határát. Mivel egyik résztvevő sem érte el az 1.15 RER kritériumértéket, így reálisan nem tudtuk megállapítani az aerob-anaerob átmenet, az anaerob küszöb értékét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Magyar labdarúgók mérkőzés analízisePapp, Károly; Szántó, Sándor; DE--Gazdaságtudományi KarDolgozatomban utánpótláskorú és felnőtt magyar labdarúgók bajnoki mérkőzésinek elemzésével foglalkozom. A szakdolgozatban az 13 éves korosztálytól az NB I-es labdarúgókig átfogóan elemezem a bajnoki mérkőzések mozgás teljesítményét. Próbálva rávilágítani a fiatal játékosok életkoronként változó specifikus teljesítő képességére, valamint keresni az objektív differenciákat a magyar felnőtt profi és a nemzetközi élmezőny közötti eltérésekről. Vizsgálatomat 3 éven keresztül 2011-2013 között végeztem a Debreceni Labdarúgó Akadémián, valamint az akkori első osztályú felnőtt csapatnál. A vizsgálat során kiderült, hogy a magyar és a nemzetközi élvonalbeli labdarúgók közötti bizonyítható teljesítmény különbség a leginkább a 19,8 km/h-nál gyorsabb mozgások teljesítésében jelentkezik. Ehhez a vizsgálathoz a saját eredményeimet, valamint a témában fellelhető nemzetközi kutatási eredményeket használtam fel. További motivációt jelentett, hogy az utánpótlásban szereplő játékosok, hasonló szempontok alapján történő vizsgálatát is elvégezzem. Itt nagyobb nehézséget jelentett, hogy ebben a témában nagyon kevés a gyereksportolókra vonatkozó nemzetközi, vagy hazai publikáció. Így az ilyen irányú összehasonlítás helyett inkább azt vizsgáltam, hogy a gyerekek fejlődése korosztályonként hogy változik. Ebből a fejlődési görbéből megbecsülhető, hogy reális esélye van-e egy fiatalnak elérni azt a motorikus teljesítő képességet, amely alapján a nemzetközi szintű labdarúgó lehessen. Az előzetes konklúzió alapján elmondható, hogy a mutatott mérkőzés adatok arra utaltak, hogy nemzetközi szintű teljesítmény elvárása nem reális a gyerekektől. Mivel a vizsgálat és a dolgozat megírása között eltelt 8 év. Utólag megállapítható, hogy az előzetes probléma felvetés reális volt. Ugyanis ezek a gyerekek a dolgozat írásának idejében már felnőtt játékosok, azonban egyikőjük sem tudott sem a válogatott, sem pedig a nemzetközi középmezőny szintjén helyt állni.